Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3. évfolyam, 212-242. szám)
1970-08-08 / 219. szám
2 1970. AUGUSZTUS 8. SZOMBAT HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Nyugodt igénylők (------------- Komputer a szegedi lakáshivatalban A közigazgatási ügyintézés gyorsítása érdekében — az országban először — Szegeden alkalmaztak komputert. Kényes témánál: a lakásigények, sorolásánál, az új lakások elosztásánál. A tanácsok régi törekvése, hogy minél objektívabb, pontosabb és gyorsabb módszert alakítsanak ki a lakáselosztásban. Ilyen törekvés serkentette a szegedieket is. Július közepén aztán a lakáshivatal várótermében két hatalmas táblát függesztettek ki. Ezekről a város kilencezer lakásigénylője néhány perc alatt megtudhatja , mikor, és milyen lakást kaphat... Kódolás nagy körültekintéssel A kísérlet első szakasza tehát befejeződött. De hogyan kezdődött? Hogyan született a nagyszerű ötlet? Halász Árpád, a Szeged Városi Tanács V. B. elnökhelyettese, aki civilben az MTA Kibernetikai Szakosztályának tudományos munkatársa, így vezet el bennünket a születés percéig: — Fogadónapjaimon tíz kérelem közül kilenc valamilyen lakásügyre vonatkozott. Személyes tapasztalatomat egészítette ki a városi pártbizottság tavalyi vizsgálata, amely a tanácsi vezetőkkel közösen állapította meg, hogy a városunkban alkalmazott lakáselosztási módszer elavult. Tudtunk a készülő lakástörvényről. Ehhez, és a helyi igényekhez alkalmazkodva kellene egy új, dinamikus módszert kialakítani! — töprengtünk a város más vezetőivel. S megszületett az elhatározás: komputer segítségét kérjük! A betáplálandó adatok szempontjainak kialakítását hosszú hónapokig tartó vita előzte meg. Semmiféle modell nem állt a tanács rendelkezésére, s ezért egy olyan kérdőívet szerkesztettek, amely 45 pontból állva, teljes egészében felölelte egy lakásigénylés társadalmi és személyi feltételeit. A kérdések a lehető legrészletesebben tudakolják az igénylő helyzetét, számolva a mindenkori változásokkal is. Mondani sem kell, hogy a munkához nagyfokú szociológiai, kibernetikai, gazdasági és nem utolsósorban emberismeretre volt szükség. Az adatlap összeállításánál a legtöbb vita a személyes kérdések kialakításánál volt. A gondot mindenki megértheti, aki egy kicsit is belegondolt már abba, hogy egy ember sorsát mennyi minden motiválhatja! Nem biztos, hogy ez a kérdőív teljes. A végleges képet természetesen a gyakorlat alakítja ki. De tény: a rendszer már kezdeti állapotban is objektívebb, pontosabb képet ad a lakásigényekről, mint minden más korábbi. Az igénylők vélekedése Az adatlap szerkesztését és a válaszokra adható pontszámokat dr. Tóth László igazgatási osztályvezető-helyettes irányításával egy bizottság határozta meg. A lakáshivatal előterében hosszú sorban várakoznak az emberek, hogy a falitáblákról a kérdőívek azonosító száma segítségével leolvashassák az áhított „igent”. Azaz: mikor juthatnak lakáshoz?! S íme néhány vélemény. Az elégedett: — öt év óta először kapok pontos választ ... A belenyugvó: — Két és fél év múlva kerül rám a sor, de legalább tudom, hogy mire számíthatok. A lelkesült: — A gépet nem lehet befolyásolni! Nincs többé protekció! Tehát senki sem kifogásol, nem morog, nem háborog. Látják, hogy kérésükkel komolyan foglalkoznak, kívánságaikat — a Szegeden évente épülő ezer lakás arányában — figyelembe veszik. Meggyőződésük, hogy az elosztás igazságos, mert a sorrend nyilvános, mindenki ismerheti, hogy ki áll előtte, és ki mögötte. Növekedett az emberek bizalma a közigazgatás iránt. Másfelől egyszerűbbé és gyorsabbá — tehát korszerűbbé válik a tanácsi apparátus munkája. Pontosan, igazságosan És mit mond a lakáshivatal vezetője, dr. Tóth László? — Éveken keresztül halmozódtak az akták, minden irat új és új iktatószámot kapott. Ha az ügyfél érdeklődött, átnyújtottak neki egy formanyomtatványt, „lakásügye folyamatban van”. Az elosztás inkább esetleges volt. Nem azért, mert az ügyintézők elfogultak voltak, vagy egyéni érdekek érvényesültek volna az elbírálásban, inkább azért, mert a régi módszer önmaga termelte ki a bürokráciát ... — S az új módszer? — Az ügyfél adatlapját munkatársunk tölti ki. Az adatok hitelességét bizonyítania kell. Helytelen adatok esetén igénye érvénytelenné válik. A tanácsi bizottság meghatározza a válaszokra adható pontszámokat, s ezeket minden rovat után összegezik. Ez a kód, amit a gépbe betáplálunk. A lakásigénylő adatait és az épülő lakások számát a komputer dolgozza fel, és állapítja meg az elosztás sorrendjét. A kilencezer szegedi igénylő pontos sorrendjét a számítógép másfél nap alatt dolgozta ki. Ez látható a kifüggesztett táblákon. A lakásigénylők adatait negyedévenként veszik újra fel. Ez teszi folyamatossá a besorolást és küszöböli ki a merev elbírálást. Egyébként a gép eredményét kontrollálják. A sorrendben első száz családot már látogatják a biztosok, a helyszíni szemlén egyeztetik az adatokat. De a komputer nemcsak a sorrendet állapítja meg, hanem további részletes adatokat is ad az igénylőről. A kilencezer igénylő helyzetének változásait régebben képtelenek voltunk folyamatosan rendszerezni és figyelembe venni. Most „mindentudókká” váltunk. Látom kételkedik? Látogassuk meg a komputert... A Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Központ szegedi részlegében megismerkedtünk a Bull Gamma 115. elnevezésű General Electric gyártmányú komputerrel, és tolmácsával — aki az emberi nyelvet gépire fordítja — Göti Judit közgazdásszal. — A program elkészítése három hétig tartott. Rendkívül lelkesen dolgoztunk rajta, hisz jó néhányan érdekeltek vagyunk a lakáselosztásban. Én tápláltam be a komputert, s az eredmény kiadása után kíváncsian kerestem a saját nevemet a skálán. Nem volt elfogult: 1026-nak kapok majd lakást... Szegedi különleges tudakozó Elénk helyezi a kilencezer lakásigénylő jegyzékét. A papíron a nevek után különös, a laikus számára érthetetlen jelek halmaza. — Válasszon egyet. Rámutatok Solti Miklósné nevére. S az adatok máris itt vannak: Solti Miklósné, 1950-ben született, férje 1945-ben, fizikai dolgozó, férje szintén, 1966 óta áll folyamatos munkaviszonyban, büntetlen előéletű, családja három tagú (egy gyerek), vagyontalanok, a családban fekvő beteg nincs, albérletben (egy szobában három család) laknak, a lakás egészségtelen, mindketten szegediek, szövetkezeti lakást igényelnek, újat, kétszobásat. A komputer értékelése szerint 33-ak, és még ebben az évben lakást kapnak ... Végül újból Halász Árpád, vb-elnökhelyetteshez fordulok. — A közigazgatás milyen más területén alkalmazható még a komputer? — A felhasználás lehetősége korlátlan: akár a szolgáltatásoknál, akár a kereskedelmi, szociális, kulturális vagy egyéb ellátottságról, akár a város területrendezéséről, gazdasági struktúrájáról, munkaerőgazdálkodásáról, népességéről, idegenforgalmáról kérdezzük a komputert, a megfelelő programozás értelmében abszolút tájékozottságot, objektív választ kapunk. Lehetővé teszi, hogy a pontos ismeretek birtokában gyorsabban elégítsük ki az igényeket. Egy szegedi különleges tudakozó felállítását tervezzük, amely a tanács speciális osztályaként dolgozna ... - viszszatérve a lakáselosztásra. A komputeres módszer önmaga nem ad több lakást a városnak, de azt hiszem, hogy a komputeres elosztási rend mégis megnyugtatja az embereket ... Bossányi Katalin Több, de kevés a szerződéskötés Egyre több mezőgazdasági nagyüzem köt több évre szóló termékértékesítési szerződést a felvásárló, feldolgozó és forgalmazó állami vagy szövetkezeti vállalatokkal. A gazdaságok azon túl, hogy így több évre biztosítják termékeik folyamatos értékesítését, külön kedvezményeket élveznek, egyebek között például felárat kapnak. A vállalatok szintén szívesen írnak alá ilyen megállapodást, amely huzamosabb időn át garantálja az egyenletes nyersanyagellátást. S noha most több ilyen szerződést írnak alá, a MÉM illetékeseinek véleménye szerint még mindig nem eleget. A minisztérium ezért felhívta az irányítása alá tartozó trösztök és országos vállalatok figyelmét, hogy ne csak egyes kiemelt, hanem valamennyi mezőgazdasági termékre dolgozzák ki a több éves szerződéskötés feltételeit. Csak fokozatosan vezethető be Miniszteri utasítás az intenzív betegellátásról Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki az intenzív betegellátás szervezési irányelveiről. Mint az intézkedés megállapítja, a korszerű egészségügyi ellátás megköveteli, hogy minden beteg ott részesüljön gyógykezelésben, ahol az állapotának megfelelő szakismeretek és a szükséges felszerelés is rendelkezésre áll. A közvetlen életveszély kivédésére — ha a hagyományos gyógyító eljárások elégtelenek — sajátosan szervezett, komplex kezelésre, úgynevezett intenzív betegellátásra van szükség. Ehhez azonban jelentős személyi, felszerelési és szervezési követelményeknek kell eleget tenni, éppen ezért az intenzív ellátás csak fokozatosan vezethető be. A negyedik ötéves terv végéig a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi tanács által fenntartott kórházakban kell kialakítani az intenzív egységeket, valamint megfelelő működési feltételeket teremteni a már működő intenzív betegellátás számára. A következő tervidőszakokban kerülhet sor a 350—400 ágyasnál nagyobb járási, városi vagy kerületi kórházakra és azután a kisebb kórházakra. Az intenzív ellátás ágyszükséglete az illető kórház ágyainak 1,5—2 százaléka. Az egységeket a kórház ágyszámának figyelembevételével kell kialakítani. Általában kórházanként egy intenzív osztályt kell létrehozni. Ez látja el a kórház valamennyi különleges ellátásra szoruló betegét. Az intenzív osztály legkedvezőbb ágyszáma 8—16. Az utasítás kimondja: tekintet nélkül arra, hogy a kórházban működik-e intenzív betegellátó egység, valamennyi osztályon külön kórteremről, úgynevezett őrzőszobáról, postoperatív szobáról célszerű gondoskodni. Ezekben az állandó megfigyelésre szoruló súlyos, de nem közvetlenül életveszélyes állapotban levő betegeket kell elhelyezni. Célprémium a munkaverseny legjobbjainak A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy ebben az évben 1300 újlakást adnak át, százzal többet, mint amennyit tervük előír. Schmidtmayer Ede kőműves és Vadász Ferenc lakatos brigádjának kezdeményezésére számos szocialista brigád egyéves minőségi garanciát is vállalt: amennyiben a lakások átadása után egy éven belül minőségi reklamáció érkezik munkájukra, úgy ellenérték nélkül, munkaidőn túl elvégzik a garanciális javításokat A kongresszusi versenyben kiemelkedő teljesítménnyel dolgozókat külön jutalmazza a vállalat vezetősége. Célprémiumot tűztek ki azoknak a brigádoknak, amelyek megrövidítik a határidőket és a vállalat számára különösen fontos feladatokat gyors és kifogástalan munkával oldanak meg. A KNEB-ülés napirendjén: A szabad termékforgalmazás és a társadalombiztosítás ügyintézése A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésének napirendjén több olyan vizsgálat programja szerepelt, amely közvetlenül érinti a lakosság széles rétegeit. A közeli hetekben arra keresnek választ a népi ellenőrök, hogy a szabad termékforgalmazás hogyan segíti a lakosság keresletének megfelelő kielégítését egyes textilipari, gépipari, híradástechnikai cikkekből. A vizsgálat részletes programját Rév Lajos, az Országos Munkabizottság vezetője, az OKISZ elnöke terjesztette elő. A KNEB jóváhagyása alapján a fővárosban és kilenc megyében kerül sor a vizsgálatra. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a társadalombiztosítás ügyintézésének vizsgálati programját. Ennek fő kérdése, hogy a jelenlegi szabályozás és gyakorlat hogyan biztosítja a dolgozók jogainak, érdekeinek érvényesülését, a gyors ügyintézést és milyen lehetőségek kínálkoznak a társadalmi erők aktív közreműködésére. Államunk a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát használja fel évente társadalombiztosításra, a dolgozók egészségügyi és szociális ellátására, s ebben gyakorlatilag csaknem minden magyar állampolgár érdekelt. Éppen ezért a népi ellenőrök a vizsgálat során a dolgozók széles körének véleményét is kikérik. A KNEB ülésén szerepelt még több, be nem fejezett jelentős beruházás megvalósításának vizsgálati programja, továbbá a MÉM felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatási intézmények szerződéses kapcsolatának, a munkájuk hatékonyságának ellenőrzése. Dinamikus 20 esztendő • A tanácsi munka értéke mérhető A lakosság joggal várja el a közigazgatástól, hogy gondoskodjék róla és képviselje érdekeit. Az emberekről való államilag szervezett gondoskodás és figyelmesség természetesen visszahat a társadalmi termelésre, a népgazdaság dinamikus fejlődésére, s ebből következően a lakosság életszínvonalára, hangulatára is. A szocialista közigazgatás korszerű és időt álló követelménye tehát: az eredményességre való törekvés. A közigazgatás azonban sokoldalú és összetett tevékenység, ezért az állampolgárok körében is gyakran felvetődik a kérdés: lehetséges-e mérni a közigazgatás hatékonyságát az anyagi és szellemi javak gyarapításában? Két évtizeddel ezelőtt — a tanácsrendszer életre hívását követően — ilyenfajta kérdésből is inkább a kétkedés, mintsem a határozott és igenlő válasz csendülhetett volna ki. Ma, húsz esztendő távlatából a gazdag tapasztalatok és kézzel fogható tények birtokában viszont egyértelműen fogalmazhatjuk meg a válaszunkat: a közigazgatási munka értéke mérhető! A tanácsok eredményes működését ugyanis szinte a szeizmográf pontosságával jelzi a lakosság egészét érintő község- és várospolitika, a kommunális fejlesztés üteme. Ezt jelzik a közép- és hosszú távú fejlesztési tervek, erről vall a települések dinamikus fejlődése, a speciális helyi igények mind teljesebb kielégítése, s nem utolsósorban ezt jelzik a hasznosított helyi anyagi és szellemi erőforrások. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács ez év április 16-i ülésén elfogadott irányelvei is joggal alapítják meg: „A tanácsok 1950. évi megalakulását követő években építették ki szervezetüket, vívták ki társadalmi helyüket és alapjaiban sikeresen dolgoztak a lakosság érdekében.” Kölcsönös a bizalom Ma már indokolt és a valóságot tükrözi az a megállapítás, amely az eredményességi szemlélet alapján láthat napvilágot. Két évtizeddel ezelőtt, az ötvenes években azonban a kezdeti fejlődés bizonytalanságai és a politkai hibák érezhetően gátolták a tanácsi közigazgatási munka eredményes kibontakozását. A személyi kultusz, az adminisztratív parancsolgató módszerek évekig zavarták az állampolgárok és a tanácsok közvetlen kapcsolatainak kialakulását. Egyáltalán nem frázis annak leszögezése, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája telítette meg új tartalommal a tanácsok és a lakosság kölcsönös bizalmon nyugvó együttműködését és érdekeltségét. S annak illusztrálására, hogy a tanácsok mennyire szívügyüknek tekintik az emberekről való gondoskodást, érdemes néhány fontos számmal is bemutatni a fejlődést. A tanácsok ma — 1970-ben — egymillióval több lakosról gondoskodnak, mint megalakulásuk időpontjában. A városokban élő lakosság számaránya is 1,1 millióval több, mint 1950-ben volt. Húsz évvel ezelőtt 3 millió 489 ezer állampolgár élt városainkban, 1960-ban 4 millió 101 ezer, s tavaly már 4 millió 595 ezer városi lakossal számoltunk. A városi és községi igények növekedésével és korszerűsödésével természetesen