Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-21 / 263. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG NÉPGAZDASÁGA VILAGGAZDASAG 1970. SZEPTEMBER 21. HÉTFŐ 7 -KT Búcsú a vásártól (Folytatás az 2. oldalról) Molnár Máriával Autóbuszon ruccantak fel az utolsó napra a távoli hevesi faluból. S most a libakirálynőt keresik. Elkalauzoltam őket a baromfiak csarnokába, a libák ketreceihez s ott aztán a mustra után nyomban körbevették a gödöllői agrártudományi egyetem libatömő masináit, motoros etetőit s a fehér köpenyes háziasszonytól minden lehetőt megkérdeztek, hogy s mint. S végül: — Mennyibe kerül, mert igen alkalmasnak látszik. Van-e eladó, vagy csak reklám az egész? Megnyugodtak s abban maradtak, hogy tiszteletüket teszik Gödöllőn. Mert nem akarnak elmaradni — még lúdtömésben sem. Vidám zsivaj a vásáron. A hullámzó tömeg feje felett kering, hangulatos, magával ragadó. — Kovács Péter kéri a barátját, hogy keresse meg a műtehénnél! Harsan az öblös torkú hangszórók tucatja, és tizedszerre már meg kell állapítani: a műtehén a vásár legnépszerűbb randevúzó helye. Díjnyertes büszkeségek S mi újság az igazi, élő jószágoknál? Az istállóban javarészt pihennek, lustán kérődznek a jászolok előtti álmon heverve. És milyen nagy barátságban. A bólyi Kossuth Tsz Virág nevű, zsemleszínű üszője kegyes leereszkedéssel nyalogatja a simasági Egyesült Május 1. Tsz Magdájának bozontos szarvatövét: a Virág aranyérmes, a Magda ezüstöt kapott „csak”. A mellettük levő bikaistállóban, ahol komor férfijószágok tűrik fenségesen a kíváncsiakat, Tapaszti Sándor, a somogycsáti Petőfi Tsz apaállat-gondozója a legbüszkébb. Két tenyészbikával érkeztek a vásárra, Aggódóval és Andokkal, mindkettő érmes , méghozzá aranyérmes lett. — Ez még nem minden. Három aranyérmes, három ezüstérmes úiszónőnk és egy ezüstérmes tehenünk van a kiállításon. A gazdaságunk, vagyis a szövetkezetünk jobbára az állatokból pénzel. — Mit ér a két bika? — Hát, mondjuk, maga nem vevő, megmondom becsületesen, hetven-het-ven ezer forintot. Jó a hangulat a sertésólak környékén is, sok a bámészkodó, városiak, falusiak egyformán. A korszerű épületek feltűnést keltettek. Ezekről a miniszter is beszélt: az állattenyésztők öt év alatt kétszáz korszerű sertéstelepet kapnak, ezekben évente másfél millió hízót nevelhetnek fel, így hatvan százalékkal növelhetik a nagyüzemi sertéstenyésztés állományát. A kiállításon szemlére tett épületek közül választhatják majd ki a gazdaságok a számukra legmegfelelőbbet. Hús, pecsenye... Ingerlő illatok környékezik az embert a debreceni Aranybika kiállítási üzletcsoportja felől. Nagy kivonulást rendeztek a debreceni vendéglátósok: itt van a finom falatok pesti „kirendeltsége”, tucatnyi fajta szalonnával, párossal, kolbásszal, sonkával, itt van az Aranybika étterem hortobágyi töltött palacsintával, cívis tállal... felsorolni sem lehet, nyelés nélkül. Ezt mondja Végh László igazgató: — Debreceni ízzel, szeretettel vártuk minden vendégünket. A jugoszláv pavilonban Bogdan, Po povic mérnök, a pavilon igazgatója szintén elégedett: — Új termékeinket mutattuk be a vásáron, amit ugyanakkor piackutató, felmérő akciónak is tekintünk. Munkaeszközeink mellett figyelmet keltettünk élelmiszeripari termékeinkkel is. Nagy sikere volt az angol licenccel gyártott gyermektápszerünknek. V. V Matkevics nyilatkozata A szovjet pavilonnak a sok-sok magyar, külföldi látogató mellett magas rangú vendégei is voltak e vasárnapon. A magyar és a szovjet mezőgazdasági miniszter kereste fel a kiállítás szovjet csarnokát. Mi volt a véleménye a látottakról V. V. Mackevicsnek, Dimény Imre szovjet kollégájának? A kérdésre így válaszolt: — A kiállítás hű képet ad a magyar mezőgazdaság helyzetéről, az elért nagy eredményekről és a falusi emberek életszínvonalának növekedéséről Mindezt jól tudom, van összehasonlítási alapom. Éppen tizenhárom évvel ezelőtt láttam hasonló kiállítást Budapesten. Így jobban tudom mérlegelni a sikereket, mint azok, akik benne élnek az eredményekben. Különösen szembeötlőek a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar integrációjának eredményei. Ennek az integrációnak a hatása jól érvényesül a lakosság ellátásánál és részben ennek köszönhető, hogy a magyar mezőgazdaság rövid idő alatt nagy eredményeket mutatott fel Arra a kérdésre: hogyan értékeli a szovjet és magyar mezőgazdaság kapcsolatait? — így válaszolt V. V. Mackevics: — A gépszállítások, a közös fajtakísérletek, a tudományos kutatások és egymás tapasztalatainak hasznosítása a két ország szakemberei között, megszokott dologgá vált. A búza, a kukorica, a lucerna növénynemesítői, vagy a gépészeti szakemberek együttműködése sok tekintetben közös gondokat oldott meg. Ami a továbbiakat illeti: a Szovjetunióban egyre nagyobb számban gyártanak nagy teljesítményű mezőgazdasági gépeket. Ezek a magyar mezőgazdaságot is érdeklik, a Szovjetunió szívesen szállít ilyen gépeket. A szovjet üzemeket ugyanakkor érdeklik a magyar laboratóriumi berendezések és a nyersanyag-feldolgozó gépek. A főnyeremények sorsolása Vasárnap búcsúzott hát a kiállítás. Még egy látogatás a sajtóirodán. Megtudjuk a főnyeremények számait. A Fiat 850-es személygépkocsit az I. osztály 31 344 számú, az ÉRDÉRT-faházat az I. osztály 90 446 számú, az óriás harcsát pedig a III. osztály 83 940 számú sorsjegye nyerte. (A nyereménylistát a Magyar Hírlap holnapi, keddi száma közli.) Azt is megtudtuk még a sajtóirodán, hogy a vasárnapi látogatók száma valamivel meghaladta a százezret, s így új vásári rekord született Budapesten: egymillió-négyszázezer látogató! Este kilenc óra. A kapukat becsukták. A fények még ragyognak. Bontják a pavilonokat, csomagolnak, rendezkednek a kiállítók. És melegen paroláznak a viszontlátásra! Soltész István Balczó arebs paripája A hangszórók a stadion, a lovaspálya felé csábítják az emberek seregeit, díjugratás, fogatverseny és egy nagyon kedves esemény. A lovaspályán dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter átadta Balczó Andrásnak, a világhírű magyar öttusázónak a Bábolnai Állami Gazdaság ajándékát, egy pompás arabs lovat. Versenysikerei és példamutató sportolói magatartása elismeréséül. Valaki megjegyezte: — Ez legyen a müncheni olimpiai kabala ... Ezrek hullámzanak a külföldi kiállítók csarnokai körül. A bolgár pavilon előtt napsütötte arcú fiatal férfi ül egy szőlőművelő gép kormánya mellett s rögtönzött bemutatót tart a TL 45-ös kerti traktorral, amely tizennyolcféle műveletre képes. Konstantin Szapundzsiev 6, a karlovói traktorgyár konstruktőre: — Egyre több és korszerűbb kisgépet gyártunk, és ajánlunk barátainknak. Rendkívül nagy volt az érdeklődés irántuk a kiállításon, remélem, az AGROTRÖSZT-tel sikerül megfelelő üzletet kötni. Vasárnap a földeken Paprika- és szőlőszüret Vasárnap sem pihentek a szántóföldek dolgozói és a gépek: őszi napsütésben ezrek szedték a szegedi paprikát. Több nagy paprikatermelő közös gazdaságban a szövetkezeti gazdák olyan munkarendet alakítottak ki, hogy akik hétköznapokon a közös nagyüzemi táblákon szüretelnek, vasárnap a háztáji földeken dolgoznak. Megkezdték az új termés felfűzését is. Békés megyében több mint kétezer különböző típusú erőgép dolgozott. A Mezőhegyes Állami Gazdaságban — ahol kongresszusi hónapot tartanak — 25 traktor szántott, készítette a vetőágyat, erőgépek szórták a műtrágyát. Vasárnap több ezer holddal gyarapodottt a vetésre előkészített talaj. Lezajlott az első vasárnapi szüret a Kiskunság szőlőskertjeiben. Elsősorban a rothadásra érzékeny, vörös borszőlőfajtákat szedik, Kiskőrös, Hajós és Apostag vidékén — a híres kadarka termőtájakon — vasárnap is puttonyozták a homokvalót. A Kecskemét környéki szőlősökben a későbbi érésű fajokat is szüretelték. Jelenleg kétmillió mázsára becsülik a tőkék terhét, s hogy ebből mennyi kerül a présekbe, azt a következő hetek időjárása dönti el. Őszi-téli prognózis • Előzetes a ruházati boltok kirakatairól Milyen lesz a ruházati ellátás az év hátralevő hónapjaiban? — erről tájékozódtunk a Belkereskedelmi Minisztériumban. Javuló kínálat A kis- és nagykereskedelmi vállalatok dinamikusan növekvő forgalommal számolnak, s ennek lebonyolításához — néhány cikktől eltekintve — lényegesen jobb az árukínálatuk, mint akár az év első felében, akár az elmúlt esztendőben. Az 1969 végén hozott intézkedések, például az import növelése, egészében biztosítják a kereslet és kínálat egyensúlyát. Ezzel egyidejűleg a hazai ipar is növelte termelését, azt azonban még mindig nem sikerült elérni, hogy a termelés összetétele rugalmasabban alkalmazkodjék a kereslethez. Sem a termelők, sem a kereskedelmi vállalatok nem érdekeltek eléggé abban, hogy az olcsóbb árukból is elegendő mennyiséget és új, tetszetős választékot kínáljanak. A gyermekruházati cikkek esetében különösen akadályozza az ellátást az anyagi érdekeltség hiánya. Az őszi-téli szezonra való felkészülést szolgálta a nyár végi engedményes vásár, amely eredményesen zárult, tehát csak annyi is olyan készlet maradt raktáron, amely a következő szezonig nem veszít értékéből. A hideg hónapok ruházati cikkeinek jó része már a kereskedelem raktáraiban van, így az esetleges utánpótlásra még idejében adhatnak rendelést az iparnak. Az idén különben több mint 26 milliárd forint értékű hazai árut szerzett be a belkereskedelem, s ez 22,4 milliárddal több az előző évinél. Az idei importbeszerzés eléri a tavalyi behozatal értékének kétszeresét. Nagyobb része — 60 százalék — a második félévben érkezik be hazánkba, s ez ugyancsak jelentősen javítja a kínálatot. Szövet, konfekció Egyes főbb ruházkodási cikkcsoportokból a következőképpen alakul az ellátás: A téli jellegű pamutszövet tavaly hiánycikk volt, az idén azonban — a kereskedelem ígérete szerint — a ruhaflanell-ellátás mind mennyiségben, mind választékban kielégítő lesz. Gyapjúszövetből lényegesen javul a kínálat, ugyanis Angliából, Olaszországból, Kínából, Jugoszláviából, Indiából és az NDK-ból érkezik fésűs tisztagyapjú. Kevert szálú szövetből és női-férfi műszálszövetből is elegendőt találnak a vásárlók az üzletekben. A második félév felsőruha-konfekció készlete is valamivel biztonságosabb áruellátást ígér. A gyermekruházati cikkek beszerzése azonban még az idén is némi problémát jelent. A fiúk ruhavásárlása nem okoz majd gondot a szülőknek, női és lányka szövetruhákból azonban — az egyáltalán nem változatos alapanyag miatt — a választék meglehetősen egyhangú, örvendetes viszont, hogy a gyermek iskolaköpenyek 95 százaléka könnyen kezelhető, korszerű, szintetikus alapanyagból készült. A divat előre ki nem számítható szeszélye főleg a női és bakfis felsőruhakonfekció tervezését teszi bizonytalanná. Elsősorban a kabátok hossza miatt fáj a kereskedők feje, akik a maxi-midi-mini kérdésben a józan középút, a midi diadalára számítanak. Mégis csak óvatosan rendelnek belőle, ami érthető, hiszen még maguk a női vásárlók sem tudják, engednek-e majd az újdonság kényszerének. A kereskedelem mindenesetre több hosszú nadrágot rendelt a széles választékban kapható minikabátokhoz, mivel ez praktikus kiegészítője a minidivatnak és az összhatás is megfelel az új irányzatnak. A minikabátok áránál előreláthatóan 15—17 százalékos áremelkedést okoz az anyagtöbblet. Felső kötöttáruból a tavalyinál 22 százalékkal nagyobb árualappal kezdték meg a szezont. A készlet 60 százaléka importáru és olcsóbban hozzák forgalomba, mint az elmúlt évben. Tavaly krónikus hiánycikknek számított a férfi meleging. Most azt ígérik, hogy az idén mindenki talál megfelelő minőségűt , még az olcsóbb ingekből is. Növelik a nylon- és teryléningek kínálatát is, mivel a kereslet ezek felé tolódott el A cipőígéret A tél legkeresettebb fehérneműi a svájci áruk. A tavalyinál 20—30 százalékkal többet importálunk az idén belőlük. A harisnyanadrág-kérdésről csak anynyit: várhatóan nem lesz hiány — bár jelenleg még gyakran hangzik el a „nincs” az üzletekben. A gyermekharisnya-ellátás javítására a belkereskedelem gépet vásárolt a Harisnyagyárnak. Ami a cipőket illeti: férfiak számára mind meleg, mind félcipőből bőséges a választék; női bundacipőből és csizmából pedig 80, illetve 25 százalékos keresletnövekedéshez is elegendő készlettel rendelkeznek. A divatcipők esetében továbbra is fennáll a választékhiány. Jóval boszszantóbb viszont, hogy a gyermekcipőből ellátási zavarokkal számolnak, főleg a 31 és 40 közötti számok esetében. A gyermek bundacipő- és csizmakínálat viszont — talán évek óta először — megfelelőnek látszik. Nagy készlete van a kereskedelemnek szőnyegárukból, függönyökből, takarókból. Ágyneműanyagokból és kész garnitúrákból viszont csak lassan javul a kínálat Antal Anikó MAGAZIN A franciaországi Toulouse-ban információklub nyílt kereskedelmi vállalati igazgatók, tulajdonosok számára. A klubban több elektronikus számítógép, könyvtár, szakelőadó áll a vezetők rendelkezésére, és ezen kívül kitűnő lehetőségeket biztosít a tapasztalatcserére. ▲ A Soca völgyében üzembe helyezték Jugoszlávia első tejvezetékét. Hossza 400 méter, az 1375 méter magas Zaslap-hegységről indul, s a Soca völgyében a legelőkön át az 1000 méter magas Kuhinjahegységig vezet. Innen a tejet tehergépkocsikkal Kmvi és Vrsno falvakon át a kobaridi tejgyárba szállítják. A tejvezetéket együttesen építették a kobaridi tejgyár, a tolmini földművesszövetkezet és a Soca völgyében élő parasztok, akik minden tavasszal a hegyi legelőkre terelik gulyájukat. Fönt a hegyen több mint 1000 liter tejet fejnek naponta, s ezt az új vezetéken át most már könnyűszerrel juttatják el a kobaridi tejgyárba. ▲ A Shell vállalat — saját véleményük szerint — a kőolajvállalatok történetében egyedülálló, legnagyobb és legeredetibb elgondolású kampányát hajtja végre, hogy vonzóbbá tegyék a szervizállomásaikat különleges szín- és díszítő hatások, világítási effektusok, valamint ötletes elgondolások segítségével a Shell-állomásokra kívánják vonzani az autósokat. Ez az elképzelés — amely a vállalat állítása szerint egy esetben 500 százalékkal emelte egy benzinkút forgalmát — először olyan viszonteladóknál kerül megvalósításra, akik a múlt évben minimum 120 ezer gallonos forgalmat bonyolítottak le. K ÁlEiDoSzKóP Színes angol—amerikai bűnügyi filmvígjáték Főszereplők: Warren Beatty és Susannah York Bemutató: szeptember 24.