Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-26 / 26. szám

2 1971. JANUÁR 26. KEDD HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Utak, parkok, játszóterek A fővárosi közterületek költségei * Ma tárgyalja a fővárosi tanács 1971. évi költségvetését, amelynek érdemes szemügyre venni egy részletét: a közte­rületek fejlesztését. Az utak és terek, illetve a parkok és ligetek olyan városi közterületek, ame­lyeknek rendkívül fontos szerepük van a városok társadalmi és gazdasági életében. Az utak a városi vérkeringés ütőerei, a település általuk lesz egységes egész. A parkok és ligetek a városi életet szebbé, kulturáltabbá, egészségesebbé teszik. A városok intenzív fejlődése, a közle­kedés növekvő üteme még erőteljesebben követeli a közterületek fejlesztését. Az „üzemeltetési" költség: 980 millió A fővárosi tanács 1971. évi terve és költségvetése szerint a fővárosi közterü­letek fenntartásának, karbantartásának, tehát „üzemeltetésének” teljes évi költ­sége 980 millió forint. Az 1971. évi teljes költség az 1965. évinél 85 százalékkal ma­gasabb, vagyis a költségek 1965-től nap­jainkig csaknem megkétszereződtek. A későbbiek során részletezett költségek kö­zül a legjelentősebben az útfenntartási és karbantartási költségek növekedtek. Az 1971-es 535 millió forintos előirányzat 115 százalékkal magasabb az 1965. évinél. Budapest teljes úthálózata kereken 3500 kilométer. Az utak nagy részét a mainál jelentősen kisebb forgalomra ter­vezték, építették, s így fenntartási, illet­ve karbantartási költségük is magasabb. Természetesen a fővárosban végzett fő­útvonali felújítások, javítások egyben ál­talános jellegű útkorszerűsítést is jelen­tenek. Megerősítjük az alapokat, hogy azok elbírják a jelenlegi és jövőbeni for­galmi terhelést. Az általánosan elmara­dott útviszonyok teszik indokolttá, hogy a főváros a negyedik 5 éves tervidőszak­ban átlagosan megkétszerezi az utak és hidak fenntartásának költségeit. hullott havat közel 3000 gépkocsi szál­lította. Az utak rendbe hozására 28 ezer köbméter hintőanyagot, az olvadást gyor­sító 10 ezer mázsa magnéziumkloridot szórtak ki. A közvélemény sokszor és ért­hetően türelmetlen — mégis türelmet kell kérni. Szobrok és milliónyi virág... Beszéljünk szívderítőbb témákról: par­­kokról, sétányokról. A belterjesen kezelt parkok nagyobbrészt a belső kerületek­ben vannak. A budapesti parkterület több mint 10 millió négyzetméter, évről évre növekszik. A parkfenntartás évi költségelőirányzata 67 millió forint. Egy négyzetméternyi parkterület létesítési költsége a talajviszonyoktól függően 60— 100 forint, míg a fenntartási költsége 667 forint. A parkfenntartás valós helyzetét a következő nagyságrendi adatok jellem­zik: a múlt évben a belterjesen kezelt parkok területére a Fővárosi Kertészeti Vállalat 220 ezer évelő virágot, 14 ezer rózsatövet, 173 ezer kétnyári virágot, 90 ezer tulipánt, illetve nárciszt és 1 millió darab egynyári virágot ültetett ki. A parkok legszebb díszei a köztéri szobrok, amelyeknek fenntartására, kar­bantartására a fővárosi tanács évi 8 mil­lió forintot fordít. Fontosak a gyermekjátszóterek. A ját­szóterek fejlesztésére a budapesti tömeg­szervezetek hívták fel mintegy 6-8 év­vel ezelőtt a fővárosi tanács figyelmét. Ezt követte a kerületenként önállóan ki­dolgozott játszótérépítési program. 1965- től napjainkig a játszóterek száma más­­félszeresére nőtt, és jelenleg 750 játszó­tér van Budapesten. A városban élő ember idejének jelen­tős részét tölti a közterületeken: gyalogol, sétál, pihen, utazik. Igyekszik szabad idejének minél nagyobb részét kelleme­sen, jó levegőn eltölteni. Folytatni kell tehát a zöldterület fejlesztését. A városi életnek Budapesten is vann­nak árnyékos oldalai. Arra törekszünk, hogy a városi ártalmak egyre csökkenje­nek. Ezt a törekvést tükrözik az idei költségvetés adatai is. Kőmíves István, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese Közvilágítás, köztisztaság A közutak forgalmi biztonságának alap­­feltételei, a korszerű forgalomirányító be­rendezések, a korszerű közvilágítás és a köztisztaság. Hogyan biztosítjuk ezeket a feltétele­ket? A közúti gépjárművek száma a harma­dik 5 éves terv során megkétszereződött a fővárosban, egyes útvonalak zsúfoltak lettek. A megnövekedett forgalom bizton­ságos és gyors lebonyolítása korszerű for­galomirányító berendezéseket, jelzőtáb­lákat, útburkolati jeleket követel. 1965- ben e célra 4,2 millió forintot fordítottunk, az 1971. évi terv szerint az előirányzat már 29,8 millió. A növekedés több mint hétszeres. A jövőben további fejleszté­sekkel számolunk. Budapesten a közvilágítási lámpahelyek száma 95 ezer darab, s ezek együttesen 170 ezer fényforrást jelentenek. Miköz­ben a lámpahelyek száma 1965-höz ké­pest 25 százalékkal növekedett, egyidejű­leg évente mintegy 20—30 millió forin­tot igényel a közvilágítás korszerűsítése. E program keretében az elavult lámpákat magas fényerejűekre cseréljük ki. A köz­területek közvilágításának költsége évről évre növekszik, ez idő szerint évi 115 mil­lió forintot tesz ki. Nehéz feladat előtt áll a Köztisztasági Hivatal. A közutak rendszeres tisztításba bevont területe 13—14 millió négyzetméter.­ Az 1971. évi költségvetés szerint a tisztítás költsége 104 millió forint. Ez az összeg tartalmazza a tavaszi, nyári és őszi idő­szakokban történő gépi locsolás költségeit is. A növekvő köztisztasági feladatok ja­vuló ellátását tette lehetővé az utóbbi 5—6 év gépesítési programja. A köztisz­tasági munkákban külön feladatként je­lentkezik télen a hótakarítás. Egy köb­méter hó eltakarítása, elszállítása 40 fo­rintba kerül. 1969—70 telén a hómunká­sok 182 ezer munkanapot dolgoztak, a le­ MEG­Y­EI LAPS­Z­E­M­L­E A munkaerő-irányítás tapasztalatai — Nádaratás télen Elgondolkoztató hűtlenség — Kongó glóbus A T­V mra-W A veszprémi új-M/IPLO Sir­o­dás új intézke­déseinek tapasztalatairól írt cikket And­­rássy Antal. Fél éve már, hogy megjelent a megyei tanács vb elnökének a részle­ges kötelező munkaerő-közvetítésről szó­ló rendelete. A rendelet kimondta, hogy egyes területeken a nőket, fiatalokat, a csökkent munkaképességűeket csak taná­csi közvetítéssel lehet alkalmazni, vala­mint a jogtalanul „kilépett” dolgozókat — akik nem töltötték le az előírt felmondá­si időt­­—, és az egy éven belül többször is munkahelyet változtatókat kizárólag a tanácsok által kijelölt, úgynevezett „bá­­zis”-vállalatoknál lehet felvenni, tanácsi közvetítéssel. A múlt év második felében a tanácsoknál a vállalatok 14 368 szabad munkahelyet jelentettek be. Erre mind­össze 4761-en jelentkeztek, de ez is csak a kötelező közvetítésnek köszönhető, ugyanis 2568-an szabad mozgásuk hatósá­gi korlátozása miatt jelentkeztek a taná­csoknál munkáért, így végül is a „sza­bad” munkahelyeket keresők száma a legutóbbi félévben mindössze 2193 volt, ami alacsonyabb az előző év azonos idő­szakánál. A munkára jelentkezők zöme, ha figyelmen kívül hagyjuk a „vándor­madarakat”, nő, s mindössze 20 százalé­kuk szakképzett. Nehezíti a munkaerő­gazdálkodást, hogy a jelentkező szakkép­zetlen dolgozók 42 százaléka csak könnyű fizikai munkát, 6,1 százaléka pedig kizá­rólag szellemi munkát kíván vállalni. A tanácsok munkaügyi szervei a múlt év második felében is — hiszen óriási a ke­reslet — a munkára jelentkezők zömét rövid időn belül elhelyezték. A jelentke­zők 10,8 százaléka viszont túlzott igényei miatt nem talált munkát. Somogyi Néplap T.A .Ta í­rásról közöl ri­portot. Enyhébb téli délután volt, amikor a Balaton-parton jártunk. Egy helyütt — ahol a néha-néha feltámadó szél karcsú nádszálakat táncoltatott — egyforma kö­­tegekre figyeltünk fel. Nemsokára embert is láttunk. Fiatal férfi nádkévét cipelt. Kisséabarbári, nadrágban, gumicsizmában volt. Lerakta a nádcsomót a többihez, az­tán megvárt minket. — Második hete vágjuk már — mondta magyarázatkép­pen. — A feleségemmel járunk ide regge­lenként kerékpárral Kéthelyről. Elég messze van a herényi portalja onnan. De megéri, mert a kereset szép. Kévénként egy forint nyolcvan fillért fizet a bala­tonszentgyörgyi tsz. Fagyszabadságon va­gyok, hát eljöttem ide. Nemhogy fázna az ember, de ki is izza­d. — Wett­em*. Neme ez Ferenc, fr»Pa szakmájuknak . ..... hátat fordító mezőgazdász fiatalokról írt riportot a za­laegerszegi újságba Elgondolkoztató „hűt­lenség” címmel. A zalalövői termelőszövetkezet két fia­tal szakembere fordított hátat nemrégi­ben a mezőgazdaságnak. Hűtlenek lettek e szép hivatáshoz, vagy azzá tették őket? Esetleg ők nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket? E kérdésekre próbá­lunk magyarázatot találni — mondja a riport. — Miután az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán végeztem — vála­szolja Sípos László —, a zalalövői téesz­­hez kerültem. Szeptember óta az olajiparban dolgozik. — Soha nem gondoltam volna, hogy valaha az iparba kerülök — mondja. — Szerettem a szakmámat, hisz azt tanul­tam. — Akkor miért lett hűtlen hozzá? — Mert azzá tettek. Belefáradtam a hi­tegetésbe és az értetlenségbe. — Nem volt korai ? Két évvel ezelőtt került Zalalövőre. La­­­kást is kapott. Viszonylag elfogadhatót. Úgy érezte, megtalálta a helyét. Aztán ... — Jöttek a problémák — mondja. — Az elöregedett gépek szinte többet álltak, mint mentek. Én voltam az oka. Alkat­rész nélkül, sokszor pénz hiányában, gyengén felszerelt műhelyben nem lehe­tett a szerelőktől sem csodát várni. Meg­becsülés? Az ismeretlen volt. Hogy új módszereket próbáljak alkalmazni, arra nem jutott idő, de nem is tették lehető­vé. — Emberileg rendkívül szimpatikus dolgozónk volt Sipos László — vélekedik Haller István, a­ tsz elnöke. -­ Ez azonban kevés egy vezetéssel megbízott szakember­­ részéről. Büszkék voltunk arra, hogy gé­pészmérnökünk van. Azonban­­a mérnöki oklevél sem minden. Sajnos, a szintet —­­amit joggal elvártunk tőle — kevésbé ütötte meg. Valószínű elsietett volt a cso­portvezetői kinevezése. Bizony, erre is ügyelni kell. Nem vi­tás, egy kevés szakmai gyakorlattal ren­delkező fiatalember számára csak törést eredményezhet, ha idő előtt bízzák meg irányítói feladattal. Dunamom napi ö­renylő­dést a pécsi lap munkatársa. A válasz a történetből kiderül: A baranyahidvégi termelőszövetkezet 1969-ben felvette a kapcsolatot­ a Dél-du­nántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vál­lalattal, s rövid tárgyalás után megálla­podást kötöttek, amelynek értelmében a vállalat 150 köbméteres hidroglóbust épít a szövetkezet központi majorjában. A határidő: 1970. augusztus 1. A megál­lapodást követően hosszú csend követke­zett, elmúlt a tavasz, elszállt a nyár, a majorban azonban semmi sem történt. Csak a levelek jöttek-mentek, csak az el­nök telefonálgatott, utazgatott egyre két­ségbeesettebben. November közepéig tar­tott ez a lehetetlen állapot, amikor is végre megérkeztek a szerelők, s novem­ber 24-én végre-valahára sor került a glóbus felállítására. Az öröm, a meg­nyugvás azonban még korai volt: a gló­bus állt ugyan, de vizet nem adott — a szigetelésre ugyanis már nem „jutott” idő. .. Most január közepe van, s a sok­ezer sertés és több száz tehén számára még mindig sajttal hordják a vizet — másfél kilométer távolságból. Mit mond­jon erre az ember ...? Fontos gazdasági és szociális kérdések a megyei tanácsülések napirendjén A héten több megyében tartanak ta­nácsülést. Ma, Győrött — a Győr-Sopron megyei Tanács ülésén — az 1971—75. évi pénzü­­ügyi és fejlesztési tervek mellett, az idei év költségvetését is megtárgyalják. Igen jelentős összeget fordítanak — a többi közt — az ipari üzemek fejlesztésére, bő­vítésére. Sor kerül a Magyar Vagon- és Gépgyár fejlesztésén kívül a Pamutszövő és Műbőr Gyárban a megkezdett beruhá­zás folytatására, a Csornai Sajt Gyár bő­vítésére és a Soproni Sörgyár rekonstruk­ciójára. A megye vezetői fontosnak tart­ják a mezőgazdasági tevékenység kor­szerűsítését is. A növénytermelési elő­irányzatok fokozására az elkövetkezendő öt évben több mint 700 millió forintot biz­tosítanak. A negyedik ötéves terv idősza­kában a megyében megvalósuló egyik leg­fontosabb létesítmény a Győri Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola lesz. Sor kerül Hegyeshalom és Rajka vasút­állomások bővítésére is. A megye terüle­tén a negyedik ötéves terv során­­ több mint 17,5 ezer lakás építését tervezik. Eb­ből az idén Győrött 860, Sopronban 60, Magyaróváron 360 lakás épül. A tanács­ülésen megvitatják a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság első félévi munkatervét is. A Fejér megyei Tanács idei első tanács­ülésén megvitatják a megye középtávú pénzügyi tervét és az 1971. évi költség­­vetési és fejlesztési tervét. Sor kerül még a Népi Ellenőrzési Bizottság múlt évi munkájának értékelésére is. Szerdán Debrecenben Hajdú-Bihar me­gye Tanácsa tart ülést.­­Megvitatják a ta­nácstagok a megye negyedik ötéves ter­vét, valamint az évi költségvetést. Az elő­terjesztésből kitűnik, hogy az idén sor ke­rül 300 középiskolai új diákotthoni férő­hely kialakítására. A legutóbbi népszám­lálás adatai szerint a megye lakosssága Debrecennel együtt 526 500 fő, és a terv­időszak végére azzal számolnak, hogy az országrész lakossága 536 400 lesz. Iparfej­lesztés szempontjából az elkövetkezendő években Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Püspök­ladány, Hajdúdorog, Nyíradony és Egyek jön számításba. Pénteken a Tolna megyei Tanács elő­ször a végrehajtó bizottság tevékenysé­gét vitatja meg. Majd sor kerül a Tolna megyei tanácsülésen az 1971. évi tervek megtárgyalására, a Népi Ellenőrzési Bi­zottság első félévi munkatervének ismer­tetésére, s a megyei tanács közműves víz­ellátásról szóló tanácsrendelet-tervezet megtárgyalására. A Heves megyei Tanács Egerben ülé­sezik. Az ifjúságpolitika egyes kérdései­nek megvitatása után kerül sor Gyöngyös város általános rendezési tervének a jóvá­hagyására és a tanács idei munkaprog­ramjának megvitatására. F. J. „ értesíti kedves Vevőit, hogy 1971 január hónaptól saját göngyölegeinek A MŰSZER betétdíját egységesíti, s csak 250,- Ft/db betétdíjú ládát bocsát ki. A Migért I ÉS emblémával ellátott I. kat. 140,- Ft jelzésű ládákat 1971. III. 31-ig áll ma­dur IRODAGÉPÉRTÉKESÍTŐ bunkban visszavenni, ezért kérjük, szíveskedjenek azokat mielőbb vissza­­­küldeni. 1971. III. 31-e után ilyen jelzésű göngyölegeket nem áll módunkban VÁLLALAT v­rkul-rotra­l visszavenni.

Next