Magyar Hírlap, 1972. február (5. évfolyam, 32-60. szám)

1972-02-19 / 50. szám

t Vu'i- ■ Magyar Hírlap ' 2 1172. FEBRUÁR 19. SZOMBAT _______________HAZAI KÖRKÉP Három év mérlegén Szociológiai kutatás és a gyakorlat Tudományos berkekben kevésbé jártas embernek a szociológiáról meglehetősen hiányosak az ismeretei. Legtöbben beérik a fogalomkört meghatározó formulával: az a tudomány, amely a társadalom szerkezetével, változásaival, s e változások törvényszerűségeinek felderítésével foglalkozik. Viszonylag kevesen tudják, milyen konkrét felméréseket végeznek a szociológusok, s milyen céllal? Miféle gazdasági, társadalmi vagy politikai igényeket elégítenek ki, s hogy mi a munkájuk értelme, közérdekű haszna.A Magyar Tudományos Akadémia keretében csak 1969-től jöttek létre a feltételek a korszerű szociológiai kutatás megszervezésére, koncentrálására. Az intézet 1969—1971. évekre szóló tervét sikeresen megvalósították, s nemrégiben kidolgozták a négyéves középtávú kutatási tervet is. Az elmúlt tervidőszakban az egyéni kutatások mellett mind nagyobb szerepet kapott az addig szinte hagyomány nélküli csoportos kutató munka, s ez egyrészt módot adott az intézeti kutatók munkájának jobb összehangolására, másrészt együttműködésére egyéb kutatóintézmények gyakran más szakképzettségű kutatóival. Ily módon természetszerűleg megnőtt a kutatómunka hatékonysága. Életmód és szabad idő A szociológiai munka —laikus megfogalmazás szerint — lényegében oknyomozás. Tudományos vizsgálatok sorozata, s végül a feltárt törvényszerűségekmeghatározása. Az elmúlt három évben az intézet elsődleges feladata volt olyan alapvető társadalmi folyamatok kutatása, amelyek talaján a mai magyar társadalom jelenségei kialakulnak, és amelyekből kimutathatók e jelenségek okai. Az intézet kutatómunkája nem szakadt el a valóságtól, az empirikusan is megfogható és feltárható jelenségektől, hanem az egyes társadalmi jelenségeket ésfolyamatokat történetileg értelmezve,egyúttal lehetőséget teremtett a tapasztalati megközelítés, az elméleti kiindulás,valamint az elméleti szintű általánosítás összekapcsolására. Így vált alkalmassá ar-ra, hogy.ljatékppygp segítse a társadalom gakorlati igényeinek alapos megismerését:, :"r: ",, :' ' "" "" A fő kutatási témák között szerepeltek a szocialista társadalom struktúrájának kérdései. A vizsgálatok kiterjedtek egyebek között a társadalmi rétegek közötti kapcsolatokra, valamint e rétegződés és az életmód összefüggéseire. Az életmódkutatások kapcsán a szabadidő-felhasználás körülményeit külön is tanulmányozták. A közelmúltban fejeződtek be a budapesti munkásság életmódjának és szabad idejének kölcsönhatását kutató felmérések. Ugyancsak széles körű vizsgálatokkal közelítették meg a szabad szombat és az életmód változásának összefüggéseit. A különböző társadalmi rétegek egymás közötti, illetve e rétegek és az iskola közötti kapcsolatok vizsgálata során érdekes megállapításra jutottak. Kimutatták például, hogy a társadalmi rétegek közötti mozgást, a rétegek egymáshoz viszonyított helyzetét az iskola hatása jelentősen befolyásolja. A társadalmi hátrányok és az iskolai tanulmányi eredmények határozott összefüggést mutatnak, sőt, ezek a hátrányok bizonyos értelemben felhalmozódnak. Következésképp az iskola jelenlegi mechanizmusának vannak nemkívánatos következményei is. Az iskola és a társadalom viszonyát elemző kutatások szükségszerűen kiterjedtek a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek, továbbá a pályát elhagyó pedagógusok sajátos problémáinak vizsgálatára. A kutatási fő irányokon kívül eső, de ugyancsak, fontos téma volt a magyarországi cigánylakosság társadalmi rétegződését és beilleszkedési folyamatát elemző országos szintű felmérés. A vizsgálatok felvételi szakasza befejeződött, és jó ütemben haladnak az anyagfeldolgozással. Az eredmények összefoglalására is rövidesen sor kerül, tás és a termelőmunka eredményességét. A legutóbbi három év alatt az intézet a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos korábbi felmérések folytatásával párhuzamosan, kiterjesztette a kutatásokat a társadalom ellentmondásait, konfliktusait feloldani hivatott állami-politikai szervezetek, valamint a tudományos munkát irányító szervezetek belső törvényszerű,ségeinek feltárására. Az állami-politikai szervezeteken belül előtérbe került a döntési folyamat kutatása: sikerült körvonalaznia a döntési folyamatokban közreható szervezeti, továbbá a szubjektív és a társadalmi tényezők szerepét. Az ipari szervezetekre vonatkozó szociológiai vizsgálatok elsősorban az üzemi munkateljesítményekre ható társadalmi tényezők feltárását szolgálták. A felmérés eredményeinek elemzése során fény derült egyrészt az anyagi ösztönzési rendszerek működését befolyásoló érdek- és hatalmi viszonyok, másrészt a gazdasági szervezetek működésére általánosabban is ható érdek- és hatalmi viszonyok jelentőségére. A gyógyszeriparban és a vegyiparban például jelenleg is vizsgálják a kutatási eredmények ipari alkalmazásának társadalmi előfeltételeit, ezen belül a megvalósítást segítő vagy akadályozó tényezőket. A településszociológiai kutatások a hároméves időszakban főleg a városokra összpontosultak. A vizsgálatok felderítették a magyar városok ökológiai szerkezetének átalakulásából adódó társadalmi következményeket, köztük elsősorban az új lakótelepek kialakulása és az úgynevezett átmeneti övezetek leromlása közötti öszszefüggéseket, valamint a lakáspolitikát befolyásoló társadalmi tényezőket és a régi lakáspolitika társadalmi következményeit, növelte a társadalmi egyenlőtlenséget. Hasonló tapasztalatokat szűrtek le az új lakónegyedeket felmérő vizsgálatokból is. A lakásszociológiai kutatások eredményeképp lakáspolitikai javaslatokat dolgoztak ki, s ezek egy részét máris hasznosították az új lakáspolitika és lakáselosztási rendszer kialakításában. Fontos következtetéseket vontak le a hazaiurbanizációs minták kutatása során. Megállapították például, hogy a városiasodás nem tartott lépést az ipar fejlődésével, s ennek következtében a falusi területek megfelelő urbanizációja lassú, kialakult az úgynevezett alulurbanizáltsági jelenség, amely nehezíti az intenzív iparfejlesztés kibontakozását. A következő négy évre kidolgozott kutatási program fő irányai azonosak az eddigiekkel, a kutatás tartalmát meghatározó témakörök azonban továbblépést jelentenek a megkezdett úton. Az új kutatási feladatok sorában ott találjuk egyebek között a társadalmi rétegződést befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatok elemzését, az életmód gazdasági és társadalmi összetevőinek vizsgálatát, valamint a család helyzetének, az igazgatási szervezetek alakulásának, az új technika alkalmazásának, a regionális tervezés és a mai falu változó társadalmi szerkezetének legfontosabb szociológiai problémáit. Csalló Jenő A felmérésekkel párhuzamosan a társadalom vezetése, igazgatása, a termelőmunka, s ugyanígy a tudományostevékenység elképzelhetetlen szervezeti keretek nélkül. A fokozott társadalmi szerveződés viszont hatással van a különféle tevékenységi formákra. Éppen ezért szükséges, hogy a szociológia vizsgálja mindazokat a jelenségeket, amelyek a szervezetek felépítéséből, működéséből adódóan befolyásolják társadalmunk vezetését, igazgatását, a tudományos kuta Az urbanizáció kérdőjelei A főleg Pécsett, Szegeden és Szolnokon végzett reprezentatív vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a várostervezésben dívó gyakorlat, — az új lakótelepek , gyűrűjének kialakítása — kedvezőtlenül hatott ."az Új lakónegyedek és" a városközpont "között elhelyezkedő, aprígrVA, régebben épült, jobbára korszerűtlen lakásokból álló „átmeneti övezet” helyzetére. A kutatások nyomán várostervezési javaslat született a felújítási program kidolgozására. Mindezekhez szervesen kapcsolódik a lakáspolitika szociológiai tényezőit elemző vizsgálat, amely kimutatta: a régebbi — a teljes egyenlőség elvéhez ragaszkodni kívánó — lakáspolitika nemhogy csökkentette volna, sőt. Mária néni egy évtizedig mana nem járt hozzánk látogatóba. Jött, amikor a feleségem Andrist aztán Jucust, várta, ha már a hatszor szült asszonynak nem is adhat tanácsot, de legalább elbeszélgessen vele. Jött, amikor a gyerekek pólyások voltak, amikor járni tanultak. Hiányzott, ha nem jött. Aggódtunk érte, amikor trombózisa volt. És örültünk, amikor gyógyultan ismét becsengetett. A családhoz tartozónak tekintettük. Azt hiszem, jogosan, hiszen Mária néni védőnő volt. Minden védőnőt olyannak képzeltem el, mint ő: nyugodt, megfontolt, szavatartó, okos tanácsokat adó, segítőkész, idősebb, őszes hajú aszszonynak. Talán azért is lepődtem meg kissé az Izabella utcai csecsemő- és gyermekrendelőben, amikor két fiatal védőnővel, Tallósi Magdával és Murai Júliával találtam szemközt magamat. Alighogy áttornászta magát a második évtizeden ez a két ízig-vérig pesti lány, máris négy-, ötéves gyakorlat tapasztalataival rendelkezik. Mindketten elvégezték a kétéves védőnőképző iskolát, Tallósi Magda négyesre vizsgázott. Murai Julianna vörös diplomát kapott. Munkájukkal elégedettek a, orvosok. Jól felkészült fiatalok. Nem könnyű sok törődéssel jár a munkájuk. Bevallom őszintén: magam sem tudtam, és gondolom, velem együtt több százezren nem tudják pontosan, hogy mi is egy védőnő feladata. — Sokrétű a mi munkánk — mondja Murai Júlia —, hetenként kétszer orvosi-egészségügyi munkát végzünk a kerületi iskolában, ugyancsak heti két órát töltünk az óvodában az orvossal együtt. Hetenként kétszer két óra az egészségügyi tanácsadás. Ott vagyunk az orvos mellett, amikor terhességvizsgálat és tanácsadás van. És csak ezután következik a terhesnő- és a családlátogatás. Naponta általában 12 családot látogatunk meg — teszi hozzá Tallósi Magda. — Amikor az anya terhességvizsgálatra jelentkezik, felvesszük az adatait, kartotékot kap és rendszeresen látogatjuk, tanáccsal látjuk el, előfordul az is, hogy orvost küldünk hozzá vagy bekísérjük vizsgálatra. — Meddig látogatják a kismamát? — Szülésig, aztán pedig, amíg a gyerek hatéves nem lesz. Később azután az iskolában figyeljük a gyermek fejlődését. — Hogyan fogadják a védőnő látogatását? — Tudom azt — folytatta Tallósi Magda —, hogy nekem sokáig kell odajárnom, ezért igyekszem még a terhesség ideje alatt a család bizalmát megnyerni. Ha ez sikerül, akkor később könnyű a dolgom. Sok helyen természetesnek veszik látogatásunkat, s akad olyan család, ahol fekete mellett beszélgetünk és jegyzem fel észrevételeimet. — De nehogy azt higgye, hogy mindig ilyen rózsás a helyzetünk — szól közbe Murai Júlia. — Sajnos, akadnak jócskán olyanok, akik felesleges lábatlankodót látnak bennünk, aki kéretlenül bemegy a lakásukba, amit, ilyen vagy olyan oknál fogva, nem szívesen mutatnak meg. Ami viszont ennél is fontosabb: mi mindig segíteni akarunk és gyakran épp azok nem fogadják el a segítséget, akik a legjobban rászorulnak, így a maradiság, az emberi butaság sokszor veszélybe sodorja a gyermeket. Aránylag sok a veszélyeztetett környezetben élő gyermek. Fárasztó a munkájuk, de szeretik hivatásukat, csak az egyre szaporodó adminisztrációra panaszkodnak. Több segítséget és megértést várnak a szülőktől, a családoktól is. Gyakran négyszer is el kell menni egy családhoz, hogy az anya oltásra behozza a gyerekét. Megígéri és nem jön. Viszont nekünk rengeteg felesleges munkát ad. Hiába magyarázzuk: a gyermek egészségéről, jövőjéről van szó, hogy ezzel súlyos betegségeknek veheti elejét. A Sabin-cseppek jelentősége közismert, mégis akadnak nemzet idős szülők, akik végül is csak azért jönnek be, hogy ne zaklassuk már őket. Nem tudom, ki hogy van vele, de én, ha egy kis eredményt érek el, ha például a második oltásra rögtön elhozza a szülő a gyerekét — bár az elsőre csak a negyedszeri rábeszélésre hozta be —, olyan boldog vagyok, hogy akkor még a sport, a kosárlabdázás is jobban megy —■ mondja szenvedélyesen Murai Júlia. Azután arról beszél, hogy nagyon szereti a pszichológiát, ami segíti a munkájában, és szabad idejében a sportot. Tulajdonképpen mindketten sportolók is. Kevés a szabad idejük. Júlia ilyenkor kosarazik s orosz nyelvet tanít — ,középiskolásoknak. Magda tornázik és moziba jár. Szeretik a jó könyveket, amelyekből a hozzájuk, a munkájukhoz közel álló világ tárul eléjük. A táncot, a kirándulásokat sem vetik meg, hiszen fiatalok. Azt hiszem, a történetek százait írhatnák meg, amely társadalmunk egyes rétegeinek tükörképe lenne, ha sok szabad idővel rendelkeznének. — Mi az óhajuk, a kívánságuk? kérdem befejezésül tőlük. — Én csak több megbecsülést kívánok magamnak és valamennyi védőnőnek az országban. I -1- határozottabban fo-1ó.Fogalmazott: — Védőnő vagyok. Szeretem hivatásomat, de nagyon fáj, amikor azt mondják: a maga munkája semmi, a kórházban bezzeg valóban dolgoznak a magához hasonlók. Igaza van Magdinak: több megbecsülést kérek a területen dolgozó védőnőknek! Jogos a kérés: Baba Mihály Védőnők Ülést tartott a KISZ KB Napirenden a kongresszusi határozatok megvalósítása A Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával kapcsolatos feladatokról tárgyalt pénteken a KISZ központi bizottsága dr. Horváth István első titkár elnökletével. A központi bizottság ülésén megjelent és felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője is. Az ülésen intézkedési tervet fogadtak el a kongresszuson, illetve az előkészítő vitákon elhangzott ajánlások és kezdeményezések gyakorlati hasznosítására. Azintézkedési tervhez Főcze Lajos, a központi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A központi bizottság az intézkedési tervet elfogadta. Helyet kapott a programban egyebek között az építőtábori munka színvonalának növelése, a hatékonyabb, céltudatosabb vezetőképzés megszervezése, a megbízatások rendszerének kiterjesztése. Elemzik annak a lehetőségét is, miként kapcsolódhat be az iskola- televízió a KISZ-vezetőképzésbe. Több intézkedés született az ifjúsági sajtó munkájának továbbfejlesztésére. A KISZ központi bizottsága — a kongresszuson elhangzott indítványok alapján — az állami és a társadalmi szervek vezető testületeinek ajánlásként továbbítja a következő javaslatot: az egyetemi és a főiskolai KISZ-bizottságok, a szakszervezetekhez hasonló jogokkal rendelkezzenek a hallgatók szociális ügyeinek intézésében. Gondoskodni kell az egyetemi hallgató anyáik szociális biztonságáról. Tovább kell fejleszteni a'társadalmi 'ösztöndíj - réti d'szerei A' tanácsok építsenek több ollyan házat, ahol a dolgozó és tanuló fiatalok albérlőkiként lakhatnák, hogy ne legyenek kitéve az albérleti uzsorának., Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsnak javasolták, hogy kérjen utazási kedvezményt a fiataloknak, egyben vizsgálja felül az intézetekből kikerült állami , gondozott fiatalok szociális helyzetét, és tegyen intézkedési javaslatot e helyzet javítására. Több mint kétmilliárddal gazdálkodik Pest megye Pest megye Tanácsa pénteki ülésén megtárgyalta idei központi költségvetését és fejlesztési tervét, s megállapította a helyi tanácsok költségvetési és fejlesztési szabályozóit. Az ország legnépesebb megyéje ebben az évben összesen kétmilliárd 52 millió forint összeggel gazdálkodik. A megyei szintű költségvetési kiadások összege 1 milliárd 374 millió forint. Ebből a kulturális ágazat részesedik a legnagyobb összeggel, 567,9 millió forinttal. A szociális és egészségügyi ágazatra 394,5, a gazdasági ágazatra pedig csaknem 200 millió forintot fordítanak. Mai kanadai grafika A kanadai grafikusművészet első alkalommal mutatkozik be hazánkban. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének budapesti, Dorottya utcai bemutatótermében pénteken 46 fiatal kanadai művész 60 .alkotásából nyílt kiállítás, A mai kanadai grafika címmel. Dr. Fehér Zsuzsa művészettörténész megnyitója után Max Hirsch Wershof, Kanada budapesti nagykövete mondott ünnepi beszédet. Az eseményen megjelent dr. Rosta Endre, a Kulturáis Kapcsolatok Intézetének elnöke is.