Magyar Hírlap, 1972. június (5. évfolyam, 150-179. szám)
1972-06-09 / 158. szám
Magyar HÍRLap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1972. JÚNIUS 9. PÉNTEK 9 --------I TÉVÉNAPLÓ TEGNAP*. CSÜTÖRTÖKÖN, folytathattuk az elmélkedést — igaz, a tegnapelőttihez képest ellentétes előjellel — a hétközépi adásnap természetrajzáról. Arról, hogy az immár szokásos Ki mit tud? előtt milyen műsorszőttes alapozza meg hangulatunkat. Nos, a megalapozó összeállítás példásan sikerült. A televíziósok az életkor szerinti igények kielégítésére két adást is szenteltek, de nem hiányzott a programból az általában vett néző érdeklődésének felcsigázása sem. A kép teljességéhez persze még az is hozzátartozik, hogy a nyugdíjasoknak szóló műsort szervesen egészítette ki a pályakezdés útvesztőiben eligazító riportfilm, a Tévékalauz pedig egységesen vetélkedőpártivá hangolta a hetedik ikszet taposókat, és a tizenéveseket is. Az Életet az éveknek egyike azoknak a ritkán, de rendszeresen jelentkező műsoroknak, amelyeket nemcsak illik, hanem érdemes is figyelemmel kísérni. S mostanában különösen érdemes, mert a változatos témakör, a nyugdíjasok hangnemével rokon, ízlésüket óvatosan formáló témavezetés mellett érdemes észrevenni, hogy ebben az adásban bontogatja szárnyait egy tehetséges fiatalember, a tavalyi Riporter kerestetikben feltűnt Horváth Péter. Az ikerműsorban, a Nyílt nap Gödöllőn címűben egy középkorú egyetemi tanár, dr. Lehoczky László csinált kedvet a fiataloknak egy tartalmas pálya választásához. Nem rajta múlott, hogy a részleteiben érdekes húsz percet mégis a keresettség, merevség jellemezte. Bár kétségtelen, némi képet kaptunk a mezőgazdasági gépészmérnökök rokonszenves életviteléről, a hagyományos gyűrűavatás természetes emelkedettsége, a diákkarnevál mozgalmas mozzanatai azonban aligalig ellensúlyozták a témán szükségtelenül eluralkodó pátoszt. A másik hajdani riporterkerestetikes, Nyakas Szilárd, ismét a Tékában jelentkezett. Kulturáltságát, a képzőművészeti, zenei, irodalmi élet eseményei között eligazító szavait természetesen méltányoljuk, ám, alapvető fenntartásunkat újra megfogalmazzuk: ha valóban az országos kulturális program beharangozására törekednek, akkor ne csak fővárosban és hagyományos vidéki kultúrközpontokban gondolkozzanak ... S ezt már csak azért is, érdemes megjegyezni, mert a Tévékalauz körül olyan színesen tájékoztató kritikusok gyülekeznek, akik képesek rövidebben is kedvet csinálni a szabad idő tartalmas kitöltéséhez. MA, PÉNTEKEN, hosszú szünet után újra élvezhetjük a Muzsikus fiatalok című komolyzenei vetélkedőt. Ezúttal a X. középdöntőt sugározza a televízió. A jövőhét műsorait ajánló „kis-Tékát” követően izgalmas tévéfilm-sorozat indul négyrészes útjára. A Villa a Lidón jól összeszokott szerzőpárosa — a forgatókönyvet író Gimes György és a rendező Keleti Márton — csúcsidőben vállalkozik a nyugati alvilág leleplezésére... (Azok a nézők viszont, akik a Kísérleti — 2. — műsort is figyelemmel kísérhetik, ugyanebben az időben az Egy férfi — kétszobás lakássalcímű lengyel filmet is láthatják.) A másik, ma induló sorozat gazdája a kitűnő riporter, Róbert László: Párizs, 1972 tavaszán ... című adásában először a hírneves Bastille ürügyén mutatja be a mai francia valóságot. Zöldi László Színházi terepszemle a Várban Terepszemlét tartottak csütörtökön a budai Vár középkori királyi palotájának gótikus lovagtermében Marton Endrével az élen, a Nemzeti Színház vezetői. Augusztus végén ugyanis, itt mutatják be George Tábori Pinkville című vietnami témájú protest musicaljét. A rögtönzött munkatanácskozáson részt vett a darab magyar származású szerzője is. A művet Stanley Walden zenéjével adják elő, Marton Endre rendezésében. Magyar—szovjet irodalomtörténész konferencia Kétnapos magyar—szovjet irodalomtörténész konferencia kezdődött csütörtökön, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. A tanácskozáson részt vesz M. B. Hrapcsenko, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája nyelvi és irodalomtudományi osztályának elnöke, és B. L. Szucskov, a Gorkij Világirodalmi Intézet igazgatója. A két ország irodalomtörténészei az irodalomtudomány új módszereit, a strukturalizmus, a szemiotika és a jelenkori irodalom tanulmányozásának a problémáit beszélik meg. 1 millió 300 ezer diák Véget ért a tanítás az általános és középiskolákban Csütörtökön véget ért a tanítás az általános és középiskolákban. A két iskolatípus nappali tagozatán az 1971—1972-es tanévben 1 300 000 diák gyarapította ismereteit. 50 000-rel kevesebb, mint az előző esztendőben. Legszámottevőbb az apadás az általános iskolákban. A következő napokban állapítják meg a tanulók osztályzatait. A tanévzáró-ünnepségeket az igazgatók által meghatározott napon, június 12. és 17. között tartják. Ekkor osztják ki a bizonyítványokat is. A tanévzáró-értekezleteket az általános iskolákban június 19-ig, a középiskolákban június 20-ig — az igazgató által kijelölt napon — tartják. A pedagógusok szabadságának zavartalanságát július 15- től, augusztus 24-ig bezárólag biztosítani kell. Számos általános iskolában és több gimnáziumban úgynevezett pótló foglalkozásokat is tartanak azoknak számára, akik egy vagy két tantárgyból elégtelenek maradtak. Az ilyen gyerekek osztályzatát e tárgyakból az év végén nem zárták le, hanem közvetlenül az utolsó tanítási nap után megkezdődik a 11 napos külön oktatás, amelyben a napközi otthonok is részt vesznek. Akiknél a pótlás sikerrel járt, nem kell javítóvizsgát tenniük. Tudományos vizsgálat Hat centivel magasabbak a tizennyolc éves fiúk Hat centiméterrel magasabbak a tizennyolc éves fiúk húsz évvel ezelőtti elődeiknél. A lányok ez idő alatt átlagosan 1 centimétert gyarapodtak. De gyarapodás még a hároméveseknél is kimutatható: ez a korcsoport szintén 1 centivel lett nagyobb. A tizennyolc éves fiúk súlyban is „lepipálták” hasonló korú leánytársaikat: 5 kilóval nehezebbek, mint két évtizeddel korábban, míg a lányok testsúlya változatlan. A fentiekkel kapcsolatban dr. Eiben Ottó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem embertani tanszékének adjunktusa elmondotta, hogy hazánkban jelenleg a fejlődésben levő korosztály növekedési sajátosságainak és törvényszerűségeinek feltárására olyan kutatásokat folytatnak, amelyek eredményeit a legkülönbözőbb szakterületek hasznosíthatják. A gyermekek növekedési folyamatának a vizsgálata is érdekes megfigyelésekhez vezetett. Tavasztól őszig általában intenzívebben nőttek, mint ősztől tavaszig: a fiúknál 7,5 éves, a leányoknál 8,5 éves korban következik be erőteljesebb hossznövekedés. Különös módon az intenzív súlygyarapodás ezt egy-másfél évvel követi, és a fiúknál 9 éves, a leányoknál pedig 9,5 éves korban észlelhető. Eddig még ki nem derített okokból, a fiúk nyáron, a lányok inkább télen gyarapodnak. A kormányrendelet nyomán Hogyan biztosít taxikat a közületeknek a Volán? Érdekes és hasznos kísérlet értékelésére került sor a minap a Volán Trösztnél. A tröszt központjában huszonöt személyi használatú gépkocsiból — mint arról akkor hírt adtunk — hat hónappal ezelőtt huszonegyet közületi taxiként kezdtek üzemeltetni. Ez azt jelentette, hogy mindazok, akiknek személyi használatú gépkocsijuk volt, csekkfüzetet kaptak és azzal fizették a taxiszámlát. A tröszt Budapesten" — kísérleti jelleggel — közületi taxirészleget is létesített, ahonnan az igénylők perceken belül kaphattak kocsit. Az eredmény : általában fele annyiba került a taxik igénybevétele, mint korábban a saját gépkocsik használata. A tapasztalatokról, a nemrégiben megjelent kormányrendelet végrehajtásáról — mely a közületi szervek gépkocsihasználatát szabályozza — beszélgettünk dr. Zahumenszky Józseffel, a tröszt vezérigazgatóhelyettesével. — Mondhatom, hogy a legcélszerűbb az úgynevezett közületi taxik használata. Véglegesnek nem tekinthető számításaink szerint az idén a megyék területén 500, Budapesten 600 m ilyen gépkocsiigény merülhet fel, ez a szám fokozatosan 2500— 3000-re emelkedik. Az igényeket zökkenőmentesen ki tudjuk elégíteni. Taxi, túrafuvarozás céljára közületi taxikat bérelhetnek a vállalatok. Reprezentációs célokra is alkalmas nagyobb kocsikkal szintén rendelkezünk. Lehetőség van arra is, hogy vezető nélkül béreljenek személyautókat a vállalatok. Országos gyorsfuvarvállaló hálózatot alakítunk ki. Ami a pénzügyi lebonyolítást illeti, minden szerv, intézmény, amellyel közületi taxiellátó megállapodást kötünk, fizetési utalványt kap és azzal az ország egész területén igénybe veheti vállalatunk személykocsijait. F. J. A kultúrtörténet lapjairól : „Ne fáj te fen tülem..." Hetedmagával süt a nap, fürgén előzve a 22-én esedékes nyári forduló dátumát. De ki tartja manapság számon e dátumot? És ki ismeri a szakmabelieken kívül a júniushoz tapadó ősi szokásokat? Alig-alig valaki. Pedig valami nagyon különleges és érdekes, majdhogynem népi operává magasodó gyönyörű játékot hagytunk el eltűnni a századok időtemetőjében: a párválasztás nyári napfordulóhoz kötődő ünnepét. Az ünnepi ének egyik legrégebbről, Kolonon feljegyzett strófái kezdődnek így: Tüzét megraboljuk, négyszögre rakoljuk, egyik szögén ülnek szép öreg emberek, másik szögén ülnek szép öregasszonyok, harmadikán ülnek szép ifjú legények, negyedikén ülnek szép hajadon lányok. A megújuló életet köszöntő ősi drámai játékra ma már inkább csak következtetni lehet: a falu népe valóban kor és nem szerint ülte körül a négyszögre rakott tüzet, és a lángok fellobogtával sajátos szertartás kezdődött, amelynek középpontjában a fiatal párok állhattak. Énekeltek a rutájáról (istenfa. Artemisia Abrotanum L.), amelyet a szűzi tisztaság jelképének tartottak, virágénekkel válaszolgattak egymásnak fiatalok és öregek, nők és férfiak, míg végül a szerelem csodájáról zenghettek kórusban. Az idők mélységéből dereng a régi áldás egy somogyi, csökölyi rigmusból: Ezt ölelem, ezt csonkolom. Ejván dombgyán, domborútján aggyon isten lasssú jessönt, mossa jössze mind a kettőnt, mind a zárán vesszent. A néprajzosok hamar felfedezték, hogy a júniusi dalokkal és szokásokkal nagy rokonságot mutatnak a fonóbeli kiházasító dalok és szokások. Így például jó másfél száz évvel ezelőtt még volt a fonóban, hogy éjféltájban minden legénynek egy-egy lányt „hajtottak” az ölébe, s közben összevarázsló rigmusokat énekeltek. Aztán a szakemberek rájöttek a rokonbeliség históriai okára is: az egyház és az egyház biztatására a világi hatóság kíméletlenül üldözni kezdte a nyári napforduló szokásait, erkölcsteleneknek bélyegezvén azokat, megsemmisíteni, széttörni akarván őket. A játékok aztán zárt helyre, a fonókba menekültek. De ott sem hagyták békén őket. 1629-ben írt egyházi könyvben olvasható: „Az Szent János tüzét az falu közpein kezdették vala rakni, melyet környül vettek és úgy fontak. De erről elszoktattak.” Ugyanő mondja a fonóról, hogy a „latorságnak hajléka”, occasio mali, alkalom a gonoszságra. A nyári napfordulós szokásokat szerte Európában üldözték, sikerült is széttörni, elfeledtetni legősibb formáikat, vagy egyházias színezetűvé változtatni azokat. Egynémely helyen maradt meg valami maradvány, annyi csupán, hogy átugrálják a rakott tüzeket, bábukat gyújtanak. Ám a lényeg elveszett már régen. Tovatűnt a csodálatos népi dráma, nem feleselnek egymással a kórusok, amelyekben szép öregemberek, szép öregasszonyok, szép ifjú legények, szép hajadon lányok szólaltak meg külön-külön és talán együttesen is, örvendezvén az új élet kibomlásának, rügyek termővé fordulásának, nők és férfiak egymásra hajolásának: „Ne fáj te jen tülem / Mond meg te jazz nekem. / Jén azzat tennéked / Szemedre nem vetem.” Soltész István Szakosodunk? “Talán észrevették. Hihetetlen tempóban ■ kezdünk — szakosodni. Megáll a vásárló például a háztartási cikkek kirakott választéka előtt, és nem talál mondjuk — hipót. Az eladó máris ugrik, szíves ajánlással mondja a másik üzlet címét, s esküszik rá, hogy abban nem csalódik a kedves vevő. Nincs az a valamire való Villamossági szaküzlet, amelyben ne tudnák megmondani, hogy a keresett villanykapcsoló-típus, melyik rokonüzletben található. Csupa készség-kedvesség a pult mögött, így hát neheztelni is röstell az ember. De még nincs vége a „szakosodásnak". Pamutfonál között válogat egy vevő, és nem találja a kedvére valót. Odafordul az eladóhoz, aki hátra kiált a kollégájának: Szőke kartárs, pamut érdeklődik!... És Szőke kartárs bemond egy címet. Merthogy a „pamutinformációra" ő van szakosodva ... . Hét végi prognózis Tanácsok - kirándulóknak Június második szombatja, vasárnapja közeledik, feltehetően sokan készülnek kirándulni. A Magyar Hírlap tanácsadó szolgálata jelenti az alábbiakat. MILYEN LESZ AZ IDŐ? A hűvös levegő terjeszkedése kelet felé nagyon lassú és változó intenzitású, ezért a hét vége várható időjárása nagyon bizonytalan. A legvalószínűbbnek az látszik — jelenti a Meteorológiai Intézet előrejelző osztálya —, hogy a hét végére, főként péntekre és szombatra az ország nyugati felén az eddiginél változékonyabb, hűvösebb időjárás várható, de nem lesz hideg. Az ország keleti felén, és főként a Tiszántúlon ugyanakkor tovább tart a száraz, meleg idő. A záporok, zivatarok kialakulásának valószínűsége, főként a Dunántúlon és az északi megyékben megnő. A Dunántúlon az évszaknak megfelelően 25 fok körül lesznek a legmagasabb nappali hőmérsékletek, keleten továbbra is 25—30 fokig melegszik fel napközben a levegő. Az éjszakák enyhék maradnak, 15 fok körüli hőmérséklettel. összefoglalva a kilátásokat hét végére: a Dunántúlon változékony, strandolásra csak időnként alkalmas, keleten száraz, meleg, napos strandidő várható. RENDEZVÉNYEK Az országjárók eseménynaptára szombaton és vasárnap a következő rendezvényeket tartalmazza: Abaligeten 10—11-én kempingezők találkozója; 10—11-én Székesfehérvárott országos kórustalálkozó; 11-től Salgótarjánban Czinka Mihály grafikusművész tárlata. A „SÁRGA ANGYAL” MENETRENDJE A „sárga angyal” vasárnapi menetrendje a következő: Budapest és Tata között reggel 7-től este 8 óráig (Tatabányáin 9. 9.30, 11, 11.30, 18.30, 19, Tatán 10. 10.30. 12, 15. 19.30. 20 óra) ; Győr és Tata között reggel 7-től este 10 óráig (Győrött 7. 12.30, 15.30, 22, Komáromban 8.30, 9. 10.30, 11, 17, 18, 19.30, 20, Tatán 9.30, 10, 18.30, 19 óra) . Győr és Hegyeshalom között reggel 7 órától este 10 óráig (Győrött 7, 12.30, 15.30, 22, Mosonmagyaróváron 8.30, 9, 10.30, 11, 17, 18, 19.30, 20, Hegyeshalmon 9.30, 10, 18.30, 19 óra). KIRÁNDULÓ-AUTÓBUSZJÁRATOK A hét végén, 10—11-én a következő autóbusz kirándulójáratok közlekednek. Budapestről indul mindkét nap Visegrád—Esztergomba 7.45, 9.10, 10.20, 11.16 órakor, Esztergomból Visegrád —Budapestre minden kerek órában. Budapestről indul mindkét nap Gyöngyös—Mátrafüred—Mátraháza—Kékestetőre 6.45, 6.50, 7.05, 7.35, 8.45 órakor, Kékestetőről Mátraháza— Mátrafüred—Gyöngyös—Budapestre, Kékestetőről 12.45, 16.50 órakor, vasárnap 18.15-kor is., Mátraházáról 17.05, 18.05 órakor. Budapestről Pilisvörösvárra szombaton 5.50, 6.20 órakor, szombat, vasárnap 7.00, 7.45, 8.15, 9.00, 10.30 órakor. Pilisvörösvárról Budapestre mindkét nap 16.41, 17.26, 18.11, 18.41, 19.00, 19.26, 19.56, 20.56, 21.40 órakor. Budapestről Vác—Királyrét —Szokolyára vasárnap 7.15 órakor, vissza 13.00 órakor. Budapestről Szirák Bérre vasárnap 7.10 órakor, vissza 18.25 órakor. VÍKENDVONATOK Szükségesnek tartjuk felhívni a vonattal utazó kirándulók figyelmét, hogy 11-tel kiegészül a nyári menetrend, azok a vonatok és azok a vonatpárok is elindulnak, melyek az előszezonban még nem közlekedtek. Az indulás előtt érdemes tehát meggyőződni arról, nincs-e kedvezőbb utazási időpont a korábban kiválasztottnál. Vasárnap például 12.47-kor is indul gyorsvonat Keszthelyre, ami eddig nem járt. A Tapolca felé 12.23-kor induló gyorsvonatot 13-tól már naponta lehet igénybe venni. A hét végi balatoni járatok indulási időpontja a következő: Budapest—Keszthely viszonylatban: gyorsvonat minden nap reggel 5.40 és 7.33 órakor, vasárnap reggel 6.04 órakor a Keleti pályaudvarról, minden nap helyjegyes expressz: 6.55 órakor. A személyvonatok indulási időpontja 5.46, 7.16, 7.52 óra. A Keszthelyről visszaindulók a következő délutáni vonatokat vehetik igénybe: expressz 13.07, személy 17.24, gyors 18.53 és 19.23 órakor. A Balaton északi járata. Tapolca felé személyvonat 5.52, 7.39, 11.47 órakor, gyorsvonat 6.34, 6.45 (Révfülöpig) 12.23 órakor. Budapestre viszszaindul Tapolcáról személyvonat 13.52, 16.40, 20.27 órakor, gyorsvonat 17.11, 18.30 órakor.