Magyar Hírlap, 1972. október (5. évfolyam, 272-302. szám)
1972-10-07 / 278. szám
T ■ 5. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1972. OKTÓBER 7. SZOMBAT Bolti újdonságok Soha nem volt még ilyen élénk a kereskedelem hazánkban, mint napjainkban. A lakosság egyik évről a másikra általában 8-9 százalékkal több árut vásárol, s a hiányzó cikkek számának gyors csökkenésével arányosan bővül, gazdagodik a választék. Amíg 1965-ben személyenként 8700 forintot költöttünk el a boltokban, éttermekben, addig tavaly már 14 700 forintot. Sokatmondó a másik összevetés is: a lakosság 100 forintnyi pénzbevételéből — 1969- ben 79,7, egy évvel később 80,1, míg tavaly 80,6 forintot fordított áruvásárlásra. A kereskedelem — az eddigi adatok szerint — ezt az esztendőt nem zárja rosszabbul: az előbbi számsor 81 forintra módosul. Mindnyájan tanúi vagyunk a változó folyamatoknak: az életszínvonal javulásával, az áruforgalom gyors növekedésével átalakulóban vannak kereskedelmi szokásaink. A háziasszonyok szívesebben vásárolnak a közlekedési csomópontok környékén, a nagy szaküzletekben és az áruházakban, s mind több panasz hangzik el, hogy a lakótelepek üzletei - ha egyáltalán már felépültek - kicsik, zsúfoltak, nem felelnek meg az igényeknek. A vendéglátóiparral szemben támasztott követelmények is jócskán módosultak. Az idő az ebédelni, vacsorázni akarók számára kétszeresen drága, hiszen mindenki szeret olcsón és gyorsan étkezni. Ilyenformán akár gombamód is szaporodhatnak a nagy befogadóképességű önkiszolgáló éttermek, az is kevés lenne. A kereskedelem vezetői felismerték, hogy a korszerű üzlethálózat kialakításának késése sok kárral járna. Igaz, ami eddig történt, az sem kevés, csakhogy az igények és a lehetőségek versenye ellenére gyorsabb előrehaladást követel a bővülő kereskedelmi forgalom. Mi a megoldás tehát? Közismert, hogy a beruházások dolgában szigorú közgazdasági keretek kötik a vállalatokat, s aligha áll rendelkezésükre annyi pénz, amennyit - a gyorsan növekvő forgalom jogos indokával - új, nagy alapterületű üzletek, raktárak építésére elkölthetnének. Csakhogy a kereskedelem lehetőségei, adottságai nem merülnek ki a bővülő beruházásokban. A szakirodalom, de sok hazai kezdeményezés is tanúsítja, hogy tucatnyi ötlet vár még teljesebb megvalósításra, szélesebb körű alkalmazásra. A minta utáni árusítással — amint például a Keravill teszi — számos vállalat növelheti üzleteinek forgalmát. A csomagküldő áruházak életre hívása is új távlatokat nyithatna az áruforgalomban, tehermentesítve a meglevő hálózatot. Felmerült már a kereskedelmi automatákat működtető vállalat megvalósításának gondolata is. Az automaták minden bizonnyal megállnák helyüket a munkahelyi büfékben csakúgy, mint jó néhány napi élelmiszer árusításában. S talán nem jóslás, ha leírjuk: a falusi lakosság körében nagy népszerűségnek örvendenének a különféle árukkal megrakott mozgó boltok. S végül a személygépkocsipark ugrásszerű gyarapodása lehetővé tenné, hogy a városok határában nagy árukészlettel bevásárló centrumok épüljenek, akár több vállalat társulásával is. A lehetőségek, ha nem korlátlanok is, igen szélesek. A jövő nyilván új színekkel, megoldásokkal gazdagít vevőt is, eladót is. Lengyel—francia barátsági és együttműködési nyilatkozat Befejeződtek Edward derek és Georges Pompidou párizsi tárgyalásai Dobsa János, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Edward derek, a LEMP első titkára pénteken befejezte ötnapos franciaországi látogatását s délután visszarepült Varsóba. Az elindulás előtt az Elysée-palotában Pompidou elnök és Edward Gierek barátsági és együttműködési nyilatkozatot írt alá. A LEMP első titkára lengyelországi látogatásra hívta meg Pompidou elnököt. A nyilatkozat megelégedéssel állapítja meg, hogy a de Gaulle tábornok 1967. évi, majd Chaban-Delmas miniszterelnök 1970. évi lengyelországi látogatása során kiadott nyilatkozat előirányzatainak megvalósítása minden területen elősegítette a francia—lengyel kapcsolatok fejlődését, mindkét fél úgy véli, hogy az európai államok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével meg kell szilárdítani az enyhülés előrehaladását az európai kontinensen. Mindkét fél megerősíti azt a szándékát — hangsúlyozza továbbá a nyilatkozat —, hogy politikáját Európában a következő elvek tiszteletben tartására alapozza: nem folyamodik erőszakhoz, vagy fenyegetéshez; a szuverenitás, az egyenlőség és a függetlenség tiszteletben tartása; a belügyekbe való be nem avatkozás; a jelenlegi határok sérthetetlensége. Edward Gierek párizsi tárgyalásairól nyilatkozatot adott a Lengyel Távirati iroda (PAP) munkatársának. Kijelentette, hogy elégedett párizsi látogatásának eredményével. Ez a látogatás nagymértékben előmozdította Lengyelország és Franciaország kapcsolatainak fejlődését s tárgyilagos szellem, mély szívélyesség jellemezte. — Pompidou elnökkel baráti, őszinte és kötetlen eszmecseréket folytattunk — mondotta Gierek. — Ezt igen hasznosnak tartom. Látogatásom pozitív eredményei jórészt magának az elnöknek köszönhetők. — A látogatásom idején saját magam és kísérőim által lebonyolított megbe(Folytatás a 7 p. oldalon) KUBAI KITÜNTETÉS ANGELA DAVISNEK (AP) Osvaldo Corticós kubai elnök csütörtökön Havannában átnyújtotta Angela Davis amerikai polgárjogi harcosnak a legmagasabb kubai kormánykitüntetést. „A kitüntetést személyemen keresztül pártunk központi bizottsága kapta” — jelentette ki a néger filozófusnő. Az ünnepségen jelen volt Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai KP KB első titkára. Angela Davis csütörtökön Havannából Santiago de Chilébe érkezett. SZOVJET KÖNYV KÍNÁRÓL (MTI) „Kína legújabb kori története” címmel négyszáz oldalas történelemkönyvet jelentetett meg a szovjet Gondolat könyvkiadó. A tanulmány, amely néhány nappal ezelőtt került a moszkvai könyvesboltokba, a Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti kutatóintézetében dolgozó tudósok kollektív munkája, bár az 1917. és 1970. közötti időszakra vonatkozóan tárgyalja Kína történelmét, zárszavában a kínai politikában a KKP IX. kong A NAP HÍREIBŐL resszusa után végbement változásokról is áttekintést ad. Kiemelkedően érdekes és igen alaposan dokumentált a könyv utolsó két fejezete, amely „a nagy ugrás” korszakát, illetve „a nagy ugrás” következményeinek felszámolását, valamint a „kulturális forradalom” periódusát és annak lezárását dolgozza fel. A kiadói előszó felhívja az olvasók figyelmét, hogy ezek a fejezetek a Kínai Népköztársaság bel- és külpolitikájának elemzésével fényt vetnek Mao Cetung és csoportja nagyhatalmi nacionalizmusára és a nemzetközi munkásmozgalomban folytatott szakadár tevékenységére is. EURÓPAI KAPCSOLATOK 1970-1980 (MTI) Várnában konferenciát tartottak a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó európai intézetek igazgatói. A konferenciát a bolgár külügyminisztérium külpolitikai intézete rendezte, s munkájában 17 európai ország 22 intézetének 40 vezető képviselője vett részt. Az értekezleten 12 előadást hallgattak és vitattak meg az európai kapcsolatok 1970— 1980. közötti várható alakulásáról, megtárgyalták továbbá az intézetek közötti együttműködés, valamint tudományos információ- és dokumentációcsere fejlesztésének kérdéseit. AMERIKAI HADGYAKORLAT EURÓPÁBAN (TASZSZ) Az amerikai légierő wiesbadeni (NSZK) parancsnoksága bejelentette, hogy október 16-án kezdődnek az amerikai légierő gyakorlatai több nyugat-európai ország légterében. A gyakorlatok célja a hivatalos fogalmazás szerint „versenyek rendezése a bombázások és a rádiótechnikai háborúval kapcsolatos feladatok jobb teljesítése céljából”. A hadgyakorlatokban a legmodernebb típusú vadászbombázók vesznek részt, köztük az itE—lll”-esek és a „Phanton’-ok különféle változatai, az amerikai légierő Angliában, Izlandon, Hollandiában és az NSZK-ban állomásozó egységeiből. NEM SÖPRIK AZ IZMIRI UTCÁKAT (MTI) A török sajtó fontos témája az a sztrájk, amelyet Izmirben — az ország harmadik legnagyobb városában — a köztisztasági dolgozók, valamint a városi kommunális szolgáltatások egyéb munkásai kezdtek bérük felemeléséért. A szemét nagy halmokban áll az utcákon, mert a szakszervezet különbrgádjai csak az iskolákból és a kórházakból szedik össze. Érinti a sztrájk a közlekedést és több más szolgáltatási ágat is. A város polgármestere ennek ellenére visszautasította a sztrájkolók jogos követelését, mondván, hogy a béremeléshez szükséges 17 millió török fonttal a város nem rendelkezik. A kománnyal szemben elhangzott parlamenti bírálatokra válaszolva, Ferit Melen miniszterelnök ugyancsak azzal érvelt, hogy az államnak nincs pénze a tanítók, tisztviselők, munkások stb. régen követelt béremelésének végrehajtására. A kairói hármas csúcs határozatai (MENA, UPI) Kairóban pénteken véget ért az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki tanácsának 5. ülésszaka. Ennek keretében Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad Szíriai elnök kétnapos tanácskozáson áttekintette a jelenlegi közel-keleti politika és katonai helyzetet, valaniint a szövetség egyes szervezeti kérdéseit. Mohamed Ahmed, a tanács titkára az ülésszak után közölte, hogy az államfők megvitatták a két Jemen közötti testvérgyilkos háború kérdését és megbízták Szadat elnököt, hogy a két államban ténymegállapító körúton levő személyes megbízottjának visszatérése után, tegye meg a szükséges intézkedéseket a konfliktus rendezésére. Az elnöki tanács tanulmányozta az NSZK-ban élő arab állampolgárok ellen hozott intézkedéseket és úgy döntött, hogy hasonló korlátozásokat léptet életbe a három köztársaságban tartózkodó NSZK-állampolgárokkal szemben. mi szakszervezetek éljenek jogaikkal és tegyenek eleget kötelességeiknek A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése zati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesztett elő jelentést. Rámutatott, hogy törvényeink mindazokat a jogokat biztosítják, amelyeket alkalmazva a szakszervezeti alapszervezetek maradéktalanul betölthetik hivatásukat. Igen fontos, hogy jogaikkal helyesen éljenek, s tegyenek eleget kötelezettségeiknek. Valamennyi szakszervezeti tisztségviselőnek kötelessége fellépni a dolgozók érdekében és szigorúan betartani a törvényességet. Ez többnyire vitákkal jár, s fáradságos, körültekintő munkát igényel, e fontos munkát tehát csak alapos felkészültséggel lehet végezni. Együttesen kell képviselniük a társadalmi, a kollektív és az egyéni érdekeket, segíteni az ellentmondások felszámolását. A szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Nem elég csupán a feladatokat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gondoskodni kell, hogy a döntések meghozatalában is közreműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának tapasztalatait elemezte Mint mondotta, a dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője az (Folytatása a 3. oldalon) A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácsülés részvevői egyperces néma felállással adóztak Tamás László, a SZOT elhunyt tagja emlékének. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára a válla Jövedelmezően termelnek az állami gazdaságok Dr. Dimény Imre beszéde az országos vezetői értekezleten Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték meg az állami gazdaságok vezetőinek második országos tanácskozását, amelyen több, mint négyszázan vettek részt. Dr. Dénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értékelte a mezőgazdaság szocialista állami nagyüzemeinek munkáját. Elmondta, hogy a gazdaságok területi koncentrációja lényegében befejeződött: átlagos földterületük alkalmas a korszerű termesztési és tartási technológiák széles körű bevezetésére. A gazdaságok munkájánál előtérbe lépett a gazdaságosság és a jövedelmezőség, amit az is jelez, hogy a nagyüzemek úgy alakították ki termelési szerkezetüket, hogy lehetőség szerint a legnagyobb nyereséget érhessék el. A rentábilis gazdálkodás előmozdítására egész sor, azóta már bevált központi intézkedés történt. A miniszter emlékeztetett arra, hogy emelték a mezőgazdasági árszínvonalat, módosították az állami támogatás és a beruházás rendszerét, és új,a (Folytatása a 2. oldalon)