Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1973-03-22 / 80. szám
| mbC cf Megjelenik a hét minden nap- mm ■_ __ . -ján, szombaton és vasárnap m m mm- ARA: 80 FILLER 16 oldalon, más napokon 12. |||||l «raOE IBIS oldalon. Kiadja a Lapkiadó Hfl B&jm M Gfj 11S& wm ■HM% mm MM MMM Előfizetési díj egy hónapra Vállalat. Szerkesztőig es kifgföjjl «ff ffl| M H jjj-Mrtj n MTm ü «1 Wfm 25,- forint. Előfizethető alapadóhivatal: Bpest, VII., Lenin jfeSjji fap Qj ÜBHUra SA ]HK Sál psi Hq raj wwWtf§| §11 kézbesítőknél, bármely postakörút 9-11. (Postai irányító- N «17 IH UjH irfe §£g JglJgB m 11 H ii hivatalban és a posta hírlapszám: 1393. Bpest, Pf. 305. sjff wS fn ^üf WM BbS Sn §§|| MR ||| KH SS Bn üzleteiben. Külföldön a Kul-A szerkesztőség és a kiadó- jjj fUf jSI B H D fii ül IBM Hilft Pl BE SP8 MBM 81 HM a túra Könyv és Hirlap Külkehivatal telefonszámai: 221— «H fel« ISnKl Bi H HM eSrhB fH rak Hn UhS! ÍLj (Ss ifik fsa Hreskedelmi Vállalat kirendelt-285, 221—293, 222-408, 429— IjEfS M h| Hb8 IpSff fSffi §§? TM firaj Ii§§ Sba wj| wmségei és bizományosai ter-350. Terjeszti a Magyar Posta. tesztik. 6. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1973. MÁRCIUS 22. CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Emlékezés a Tanácsköztársaságra—A miniszterelnök beszámolója a kormány munkájáról Fock Jenő miniszterelnök parlamenti expozéja — amint ez már hagyomány hazánkban — teljes áttekintést adott az ország helyzetéről fejlődésünk mai szakaszáról. Természetes, hogy a közvélemény különös érdeklődése kíséri gazdasági előrehaladásunk elemzését, az értékelést, amely eredményeinket, gondjainkat tekinti át, s kijelöli a holnap tennivalóit. Köztudott, hogy a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában nagy munka ál mögöttünk, s most már a tények bizonyítják, hogy sikeresen teljesítjük a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. Közvéleményünk előtt az sem ismeretlen, hogy gazdasági életünkben adódnak nehézségek is. A gondok egy részével éppen ez az őszinte önismeret, a nyílt elemzés segített leszámolni. A párt, a kormány 1971-ben és 1972-ben több alkalommal, például az emlékezetes országos gazdasági aktivaértelezleten mutatott rá a fejlődés átmeneti rendellenességeire. A Központi Bizottság tavaly novemberi határozata világosan és egyértelműen megjelölte a X. kongresszus célkitűzéseinek eredményes teljesítéséhez vezető utat, s ezt egész sor kormányintézkedés követte. Azóta - amint a miniszterelnök rámutatott - egészségesebb a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya, jobb a külkereskedelem, és javult a költségvetés egyensúlya. A kormány — az MSZMP KB útmutatására alapozva — időben hozzákezdett a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növeléséhez, következésképp az átmeneti egyensúlyzavarok megszüntetéséhez, s ez egyszersmind azt jelzi, hogy az ország gazdaságpolitikája megfelel a X. kongresszuson elfogadott irányvonalnak és a gazdaságirányítás rendszere — s ezt a miniszterelnöki expozé is kiemelte - alkalmas eszköz építőmuntánk szolgálatában. A helyes arányok kialakítása megkövetelte, hogy a kormány mérsékelje a beruházások túlságosan gyorsan növekvő ütemét. Az intézkedések már éreztetik hatásukat, ám a megkezdett úton haladva, még sok feladatot kell megoldani. Továbbra sem megnyugtató - bár csökkenő - a befejezetlen beruházások aránya, jócskán van tennivaló a termelékenység emelésében, s a vezetés színvonalát javítva, meg kell valósítanunk a céltudatosabb munka- és üzemszervezést. Az országgyűlésen elhangzott miniszterelnöki beszámoló őszinte és reális képet festett gazdaságunkról. Az eredmények kézzelfoghatóak, amit a tények sora jelez: az üzletek árukészlete időről időre gazdagodik, sokat javult a közlekedés, a szociális ellátás, a lakásépítkezés még sohasem gyarapodott ilyen ütemben, mint írrost Ám a továbblépéshez, az újabb eredményekhez minden korábbinál felelősségteljesebb munkára van szükség. A miniszterelnök értékelése jó kalauznak bizonyul e munka országos és helyi - vállalati, szövetkezeti - meghatározásához. Az elemzés jelzi azt is, mi az értelme e munkának: az életszínvonal további emelése, a jövedelmek s a szociális gondoskodás bővítése. Erőfeszítésünk, tevékenységünk célja: a szocialista haza gyarapítása ebben összegezhető az expozé alapgondolata! Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkésnagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek teremtett proletár hatalmat a Duna völgyében. A tanácshatalom létrehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányolásnak, a népek elnyomásának. A Magyar Tanácsköztársaságot, 133 napi csodálatos alkotó munka és leírhatatlanul nehéz körülmények között vívott önvédelmi harc után, a túlerőben levő nemzetközi és hazai reakció leverte. Eszméi azonban kitéphetetlenül tovább éltek a munkásság és a szegényparasztok szívében, és mindazokéban, akik megértették, hogy csak a munkáshatalom hivatott új útra vezetni a nemzetet. Az ______ 1919-es forradalmi küzdelmek emléke új harcra lelkesítette őket; gazdag tapasztalatai és tanulságai nagy segítséget nyújtottak társadalmi és politikai küzdelmeikhez. A magyar tanácshatalom létrejövetele, hősies küzdelme és alkotó tevékenysége a szocializmusért vívott harc egyik dicsőséges fejezete nemzetünk történetének, s egyben a nemzetközi munkásmozgalom történetének. Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosztály és pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodva — sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén, így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása; 4. interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. / V Apró Antal megnyitó beszéde Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke: '''Társadalmunk építése tervszerű, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítése útján Tisztelt országgyűlés! Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamenynyi rétegének összefogása. Az ellenforradalom leverése óta, több mint másfél évtizede folytatott szövetségi politikánk egyetértésre és követésre talál a munkásoknál, parasztoknál, értelmiségieknél, tetteikkel, szellemi és fizikai munkájukkal a szocialista célok valóra váltásáért dolgozó emberek millióinál. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvételére, közös, nagy feladataink megoldásában. Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozgalom erősítését, szolgáló, a szövetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elősegítő ifjúsági törvény javaslata. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egységes szövegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk, alapelveit és célkitűzéseit tartalmazza a megalkotott új egészségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szolgálták a bíróságról és az ügyészségről alkotott törvények. A népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglevő valóságot, tartós, időtálló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye volt és marad. Még ebben az évben hasonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb államhatalmi és államigazgatási szerveinkre. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására, és várhatóan elfogadására. Az Országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvásán, határozottan fellépnek a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bíróságok ítéletei következetesek, bár a kormány megítélése szerint kívánatos lenne gazdasági bűncselekményeknél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük. A követelményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat korszerű harci, technikai eszközökkel. A személyi állomány jól kiképzett, politikai-erkölcsi állapota jónak mondható. Széle(Folytatása a 2. oldalon)