Magyar Hírlap, 1977. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

HfffGYBR KlfSlBP NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1977.április 26,kedd 1 Magyar felszólalás Az EGB közgyűlése Genfben Hétfőn az Európai Gazdasági Bizottság genfi közgyűlésén a kontinens­­ gazdasági helyzetéről készített jelentésről tárgyaltak. A plenáris ülés elé a titkárság ösz­­szeállítása került. Szocialista részről a felszólalók azt hiányolták, hogy az Euró­pai Gazdasági Bizottság összeál­lítása nem tartalmaz adatokat a nyugati országok 1980-ig várha­tó fejlődéséről. A Nyugat gazda­sági helyzetét csak ez évi „elő­rejelzésekben” mutatja, s a bo­rúlátó prognózissal szemben a vi­ta során Ausztria és az NSZK képviselője ellentétes véleményt fejtett ki. Hangoztatták: a nyu­gat-európai államokban az oszt­rák és nyugatnémet példák ta­pasztalatai szerint gyorsabb üte­mű gazdasági fejlődés is elkép­zelhető. Hazánk gazdasági helyzetéről és terveiről dr. Domokos Mátyás nagykövet adott áttekintést. Be­vezetőjében kiemelte: örvende­tes, hogy az EGB jelentése bő­ven foglalkozik a szocialista or­szágok, köztük Magyarország kö­zéptávú terveinek ismertetésével. Ez a nagy figyelem különösen is elismerést érdemel, mert az összeállítás lehetőséget nyújt ar­ra, hogy az EGB tagállamai bő információt kapjanak a szocia­lista országok gazdasági helyze­téről és stratégiájáról. Ez ugyan­is jól tükrözi, hogy terveink meg­valósításához a KGST-integrá­cióban való részvételünk mellett növekvő szerepet szánunk a tőkés országokkal folytatott együttmű­ködésünknek. — A szocialista országok — így Magyarország is — közép­távú terveikben a kooperációk és termelési együttműködések kü­lönböző formáit keresik annak érd­dekében, hogy mind jobban be­kapcsolódhassanak a nemzetközi munkamegosztás folyamatába — mondta felszólalása során.­­ Gazdaságunk fejlődésének folya­matossága jórészt azon alapul, hogy népgazdasági terveinket egyeztetjük a többi szocialista or­szággal. Ezen jó kereten belül számos hosszú lejáratú kereske­delmi és kooperációs szerződést kötünk. A nem szocialista orszá­gokkal ilyen hosszú lejáratú kap­csolataink gyakorlatilag nincse­nek, vagy alig vannak. Úgy ítél­jük meg, hogy az együttműkö­désre a lehetőségek a mostani­nál nagyobbak, és törekszünk a kelet—nyugati kapcsolatok gaz­dasági téren való bővítésére, tar­talmasabbá tételére — mondotta a többi között dr. Domokos Má­tyás. Az EGB ma folytatja munká­ját. W­ll. Április 25.—május 6.: Interker-börze­ ­ Tudósítónktól. Hétfő reggel újra benépesült anyagbeszerzőkkel,­ gazdasági szakemberekkel az építők Dózsa György úti székháza — az Orszá­gos Piackutató Intézet ismét meg­rendezi az Interker-börzét. 1975 júniusa óta eddig öt alkalommal került sor hasonló készletcserére, eredményeképp összesen több mint f­élmilliárd forint értékű anyag, gép, alkatrész talált új gazdára. A mostani, április 25-től má­jus 6-ig tartó börzén 85 vállalat és szövetkezet vesz részt, közülük sok a „törzsvendég”. Tizenegy termékcsoportban hozzávetőleg egymilliárd forint értékű vasat, acélt, színesfémet, építési, szere­lési, faipari, vegyi és műanyago­kat, szerszámokat, gépeket, al­katrészeket, kötőelemeket, mű­szereket, híradástechn­ikai ,és­­elektromos szerelési anyagokat kínálnak felesleges készletükből a részvevők. A gyártók és keres­kedők mellett szolgáltató válla­latok és kutatóintézetek is meg­jelennek a tárgyalókban. JEGYZET F­urcsa — bár könnyen ma­­­­gyarázható paradoxon —, hogy amikor a fogyasztói ér­dekek védelméről esik szó, rögtön az érdekek megsérté­séről kezdünk beszélni. Saj­nos, mindenki tud példát mon­dani, már csak azért is, mert a fogalom igen tág: beletarto­zik a hamis számolás, a ma­­szatos pohár, az állott krémes, az önkiszolgáló bolti piszkos kosár, a burkolt árdrágítás, az akadozva működő új háztar­tási gép. Következményeik skálája ugyancsak széles, az egész napunkat elrontó bosz­­szúságtól életünk veszélyezte­téséig terjed. A silány minő­ségű termékek forgalomba ho­zói, gyártói pedig közvetlenül népgazdasági kárt okoznak. Nem vagyunk híján az effé­le jelenségek ellen küzdőknek sem: a népi, társadalmi, szak­­szervezeti, vállalati, takácsi, árhivatali ellenőrök, a KÖJÁL, a KERMI és más szervek fel­ügyelői olykor egymás érik az üzletekben. Lehet éppen vi­tatkozni munkájuk hatékony­ságáról, de azt aligha szüksé­ges bizonygatni, hogy még mindnyájuknak akad dolguk. Az utóbbi időben — és ez örvendetes tény —, szaporo­dott a fogyasztók — mind­nyájunk — érdekeit közvetle­nül vagy közvetve védő jog­szabályok, állásfoglalások száma. A Belkereskedelmi Minisztérium ipari tárcákkal közösen jelentetett meg irány­elveket, azzal a céllal, hogy csak jó minőségű iparcikke­ket vegyenek át a kereskedők. Dicsérhető az együttműködés, hiszen a fogyasztói érdekvé­delem az iparban kezdődik. Ám a­­ felügyelőségek vizsgá­latai arról árulkodnak, hogy még azok sem veszik mindig komolyan a kínos szakszerű­séggel megfogalmazott mon­datokat, akik a jogszabályokat kiadják. A minap beszélget­tem egyik kereskedelmi válla­latunk vezetőjével. ..Csak nem képzeli, hogy visszaküldjük ezt­ a nagy tétel, régen várt árut? Igaz, a szúrópróba elég szomorú képet mutatott, de nekünk teljesíteni kell az ér­tékesítési terveket. Mindnyá­junk zsebe megérzi, ha csök­ken a forgalmunk. Amikor a vásárló reklamál, kicseréljük a hibás terméket, s megtérít­jük a kárát. Ez azonban a je­lentések másik rubrikájában szerepel, egyébként sem mi fe­lelünk a hanyag munkáért. Ha visszautasítanánk a szállít­mányt, veszélyeztetnénk a gyártóval és a nagykereske­dővel kialakult jó kapcsola­tainkat, mi kapnánk majd utoljára a szezonárut.” Az efféle­­valós gondok, el­lentmondások feloldása kívül esik az ellenőrök hatáskörén. A jövőre nézve biztató, hogy, felülvizsgálják az áruszállítá­si szerződések rendszerét, és készül az alapvető fogyasztói jogokat újrafogalmazó belke­reskedelmi törvény. A pontos mérést, a vevővel való fi­gyelmes bánásmódot, az udva­riasságot azonban mindenütt be lehet vezetni — új jog­szabályok nélkül is, — del — Védelem A cement bosszúja Csattanó következmény: leszakadt a tető— Csákánnyal a por ellen? Tavaly, augusztus 13-án, 20 óra 15 perckor a Dunai Cement és Mészművek klinkerégető üzemé­ben a tetőszerkezet egy része — mintegy harmincszor három mé­teren — leszakadt. Személyi sé­rülés nem történt. Az anyagi kár jelentős. Idézet az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet jelentéséből: „A helyszíni vizsgálat, az el­végzett számítások és egyéb ada­tok alapján megállapítható, hogy az épületomlást a tetőzetre lera­kódott — megengedhetetlen — cementpor mennyisége okozta, és ebben a kivitelezés során az acélkeret végén rosszul készült, gyenge és szakszerűtlen hegesztés nagymértékben közrehatott.” Amihez még ennyit tesz hozzá Varga Zsigmond mérnök, szak­értő: „ Találtam hibát a tervezés­ben, kivitelezésben, de ezek el­törpülnek az üzemeltető, a DCM felróható magatartása mellett — bár indokoltabb inkább felelőt­lenséget mondani! A tetőszerke­zetre — elvben — kilenc centi­méternyi porréteg rakódhat le veszély nélkül. Mi viszont ennek sokszorosát találtuk, 60 cen­timéter vastagságú, megkövese­dett porréteget is. A súlya elér­te a köbméterenként 1500 kilo­­pondot is. Érthetetlen, miért nem gondoskodtak hosszú időn át a cementpor lehordásáról. Ez nem­csak a kritikus tetőrészre vonat­kozik; vastag porréteg fedi felte­hetően a DCM többi épületét is ... Bumeráng Valódi bumeráng ez, hiszen ed­dig is tudtuk — a környéken la­kók a saját bőrükön érzékelhet­ték —, hogy a cementgyárak, a védekezés módszereitől függően kisebb-nagyobb mértékben, szennyezik a környezetet. Ám, hogy önmagukat is veszélybe so­dorhatják . . . ... A paradox helyzettel tisz­tában van Pintér Sándor, a DCM műszak igazgatóhelyettese: — Takarítottunk mi eddig is, évente 25 ezer négyzetméternyi tetőt, de a jelenlegi, avulófélben levő porszűrési technikánk és a feszített termelési ütem mellett, mire a végére értünk, kezdhettük elölről. Nem egyszerű söpröge­­tésről van szó! A takarí­tás veszé­lyes és nehéz fizikai munka: csá­kánnyal kell letörni a megköve­sedett port a tetőkről. S erre nem kapni kivitelezőt.. . Dolgo­zóink végzik — többnyire túl­órában. Tavaly csak erre a mun­kára 100 ezer forintot fizettünk ki. Mutatja a 4-es számú klinker­­kemence fölötti épületrészt: a te­tőszerkezetet még csak ideiglene­sen állították helyre, a faácsolat — az avatatlannak — nem túl bizalomgerjesztő. A tervek már elkészültek, de a kivitelező még nem kezdett hozzá a munkához: néhány műszaki kérdést tisztáz­ni kívánnak ... Az idő tiszta, na­pos, mégis mintha finom köd­fátylon át látnám a szállongó porban a két hatalmas nyers­­anyagraktárt; a statikusok sze­rint sürgősen le kell bontani a tetejüket, az acélszerkezet mére­tezése ugyanis már nem felel meg a mai előírásoknak. Belső vizsgálat Hiesz Lajos, a Cement- és Mészművek vezérigazgató-helyet­­­tese határozott. Belső vizsgálatot indítot­tunk, és felhívtuk a DCM vezető­ségét a takarítási és portalanítá­si munkák folyamatos végrehaj­tására, ellenőrzésére. A baleset után soron kívül letakaríttattuk a DCM valamennyi épületét. Már korábban megrendelték a nyersanyagtárolók tetőszerkezeté­nek statikai felülvizsgálatát is. Kiderült, hogy ezek az épületek is megerősítésre szorulnak, ez azonban 15 millió forintba kerül. Akadna más megoldás is, a kor­szerűsítést ugyanis ésszerű össze­vonni a nyersanyagellátás re­konstrukciójával, ami a bányát, a szállítást és a raktározást érintené Az előkészítéshez hoz­zákezdtek, de még nincs döntés a fejlesztésről — bár szükséges­ségével minden érdekelt egyet­ért! — hiszen a DCM ötödik öt­éves tervében a rekonstrukciónak csak egy része szerepel, így is nagy munka kezdődött: építenek egy új mészhidrátüzemet, és folytatják a portalanítási progra­mot. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban felkerestem Bisele Géza és Mészáros János minisztériumi tanácsosokat. Ál­láspontjuk figyelmet érdemlő: — Amíg életveszélyről lehet szó, nem indokolt hivatkozni esetleges termeléskiesésre vagy bármilyen más fejlesztés folyta­tására. Ezért javasoltuk a Ce­ment- és Mészműveknek: bízzák meg a SZIKKTI-t valamennyi épület statikai felülvizsgálatával, valamint a tervek elkészítésével. Itt természetesen rangsorolni kell, de az első követelmény a biztonság! A munka ugyan még nem fejeződött be teljesen, de a az átfutási idő gyorsításáért a nagyvállalat már megrendelte a kiviteli terveket. Rekonstrukció! — A vizsgálatokból máris lát­ható: több helyütt is korszerűsí­teni kell a DCM-et. Későbbi idő­pontra tervezték a teljes rekonst­rukciót? — Amikor megvásárolták a DCM technológiáját, még korsze­rűnek számított. Azóta csaknem 15 év telt el — s bár a gyár ki­állta­ az idő próbáját —, ma már indokolt egy-egy terület moder­nizálása, azért is, mert a cement­iparban rohamosan fogy a mun­kaerő, a feladatok viszont feszí­tettek. Ezért támogatjuk a DCM-ben tervezett nyersan­yagellátási fejlesztést. Javasoltuk a nagyvál­lalatnak, hogy forduljon az Épí­tésügyi Állami Támogatási Bi­zottsághoz., A pályázatot előre­láthatólag az év második felé­ben nyújtják be. Törekszünk, hogy még az átmeneti korszerű­sítések is összhangban legyenek a távlati rekonstrukciós célokkal. Tanulmányterveket készíttetünk a legjobb megoldásra. A rekonstrukció legsürgetőbb fejezete a portalanítás megoldá­sa. .S ez nem kis feladat. Ma már a hatékony védekezés — a me­chanikus és az e­lektrostatikus porleválasztás — egy-egy új ce­­mentmű beruházási költségeinek 15 százalékát teszi ki. A régebbi gyárakat pedig még drágább és nehezebb korszerűsíteni . . . Pon­tosan fogalmazva: a hatékony portalanítást csak a technológia megfelelő kialakításával és mo­dern szűrőberendezések együttes üzembe állításával lehet megol­dani. Mivel a DCM technológiája adott a korszerűsítés is korlá­tozott. Ezért három szakaszra bontották a portalanítási progra­mot. Első lépésként — míg a ne­gyedik ötéves terv idején mint­egy 45 millió forintért — a ce­­mentőrlés, -rakodás porszűrését oldották meg, ebben a tervidő­szakban — 140 milliós költséggel­­— a salakszárítást és a nyersőr­lést modernizálják, a kemencék­re pedig csak a 80-as évek ele­jén kerülhet sor. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy közben ne csökkenjen a termelés. — Szükségszerű-e, hogy több mint félméteres por rakódjék le, ha a DCM-ben felhasznált tech­nológiát alkalmazzák? — kér­dezem ismét Riesz Lajos vezér­igazgató-helye­ttestől. — Az alkalmazott porszűrő be­rendezések nem váltak be. Újabb beruházásainkon már korszerűbb zsákos porszűrőket, illetve elekt­­rofiltereket vezetünk be. Többsé­güket csak tőkés országokból le­het beszerezni, ami tovább nö­veli a költségeket. A megoldás? Ez a gond több, környezetet szennyező gyárnak okoz fejtö­rést. Úgy tűnik, most mégis ta­lálnak megoldást. Nyíri­­Péter, a Szellőző Művek fővállalkozási irodájának vezetője mondja: — Nemrég kooperációs szerző­dést kötöttünk az Intenzív nevű NSZK-céggel korszerű porlevá­lasztó berendezések közös gyár­tására. Részben ilyen zsákos­szűrőkkel valósítható meg a DCM portalanítási programja is. Amire — égető szükség van! Mert a tetőszakadás, a ,,csáká­­nyos portalanítás” csak következ­mény. A gyártási folyamat és a technológia megválasztásánál kell eleve gátat vetni — erre figyel­meztet a DCM tavalyi balesete is­­ az ön- és közveszélyes por­képződésnek. Bossányi Katalin Magyar műszaki napok az NDK-ban Drezdában és Lipcsében hétfőn megkezdődött az NDK-ban folyó magyar gazdasági és műszaki na­pok „második félideje”. A múlt héten Berlinben a magyarországi építőipari tervezésről és kivitele­zésről, valamint a közúti jármű­gyártásról hangzottak el előadá­sok- Drezdában az elektronikai ipar és a számítógépgyártás áll a konzultációk középpontjában. A bevezető előadást Ulrich Grande, az NDK elektrotechnikai és elektronikai miniszterhelyettese és Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartotta. Lip­csében 9 előadás hangzik el vegy­ipari témákról. Mindkét városban újra napirendre kerül a közúti járműipar, mivel a magyar S NDK árucsere-forgalomnak és a két ország közötti termelési együttműködésnek ez a kiemel­kedő ágazata Áremelkedések Svédországban A svéd gyáriparosok szövetsé­gének jelentése szerint az ország­ban a fogyasztói árak idén vár­hatóan 11—11,5 százalékkal emelkednek. Ugyanakkor a jöve­delmeknél csupán 10,5 százalé­kos növekedés várható. Bulgáriai fagykárok A bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari minisztérium je­lentése szerint az április 11—17. közötti éjszakai fagyok jelentős károkat okoztak a mezőgazdaság­­ban. Kjusztendil megyében pél­dául a felmérések szerint a gyü­mölcstermés 90 százaléka meg­semmisült. Bolgár szakemberek szerint a fagykárok okozta ter­méskiesés több mint tízmillió leva értéket képvisel. Vietnami gazdasági kapcsolatok A Hanoiban aláírt megállapo­dás értelmében Franciaország hi­telt nyújt a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a fejlesztési terv megvalósításához szükséges árus fi­n­a­nszí­rozásá­ra. Adenben aláírták a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködési meg­állapodását. Infláció Nagy-Britanniában Nagy-Britanniában ismét mint­egy 20 százalék az infláció üte­me. Hivatalos adatok szerint az árindex 1977 első negyedében az elmúlt év hasonló időszakához képest 19,9 százalékkal emelke­dett.

Next