Magyar Hírlap, 1978. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
|MAGYAR HÍRLAP _______________NÉPGAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG_____________________1978. SZEPTEMBER 6. SZERDA 7 Itt tartunk Bérek, árak, utazások Az esztendő első felében — mint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közleményeiből kitűnik — 9,9 százalékkal növekedtek a lakosság pénzbevételei. Az érem másik oldala: a fogyasztói árindex — öt hónap alatt, január és május között — 4 százalékkal emelkedett. Maradva: a jövedelmeknél: a munkabérek (a termelőszövetkezeti bérek nélkül) 11,5, az egyéb bér jellegű bevételek 6, a pénzben társadalmi juttatások 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 1977 félidejében. A mezőgazdaságban a tsz-ektől származó keresetek 7, a termékek értékesítéséből eredő bevé£elék pedig 10,8 százalékkal haladták meg a tavalyi azonos időszakét Hol tartunk jelenleg az átlagbérek terén? A szocialista iparban — amely 1 millió 685,4 ezer embert foglalkoztatott — 3383 forint volt az átlagbér (a fizikai foglalkozásúaké valamelyest alacsonyabb: 3284 forint). A legmagasabb az átlagbér a bányászatnál: 4489 forint, majd a kohászatnál : 3907 forint Háromezer forint alatt csupán a bőr-, szőrme- és cipőiparban (2969 forint), a textilruházati iparban (2768), valamint a kézmű- és háziiparban (2617) maradt az átlagbér. Mindent összegezve, a lakosság pénzbevételei fél év alatt meghaladták a 151 milliárd forintot (1977-ben, az egész esztendőben 284,5 milliárdra rúgtak). Ami az egyenleg kiadásoldalát illeti: a munkásosztály fogyasztói árindexe a legkisebb mértékben fűtési kiadások csoportjában, a háztartási energia felhasználásakor nőtt (0,9 százalékkal), legnagyobb mértékben pedig az élvezeti cikkek árindexe emelkedett (6,3 százalék). Élelmiszerekre 3,3 százalékkal, ruházkodási cikkekre 4,4, tartós fogyasztási cikkekre 3,2, egyéb iparcikkekre 2,8, szolgáltatásokra pedig 4,3 százalékkal kellett többet költeniük öt hónap alatt, mint tavaly január—május között A kiskereskedelmi forgalom árindexe eközben 4,3 százalékkal emelkedett Ugyanakkor — folyó árak alapján, fél év alatt — a kiskereskedelem forgalma 8,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban; az élemiszereké és élvezeti cikkeké 6,8, a ruházati cikkeké 8,9, a vegyes iparcikkeké pedig 10,6 százalékkal. Az önálló otthonra várók közül 7796 család költözhetett új — a KSH megfogalmazása szerint „kész” a lakásba, jóllehet a kivitelező építőipar fél év alatt 17 964-et adott át. Június végén 58 377 lakás állt kivitelezés alatt, 8,5 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. Tovább gyarapodott a lakosság személy-gépkocsi-állománya: hat hónap alatt csaknem 54 ezer autó érkezett, s zöme a magánosoké. Az első negyedév végén a Magyarországon forgalomba levő 766 ezer személygépkocsiból 724 ezer volt magántulajdonban (1977 végén 704 ezer, 1976-ban 616 ezer, 1975-ben 551 ezer, az évtized elején, 1971-ben pedig csupán 262 ezer). Feltehetőleg az autós turizmus is szerepet játszik abban, hogy folyamatosan növekszik az idegenforgalom, s mind több magyar állampolgár látogat külföldre. Fél év alatt (tehát még az idegenforgalmi főszezont megelőzve) 1 millió 666,5 ezer honfitársunk lépte át a határt . Legtöbben (637,3 ezren) most is Csehszlovákiába, majd Jugoszláviába (305,7 ezren) utaztak. Legnagyobb mértékben, 38,4 százalékkal a Románia iránti érdeklődés fokozódott (190,8 ezren látogattak át), 29,6 százalékkal többen utaztak a Szovjetunióba, 24,4 százalékkal többen pedig az NDK-bóa. Jelentős mértékben, 24,6 százalékkal megcsappant az Olaszország iránti érdeklődés, s a tavalyi első félévnél valamelyest kevesebben utaztak Ausztriába és Bulgáriába is. Ugyanakkor ugrásszerűen fokozódott a Magyarország iránti érdeklődés: 63,3 százalékkal több jugoszláv, 34.9 százalékkal több olasz, 34.5 százalékkal több csehszlovák, 33.9 százalékkal több osztrák, 31.6 százalékkal több román és 31.3 százalékkal több szovjet állampolgár — összesen 4 millió 685,6 ezer külföldi — kereste fel hazánkat A szocialista országokból 33,5, a nem szocialista államokból pedig 27,7 százalékkal érkeztek többen, mint 1977 januárja és júniusa között (ft.) — —-------------------------Magyar timföldgyár Obrovácon Tudósítónktól. A jugoszláviai Obrovác 300 ezer tonna kapacitású timföldgyárában megkezdődött a bauxit feldolgozása — jelentették be kedden a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat és a Magyar Alumíniumipari Tröszt közös sajtótájékoztatóján. Ez az üzem a MAT intézetének — az ALUTERV—FKI-nak — és a Chemokomplexnek eddigi legnagyobb közös vállalkozása, értéke eléri a 45 millió dollárt. A tervek szerint a gyárat már 1978-ban elhagyják az első timföldszállítmányok. * Az új gyár megkezdte működését , ám ezzel korántsem zárult le a magyar és jugoszláv partnerek együttműködése Sebők Antal, az ALUTERV irodavezetője elmondta: jelenleg mintegy 80 magyar szakember dolgozik Obrovácon. Ez egyébként a fővállalkozás sikerének egyik záloga: létszámgondok nem akadályozták a munkát. Jóllehet, az alumíniumipar kutatóintézetének létszáma nem túl nagy, munkájukat azonban — szükség esetén közvetlenül is — a tröszt 22 ezer dolgozója támogatja, így ha valamelyik szakmunkás vagy mérnök munkájára külföldön volt szükség, a hazai termelőüzem vezetői készségesen átengedték (ez azért is nagy szó, mert többnyire a legképzettebb szakemberek közül kerültek ki). Mindez iparágon, ha úgy tetszik, trösztön belüli ügy , ám a fővállalkozásban részt vevő, mintegy harminc magyar vállalat szocialista szerződése már nem az. A „hivatalos” szerződések mellett ezt a sajátos megállapodási formát elsősorban a munka szokatlan jellege indokolta. Pavela Károly, a Chemokomplex vezérigazgatója elmondta, hogy a versenytárgyaláson a megrendelést neves nyugat-európai — például az olasz Montedison, a francia Pechiney — cégek előtt nyerték meg. A vállalt határidőre természetesen világszínvonalú üzemet kellett létrehozni, ám ez — a hazai ipari háttér akkori kínálatamellett — jelentős tőkés importot igényelt. Kezdetben kockázatosnak látszó döntéssel „tudományt” vásároltak, vagyis licencekre, termelési kooperációkra költöttek — mintegy negyedannyit, amennyibe a behozatal került volna. Az eredmény a vállalkozókat igazolta. Az egyetemi és egyéb kutató intézetek közreműködésével pontos, jól használható terveket kaptak a hazai gyártók, és a nagykanizsai Kőolajipari Gépgyár, a jászberényi Aprítógépgyár, meg a többi magyar üzem — bizonyság rá a mostani üzemkezdet is — elkészítette az előírt minőségű berendezéseket A magyar alumíniumiparnak egyébként nem ez az első külföldön épített gyára: Indiában és Romániában évek óta működik hasonló üzem. Ghánai, indiai, jamaikai és görög megrendelésre tanulmánytervet készítettek a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó timföldgyártási eljárásokról, és megrendelést kaptak Brazíliából is. Cserearányromlás Beszélgetés az egyensúlyról — Magyarországot sújtotta legjobban (1) Ha felmérnénk, hogy az utóbbi időben a vállalatok, az iparágak, illetve a népgazdaság helyzetét elemző tanulmányokban, előadásokban melyik fogalomról esik a leggyakrabban szó, alighanem a cserearányromlás vinné el a pálmát. A szó már-már bevonult a tartalom nélkül emlegetett divatfogalmak közé, írásunkban adatok és példák alapján kíséreljük meg nyomon követni a világpiaci árarányok változásait és azok következményeit. Az árak átrendeződése mintegy öt éve kezdődött. Korábban a kész termékek árai általában gyorsabban nőttek, mint a nyersanyagoké — 1973-ban ez megváltozott; a nyersanyagok az iparcikkekhez képest 60—70 százalékkal megdrágultak. Az USA, Japán, Franciaország, Olaszország és még több, főként olajimportáló országban 1973—74- ben a romlás elérte a 15—20 százalékot is. Másutt, például Kanadában, Norvégiában — mivel kőolajat és nyersanyagokat is exportálnak — nem romlottak, sőt, javultak a cserearányok. Átrendeződés Ezekre a hatásokra válaszul a fejlett tőkés országok erőteljesen csökkentették a gazdasági növekedés ütemét, így 1975-re lefékezték a további romlást. Ez természetesen nem lehetett végleges megoldás, mert például Japánban 1974-ben még 22, 1975- ben pedig 7 százalék további cserearányromlást mértek. Öt év távlatából megállapítható, hogy a nagy „átrendeződés” következményeit a nemzetközi kereskedelem és a világgazdaság változásai azóta sem módosították alapvetően. A kisebb változások okai az ipari termelés visszaesésében, a mérsékelt kereslet miatti nyersanyagárcsökkenésben keresendők. Az 1976. évi fellendülés viszont stabilizálta, sőt, némileg tovább növelte a nyersanyagok árait a kész termékekhez képest. Az árarányok változása tehát jelentős, kimutatható veszteséget okozott a fejlett tőkés országok gazdaságának is. Hogy mennyit, az kiolvasható a Konjunktúra- és Piackutató Intézet egyik nemrég készült felméréséből. Az USA-ban ez a veszteség 1974-ben 15 százalékos volt — termékeik a korábbinál ennyivel kevesebbet „értek” a világpiacon, öszszegben ez mintegy 20 milliárd dollár — ám hozzá kell tenni, hogy ez az ország nemzeti össztermékének (a GDP-nek) alig több mint egy százaléka. Hasonló volt a helyzet az NSZK-ban, ahol a 10 százalékos romlás 12,5 milliárd dollár veszteséget okozott — ez a nemzeti terméknek alig 0,9 százaléka. A közepesen fejlett országokat súlyosabban érintették a változások. Az 1974. évi cserearányveszteség a GDP-hez viszonyítva Dániában 5,5, Olaszországban 6,1, Spanyolországban 6,6, Írországban 10,7 százalék volt. A szocialista országok gazdaságában végbement változásokról nehezebb egységes képet alkotni, az árindexszámítások különbözőségéből adódhatnak ugyanis eltérések. A rubelárak alapján csoportosított adatok azért is csak megközelítően mutatják az arányokat, mert a KGST-forgalmon belül — országonként eltérő mértékben — esetenként dollárban is számolnak. Mindezek előrebocsátása után, az adatokból kiolvasható, hogy a fejlett tőkés országokkal folytatott külkereskedelemiben a szocialista országok közül Magyarország cserearányai romlottak a legnagyobb mértékben. A KGST ben is A világméretű árarány-átrendeződés következményeként a készterméket exportáló és a nyersanyagot importáló KGST- országok az egymás közötti kereskedelemben is jelentős veszteséget szenvedtek. Ha a cserearányok változásának mértékét a szocialista országok egymás közötti forgalma alapján számítjuk, a veszteségek leginkább az NDK-t, Magyarországot és Csehszlovákiát sújtották. A statisztikákból és az elemzésekből tehát egyértelműen kitűnik, hogy a magyar gazdaságnak a világpiaci árrobbanás az országok átlagánál jóval nagyobb mértékű veszteséget okozott. Ennek okairól a KOPINT már idézett tanulmányának egyik készítőjével, Drahos Emma főosztályvezetővel beszélgettünk. A nagymértékű árveszteség okai elsősorban külkereskedelmi forgalmunk szerkezetében keresendők. Importunk túlnyomó része olyan anyag és féltermék, amelyeknek világpiaci ára a legnagyobb mértékben emelkedett, ugyanakkor a magyar exportkínálatban döntő szerepet játszó áruk átlagos áremelkedése elmaradt a világszínvonaltól. Nézzük például az importot. A fontosabb anyagok — kőolaj, földgáz, vasérc, vegyi alapanyagok, állati és növényi eredetű takarmány — behozatala az utóbbi másfél évtizedben többszörösére nőtt; értéke a teljes importban már 1976-ban meghaladta az ötszázmillió forintot. Tegyük hozzá ehhez, hogy 1972 és 1976 között az összes anyagimport árszínvonala mintegy 48 százalékkal emelkedett. Kivitelünkben a késztermékek és az anyagok aránya évek óta körülbelül 50—50 százalék. Az árváltozások után ez önmagában kedvező is lehetne, ha a magyar exportanyagok ára is úgy emelkedett volna, mint a behozottaké. Az előbb említett 48 százalékos importanyagár-növekedéssel szemben azonban anyagexportunk árszintje 1976-ban csupán 23 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A különbségek okai — Hol tartanak exportáraink a többi szocialista országéhoz viszonyítva? — A statisztikai adatokat alapul véve megállapítható, hogy a baráti országokhoz képest is mérsékeltebben emelkedtek áraink a tőkés piacon. Míg a magyar termékek árszínvonala — rubelben számolva — 1970 és 1975 között 31,5 százalékkal nőtt, ugyanezen időszak alatt az NDK 33,4, Csehszlovákia 50,4, Lengyelország 90,1 százalékkal emelte árait. — Mi az oka ennek az eltérésnek? — Döntő szerepet játszik az exportkínálat eltérő termékösszetétele, Lengyelország kivitelében, például az energiahordozók nagy aránya. Elvileg annak is lehet jelentősége, hogy az egyes országok eltérő árakon értékesítenek azonos termékeket, másképpen választják meg a piacokat. A kínálat szerkezete azonban összefügg a termeléssel és a kereskedelmi módszerekkel így ezek hatását erről az oldalról nem tudjuk felmérni. Hogyan és milyen pontosággal határozható meg ezekkel a vizsgálatokkal a magyar külkereskedelem versenyképessége? — ezzel foglalkozik írásunk következő része. (Folytatjuk) Bognár Nándor szállásépületek sorozatban A házgyári, paneles építésmód gazdaságosságának érvényesítésére korszerű tervcsaládot dolgozott ki a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet alkotói közössége. A lakóházak paneleiből olyan szobaegységeket terveztek, amelyek különböző felszereléssel kiegészítve más-más célra hasznosíthatók: építhető munkásszálló, üdülő, garzonban., szociális otthon stb. A szobaegység mérete nem változik, sorozatban — gyorsan, gazdaságosan — szerelhetik össze az építők. A felhasználás célja szerint változik viszont a szoba felszereltsége, belső elrendezése. A tervcsalád alapján Budafokon már felépült az ÉVM 1000 személyes, a XI. kerületben pedig a Pamuttextil Vállalat 300 személyes munkásszállója. A jövő évben adják át a siófoki Aranyparton a 43-as számú Állami Építőipari Vállalat 300 személyes üdülőjét. A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet az egységesített tervcsaládot átadja a Középülettervező Vállalatnak az újabb szállás jellegű létesítmények gazdaságos tervezéséhez. HORIZONT . HORIZONT .• _HORIZONT I _ __ mR KGST-tanácskozások az NDK-ban Két KGST-tanácskozás kezdődött — mindkettő magyar részvétellel — kedden az NDK-ban. Potsdamban 7 tagország szakembereinek részvételével koordináló értekezletet tartanak a rákkutatás kérdéseiről, amelynek fő témája a rák diagnosztikája. A rákellenes harc része a KGST komplex programjának. Münchebergben ugyancsak kedden nyílt meg a KGST mezőgazdasági szakembereinek háromnapos szimpozionja, amely a talaj termőképességének fokozásával foglalkozik. Európa legnagyobb külszíni szénbányája Belgrádtól mintegy 50 kilométerre. Lazarevac közelében nagy ütemben folynak a munkák Jugoszlávia és egyben Európa legnagyobb külszíni fejtésű szénbányájának építésén. A lazarevaci szenet hőerőmű üzemeltetésére használják fel. Az erőmű 2400 megawatt erősségű lesz. Infláció az Egyesült Államokban Jimmy Carter, az USA elnöke az áremelkedéseket megakadályozó bér- és árellenőrzési rendszer bevezetésétől — az amerikai infláció gyorsulása ellenére — elzárkózik. Az év első felében az infláció 10 százalékos ütemet ért el és az egész évre is 8 százalék feletti ütem várható. Az elnök szerint az áremelkedések megakadályozásának legfontosabb eszköze nem a bér- és árkontroll, hanem a munkaadók és a munkavállalók önmegtartóztatása és a bürokrácia feletti ellenőrzés szigorítása lenne. Új repülőtér Delhiben Az indiai kormány határozatot hozott egy új repülőtér építéséről. Az új légi kikötőt a főváros Palam nevű repülőtere helyén építik fel 1978-ig. Áteresztő képessége 3,3 millió utas és mintegy 70 ezer tonna áru lesz évente. Az új repülőtér építése 400 millió rúpiába kerül. Brazília a szocialista országok vásárain A brazil külügyminisztérium közlése szerint Brazília az idén képviselteti magát a plovdivi, a zágrábi és a budapesti nemzetközi vásáron. Az említett vásárokon körülbelül 30 brazil cég vesz részt, s bemutatja textiles bőrkészítményeit, műszereit, építőipari anyagait, élelmezési cikkeit és más áruit.