Magyar Hírlap, 1980. augusztus (13. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
2 1980.augusztusi,péntek nemzetközi politusa / Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL •*éa'MUIBTOr A KKP lapja csütörtökön részletesen foglalkozott a közel-keleti helyzet alakulásával, nevezetesen az EMSZ- kngyűlés rendkívüli ülésszakának határozatával és az izraeli parlamentnek azzal a döntésével, hogy „Jeruzsálemet örök időkre Izrael fővárosává nyilvánítják". A L'Humanité a többi között megállapítja: Az ENSZ-közgyűlés most véget ért rendkívüli ülésszaka megerősítette a palesztin nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre és az önálló államalapításra. Ugyanakkor az „európai szolidaritás"esetében és az amerikaiak nyomására 'Franciaország ezúttal sem hallatta szavát. A helyzet megérett új békekezdeményezésre. Camp David zsákutcába jutott. Begin és Szadat gazdasági és politikai nehézségei súlyosbodnak és a kedd esti közgyűlési szavazás megerősítette Tel Aviv elszigetelődését — amerikai szövetségeseivel együtt —, és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet tekintélyének növekedését bizonyította. Ilyen körülmények között Franciaország valóban szerepet játszhat a béke útjának egyengetésében. Ez a béke csak átfogó és tartós rendezéssel érthető el a Közel-Keleten. Ehhez arra van szükség, hogy az Elysée-palota ne kövesse tovább Washingtont, Bonnt és Tel Avivot. DIE BURGER A dél-afrikai lap „káriirrend" a faji zavargásokkal küszködő Carter elnökön: —é- -’zteten* Dél-Afrikát sok bajjal kel, ■/ nPflBAS A moszkvai Pravda s estleírója a lap csütörtöki számában a Carter elnök öccse körül magasra csapó belpolitikai hullámokkal foglalkozik. Bár a Fehér Ház határozottan tiltakozik a Billy Carter-ügy és a Watergate-botrány közötti bármiféle párhuzam megvonása ellen, az ellenzék erői egyértelműen értésre adták, hogy a ,,Billygate” ügyet az elnök presztízsére mért maximális csapásra akarják felhasználni. • A Washingtont elárasztó vádaskodások, igazolások és ipentemetések közepette szenzációként hatott Benjámin Civiletti igazságügyminiszter július 25-i bejelentése. Váratlanul beismerte ugyanis azt, amit addig mind maga, mind pedig a Fehér Ház több ízben és kategorikusan cáfolt: nevezetesen azt, hogy 8 (Civiletti), a törvény nyilvánvaló megsértésével". június 17-én megvitatta Billy Garter ügyét az elnökkel, s azt ajánlotta neki, hogy öccse sürgősen jegyeztesse be magát egy külföldi állam ügynökeként, mert így elkerülheti a büntetőjogi felelősségrevonást. E beismerés után kevesen hiszik Carter hívei közül, hogy az elnöknek tekintélyveszteség nélkül sikerül átvészelnie az ügyet. Az amerikai állampolgárok elkeseredésének valódi okai azonban mélyebben gyökereznek — mutat rá a cikkíró. — A Billygate-ügy semmi ahhoz a botrányhoz képest, amit a Carter választási ígéretei és Amerika mai belpolitikai helyzete között tátongó szakadék jelent: az országban gazdasági visszaesés uralkodik, dühöng az infláció, emelkednek az árak, tömeges munka nélkül sem sújtja alakosságot. Az Egyesült Államokra bumerángként üt vissza a kormánynak, a fegyverkezési hajsza fokozására és az enyhülés aláásására irányuló politikája. A világkonferencia akcióprogramja • A nőket be kell vonni a politikai és gazdasági döntési folyamatokba (ADN) Akcióprogram és 40-nél több határozat elfogadásával ért véget, szerdán a késő esti órákban Koppenhágában a nők világkonferenciája. A tanácskozáson143 ország.' frantesv 1300 küldötte vett részt. Az ENSZ szakosított, ,szervezetei" 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkelyből álló akcióprogram leszögezi, hogy „belép és stabilitás nélkül nincs fejlődés". ..A béke nem lehet tartós, ha nem számolták fel minden szinten ,az' egyenlőstensé,azt, a hátrányos megkülönböztetést". A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a hőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyenjogú részvétele — állapítja meg továbbá a dokumentum. — Elő fogják segíteni az asszonyok és lányok az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, a cionizmus, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a küföldi uralom és elnyomás elleni harcot is. ..A leszerelés terén elérendő erődminvek nagy mértékben hozzá tánalmálisk olyan gazdasági, szociális és kulturális feltételek megteremtéséhez, amelyek között a nők megkülönböztetés nélkül érvényesíthetnék jogaikat, tehetnének eleget felelősségüknek” — hangoztatja a program. A dokum nventum célul tűzi ki a nők fokozottabb bevonását a politikai és gazdasági döntési folyamatokba, a munkához, szakképzéshez és egészségügyi ellátáshoz való jogának biztosítását szerte a világban. A több, mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakát! dolgozzon ki deklarációt a nők tevékeny részvételéről, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, a kolonializmus, a fajgyűlölet és a külföldi elnyomás minden formája ellen vívott harcban. Csütörtökön hazaérkezett Koppenhágából a magyar kormányküldöttség, amely Erdei Lászlóvá országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésével az ENSZ, Nők évtizede világkonferenciáján vett részt. Etiópiai nyilatkozat G ■' 1 Addisz Abeba és Washington viszonyáról (MTI, TASZSZ) Az etiópiai külügyminisztérium szóvivője kijelentette: Etiópia kormánya azért kérte az Egyesült Államok Addisz Abeba-i diplomáciai képviselete vezetőjének visszarendelését, mert Frederic L. Chapin nagykövet, tevékenységével súlyos károkat okozott a kétoldalú kapcsolatoknak és működése az ország törvényeibe ütközött. A nagykövet a diplomanciai testület köreiben céltudat kampányt folytatott Etionia, az etiópiai forradalom ellen, sőt azt is megkísérelte, hogy lejárassa az etiópiai kormány tekintélyét, amikor az más országoktól kért segítséget a szárazság, sújtotta vidékek lakosságának. A kétoldalú kapcsolatokban keletkezett szakadás oka — a szóvivő szerint — az, hogy Washington továbbra is megkísérli a beavatkozást Etiópia belügyeibe- fokozódik- provokációs hálóba!- jelenléte az Indiai-célpártok, arról ellentmond az ENSZ, küAÁSZ, valamint az el nem kötelezettségi mozgalom határozattervezeteinek, hogy ezt a térséget nyilvánítsák békeövezetté. A MÚLT ÉV NOVEMBER ELSEJÉN hatalomra jutott Natusch Busch puccsáról a spanyol ABC című napilap némi iróniával jegyezte meg: „Bukásának egyik oka talán abban keresendő, hogy tűl későre időzítették, vagyis a nyolchónaponként egy puccs hagyományát felrúgva, 11 hónap múlva hajtották végre hatalomátvételüket.” Nos, a július 17-én hatalomra jutott Luis García Meza — talán hagyománytiszteletből — szinte kínos pontossággal az előző puncsot követő 8. hónap utolsó napjára időzítette akcióját, és buktatta meg Udia Gueiler ügyvezető elnökasszony polgári kormányát. A Bolívia ton éves független történelme során végrehajtott 189. puccs a demokratizálódási folyamatot vágta ketté. Hugo Banzer diktatúráját követően mind a polgári politikusok, mind a fiatal katonatisztek jelentős csoportja a polgári fejlődés mellett tört lándzsát. Már a Busch vezette puccsot is a munkások ellenállása és a külföldi tiltakozás döntötte meg a hatalomra jutását követő 16. . napon. Talán nem tanult az előzményekből, a múlt eseményeiből a 188. puccs részvevője, a jelenlegi junta vezetője, Luis García Meza tábornok, a szárazföldi haderők főparancsnoka. A hatalmat július 17-én magukhoz ragadó tábornokok a látszat szerint mindent egy lapra tettek fel: az emberi jogok tiszteletben nem tartásával egy időben fittyet hánynak a nemzetközi tiltakozásra is. A hatalom megragadása nem elégítette ki vágyaikat és annak megtartására minden körülmények között törekednek akkor, amikor a demokatikus szervezetek szerte a világon tiltakoznak a terror miatt. Az Európai Gazdasági Közösség és maga az Egyesült Államok is elítéli Mezáékat. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK az emberi jogok megsértése miatt felfüggesztette a Bolívia gazdaságának létfontosságú hitelek folyósítását. Muskie, az Egyesült Államok külügyminisztere sajtóértekezletén a segélyek befagyasztásával kapcsolatban kifejtette: „Az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül a bolíviai nép ellen elkövetett merényleteket.” Pusztán emberiességi okok késztették a washingtoni kormányt ennek a lépésnek a megtételére? Aligha. Csak az utóbbi években, és maradva az amerikai kontinensen, az Egyesült Államok nem mindenkor volt az emberi jogok ádáz védelmezője. Gondolunk itt Pinochetre, Somozára, Romeróra, vagy az őt követő salvadori junta fennmaradását elősegítő amerikai segélyekre. Felvetődhet a kérdés, mi készteti az amerikai kormányt arra, hogy befolyását latba vetve, megkísérelje megakadályozni akatonai kormányzat konszolidációját? A felelet a környező országok katonáit felváltó polgári kormányok megalakulása adja. Peruban Belaúnde Terryt a hét elején iktatták be tisztségébe. Brazília katonai kormánya is a „hosszú gyeplő” taktikáját alkalmazza a belpolitikai konfrontáció elkerülése érdekében az ellenzéki pártokkal szembeni politikájában. Ecuador: Venezuela Washingtontól független külpolitikát, folytat, igaz, nem egyforma következetességgel. Az Egyesült Államok, mint a 70. század folyamán már többször, Latin-Amerika államaival szemben azt a politikát folytatja, hogy mindenkor, amikor világhatalmi érdekeit — gazdasági vagy katonai okok miatt — veszély fenyegeti, akkor ,,engedélyt ad” a latin-amerikai burzsoáziának arra, hogy kivegye részét a hatalomból, a nemzeti állam építésének felelősségéből. A mai, az USA által mesterségesen szított hidegháborús helyzetben Washington érdekeinek jobban megfelel a békés polgári építés a latin-amerikai országokban, mint egy belső feszültségek tel terhes, katonák vezette társadalom megzabolázása, fékentartása. A Pinochet chilei diktátor és az USA közötti politikai súrlódások is — amelyekre a Leteber-ügy miatt került sor — ebbe az irányba terelik az amerikai lépéseket. Önös érdekeik megnyilvánulása volt az Egyesült Államok La Paz-i nagykövetének kiállása a demokratikus választások megtartása mellett éppúgy, mint Muskie bejelentése a segélyek befagyasztásáról. DE ELKÉPZELHETŐ-E BOLÍVIA önerőből való talpraállása? Ha csak pusztán az ország eladósodásának mértékét tartjuk szem előtt — amely egyes források szerint eléri a hárommilliárd dollárt —, nem lehet okunk osztozni a katonák optimizmusában. Meza hatalomra jutása után az örökül kapott gazdasági helyzet miatt Gueiler asszonyt vádolta az ország eladósodásáért, a nép nyomoráért. Kijelentette, hogy a polgári rendszerek kormányzásra képtelenek és az orszában nem lesz többé választási komédia, utalva egyúttal a szerinte csalással győzelemre került baloldali erők eredményeire. Az 50 éves Meza és juntája régi recepttel szeretné kialakítani tömegbázisát: ígérgetései között éppúgyszerepel a minden bolíviainak egyenlő előnyökkel járó pluralista államberendezkedés demagóg hirdetése, mint a rend, a jog védelme. Céljai elérése érdekében nem válogat az eszközökben — napalmmal bombáz ellenálló bányászokat.A chilei mintára letartóztatja és stadionokba zsúfolja politikai ellenfeleit. A junta helyzete távolról sem szilárd. Számolnia kell a belső ellenálláson, a külföldi tiltakozásokon túl a demokratikus érzelmű fiatal tisztekkel, akik az utóbb időben egyre fontosabb szerepet töltenek be a „cuartelazo”, a laktanyapolitika alakításában. Ők még nem hallatták hangjukat, ma az illegalitásba szorult polgári vezetők egységfront megalakítására felszólító nyilatkozatai jelentik az ellenállás folytonoságát. Siles Zuazo és Paz Estenssoro politikai ellentéteiket félretéve együtt lépnek fel a junta megdöntése érdekében, és Zuazo bejelentette, hogy megalakította kormányát az illegalitásban. A JUNTA NEMZETKÖZI ELSZIGETELŐDÉSE törvényszerű következménye cselekedeteinek. Diplomatái megtagadják képviseletét, több ország hazahívta La Paz-i nagykövetét, és a jelek szerint csak néhány latin-amerikai katonai diktatúra — Argentína, Paraguay, Brazília — hajlandó egyelőre — a junta elismerésére. A nemzetközi közvéleményt nem nyugtatja meg García Meza tábbornok nyilatkozata, amelyben kifejti, hogy sem ő, sem pedig a junta egyik tagja nem érez lelkifurdalást a történtek miatt A világméretű tiltakozás pedig azt mutatja, hogy lehetne rá jó okuk. Verebélyi Halmán Bolívia tvt Új junta — régi recept Az amerikai külügyminiszter beszámolója Az USA és a Szovjetunió között jelenleg katonai egyensúly van (MTI, AFP, Reuter) Edmund Muskie amerikai külügyminiszter megtartotta első beszámolóját a képviselőhöz külügyi bizottsága előtt. Nyilatkozatában elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő viszonynyal, és a Közel-Kelettel foglalkozott. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között jelenleg katonai egyensúly van, és az Egyesült Államok nem akarja, hogy újabb forduló kezdődjék a fegyverkezési versenyben— mondta. Megerősítette, hogy a kormány tartani akarjamagát a törvénybe még nem iktatott SALT-2 megállapodás előírásaihoz, bár arról még nem döntött, hogy kéri-e még idén a szenátusi vita felújítását a szerződésről. Más kérdésekben Muskie az ismert „kemény hangot” ütötte meg ismét: követelte a szovjet egységek kivonását Afganisztánból, és azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy a NATO „megosztására” törekszik. Muskie szerint az Egyesült Államok nem adta fel a Kínával és a Szovjetunióval kapcsolatos „egyensúlypolitikát” sem, az ezzel ellentétes „látszat” kizárólag az afganisztáni események miatt keletkezett — állította a külügyminiszter. A Közel-Kelettel foglalkozva Muskie elítélte az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatot, amely az összes megszállt arab terület kiürítésére, és palesztin állam megalakítására szólít fel. Az amerikai külügyminiszter bizalmatlanul nyilatkozott a Közös Piac közel-keleti kezdeményezéseiről. „Jobb lenne, ha ezek a kezdeményezések a jelenleg folyó tárgyalásokon alapulnának” — mondta. Iránnal kapcsolatban megismételte, hogy „amint a túszok kiszabadulnak, az Egyesült Államok kész a kölcsönös tisztelet alapján tárgyalni Iránnal”. A „Billygate" újabb részletei (WPI, AFP) Folytatódnak a támadások Carter elnök ellen öcscsének, Billynek viselt dolgai miatt. Ha a legutóbbi, az eddigieknél is baljósabb vádak igazak, akkor Billy Carter az FBI és az igazságügyminisztérium embereivel folytatott beszélgetés során úgy nyilatkozott, hogy megkapta az elnöktől az amerikai külügyminisztérium egyes diplomáciai táviratait, s azokat haza is vitte. A táviratok Billy Carter líbiai útjával voltak kapcsolatosak, s Harold Sawyer republikánus képviselő szerint bizalmas jellegűnekminősültek. A kongresszus jogi bizottsága előtt Sawyer azt állította,, hogy információi az igazságügy-minisztérium dokumentumain alapulnak. Hasonló értelemben tájékoztatta a UPI hírügynökséget ,Joel Lisker, aki az igazságügy-miinisztériumban a külföldi ügynökök bejegyzését végző osztály vezetője. Lisker elmondta, hogy ez év január 16-án Billy Carterral folytatott beszélgetés során annak líbiai útjával kapcsolatos táviratokat tett ki az asztalra, mire az elnök öccse megszólalt: „Látom, magának is megvannak azok a CIA-táviratok, amelyek nekem”. Erre Lisker közölte vele, hogy azok a külügyminisztérium üzenetei, s megkérdezte Billyt, hogy kitől kapta a táviratokat. „Ugyanazok, Jimmy adta nekem ezeket” — felelte Billy. Sawyer véleménye szerint Billy Carter -vagycsakugyan az elnöktől-kapta a táviratokat, ami „katasztrofális" dolog lenne, vagy pedig az elnök öccse elkövette azt a bűnt, hogy egy fontos ügyben hamisan tájékoztatta az állami nyomozó hatóságokat.