Magyar Hírlap, 1984. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

trr W­e 1Z .1­984. AUGUSZTUSI, SZERDA NEMZETKÖ­Z­I POLITIKA / Magyar Hírlap A moszkvai Pravda szakosztósági cikke Az USA a robotrepülőgépek révén sem szerezhet fölényt a Szovjetunióval szemben Washington nem akar egyenjogú kapcsolatokat (MTI) Az amerikai kormány­zat — amely fegyverkezési ter­­veiben most egyre nyíltabban a nagy hatótávolságú irányítható robotrepülőgépekre helyezi a hangsúlyt — alapvetően téved egy lényegi kérdésben; elképze­lései, hogy katonai fölényhez jut a Szovjetunióval, szemben, egye­bek között a nagy hatótávolságú irányítható robotrepülőgépek te­rén, nem csupán veszélyesek, ha­,­nem egyben illuzórikusak is. Er­re hívja fel nyomatékosan a­­fi­gyelmet a moszkvai Pravda ked­di szerkesztőségi cikke. Az idők folyamán Washington számos esetben igyekezett fölény­­hez jutni egyes fegyvertípusok terén a Szovjetunió felett, de egyszer sem sikerült. Ezúttal sem sikerül,­­milután az­­ Egyesült Államok a Szovjet­unió többszöri javaslatára sem akar lemondani, erről az új típu­sú fegyverről, a Szovjetunióban már folyik a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek kipróbálása. Ami p­edig az irányszögeket il­leti, amelyeken a Pentagon indí­tani szá­ndékozik újabb fegyverét, az amerikai stratégák tévesen hiszik, hogy ezek csupán a Szov­jetunió irányában léteznek. Mind Keleten, mind Nyugaton, mind­­pedig Északon és Délen elég irányszög áll a rendelkezésre, amely az Egyesült Államok terü­letére vezet. A szárnyasrakéták washingtoni szorgalmazóinak he­lyén­való lenne felismerni azt az igazságot, hogy a mai katonai erőviszonyok között, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok viszonylag erőegyensúlya jellemez, itt egyik fél biztonságá­­nak megkárosítására irányuló­ tö­rekvés óhatatlanul az erre tö­rekvő fél saját biztonságának károsodásához vezet. A moszkvai Pravda a további­akban rámutat: az Egyesült Ál­­lamok nem kíván egyenjogú kapcsolatokat fenntartani más államokkal, nem szándékozik a felmerülő kérdéseket őszinte tár­­gyalások és ésszerű kompromisz­­szum­ok útján megoldani, s kitér a megkötött szerződések és meg­állapodások betartatása elől. Akaratát rá akarja kényszeríteni más államokra, s ezért törekszik a meglévő paritás aláásására, ezért nem akar megállapodásra jutni a fegyverzetek korlátozásá­ról az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. Jelenleg az Egyesült Államok­ban erőltetett ütemben folyik a nagy hatótávolságú irányítható robotrepülőgépek kikísérletezése, s a kormányzat a kongresszus­tól hatalmas összegeket kér e fegyver tömeggyártásara- Olyan szárnyasrakétákról van szó, ame­lyek alacsony röppályán, a terep hajlatait követve észrevétlenül „kúsznak” célba és váratlan csa­pást mérnek. Ezeken a rakétákon több robbanótöltetet kívánnak elhelyezni, mint amennyi az Egyesült Államok összes ballisz­tikus rakétáin együtt van, s nuk­leáris robbanótölt­etekről van szó. Amikor a Pentagon ezeknek a világ bármely államának megtá­madására alkalmas fegy­verek­nek meg csupán a terveit szőtte, Wa­shington e szárnyasrakétákat szinte a békeszeretet jelképeként tüntette fel, s azt állította, hogy ez valójában stabilizáló erőként hat majd a nemzetközi bizto­nság szempontjából. Ezzel egyidejűleg mindent megtett annak érdeké­ben, hogy megakadályozza ne csupán e fegyverek betiltását, hanem kifejlesztésük?... bármiféle korlátozását is. Ennek megfele­lően lépett fel az Egye­sült-­Álla­­mok a genfi tárgyalásokon is. A szovjet fál egyértelműen rá­mutatott, hogy az Új fegyver ve­szélyes és kétségtelenül destabi­lizáló tényező, s javasolta, hogy tiltsák be a nagyhatótávolságú robotrepülőgépeket, ezen belül mind a szárazföldi, mind a riégi, mind pedig a tengeri elhelyezé­süket, amíg nem késő, vagy amennyiben az Egyesült Álla­moknak nem felel meg ez a ra­dikális megoldás — a lehető leg­nagyobb mértékben korlátozzák e fegyvereket. Akkoriban az ame­rikaiak úgy tettek, mintha nem értenék,­ miért esik ily nagy súllyal latba éppen ez a fegy­­vertípus. A nagy hatótávolságú robotre­­pülőgépek programjának vezetője az amerikai kongresszusban nem­rég világosan megfogalmazta: az Egyesült Államok célja a robot­­repülőgépek széles körű telepíté­sével az, hogy az észrevétlenül közelítő, magas találati pontossá­gú fegyverekkel megnehezítsék a szovjet fegyveres erők dolgát, mivel e fegyverek telepítése után a szovjet hadsereg bármely ame­rikai haditengerészeti egységet kénytelen lesz potenciális ve­szélyforrásnak tekinteni, gyakor­­latilag bárhol is ta­r­tózkodjék az az egység. Világos az is, hogy a nagy ha­­tótávolságú, nukleáris robbanó­töltetekkel ellátott irányítható ro­botrepülőgépek megjelenése alá­ásná a nukleáris fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének folyamatát, rendkívül bonyolulttá tenné a hatékony ellenőrzést, s megnövelné a megállapodások megkerülésének és megsértésének lehetőségét. Ideje lenne, hogy a Fehér Ház belássa: kilátástalan az az igye­kezete, hogy győzelmet arasson a nukleáris fegyverkezési hajszá­ban. Ideje lenne, hogy az ame­rikai kormányzat elhárítsa azo­kat az akadályokat, amelyeket ő maga állított a nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról folyó tár­gya­lá­s-­ok útjába, s áttérjem az őszinte­, igazságos, az egyeprogiág és az egyenlő biztonság elvének tökéletesen megfelelő megálla­podások keresésének útjára. Ez mindenkinek érdekében áll­na, köztük az Egyesült Államok­nak is. Ez­ az az út, amelyet a Szovjetunió javasolt és javasol — mutat rá a Pravda szerkesztősé­gi cikke. Mexikói tQpQSitqlqtQk (2 ) wbb f Elpazarolt lehetőség A­z elégtelen alvástól csípős szemmel odabotorkáltam a szállodaszoba ablakához, hogy is­merkedjem az egy napig otthont adó környezetemmel. Minatitlán, a­ mexikói olaj­mezők nagyarányú kiaknázása nyomán a semmiből kinőtt kétszázezres város. A Téhuantépec-szoros északi részét elborító mocsár éjszaka Elpárol­gott tejszerű lehelfite keveredett az pia.inm­ormtok által kibocsátott bűzzel. A siták­oda tövében téglá­ból, fából összetákolt épületek, m­indegyik tetején l­­antenna, kis kert, néhány banánfa. Néztem a nagy összevisszaságot, szörnyül­­ködtem is kissé, majd a szemköz­­ti . ház ajtaján kinyúlt egy kar éj­­jéliedénnyel, és széles mozdulat­tal annak tartalmát a közelben turkáló sovány malacra lendítet­te A korai fürdőtől megrémült jámbor állat visítva ugrott tovább. Minatitlán a jelek szerint új nap­ra ébredt,. Az egészségtelen vidék benépe­­sülése az olajnak köszönhető, a munkára, keresetre vágyók rand és rendszer nélkül építették lak­helyeiket, melyek otthonnak jóin­dulattal is aligha nevezhetők A letelepülők célja nem volt más, mint részt kapni az olaj adta le­hetőségekből. Ezzel azonban a lát­szat szerint ők sem éltek jobban, mint a hatalmas olaj­vagyon ki­termelése fölött őrködők- As olaj­­mezők nagyarányú megcsapolása tíz­ évvel ezelőtt kezdődött, ám az eladásból befolyt összegek nem az ország gyarapodását szolgálták, hanem mérhetetlen pazarláshoz vezettek. A vezetők azt­ hitték, hogy az olajjövedelmek minden­kor elegendőnek bizonyulnak min­den pompa és — sokszor fölösle­ges —­ be.mházások'finanszíroza- Gára- Tévedtek, s ma Mekikó so fííUILV .-«..•j.-r.TJTT 11J - !■■-’ n -Mexikóváros — 23 millió ember, nem hivatalos adatok szerint. Go­­döllótól Vácig, a C^cjaei'sziget dé­li csúcs kelül frdig érő hatalmas Budapest. Kimondani ^ i£ . §ok, kö­zöttük lenni — homokszem a siva­tagban. Félelmetes és lenyűgöző. S p vftpes mijködüképes, valós/inü, önerejénél fogva. Működtetni e rocgapousit ember aligha képes. Arra, hányan is veszik körü­l az embert, leginkább a metróban, csúcsidőben döbben rá mindenki A tíz kocsiból álló szerelvények percenként követik egymást. Min­den perc 5 méter előrehaladást fel­lépt a széles folyosókon, g­z ember­­­­tömegben, 5 méterszer 30 méter ember-befogadóképességű egy-egy szerelvény. Araszolunk, fegyelme­zetten, hogy 10 perc után az em­­bertömeg bepréselten a kocsiba, ahol féllábon, ,,a levegőben lógva” vi­guldunk úticélunk felé. Nyílik az ajtó, a tömeg kisodorja a bámész­kodót, helyet adva az araszolók Újabb ár*d*tána*k. miliárd dolláros adósságtömege megbénítja az ország gazdasági fejlődését. Az olajbevételek­ ma már nem fedezik a korábban fel­vett hitelek és kölcsönök kama­tait, a törlesztésekét Az olajból származik az exportbevételek 80 százaléka, s olaj nélkül Mexikó a gazdasági csőd elrettentő példája lenne. Talán, ha nincs olaj, nem jut a mai helyzetbe. De a koráb­bi évek helytelenül megválasztott, látványos beruházásokat kezdő gazdaságpolitikája nyomán ma szigorú nadrágszíj-megszontó in­tézkedések sorozatára kényszerül. Távoli célnak tűnik, az infláció 40 százalékra való mérséklése, a tő­ke külföldi szökésének megaka­dályozására hozott adminisztratív rendszabályok hatástalanok, tő­kehiány miatt sok ütemben aka­dozik a termelés, tovább­­szűkül­tek a munkaalkalmak, nőtt az el­ső munkahelyet keresők száma. A rossz helyzet ma még jónak nevezhető a jövőhöz képest, hi­szen a 60-as évek közepén kezdő­dött demográfiai, robbanás ,,ter­mékei” most még csak k­isszá­m­­ban követelik a munkához való jogot. A demográfiai robbanás kezdetével egy időben kezdte érez­tetni hatását a két évtizeddel ko­rábban megindított helyzetben ag­rárpolitika, amely a közösségi ala­pon szervezett faluközösségek szétzüllesztését, a­ nagybirtok meg­erősítését­­célozta. A mexikói for­radalom vívmányaként végrehaj­tott agrárreform visszaszorítása azt eredményezte, hogy a koráb­ban — egészen a hatvanas évek közepéig — mezőgazdasági ter­mékeket exportáló Mexikó napja­inkban közel 10 milliárd dollár értékű alapvető élelmiszer beho­zatalára kényszerül. Az ország pénzügyi helyzetét talán érzékel­teti, hogy a 10 milliárd dollár ex­­portbevételével szemben áll egy­részt az adósságállomány évi 32 milliárdnyi kamatfizetési és tör­lesztési kötelezettsége, a 10 milli­árdnyi élelmiszer-behozatal, és va­lamiből működtetni kelene az ipart is. M­egoldásként kínálkozik ez újabb hitelek felvétele, a ré­giek törlesztési halasztásának ki­­kitincselése, a nadrágszíj-politika elfogadása. Pedig m­a az ország 80 millió polgára közül így is 35 millió rosszul­ vagy alultáplált. Mataynoros észak mexikói határ­­város a szelíd folyású Eie Bravó, a Vad-folyó partján. A túloldal so­kak számára az ígéret földje, aho­vá eljutni, hosszabb időt eltölteni, egyet jelent a megoldetás, a pénz­keresés reményével. Átjutni „al piro lads”, a másik oldalra, törvé­nyesen csak abban az esetben le­hetséges, ha a mindenre elszánt mexikói aláveti magát az amerikai hatóságok eljárásának. A reggel nyolctól tizenegyig tar­tó hivatali időben a matamorosi amerikai konzulátus magas kerí­tésén kívül bosszú per kígyózik, várva, hogy a rutinm­otozás után bebocsáttasson az épületbe. Ott kézhez kapja a vízumkérő­lapot, amelyen még mindig ugyanazon rubrikában szerepel, tagja e a ná­ci pártnak, kommunista-e, avagy folytat-e anarchista tevékenységet. Az udvaron elhelyezett asztaloknál az apolitikus mexikóiak rutinsze­rűen írják be a nem szócskát, több­ségük valójában még tartalmát sem ismeri e kifejezéseknek. Ők más­Hogy a nép elégedetlenségének elejét vegyék, irreálisan alacsony áron tartják az élelmezés alapjá­ul szolgáló kukoricalisztet, a ke­nyeret. A hús, a tojás, a cukor, a tej több millió mexikói család asztalán ritka vendég A Chippas állam több ezer méteres hegyei­nek lejtőin élő trotzil indiánok között járva érthetővé válik, mi­ért is bujkál nemekben a re­­ménytelenség Évi jövedelmük nem éri el a száz donárt, így szin­te sértésnek tűntek a­ televízió­ban megszólaló jól öltözött, kerek­arcú szakszervezeti vezetőnek a fogyasztói társadalmat bíráló sza­vai. Mondanivalóját bizonyára nem hozzájuk intézte, hanem az amerikai életformát majmoló azon­tól tartanak, attól, vajon elegendő igazolást, csekket tudnak-e fel, mutatni az araet­ikai hatóságoknak, hogy azok bennük a látogatni vá­gyót, és ne az­onmaradni aftgrot véljék felfedezni- Munkaviszony, társadalom­biztosítás, adófizetési igazolás, bankbetét, ingatlan meg­léte — alapfeltétele a beutazásnak az­­Államokba, Akik a mai tertrosi konzulátust felkeresik, rendelkez­nek ezekkel a papírokkal, s a ví­zum adta lehetőséget kihasználva esetleg hosszabb „látogatás" gPS- trnlajával kacérkodnak. Azoknak, akik e feltételeknek nem tudnak eleget tenni, egyetlen útjuk ma­rad: illegálisan átlépni a határt, vállalva a visszatoloncolást, majd újra próbálkozni az átjutássá. Számukra az egyetlen rensányt a mexikói munkanélküliség elöl való menekülés»» a túloldal jelenti. Ta­valy 3 millió „illegálist” lóloncel­­tek vissza Mexikóba. Sitailsz­ka csak azokról készülhet, akiket el­­kapnak. Hogy hányan is vannak valójában, becsülni is nehéz: milliókhoz, akik BurgerBoy bü­fékben reggeliznek, az amerikai élet adta lehetőségek elbűvölik őket. Ám ezek Mexikó lakosságá­nak kisebbségét alkotják, a több­ség nehéz körülmények között él, az egyik nap keserűségéből a má­sikéba menekülve. Verebélyi Kálmán (Következik: Politika az elefánt árnyékában) Optika Nicholas Braithwaite, a gre­nadai ideiglenes kormány el­nöke értésre adta, hogy szí­vesen venné Haward Reagan látogatását a szigetországban — jelentette legutóbb a News­week. Az amerikai hírmaga­zin hozzáteszi: bár az ameri­kai elnök tanácsadói korábban elvetették a vizit ötletét, még­sem lehet teljesen kizárni Reagan grenadai útját, külö­nösen, ha az elnökválasztási kampány szempontjai ezt in­dokolnák. Nemsokára befeje­ződik Grenadában az új repü­lőtéri kifutópálya építése. Ez elég vagy lesz ahhoz, hogy akár az elnök különgépe, az Air Force One is leszállhas­­son rajta, megünnepelve a Reagan-kormány egyetlen kül­politikai „sikerét”. Az iij kifutópálya felavatá­sa jelképezi mindazt, ami meghozná a gazdasági fejlő­dést Grenadának — jelentet­te ki a fehér Ház egyik ta­nácsadója. Igazat adhatnánk neki, ha a megjegyzésnek nem volna egy aprócska szépséghi­bája. Tavaly októberben, ami­kor az amerikai tengerészgya­logosok lerohanták a szigetor­szágot, a beavatkozás egyik ürügyeként Washingtonban éppen az új kifutópálya épí­tését hozták fel, állítván, hogy az veszélyes lehet az Egyesült Államok biztonságára. Hiába, változnak az idők, ami egy éve még veszedelmes volt, az ma üdvözlendő. Min­den az optikán múlik. Hiszen nem mindegy, hogy egy or­szágot kívülről néznek, ellen­séges szemmel, avagy belülről — a „jótékony hatású" meg­szállás után, „patronuském ". K. G. A nicarafguai ellenforradalmáról­ akciói (MTI) A nicaraguai sandinista hadsereg az elmúlt napokban nagyszabású akciót indított, hogy az ország középső részét és észa­ki határvidékét megtisztítsa a fegyveres ellenforradalmároktól. A leghevesebb harcok Mata­­galpa és Jinotega tartományok­ban zajlottak, ahol július máso­dik felében — becslések szerint 5—6 ezer ellenforradalmár volt. A Managuában kiadott hivatalos jelentések szerint a betolakodók vesztesége meghaladja az ötszáz főt. A két gazdaságilag fontos, de gyéren lakott tartomány nagyobb részét kitevő, mintegy 15 ezer négyzetkilométernyi hegyvidéket a kellő» katonai-műszaki felsze»­relés hiányában a sandinista Had­sereg nem képes adandó ellenőr­zés alatt tartani. (MTI) A sandinista forrada­lom fontos politikai győzelmének értékelték a nicaraguai vezetők azt, hogy a vártnál több nicara­guai állampolgár vétette fel ma­gát a november 4-i általános vá­lasztásokra készülő szavazói név­jegyzékbe. Nem végleges adatok szerint 1,4 millió ember kért a felvételét a névjegyzékbe. A salvadori hazafiak sikerei , (Reuter, AFP, TASZSZ) A sal­­vadori hazafiak hétfőn támadást intéztek a fővárostól 23 kilomé­terre levő két település két ka­tonai helyőrsége ellen. A hazafiak sikeres akciókat folytatnak országszerte, hogy megbénítsák a hadsereg katonai szállításait. Az akciók következ­tében a salvadori vasúti társaság kénytelen vett leállítani a vasúti közlekedést.* A­ Nivádon egyházi szervezetek közlése szerint az amerikaiak által kiképzett „Ata­­catl” különleges gerillaellenes alakulat tagjai Cabanas salvado­­ri tartományban rajtaütöttek több falun és a lakosság közül sokat megöltek, közöttük­ gyere­keket is — hangoztatja az egy­házi szervezetek által San Salva­dorban kiadott közlemény. I 'Yl$1 y

Next