Magyar Hírlap, 1986. november (19. évfolyam, 258-280. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Arbatov akadémikus elutazott Budapestről Georgi) Arbatov akadémikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására október 26—31. között látogatást tett hazánkban. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára fo­gadta az ismert szovjet közéleti személyiséget. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára ugyan­csak találkozott és megbeszélést folytatott vele időszerű nemzet­közi kérdésekről. Az MSZMP Központi Bizottságában kötetlen beszélgetésre került sor, ame­lyen részt vett Kótai Géza, a KB tagja, a Külügyi Osztály ve­zetője, a KB és a Külügyminisz­térium több más vezető munka­társa. A vendég ellátogatott Ko­márom megyébe, ahol felkeresett több párt- és gazdasági intéz­ményt, ismerkedett a megye ne­vezetességeivel. (MTI) Husák látogatásának sajtóvisszhangja (MTI) Tegnap valamennyi cseh­szlovák lap vezető helyen és nagy terjedelemben számolt be Kádár János és Gustav Husák budapesti tárgyalásairól. A Rudi Právo kiemelte, hogy a felek megvitatták a két ország további együttműködésének kér­déseit, aláírták a gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés 2000-ig szóló programját, teljes támogatásukról biztosítot­ták a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország béke-erőfeszítéseit. Az amerikai tudósok többsége nem hisz a csillagháborús terv sikerében (MTI) Vezető amerikai szaktu­dósok túlnyomórészt megvalósít­­hatatlannak és értelmetlennek tartják az űrfegyverkezésre vo­natkozó terveket. A Cornell egye­tem intézete által elvégzett fel­mérés során a tudományos aka­démia több mint 660 tagjának tet­tek fel kérdéseket az űrfegyver­kezésről: matematikusokat, fizi­kusokat, mérnököket kérdeztek meg. A 451 válasz közül — mint azt Peter Stein, az egyetemi inté­zet igazgatója sajtókonferencián elmondotta — a túlnyomó több­ség, 87 százalék, vélekedett úgy, hogy az űrfegyverkezési program sohasem nyújthat teljes védelmet az Egyesült Államoknak. A csil­lagháborús terveket a megkérde­zetteknek csupán 2,5 százaléka támogatta, 25 százaléka ellenezte, 55 százaléka pedig erőteljesen el­lenezte. A kormányzat haladéktalanul cáfolni igyekezett a tudósok véle­ményét. Weinberger hadügymi­niszter azzal érvelt, hogy a tudó­sok „nem mondhatnak véleményt olyasmiről, ami még nem létezik" Az olasz kormányfő Pekingben képünkön Csao Ce-jang kínai és Bettino Craxi olasz miniszterelnök látható. A két politikus tegnapi megbeszélésén egyetértett abban, hogy a konfrontáció helyett folytatódnia kell a párbeszédnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Elégedetten nyilatkoztak Olaszország és Kína kétoldalú kapcsolatainak fejlődéséről. Tegnap Li Hszien-nien államfő is fogadta Craxit MTI Külföldi Képszerkesztőség Szovjet-nyugatnémet megállapodás az atomenergia békés felhasználásáról (MTI) Heinz Riesenhuber, nyu­gatnémet kutatás- és technológia­ügyi miniszter tegnap bejelentet­te, hogy november 4-én Moszkvá­ban szovjet-nyugatnémet megál­lapodást írnak alá az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről. A miniszter, aki vasárnap utazik a szovjet fő­városba, sajtóértekezleten méltat­ta az Andranyik Petroszjanc aka­démikussal aláírandó okmány je­lentőségét a kétoldalú kooperáció bővítése szempontjából. A megállapodás magában fog­lalja a tudományág egészét — az alapkutatásoktól egészen a közö­sen szerzett ismeretanyag esetle­ges ipari hasznosításáig. Riesen­huber ezért külön hangsúlyozta az okmány nagy kutatás- és gaz­daságpolitikai jelentőségét. Egy­ben rámutatott arra is, hogy a Szovjetunió számos területen, így például az alapkutatásokban és az atommagfúzió-kutatás területén kimagasló teljesítményeket ért el, ezért az NSZK tudományos körei­ben érthető érdeklődés nyilvánul meg a szovjet kollégákkal való közös munka iránt. Heinz Riesenhuber szerint a megállapodás a lehetséges koope­rációs témák közé sorolja az alap­kutatást, a sugárvédelmet, a reak­torbiztonságot, valamint erőmű­vek építését és üzemeltetését. Kerekasztal-konferencia Budapesten (Folytatás az I. oldalról) 1­ Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői elsősorban az európai biztonság és együttműködés idő­szerű kérdéseit vitatják meg A konferenciát tegnap Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a Külügyi Osztály vezetője nyitotta meg. Az enyhülés, az európai együttműködés iránti elkötelezett­ség indíttatta a hat ország párt­jait arra, hogy közösen gondol­kodjanak, s keressék a cselekvés lehetőségét az előrelépés érdeké­ben — mondotta —, majd aláhúz­ta: a kommunista és szociálde­mokrata pártok számos kérdésben eltérő ideológiai, politikai nézete­ket képviselnek, ez azonban nem akadályozhatja meg közös kezde­ményezésüket. Különösen alkal­massá teszi a kommunista és szo­ciáldemokrata pártokat az együtt­működésre az a körülmény, hogy az igazságosabb világ megterem­tésével kapcsolatos céljaik is ér­dekeik sok tekintet­ben egybees­nek. A szovjet külpolitika ugyanak­kor egy sor kezdeményezéssel kí­vánta az elmúlt időszakban nö­velni a kölcsönös biztonságot, ja­vítani a sokoldalú párbeszéd fel­tételeit, tovább vinni az enyhülés folyamatát. Hozzájárult a feszült­ségek csökkentéséhez, a kibonta­kozás feltételeinek megteremtésé­hez a szocialista országok külpo­litikai aktivitása és a szociálde­mokrata pártoknak a béke, az együttműködés ügye iránti elkö­telezett fellépése. Hangsúlyosan szólt arról, hogy az elmúlt másfél év során előre­haladt és új dimenziókkal is gaz­dagodott az európai biztonsági és együttműködési folyamat. Gorbacsov fogadta az SZVSZ-delegációt (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap fogad­ta a Szakszervezeti Világszövet­ség (SZVSZ) küldöttségét, amely Gáspár Sándornak, az SZVSZ el­nökének vezetésével tartózkodik Moszkvában. A küldöttség tagjai: Ibrahim Zakaria, az SZVSZ fő­titkára, Sztyepan Sarajev, a Szov­jet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke, Henri Krasuc­­sci, az SZVSZ alelnöke, a CGT francia Általános Munkásszövet­ség főtitkára, Indradzsit Gupta, az Indiai Szakszervezeti Kong­resszus főtitkára, Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, és Harry Tisch, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke és Roberto Veiga Menen­­dez, a Kubai Dolgozók Központja főtitkára. A Szakszervezeti Világszövetség szeptemberben Berlinben megtar­tott kongresszusa ezt a küldött­séget bízta meg azzal, hogy átadja a kongresszus üzenetét Gorba­­csovnak, Ronald Reagannak, az Egyesült Államok elnökének és Javier Pérez de Cuéllarnak, az ENSZ főtitkárának. A szakszervezeti küldöttség a találkozó után sajtóértekezletet tartott. Ezen Gáspár Sándor hang­súlyozta, hogy az SZDSZ berlini kongresszusán szóba kerültek a dolgozókat foglalkoztató alapvető kérdések, így természetesen a le­szerelés problémái, a fegyverke­zési verseny megfékezésével kap­csolatos gondok, amelyekkel kap­csolatban a szakszervezetek ten­nivalóit is alaposan megvitatták. E vita eredményeként jutottak ar­ra az elhatározásra, hogy üzenetet küldenek az Egyesült Államok el­nökének, az SZKP KB főtitkárá­nak és az ENSZ főtitkárának. NATO-vezetőkkel tárgyalt az SPD kancellárjelöltje (MTI) A Nyugat-Európában te­lepített eurorakéták leszerelése — abban az esetben, ha a Szovjet­unióval megállapodás jön létre a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek visszavonásáról — tel­jesen megfelel a NATO 1979-es „kettős határozatának". Nincs rá ok, hogy ezen változtassunk — je­lentette ki Johannes Rau Brüsz­­szelben, a NATO vezetőivel f­oy­­tatott tanácskozása során. Észak-Rajna-Vesztfália mi­niszterelnöke, a nyugatnémet SPD kancellárjelöltje e héten Brüsszel­ben Lord Carrington NATO-főtit­­kárral, Allenburg tábornokkal, a Katonai Bizottság elnökével és Mack tábornokkal, a NATO euró­pai haderős helyettes főparancs­nokával folytatott tárgyalásokat különös tekintettel arra: milyen politikát szándékszik követni az NSZK, ha az 1987. eleji választás következtében az SPD kerülne kormányra. A brüsszeli Nouvelles Atlanti­­ques beszámol róla: Rau kifejtet­te, hogy „egy esetleges szociál­demokrata kormánynak nincs szándékában a NATO ellen fel­lépni, nem akar kilépni a NATO katonai szervezetéből, a NATO-n belül azonban hangot fog adni esetleges különvéleményének, amint erre valamennyi tagország­nak joga van". Bokassa Parm­pereli (AP) Polgári keresetet indít a francia állam ellen I. Bokassa közép-afrikai excsászár. Az 1979- ben megbuktatott afrikai ural­kodó néhány nappal ezelőtt meg­lepetésszerűen visszatért hazájá­ba franciaországi emigrációs ott­honából, de ezt megelőzően meg­bízott egy francia ügyvédet: pe­relje be a korábbi francia kor­mányt és személy szerint Giscard d'Estaing volt álamfőt. Bokassa — aki egykoron a fran­cia hadsereg századosa volt — nem kevesebbel vádolja a fran­cia vezetőket, minthogy ők szer­vezték meg a trónját megdöntő puccsot. ­ Svédország 232 nappal azután... Jó kezekben a palmei örökség BÁR NEM EGÉSZEN tizen­négy hónappal ezelőtt, tavaly szeptemberben voksoltak leg­utóbb a svédek, a tragikus vé­get ért Olof Palme örökébe lépett Ingvar Carlsson kor­mányfő és szociáldemokrata csapata akarva-akaratlanul is a következő, az 1988. évi riksdag-választásra készülődés jegyében munkálkodik. Oka nem így van erre! Kabinetje lényegében kisebbségi, miután csak a Baloldali Párt—Kom­munisták 19 mandátumos külső támogatásával boldogul a par­lamentben a sorai rendezésére tervszerűen készülő polgári el­lenzékkel. A pénzügyi és a gaz­dasági tárcákat irányító mi­nisztertársaival együtt kínosan kell ügyelnie rá, hogy a tör­ténelmi vívmányként kezelt szociális békét még átmeneti intézkedések se veszélyeztessék. Mindenekelőtt meg kell őriz­ni a múlt négy esztendő (szo­ciáldemokrata) gazdasági sike­reit. A gyakorlatilag teljes fog­lalkoztatottságot, a 4,6 millió munkaképes korú svédnek mindössze 2,3 százaléka a mun­kanélküli. Nyolc százalékkal nőtt az ipar rendelésállomá­nya a második negyedévben. A Svéd Ipari Szövetség köz­gazdászai (önmagukat csapnák be, ha szépítenék az eredmé­nyeket!) kijelentették: veszített ugyan­­ lendületéből a fejlődés generátora, az ipar az elmúlt év végén, ez év elején, azon­ban minden lehetősége adott, hogy újra nagyobb sebesség­fokozatokba kapcsoljon a kö­vetkező 15—20 hónapban. A várható kedvező fejlődést az olajárak felére csökkenése, az eddiginél stabilabb árfo­lyamok, valamint az infláció fékeződése és az alacsonyabb kamatszint serkentik A Svéd Nemzetközi Sajtóiroda (SIP) a többi között azt is jelentette, hogy a múlt év hasonló idő­szakát alapul véve, januártól­­augusztusig háromszorosára, 23,5 milliárd koronára nőtt a külkereskedelmi mérleg több­lete. Ez idő alatt három szá­zalékkal emelkedett a kivitel, és nyolccal csökkent a behoza­tal. A lakosság is bátrabban nyúlt a pénztárcájába, illetve a takarékbetétjéhez: föllendült a személygépkocsi-vásárlás, és napjainkban már 391 személy­autó jut ezer lakosra! SZÉP SZÁMOK, ADATOK ezek, a svéd munkavállalók mégis többet, nagyobb szeletet követelnek maguknak az or­szágos kalácsból. Carlsson kor­mányfőt és a minap részben átalakított-bővített kabinetjét erőpróbára kényszerítik az állami alkalmazottak. Orszá­gos sztrájkokkal is kifejezésre juttatott bérköveteléseikkel ve­szélybe sodorhatják a kor­mány és a szakszervezetek ha­gyományosan jó kapcsolatát. A munkavállalói érdekek kép­viselői — a munkanélküliség növekedésének megakadályo­zása céljából­ — jó ideig elte­kintettek a reálbérnövelésektől. Viszont éppen a biztató gaz­dasági eredményeket tapasz­talván veszítették el türelmü­ket a közalkalmazottak szak­­szervezetei: követelik a tavaly megígért hatszázalékos bér­emelés végrehajtását, valamint azon felül további 10,5 száza­lékot. A nem közgazdászok is fölismerik a veszélyt: a gazda­ságélénkítő politika, az eddigi kormánypolitika sarkköve ke­rülne veszélybe a követelések maradéktalan teljesítésével. Az összes munkavállalónak ugyan­is 38 százaléka az állami szek­torban dolgozik, irdatlanul sok pénzt szippantana el a nagy­arányú béremelés, újraélesz­tené az inflációt, forgásba hozná a bér,költségspirált, munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe. A sajátos svéd adó­rendszer következtében (a jó­léti rendszer juttatásainak finanszírozására) ugyanis hihe­tetlenül sokba kerül a mun­káskéz a munkaadóknak. Olof Ljunggren, a munkáltatók szö­vetségének egyik vezetője nem­régiben a sajtóban­ is közzé tette az elvonás adatait. Példa­ként az átlagot elemezte: „a 147 ezer koronás dolgozót”, aki után évente 44 ezer ko­rona járulékot fizet be az államkasszába. De a dolgozó sem kapja meg a fennmaradó 103 ezer koronát, miután tőle még 36 ezret visz el az adó­hivatal; végül is a 67 000 ko­rona éves fizetése sem telje­sen az övé, mert különféle in­direkt adókkal (pl. többletér­tékadó formájában) még 16 ezer koronával csökken az ipari átlagmunkás jövedelme. ÚJ SZEGÉNYSÉGET emle­get a Svenska Dagbladet, mi­közben még az elvonások e rendszere ellenére is emelke­dik a svéd dolgozók fizetése és reáljövedelme; gyorsabban és tartósabban, mint sok ke­reskedelmi partnere munkás­ságáé! Nem csoda hát, hogy a polgári-szociáldemokrata hatalomváltás után súlyos be­tegnek kikiáltott svéd gazda­ság mára példás eredményeit a külföldi szakemberek a hely­színen tanulmányozzák, nem akarván hinni a szemüknek. A legtöbbet érő ütőkártya lehet Carlssonék (tehát a szo­ciáldemokrata kormányzat!) kezében a gazdaság- és szociál­politika eredményessége. Az időben végrehajtott, ma is folytatódó szerkezetváltás (a legkorszerűbb ágazatok elő­nyére), a kormányprogrammá előlépett munkásátképzés, ame­lyen évente 60—100 ezer dol­gozó vesz részt. Svédország­ban az új technológiák nem váltak a munkahelyek hóhé­raivá, sokkal inkább lendí­­tőivé a fejlődésnek. Köszön­hető ez persze a nagyvonalú ipari-technológiai korszerűsí­tésnek is: a skandináv ország ipari termelési értékének hat százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre, arányosan csu­pán ötödével kevesebbet, mint az Egyesült Államok, egyúttal másodikként a legtöbbet a vi­lágon! FIATAL ARCOK jelentek meg a polgári ellenzéki pár­tokban, elszántan készülnek a végrehajtó hatalom barikád­jainak megostromolására. Az 1985. szeptemberi választáskor még a 42 esztendős Bengt Westerberg orvosdoktor, a li­berális néppárt (Folkpartiet) elnöke számított a legfiatalabb tisztségviselőnek. Lendülete, rátermettsége révén 30 új par­lamenti helyet szereztek ma­guknak a liberálisok. A Mode­rato samlingspartier, az új­konzervatív mérsékelt párt, a polgári blokk vezető ereje is fiatalított: a 37 éves Carl Bild­­tet választotta elnökül. Tehet­séges politikus, nagy tárgyi tudással rendelkezik, érvei jó­formán kifogyhatatlanok. Még Palméval is szembeszállt a par­lamenti szócsaták alkalmával. Bildt most kicsit visszatartja magát, nem akar ellentétbe kerülni sem potenciális koalí­ciós partnereivel, tehát a centrummal és a liberális pár­tiakkal, sem a sajtóval, tévé­vel. A választóknak szánt meg­nyilatkozásaiban viszont régóta szokatlan szavakat-fogalmakat használ: a család, a vallás iránti elkötelezettségről, a sze­mélyes szabadság értékéről, nemzeti érzésekről beszél, meg sem említve a svéd mo­dellt. Nem lehet figyelmen kí­­vül hagyni: a választókat ér­dekli, miről beszél ez a fia­talember. A legutóbbi törvény­hozási választás nagy vesztese, a centrumpárt — bár Karin Söder személyében szintén új elnököt kapott — a jelek sze­rint továbbra sem egységes. Az egyik szárny a polgári pár­tokhoz, a másik a szociálde­mokratákhoz húz. A TETTEK ÉS A GYAKOR­LAT számítanak a leghatáso­sabb érveknek. Carlssonék mind ez ideig sokat tettek azért, hogy továbbra is él­vezzék a választók relatív többségének (nem utolsósorban a magángazdaságnak) a bizal­mát. Érezhetően apad a pol­gári kormányzástól örökölt fizetésimérleg-hiány és külföldi adósságtömeg, miközben mun­kája is van ,jóformán minden­kinek, aki dolgozni akar. A svéd modell, a szociáldemokra­ták teremtette stabilitás a megváltozott külgazdasági kö­rülmények közepette is élet­képes, rokonszenves alternatí­va a „polgári bizonytalanság­gal” szemben. Adottak tehát a lehetőségek, hogy a felejthe­tetlen Palme utáni időszak a tehetséges munkatárs és esz­metárs nevével jelzett kor­szakként maradjon meg a svédek jó emlékezetében. Kulcsár László / Ingvar Carlsson svéd kormányfő MTI Külföldi Képszerkesztőség Lemondott a laoszi köztársasági elnök (Reuter, UPI, MTI) Szufanu­­vong, a Laoszi Népi De­okrati­­kus Köztársaság eddigi államfője lemondott tisztségéről — jelentet­te csütörtökön a laoszi rádió. A 77 éves politikus megromlott egészsége miatt köszönt le köz­­társasági elnöki tisztségéről. Szu­­fanuvong 1975 — a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság létre­jötte — aba volt az indokínai or­szág elnöke. Laosz megbízott köztársasági elnöke október 29-től Phoumi Vongvichit, aki egyben a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB Politi­kai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnökhelyettese. VILÁGHÍRADÓ Felhívás az ENSZ-ben (TASZSZ) Az ENSZ-tagállamok nagyobb csoportja pénteken fel­hívott minden államot, hogy ak­tívan mozdítsák elő a kozmikus térség békés hasznosítását. Tegye­nek sürgős lépéseket az űrfegy­verkezés megakadályozására, a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös megértés előmozdításá­ra. A határozattervezetet a köz­gyűlés egyes számú, politikai kér­désekkel foglalkozó bizottsága elé terjesztették. Athéni kormányátalakítás (TASZSZ) A kulcsfontosságú posztokat nem érintő kormány­­átalakítást hajtott végre csütör­tökön Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnök. Négy minisz­teri tárca — a munkaügyi, a ke­reskedelmi, az ipari, a szállítási és közlekedési — cserélt gazdát. Megfigyelők szerint Papandreu az október 19-én lezajlott helyi választások tapasztalatait leszűr­ve, vitte véghez a mostani, az idén immár második kormány­­átalakítást. Pártegyesülés Afganisztánban (TASZSZ) Az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt (ANDP) és az Afganisztáni Munkások Élcsa­pata Szervezete (AMESZ) közöt­ti tárgyalások eredményeként megállapodás született a két pártnak az ANDP keretei között történő egyesítéséről — jelentet­te tegnap az ANDP KB titkár­sága. A tárgyalásokról közös köz­leményt fogadtak el. A szír és a brit nagykövet hazautazott állomáshelyéről (AP) Tegnap, egy héttel azután, hogy Nagy-Britannia megszakí­totta diplomáciai kapcsolatait Szíriával­­ elutazott Londonból Lutfallah Hajdar, Szíria nagykö­vete. Ugyancsak tegnap elhagyta Damaszkuszt Roger Tomkys, Nagy-Britannia nagykövete.­­ A Szíriai diplomata elutazása előtt Londonban újságírók előtt megerősítette, hogy kormányának semmi köze nem volt a merény­lethez. „Keserűségének és csaló­dottságának" adott hangot kény­szerű elutazása miatt. Tomkus Damaszkuszban, hazatérése előtt, azzal vádolta az arab államot, hogy terrorista eszközöket hasz­nál Nyugtalanság Aszjutban (MTI) összetűzés tört ki tegnap a felső-egyiptomi Aszjut iszlám hit­buzgói és a karhatalom között. Szemtanúk szerint több mint száz embert őrizetbe vettek. Ez volt a második ilyen összetűzés tizen­egy napon belül. Diáktüntetést vert szét a szöuli rendőrség (Reuter) Mintegy nyolcezer rendőr könnygázzal, helikopte­rekkel és vízágyúkkal verte szét tegnap reggel Szöulban a Kon­­kuk egyetemen kirobbant diák­megmozdulásokat. Az egyetemi hallgatók koráb­bn i kiotéfog­alták 32 tetem­ öt épületét, mert a dél-koreai rend­en 6­ -87 ,egyetem területén be­lül erőszakkal oszlatott szét egy koreai és amerikaellenes* tűm Vádemelés Chilében tBIKl *8y chilei ,katonai csütörtftSifőken. Vádat emeltek a Pinochet tábornok elleni feev­östól a merényletben, s hogy meg­ölték az elnök öt testőrét A két aUpiánd°hU és­“1 ‘egeS törv*nyek nakPJkinrá?ut,blJnte‘^‘ SZabha”­

Next