Magyar Hírlap, 1986. december (19. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
1986. december 1., hétfő (Reuter) Dél-Koreában vasárnap feloldották több mint ötven vezető ellenzéki és diákvezető házi őrizetét és megszüntették a tüntetések megakadályozására mozgósított, körülbelül százezer rendőr rendkívüli készültségét. Az Új Koreai Demokratikus Párt több mint egymillió ember részvételével, a kormány politikája elleni tiltakozásként szombatra tömegtüntetést szervezett, de azt Csen Ta Hvan elnök betiltotta, s megtartását közel hetvenezer rendőr kivezénylésével megakadályozta. Az SZKP KB határozata Erősíteni a szocialista törvényességet (MTI) A Pravda vasárnapi száma részletesen ismertette az SZKP KB-nak a szocialista törvényesség erősítéséről hozott határozatát, amelyet a szovjet tájékoztatási szervek rövidebb formában már előző nap nyilvánosságra hoztak. A határozat megállapítja, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán jóváhagyott irányvonal valóraváltásához szükség van a szocialista törvényesség és jogrend szilárdítására, a szovjet állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmére, valamint a társadalmi igazságosság elveinek szigorú tiszteletben tartására. A kongresszusi határozat alapján intézkedéseket tesznek azzal a céllal, hogy erősítsék az állami és társadalmi élet jogi alapjait, a szocialista fegyelmet, felszámolják a gazdasági adatok hamisítását, leküzdjék az iszákosságot. Ez a munka azonban — folytatja a dokumentum — még nem elég hatékony, nem felel meg a kor, a kommunista építés jelenlegi szakasza által támasztott követelményeknek. Az állami és gazdasági szervek mindennapi tevékenységükben nemritkán eltérnek a jogi normáktól, különösen az emberek érdekeit érintő ügyek intézésében. Az SZKP Központi Bizottsága szerint a törvények szigorú megtartása, az állampolgári jogok biztosítékainak és a törvényes állampolgári érdekek védelmének erősítése elengedhetetlen feltétele a szovjet politikai rendszer normális működésének, az államiság fejlődésének, a nép szocialista önigazgatása elmélyítésének. A dokumentum ezután kifejti, hogy a törvényesség erősítése és az állampolgári jogok fokozottabb védelme céljából javítani kell a tanácsok, a belügyi, az igazságügyi szervek, a közjegyzői irodák, az ügyvédi munkaközösségek és a jogi tanácsadó szolgálatok munkáját, s növelni kell a népi ellenőrzés szerepét. A határozat kimondja: a Központi Bizottság elvárja, hogy haladéktalanul vessenek véget az olyan jelenségeknek, mint az elfogultság és tendenciózus eljárás a nyomozás, az előzetes vizsgálat és a bírósági tárgyalás során, az aktatologatás, az emberi sorsokkal szembeni értéktelenség és közömbösség. A jogvédelmi szervek munkájából teljesen ki kell küszöbölni az alaptalan őrizetbevételek és letartóztatások, az állampolgárok elleni törvénytelen vádemelés eseteit. Ifjúsági békeakciók (Folytatás az 1. oldalról) A Japán Demokratikus Ifjúsági Szervezet kivételével valamennyi küldöttség támogatta az 1989-es VIT phenjani megrendezését. Véglegesen a találkozó színhelyéről a jövő év elején dönt Moszkvában a nemzetközi előkészítő bizottság. Nem volt mindenben egyetértés a tanácskozáson — mondotta a főtitkár —, de ez természetes is, tekintettel a tagszervezetek eltérő hátterére. Azok a mozgalmak, szervezetek, amelyek a határozatok, a szolidaritási üzenetek szövegével nem értettek egyet észrevételeiket külön dokumentumokban fogalmazhatják meg. A záró plenáris ülésen a küldöttek elfogadták a dokumentumokat és a 17 tagfelvételi javaslatot, s megválasztották az új vezetőséget. Az elnök ismét a libanoni Valid Maszri, a főtitkár pedig Cservény Vilmos lett. A DÍVSZ XII. budapesti közgyűlésétől szombat este bállal búcsúztak a fiatalok, összesen 136 szervezet képviselői, kar. Nem mindennapi körülmények között készülnek a januári őrségváltásra az amerikai Demokrata Párt vezetői a törvényhozásban: nemcsak az időközi választáson elért, s a vártnál nagyobb arányú siker ad nagy lehetőséget számukra, hanem az is, hogy — ugyancsak nem várt módon — egy szétzilált, megtépázott kormánnyal, egy halványabb fényű elnökkel találják magukat szemben, amikor elfoglalják helyüket a padsorokban. Az „iráni kapcsolat” körüli politikai botrány égi mannaként hullott a demokraták ölébe. Most azt kell megtanulniok, mit kezdjenek a szerencséjükkel. Az őrségváltás mindenképpen jelentős lesz. Hat éven át a Republikánus Párté volt a többség a szenátusban, s hiába ült sokkal több demokrata, mint republikánus a képviselőház padsoraiban, a kompromisszum elkerülhetetlen volt: csak a két ház együttes akarata emelhetett bármilyen döntést törvényerőre. Az utóbbi két évben megvalósult s az amerikai belpolitikában jelentősnek számító törvények: az adóreform, a költségvetési deficit csökkentése, s általában az éves költségvetésitörvény elfogadása csak úgy vált lehetségessé, hogy „kétpárti” egyetértést kellett kialakítani, s ez nem is egyszer vágott az eredeti reagani tervek húsába. Most viszont a szenátus is „átpártolt” a demokrata oldalra. A politika jövőbeni alakulásában kulcsszerepe lesz annak, sikerül-e a győzelem mámnorában most egységesen fellépő demokratáknak megőrizniük ezt az állapotot, s ha igen, milyen kompromisszumokra késztethetik a kormányzatot. Az amerikai politikai történelemben amúgy nem szokatlan, hogy míg a Fehér Ház republikánus kézben van, addig a kongresszus a demokrata párté. Eddig azonban sohasem került sor kenyértörésre. De hogy a politikai programot ki határozza meg igazán, az elnök-e, vagy a többségi párt, az komoly taktikai csatákban dől el, s tetemes manőverezési készséget igényel mindkét oldalon. A demokrata többségű kongresszusban — már csak a közelgő elnökválasztás miatt is — nagyobb hangsúlyt kapnak egyes szociálpolitikai kérdések, nagyobb viták várhatók a költségvetés körül — egyebek között kismértékben akár a Pentagon kárára is. Sokat persze nem változtat a helyzeten az őrségváltás: a Demokrata Párt éppúgy nem kockáztathatja az 1988-ig hátralévő két évben, hogy a „védelem-ellenesség” bélyegét süsse rá ellenfele, mint ahogy a republikánusok sem léphetnek fel (egyébként nem is akarnak) a leszerelés, az enyhülés dühödt ellenzőiként. De a módszerek és a prioritások minden bizonnyal változnak, már csak a személycserék révén is. Ilyen csere a képviselőházban is bekövetkezik: „Típ”. — Thomas O’Neill a demokrata párt „nagy öregje”, aki az elmúlt években a párt legbefolyásosabb szószólója volt, visszavonult az aktív politikai élettől. Helyére most minden bizonnyal egy texasi politikus, Jim Wright képviselő lép. Bár Wright az egyik legügyesebb és legerőteljesebb amerikai politikai iskola, a Rayburn-Johnson féle texasi politika neveltje, s ennek megfelelően otthonos a színfalak mögötti manőverekben is, egyelőre sokan kételkednek abban, képes lesz-e kellő súllyal képviselni pártja érdekeit, s öszszetartani a sokszor széthúzó demokrata képviselőket. Mivel a pánton belül most „centralista” törekvések jelentkeznek, elsősorban a fiatalabb vezetők soraiban, Wright is ilyen jelszavakat hirdetett meg programjaként. A fontosabb személycsere azonban a szenátusban következik be, s nem csupán azzal, hogy a „pro tempore” elnök ezentúl a demokraták soraiból kerül ki, Robert Byrd, a veterán szenátor pedig ezentúl nem a kisebbség, hanem a többség vezetője lesz. Byrd ugyan hoszszú idő óta áll már a pártcsoport élén, de kevesen tekintik olyan fajsúlyú vezetőnek, aki egy személyben képviselheti pártját. A szenátusi bizottságok élén bekövetkező változások produkálhatnák új csillagokat, komoly csatáikat. A bizottságok hatalma rendkívül nagy a politikai program kialakításában: előtérbe hozhatnak, vagy effektethetnek terveket, törvénytervezeteket. Igaz, az a szabály, hogy a bizottsági elnök mindig a többségi párt „rangidős” képviselője, most néhány fontos bizottság élére veterán — és nem egy esetben konzervatívabb nézeteket valló — szenátorokat állít, de jó néhányan előtérbe kerülnek az ifjabb generáció , elnökjelöltgyanús ”, vagy legalábbis potenciálisan ebbe a csoportba sorolható tagjai közül is. A katonai bizottság élére például most a szenátus eddig is legnagyobb katonapolitikai tekintélyének tartott, s az iráni botrány miatt jelenleg a televíziós képernyőkön naponta többször is megjelenő, okosan — és mértéktartóan — érvelő Sam Nunn kerül. Nunn nem akarja alapvetően megváltoztatni az Egyesült Államok katonai politikáját — de kiegyensúlyozottabb és reálisabb módon alkarja azt folytatni, mint azt a Reagan-kormányzat tette az elmúlt években. A jogügyi bizottság vezetője — akinek döntő beleszólása lehet például abba, sikerül-e Reagannnek befejeznie a Legfelsőbb Bíróság konzervatív gondolkodású politikusokkal, jogászokkal történő feltöltését — egy másik potenciális elnökjelölt, Joseph Biden lesz, mivel a „rangidős” Edward Kennedy a meglehetősen kényes poszt helyett egy másikat választott: a neki megfelelőbb munkaügyi és szociális bizottságban élt szenioritásával, ennek élére állt. Végül várhatóan a demokrata „közép” nevében tevékenykedik majd Vlaidorne Pell szenátor a külügyi bizottság élén. Fontos elem a képben, hogy az időközi választásokon a szenátusba bekerült új demokrata párti „osztály” jórészt fiatalabb és többségükben rugalmasabb nézeteket valló politikusokból áll. Ők a demokraták „liberálisabb” szárnyát erősítik, bár természetesen jórészt támogatják a centrista törekvéseket. A demokratákra nagy feladat vár az elkövetkező évben: ki kell alakítaniuk a párt új képét, egy olyan politikát, amelyet azután a párt elnökjelöltje képviselhet 1988-ban. Ebben a folyamatban első számú feladatuk az egység fenntartása. Byrd új minőségében megtartott első beszédében éppen erre hívta fel a többségi párt szenátorait, a demokraták országos bizottsága pedig most megtartott ülésén ugyanezt kérte a jövőben egymással versengő jelöltektől: ne egymás ellen hadakozzanak, ne egymást igyekezzenek lejáratni — ha a személyes elemeket nem is küszöbölhetik ki majd a jelöltségért vívott csatából —, mert ezzel az egész pártnak ártanak. Márpedig a demokraták előtt nagy a tét: a Fehér Ház visszaszerzése. Lehet, hogy ma egy kissé megtépázott tekintélyű Reagannel állnak szemben, de az elkövetkező két év még bőséges lehetőséget ad az elnöknek ahhoz, hogy megkönynyítse pártja majdani elnökjelöltjének dolgát. És egyben keserítse a demokraták életét. Kis Csaba Új „felállás" az amerikai törvényhozásban Hosszú játszma nagy tétekkel 0:6 NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap . Libanoni harcok (Folytatás az 1. oldalról) tömörítette — most teljes egységben cselekszik a PFSZ VB elnökével. Szíriára — mind nagyobb nyomás nehezedik az arab világ részéről, hogy tegyen valamit az összecsapások megfékezésére. Az Amal azzal vádolja a palesztinokat, hogy el akarják foglalni Nyugat-Bejrútot. A harcokban tüzérségi nehézfegyvereket, harckocsikat és kézifegyvereket egyaránt bevetettek. Szombaton a hírek szerint a Bejrút környéki hegyekben állomásozó palesztin tüzérség is lőtte az Amal állásait. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) nevű szervezet Damaszkuszban közölte, hogy a bejrúti Burzs Barazsne táborba vegyi anyagokat tartalmazó rakéta csapódott be, s ez új fejezete a palesztinok elleni irtóhadjáratnak. Az Amal mozgalom közleményei minden felelősséget a palesztinokra hárítanak. Az embargó kiterjesztése BT-határozat Pretoriáról (UPI, TASZSZ) A Biztonsági Tanács pénteken egyhangúlag elfogadott határozata felszólítja a tagállamokat: hozzanak igen szigorú intézkedéseket a Dél-afrikai Köztársasággal való katonai együttműködés megakadályozására. A BT — melynek határozatai kötelezőek a tagállamokra nézve — már 10 éve tiltja fegyverek eladását a fajüldöző rendszernek. Mostani határozatával az alábbiakra terjeszti ki az embargó hatályát: — olyan terméket is tilos eladni a Dél-afrikai Köztársaságnak, amelyek nem katonai felhasználásra készültek ugyan, de „feltételezhető”, hogy Pretoria katonai célokra használná őket. — tilos katonai küldöttség cseréje a Dél-afrika Köztársasággal. A Kubai KP kongresszusi ülése (MTI) Vasárnap Havannában megkezdődött a Kubai KP III. kongresszusának az az ülése, amelyet a februárban tartott legfelsőbb pártfórum határozata értelmében halasztottak el. A keddig tartó tanácskozáson a kongreszszusi küldöttek megvitatják és végső formájában jóváhagyják a párt programtervezetét. Az ülésszakot Raul Castro, a Kubai KP KB másodtitkára nyitotta meg. A kongresszusi ülés a pártprogram elfogadása mellett lehetőség arra is, hogy a résztvevők áttekintsék a kubai társadalmi-gazdasági élet egészét átfogó, február óta kibontakozott kiigazítási folyamatot, amely a szocialista építés során felmerült negatív tendenciák visszaszorítását célozza. Hasznos lehet a szovjet GATT-tagság (MTI) A Szovjetuniót, amikor felvételét kéri a GATT-ba (az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménybe), nem a szervezet „átpolitizálásának" szándéka vezérli, hanem az a szándék, hogy a többi tagállammal közösen munkálkodjon a kereskedelmi és gazdasági problémák megoldásán — írja az Ekonomicseszkaja Gazeta című gazdasági hetilap legújabb sémában a szovjet külkereskedelmi minisztérium egyik főosztályvezetője. A Szovjetunió külgazdasági kapcsolatainak rendszere semmilyen módon nem mond ellent a GATT elveinek, szabályainak és gyakorlatának — mutat rá M. Panykin. — A szovjet gazdaságban végbemenő mélyreható átalakulások új lehetőségeket teremtenek a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatok fejlesztésére. A Szovjetunió, mely egyike a világ tíz legnagyobb külkereskedelmi hatalmának, érdekelt a nemzetközi kereskedelmi rendszernek és jogi alapjainak megerősítésében és stabilizálásában. A cikkíró a továbbiakban bírálja egyes tőkés országok, s elsősorban az Egyesült Államok obstrukciós magatartását, mert az uruguayi Punta del Estében, szeptemberben tartott előkészítő értekezleten elutasították a Szovjetunió kérését, hogy a szokásoknak megfelelően először megfigyelőként, majd később teljes jogú tagként vehessen részt a GATT munkájában. A cikkíró elveti azt a kifogást, hogy a Szovjetunió, gazdasága nem lévén piaci gazdaság, nem végezhet hasznos munkát a GATT-ban és emlékeztetett arra, hogy más szocialista országok, így Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Magyarország és Románia is tagjai a szervezetnek, Kína és Bulgária csatlakozásáról pedig tárgyalások folynak. A brit kormányfő nyilatkozata Az USA és Nyugat-Európa védelmi követelményei nem azonosak (MTI) Margaret Thatcher brit kormányfő első ízben nyilvánosan elhatárolta magát Reagan elnök Reykjavíkban képviselt nukleáris javaslataitól. A Le Soir című belga lapban ma megjelenő nyilatkozatában — amelyet a Reuter vasárnap ismertetett — Thatcher asszony kifejtette, hogy Ronald Reagan biztosítékai sem nyugtatták meg teljesen a szovjet-amerikai csúcstalálkozón megvitatott amerikai elgondolásokat illetően. A szovjet—amerikai csúcstalálkozón megvitatott elgondolások némelyike „aggasztott engem, annak ellenére is, hogy Reagan elnök újra megerősítette: a NATO stratégiájának sarokköve továbbra is a nukleáris elrettentés marad, s ennek a nukleáris fegyverek egészén kell nyugodnia” — mondotta nyilatkozatában Thatcher asszony. „Számomra úgy tűnt — fűzte hozzá —, hogy az amerikaiak egy pillanatig fontolgatták a bombázógépekre és manőverező robotrepülőgépekre korlátozódó kombináció eshetőségét. Egy ilyen kombináció azonban nem kielégítő, s azóta — úgy hiszem — az amerikai álláspont is fejlődött, amennyiben hozzátettek bizonyos számú ballisztikus rakétát is (a bombázógépekhez és szárnyasrakétákhoz)”. A rakétákra alapozott brit nukleáris ütőerő fenntartása és korszerűsítése mellett elkötelezett konzervatív kormányfő hangsúlyozta, hogy a maga részéről ez utóbbi elgondolást részesíti előnyben, mivel — érvelése szerint — a ballisztikus rakéták hatótávolsága és áthatoló képessége sokkal nagyob, mint a bombázógépeké és a robotrepülőgépeké. „Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa védelmi követelményei — jóllehet egyazon szövetséghez tartoznak — nem lehetnek azonosak” — jelentette ki Thatcher asszony. A lengyel kormányfő beszéde Nehéz, de szükséges partnerek (Folytatás az 1. oldalról) Jenlegi együttműködés további tökéletesítésre szorul. Jelentős eredmény, hogy a kormány rendszeresen találkozik a szakszervezetek képviselőivel, azok tagjai a kormány mellett működő tanácsadó testületeknek, a különböző kormánybizottságoknak. A kormányfő ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az alkotmánynak megfelelően a döntéseket a kormány hozza és azokért a kormánynak is kell vállalnia a felelősséget. Az ország vezetése nem számít könnyű párbeszédre a szakszervezetekkel, de azokat nehéz, ám szükséges partnereknek tekinti. A kongresszus vasárnap Határozatokat fogadott el, amelyekben megfogalmazta a mozgalom indítványait a lakáshelyzet és a környezetvédelem megjavítására. Az 1986—90 közötti ötéves tervjavaslatról szóló kongresszusi határozat megismétli a szakszervezetek által már korábban kifejtett kritikus álláspontot. A küldöttek vasárnap éles vita után, korábbi határozatukat megváltoztatva úgy döntöttek, hogy az országos szervezet alapszabályzatából törlik azt a pontot, amely az OPZZ-tet valamennyi lengyel szakszervezet képviselőjének nevezi. A Pravda a szovjet-albán kapcsolatokról (MTI) A moszkvai Pravda szombati számának szemleíró aláírással jelölt cikkében megemlékezett Albánia nemzeti ünnepéről, az ország fasiszta megszállás alóli felszabadításának évfordulójáról, s ismét kifejtette a szovjet—albán kapcsolatok rendezésére vonatkozó szovjet álláspontot. A többi között kifejti, a Szovjetunió határozottan fellép a pártok önállóságának, az államok függetlenségének és egyenjogúságának tiszteletben tartásáért. Ellenzi, hogy az ideológiai nézetkülönbségeket átvigyék az államközi kapcsolatokra, az pedig, hogy sok év óta nincs semmiféle érintkezés a Szovjetunió és Albánia képviselői között, aligha szolgálja a két ország érdekeit. Ez természetellenes az államok — különösen a szocialista államok — kapcsolataiban. Az SZKP és a szovjet kormány kitartóan törekszik a kapcsolatok normalizálására Albániával. Iráni fegyverszállítások Izraeli beismerés (AP) Jakov Nimrodi izraeli üzletember beismerte, hogy ő volt az, aki megszervezte amerikai hadianyagok Iránnak történő szállítását. Nimrodi londoni lakásából nyilatkozott az izraeli rádiónak és elmondta, hogy a fegyverközvetítéssel segíteni akart az Egyesült Államokon. Nimrodi azt is közölte, hogy a túszokért fegyvert alku ötlete Izraelből származott. ■z* *X (\ - -y + t /j ■ IfA VILÁGHÍRADÓ Kettős ügynökök a Nyugat-Berlinben elítélt palesztinok? (AP) Elképzelhető, hogy a Nyugat-Berlinben elkövetett terrorista merénylet miatt nemrég elítélt két palesztin férfi Izrael javára dolgozó „kettős ügynök" volt — ezt az értesülést a Der Spiegel című hamburgi hetilap közölte vasárnapi számában. Népszavazás a Közép-afrikai Köztársaságban (MTI, AP) A Közép-afrikai Köztársaságban tartott népszavazáson a választók több mint kilencven százaléka az 1981-es katonai puccs óta hatalmon levő André Kolingbára adta voksát — közölte a hét végén a bangui rádió. Kolingba megbízatása öt évre szól. Kazah miniszter letartóztatása (MTI) Megvesztegetés és egyéb visszaélések vádjával letartóztatták A. R. Karavajev kazah autóközlekedési minisztert és több beosztottját — jelentette szombaton a Szocialisztyicseszkaja Vdusztrija című szovjet lap. A Szovjetunió főügyészsége megállapította, hogy a vádlottak hosszú időn át tucatnyi közlekedési vállalatra és felelős személyre kiterjedő megvesztegetési rendszert hoztak létre. A városközi autóbuszjáratok vezetői jegyek kiadása nélkül szedték be a viteldíjat. Apartheid-ellenes tüntetések az NSZK-ban (MTI) A hét végén az NSZK ötven városában tiltakozó megmozdulásokat tartottak a dél-afrikai rendszer apartheid-politikája ellen. A bonni központi nagygyűlésre 311 politikai szervezet, közöttük a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), az Ifjúszocialisták, a Zöldek Pártja, a Német Kommunista Párt (DKP), a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete és más tömörülések képviseletében két tüntető menetben 15 ezres tömeg vonult fel. Ott voltak a dél-afrikai ANC és SWAPO mozgalmak küldöttei is.