Magyar Hírlap, 1988. szeptember (21. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
1988 szeptember 1., csütörtök Kedvezőtlenül értékelte a jugoszláviai helyzetet a JKSZ KB Elnöksége (MTI) A JKSZ KB Elnökségének tagjai igen kedvezőtlen értékelést adtak Jugoszlávia politikai, társadalmi, gazdasági és biztonsági helyzetéről. A keddi ülésen — szerdai beszámolók szerint — hangsúlyozták, hogy a legutóbbi időben romlás tapasztalható, ami veszélyezteti a belső stabilitást, a biztonságot, valamint az ország nemzetközi pozícióit, tekintélyét. Ilyen körülmények között — állapították meg — erősödnek azok az erők, amelyek szembeszegülnek a JKSZ májusi országos konferenciáján kijelölt reformokkal, erősödnek a konzervatív nézetek, a bürokratikus ellenállás és a retrográd törekvések. A JKSZ egyes alkotórészei között bizalmatlanság, konfrontáció, viszály tapasztalható. Legtöbb szó a koszovói állapotokról esett. A felszólalók egyöntetű véleménye szerint az autonóm tartományban az utóbbi egy évben tovább romlott a helyzet. Elsőrendű feladatként jelölték meg, hogy a nemzetek-nemzetiségek viszonyáról, az albán nacionalizmus és szeparatizmus veszélyéről, a szervek és a crnagorácok nyomás hatására történő kitelepüléséről egyöntetű álláspontot alakítsanak ki, mert jelenleg a szövetségi és a tartományi szervek néhány lényeges pontban eltérően vélekednek. Az elnökség leszögezte, hogy a gazdaság, a politikai intézményrendszer és a kommunista szövetség gyökeres megreformálásáról nem szabad lemondani. Határozottan irányt kell venni a piacgazdaság érvényesítésére, s ezzel párhuzamosan, minél gyorsabban hatékony szociális programot kell elfogadni. Arguyen Co Thach Kambodzsáról Hanoi kész a részleges rendezésre is (Folytatás az 1. oldalról) A külügyminiszter a leglehetségesebb megoldásnak azt tartotta, hogy előbb a kambodzsai konfliktussal kapcsolatos nemzetközi kérdéseket rendezzék, és csak utána oldják meg a belpolitikai problémáikat. Nguyen Co Thach elismerte, hogy a kambodzsai rendezésben érdekelt különböző felek között vannak nézetkülönbségek például a vietnami csapatok kivonásának ütemtervét illetően, de ezek a nézetkülönbségek tárgyalásos úton megoldhatók. " Kohl az NSZK-ba áttelepülő német nemzetiségűekről A kormány segélyintézkedéseket tervez (MTI) Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja tegnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy a bonni kormány átfogó segélyintézkedésekkel kívánja előmozdítani a Kelet-Európából az NSZK- ba áttelepülő német nemzetiségű személyeknek gazdasági-társadalmi beilleszkedését. Kohl a sajtóértekezletén — és a Stuttgarter Zeitung tegnapi számában megjelent interjújában is — pozitív jelzésnek nevezte, hogy idén is erőteljesen nőtt az NSZK-ba áttelepült német nemzetiségű szovjet állampolgárok száma. Tavaly az első félévben 5500-an, az idei esztendő hasonló időszakában már 21 ezren érkeztek. Sajtónyilatkozatában októberben esedékes szovjetunióbeli látogatásának és Gorbacsov főtitkár jövőre tervezett NSZK-beli útjának jelentőségét méltatva, hangsúlyozta, hogy Bonn-nak érdeke fűződik a főtitkár vezetésével életbe léptetett gazdasági-társadalmi reformok sikeréhez. Az együttműködés területein felsorolva kiemelte az emberi jogok körét is, s megemlítette: kormánya arra törekszik, hogy tovább javuljon a Szovjetunióban élő mintegy kétmillió német nemzetiségű állampolgár helyzete, így a látogatások és kulturális jogaik gyakorlásának vonatkozásában is. Bejelentette, hogy Romániával jelenleg tárgyalások folynak a kiutazások kérdésében, ezért nem akar részletekbe bocsátkozni. Azt mondta azonban, hogy tekintettel a romániai német nemzetiség rendkívül sanyarú életkörülményeire, az NSZK azt szeretné, hogy az ottani németségből a lehető legtöbben és leggyorsabban távozhassanak. A SAS kommandóegységének akciója IRA-kapcsolattal gyanúsított férfiakat gyilkoltak meg Észak-Írországban (MTI) Az észak-írországi rendőrség közölte, hogy brit katonák kedden agyonlőttek három „IRA- kapcsolatokkal rendelkező férfit” Tyrone megyében, nem messze attól a helytől, ahol tíz nappal korábban az IRA helyi „brigádja” egy arra haladó buszt robbantott fel. Az északír rendőrség szerint a katonák akkor nyitottak tüzet a lopott gépkocsiban haladó három férfira, amikor azok egy közelben parkoló tehergépkocsi vezetőjétkészültek megtámadni”. A rendőrség közölte, hogy két puskát találtak a három agyonlőtt férfit szállító gépkocsi mellett. A brit kormány még nem nyilatkozott az ügyben, de a BBC-rádió kedd éjféli híradásában már "katonai forrásokra" hivatkozva jelentette, hogy az akciót a SAS (különleges légi szolgálat) antiterrorista kommandóegysége hajtotta végre. A három agyonlőtt férfi egyikét előző napon helyezték szabadlábra több más, a buszmerénylet kapcsán őrizetbe vett és kihallgatott „terroristagyanús” személlyel együtt. A Sinn Fein, az IRA legálisan működő „politikai szárnya" kedden éjjel kiadott nyilatkozatában kijelentette, hogy a három férfi „a republikánus ügy támogatója volt, akiket a brit kormány hidegvérrel meggyilkolt”. Hamnos vita a hagyományos leszerelés problémáiról Véget ért a budapesti kerekasztal-konferencia (Folytatás az 1. oldalról) erőinek rendeltetése, illetve, hogy azokat miként lehet pontosítani, megfogalmazni a katonai doktrínákban. A sajtóértekezleten kisebb vitát váltott ki az a kérdés, vajon szóba került-e azoknak az amerikai F–16-os repülőgépeknek az ügye, amelyeket Spanyolországból Olaszországba telepítenek át. Vlagyimir Susztov, a Szovjetunió Külügyminisztériuma Kutatási és Koordinációs Központjának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez a téma is terítékre került. Helmut Sonnefeldt, az amerikai Brookings Intézet igazgatója azt hangsúlyozta, nem lehet az F-16-osok ügyét kiszakítani az általános összefüggésekből. A New York Times tudósítója az után érdeklődött, felmerült-e a konferencián a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának lehetősége. Horn Gyula válaszában kifejtette: a leszereléssel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy a külföldi csapatok kivonása szervesen hozzá tartozik e folyamathoz. Enélkül nem képzelhető el a katonai feszültség csökkentése. A magyarországi szovjet csapatkivonás kérdése ebben az összefüggésben kerülhet napirendre. * A nyugatnémet hírközlés figyelmmet érdemlő kezdeményezésként ismertette Várkonyi Péter külügyminiszternek a hagyományos leszerelésről folytatott budapesti tanácskozáson elhangzott kijelentését arról, hogy Magyarország alkalmas kísérleti terep lehet leszerelési intézkedések kipróbálására. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója híradásaiban többször is visszatért a javaslat részleteire. Kiemelte, hogy Várkonyi véleménye szerint országunkat elsősorban földrajzi és politikai helyzete avatná ilyen megfelelő területté. A Stuttgarter Zeitung ismertetésében utal a magyar miniszternek arra a gondolatára, hogy a szóban forgó leszerelési intézkedéseket aztán kiterjeszthetnék az egész kontinensre. Lynn Hansel Túllépni az adatháborún Lynn Hansen neve Stockholmból lehet ismerős, ahol a katonai bizalomerősítő intézkedésekről tárgyaló amerikai delegációnak volt tagja. A washingtoni fegyverzet-ellenőrzési hivatal igazgatóját a hagyományos és vegyi pusztítóeszközök, illetve leszerelésük szakértőjeként tartják nyilván, jóllehet a közelmúltban részt vett a nukleáris kísérletek ellenőrzési kérdéseinek kimunkálásában is. Annál is inkább, mert ez témája volt az ENSZ genfi értekezletének, és Hansen úr a felelős hivatalában a többoldalú leszerelési tárgyalásokért. — A hagyományos fegyveres erők csökkentéséről — legalábbis Közép-Európában — az érintett országok 1973 óta folytatnak tárgyalásokat eredménytelenül. Mi indítaná önöket arra, hogy változtassanak megmerevedett álláspontjaikon? — Először is a világpolitikai környezet változása. Az, ami a közelmúltban történt. A nemzetközi fórumok közül mindjárt Stockholmot említeném, mert itt éltük meg először a megegyezést. Aztán következik a sorban a szovjet—amerikai megállapodás a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszereléséről, ami minden kétséget kizárólag egy ragyogó eredmény, még ha az ellenőrzés szigorú procedúráját követeli is meg. Rendkívül kedvező hatást gyakorolnak a nemzetközi klímára a hadászati fegyverek felezéséről folytatott tárgyalások, és ezek mellett a változások lehetőségét jelzik az olyan fórumok is, mint az ENSZ vegyi fegyverekkel foglalkozó leszerelési értekezlete Genfben. Ami az említett bécsi tárgyalásokat illeti, mint ismeretes, itt a legfőbb akadály, hogy mindkét fél az egymás haderőiről közölt számokat vitatja. Talán majd az összeurópai leszerelési tárgyalásokon sikerül túllépni ezen az adatháborún. Mégis Giovanni Spadolini az olasz szenátus elnöke júliusban, amikor Budapesten járt, lapunknak adott interjújában kifejtette: a NATO néhány hónapja jelentős nehézséggel találja szemben magát a hagyományos fegyverzetek csökkentésének beindításánál, mindenekelőtt az ellenséges harceszközök fölmérésében. Voltaképpen milyen források állnak a szakértők rendelkezésére? — A legegyszerűbb elolvasni a hadseregekről publikáltakat, amelyek Nyugaton elég részletekbe menőek. A legtöbb saját információt pedig a műholdfelvételek adják. Persze, nem önmagukban. Ma a legkorszerűbb eljárás a számítógépes stimulálás. Ha ebbe bizonyos megszerzett részadatokat betáplálnak, a komputer felépíti belőle az ellenség egész védelmi vagy támadó rendszerét. Ezért talán a katonák létszámánál fontosabb infor---------------TFTTTTT73-1TT I M -f- J J)!' J- I T j mádók, hogy milyen szerepet játszanak egyes parancsnoksá- gok, maga a kiképzés stb., mert voltaképpen ezek határozzák meg a katonai egységek erejét. — És milyen megállapításra jutottak? — Arra, hogy a szovjeteknek igen nagy előnyük van a harckocsikat és a tüzérséget tekintve, valamint mozgósítási lehetőségeikben. Abszolút számot nem említenék, csak utalnék Dmitrij Jazov hadseregtábornoknak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének egyik adatára, mely szerint a Varsói Szerződésnek húszezer tankkal van többje, mint a NATO-nak. Mi ezt a különbséget még nagyobbra taksáljuk. Márpedig a tankok és a repülők (amelyeknél a nyugatiak számolhatnak előnnyel) szerepe azzal, hogy Európából eltűnnek a közepes hatósugarú atomrakéták, igencsak megnő. Igaz, hogy ezek a hagyományos fegyverek sokkal drágábbak? — Az INF-szerződés után rá kellett jönnünk, hogy a szóban forgó rakéták leszerelése is igen sokba kerül. Elsősorban a rendkívül költséges ellenőrzési eljárások miatt. A hagyományos fegyverek fejlesztési és rendszeresítési költségei pedig azért olyan magasak, mert a nukleáris arzenálnál sokkal nagyobb mennyiségben kell őket produkálni. Akkor így a Nyugat. előnyre tehet szert a fegyver-étkezési versenyben, amennyiben tömegtermelésére a magasabb technikai színvonal és a nagyobb hatékonyság jellemző. — Ami a harci repülőket és a tankokat illeti, ezeken nem látszik semmiféle technikai színvonalkülönbség. Például a T—80-as szovjet harckocsi van olyan jó, mint bármely más nyugati megfelelője. A gyártás hatékonyságáról, minthogy nem vagyok közgazdász, nem tudok nyilatkozni. Nem tudom tehát, hogy a jövőbeni fejlesztések mennyire fogják leterhelni a szocialista országok költségvetését. Elfogadható-e a Nyugat részéről a Varsói Szerződés júliusban megfogalmazott javaslata a hagyományos fegyverzet csökkentésére? — A mi szakmánkban a javaslatokat nem szokták elfogadni. Azokról inkább tárgyalnak, és a pozitív elemeket beépítik a leendő megállapodásba. Ilyen pozitív elemnek tartjuk az említett dokumentumban például azt, hogy olyan aszimmetriákat ismer el, amelyeknek a megszüntetését egyoldalú leszereléssel megoldhatónak látja. Így — Mikorra várható eedmény a tárgyalásokon, a r mikor érezhető ennek hatásait Magyarországon? — Az európai együttműködési és biztonsági értekezlet bécsi szakasza remélhetőleg októberben sikeresen befejeződik. Ezt követik tr majd — szerintem még,azén — a huszonhármak, a NATO és a VSZ tanácskozása, ahol már konkrét katonai létszámot csökkentő határozatokat hozhatnak.Hogy ezek mikor érintik Magyarországot, illetve az itt álomásozó szovjet csapatokat, ezt nem tudom megmondani. Nonn V. György Lynn Hansen Fotó: Sárközy György NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Irak—Irán ENSZ-szakértők áthidaló javaslata (Reuter, AP) Diplomáciai hírforrások szerint ENSZ-szakértők három pontból álló kompromiszszumos javaslatot dolgoztak ki a holtpontra jutott iraki—iráni béketárgyalások előmozdítására, s ez mindkét fél követeléseit tartalmazza. Az új tervben szerepel a csapatok visszavonása a jelenleg érvényes nemzetközi határok mögé (ez iráni feltétel), és a hajózás szabadságának biztosítása (ami iraki feltétel). Eközben a teheráni rádió arról beszélt, hogy a háború kiújulhat, ha a genfi tárgyalások nem vezetnek kielégítő eredményre. Genfi tárgyalások Vita a krasznojarszki radarállomásról (MTI, TASZSZ) Genfben tegnap befejeződtek a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött, úgynevezett ABM-szerződés betartásáról foytatott szovjet—amerikai tárgyalások. A két küldöttség külön-külön nyilatkozatban rögzítette álláspontját. Először az amerikai fél nyilatkozatát tették közzé. Az AP amerikai, hírügynökség szerint ez főleg a krasznojarszki radarállomás kérdésével foglalkozik, s azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy az állomás felépítésével megsértette az ABM-szerződés előírásait. Az amerikai nyilatkozat egyebek között hangoztatja: „Kifejezésre juttattuk azt az álláspontunkat, hogy a krasznojarszki radarállomás további fenntartása lehetetlenné teszi bármely jövőbeli leszerelési megállapodás aláírását.” S N ► a Geraszimov sajtóértekezlete Moszkva nem szegi meg a genfi egyezményt (Folytatás az I. oldalról) 1963. augusztus 31-én lépett működésbe Washington és Moszkva között a forró drót. A két ország vezetőit közvetlenül összekapcsoló vonal születésének negyedszázados évfordulóját méltatva Geraszimov elmondta: az egyszerűbb kapcsolattartás gondolata még a karibi krízis idején vetődött fel. Kohl kancellár közeledő moszkvai látogatása kapcsán a szóvivő emlékeztetett a nyugatnémet politikus egyik közelmúltban tett kijelentésére, melynek értelmében tárgyalásaival új fejezetet szeretne nyitni a két állam kapcsolatainak történetében. Moszkvában pozitívan reagáltak erre a megnyilatkozásra és sokat remélnek a látogatástól. Geraszimov ugyanakkor bírálta Scholz nyugatnémet hadügyminisztert, amiért nem lát lehetőséget az együttműködésre a biztonságpolitika területén. Geraszimov cáfolta azt a híresztelést, hogy a szovjetek haditengerészeti bázisukat növelik a szíriai Tartúsz kikötőjében. Leszögezte: a Szovjetuniónak nincsenek támaszpontjai és kikötői a Földközitenger partvidékén, a szíriai kormánnyal kötött megállapodás értelmében szovjet hadihajók kisebb javításokat végezhetnek, vizet, élelmiszert vételezhetnek Tartúszban. Szaniszló Ferenc (TASZSZ) Afganisztán véleménye szerint a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kell tartani a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisztán külügyminiszterének, az ENSZ-főtitkár bevonásával, az áprilisban létrejött genfi megállapodások végrehajtásának megvitatása céljából. Erről Abdul Vakil afgán külügyminiszter üzenetben tájékoztatta Javier Pérez de Cuéllart, a világszervezet vezetőjét. r (■ ) V VILÁGHÍRADÓ A magyar nagykövet búcsúlátogatása Új-Delhiben (MTI) Ramaszvami Venkataraman, India köztársasági elnöke, Sankar Dajal Sarma, köztársasági alelnök, Radzsiv Gandhi miniszterelnök és Bal Ram Dzsakhar, a parlament alsóházának elnöke búcsúlátogatáson fogadta Oláh Józsefet, hazánk Új-Delhi nagykövetét, aki a közeli napokban végleg elutazik állomáshelyéről. Pinochet az egyetlen chilei elnökjelölt (TASZSZ, UPI) Mint várható volt, kizárólag Augusto Pinochet diktátort jelölte kedden az államfői tisztségre a dél-amerikai országot kormányzó katonai junta. A határozat nyilvánosságra hozatala után Pinochet maga jelentette be, hogy az elnöki megbízatásról döntő népszavazást október 5-én tartják meg. Pinochet jelölésének közzététele nyomán a tiltakozás hulláma söpört végig az országon. Szovjet—amerikai eszmecsere a regionális konfliktusokról JMTD A regionális konfliktusok rendezésében való együttműködéslehetőségeinek feltárását vizsgála kétnapos megbeszélésén Moszkvában Jurij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese, és Michael Armacost amerikai külügyi államtitkár. Nemzetközi legénység a Mir űrállomáson (MTI) Tegnapv moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szojuz—TM—6 űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódása. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolása után az afgán és a két szovjet űrhajós átszállt a Mírre, s ettől a pillanattól kezdve öttagú az együtt keringő két objektum nemzetközi legénysége. 4 a .* / 1V Kommentárok a Grósz—Ceausescu találkozóról Tisztázott és tisztázatlan kérdések (MTI) A CSKP központi lapja, a Rade Právo tegnap nagy terjedelemben ismertette Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozójának magyar és román sajtóvisszhangját. A lap a beszámolót rövid kommentárral vezette be, nyilatkozatszerűen először fogalmazva meg Prága álláspontját a magyar—román tárgyalásokkal összefüggésben. A Rudé Právo szerint Csehszlovákia, a két nép közeli barátjaként, nagy figyelemmel követte a találkozót, és örömmel fogadta, hogy a felek készek mindent megtenni a kapcsolatok javításáért. Az újság nagyra értékelte, hogy párbeszéd kezdődött, amely a nézetek és érdekek tiszteletben tartásából indulki, abból, hogy mindkét szomszédos szocialista ország a kölcsönös megértésre törekszik. A belgrádi Sorba tegnapi számában „Bizonyos enyhülés" címmel átfogó kommentárt közölt Grósz Károly és Nicolae Ceausescu találkozójáról. Többi között a következőket fejtette ki: Az aradi tárgyalásokon két téma dominált, éspedig az erdélyi magyar nemzetiség helyzete és Bukarest „falurendezési” terve, amelyen azt kell érteni, hogy a földdel tesznek egyenlővé hétnyolcezer falut. A magyarok számára „kényszerasszimilálás", „etnocid politika”, a románok számára pedig „korszerűsítés” és „az egységes román nemzeti állam megteremtése”. Ebből látható, hogy a két fél véleménye olyannyira különböző, hogy az álláspontokat lényegesen nem hozhatta közelebb egyetlen találkozó, még akkor sem, ha az hét órán át tartott. Budapest számára jelentős, hogy elfogadták azt a javaslatot, amely szerint magyar küldöttség utazik a helyszínre, és tanulmányozza, mi a lényeges és lényegtelen a falurombolással kapcsolatban. Grósz Károly számára az is fontos, hogy a román fél megígérte: nem akadályozza a családegyesítést. Másfelől a magyarok számára igen fontos kérdés a kolozsvári konzulátus és a bukaresti kulturális tájékoztató központ működése. Ez érthető, ha számba veszszük, hogy Romániában több mint kétmillió magyar él, és ez a két intézmény — legalábbis lélektani szempontból — nagy jelentőségű. Nehezen hihető, hogy a magyar közvélemény rokonszenvel fogadja azt a román döntést, amely szerint ilyen intézményeket nem nyitnak meg külföldön, s nem engedik meg, hogy kölcsönösségi alapon Romániában ilyenek működjenek. Érdekes, hogy a magyarok már néhány hónapja javasolták Romániának a csúcstalálkozót, de Bukarest sokáig hallgatott, aztán máról holnapra meghirdette a tárgyalásokat. Tény, hogy Románia nemzetiségi politikája miatt (és nem csak azért) egyre inkább elszigetelődött mind Keleten, mind Nyugaton.