Magyar Hírlap, 1988. szeptember (21. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

1988 szeptember 1., csütörtök Kedvezőtlenül értékelte a jugoszláviai helyzetet a JKSZ KB Elnöksége (MTI) A JKSZ KB Elnökségé­nek tagjai igen kedvezőtlen ér­tékelést adtak Jugoszlávia poli­tikai, társadalmi, gazdasági és biztonsági helyzetéről. A keddi ülésen — szerdai be­számolók szerint — hangsúlyoz­ták, hogy a legutóbbi időben romlás tapasztalható, ami veszé­lyezteti a belső stabilitást, a biz­tonságot, valamint az ország nemzetközi pozícióit, tekintélyét. Ilyen körülmények között — álla­pították meg — erősödnek azok az erők, amelyek szembeszegül­nek a JKSZ májusi országos kon­ferenciáján kijelölt reformokkal, erősödnek a konzervatív nézetek, a bürokratikus ellenállás és a re­­trográd törekvések. A JKSZ egyes alkotórészei között bizalmatlan­ság, konfrontáció, viszály tapasz­talható. Legtöbb szó a koszovói álla­potokról esett. A felszólalók egy­öntetű véleménye szerint az autonóm tartományban az utóbbi egy évben tovább romlott a hely­zet. Elsőrendű feladatként jelöl­ték meg, hogy a nemzetek-nemze­­tiségek viszonyáról, az albán na­cionalizmus és szeparatizmus ve­szélyéről, a szervek és a crnago­­rácok nyomás hatására történő ki­településéről egyöntetű álláspon­tot alakítsanak ki, mert jelenleg a szövetségi és a tartományi szer­vek néhány lényeges pontban el­térően vélekednek. Az elnökség leszögezte, hogy a gazdaság, a politikai intézmény­­rendszer és a kommunista szövet­ség gyökeres megreformálásáról nem szabad lemondani. Határo­zottan irányt kell venni a piac­­gazdaság érvényesítésére, s ez­zel párhuzamosan, minél gyor­sabban hatékony szociális prog­ramot kell elfogadni. Arguyen Co Thach Kambodzsáról Hanoi kész a részleges rendezésre is (Folytatás az 1. oldalról) A külügyminiszter a leglehet­­ségesebb megoldásnak azt tartot­ta, hogy előbb a kambodzsai konfliktussal kapcsolatos nemzet­közi kérdéseket rendezzék, és csak utána oldják meg a belpolitikai problémáikat. Nguyen Co Thach elismerte, hogy a kambodzsai rendezésben érdekelt különböző felek között vannak nézetkülönbségek például a vietnami csapatok kivonásának ütemtervét illetően, de ezek a né­zetkülönbségek tárgyalásos úton megoldhatók. " Kohl az NSZK-ba áttelepülő német nemzetiségűekről A kormány segélyintézkedéseket tervez­ (MTI) Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja tegnap saj­tóértekezleten jelentette be, hogy a bonni kormány átfogó segélyin­tézkedésekkel kívánja előmozdí­tani a Kelet-Európából az NSZK- ba áttelepülő német nemzetiségű személyeknek gazdasági-társa­dalmi beilleszkedését. Kohl a sajtóértekezletén — és a Stuttgarter Zeitung tegnapi számában megjelent interjújában is — pozitív jelzésnek nevezte, hogy idén is erőteljesen nőtt az NSZK-ba áttelepült német nem­zetiségű szovjet állampolgárok száma. Tavaly az első félévben 5500-an, az idei esztendő hasonló időszakában már 21 ezren érkez­tek. Sajtónyilatkozatában október­ben esedékes szovjetunióbeli lá­togatásának és Gorbacsov főtit­kár jövőre tervezett NSZK-beli útjának jelentőségét méltatva, hangsúlyozta, hogy Bonn-nak ér­deke fűződik a főtitkár vezetésé­vel életbe léptetett gazdasági-tár­sadalmi reformok sikeréhez. Az együttműködés területein felso­rolva kiemelte az emberi jogok körét is, s megemlítette: kormá­nya arra törekszik, hogy tovább javuljon a Szovjetunióban élő mintegy kétmillió német nemze­tiségű állampolgár helyzete, így a látogatások és kulturális jogaik gyakorlásának vonatkozásában is. Bejelentette, hogy Romániával jelenleg tárgyalások folynak a ki­utazások kérdésében, ezért nem akar részletekbe bocsátkozni. Azt mondta azonban, hogy tekintettel a romániai német nemzetiség rendkívül sanyarú életkörülmé­nyeire, az NSZK azt szeretné, hogy az ottani németségből a le­hető legtöbben és leggyorsabban távozhassanak. A SAS kommandóegységének akciója IRA-kapcsolattal gyanúsított férfiakat gyilkoltak meg Észak-Írországban (MTI) Az észak-írországi rend­őrség közölte, hogy brit katonák kedden agyonlőttek három „IRA- kapcsolatokkal rendelkező férfit” Tyrone­ megyében, nem messze attól a helytől, ahol tíz nappal korábban az IRA helyi „brigádja” egy arra haladó buszt robbantott fel. Az északír rendőrség szerint a katonák akkor nyitottak tüzet a lopott gépkocsiban haladó három férfira, amikor azok egy közel­ben parkoló tehergépkocsi veze­tőjét­­készültek megtámadni”. A rendőrség közölte, hogy két pus­kát találtak a három agyonlőtt férfit szállító gépkocsi mellett. A brit kormány még nem nyi­latkozott az ügyben, de a BBC-rá­­dió kedd éjféli híradásában már "katonai forrásokra" hivatkozva jelentette, hogy az akciót a SAS (különleges légi szolgálat) anti­­terrorista kommandóegysége haj­totta végre. A három agyonlőtt férfi egyikét előző napon helyez­ték szabadlábra több más, a busz­merénylet kapcsán őrizetbe vett és kihallgatott „terroristagyanús” személlyel együtt. A Sinn Fein, az IRA legálisan működő „politikai szárnya" ked­den éjjel kiadott nyilatkozatában kijelentette, hogy a három férfi „a republikánus ügy támogatója volt, akiket a brit kormány hideg­vérrel meggyilkolt”. Hamnos vita a hagyományos leszerelés problémáiról Véget ért a budapesti kerekasztal-konferencia (Folytatás az 1. oldalról) erőinek rendeltetése, illetve, hogy azokat miként lehet pontosítani, megfogalmazni a katonai doktrí­nákban. A sajtóértekezleten kisebb vi­tát váltott ki az a kérdés, vajon szóba került-e azoknak az ameri­kai F–16-os repülőgépeknek az ügye, amelyeket Spanyolországból Olaszországba telepítenek át. Vla­gyimir Susztov, a Szovjetunió Külügyminisztériuma Kutatási és Koordinációs Központjának igaz­gatója a sajtótájékoztatón el­mondta, hogy ez a téma is terí­tékre került. Helmut Sonnefeldt, az amerikai Brookings Intézet igazgatója azt hangsúlyozta, nem lehet az F-16-osok ügyét kiszakí­tani az általános összefüggések­ből. A New York Times tudósítója az után érdeklődött, felmerült-e a konferencián a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivo­násának lehetősége. Horn Gyula válaszában kifejtette: a leszere­léssel kapcsolatban megfogalma­zódott, hogy a külföldi csapatok kivonása szervesen hozzá tartozik e folyamathoz. Enélkül nem kép­zelhető el a katonai feszültség csökkentése. A magyarországi szovjet csapatkivonás kérdése eb­ben az összefüggésben kerülhet napirendre. * A nyugatnémet hírközlés figyel­­mmet érdemlő kezdeményezésként ismertette Várkonyi Péter külügy­miniszternek a hagyományos le­szerelésről folytatott budapesti tanácskozáson elhangzott kijelen­tését arról, hogy Magyarország alkalmas kísérleti terep lehet le­szerelési intézkedések kipróbálá­sára. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója híradásaiban többször is visszatért a javaslat részleteire. Kiemelte, hogy Vár­konyi véleménye szerint orszá­gunkat elsősorban földrajzi és po­litikai helyzete avatná ilyen meg­felelő területté. A Stuttgarter Zeitung ismerte­tésében utal a magyar miniszter­nek arra a gondolatára, hogy a szóban forgó leszerelési intézke­déseket aztán kiterjeszthetnék az egész kontinensre. Lynn Hansel Túllépni az adatháborún Lynn Hansen neve Stockholmból lehet ismerős, ahol a katonai bizalomerősítő intézkedésekről tárgyaló amerikai delegációnak volt tagja. A washingtoni fegyverzet-ellenőr­­zési hivatal igazgatóját a hagyományos és vegyi pusztítóesz­­közök, illetve leszerelésük szakértőjeként tartják nyilván, jóllehet a közelmúltban részt vett a nukleáris kísérletek el­lenőrzési kérdéseinek kimunkálásában is. Annál is inkább, mert ez témája volt az ENSZ genfi értekezletének, és Han­sen úr a felelős hivatalában a többoldalú leszerelési tárgya­­lásokért. — A hagyományos fegyveres erők csökkentéséről — leg­alábbis Közép-Európában — az érintett országok 1973 óta folytatnak tárgyalásokat ered­ménytelenül. Mi indítaná önö­ket arra, hogy változtassanak megmerevedett álláspontjai­kon? — Először is a világpolitikai környezet változása. Az, ami a közelmúltban történt. A nem­zetközi fórumok közül mind­járt Stockholmot említeném, mert itt éltük meg először a megegyezést. Aztán követke­zik a sorban a szovjet—ame­rikai megállapodás a közepes hatótávolságú nukleáris raké­ták leszereléséről, ami minden kétséget kizárólag egy ragyogó eredmény, még ha az ellen­őrzés szigorú procedúráját kö­veteli is meg. Rendkívül ked­vező hatást gyakorolnak a nemzetközi klímára a hadá­szati fegyverek felezéséről folytatott tárgyalások, és ezek mellett a változások lehetősé­gét jelzik az olyan fórumok is, mint az ENSZ vegyi fegy­verekkel foglalkozó leszerelési értekezlete Genfben. Ami az említett bécsi tárgyalásokat illeti, mint ismeretes, itt a legfőbb akadály, hogy mind­két fél az egymás haderőiről közölt számokat vitatja. Ta­lán majd az összeurópai lesze­relési tárgyalásokon sikerül túllépni ezen az adatháborún.­­ Mégis Giovanni Spadolini az olasz szenátus elnöke jú­liusban, amikor Budapesten járt, lapunknak adott interjú­jában kifejtette: a NATO né­hány hónapja jelentős nehéz­séggel találja szemben magát a hagyományos fegyverzetek csökkentésének beindításánál, mindenekelőtt az ellenséges harceszközök fölmérésében. Voltaképpen milyen források állnak a szakértők rendelkezé­sére? — A legegyszerűbb elolvas­ni a hadseregekről publikálta­kat, amelyek Nyugaton elég részletekbe menőek. A legtöbb saját információt pedig a mű­holdfelvételek adják. Persze, nem önmagukban. Ma a leg­korszerűbb eljárás a számító­gépes stimulálás. Ha ebbe bi­zonyos megszerzett részadato­kat betáplálnak, a komputer felépíti belőle az ellenség egész védelmi vagy támadó rend­szerét. Ezért talán a katonák létszámánál fontosabb infor­---------------TFTTTTT73-1TT I M -f- J J)!' J- I T j mád­ók, hogy milyen szerepet­­ játszanak egyes parancsnoksá-­ gok, maga a kiképzés stb., mert voltaképpen ezek hatá­rozzák meg a katonai egysé­gek erejét. — És milyen megállapításra jutottak? — Arra, hogy a szovjetek­nek igen nagy előnyük van a harckocsikat és a tüzérséget tekintve, valamint mozgósítási lehetőségeikben. Abszolút szá­mot nem említenék, csak utal­nék Dmitrij Jazov hadsereg­tábornoknak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének egyik adatára, mely szerint a Varsói Szerződésnek húszezer tankkal van többje, mint a NATO-nak. Mi ezt a különb­séget még nagyobbra taksál­juk.­­ Márpedig a tankok és a repülők (amelyeknél a nyuga­tiak számolhatnak előnnyel) szerepe azzal, hogy Európából eltűnnek a közepes hatósugarú atomrakéták, igencsak megnő. Igaz, hogy ezek a hagyományos fegyverek sokkal drágábbak? — Az INF-szerződés után rá kellett jönnünk, hogy a szóban forgó rakéták leszere­lése is igen sokba kerül. Első­sorban a rendkívül költséges ellenőrzési eljárások miatt. A hagyományos fegyverek fej­lesztési és rendszeresítési költ­ségei pedig azért olyan maga­sak, mert a nukleáris arzenál­nál sokkal nagyobb mennyi­ségben kell őket produkálni.­­ Akkor így a Nyugat. előnyre tehet szert a fegyver-ét­kezési versenyben, amennyi­ben tömegtermelésére a maga­sabb technikai színvonal és a nagyobb hatékonyság jellemző. — Ami a harci repülőket és a tankokat illeti, ezeken nem látszik semmiféle technikai színvonalkülönbség. Például a T—80-as szovjet harckocsi van olyan jó, mint bármely más nyugati megfelelője. A gyártás hatékonyságáról, minthogy nem vagyok közgazdász, nem tudok nyilatkozni. Nem tudom tehát, hogy a jövő­beni fejlesz­tések mennyire fogják leter­helni a szocialista országok költségvetését.­­ Elfogadható-e a Nyugat részéről a Varsói Szerződés júliusban megfogalmazott ja­vaslata a hagyományos fegy­verzet csökkentésére? — A mi szakmánkban a ja­vaslatokat nem szokták elfo­gadni. Azokról inkább tárgyal­nak, és a pozitív elemeket be­építik a leendő megállapodás­ba. Ilyen pozitív elemnek tart­juk az említett dokumentum­ban például azt, hogy olyan aszimmetriákat ismer el, ame­lyeknek a megszüntetését egy­oldalú leszereléssel megoldhat­­ónak látja. Így — Mikorra várható e­ed­­mény a tárgyalásokon, a r mikor érezhető ennek hatásait Ma­gyarországon? — Az európai együtt­­m­ű­kö­dési és biztonsági értekezlet bécsi szakasza remélhetőleg októberben sikeresen befejező­dik. Ezt követik tr majd — sze­rintem még,az­­én — a hu­szonhármak, a NATO és a VSZ tanácskozása, ahol már konk­rét katonai létszámot csök­kentő határozatokat hozhat­­nak.Hogy ezek mikor érintik Magyarországot, illetve az itt álomásozó szovjet csapatokat, ezt nem tudom megmondani. Nonn V. György Lynn Hansen Fotó: Sárközy György NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Irak—Irán ENSZ-szakértők áthidaló javaslata (Reuter, AP) Diplomáciai hír­források szerint ENSZ-szakértők három pontból álló kompromisz­­szumos javaslatot dolgoztak ki a holtpontra jutott iraki—iráni bé­­ketárgyalások előmozdítására, s ez mindkét fél követeléseit tar­talmazza. Az új tervben szerepel a csapa­tok visszavonása a jelenleg érvé­nyes nemzetközi határok mögé (ez iráni feltétel), és a hajózás szabadságának biztosítása (ami iraki feltétel). Eközben a teheráni rádió arról beszélt, hogy a háború kiújulhat, ha a genfi tárgyalások nem ve­zetnek kielégítő eredményre. Genfi tárgyalások Vita a krasznojarszki radarállomásról (MTI, TASZSZ) Genfben teg­nap befejeződtek a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött, úgynevezett ABM-szerződés be­tartásáról foytatott szovjet—ame­rikai tárgyalások. A két küldöttség külön-külön nyilatkozatban rögzítette állás­pontját. Először az amerikai fél nyilatkozatát tették közzé. Az AP amerikai, hírügynökség szerint ez főleg a krasznojarszki radarállo­más kérdésével foglalkozik, s az­zal vádolja a Szovjetuniót, hogy az állomás felépítésével megsér­tette az ABM-szerződés előírásait. Az amerikai nyilatkozat egyebek között hangoztatja: „Kifejezésre juttattuk azt az álláspontunkat, hogy a krasznojarszki radarállo­más további fenntartása lehetet­lenné teszi bármely jövőbeli le­szerelési megállapodás aláírását.” S­ N­­ ►­­ a Geraszimov sajtóértekezlete Moszkva nem szegi meg a genfi egyezményt (Folytatás az I. oldalról) 1963. augusztus 31-én lé­pett működésbe Washington és Moszkva között a forró drót. A két ország vezetőit közvetlenül összekapcsoló vo­nal születésének negyedszáza­dos évfordulóját méltatva Geraszimov elmondta: az egyszerűbb kapcsolattartás gondolata még a karibi krízis idején vetődött fel. Kohl kancellár közeledő moszkvai látogatása kapcsán a szóvivő emlékeztetett a nyu­gatnémet politikus egyik kö­zelmúltban tett kijelentésére, melynek értelmében tárgyalá­saival új fejezetet szeretne nyitni a két állam kapcsola­tainak történetében. Moszkvá­ban pozitívan reagáltak erre a megnyilatkozásra és sokat re­mélnek a látogatástól. Gera­szimov ugyanakkor bírálta Scholz nyugatnémet hadügy­minisztert, amiért nem lát le­hetőséget az együttműködésre a biztonságpolitika területén. Geraszimov cáfolta azt a híresztelést, hogy a szovjetek haditengerészeti bázisukat nö­velik a szíriai Tartúsz kikötő­jében. Leszögezte: a Szovjet­uniónak nincsenek támasz­pontjai és kikötői a Földközi­tenger partvidékén, a szíriai kormánnyal kötött megállapo­dás értelmében szovjet hadi­hajók kisebb javításokat vé­gezhetnek, vizet, élelmiszert vételezhetnek Tartúszban. Szaniszló Ferenc­­ (TASZSZ) Afganisztán vélemé­nye szerint a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kell tar­tani a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisz­tán külügyminiszterének, az ENSZ-főtitkár bevonásával, az áprilisban létrejött genfi megál­lapodások végrehajtásának meg­vitatása céljából. Erről Abdul Va­kil afgán külügyminiszter üzenet­ben tájékoztatta Javier Pérez de Cuéllart, a világszervezet vezető­jét. ­­r (■­­ ) V VILÁGHÍRADÓ A magyar nagykövet búcsúlátogatása Új-Delhiben (MTI) Ramaszvami Venkatara­­man, India köztársasági elnöke, Sankar Dajal Sarma, köztársasági alelnök, Radzsiv Gandhi miniszter­­elnök és Bal Ram Dzsakhar, a parlament alsóházának elnöke bú­csúlátogatáson fogadta Oláh Jó­zsefet, hazánk Új-Delhi nagykö­vetét, aki a közeli napokban vég­leg elutazik állomáshelyéről. Pinochet az egyetlen chilei elnökjelölt (TASZSZ, UPI) Mint várható volt, kizárólag Augusto Pinochet diktátort jelölte kedden az állam­fői tisztségre a dél-amerikai or­szágot kormányzó katonai junta. A határozat nyilvánosságra hoza­tala után Pinochet maga jelentet­te be, hogy az elnöki megbízatás­ról döntő népszavazást október 5-én tartják meg. Pinochet jelölésének közzététe­le nyomán a tiltakozás hulláma söpört végig az országon. Szovjet—amerikai eszmecsere a regionális konfliktusokról JMTD A regionális konfliktu­sok rendezésében való együttmű­ködés­­lehetőségeinek feltárását­­ vizsgál­­a kétnapos megbeszélé­sén Moszkvában Jurij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első he­lyettese, és Michael Armacost amerikai külügyi államtitkár. Nemzetközi legénység a Mir űrállomáson (MTI) Tegnapv­ moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor — a ter­vezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szojuz—TM—6 űrha­jó és a Mir űrállomás összekap­csolódása. Az űrhajó és az űrál­lomás összekapcsolása után az af­gán és a két szovjet űrhajós át­szállt a Mírre, s ettől a pillanat­tól kezdve öttagú az együtt ke­ringő két objektum nemzetközi le­génysége. 4 a .* / 1­V Kommentárok a Grósz—Ceausescu találkozóról Tisztázott és tisztázatlan kérdések (MTI) A CSKP központi lapja, a Rade Právo tegnap nagy terje­delemben ismertette Grósz Ká­roly és Nicolae Ceausescu aradi találkozójának magyar és román sajtóvisszhangját. A lap a beszá­molót rövid kommentárral vezet­te be, nyilatkozatszerűen először fogalmazva meg Prága álláspont­ját a magyar—román tárgyalá­sokkal összefüggésben. A Rudé Právo szerint Csehszlo­vákia, a két nép közeli barátja­ként, nagy figyelemmel követte a találkozót, és örömmel fogadta, hogy a felek készek mindent meg­tenni a kapcsolatok javításáért. Az újság nagyra értékelte, hogy párbeszéd kezdődött, amely a né­zetek és érdekek tiszteletben tar­tásából indul­­ki, abból, hogy mindkét szomszédos szocialista ország a kölcsönös megértésre tö­rekszik. A belgrádi Sorba tegnapi szá­mában „Bizonyos enyhülés" cím­mel átfogó kommentárt közölt Grósz Károly és Nicolae Ceauses­cu találkozójáról. Többi között a következőket fejtette ki: Az aradi tárgyalásokon két té­ma dominált, éspedig az erdélyi magyar nemzetiség helyzete és Bukarest „falurendezési” terve, amelyen azt kell érteni, hogy a földdel tesznek egyenlővé hét­nyolcezer falut. A magyarok szá­mára „kényszerasszimilálás", „et­­nocid politika”, a románok szá­mára pedig „korszerűsítés” és „az egységes román nemzeti állam megteremtése”. Ebből látható, hogy a két fél véleménye oly­annyira különböző, hogy az állás­pontokat lényegesen nem hozhat­ta közelebb egyetlen találkozó, még akkor sem, ha az hét órán át tartott. Budapest számára jelentős, hogy elfogadták azt a javaslatot, amely szerint magyar küldöttség utazik a helyszínre, és tanulmá­nyozza, mi a lényeges és lényeg­telen a falurombolással kapcso­latban. Grósz Károly számára az is fontos, hogy a román fél meg­ígérte: nem akadályozza a csa­ládegyesítést. Másfelől a magyarok számára igen fontos kérdés a kolozsvári konzulátus és a bukaresti kultu­rális­ tájékoztató központ műkö­dése. Ez érthető, ha számba vesz­­szük, hogy Romániában több mint kétmillió magyar él, és ez a két intézmény — legalábbis lélektani szempontból — nagy jelentőségű. Nehezen hihető, hogy a magyar közvélemény rokonszenvel fo­gadja azt a román döntést, amely szerint ilyen intézményeket nem nyitnak meg külföldön, s nem en­gedik meg, hogy kölcsönösségi alapon Romániában ilyenek mű­ködjenek. Érdekes, hogy a magyarok már néhány hónapja javasolták Ro­mániának a csúcstalálkozót, de Bukarest sokáig hallgatott, aztán máról holnapra meghirdette a tárgyalásokat. Tény, hogy Romá­nia nemzetiségi politikája miatt (és nem csak azért) egyre inkább elszigetelődött mind Keleten, mind Nyugaton.

Next