Magyar Hírlap, 1989. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
1989. január 2., hétfő A magyar kormányfő interjúja a japán hírügynökségnek Támogatjuk a külföldi tőke beáramlását (MTI) Németh Miklós miniszterelnök pénteken exkluzív interjút adott a japán hírügynökségnek; a Kyodo angol nyelvű világszolgálatában szombaton, az év utolsó napján közölte a magyar kormányfő nyilatkozatát. Németh Miklós, aki parlamenti irodájában fogadta a japán újságírókat, a közzétett tudósítás szerint kijelentette, hogy bármely párttal el tud képzelni koalíciót, amennyiben a kérdéses párt elvei nem sértik a szocialista politikai rendszert. Egy ilyen koalícióhoz azonban még nem érett meg a helyzet, mivel senki sem tudja, melyik párt politikája felelne meg leginkább a szocializmus elveinek — idézi a japán hírügynökség a magyar kormányfőt. A szocialista piacgazdaság hoszszú távú stratégiája Magyarországon a gazdaság összekapcsolása a nemzetközi pénzügyi rendszerrel és a műszaki színvonal fejlesztése — mondotta Németh Miklós, aki üdvözölte Japán, mint gazdasági partner beruházásait, és a két ország közötti kereskedelem fejlesztését. A Minisztertanács elnöke azt is kifejtette, hogy a reformok első lépése a külföldi tőke beáramlásának a támogatása és az import liberalizálása lesz. Ezzel összefüggésben ismertette a január 10-én összeülő parlament elé kerülő törvénytervezeteket, köztük a külföldi beruházások védelmét meghatározó javaslatot. Az 1989. évi célokat összefoglalva Németh azt is kifejtette, hogy az idei kulcsfontosságú év lesz a demokratikus Magyarország megteremtését célzó átfogó reformok megvalósítása szempontjából. A nemzetközi kérdéseket érintve a Minisztertanács elnöke a japán hírügynökségnek kijelentette: hazánk sikeres kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK-val; a Koreai Köztársasággal kialakuló új kapcsolatok sem fogják megszakítani a Budapest és Phenjan közötti kötelékeket. A kormányfő ugyanakkor megerősítette azokat a dél-koreai információkat, amelyek szerint Budapest és Szöul ez év elején diplomáciai kapcsolatra lép egymással. | Iráni kontra-ügy Idézés Reagannek, Bushnak Bíróság elé idézték Reagan elnököt és utódját, Busht a Northperben. Az alezredes, aki annak idején a nemzetbiztonsági tanács munkatársa volt, január 31-én kerül bíróság elé azzal a váddal, hogy a titkos iráni fegyverszállításokból származó bevételeket a nicaraguai kormányellenes erők támogatására fordította. Az elnököt és a ma még alelnököt North védői tanúként kívánják megszólaltatni, mert szerintük olyan információkról tudnak, amelyek igazolhatják, hogy védencük nem egyedül , hanem kettejük tudtával döntötte el, mit tegyen. Egyelőre nem tudni, hogy a megidézettek megjelennek-e a tárgyaláson, de a Fehér Ház közleménye szerint példa nélkül álló volna, ha egy hivatalban lévő elnök bűnperben tanúskodnék. Előfordult már, hogy elnök írásos formában, vagy videofelvételről válaszolt a kérdésekre. Reagan és Bush mindvégig tagadta, hogy tudomása lett volna a titkos pénzek átutalásáról, North védői azonban az ő közreműködésükre is szeretnének fényt deríteni. Bár a védelem fő célja talán inkább az, hogy Reagan és Bush a tanúskodást visszautasítsa és ne engedélyezzék — a nemzetbiztonság érdekében — a szigorúan titkos kormánydokumentumok felhasználását. Így a bíró valószínűleg ejtené a vádakat (vagy egy részét) North alezredes ellen. Akár megjelenik tehát a bíróság előtt az akkor már leköszönő és az újonnan hivatalba lépett elnök, akár nem, az valószínű, hogy Bush elnökségének első hetei nem lesznek mentesek a jogi és politikai magyarázkodásoktól. New York, 1989. január 1. Fazekas Erzsébet NINCS MA NÉPSZERŰBB ember Ferdinand Lacina pénzügyminiszternél Ausztriában! A többi között Kreisky szocialista párti (ex)kancellár mellett felnőtt kiváló gazdasági szakember munkatársaival együtt alighanem az évszázad legpéldásabb osztrák adórendszerével ajándékozta meg honfitársait azután, hogy kemény vitákban finomítván, azt a szövetségi törvényhozás is jóváhagyta. A 400-as (miként az új személyi jövedelemadó-törvényt a számáról az osztrákok becézik) értelmében, az adózásra kötelezettek kilencven százaléka január 1-jétől kezdődően kevesebb adót fizet, mint eddig. A szakkörökben nagy tekintélynek örvendő osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) igazgatója, Helmut Kramer az adóreform legfőbb erényének tartja: nem visszafogja az emberi teljesítményt, hanem jutalmazza azt, aki másoknál többet, jobbat produkál. Mindazok az országok — mondta Kramer —, amelyek példának tekinthetők, eleve csökkentették az adó felső határát, így az USA 75 százalékról 38 százalékra, Kanada 64-ről 44-re, Franciaország 65 százalékról 50 százalékra, Nagy-Britannia 83- ról 60-ra. Hasonló mértékű adókulcscsökkentés várható az NSZK-ban is. Ausztriát adószempontból is vonzó országgá kívánjuk tenni a külföldi tőke számára — hangzott a Wifo főnökének egy másik érve —, hogy még jobban megfeleljen az új nemzetközi irányzatoknak, ugyanakkor az elffesz nemzetgazdaságot is ésszerű döntésekre késztesse. Nagyon fontosnak tartják nyugati szomszédságunkban továbbá azt az elvet is, hogy az azonos mértékű jövedelmek azonos arányban adózzanak a fiskusnál. Magyarán: senki és semmiféle jogon se élvezhessen kiváltságot. De lássuk csak részleteiben, miből áll Lacina miniszter és munkatársainak újévi ajándéka! Az adóreform magva, hogy tegnaptól 21-ről 10 százalékra csökkentették a legalacsonyabb, 62 százalékról 50-re pedig a legmagasabb adókulcsot; az eddigi tíz helyett, csak öt adókulcs létezik. Ekképpen 50 ezer schilling jövedelemig 10, 50—120 ezer között 22, 150— 300 ezer schilling között 32, 300—700 ezer között 42, azon fölül pedig 50 százalék a jövedelemadó. Csakhogy még ez sem annyira „veszélyes”, mint az első pillanatra látszik, miután például a 250 ezer schillinges jövedelem adózása különféle kulcsok szerint oszlik meg, és nem az egész negyedmilliós jövedelem csökken adó fejében 32 százalékkal, így az első 50 ezer után 10, a további 100 ezer schilling után 22 és a fennmaradó 100 ezer után kell csak a 32 százalék adót fizetni. AZ ÚJ OSZTRÁK ADÓTÖRVÉNY külön intézkedik az egyedül keresőkről, akik gyermeküket is eltartják: az a szülő, aki havi 10 ezer schillinget keres és egy gyermek neveléséről gondoskodik, ezután egyáltalán nem fizet jövedelemadót (eddig ez 411 schilling volt havonta), ráadásul évi 1800 schilling gyermeknevelési pótlék is megilleti. Az is jól jár az adóreformmal, akinek fölemelik a fizetését. Ha valakinek tavaly 300 schillinggel emelték a 14 ezer schillinges havi fizetését, abból az adóhivatal rögtön elvitt 85 schillinget, az idén már csak 55-öt vehet el. Nyugati szomszédságunk munkáskamarája és a szakszervezetek már évtizedekkel ezelőtt kivívták a munkáltatókkal folytatott bérharcban a 13. és 14. havi fizetést, amelyet a nyári szabadság megkezdésekor és karácsony előtt folyósítanak a munkaadók. E rendkívüli fizetések első 8500 schillingje adómentes; ha a dolgozónak nincs eltartásra szoruló gyereke, akkor a 8500-on fölüli részért 6 százalék adót kell fizetnie. Egy gyerek esetében (vagy ha az illető család szociális körülményei átlagon aluliak) két százalék jövedelmi adót vonnak le, 3 és több, nevelésre, eltartásra szoruló gyermek esetében nem kell jövedelemadót fizetni a 13. és a 14. havi kereset 8500 Schillingen felüli részéért. Bővítették tegnaptól Ausztriában az állampolgárok adóalap-csökkentő lehetőségeit is. Ekként ezentúl bárki automatikusan 5000 schillinget leírhat; az aktív keresők további 4000 schillinggel csökkenthetik éves adójukat a lakás és a munkahely közötti közlekedési kiadáscímén. Gondoltak a nyugdíjasokra is, akik eddig is 2640 schillinggel kevesebb adót fizettek nyugdíjas jogon; ez évtől a kedvezmény 5000 schillingre nőtt. A táppénz napi 230 schillingig adómentes; az afölötti részösszeget egységesen 22 százalékos adókulccsal számítják. A napidíj (függetlenül a dolgozó fizetésétől) 12 órára 240 schilling és adómentes; az ennél hosszabb kiküldetést óránként további 20 schillinggel díjazzák, ennek értelmében 300 schilling összeghatárig nyúlik a napidíj adómentessége. Külön passzus intézkedik az ingázókról. Akik 21 kilométernél hosszabb utat kénytelenek megtenni otthonuk és a munkahelyük között, 20 kilométerenként 3600 schilling adókedvezményben részesülnek. Még ennél is jobban járnak azok, akik kedvezőtlen közlekedési és útviszonyok közepette járnak dolgozni; nekik már három kilométer után jár 1800 schilling kedvezmény, 61 kilométernél hosszabb távra pedig 18 ezer schilling. LEHETETLEN az osztrák adórefom minden részletét bemutatni, de mindenképpen említésre érdemesek például az otthonteremtéssel, lakásfelújítással, -korszerűsítéssel kapcsolatos kedvezmények. Lakásvásárláskor a házaspárt 40 ezer, a családját egyedül eltartót 80 ezer schilling adókedvezmény illeti, ami gyerekenként további ötezer schillinggel nő. Megadóztatják viszont a takarékban elhelyezett pénzek kamatát, amelyből a bank automatikusan 10 százalékot levon. Eddig is nagy kiterjedésű szociális háló védte az osztrák állampolgárokat, a január 1- jén életbe lépett adóreform tovább kívánja tökéletesíteni a gondoskodást. Érdekességként csupán, hogy a posta és a vasút sem akar kimaradni a kedvezményezők sorából, ezért például a testi fogyatékosoknál nem kell rádió- és tévé-előfizetési díjat, telefon-alapdíjat fizetniök. A nyugdíjasok és a családok eleve fél áron utazhatnak a vasúton, autóbuszon. Végezetül annyit, hogy osztrák és nemzetközi elemzések szerint kilenc év óta a legjobb konjunktúra tapasztalható Ausztriában: lendületesen nőtt a kivitel, a belföldi fogyasztás, élénk a beruházási és építési kedv, sok és költekező turista keresi fel az országot. Az előrejelzések 1989-re hasonló körülményekkel számolnak. Kulcsár László Kilenc év óta a legjobb konjunktúra Adóreform Ausztriában mm-M» «HNnHÍ te«. Hi > Há.ítí IhHHHI HBHIBBBI "*■ SBBSmB Románia nem írja alá a bécsi dokumenstnsot (TASZSZ, AFP) Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő tegnap jelezte: Románia nem hajlandó aláírni a bécsi európai biztonsági és együttműködési utóértekezlet záródokumentumát a vallásszabadságra vonatkozó bekezdések miatt. A bukaresti diplomáciai testület előtt mondott újévi beszédében kijelentette: Az emberi jogok tiszteletben tartása nem jelenti a bigott vallásossághoz, az obskurantizmushoz és a szolgasághoz való visszatérést. Külpolitikai kérdésekről szólva azt hangoztatta: Románia örülni fog, ha 1989-ben új leszerelési szerződések születnek. Belpolitikai síkon arról szólt, hogy a tervek további fejlődést és életszínvonal-emelkedést irányoznak elő. Ezzel összefüggésben minden román állampolgárt felszólított, hogy törekedjék jó eredményekre a munkában. KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Borisz Jelcinnel, a szovjet állami építési bizottság miniszteri rangban levő elnökhelyettesével készített riportot közös szombati számában a KoMcoMO.icKafl lipase Jelcin egy évvel ezelőtt kérte felmentését a moszkvai városi pártbizottság első titkári posztjából, később megvált az SZKP KB PB póttagjának funkciójától is, ■ azóta — az SZKP XIX. pártkonferenciáján kibontakozott vitától eltekintve — neve keveset szerepelt a központi lapok hasábjain. Jelcin a gazdasági és társadalmi igazságosság kérdéseit boncolgatva az interjúban emlékeztetett arra, hogy korábban a jelszavak és a tettek gyakran „a barikád két oldalán maradtak". Kenőpénzek, korrupció és haszonlesés, a bürokrácia meg önelégülten virágzott. Nem csoda, ha az emberek elfordultak a jelszavaktól, s amikor felvetődött az átalakítás gondolata, akkor sokan reflexszerűen legyintettek rá. Csak három év múlva kezdték megérteni, hogy nem egyszerűen az új vezető támogatásáról van szó. Magának az embernek az átalakulásáról van szó, aki jelenleg nehéz válaszút előtt áll: esélyt kapott arra, hogy győztesen kerülhessen ki az elvesztett méltóságáért — mindazért, amit társadalmi igazságosságnak nevezünk — vívott küzdelemből. Jelcin szerint meg kell szüntetni az egyes rétegeknek nyújtott ellátási privilégiumokat, beszerzési előnyöket. A szociális szféra fejlesztéséhez más kiadásokat meg kellene kurtítani — mutatott rá Jelcin. — Például el lehetne halasztani egyes drágább űrprogramok megvalósítását, vagy a honvédelem egyes kiadásait is csökkenteni lehetne. A legfontosabb feladatnak a közönyös gondolkodás megváltoztatását nevezte: meg kell szabadulnunk a bennünket m£ig is szorongató félelmektől, a velünk született gyávaságtól, hogy ne harcoljunk meggyőződésünkért. NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Arafat együttműködne az amerikaiakkal a PanAm-gép merénylőinek leleplezésében (Reuter, AFP) Arafat, a PFSZ elnöke egy brit újság szerint beleegyezett, hogy a másfél hete szerencsétlenül járt PanAm-gép merénylőinek kézrekerítésére együttműködjön az amerikai hatóságokkal. A The Sunday Telegraph londoni hetilap legújabb száma úgy értesült, hogy a palesztin vezető saját vizsgálatot indít a merénylettel gyanúsított palesztin szervezetek körében, márpedig — mint egy amerikai tisztségviselő a lapnak elmondta — „Arafat rendkívül jó információkkal rendelkezik a palesztin csoportokról, s így segítsége döntő lehet". Egy másik brit lap, a The Sunday Express szerint Arafat még ennél is tovább ment, s kész lenne kommandót küldeni a felelősök megbüntetésére. (MTI) A brit külügyminisztérium üdvözölte Csehszlovákia ajánlatát: szakemberei készek segíteni a PanAm-gépet felrobbantó pokolgép robbanóanyagának azonosításában. Londont meglepte, hogy Prága hivatalos nyilatkozatban reagált azokra a brit és az amerikai tömegtájékoztatásban hangoztatott állításokra, amelyek szerint „csaknem bizonyosan csehszlovák gyártmányú »Semtexplasztik volt a bomba robbanóanyaga”, s az „feltehetőleg líbiai forrásokból jutott a merénylők kezére". Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa békeüzenetéről Nemzetiségeink jogainak szavatolására mielőbb aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) tékeik megőrzéséhez, amit tehát ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint minden egyes személy emberi méltóságát — hangoztatta még az egyházfő. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg s hozza nyilvánosságra a magyar Országgyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés üdvözli és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei békevilágnapi üzenetét. Egyetért az-zal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét képezik. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebbségi lét feltételeinek biztosítása az államok feladata és kötelessége. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja a kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartás és a kisebbségeket is megillető vallásszabadság kinyilvánítása jogát. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk ellenőrzésére. Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is kezdeményezően vegyen részt az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségeket megillető jogok nemzetközi dokumentumokban történő kodifikálására és megfelelő garanciarendszer létrehozására irányuló munkálatokban. Felszólítja a kormányt, hogy a kétoldalú kapcsolatok keretében, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi fórumokon a népek kölcsönös megértését elősegítő együttműködés szellemében kezdeményezzen hathatós intézkedéseket annak javítására, a nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére. (MTI) Rövid időn belül kivonják a szovjet csapatokat Erőfeszítések az afgán békefolyamatért (MTI) A Szovjetunió teljes támogatásáról biztosítja az afgán vezetés legutóbbi békekezdeményezését, s a maga részéről kinyilvánítja: valamennyi, még afgán területen lévő szovjet katonai egység január 1-jétől ugyancsak beszünteti a tüzet — jelentették be szombaton Moszkvában. A Komszomolszkaja Pravda Borisz Gromov altábornaggyal, az afganisztáni korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens főparancsnokával készített interjút. A tábornok szerint az új esztendőben mindenképpen, már rövid időn belül sor kerül a szovjet egységek kivonására, a genfi megállapodásoknak, illetőleg a szovjet és az afgán kormány megállapodásának megfelelően (tehát az 1988. május 15-én kezdődött csapatkivonás tíz hónapon belül befejeződik). Gromov hangsúlyozta: kész minden tőle telhetőt megtenni a mielőbbi kivonásért, hogy az lehetőleg veszteségek nélkül történjenek, hiszen már így is túl nagyok az emberáldozatok. (TASZSZ) Az afgán kormányhadsereg légitámadást intézett a fegyveres ellenzéki erők ellen, de az első jelentésekből nem állapítható meg, hogy az összecsapások a január 14-re meghirdetett tűzszünet életbe lépése előtt vagy után voltak. Szovjet értelmiségiek nyílt levele Gorbacsovhoz Együtt munkálkodást a másként gondolkodókkal (MTI) Jelenleg különösen sok függ a párt vezető rétegének, az átalakítás ideáljai iránti hűségétől, s aki nem ért egyet az új politikával, annak le kell mondania foglalható össze annak a Mihail Gorbacsovhoz intézett nyílt levélnek a tartalma, amelyet a Moszkovszkije Novosztyi újévi számában tettek közzé és írtak alá szovjet értelmiségiek (írók, filmrendezők, színész és akadémikus: Grigorij Baklanov, Alekszandr Gelman, Danyiil Granyin, Elem Klimov, Roald Szaggyejev és Mihail Uljanov). A nyílt levélben az új esztendő kapcsán a szovjet társadalomban kirajzolódó változások, az esedékes választások reményei és aggodalmai fogalmazódnak meg, s a szovjet értelmiségiek elsősorban azt emelik ki, hogy nagy képességű, tehetséges embereket kell bevonni az irányításba, de ez a folyamat lassan, tétován valósul meg. Nemcsak egyes konzervatív személyek, hanem egész stábok fékezik, amelyekben a „középszerűség diktatúrája" uralkodott el. Az alkotói képességek hiánya minduntalan a demokrácia logikájának megsértéséhez vezet. Talán ezzel magyarázható hivatalos személyiségek gyakran tiltó állásfoglalása a demokratikus változásokat támogató, nem hivatalos társadalmi mozgalmakkal szemben. Úgy véljük, ha nem találjuk meg a másként gondolkodókkal való együttműködés útját, akkor felmerülhet — s már fel is merül — a megtorló intézkedések iránti kísértés, minden ebből fakadó antidemokratikus következménynyel együtt. Úgy véljük, hogy az átalakításhoz közel álló platformot követő másképp gondolkodókkal való együttműködés nemcsak, hogy nem gyengíti, hanem erősíti az átalakítás tekintélyét. VILÁGHÍRADÓ Az 1988. év embere: Cuéllar ENSZ-főtitkár (MTI) A francia rádió, a Paris Match és az FB3 televízió világméretű felmérésében Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár lett az év embere. Második helyen végzett, csekély különbséggel lemaradva. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki tavaly az év embere volt. Az EK elnöke: Spanyolország (MTI) Tegnaptól fél évre Spanyolország, majd július 1-jétől Franciaország tölti be az Európai Közösségek elnökének tisztségét, s ezt újévi köszöntőikben megfelelően alá is húzták a két ország vezetői. Madridban vasárnapra virradóra a Puerta del Solon felhúzták a közösségek kék mezőben tizenkét csillaggal díszített lobogóját, Felipe González miniszterelnök pedig nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a közösség építésének nemcsak a gazdasági és pénzügyi térség, hanem az emberi tér megteremtésére is kell irányulnia. Szovjet kiviteli tilalom (MIM) A szovjet kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel megtiltja egyes tartós fogyasztási cikkek kivitelét a Szovjetunióból. A február 1-jétől 1990 végéig érvényes korlátozás szerint magánszemélyeknek tilos kivinni az országból fekete-fehér és színes televíziókat, hűtőszekrényeket, és fagyasztógépeket, mosó- és varrógépeket, gyermekruházati cikkeket, bab- és neszkávét, kaviárt. Izraeli terror a Fatah-évfordulón is (Reuter) Izraeli katonák tüntető palesztinokra lőttek és szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak a megszállt területeken vasárnap, a PFSZ legnagyobb tagszervezete, a Fatah megalakulásának 24. évfordulóján. A megszálló hatóságok szombat estétől meghatározatlan időre szóló kijárási tilalmat rendeltek el a 650 000 lakosú Gáza-övezetben. NSZK-segítséggel épült a líbiai vegyianyaggyár? (Reuter) a washingtoni kormányzat szerint egy nyugatnémet vállalat kulcsszerepet játszott annak a líbiai gyárnak a tervezésében és felépítésében, amely vegyi harcanyagok gyártására szolgál — olvasható a The New York Times amerikai lap tegnapi számában. Washington szerint ez a líbiai üzem a harmadik avilág legnagyobb vegyianyaggyára, s működéséhez elengedhetetlen a nyugati technikai segítség. Az USA egyébként visszautasította azt a líbiai javaslatot, hogy folytassanak nemzetközi ellenőrzést a vegyi üzemben. Indoklás: egyszeri vizittel nem dönthető el a gyár igazi rendeltetése.