Magyar Hírlap, 1989. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
1989. március 1., szerda Charles Vanik véleménye Az USA állandósítja a kedvezményt (Folytatás »a 1. oldalról)gyként nyilvántartottak) kivándorlását " A szocialista országok közül Lengyelország mellett Kína és — 1978-ban — hazánk megkapta a legnagyobb kedvezményt, ám esetünkben azt évente hosszabbítani kell. Ez mind a magyar, mind az amerikai üzleti körök szerint gátolja a hosszú távú gazdasági kapcsolatok építését. Charles Vanik, hajdan az elzárkózás kezdeményezője, most maga szorgalmazza a korlátozások feloldását. Véleménye szerint 1988., mint választási év, nem volt szerencsés a magyar igények felvetésére, ezért utasította el a törvényhozás azt a javaslatot is, hogy terjesszék ki Magyarországra a beruházások amerikai állam garantálását. Idén sokkal nyugodtabb a légkör, így jó remény van mindkét kérdés rendezésére — hangoztatta. így van ez annál is inkább, mivel Magyarország kivándorlási politikájában nincs kifogásolni való, ebben a törvényhozás mindkét pártja egyetért Vsrnk véleménye szerint — rendhagyó módon — egy fejlemény késleltetheti a magyar igények teljesítését: ha a washingtoni kormány és a törvényhozás elsőként a Szovjetunióval folytatott kereskedelem normalizálását tűzi napirendre. Az amerikai törvényhozásban — a térség gyors változásainak tükrében — most kezd kibontakozni az érdeklődés Kelet-Európa iránt — mondotta a politikus. Szovjet közvetítés? A teljes brit—iráni szakítás küszöbén (Folytatás az I. oldalról) fére utaló újabb aggasztó jelzésnek is tekintik. Emlékeztetnek arra, hogy a második világháború utáni korszakban gyakran voltak viharosak, vagy fagyosak a brit— iráni diplomáciai kapcsolatok, de hivatalos megszakításukra eddig még egyszer sem került sor. Moszkvai telex jelentésünk: Geraszimov tegnapi sajtóértekezletén több kérdést kapott arról, hogy szóba került-e Sevardnadze külügyminiszter teheráni tárgyalásain a „Sátáni versek” körül kialakult helyzet. A szovjet külügyi szóvivő a következő választ adta: Az e téren kialakult konfliktus mélységes aggodalommal tölti el a Szovjetuniót, ugyanis amennyiben a helyzet nem rendeződne, ez beláthatatlan következményekkel járhat. Éppen ezért Sevardnadze Velajati külügyminiszterrel, valamint Rafszandzsanival, a parlament elnökével folytatott megbeszélésein szóba hozta a témát, és a mintegy két óra hosszat tartó tárgyalás után az a benyomás alakult ki, hogy az iráni fél messzemenően érdekelt a kérdés rendezésében, s ebben a Szovjetunió diplomáciája pozitív szerepet játszhat. Arra a kérdésre, hogy milyen alkalmat ragadhat meg a szovjet külügyminiszter az esetleges közvetítésre, Geraszimov úgy nyilatkozott, hogy erre kiváló alkalmat szolgáltathat a spanyol diplomácia vezetőjének március elején esedékes látogatása, valamint a közeli bécsi külügyminiszteri találkozó. Arra a kérdésre, hogy miben állhat ez a szerep, Geraszimov nem adott érdemi választ. N. S. L. Az Európai Parlament küldöttségének budapesti tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Ezután — szintén a vadászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegációjának tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, miképpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézményrendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év leforgása alatt kell bevezetnünk azt, ami más országokban évszázadok során alakult ki. Kifejezte meggyőződését, hogy a következő ciklusban már a hivatásos politikusok parlamentje lesz a magyar Országgyűlés. A Stadinger Istvánnal folytatott beszélgetésen számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat belső és külföldi összefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős-nagymarosi erőmű is. A küldöttségvezető Paul Staes, aki a belga környezetvédők képviselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzátette: nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fogja az Országgyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország tavaly együttműködési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Közösségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített menynyiségi korlátozó intézkedéseket. (MTI) A SALVADORI POLGÁRHÁBORÚ kilenc éve folyik. Eddigi mérlege: 70 ezer halott, kétszer annyi sebesült, több milliárd dollárnyi anyagi veszteség, szétzilált gazdaság. A frontokon patthelyzet, a gerillahadsereg nem bír a kormány fegyveres erőivel, a kormánycsapatok nem képesek döntő csapást mérni a felkelőkre. Amerikai szakértők becslése szerint — az Inter Press Service hírszolgálati iroda idézi — a salvadori háború politikai megoldás híján további legkevesebb tíz évig tarthat. Van-e esély politikai megoldásra? A legutóbbi hetek fejleményei arra mutatnak, van, legalábbis nagyobb, mint kilenc év alatt eddig bármikor. A múlt héten a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) vezetői Mexikóban kétnapos tanácskozást tartottak a Salvadorban bejegyzett 13 párt képviselőivel. Ilyen találkozóra a kilenc év alatt először került sor. Ami még fontosabb: a baloldali fegyveres szervezet bejelentette, hajlandó a fegyverletételre, természetesen csak akkor, ha sikerül megállapodásra jutnia a kormánnyal és a fegyveres erőkkel. A közvetlen előzmények: Az FMLN január végén bejelentette: ha a kormány hajlandó egy fél évvel elhalasztani a március 19-én esedékes elnökválasztásokat, akkor a felszabadítási front a választásokon való részvételre fogja felszólítani a támogatóit, és tiszteletben fogja tartani a választások eredményét. A fél év halasztásra, ezen belül az utolsó hónapban fegyverszünetre, azért lenne szükség, hogy a (polgári és fegyveres) baloldal felkészülhessen a választásokra, amelyekről a legutóbbi öt alkalommal távol maradt. Napoleon Duarte elnök és a fegyveres erők vezetői, elsősorban alkotmányjogi érvekre hivatkozva, azonnal elutasították a halasztás gondolatát. A hadsereg legultrább körei egyenesen puccsal fenyegették meg az elnököt. Az Egyesült Államokban azonban kedvező visszhangja volt az FMLN indítványának. Don Quayle alelnök február elején villámlátogatást tett Salvadorban, s közölte Duarte elnökkel: az amerikai kormány támogatná, ha úgy döntene, hogy elhalasztja a választásokat. A washingtoni állásfoglalásnak is szerepe lehetett abban, hogy ha a Duartekormány közvetlenül nem is, de a legális pártok, közöttük a kormányzó kereszténydemokrata párt, elfogadták az FMLN meghívóját Mexikóba. A FEGYVERES GERILLASZERVEZET velük üzente meg Duarténak, milyen engedményekre hajlandó, és milyen feltételek teljesítését várja a kormánytól a fegyverletételhez. A legnagyobb engedmény az, hogy az FMLN lemond arról a követeléséről, hogy a választásokig a kormány átmenetileg ossza meg vele az államhatalmat. A követelés alapja az a megfontolás volt, hogy az FMLN-nel szervesen együttműködő Forradalmi Demokratikus Front (FDR), amely a kormányellenes baloldali pártokat fogja egybe, politikai erőt képvisel, az FMLN által ellenőrzött területeken tömegbázisa van. A baloldalnak ennek az erőnek az arányában részesednie kell a hatalomból. A kormány ezt a követelésit minden tárgyalás alkalmával kategorikusan elutasította, csakúgy, mint azt, hogy az FMLN katonai ereje arányában jelen legyen, a kormány hadserege és rendőrsége mellett, az ország fegyveres erői között. A kormány minden alkalommal feltétel nélküli fegyverletételt követelt, s a kölcsönösen teljesíthetetlennek ítélt feltételeken minden eddigi párbeszéd meghiúsult. Az FMLN FŐ KÖVETELÉSEI a fegyverletétel fejében a következők: a kormány fegyveres erőinek a létszámát a jelenlegi 50 ezer főről 12 ezerre kell csökkenteni (körülbelül ekkora volt a polgárháború kezdetén); fel kell oszlatni a különféle belbiztonsági alakulatokat, s a helyükben olyan új fegyveres biztonsági szervet létrehozni, amelyet kivonnának a hadsereg ellenőrzése alól és a belügyminisztérium hatáskörébe rendelnék. SS végül követeli az FMLN a népellenes bűnökért, a politikai gyilkosságokért felelős katonák elítélését, a halálbrigádok felszámolását. A mexikói tanácskozáson részt vevő pártok képviselői vasárnap tájékoztatták Duarte elnököt a felkelők javaslatairól. Az elnök a pártokkal folytatott tanácskozás után este a rádiómikrofonok és televíziós kamerák előtt jelentette be, elfogadja a felkelők javaslatát a közvetlen párbeszédre, s azt, hogy elvileg lehetségesnek tartja a választások elhalasztását. Ennek feltétele volna, hogy az FMLN gerillái haladéktalanul kezdjenek tűzszünetet; az így nyert időt a párbeszédre lehet fordítani, s arra, hogy a felkelők bekapcsolódjanak a polgári folyamatokba. A párbeszéd nem ígérkezik könnyűnek. Duarte ugyanis el kíván zárkózni a felkelők egyik fő követelésétől, attól, hogy átalakítsák a fegyveres erőket, illetve a biztonsági alakulatokat. Az elnök feje fölött ott lebeg a katonák januári puccsfenyegetése arra az esetre, ha szóba kerül a választások elhalasztása. Mennyire valószínű, hogy beváltják? AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a Duarte-kormányzat mögött áll. És az Egyesült Államok adja a gerillaellenes háborúhoz, és egyáltalán, a négyszeresére duzzadt hadsereg fenntartásához nélkülözhetetlen katonai segélyeket. Ezek összege ebben az évben 97 millió dollár lesz, 12 millióval több, mint tavaly. Egy Duarte elleni puccsal a hadsereg azt kockáztatná, hogy Washington felfüggesztené vagy jelentősen mérsékelné ezt az összeget. Feltételezhető ezért, hogy ha az elnök nem tesz lényegi engedményeket a felkelők demilitarizálási követeléseire, nem kell puccstól tartania. Az bizonyos, hogy a katonák árgus szemekkel fogják figyelni a kormány és az FMLN tárgyalásait, s nekik is meglesznek a feltételeik, amelyek korlátokat fognak szabni a tárgyaló feleknek. Másfelől viszont ösztönzést kell, hogy adjon nekik a felismerés: Salvadorban már csak a tárgyalás az alternatíva. Arató Gábor (MTI) A salvadori nemzetgyűlés legnagyobb pártja, a jobboldali ARENA elutasítóan reagált Duarte államfő vasárnapi ajánlatára, amelyben az elnök tűzszünetet és közvetlen tárgyalásokat javasolt a kormányellenes felkelőkkel, s hozzájárult a március 19-re kitűzött elnökválasztás elnapolásához. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője Charles Redman hétfőn úgy vélekedett, hogy a javaslat „potenciálisan minden korábbinál jobb alkalmat jelent a béke megteremésére". Puccsveszély vagy közelebb a békéhez? Lépésváltás Salvadorban * NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Gorbacsov és Occhetto Kelet-Europarol (MTI) Az OKP kedvezőnek minősíti a szocialista országokban végbemenő változásokat, s különösen nagyra értékeli a magyarországi többpártrendszer deklarálását, valamint az 1956-os események értékelésében történt módosulást — fejtette ki az MTI tudósítójának kérdésére keddi moszkvai sajtóértekezletén Achille Occhetto. Az Olasz Kommunista Párt főtitkára mindezt Mihail Gorbacsovval folytatott ötórás keddi eszmecseréjén is hangoztatta. A megbeszélésen, amelyen véleményt cseréltek a kelet-európai szocialista országokban végbemenő folyamatokról, szó volt a románul és csehszlovákiai helyzetről is. A két főtitkár találkozóján szó volt a munkásmozgalmon belüli viszonyokról. Jaruzelski beszéde A hadsereg bevethető (UPI, AFP) Wojciech Jaruzelski lengyel államfő és pártvezető hétfőn kilátásba helyezte, hogy a hadsereget ismét bevethetik Lengyelországban az ellenzék ellen, ha ez utóbbi meg akarná dönteni a rendszert. Jaruzelski ezt hadsereg-főparancsnoki minőségében mondta a tengermelléki katonai körzet bydgoszczi pártértekezletén hétfőn este, amint ez a Trybuna Ludunak, a LEMP lapjának beszámolójából kiderül. Beszédében ugyanakkor lényegében megerősítette a pártvezetőségnek a pluralizmussal kapcsolatos választását, amikor kijelentette, hogy Lengyelországban a politikai ellenzék állandóan jelen volt, és meg is marad. Azt is leszögezte, hogy ha az ellenzék megmarad a rendszer keretein belül, akkor pozitív szerepet tölthet be. Ellensztrájk Koszovóban, százezres tüntetés Belgrádban Stipe Suvar felelősségre vonását követelik (MTI) A Szerb Köztársaság autonóm tartományában, Koszovóban folytatódik a politikai kötélhúzás. A „Trepcsa" kombinát 1300 albán nemzetiségű cink- és ólombányásza a tárnák mélyén, az egész országot megmozgató nyolcnapos éhségsztrájkjával elérte legfontosabb politikai követelésének teljesítését, az utóbbi idők három legexponáltabb koszovói albán nemzetiségű politikusának lemondatását, és hétfőn este abbahagyta tiltakozó megmozdulását. A koszovói szerb és Crna Gora-i bányászok 800 főnyi csoportja ugyanakkor a lemondások ellen tiltakozva okkupációs sztrájkot kezdett egy másik közeli ólom- és cinkbányában. A koszovói fejlemények miatt kedden reggel újabb tiltakozó felvonulások kezdődtek Belgrádban. Hétfő estétől kedd hajnalig már mintegy 20-25 ezren rendeztek tiltakozó tüntetést Belgrád központjában, a koszovói albán megmozdulások szervezőinek felelősségre vonását követelve. Kedden a déli és a délutáni órákban a parlamentnél folytatódott a tüntetés. Néhány százezer ember töltötte meg az épület környékét. A mikrofon előtt egymás váltották a szónokok, akik újra meg újra támogatásukról biztosították a tisztségéről hétfőn lemondásra kényszerült Rahman Morinát, a koszovói kommunista szövetség elnökét, Husamedin Azemit, a pristinai pártbizottság elnökét és Ali Sukinát, a JKSZ KB koszovói tagját. Hangoztatták: nem fogják megengedni, hogy a jugoszlávellenes erők nyerjék meg a koszovói csatát. Dragan Tomics, a szerb népfront belgrádi bizottságának elnöke kijelentette, elsősorban Stipe Suvar, a JKSZ KB-elnökség horvátországi elnöke és Stefan Köröséc, a JKSZ KB-elnökség szlovéniai titkára a felelős azért, hogy a legmagasabb szintű jugoszláv vezetés „engedte megdönteni a koszovói pártvezetőséget", s ezért követelte mindkettőjük erkölcsipolitikai felelősségre vonását. Dizdarevics szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az államelnökség minden szükséges intézkedést megtesz Jugoszlávia egységének megvédésére. A belgrádihoz hasonlóan kisebb-nagyobb tiltakozó gyűlések zajlottak le tucatnyi szerbiai, vajdasági és Crna Cora-i városban — egyebek között Titogradban. A hadsereg bevonul Pristinába, Koszovó székhelyére A Daily Telegraph romániai riportjai Horn Gyula beszéde újfajta hangnemet képvisel (Folytatás az 1. oldalról) reakciós körök románellenes cselekedeteivel kellett volna foglalkoznia" — jelentette ki a nagykövet. Az AFP francia hírügynökség szerint az emberi jogi bizottságban az a benyomás alakult ki, hogy Románia mindinkább elszigetelődik a nemzetközi fórumon. Bár a Szovjetunió még nem foglalt állást két szövetségesének példa nélkül álló nyilvános vitájában — írta az AFP—hírek terjedtek el arról, hogy Bulgária is csatlakozni kíván a svéd kezdeményezéshez, amely különmegbízott kinevezését szorgalmazza a romániai jogsértések kivizsgálására. A Stuttgarter Zeitung szerint a világszervezet bizottsága 45 éves tevékenységének történelmi fontosságú eseménye, hogy a szocialista Magyarország az emberi jogok törvényszéke elé idézte Romániát. A tekintélyes lap azt is fontos tényezőnek tartja, hogy hazánk — a szocialista államok között — elsőként vette fel a hivatalos kapcsolatot az ENSZ menekültügyi főbiztosságával, a Romániából érkező menekültek problémája miatt. A Stuttgarter Zeitung — csakúgy, mint a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Frankfurter Rundschau — kifejti, hogy a szavazásnál mindenképpen érdeklődésre tart majd számot a bizottság kelet-európai tagjainak magatartása. Például az, hogy az NDK és Csehszlovákia milyen álláspontot fejt ki Romániával kapcsolatosan. Hasonlóképpen tanulságos lehet a Szovjetunió állásfoglalása. A londoni The Daily Telegraph kedden „Magyarország cselekvést sürget az emberi jogok romániai kezelése ügyében” címmel ad hírt Horn Gyula felszólalásáról. A brit kormányhoz közel álló konzervatív lap munkatársának romániai riportját hozza a genfi jelentés mellett: „Egyszerűen eltűnt a föld színéről az a két falu — Vladiceasca és Ciofliceni —, amelyeket térképünk jelzett a sagovi út mentén. Csak az egykori helységnévtáblát tartó póznák és romok, törmelékkupacok láthatók ... Ghermanesti az egyetlen község, amely a (sagovi) út mentén fennmaradt. Ám a nagy építkezés teljesen megváltoztatja a kedves nádtetejű házak vonzó látványa révén valaha oly szép falu arculatát. Amikor ott jártunk, láttuk, miként döntik romba buldózerek a házakat. A faluközpontot már a földdel egyenlővé tették, és dolgoztak a lakótelepi magasépületeken.” A legnagyobb jobboldali francia lap, a Le Figaro így kommenálta tudósításában a Horn-beszédből idézett részeket: „Ez teljesen újfajta hangnem a keleti küldöttek részéről. Magyarország egyébként a nyitás mind több jelét mutatja, és immár rendszeresen kinyilvánítja, hogy a vasfüggöny nélküli Európához tartozik.” A hírügynökségek sem hagyták kommentár nélkül Horn felszólalását. A Reuter jelentése hangsúlyozta, hogy Magyarország most először tett hivatalos panaszt VSZ-szövetségese ellen a magyar ksebbséggel szemben alkalmazott bánásmód miatt. Az AFP úgy fogalmazott, hogy Horn elítélte az emberi jogok romániai megsértését, és kiemelte: Magyarország támogatja azt a svéd kezdeményezést, hogy a romániai helyzet kivizsgálására az ENSZ különmegbízottat nevezzen ki. A UPI is aláhúzta, hogy Magyarország a keleti tömb országai között eddig példátlan kritikával illette a szomszédos Romániát. A DPR-tól átvett jelentésében az osztrák APA azt írta, hogy Magyarország hajlandó a romániai vizsgálat finanszírozásához is hozzájárulni. Az AP és a Reuter Rom sajtóértekezletéről beszámolva idézte azt a kijelentését, miszerint Magyarország nem konzultált a Szovjetunióval, mielőtt az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához fordult. VILÁGHÍRADÓ Hardt Péter delhi előadása (MTI) Hardt Péter, a Külügyi Intézet igazgatója kedden a delhi magyar tájékoztatási és kulturális központban előadást tartott meghívott indiai szakértőknek Magyarország belső reformjairól és külpolitikai céljairól. Moszkva EGK-konzultációi (MTI) Szovjet diplomaták Brüszszelben konzultációkat folytattak az Európai Közösségek Bizottságával. A megbeszélések célja olyan megállapodás tető alá hozása, amely megnyitja az utat Nyugat-Európa és a Szovjetunió kiterjedt együttműködése előtt. Nguyen Co Thach Bangkokban (AP) Hanoi és Peking várhatóan ez év szeptemberéig normalizálja kapcsolatait, és megoldja a kambodzsai válságot — jelentette ki Bangkokba érkezésekor kedden Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter. A kambodzsai kérdés megoldásáról, valamint a délkelet-ázsiai tartós béke megteremtéséről tárgyal majd a thaiföldi illetékesekkel. Nadzsibullah nem mond le (MTI) Mohammad Nadzsibullah afgán elnök a The Guardiannek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Afganisztán belügyeibe való külföldi beavatkozás elfogadása lenne részéről, ha eleget tenne Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter felszólításának. Howe lemondásra szólította fel az elnö