Magyar Hírlap, 1991. március (24. évfolyam, 51-63. szám)
1991-03-14 / 62. szám
1991. március 14., csütörtök Koncepcióváltás a Magyarok Világszövetségénél Az összmagyar érdekek képviselete A Magyarok Világszövetségére szükség van, de a szervezetnek folytatnia kell a megújulást, s ehhez a jelenleginél nagyobb anyagi lehetőségekkel kell rendelkeznie — ez az egyetértés alakult ki az Országgyűlés Külügyi Bizottságának az MVSZ székházában megtartott kihelyezett ülésén. MH-tudósítás Elöljáróban Czine Mihály, az MVSZ ügyvivő alelnöke és Komlós Attila megbízott főtitkár tájékoztatta a külügyi bizottság gyér számban megjelent tagjait a szövetség két éve tartó átalakulásáról, amelynek eredményeként az MVSZ a Külügyminisztérium fiókintézményéből önálló és független, pártok feletti társadalmi szervezet lett. Míg az MVSZ korábban (önhibáján kívül) szinte kizárólag a nyugati magyarságra koncentrált, addig most tevékenysége egyik fő területének tekinti a szomszéd országokban élő magyarság kulturális életének támogatását, a „haza a magasban” gondolat fenntartását. Vannak feladatok, amelyeket az MVSZ jobban el tud végezni, mint a politika — hangsúlyozta Czine Mihály. Az MVSZ újkeletű feladatai között emelte ki Komlós Attila a segítségnyújtást a határokon túli magyarság anyanyelvi kultúrájának, nemzeti identitásának és nemzeti öntudatának ápolásához, a magyar—magyar és a magyar—nemmagyar párbeszédek létrejöttéhez. „Nehogy ellenségképek alakuljanak ki a szomszéd nemzetek között” — hangsúlyozta. Komlós Attila két tervről is beszámolt: két- és többoldalú tárgyalásokat kezdeményez az MVSZ a szomszéd országok hasonló nemzeti(ségi) szervezeteivel, s felvételét kéri az ENSZ nem-kormányközi szakosított szervezeteibe. A Magyarok Világszövetségére már csak azért is szükség van, mert ez a szervezet „a szétszakított nemzettestet egybetartó kulturális hálót szövi meg” — érvelt Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia védnökségének társelnöke, aki a konferencia működéséről és az MVSZ-szel fenntartott kapcsolatairól számolt be. Javasolta: tartsanak újjáalakító közgyűlést, amelyen a külföldi magyarságnak szó szerint minden szervezete képviseltetné magát, „Lipták Bélától Tollas Tiborig” — mondta. Itt hozhatnák létre azt a hiteles programot és választhatnák meg azt a hiteles vezetőséget, amely azután legitimálhatná a Magyarok Világszövetségét. A megjelent képviselők közül Roszik Gábor előbb kétségbe vonta az MVSZ létjogosultságát, mondván, hogy most már a különféle pártok és irányzatok megalakítják a maguk magyarság-szervezeteit, s ezek mintegy fölöslegessé teszik az MVSZ-t, majd az ellenérvek hatására úgy vélekedett, hogy koordináló szervezetként talán mégis szükség lehet rá. Roszik névváltoztatást javasolt és kijelentette: végülis a külföldi magyarok fogják eldönteni, van-e szükség az MVSZ-re , előrevetítve a szervezet esetleges szakadásának nem éppen üdvözítő távlatát. Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke a megbeszélést összefoglalva a bizottság nevében támogatásáról biztosította az MVSZ koncepcióját, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a szervezet lehetőség szerint ne irritálja a szomszéd országok hivatalos szerveit. Az anyagi gondokra azzal javasolt megoldást, hogy próbálkozzék a szövetség a nyugati gazdag magyarok körében. A bizottság részéről rendszeres konzultációt helyezett kilátásba. Különös fényt kölcsönzött a Benczúr utcai tanácskozásnak a magyar irodalom két állócsillagának felszólalása. Mindketten az MVSZ megőrzése mellett érveltek. Dobos László, az MVSZ társelnöke szlovákiai tapasztalatai alapján szólt a magyarságlét kivételes perceinek múlandóságáról, Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke pedig szenvedélyesen érvelt az MVSZ névváltoztatása ellen, az összmagyarság érdekvédelmi szervezet jellegének fenntartása mellett. Dobos László az elmúlt két évet a magyarságlét újabbkori szabadságharcának nevezte, amelyben a magyarság egyelőre még lépéselőnyben van. De fogy az ajándék idő — figyelmeztetett. Az MVSZ- nek az a feladata — mondta —, hogy leltárba vegye a magyarságot, ápolja kötöttségeit, de nemcsak magyar kötődéseit, hanem a magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar-román viszonyt is. A sérelmeken felülemelkedve, partnerként kell az emberi, a polgári kapcsolatokat alakítani — állapította meg, egyben nagyobb anyagi támogatást szorgalmazva az MVSZ-nek. Sütő András az MVSZ konfliktusoldó szerepének jelentőségét hangsúlyozta — magyarországi és külföldi magyarok között, magyarok és más nemzetiségűek kapcsolataiban. Képtelenségnek mondta, hogy pártok vállalják föl az összmagyarság érdekképviseletét. „Hetven év után most először nyílik lehetőség a remények egynémelyikének megvalósítására a közös égbolt alatt” — állapította meg, de figyelmeztetett: „elfogultság festi sötétebbre az eddigi képet, politikai körökből eredő érdekek alapján”. „Nem az MVSZ tisztelt meg engem, amikor meghívott tiszteletbeli elnöknek, hanem én tiszteltem meg az MVSZ-t azzal, hogy elfogadtam a megbízatást” — jelentette ki, hogy később megjegyezte: az ő jelenléte semmire sem biztosíték, csak a romániai magyarság hozzájárulása az MVSZ tevékenységéhez. • Szalay Hanna Élesedik a kaposvári távvezeték-vita Lakossági fórumot tartanak szombaton Kaposvárott, annak a 120 kilovoltos villamos távvezeték építésének ügyében, amelynek csaknem egy kilométeres szakasza a település kertvárosán vezet keresztül. Az építkezést ellenzők szerint 29 jogszabályt sért a beruházás ilyen formában történő megvalósítása, míg a város polgármestere bízik a még 1982-ben kiadott — szakértők által jóváhagyott — építési engedély helyességében. Dr. Sebők László jogász arról tájékoztatta lapunkat, hogy a távvezeték építése körül sokasodnak a jogszabályokat sértő intézkedések. Az építésre az engedélyt még 1982- ben adták ki, és a vita tulajdonképpen egy viszonylag rövid szakasz körül sűrűsödik. Ez, nemcsak hogy egy családiházas övezetét érintené a városnak, hanem egy honvédségi laktanya mellett haladna el, ahol üzemanyagot is tárolnak. Márpedig — mint Sebők János elmondta — az Országos Építésügyi Szabályzat 59. paragrafusának C pontja arról rendelekezik — és ez alól külön engedély sem adhat felmentést —, hogy 120 kilovoltos távezeték üzemanyagraktár ötszáz méteres körzetében nem építhető. Márpedig itt a vezeték a laktanya kerítésétől nyolc méterre húzódna, amely mögött jól látszik az üzemanyagtároló teteje. Szabálytalannak ítéli meg a jogász a felállítandó tartóoszlopok alapnégyzetméterét illetve magasságát is, hiszen az előírások öt négyzetméter alapterületet és húsz méter magas oszlopokat engedélyeznek, ezzel szemben itt a tervezett számok: 16-31 négyzetméter alapterület, illetve 29-43 méter magasság. Sebők János szerint nem csak az jelent gondot, hogy a vezeték itt húzódó szakaszának környékén minden négy méternél magasabb fát ki kell vágni, hanem az is, hogy tűzvédelmi szempontból igen veszélyes helyzet alakulhat ki. Hiszen egy esetleges tűznél a környéken — az elektromos erőtér miatt — csak speciális habbal lehetne oltani, amellyel értesülése szerint a kapuvári tűzoltók nem rendelkeznek. Eddig ötszázötven aláírás gyűlt össze a vezeték e szakaszának megépítése ellen, és tavaly nyolc hónapig szüneteltek is a munkálatok. Ám az oszlopok felállítása most újult erővel folytatódott, ezért a környék lakói vitafórumra invitálták a város polgármesterét, megakadályozandó a további építkezést, pontosabban javasolva az említett szakasz északra, egy nem beépített területre történő áthelyezését. Szabados Péter, Kaposvár polgármestere lapunknak elmondta: neki az egész várost, és annak minden lakójának érdekét kell képviselnie. Az építkezés leállítása meghiúsítaná a vasútvillamosítási terveket, és a város energiahálózatának bővítését is veszélybe sodorná. — Bízom a szakértői véleményekben. Hiszem azt, hogy a szakemberek megvizsgálták az összes számbajöhető lehetőséget, mielőtt a távvezeték nyomvonaláról döntöttek volna. Egyébként a beruházó Marker minden olyan tulajdonosnak, aki úgy ítéli meg, hogy otthona vesztett esztétikai értékéből, és így nehezebben értékesíthető, kártérítést ajánl fel. • Forró Péter A kárpótlásról tárgyal a kormány MH információ_______________ A kormány mai ülésén első napirendi pontként meghallgatja a kereskedelemfejlesztési alapról szóló jogszabály tervezetét, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztériumi államtitkárának, Bogár Lászlónak előterjesztésében. Második napirendi pontként a kárpótlási törvénytervezethez beérkezett képviselői módosító indítványokról tárgyalnak. Gyarapodik a Nemzeti Alapítvány vagyona Ezideig 25 millió 851 ezer forintot fizettek be bankok és magánszemélyek a tavaly karácsonykor útjára indított Nemzeti Alapítvány számlájára, amelyet a Postabank kezel zárolt számlán — mondta el Medgyasszai László MDF-es képviselő a tegnapi sajtótájékoztatón. Remény van arra, hogy még ebben az évben sikerül elérni a 100 millió forintot, hiszen még mintegy 65 millió forintot ajánlottak fel. Nagyobb összeggel gyarapította a számlát Szörényi Levente, Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke, Szelényi Iván szociológus és néhány külföldre szakadt hazánkfia. Mindez azt bizonyítja, hogy a kezdeményezéshez, pártállástól függetlenül csatlakoznak neves és kevésbé neves emberek — hangsúlyozta a képviselő. Az összeg gyarapítása érdekében több eseményre kerül sor ebben az évben, többek között kortárs képzőművészek ajánlották fel az alkotásaikból befolyó összeget, júliusban pedig kiállításra is sor kerül ugyanezzel a céllal. Június 8-23 között országos gálaest-turnét rendeznek, amelynek során mintegy 100 művész lép fel az ország szinte minden nagyobb városában — tájékoztatta a megjelenteket Ugrin Emese. A Nemzeti Alapítvány hamarosan közgyűlést tart, amelyen alapító okiratot fogalmaznak meg, és megválasztják a 15 tagú kuratóriumot is. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem tagja az ügyvivő testületnek Csengey Dénes, Medgyaszay László elmondta: a képviselő vissza kíván térni az aktív politizáláshoz, amelyet az alapítvány érdekében egy időre felfüggesztett. Ez azonban semmiféle ellentétet nem jelez. •Ú. K. Pulitzer-díj itt és ott A Pulitzer-díj az Egyesült Államokban a legmagasabb újságírói kitüntetés. A díjat a New York-i Columbia Egyetem világhírű újságírói fakultása mellett működő Pulitzer Bizottság ítéli oda minden évben az újságírás erre legméltóbbnak talált művelőinek. Robert Christopher ennek a bizottságnak a nevében nyilatkozott tudósítónknak, aki aziránt érdeklődött, milyen visszhangja volt a Pulitzer-díj hazájában a magyar emlékdíj megalapításának. „Én annyit tudok, hogy valaki Magyarországról levélben hozzánk fordult és közölte velünk, hogy Budapesten magyar Pulitzer-díjakat fog kiadni. Mi elutasítottuk a részvételt ebben, hiszen mi nem is ismerjük a magyar újságírást. Úgy gondolom, a Magyarországon kiadott díjaknak aligha lehet bármiféle nemzetközi hatása vagy visszhangja, hiszen mindenki tudja, hogy a Pulitzer-díjjal kizárólag amerikai újságíró amerikai újságban megjelent cikkeit honoráljuk. Amennyiben persze valaki nem hangsúlyozza, hogy magyar és nem amerikai Pulitzer-díjat kapott, akkor a rendelkezésünkre álló minden eszközzel azon leszünk, hogy a helyzetet a legteljesebb mértékben tisztázzuk”. KÜLFÖLD-BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP. Kárpótlás: nem ez az első megállapodás... Kedden hirtelen kompromisszumra jutottak a koalíciós pártok a kárpótlási törvényjavaslat fő kérdéseiben. Az ellenzéki pártok képviselőit arra kértük, mondjanak véleményt erről a megállapodásról. Pető Iván (SZDSZ): A megállapodás részleteit nem ismerem pontosan, mindenesetre a mostani közlés hivatalosabbnak tűnik az eddigieknél, hiszen a koalíciós partnerek nem először jelentették be, hogy egyezségre jutottak a kárpótlás ügyében. Nem lehet tudni azt sem, hogy akik a megállapodást megkötötték, mennyire képviselik pártjuk, frakciójuk nagy többségének véleményét. Ha igaz, hogy az MDF, az FKgP és a KDNP minden alapvető kérdésben megállapodott, s a frakciók egyöntetűen eszerint szavaznak, akkor a koalíciós pártok bohócot csináltak a parlamentből és a parlament munkáját figyelemmel kísérő közvéleményből. Több héten át tárgyaltattak egy tervezetet, s ezzel fölöslegesen vették el az időt más fontos törvényalkotási munkától. Bár a részletek nem ismeretesek, úgy gondolom, hogy a problémát nem oldották meg, hiszen a tervezetben nincs szó a nem vagyoni sérelmek miatti kárpótlásról, valamint a vagyonukban 1945 és 1948 között sérelmet szenvedettek kárpótlásáról. Tehát a kárpótlás ügye nem zárható le. Nem világos az sem, hogy mit csinálnak a törvénytervezetben meglévő problémákkal. Például azzal, amire Gaál Gyula és Török Ferenc képviselőtársaim módosító javaslatukkal is felhívták a figyelmet, hogy a törvényjavaslat olyan tsztulajdonra is kiterjed, amire nem kellene. Nem tudható, mennyire illeszthető be a kárpótlás a privatizációba, s vajon képesek lesznek-e a kárpótlási jegyeknek megfelelő privatizációs kínálatot teremteni. Nem tudni azt sem, hogy a megállapodásban foglaltak mennyire felelnek meg az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásának, amely szerint minden tulajdoni tárgyat azonos elbánásban kell részesíteni. Kósa Lajos (Fidesz): A Fidesz a kárpótlási törvénytervezetet eredeti formájában is éles bírálatban részesítette, s a párt koncepciója kárpótlási ügyben továbbra sem változott. Márpedig tudomásunk szerint az eredeti javaslat volt a ’’legszigorúbb”, az érvényesítette leginkább a degresszivítás elvét. Amennyiben a hírek igazak, s a koalíciós partnerek további engedményeket tettek a Kisgazdapártnak, s növekszik a kárpótlás összegének mértéke, az további veszélyeket rejt magában. Ezek közül is kiemelném a vagyonjegyek tömegének kibocsátásával járó inflációnövekedés veszélyét. Ugyancsak aggasztó, hogy nem tudni, hogy a három párt által most elfogadott kárpótlási koncepció mekkora költségkihatással jár,erről ugyanis a felek nem adtak közre semmiféle számítást sem. Végezetül fontosnak tartom megjegyezni, miként azt a Fidesz keddi sajtótájékoztatóján Glattfelder Béla is kifejtette, hogy a törvényjavaslat elfogadása előtt mindenképp célszerű egyeztetni az Alkotmánybírósággal. Szekeres Imre (MSZP): — A megállapodást nem tartjuk meglepőnek. Várható volt, hiszen amennyiben a kormány illetve a koalíciós pártok hatalmon akarnak maradni, közös nevezőre kellett jutniuk. Hogy ez mennyire lesz tartós, az egyelőre nem tudható, mint ahogy az sem, milyen mértékben fogja kibírni a kárpótlási törvényjavaslat részletes parlamenti vitát. A szocialista párt elnöksége csütörtökön tárgyalja meg, hogy a frakció milyen magatartást tanúsítson ennek során. Annyi biztos, hogy mi ezt a kompromisszumot sem fogadjuk el, mert nem felel meg azoknaka feltételeknek, amelyekről már kifejtettük a parlamentben az álláspontunkat. Ez azt jelenti, hogy nem szavazzuk meg a törvényjavaslatot. A továbbiakra nézve azt a szempontot tartjuk szem előtt, hogy ne ássuk alá a parlament tekintélyét. •SZ. A.-F.A. Lakást és megfelelő béreket követelnek Budapesten a Déli pályaudvar előtt elhelyezett ágyon találkozhat mindenki a SZÖSZ (Szegények Önsegélyező Szervezete) képviselőivel. A hajléktalanoknak lakást követelnek, a rászorulóknak nyugdíjat, a növekvő áraknak megfelelő béreket és a kilakoltatások leállítását Világkiállítás: nincs szó komolytalan ajánlatokról Újabban banki körökben elterjedt, hogy komolytalanok azok a dollármilliárdos ajánlatok, amelyekkel a Világkiállítási Iroda büszkélkedik. Halász Csabát, a Programiroda befektetési igazgatóját kértük, magyarázza meg, tulajdonképpen milyen ajánlatokról is van szó. — A világkiállítás ellenzői kifogyhatatlan eszköztárukból újabb és újabb érveket varázsolnak elő — mondta. — Az egyik ilyen ütőkártyájuk a pénzügyi körökre való hivatkozás. Itt azonban előre kell bocsájtani, hogy a sajtó által is megszellőztetett banki körök egyedüli lehetséges forrása a Magyar Nemzeti Bank, mely az államigazgatás csatornáin keresztül kapta meg az információkat üzleti titok megjelöléssel. De a jegybank szerepköre megkérdőjelezhető a világkiállítás előkészítésének jelenlegi fázisában, mivel itt még szó sincs szerződéses kondíciókról, melyek esetleg terhet jelenthetnének a költségvetésre vagy az adósságállományra. Szakmai körökben és a kívülállók számára is érthetetlen az a feltételrendszer, amelyben a világkiállítás előkészítése és a befektetőkkel való párbeszéd folyik. Olyasmit kérnek ugyanis számon a befektetőktől, amelynek feltételrendszerét a magyar fél nem tudja egyértelműen biztosítani. Mi úgy értelmezzük, hogy a világkiállítás és az ehhez szükséges minimális infrastruktúra szerződéseinek előkészítése,majd ezek létrehozása egy folyamat, melyben az idő előrehaladtával , mindkét fél egyre részletesebben meg tudja fogalmazni az igényeit. — A Világkiállítási Iroda milyen igényeket fogalmazhatott meg? — A jelenlegi fázisban csak olyan igényeket és olyan mélységű nemzetközi pénzügyi felhívást fogalmazhattunk meg, amelyet az akkor ismert és elővételezett műszaki, jogi és egyéb feltételek lehetővé tettek. A felhívásunkra beérkezett 230 szándéknyilatkozat így a kiírással azonos mértékben „puha”. — Egyértelmű tehát, hogy szándéknyilatkozatokkal, s nem konkrét ajánlatokkal rendelkeznek. Mit takarnak ezek az ajánlatok és menynyire vehetők komolyan? — Sajnos tartósan jelen van az a tévhit a hozzáértők körében is, hogy ajánlatként kezelik azt, ami csak egy szándékot takar. Ezen szándékok komolysága azonban semmiképpen sem kérdőjelezhető meg. Egyrészt azért, mert milyen erkölcsi alapon vonjuk kétségbe külföldi partnereink szándékának komolyságát, amikor a saját akaratunk valódiságát sem tudtuk egyértelműen bizonyítani. A szándéknyilatkozatot adók meghatározott köre egyébként nemzetközileg ismert pénzügyi szervező, ingatlanfejlesztő cég és bank. Referenciáik jelentősebbek, mint a szándéknyilatkozatot minősítő magyar szervek eddigi saját tapasztalata. Mi annyit tehetünk, hogy a legjelentősebb befektetőkkel a kapcsolatot fenntartjuk, lépésről-lépésre pontosítjuk elképzeléseinket, s úgy egyeztünk meg, hogy ez év március második felében további még részletesebb szándéknyilatkozatot adnak. Mégpedig olyat, amelyek később ajánlattá formálhatók. Ez az egész folyamat egyébiránt nemzetközi pénzügyi szakértők bevonásával és támogatásával történik. Szerződést kötni csak ajánlatok alapján lehet. Ehhez azonban a másik félnek is tudni kell — s ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni —, hogy lesz-e világkiállítás. Az érvényes parlamenti és kormányhatározatok értelmében az államigazgatási szerveknek és a Magyar Nemzeti Banknak egyaránt feladata, hogy a finanszírozás kérdéseit megoldja. A kormánybiztosnak és munkatársainak e kérdésben „csak” koordinációs feladata van. • Iván Gizella Átadták az idei építészeti díjakat (MH) Összesen kilenc Ybl Miklós-díjat osztottak ki az idén 11 építész között. A díjazottak: Gereben Gábor, Gergelyné Korompay Judit, Hajnal Zsolt—Wéber József, König Tamás, Lengyel István, Lőrincz Ferenc, Nemes Roland, Vákár Tibor, Zsuffa András—Hefkó Mihály. Egy idő óta nemcsak egy-egy jól sikerült tervezői munkáért, hanem egész városrészek kialakításáért is részesülhet már tervező az Ybl-díjban. Az első fa Göncz Árpádé (MH) 1991. március 16-án, szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor az „Ültess fát utódaidnak” környezetvédelmi program megnyitó ünnepségére a nagymarosi hajóállomásnál. Az első hársfát Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, a mozgalom védnöke, a következőket pedig R. Neil Sampson, az American Forestry Association alelnöke, valamint a társadalmi szervezetek képviselői és a környékbeli polgármesterek ültetik el. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Független Ökológiai Központ. Növekvő munkanélküliség (MH) A gazdaság szerkezetátalakítása a kívánatosnál lassabban halad. A csőbe ment vállalatokat növekvő munkanélküliség kíséri. I A MAGYAR HÍRADÓ már általános jelenségként kezeljük ezt a folyamatot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint múlt év decemberében a munkanélküliek száma már elérte a 80 ezer főt. Ez háromszoros növekedést mutat az 1990. januári állapotokhoz viszonyítva. A munkanélküliek közül 58 és fél ezren kaptak segélyt, és háromezer tartósan munkanélküli részesült járadékban. Az SZDSZ és a Vállalkozók Pártjának találkozója (MTI) A SZDSZ és a Liberális Polgári Szövetség a Vállalkozók Pártja egyetért abban, hogy a jelenlegi kormányzati politika nem biztosítja a piacgazdaságba történő átmenet feltételeit, és a centralizációs törekvések kifejezetten hátráltatják a gazdaság’ ’.■borakozást — hangzott el a két párt képviselőinek tegnapi megbeszélését követő sajtótájékoztatón. A pártközi tárgyaláson született megállapodást összegezve Kis János, a szabad demokraták elnöke elmondta: a jövőben mind a parlamenti munka területét, mind az önkormányzatoknál szorosabbá kívánják tenni az együttműködést. A szorosabb kapcsolat jegyében az SZDSZ a parlamenti törvényhozási munkában képviselni fogja a Vállalkozók Pártja szakértőinek véleményét is. Oláh Imre, a Vállalkozók Pártja megbízott országos elnöke a két párt liberális felfogásának rokonságára utalt, és örömmel nyugtázta a szabad demokraták közelmúltbeli bejelentését, miszerint adott esetben felvállalnák a kormányzás felelősségét. Megítélésük szerint ugyanis a jelenlegi kormány alkalmatlan feladata ellátására. Oláh Imre szerint a kormány vállakozásbarát politikai jelszavai mögött voltaképpen a vállalkozói kezdeményezéseket ellehetetlenítő gyakorlat áll. Erre példaként említette a hatalmas méretű elvonás mellett a korántsem ösztönző banki hitelfeltételeket és kamatokat. A két párt képviselői abban is egyetértettek, hogy az önkormányzati döntéseknél — elsősorban a helyi vállalkozásokat érintő adók kivetésekor — mindenképpen konzultálni kell a vállalkozókat képviselő szervezetekkel. Jön az 5000-es bankó (MTI) A korábbi hírekkel ellentétben nem március 18-án, hanem március 25-én bocsátják ki az új 5000 forintos bankjegyet. Ettől a naptól a pénzintézetek már rendelkeznek az új bankóval, amellyel a lakosság széles körben majd az áprilisi bérfizetéseknél találkozhat. Az 5000 forintos megjelenésével egyidejűleg itthon és külföldön színes kiadvány tájékoztatja a nagyközönséget az új bankjegyről, amelybe számos védelmi adalékot építettek be. Az ötezresen Széchenyi István képmása, a hátoldalon pedig a Magyar Tudományos Akadémia látható.