Magyar Hírlap, 1991. augusztus (24. évfolyam, 179-191. szám)
1991-08-14 / 190. szám
1991. augusztus 14., szerda Szakma nélkül állás sincs — Kallódó tizenévesek • Folytatás az 1. oldalról CSONGRÁD MEGYE: Szegeden legalább 300, a 14-ik életévét betöltött gyermek marad a periférián, Csongrád megye más településein pedig összesen ezres nagyságrendre számítanak. Az idén csupán 60 gyermek számára jelent megoldást egy Szegeden működő, hazánkban egyedülálló, alternatív, speciális, kísérleti iskola, amelynek koncepcióját Földes Sándor igazgató dolgozta ki nyugati tapasztalatok alapján. De mert Pécsről, Győrből, az Alföld és a borsodi iparvidék sok-sok településéről is óriási az érdeklődés, a szegedi önkormányzat által 10 millió forinttal támogatott intézmény iránt, sőt három szakminisztérium is párfogásába vette az iskolát, remény van rá, hogy a kallódó tizenévesek segítésének hatékonyabb módszere csiszolódik a Tisza partján. A mintegy 300 tanuló nagy többsége halmozottan hátrányos helyzetű, átirányított, „túlkoros”. Bár a tantervben úgynevezett közismereti tárgyak is helyet kaptak, a meghatározó a manualitás. Két év alatt a nebulók több fa-, fém- és építőipari, mezőgazdasági szakma alapfogásait sajátíthatják el, majd maguk döntenek remélt előrehaladásuk irányáról. Valamennyiük számára kötelező az alapfokú vállalkozói ismeretek elsajátítása is. A betanítást igazoló passzus birtokában később szakmunkásképző intézetekben folytathatják a stúdiumot. Az igazgató elmondotta: gyakran egyenesen megdöbbentő azoknak a diákoknak a kézügyessége és ötletessége, akik kudarcot vallottak az általános iskolában. Tanműhelye ugyan még nincs a szülők és a szakemberek által egyre keresettebb intézménynek, megrendelései azonban már igen. A társadalom által „leírt” gyermekek szeptembertől tolókocsikat készítenek a mozgássérült kicsinyeknek... HAJDÚ-BIHAR megye: A nyolcadik osztályt idén elvégzett 3300 gyerek mintegy tíz százaléka nem tud továbbtanulni Debrecenben. Az önkormányzat kulturális irodája és a pályaválasztási intézet egy köztes képzési formát gondolt ki számukra: a fiatalok ősztől két éven át közismereti és bizonyos szaktárgyakat tanulhatnak majd az egyes szakmunkásképző iskolákban, a dolgozók általános iskolájában, esetleg általános iskolákban is. Akik az eladói és a büfésszakmát választják, végzettségükről hivatalos okmányt is kapnak, ám a kertészetet, építőipari és szénmegmunkálással kapcsolatos, ruhaipari, villanyszerelői ismereteket elsajátítok, a teknővájást, a kosárfonást megtanulok csak egy igazolással bizonyíthatják tudásukat a két esztendő elteltével. Természetesen ezek az ifjú betanított munkások így is több eséllyel indulhatnak majd munkát keresni, mint teljesen képzetlen társaik. A többnyire délutáni oktatásra a pályaválasztási intézetben még augusztus végén is lehet jelentkezni debrecenieknek és a megyében élőknek egyaránt. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE: Ezernél jóval több nyolcadik osztályt végzett gyerek nem lehet ősztől elsős egyetlen középiskolában sem. Köztük olyanok, akik nem is igen bírnák a továbbtanulás megpróbáltatásait, de olyanok is, akik — ha szerencsésebb évjárathoz tartoznak — minden gond nélkül vennék a középfokú akadályokat. A pedagógiai intézet és a megyei önkormányzat végzi a szervezőmunka javát, de a helyi lehetőségektől is nagymértékben függ, hogy mennyi gyerek tanulhat valamit mégis az ősztől. A központi normatív támogatás biztosított arra, hogy elinduljanak a speciális tanfolyamok, készen állnak a különböző foglalkozások oktatására a tantervek is. Ám nem mindegy, hogy mikor érkezik meg a pénz, mivel a legtöbb helyi önkormányzat képtelen megelőlegezni a szükséges összeget. Hogy végül is milyen szakmákban, melyik településeken kezdődhetnek a tíz hónapos tanfolyamok, az jórészt a helyi lehetőségektől függ. A szakemberek úgy számolnak, hogy e képzés segítségével is lesznek olyan gyerekek, akik mindenféle további képzésből kimaradnak — számukat 600 körülire becsülik. TOLNA MEGYE: A múlt napokban összesített adatok szerint jelenleg 672 munkanélküli pályakezdőt tartanak nyilván. Az általános iskolát végzett, 14-16 éves korosztályból összesen 66-an jelentkeztek munkára a megye területén. Sajnos munkalehetőséget egyiküknek sem tudtak fölajánlani. A 17-18 éves szakmunkások közül 253-an várnak munkára. Szakközépiskola után 145- en, gimnáziumi érettségivel 134-en kerültek — mint munkanélküli pályakezdők — nyilvántartásba. A végzett főiskolások közül 18-an, az egyetemi végzettségűek közül 4-en keresnek Szombathelyen a városnak 650 ezer forintjába kerül, hogy a Dózsa és az Úttörő Utcai Általános Iskolában továbbképzési osztályokat indítanak annak a 68 gyereknek a számára, akik sem munkahelyet nem találtak maguknak, sem továbbtanulni nem volt módjuk. Ezt az iskolaév vége felé közölték a szülőkkel, akik kedvezően fogadták a továbbképzési lehetőséget. Ezekben az osztályokban közismereti tárgyakkal, valamint háztartási ismeretekkel foglalkoznak a fiatalok. A tanfolyam elvégzéséről írást kapnak a diákok, ám az a legjobb esetben a következő évi felvételiknél, esetleg munkába állásnál jelenthet némi előnyt. VESZPRÉM MEGYE: A hivatalosan még tanköteles fiúk, lányok számára a megyei munkaügyi központ, összefogva a városi önkormányzatokkal, egy-két éves speciális továbbképzéseket szervez. Pápán, Ajkán, Veszprémben két-két osztályt, Várpalotán, Zircen egy-egy osztályt indítanak a nehéz helyzetbe került fiatalok részére. Ezeken mezőgazdasági, egészségügyi, géptechnikai előképzést nyújtanak. Figyelemre méltó az úgynevezett parkolóosztályok indítása is, ahol egy éven át iskolai keretben az életre készítik fel a gyerekeket, főként a lányokat, varrásra, főzésre tanítva őket. Összesen hat városban indulnak ilyen speciális szakiskolai osztályok. Az eddigi összesítések alapján mintegy háromszáz fiatal számára kínálkozik ily módon valami megoldás gondjaik enyhítésére. Ám a felmérések szerint még mintegy négyszáz 14-15 éves gyerek sorsa, foglalkoztatása továbbra is megoldatlan. ZALA MEGYE: Zalaegerszegen a júniusi adatok szerint 90 lány és 17 fiú nem tudott továbbtanulni a nyolcadik osztály elvégzése után, ám a pillanatnyi helyzet szerint szeptembertől valamennyien tanulhatnak mégis. A helyi szakmunkásképző iskolában a hiányszakmákban indítottak osztályokat. A fiúk elsősorban az építő- és a gépiparban helyezkedhetnek majd el három év múlva, a lányok vagy bőrdíszművesként, vagy a mezőgazdasági gazdaasszonyi képzés keretében szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt. A pótosztályok elindításához, működtetéséhez szükséges költségeket az önkormányzat vállalta magára Zalaegerszegen. A kommunikációs készségük fejletlen... végzettségüknek megfelelő munkát Tolna megyében. VAS MEGYE/ FOTÓ: LENGYEL MIKLÓS BELFÖLD Még nem tudják, hányan vannak Magyarországon törvény úja elé, hogy kötelező biztosítani 16 éves korig a továbbtanulást, erre a költségvetésben normatívan rendelkezésre áll a megfelelő fedezet. A települési önkormányzatok e kötelező feladat teljesítésére társulhatnak, illetve ha mégis képtelenek megoldani a továbbtanulás problémáját, akkor a megyék vállalják magukra ezt, megállapodás alapján — tudtuk meg Szűcs Miklóstól, a Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztályának vezetőjétől. Jelenleg nem lehet pontosan tudni, hogy hol nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, hiszen még az adatszolgáltatással is gondok vannak. A minisztérium saját költségvetéséből fizet a megyéknek, hogy lássák el őket a megfelelő adatokkal. Ezek az adatok a szeptember 15-ei állapotokat tükrözik majd, ám összesítésükre csak október közepén kerül sor. A legnagyobb probléma, hogy a kötelező feladatok ellátását pillanatnyilag senki nem ellenőrzi, nem kéri számon. Akadt olyan önkormányzat, amely az adatszolgáltatás jogosságát is kétségbe vonta. Bár az önkormányzati hatásköri törvény említést tesz erről, de a viták elkerülése végett a kormány rendeletet készül alkotni a neveléssel és oktatással kapcsolatos egyes feladatokról és hatáskörökről. Felmerült a Művelődési Minisztériumban az is, hogy a tankötelezettség teljesítésére, koordinációjára területi oktatásügyi központokat hoznának létre. A továbbtanulási gondok a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekben jelentkeznek tömegesen. Még mindig érinti a demográfiai csúcs az általános iskolákból most kikerülőket, akiket egy régi rugalmatlan iskolarendszer és egy ugyanilyen gazdaság fogad. Két dolgot lehet tenni. Olyan szakmai képzésre kényszerítjük a gyerek egy részét, amely előtt nem áll jövő, ami nem érdekli őket és ahonnan nagy eséllyel ki is hullanak rövid idő alatt, vagy más megoldásokban gondolkodunk. Egy-két éves képzési formában, úgynevezett felzárkóztató, speciális szakiskolába járhatnak azok, akik gyenge tanulmányi eredménnyel végeztek, illetve kommunikációs készségük is fejletlen. Ezeket meg a különböző tanfolyamokat rengeteg jogos kritika éri, bár minden gyengeségük ellenére mégiscsak emelik a tanulók általános műveltségi színvonalát, alapozó ismereteket adnak és orientálhatnak a jövendő szakmaválasztásra is. Annál mindenképpen jobbak, mint hogy az utcán csellengjenek ezek a gyerekek. Egyébként hasonló jelleggel működnek iskolák Ausztriában és az egykori NSZK területén is. Előbb utóbb Magyarországon el kell érni, hogy a közoktatás a gyerekek 15-16 éves koráig tartson. Most vagyunk a legnehezebb időszakban. A demográfiai hullám levonulásával, illetőleg a gazdaság konszolidálódásával mindenképpen javulni fog a helyzet. Kárpótlási levelezési sarok Amint azt korábban jeleztük, a kárpótlási sarok - a törvény hatályba lépése után - átalakul levelezési rovattá. A szerkesztőségünkhöz érkezett levelekre e rovat hasábjain, illetve az esettől függően személyre szólóan válaszolunk. Munkánkat az Igazságügyi és Földművelésügyi Minisztérium jogi szakértői segítik, akik szeptember közepétől — az igényektől függően —ingyenes jogi tanácsadással is állnak olvasóink rendelkezésére. K. Tiborné, bényei lakos azt kérdezi, hogy nagyapjának, akinek korábban cséplőgépe, olajütője és traktora, valamint 8 kataszteri hold földje volt, melyik adatlapot töltse ki. Válaszunk: A levélírónak, mint minden kárpótlási igénybejelentőnek először is ki kell töltenie az „A” jelű adatlapot. Ezen túlmenően ki kell még tölteni a 8 kataszteri hold föld után az „F” jelű adatlapot is. Ehhez szükséges, hogy a levélíró a földhivataltól beszerezze a föld aranykorona értékére vonatkozó igazolást is. Nem nélkülözhető az a nyilatkozat sem, amelyen megnevezi, hogy termőföldjét mikor és milyen jogcímen vették el. Az „F” jelű adatlapon ezekre a kérdésekre az adatlap 29-32. pontjaiban kell válaszolni. A levélírónak mindezeken kívül, ki kell még töltenie a „V” jelű adatlapot is a cséplőgép, az olajütő és a traktor után is. Sz. I.-né, tiszaföldvári lakos, egyszerre több kérdésre is szeretne választ kapni. A levélíró első kérdése az, hogy még 1960-ban az öröklött földjével pártoló tagként belépett a szövetkezetbe, de mivel ott munkát vállalni nem tudott, földjét jelentéktelen összegért megváltották. Az erre vonatkozó kérdés az, hogy kaphat-e földjéért kárpótlást, valamint hogy a kárpótlási jegyét férje kárpótlási jegyével összevonva, be lehet-e fektetni. Válaszunk: A megváltott föld után a levélíró jogosult a kárpótlásra, azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kapott megváltási összegről, bármilyen csekély volt is az, az „F” jelű adatlapon nyilatkoznia kell. Az elfogadott törvény szerint ugyanis ezt az összeget a kárpótlás összegéből levonják. Annak nincs akadálya, hogy a levélíró által kapott kárpótlási jegyet férje kárpótlási jegyével összevonva fektessék be. A levélíró a következő problémafelvetésben megemlíti, hogy annak idején férjével közösen vettek egy szőlőingatlant, amelyen apósának a haszonélvezeti joga is rajta volt. Később apósát bekényszerítették a termelőszövetkezetbe, a területet pedig birtokba vették, majd az ingatlant úgymond csereföldként értékesítették. Ezzel összefüggésben levélírónk kérdezi, mi a teendője a föld visszaszerzésére, illetve a kárpótlásra vonatkozóan, mivel csak a tulajdonát tudja igazolni, de az elvételnél már nem a levélíró neve szerepel. Válaszunk: A korábbi szövetkezeti földhasználati szabályozásban érvényesült az az általános elv, hogy az úgynevezett beviteli kötelezettség kiterjedt a haszonélvezettel terhelt földekre is. Az eredeti tulajdonos tulajdonjoga mindaddig fennállt, ameddig a haszonbérlő tagsági viszonyát fenntartották a szövetkezetnél. Amennyiben a tagsági viszony bármilyen okból megszűnt, és a föld eredeti tulajdonosai nem léptek be a szövetkezetbe, akkor tőlük ezt a földet megváltották. A kárpótlási törvény, miután elveti a reprivatizációt, ezért arra nem biztosít lehetőséget, hogy ezt a földet úgymond visszaszerezze. Kárpótlási jegyet kaphat a levélíró, a megváltást a föld után, amelyet többek közt földvásárlásra is felhasználhatja. A következőkben olvasónk arról ír, hogy férje szabályos örökösödési tárgyalás megtételével ingatlan vagyont örökölt. Jelenleg férje tsz-tag, de nem abban a városban és tsz-ben, ahol az ingatlan van. Ezzel összefüggésben kérdezi, hogy kell-e kárpótlási igényt beadni az ingatlan fekvése szerinti illetékes kárpótlási hivatalnál, valamint az, hogy a kárpótlási jegyet be lehet-e fektetni a termelőszövetkezete gazdasági területén. Válaszunk: A levélíró pontosan nem írja meg, hogy mit ért ingatlan alatt, de feltehetően földterületre gondol. Ez a föld, mint ahogy a kérdésfeltevésből kikövetkeztethető, jelenleg egy másik szövetkezet használatában van, de úgy, hogy férje tulajdonjoga továbbra is fennmaradt. Ebben az esetben kárpótlási igényt nem lehet érvényesíteni, mert tulajdoni sérelem nem történt. Ebből viszont az is következik, hogy tárgytalannak kell tekinteni az esetleges kárpótlási jegy felhasználására vonatkozó kérdést. Tájékoztatásul a kárpótlási jegyek felhasználásáról azért annyit elmondhatunk, hogy viszonylag széles felhasználási lehetőséget biztosít a jegy tulajdonosainak. Vélhetően sokakat érdekel, ezért ki kell hangsúlyozni, hogy a kárpótlási jegyek közvetlenül készpénzre úgy nem válthatók át, hogy ezért az átváltásért az állam garanciát is vállaljon. Ugyancsak nem lehet ezeket a jegyeket adófizetésre, vagy OTP-lakáskölcsön törlesztésre sem felhasználni. Mire használható fel a kárpótlási jegy? Meghatározom feltételek fennállása esetén termőföld, önkormányzati tulajdonú lakás vásárlására. Továbbá, állami tulajdonban lévő vagyontárgyak megvásárlására, ideértve részvények, üzletrészek tulajdonának a megszerzését is. Egzisztencia Hitel, valamint privatizációs hitel felvétele esetén saját erőként is figyelembe lehet venni. A felhasználhatósággal függ össze a kárpótlási törvény végrehajtási rendeletének az a kitétele is, amely szerint pld. termőföld vásárlása esetén az árverésen több jogosult magát meghatalmazottal is képviseltetheti. Ezen túlmenően annak sincs akadálya — mint ahogy olvasónk e kérdés iránt is érdeklődött , hogy állami vagyon vásárlásakor a férj és a feleség a kapott kárpótlási jegyét összevonva használja fel, figyelemmel arra is, hogy a kárpótlási jegy átruházható értékpapír. Dr.M.Z. A Budapest Főváros Kárrendezési Hivatal telefonszámai 1991. augusztus 14-én 10 órától megváltoznak. Az ügyfelek közvetlenül fordulhatnak az ügyfélszolgálati irodához a 117-9707 telefonszámon. A központi hívószámok: 118- 6033 és 118-6066. Postacímük: 1364 Budapest Pf. 177., a telefax száma: 117-7259. , • L. L. J. Ifjúságpolitikából elégtelen Szakmailag és politikai szempontból is elfogadhatatlannak tartja a kormány hároméves ifjúságpolitikai programtervezetét az Ifjú Demokraták Szövetsége (IDE) — közölte Eperjesi Tamás ügyvivő az SZDSZ ifjúsági szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnöki Hivatal ifjúságpolitikai titkársága által kidolgozott koncepció leginkább az egykori KISZ-akcióprogramokra emlékeztet, szétszabdalja, áttekinthetetlenné teszi az ifjúsággal összefüggő feladatokat. Az apparátusi tolvajnyelven íródott anyag tárcafeladatokkal van teletűzdelve, ám nélkülözi a konkrétumokat — jegyezték meg az IDE képviselői. Ennek példájaként említették, hogy a tervezett intézkedések mellől hiányzik a végrehajtáshoz szükséges költségvetési előirányzat. Eperjesi Tamás sajnálatosnak tartja, hogy a koncepciót nem vagy nem kielégítően egyeztették például a különféle szervezetekkel. Az SZDSZ ifjúsági szervezete ezért javasolni fogja a parlament gyermek- és ifjúsági bizottságának, hogy szorgalmazza: a koncepciót bocsássák vitára a gyermek- és ifjúsági érdekképviseletek egyeztetési fórumán. Az IDE bírálta Bárdos Balázst, az ifjúsági munkával kapcsolatos kormányteendőkért felelős államtitkárt. Szerintük a kisgazda-politikus alkalmatlan feladata ellátás F.A. Módosítani kell a kárpótlási törvény végrehajtási rendeletét? MTI ------------------------------------------Nem elképzelhetetlen, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján rövidesen sor kerül a kárpótlási törvény végrehajtási rendeletének módosítására. Az sem kizárt, hogy magát a törvényt is a társadalom igényeihez kell igazítani — értesült a Magyar Távirati Iroda az Igazságügyi Minisztériumban. Különösen a külföldieket érintő jogszabályrészletek tisztázatlanok, és a végrehajtási rendelet is több nyitott kérdést hagy e területen. Furcsa helyzetet teremt várhatóan az, hogy a kárpótlásra jogosult devizakülföldi az őt megillető kárpótlási jegyet privatizációs célra, tehát állami vagyon megvásárlására, illetőleg ingatlan, lakásvásárlásra devizahatósági engedély nélkül használhatja fel. Ugyanakkor, ha egy ingatlan értékének egy részéig, akár 95 százalékáig terjed ki a kárpótlási igény, a maradék 5 százalék készpénzzel történő vásárlásához mégis szükséges a devizahatósági engedély. A termőföld megszerzését illetően a kárpótlásra jogosult devizakülföldi nincs hátrányban a devizabelföldivel szemben — fejtette ki a tárca illetékese. A világon példa nélküli módon, az árverés során nem az adott földterületre kell majd, licitálni. A kárpótlási jegyeket a föld aranykorona értékének megváltására fordíthatják az érintettek, az aranykorona értékre licitálnak. Készpénz ez esetben nem használható. Az árverés után derül ki véglegesen, hogy kinek, hol, mekkora földet sikerült megvásárolnia. Várhatóan ellentmondásos lesz a kárpótlási jegyek másodlagos forgalmazása is, amennyiben külföldi is bekapcsolódik az ügyletbe.Természetesen az senkinek sem érdeke, hogy a külföldiek jóval olcsóbban jussanak különféle vagyontárgyakhoz — fejtették ki a szaktárcánál. A visszás helyzet elkerülésére az ÁVÜ-nek több lehetősége is van, így például javaslatot tehet arra, hogy a kormány időlegesen függesszen fel egy-egy kárpótlásijegy-sorozatot. Ezen kárpótlási jegyek átmenetileg nem használhatók vásárlásra. Lehetőség van arra is, hogy az ÁVÜ kikösse: csupán 10 százaléknyi kárpótlási jegyet fogad el. MAGYAR HÍRLAP Szigorítások a buszközlekedésben • Folytatás az 1. oldalról több, elsősorban a volt keleti blokkból származó autóbusz az alpesi utakon technikai- vagy vezetési hiba miatt felborult, ami eddig 24 külföldi turista, köztük 16 magyar állampolgár halálát okozta. Mivel Ausztriában a közúti forgalom felügyelete nem a belügy hatáskörébe tartozó központi kérdés, hanem az egyes szövetségi tartományi kormányokhoz tartozik, a bécsi központi kormány kedden felszólította a tartományok illetékes szerveit, hogy „kellő szigorral hajtsák végre” a közúti felügyeletet. Osztrák közlekedésügyi szakemberek kiszámították, hogy egy többékevésbé hatásos technikai vizsgálat legalább félóráig tartana és ha a felülvizsgálók pontosan betartanák az előírásokat, akkor rövidesen teljesen felborulna a közlekedés rendje. A statisztika szerint ugyanis a több mint 100 osztrák határállomáson óránként és egyenként 200 külföldi autóbusz halad át. Feltehető tehát, hogy a határokon legfeljebb csak szúrópróbákra lesz lehetőség, amelyeknél elsősorban a fékberendezések és a gumiabroncsok állapotát fogják tüzetesen megvizsgálni. Osztrák jogászok véleménye szerint, ha bebizonyosodik a súlyosan sérült magyar buszsofőr vétkessége, amennyiben túléli a katasztrófát , nem lenne szabad őt kiadni a magyar hatóságoknak, mert ezzel hátrányos helyzetbe kerülne. Az osztrák törvények szerint legfeljebb öt év elzárást kaphatna, míg a magyar bíróságok ugyanezért akár nyolc évre is ítélhetnék. • Pogány Jenő Géza Amint az ausztriai autóbusz-baleset részletes elemzése elkészül, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezdeményezni fogja a közhasznú személyszállító járművek üzemeltetési feltételeinek, illetve a gépkocsivezetők kiválasztásának ismételt szabályozását — tudtuk meg Császár György főosztályvezető-helyettestől. Változásra elsősorban a hazánkat elhagyó autóbuszok üzemeltetői számíthatnak, de elképzelhető, hogy a balesetet szenvedett jármű vizsgálata olyan eredményekkel is szolgál, amelyek a teljes hazai autóbuszparkot érithetik. Az autóbuszok üzemben tartásáról szóló jogszabályok még akkor születtek, amikor kizárólag állami vállalatok tulajdonában lehettek személyszállító járművek. Néhány magánvállalkozó azonban eddig is vásárolt autóbuszt, s a privatizáció kapcsán akár teljes vállalatok is magánkézbe kerülhetnek, a szabályozást tehát az új helyzethez kell igazítani. Ma ugyanis egyetlen kötelező előírás létezik: a közhasznú autóbuszokat évente hatósági műszaki vizsgára kell vinni... A Gázművek Ausztriában szerencsétlenül járt buszát korábban a Volán üzemigazgatóságánál ellenőrizték. Ezzel kapcsolatban Kutasi Jenőt, a Volán járműfenntartási szakosztályvezetőjét a vállalatuknál alkalmazott belső gépjárművizsgálati rendszerről kérdeztük. A szakember elmondta, hogy a Volánbusznak mintegy 1100 busza van, szinte mind IKARUS 200-as változat. Karbantartásukra pontos előírások vannak és ez vonatkozik a szerződéses, vagy bérbe adott járművekre is. Első fokon a napi vizsgálat áll, melyet ötnaponként aknás vizsgálat bővít. A műszaki ellenőrök már ennek betartását is szigorúan ellenőrzik. Ezt követi az I. számú műszaki szemle 5000 kilométerenként. Ekkor nem bontják meg a járművet, ám a fő veszélyforrásokat (fék, gumik, kormány) tüzetesen ellenőrzik. Egy ilyen munka 6-8 órát vesz igénybe. Félévenkénti kiemelt I. szemle (fékmegbontással) után következik az éves II. szemle. Ez már bőséges megbontással, teljes (beleértve a karosszériát, az esztétikát is) vizsgálattal jár és eltart 50*80 órát is. Ez a karbantartási rendszer a vállalat saját járműveinek műszaki vizsgát is jelent, amelyet az autófelügyelet elfogad. Természetesen bérmunkában az üzemegységek idegen buszokat is javítanak (Andor utcai legnagyobb telephelyükön havonta átlag 300-at), de ez nem jelent műszaki vizsgát. Kutasi Jenő azt is elmondta, hogy míg az elmúlt években 80-120 új járművet tudtak vásárolni, addig a romló gazdasági körülmények között mostanra 15-20-ra csökkent a számuk, így akár 13-15 éves buszokat is kénytelenek üzemeltetni. Az is igaz, hogy a csökkenő érdeklődés miatt idén például pótlás nélkül a 40 legrosszabb állapotú buszt le tudták selejtezni. Az osztályvezető végezetül hangsúlyozta, hogy anyagi problémáik ellenére vállalatuk buszjárműveinek 25 éve nem volt súlyos műszaki hibából adódó balesete. • L. K.—Sz. P.