Magyar Hírlap, 1992. március (25. évfolyam, 64-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
2 MAGYAR HÍRLAP A moszkvai rendőrség nem akadályozza meg a keddi tüntetést Kik lesznek a „szovjet haza megmentői”? Moszkvai tudósítónktól Több mint ezer volt honatya kíván részt venni az egykori Szovjetunió népképviselőinek keddre tervezett kongresszusán — állítják a szervezők, akik tegnap megkezdték a küldöttek bejegyzését. Ugyanakkor a regisztráció színhelyét, csakúgy, mint a kongresszusi ülésekét, egyelőre titokban tartják. Feltehetőleg azért, mert máig sem dőlt el, hol kerülhet sor a rendezvényre. Legalábbis ez derül ki Viktor Alksnis ezredes, volt népképviselő szavaiból, aki az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy egy sor helyiség bérleti szerződését „felső nyomásra” felmondták a tulajdonosok, és most egyszerre több lehetőséget mérlegelnek, ám a tanácskozás várható helyszínét nem nevezik meg a nyilvánosság előtt, mert az alkalmazottait esetleg elbocsáthatják március tizenhetedikéig. A hírek szerint valószínűleg egy moszkvai üzem kultúrházában tartják meg a kongresszust. Viktor Ampilov, a Dolgozó Moszkva nevű kommunista mozgalom vezetője kijelentette, hogy száz százalékig nem lehet megbízni a kongresszusban, ezért „munkásellenőrzés” alá veszik azt. A tömörülés támogatói tüntetést tartanak a tanácskozás helyszínénél. A kommunisták nagygyűlésére délután kerül sor a Manyezs téren, ahová talán a népképviselők is kivonulnak, és ott folytatják kongresszusukat. Ampilov szerint egyébként a küldötteknek Albert Makasov tábornokot, a volgai-uráli katonai körzet parancsnokát kellene a Szovjetunió elnökévé megválasztani, azok ellen pedig, akik „megsértették az alkotmányt”, tehát feltehetőleg a jelenlegi orosz vezetés tagjai ellen, eljárást kellene indítaniuk. A kongresszus feladatait illetően — úgy látszik — még a szervezők között sincs egyetértés. Gennagyij Zjuganov, a népi-hazafias erők koordinációs tanácsának elnöke, az Oroszországi KP egykori titkára például az Interfaxnak adott nyilatkozatában szembeszállt azokkal a javaslatokkal, hogy válasszanak szovjet államfőt és vezető szerveket. A történelmileg kialakult térség, az egységes hadsereg megőrzéséért, az ésszerű gazdaságpolitikáért tett minden lépés az ország javát szolgálja, de a szovjet népképviselőknek, akik a leginkább felelősek a történtekért, tetteikkel nem szabad újabb politikai, nemzeti összetűzéseket okozniuk, a kongresszus nem hozhat törvényeket — mondotta. Hasonló véleményének adott hangot a Szocialista Munkáspárt ügyvezető titkára, Jevgenyij Szoszenkov is. A régióközi képviselőcsoport tagjai nem vesznek részt a keddi ülésen, mert a rendezvényt törvénytelennek tartják — jelentették be szombati sajtóértekezletükön. A politikai feszültség fokozásán kívül a kongresszus semmilyen más eredményt sem hozhat — mondotta Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester, aki szerint a szervezőbizottság tagjait provokációs, törvénysértő tettekért felelősségre kellene vonni. A moszkvai rendőrkapitány, Arkagyij Murasov viszont nem veszi komolyan a keddi megmozdulásokat. Ő megengedné, hogy a kongresszust a Kremlben tartsák meg, és egyenes adásban közvetítse a televízió, mert így legalább az ország megláthatná, kik a „haza megmentői”, és rögtön elveszítené érdeklődését irántuk. A főváros vezetőit arra szólította föl, hogy ne adjanak lehetőséget az akciók kezdeményezőinek „politikai jó pontok” gyűjtésére, arra, hogy szenvedőkként tüntessék fel magukat a nép szemében. A moszkvai rendőrség nem fogja megakadályozni a keddi tüntetést, jelentette ki a kapitány, és úgy értékelte, hogy a Manyezs téren jó idő esetén legfeljebb 40-50 ezer ember gyűlik majd össze. Tegnap egyébként már voltak kisebb demonstrációk a kongresszus védelmében. Moszkvában néhány tucat ember tüntetett, a már ismert kormányellenes jelszavakkal, és hasonló megmozdulásokat Szentpéterváron, valamint Oroszország más városaiban is tartottak. • Poór Csaba Pravda-stop Moszkvai tudósítónktól_________ Ideiglenesen felfüggesztette megjelenését a volt Szovjetunió legnagyobb múltra visszatekintő napilapja, a Pravda. Az újság szombati számában megjelent rövid írásban a szerkesztőség egyértelműen az orosz kormányt teszi felelőssé azért, hogy kénytelen kapitulálni a pénzügyi nehézségek előtt. A piac- és árpolitika fonta hurok szorult meg a független Pravda torka körül, vélik a szerkesztők, akik „éppen csak megérezték a szabadság ízét”. A lap emögött bosszút sejt. Szerinte a hatalom iránt elfogultak azt akarják megtorolni, hogy a Pravda „nem változtatott meggyőződésén a politikai szenvedélyek piacán”. A cár idején kilencszer, az Ideiglenes Kormány alatt pedig négyszer tiltották be az újságot, legutóbb pedig tavaly augusztusban. „ A tizenötödik alkalommal 1992. március 14-én akarnak megölni bennünket” — írta szombaton a Pravda, de egyszersmind leszögezte: nem hajlandó kapitulálni. Az írás mellett közölt összeállításban külföldi és orosz újságírók fejezik ki sajnálatukat amiatt, hogy a Pravda kénytelen felfüggeszteni megjelenését, és megszólaltatják a lap egykori munkatársát, az orosz kormány egyik első elnökhelyettesét, Jegor Gajdart is. A politikus megígérte, hogy a kormány igyekszik megoldani a problémáját. •P.Cs. KÜLFÖLD Tüntetés és ellentüntetés Pozsonyban MTI ------------------------------Mintegy ötezren vettek részt szombat délután Pozsony központjában, a Jozef Tiso-féle Szlovák Köztársaság kikiáltásának 53. évfordulója alkalmából szervezett tüntetésen. A szónokok önálló szlovák államot követeltek. Tavaly ilyenkor lényegesen többen voltak a Szlovák Nemzeti Felkelésről elnevezett téren, amely — ironikus módon — az antifasiszta harc emlékét őrzi. Úgy látszik, a legszélsőségesebb nacionalista csoportok — egyre növekvő hangerejük ellenére — mind kisebb tömegeket tudnak az utcára hívni a szlovák szuverenitás parlamenten kívüli eszközökkel történő megvalósítása érdekében. A tüntetést a Szlovák Nemzeti Egység nevű párt, a Szlovák Néppárt és a Hlinka-ifjúság nevű csoport szervezte. Valamennyi jelentősebb szlovák párt és mozgalom elhatárolta magát az akciótól. Mint Ján Carnogursky kereszténydemokrata kormányfő pénteken kijelentette, az 1939. március 14-i esemény évfordulóján nincs mit ünnepelni. (A Tiso vezette szlovák állam Csehszlovákia felbomlasztása nyomán, Hitler „szárnyai” alatt alakult meg, és 1945-ig állt fenn.) A szombati megemlékezés abban a pozsonyi temetőben kezdődött, ahol Tiso sírja található. A résztvevők ezután átvonultak a főváros szívébe, ahol — az antifasiszta partizán szobrát eltakaró, fehér kettőskereszttel ékesített kék lepel előtt, szlovák zászlóerdő és magasra tartott Tiso-, valamint Andrej Hlinka-képek között — tüzes hangú beszédek hangzottak el a „szlovák birodalom” múltjáról és a szlovák nemzet önálló államalapításának történelmi jogáról. Többen „a cseh imperialisták és bolsevisták elnyomásaként” minősítették a csehszlovák állam évtizedeit. Ezzel egy időben egy másik pozsonyi téren ellenrendezvény kezdődött a Csehszlovák Föderáció fennmaradását kívánó polgári liberális irányzatú Human-mozgalom szervezésében. A koncerttel egybekötött, mégis meglehetősen csekély érdeklődést kiváltó akcióra — miként azt a plakátok hirdették — „a fasizmus, a rasszizmus és a kommunizmus elleni” harc jegyében került sor. Ötezren követelték az önálló szlovák államot az 53. évfordulón FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Jeszenszky Géza Mexikóban MTI —-------------------------A mexikói látogatáson tartózkodó Jeszenszky Géza külügyminiszter mintegy kétórás megbeszélést folytatott mexikói kollégájával, Fernando Solana Moralesszel. A megbeszéléseken nagy teret kapott a kétoldalú együttműködés. A két fél egybehangzó véleménye szerint konkrét lépésekre van szükség a gazdasági kapcsolatok magasabb szintre emelése érdekében. A közeljövőben a két ország egyezményt ír alá a kettős adóztatás elkerüléséről. Solana Morales közölte, hogy a mexikói elnök idén nyáron várhatóan látogatást tesz Budapesten. A magyar külügyminiszter örömmel fogadta a bejelentést, hangsúlyozva, hogy a látogatás kiemelkedő jelentőségű lesz a két ország kapcsolatainak új alapokon történő intenzívebb fejlesztésében. Jeszenszky Géza felvetette idegenforgalmi és légügyi egyezmény megkötésének szükségességét, szorosabb egyeztetést javasolt a két külügyminisztérium között. Felmerült a konkrét együttműködés lehetősége az olajbányászat és a mezőgazdaság területén. E lehetőségeket a két fél még a mexikói elnök budapesti látogatása előtt közelebbről megvizsgálja A magyar külügyminiszter a megbeszélések után nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát tartott. Fogadta őt Fernando Ortiz Arana, a mexikói kongresszus elnöke is. * A SZTRÁDA SKÁLA Kereskedelmi Részvénytársaság azonnali belépéssel felvételt hirdet a Budapesti Külkereskedelmi Irodába külkereskedelmi üzletkötői munkakörbe. Jelentkezés feltétele: orosz, angol nyelvvizsga. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a Sztráda Skála Ker. Rt. Budapesti Külkereskedelmi Irodájában (Budapest V., Alpári Gy. u. 4. szám alatt) 1992. március 17-én és 18-án 10—15 óráig személyesen önéletrajzzal. 2407 MH „Tárcaközi” vádaskodások Belgrádból MTI -----------------------------Szombat délután Szarajevóból Belgrádba érkezett Szatis Nambiár tábornok, az ENSZ-erők főparancsnoka, aki az előkészítő csoportoknak tart eligazítást. Belgrádba újabb előőrsök érkeztek, többek között orosz tisztek is. Borisav Jovic elnökségi tag Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz küldött üzenetében sürgős segítséget kért a világszervezettől a horvátországi szerbek elleni akciók leállítása céljából. Jovic levelében főként a Gorski Kotar-i szerbek ellen állítólag végrehajtott diszkriminációs intézkedéseket sérelmezte. Nyugat-Szlavóniában szombatra virradóra Pakrac és Lipik körzetében fegyveres harc volt, többen megsebesültek, a felek egymást vádolják. Délelőtt a helyzet rendeződött. Összetűzések voltak Baranyában is, állítólag ismét lőtték a szerb erők állásait. A jugoszláv tüzérség szombaton délben Eszéket és Jugot, továbbá Cepint és Podravljét is támadta. A belgrádi belügy-, külügy- és védelmi minisztérium közös közleményben megvádolta Magyarországot, Olaszországot, Kanadát és Ausztráliát, hogy horvát kommandósokat képez ki és dob át a szerb autonomisták és a jugoszláv szövetségi erők által ellenőrzött baranyai területekre. A Tanjug által idézett közlemény szerint Olaszország zsoldosokat képez ki, Ausztrália és Kanada pedig zsoldosokat toboroz a horvát emigráció körében. A közlemény egyik fejezete szerint Ausztria, Magyarország, Németország, Lengyelország, Olaszország és Csehszlovákia, továbbá Panama és Argentína fegyvert szállít Horvátországnak a NATO fölösleges készleteiből. Közel 250-en fejezték be katonai kiképzésüket a Magyarország területén lévő egykori szovjet katonai támaszpontokon, Pécs, Harkány és Máriagyűd vidékén. A „terrorakciókra való kiképzést” egy Gyula Attila nevű magyar ezredes irányítja — áll a belgrádi közleményben, amelyet az AFP ismertetett. A Magyar Szó „Miként szolgáljuk Antalit” címmel ismerteti a szerb újságírószövetség tájékoztatóján elhangzott vádakat a vajdasági magyar sajtó ellen. Fekete Elvira, az újvidéki tévé magyar nyelvű adásának volt főszerkesztőnője azt állította, hogy a vajdasági Magyar Szó a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének eszközévé vált, a VMDK pedig az Antall-kormány kinyújtott karja, tehát a magukat függetlennek tekintő újságírók igencsak függőek, mégpedig attól, hogy milyen parancsokat kapnak Magyarországról. Fekete Elvira, aki riportfimjeivel vált hírhedtté, a továbbiakban elmondja, hogy kénytelen volt elhagyni a magyar nyelvű szerkesztőséget, s menekültként átállni a szerb szerkesztőségbe. Osztrák—magyar megállapodás (MTI) Ausztria az illegális bevándorlókról szóló kétoldalú dokumentum aláírásáról állapodott meg Magyarországgal és Romániával. Erről az ITAR-TASZSZ számolt be vasárnap Franz Löschnak osztrák belügyminiszert idézve, aki a két ország képviselőivel folytatott megbeszéléseket. A megállapodás lehetővé teszi, hogy azonnal visszatoloncolják azokat, akiket illegális határátlépésen érnek tetten, illetve azokat, akik a határ átlépésekor nem rendelkeznek érvényes útlevéllel vagy más személyi adatot tartalmazó dokumentummal. A hírügynökség szakértők véleményét idézi, akik szerint az illegális bevándorlókról szóló megállapodás aláírásával, továbbá az államhatárok védelme céljából ezzel egyidejűleg megvalósuló együttműködés révén megszűnhet azon csoportok tevékenysége, amelyek kelet-európai és fejlődő országokból származó emberek határon át történő csempészésével foglalkoznak. Leleplezés Maxwellről? (MTI) Robert Maxwell, a tavaly novemberben titokzatos körülmények között tengerbe veszett brit sajtómágnás szovjet kém voltát bizonyító dokumentumra bukkant a The Sunday Express című brit lap. Közvetlenül Maxwell halála előtt és után sorjáztak a brit sajtóban a gyanúsítások arról, hogy az ellenzéki munkáspárti sajtót támogató Maxwell az izraeli Moszad, vagy a szovjet KGB ügynöke lett volna, de e híreszteléseket hamar elnyomták a Maxwell-birodalom valódi pénzügyi botrányának és összeomlásának fejleményei. A brit választási kampány kezdetéhez időzített legújabb leleplezésben a The Sunday Express azt állítja, hogy nyomozói iratra bukkantak, amelyet az egykori KGB feje írt alá néhány hónappal Maxwell halála előtt, s a dokumentumból az derül ki, hogy a brit Munkáspárttal rokonszenvező sajtócézárt milyen nagy becsben tartották a Szovjetunióban. A titkos irat szerint a KGB feladatul kapta, hogy óvja Maxwell személyes tekintélyét és üzleti vállalkozásait. Az ortodox csúcs döntése (MTI) A római katolikus egyházzal folytatott párbeszéd korlátok közé szorítását határozták el az ortodox egyház 12 legfőbb méltóságának eddig példa nélküli, háromnapos isztambuli tanácskozásán. A résztvevők így akarnak tiltakozni a Vatikán kelet-európai tevékenysége ellen — jelentette az AP. Az ortodox egyház azzal vádolja a Vatikánt, hogy oroszországi és kelet-európai befolyásának növelésére használja fel a vallásukat keleti szertartás szerint gyakorló katolikusokat, az úgynevezett unitus hitűeket. A Vatikán visszautasítja a vádat, mondván, hogy csupán a kommunizmus alatt elnyomott egyházak újjáépítéséhez szándékozik segítséget nyújtani — írja az AP. A dialógusban a két egyház megpróbálta közelíteni álláspontját olyan teológiai kérdésekben, mint Mária vagy a Szentháromság. Karabahi egyezmény (MTI) Tűzszünetet kilátásba helyező egyezményt írtak alá vasárnap Teheránban Örményország és Azerbajdzsán magas rangú képviselői. Az iráni és orosz közvetítéssel folytatott karabahi béketárgyalásokon a felek abban is megegyeztek, hogy feloldják az egymással szemben érvényben levő gazdasági szankciókat. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a szerződést szintén aláíró Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter sajtónyilatkozatban közölte: a tűzszünet azután lép életbe, hogy azt aláírja az örmény és az azeri elnök is. Az aláírás várható időpontját nem említette az iráni politikus. Világhíradó 1992. március 16., hétfő Nastase:Kozirjev tanácskozás a román—orosz viszonyról Nincsenek megoldhatatlan problémák Bukaresti tudósítónktól A román fővárosban úgy tudják, hogy a külsőségek mellőzésével, puritán stílusban zajlott le Moszkvában Adrian Nastase román külügyminiszter és orosz kollégája, Andrej Kozirjev találkozója. A bukaresti és a moszkvai diplomácia vezetője zárt ajtók mögött tárgyalt, a megbeszélések tartalmáról mindössze rövid, négypontos közleményt adtak ki. Romániában közölték, a két fél egyaránt úgy értékelte, hogy országaik kapcsolataiban „nincsenek megoldhatatlan problémák”, folyik a román—orosz viszonyt szabályozó alapszerződés megszövegezése. Bejelentették: Borisz Jelcin remélhetőleg ellátogat Bukarestbe. Nyomban a megbeszélések után Nastase sajtóértekezletet tartott a moszkvai román nagykövetségen, ahol több mindent elárult a tárgyalásokról. Ezek szerint kiemelt helyen szerepelt a Moldovában kialakult feszült helyzet, amelynek kapcsán megállapodtak abban, hogy a konfliktust csakis békés, politikai úton lehet rendezni. A bukaresti diplomácia vezetője nem tagadta, hogy a kozákok beavatkozása a fegyveres összetűzésekbe a román közvéleményben olyasfajta érzéseket keltett, hogy az orosz vezetés részéről hiányzik a helyzet rendezésére irányuló akarat. Hozzátette: határozottabb fellépésre van szükség a románellenes hangulat, és az oroszellenes megnyilvánulások megszüntetése érdekében. A moszkvai televízió hírét, miszerint romániai önkéntesek is harcolnának a Dnyeszteren túl, Adrian Nastase ez alkalommal is határozottan cáfolta, félretájékoztatásnak nevezte. A megbeszéléseken szóba került még egy olyan kérdés, amely élénken foglalkoztatja a román közvéleményt. Az 1918-ban és 1945-ben a Szovjetunióba vitt román kincsekről, jelentős mennyiségű aranyról és más értéktárgyakról van szó. Ennek kapcsán a román diplomata örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy Kozirjev nem zárkózott el a problémától azzal, hogy nincsenek kielégítő információi róla, hanem beleegyezett: létesítsenek két szakértői csoportot az értékek sorsának tanulmányozására. Végezetül Nastase leszögezte: „Elvi választ kapott” arra a román, „elvi szinten megfogalmazott kérésre”, hogy Szentpétervárott létesítsenek román főkonzulátust. • Bogdán Tibor MTI-----------------------------Többen meghaltak a Moldvában hétvégén lezajlott újabb nemzetiségi összecsapásokban, a Reuter és az AP azonban eltérő adatokat közölt a halálos áldozatok számáról. Az AP-vel azt közölte a Dnyeszteren Túli Védelmi Bizottság elnöke, hogy a szombaton Chisinautól északra egy faluban kirobbant harcban legalább 6 (orosz) milicista és 15 moldvai rendőr vesztette életét. Az orosz szakadárok vasárnapra virradóra felrobbantottak két hidat a Dnyeszter-folyón, köztük a Chisinaut Dubasszárival, a Dnyeszteren túli terület második legnagyobb városával összekötő legfontosabb hidat. Románok lakta falvakból nők és gyermekek csónakon menekültek át Moldvába — jelentette az AP. Szombaton az oroszok egy több száz fős csoportja megostromolta a hadsereg tyiraszpoli támaszpontját és nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányolt. Moldva nem akarja feladni a Dnyeszteren túli területet, mert az gazdaságilag értékes vidék és jelentős román kisebbség lakja. Az oroszok viszont nem kívánnak Moldvában maradni, mert attól félnek, hogy a Romániával való egyesülés után másodrendű állampolgárokká degradálódnak — írja az AP. Az orosz szeparatisták vezetője, Igor Szmirnov, egy 10 ezer fős milíciát irányít, melyet kozák zsoldosok százai erősítenek. Washingtoni tudósítónktól Az USA Today hasábjain Zbigniew Brzezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadója is hozzászólt a Nixon—Bush vitához a FÁK megsegítéséről, méghozzá közép-európai szemszögből. Brzezinski így út: „Történelmileg időszerű és stratégiailag szükséges Richard Nixon, volt elnök felhívása, amikor aktívabb amerikai reagálást sürgetett az oroszországi krízisre. Nagyon is igaza van, amikor rámutat, hogy kormánypolitikai vákuumban élünk. A volt kommunista birodalommal szembeni amerikai politika sokkal közelebb került a jelszavak puffogtatásához, mint a stratégiailag indokolt cselekvéshez. Mindezt figyelembe véve az is fontos, hogy a posztkommunista átalakulás nehéz állomásainak tudatában foglalkozzunk az Oroszországnak szánt segítséggel. Nem minden volt kommunista államból lesz egyidőben piacgazdaságra alapozott demokrácia. Egyesekből talán soha, mások pedig áldozatul fognak esni a prolongált posztkommunista válságnak. Következésképpen a nyugati politikának különbséget kell tennie a sikeres átállás tényleges jelöltjei és azon államok között, ahol stratégiailag szükséges a káros következmények korlátozása. Egyértelmű, hogy a közeljövőben kizárólag három, volt kommunista országnak, Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak van esélye a demokratikus állam megteremtésére. Nagyon fontos és roppant égető tehát, hogy az amerikai és európai támogatás ide összpontosuljon, hogy ez a három állam még ebben az évtizedben politikailag és gazdaságilag egyaránt készen álljon az európai integrálódásra. A közép-európai siker lesz a volt Szovjetunióban a példakép. Ugyanakkor a közép-európai kudarc előrevetítheti az árnyékát a sokkal nagyobb méretű összeomlásnak a volt Szovjetunióban. Ami egyébként a volt Szovjetuniót illeti, most az a legfontosabb, hogy biztosítsuk: Borisz Jelcin erőfeszítései nem fulladnak kudarcba és megindulnak a hosszú távú, nehéz reformok. Ezeknek a reformoknak a végső célja az kell, hogy legyen, hogy a közép-európaihoz hasonló demokratikus rendszer jöjjön létre. • Révai Zsolt / Hozzászólás a Nixon—Bush FÁK-vitához Brzezinski stratégiát sürget Lech Walesa az értelmiség ellen MTI ------------------------------Viharosra sikerült a lengyel Szolidaritás gdanski szervezetének harmadik kongresszusa, amelyen részt vett és beszédet mondott Lech Walesa államfő is. A megbeszélést több órára meg kellett szakítani egy bombariadó miatt. A köztársasági elnök beszéde alatt telefonált egy ismeretlen, aki közölte, hogy a hajógyári irodaház tanácstermében, a kongresszus színhelyén bombát rejtettek el. A termet kiürítették és gondosan átvizsgálták, de nem találtak pokolgépet. Lech Walesa azonban valódi politikai bombát robbantott, amikor két órán át válaszolva a résztvevők kérdéseire minden korábbinál élesebben támadta a Szolidaritásból kinőtt értelmiség magatartását. Az elitek, mint mondotta, nem mondanak igazat a nemzetnek, nem segítenek a munkanélkülieken. Ezek az emberek „a mi hátunkon jutottak fel a csúcsra, s most otthagytak minket félúton, pedig nekik kellett volna végigvinni a reformokat”. Kazimierz Frydel, a gdanski műszaki egyetem kongresszusi küldötte e kijelentések elleni tiltakozásul lemondott mandátumáról és elhagyta a termet. Walesa e kirohanása valószínűleg nagyon is tudatos politikai célt szolgált — az általa óhajtott nagykoalíciós kormány létrehozását, aminek éppen most csillant fel a lehetősége. Jan Olszewski miniszterelnök és a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Tadeusz Mazowiecki megbeszéléseit követően vasárnap dönt a Demokratikus Unió, hogy hajlandó-e szövetségre lépni a jelenlegi kormánykoalícióval, az államfő szavai valószínűleg ezért próbálták az értelmiséget emlékeztetni hazája iránti felelősségére.