Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)
1992-09-15 / 217. szám
1992. szeptember 15., kedd MH-információ Göncz Árpád személyében először utazik magyar államfő a független Szlovéniába. A kedden kezdődő kétnapos hivatalos látogatással a köztársasági elnök Milan Kucan szlovén elnök meghívásának tesz eleget. Útjára feleségén kívül elkíséri többek között Wolfart János államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, valamint Hírnök József, a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnöke is. A szlovén államfő Lendván fogadja majd Göncz Árpádot, aki a városi önkormányzat székházában találkozik a magyar kisebbség képviselőivel, este pedig szálláshelyén fogadja Janes Drnovsek miniszterelnököt. A hivatalos elnöki tárgyalásra szerdán délelőtt kerül sor Ljubljanában. Göncz Árpád találkozik Franz Gucarral, a szlovén parlament elnökével, és udvariassági látogatást tesz Joze Strgannál, Ljubljana polgármesterénél. A köztársasági elnök a tárgyalásait értékelő sajtókonferencia után hazafelé megáll Szentgotthárdon, ahol találkozik a Magyarországi Szlovének Szövetségének képviselőivel. A szlovéniai látogatással Göncz Árpád a kétoldalú együttműködés fejlesztésére irányuló magyar szándékot kívánja hangsúlyozni — mondta a Magyar Hírlap érdeklődésére Faragó András elnöki szóvivő. Az államfő tárgyalásain széles körűen megvitatják a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kérdéseit. Göncz Árpád közvetlen információt szeretne kapni a délszláv válságról és a boszniai helyzetről, és megvitatni partnereivel a krízis megoldásának lehetséges módjait. Ami a magyar—szlovén gazdasági kapcsolatokat illeti, minden lehetőség adott a közvetlen partneri viszony kiépítésére. A köztársasági elnök tárgyalásain felmerülő esetleges javaslatokat és felvetéseket az illetékes magyar szakminisztériumoknak továbbítják majd — mondta Faragó András. Kiemelten fontos kérdésként szerepel majd a köztársasági elnök tárgyalásain a nemzeti kisebbségek ügye. A délszláv válsággal összefüggésben egyrészt áttekintik a problémakört regionális méretekben, másrészt pedig a kétoldalú kapcsolatokat érintően. Az elnöki szóvivő jelzésértékűnek nevezte, hogy Göncz Árpád Szlovéniában elsőként az ottani magyar kisebbség képviselőivel találkozik, a látogatás méltó befejezéseként pedig Szentgotthárdon a magyarországi szlovén kisebbség tagjaival. •M. Cs. / / Göncz Árpád hivatalos látogatásra Szlovéniába utazik Előtérben a kisebbségek ügye MTI A magyarok világtalálkozójával egy időben tartották meg Kijevben az ukránok világfórumát, melyen a Kárpáton túliak is képviselve voltak. A fórumról az utóbbi napokban szinte minden ukrán nyelvű lapban megjelentek írások a résztvevők tollából. Napvilágot látott a világfórum keretében tartott kárpátaljai fórumról szóló tájékoztató s az annak résztvevői által elfogadott nyilatkozat is, melyet a Kárpáton túli néptanácsba tömörült szinte valamennyi ukrán társadalmi szervezet képviselői aláírtak. A nyilatkozat vegyes érzelmeket váltott ki a kárpátaljaiak és különösen a nemzeti kisebbségek körében. Annál is inkább, mivel az állásfoglalásnak súlyt ad az a körülmény, hogy azt az ukránok világfórumán fogadták el, és aláírói között ott van a Kárpáton Túli Ukrán Néptanács és szinte valamennyi ukrán kulturális szervezet és intézmény vezetőinek, illetve képviselőinek a neve, akik az önálló ukrán államiság megteremtéséért szállnak síkra. Ezért különösen figyelemreméltó ez a nyilatkozat, amelynek hangvételét és egyes megállapításait nem csak az egységes ukrán állam ellenségeinek nevezett ruszinokra, hanem valamennyi nemzeti kisebbségre nézve sértőnek találták az érintettek. Meghökkenést keltett mindenekelőtt az a megállapítás, hogy Ukrajnában és így Kárpátalján is, melynek sorsa — mondja ki a nyilatkozat — egyszer és mindenkorra megoldást nyert a demokratikus, független Ukrajna keretében, van egy „gazda nemzet", az ukrán és vannak nemzeti kisebbségek. Ezeknek a „gazda" elismeri azon jogát, hogy fejlesszék kultúrájukat és nyelvüket, s beszámítja őket az államalapító Ukrajna népe fogalmába. A nyilatkozat aláírói különböző társadalmi szervezetek és intézmények nevében kifejezik azt az elvárásukat, hogy a lakosság 22 százalékát kitevő nemzeti kisebbségek tartsák tiszteletben a 78 százalékot képező ukrán lakosságnak, „eme föld gazda népének" a jogát. Nem fejtik ki konkrétan, hogy mit értenek a „gazda nemzet" jogán, ám ebből a megkülönböztetésből úgy tűnik: a nemzeti kisebbségektől megtagadják azt a jogot, hogy ők is gazdának érezzék magukat szülőföldjükön. Elvárják viszont a nemzeti kisebbségektől, hogy közös álláspontra jussanak eme nyilatkozat értelmi szerzőivel. Hasonlóképpen foglaltak állást a fórum résztvevői a vallási kérdésekben is. Kimondják: a görögkatolikusoknak be kell olvadniuk az egységes ukrán görögkatolikus egyházba, el kell vetniük szeparatizmusukat, vagyis fel kell adniuk a munkácsi görögkatolikus egyházmegye önállóságát. A Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek kulturális szövetségei még nem foglaltak nyilvánosan állást a nyilatkozat kapcsán, az újságok közül is csak az Ungváron megjelenő Jegyinsztvo Plusz című orosz nyelvű hetilapban jelent meg tiltakozó írás . Köszönjük, gazda! címmel. „Szomorú dolog ilyen felfedezésekről olvasni, és még szomorúbb, hogy a nyilatkozat aláírói között több tekintélyes név is szerepel” — összegezi véleményét a tiltakozó cikkszerző. Az ukránok világfóruma bevezette a „gazda nemzet” fogalmát Az orosz kisebbség lapja már tiltakozott Megkérdőjelezték az érvényességet „Elfogult, részrehajló” jelentés Bukaresti tudósítónktól____________ Elfogultnak és részrehajlónak minősítik Romániában azt a jelentést, amelyet Friedrich König az Európa Tanács jelentéstevőjeként terjesztett a magyar és a német kisebbség helyzetéről a tanács parlamenti közgyűlése elé. König augusztusban vizsgálódott Romániában. A legnagyobb példányszámú napilapok egyike, az Adevarul „hitelt érdemlő forrásokra" hivatkozva arról számol be, hogy a dokumentum egyoldalúan ismerteti a Romániában élő magyar nemzetiség helyzetét. Franciaország, Spanyolország, Dánia és Belgium képviselői például az ET parlamenti közgyűlésében megkérdőjelezték a jelentés érvényességét, azzal érvelve, hogy hiányzik mellőle a testület által kijelölt másik két jelentéstevő beszámolója, így 1993 tavaszán újabb jelentéstevőket jelölnek ki a romániai nemzeti kisebbségek helyzetének felmérése céljából, s csak jövő ősszel kezdődik meg az érdemi vita Románia teljes jogú ET-tagságáról. Az Adevarul strasbourgi forrásokra hivatkozva arról tájékoztat: Budapest az ET-ben részt vevő, általa „ellenőrzött" küldöttségek útján intézkedett, hogy König jelentését „tájékoztató jellegű" dokumentumnak tekintsék, amelyet majd a jövő esztendő elején Romániába látogató szakértők további adataival egészítenek ki. A lap szerint a francia küldöttség úgy vélekedett: a jelentést Budapesten véglegesítették, erre utal az is, hogy Friedrich König Bukarestből „meglepő módon" a magyar fővárosba utazott. Az Adevarul „gyermekdednek" minősíti Könignek azt a magyarázatát, hogy egyes magyar fogalmak pontos megértése és fordítása céljából tett kitérőt Budapesten. • Bogdán Tibor Áthidaló megoldás MTI ------------------------------------Ez év őszétől ötven levelező tagozatos hallgatót fogad Szlovákiából a Győri Tanítóképző Főiskola és harmincat a Kecskeméti Kertészeti Egyetem. A hallgatók nem Győrbe és Kecskemétre járnak majd konzultációkra, hanem az oktatók mennek majd rendszeresen Komáromba, ahol egyelőre tartós nehézségekbe ütközik a magyar egyetem létrehozásának terve. Pásztor István, a szlovákiai Komárom polgármestere elmondta, hogy ezt az utat egyelőre áthidaló megoldásképpen választotta a város. A szlovákiai magyar felsőoktatás — elsősorban a pedagógusképzés — égető gondjait a magyar egyetem megteremtésével kívánják megoldani. Ami ősszel elkezdődik, az még nem tekinthető egyetemnek, mivel az nem más, mint a város által törvényes keretek között létrehozott oktatási vállalkozás. A polgármester elhárította a pozsonyi Koridor szombati számának azt az állítását, miszerint egy idegen állam — Magyarország — két főiskolája alapított volna ily módon saját munkahelyet szlovák területen. Belpolitikai vihar Olaszországban a líra leértékelése körül Amato kormányfő távozását követelik Reuter -------------------------------A líra leértékelésével nem sok haladékot nyert Giuliano Amato olasz miniszterelnök a bírálóival szemben. Egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá, hogy a kormány keményebben lépjen fel a gazdaság ráncbaszedése érdekében. Sokan kritizálják őt a valutaválság kezeléséért, sőt még a lemondását is követelik. Amato erre azt mondja, hogy a líra értékének 7 százalékos esése ellenére hiba volna olasz leértékelésről beszélni. „Nem a líra lett leértékelve, hanem a márka fel” — mondta Amato a televízióban. A legnagyobb olasz bank vezetőjének véleménye szerint a lépés vereség, és „több értelme lett volna, ha ez a kiigazítás olyan gazdasági intézkedésekkel párosul, amelyek képesek lettek volna helyrehozni a pénzügyeinket”. Gianni Zandano, az Instituto Bancario San Paolo de Torino elnöke úgy nyilatkozott a torinói La Stampának, hogy amire már régóta szükség volna, az a költségvetési deficit és a közadósságok csökkentése, mert az egész Európai Közösségben Olaszországban a legnagyobb a deficit és az adósság. Ugyanezt visszhangozta Gianni Agnelli, a Fiat autógyárcsoport vezetője is, aki szerint létfontosságú volna a lehető leggyorsabban csökkenteni a nyugdíjakra és az egészségügyre kiadott pénzeket, mert ez a két fő forrása a költségvetési hiánynak. Giorgio La Maisa, a republikánusok vezére, akinek kis pártja hagyományosan az üzleti élet nézeteit tükrözi, azért hibáztatta Amatót, hogy miatta vesztegetett el az Olasz Nemzeti Bank 40 billió lírát (34 milliárd dollárt) a valuta hasztalan védelmére. .Amatónak most már tényleg mennie kell” — mondta La Maisa, hozzátéve, hogy a miniszterelnöknek valóban nehéz dolga van a kabinetben, mert az egészségügyi és a munkaügyi miniszter nem hajlandó hozzájárulni az egészségügyi és a nyugdíjkiadások csökkentéséhez. Amato vasárnap éjjel még nagyobb szigorításokat helyezett kilátásba, és azt ígérte, hogy nem fogja a parlament megkerülésével, rendeleti úton megreformálni a nyugdíjrendszert. La Maisa, aki első pillanattól fogva bírálja Amato kormányát, azt mondja, hogy sokkal szélesebb koalícióra van szükség, amelybe be kell vonni az egykori kommunista pártot és az Északi Ligát is. Hasonló volt az értelme az egyik állami rádió szokatlan szerkesztőségi jegyzetének, amely azt hangsúlyozta, hogy csak nemzeti egységkormány lenne képes kezelni Olaszország gazdasági szükségállapotát. Amato kormányának csak 16 fős bizonytalan többsége van a parlament alsó házában. A kormányfő a múlt héten három évre szóló különleges felhatalmazást kért a parlamenttől a gazdasági válság esetére, de nagy ellenállásba ütközött. Amato számára az lesz az első nagy megméretés, amikor a kormány arra akarja rávenni a szakszervezeteket, hogy kössenek egyezséget a bérköltségek csökkentéséről. Ez most különösen nehéznek ígérkezik, mivel a szakszervezeti vezetők attól félnek, hogy a leértékelésnek inflációs hatásai lesznek. Amato nagy győzelemnek tekintette a július 31-ei megállapodást, amelyben a szakszervezetek feladták a béreknek az inflációhoz igazodó automatikus emelését. Vasárnap Amato hangsúlyozta is, hogy a megállapodás érvényben marad. KÜLFÖLD-BELFÖLD Morvay: Ausztria talán nem zárja le a határt A Kis-Jugoszlávia polgáraival szemben bevezetett osztrák vízumkényszert követően — jórészt a nemzetközi közvélemény nyomására — a bosnyák és más menekültek egy része változatlanul bejuthatott Ausztriába mondta érdeklődésünkre Morvay István, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Genf és London után pedig több kormány vélte úgy, hogy a konferenciákon megfogalmazott célok érdekében cselekedni kell, így néhány ország menekültek újabb csoportjait fogadta be. Ez a segítőkészség azonban — az államtitkár szerint — átmenetinek bizonyul majd. Az osztrák belügyminiszter napokban tett bejelentése kapcsán, miszerint nem képesek további menekültek elhelyezésére, Morvay István úgy véli: ez inkább politikai deklaráció, nyomásgyakorlás, mintsem Ausztria teljes elzárkózását jelenti. Ugyanakkor érthető, ha egy állam saját érdekeit helyezi előtérbe, s védekezni kíván a menekültek áradatának nem kívánt hatásaitól. A Szabadság Párt képviselte szélsőséges idegengyűlöletről szólva Morvay elmondta, Ausztriában valóban van bizonyos tömegbázisa ennek a szervezetnek, ám azt nem tudhatja, hogy a hivatalos politikát a párt mennyire képes befolyásolni. Egyébként jelenleg magyar belügyi küldöttség tartózkodik Ausztriában, hogy az aláírandó toloncegyezményt egyeztessék. A megbeszéléseken várhatóan a bejelentés következményeiről is szó esik. Az államtitkár utalt arra is, hogy Bulgária szintén lezárta a határt Kis- Jugoszlávia polgárai előtt. Ezt hivatalosan azzal indokolták, hogy sokan csak benzinvásárlás céljából lépik át a határt. Ám ott is inkább a szerb kitelepítési politika elleni lépésről lehet szó, ugyanis bosnyák menekülteket Bulgárián, Románián és Magyarországon át szintén indítottak útnak Nyugat felé. Az államtitkár kifejtette: a menekültügy Magyarországon egyelőre nem vált jelentős feszültségforrássá, ami jórészt a mértéktartó menekültügyi politika érdeme. Ám az idegenekkel kapcsolatban egyre többen és mind hangosabban nyilvánítanak véleményt, esetenként a tényeket jelentősen torzítva és félremagyarázva. Elejét kell venni azonban annak, hogy bármely szélsőséges megnyilvánulás a közhangulatot rontsa, a kedélyeket szítsa vagy valamelyik népcsoport elleni gyűlölködésre uszítson. Ez olyan, önmagát erősítő folyamatba torkollhat, amely veszélyezteti a menekültkérdésben kialakult konszenzust, sőt hosszabb távon destabilizáló tényezővé válhat. A konfliktusok megelőzése érdekében ma sokkal nagyobb türelemre, visszafogottságra van szükség. • L. K. MTI ----------------------------------------Csúcsértekezletet tartottak tegnap este a menekültkérdésről Ausztria szövetségi és tartományi politikusai. Löschnak belügyminiszter és Christof Zernatto karintiai tartományi főnök sajtóértekezleten ismertették azokat a döntéseket, amelyeket a jelenlevők hoztak. A határellenőrzés szigorítása minden bizonnyal torlódást és sorokat eredményez majd a határokon — mondotta Löschnak belügyminiszter. A cél az, hogy csakis a közvetlenül harcok sújtotta területekről engedjenek be menekülteket Ausztriába. Nem engedik be a Macedóniából érkezőket és azokat sem, akiket valamelyik nyugati országból vízumuk lejárta miatt toloncoltak ki. Az osztrák belügyminiszter szólt arról, hogy nem csak a konkrét befogadási kapacitás van fogytán, hanem az osztrákok morális ereje is. Az SZDSZ és a Fidesz a szocialisták közeledési szándékáról Együttműködésük részben automatikus Az elmúlt hét végén az MSZP frakcióülésén megfogalmazódott, hogy szorosabbá kell tenni a párt együttműködését liberális ellenzéki partnereivel. Ennek fogadtatására kérdeztük a Fidesz és az SZDSZ egy-egy vezető politikusát. Tardos Márton (SZDSZ): ha komoly az MSZP javaslata, akkor az SZDSZ kompetens szerveinek tárgyalását igényli. Szerintem a két liberális párt szoros együttműködése egy axiomatikus követelmény. A jelenlegi politikai helyzetben az 1994-es választásokon a liberális pártok erősödése várható. Ha a Fidesz és az SZDSZ hatásosan akar politizálni az 1994 után megerősödött helyzete alapján, akkor nem biztos, hogy célszerű lenne önállóan kormányozniuk. Az 1994 utáni nehézségek nagyon nagyok lesznek: a liberális politikával szentben jobbról és balról is jelentős támadásokra lehet számítani. Az SZDSZ szerint éppen ezért nyitott politikát kell folytatni, keresve a szövetségeseket. Az MSZP-n belül is szövetségeseket kell találni, hogy a szocialista párt egésze ilyen lehet-e, az már egy bonyolult kérdés. Az MSZP-ben két ellentmondásos céllal politizálnak: egyrészt építhetnek a társadalmi elégedetlenségre, de ha csak erre alapoznának, akkor a liberálisok nem lehetnek szövetségesek. Azok a szocialisták viszont, akik elfogadják az átmeneti időszak nehézségeit és népszerűtlenségét, lehetnek partnerek. Másrészt, ameddig a mai kormány zavartalanul uralja a helyzetet, addig a kialakult együttműködés folytatása várható. Az ellenzéki kapcsolat ugyanis viszonylag automatikus: egyes elemzések egyeztetés nélkül is ugyanolyanok. Ha 1994-ig nem lesz törés a politikában, akkor ezeknek a trendeknek továbbélésére lehet számítanunk. A szervezkedésnek nemigen van értelme, az ellenzéki kapcsolat automatikusan is kialakul. Hozzátenném: a politikában a pragmatizmus az uralkodó. Számunkra fontos, hogy kik, mely személyiségek alakítják majd meghatározóan az MSZP politikáját. Az tehát, hogy például Paszternák László vagy Vitányi Iván lesz inkább meghatározó a szocialisták politikájában. Áder János (Fidesz): Jó lenne, ha az MSZP álláspontja végre nyugvópontra jutna és egy kikristályosodott, biztos pártvéleményhez lehetne igazodni. Az MSZP korábbi felfogása eléggé gyorsan változott meg, ami magyarázható a helyzet módosulásával, de azzal is, hogy korábban nem volt teljesen megalapozott a párt véleménye. 1990 óta azt mondjuk, amit a Fidesz ma is fenntart: legalább beszélő viszonyt minden párttal igyekszünk megtartani, egy olyan kapcsolatot, amely legalábbis nem zárja ki egy majdani koalíciós együttműködés lehetőségét. Ez alól a kivétel Torgyán József volt, s ez most kibővült a Csurka által fémjelzett irányzattal. Semmiképpen sem lenne jó olyan helyzetet előidézni, amelyben csak egy koalíciós alternatíva jöhetne létre és a választás, a szövetségi rendszerek lehetősége már most 1992-ben beszűkülne. A szocialisták szorosabb ellenzéki kapcsolattartásra irányuló javaslatának konkrét formát kellene adni. Egy ilyet szívesen megtárgyalnánk. Eddig sem zárkóztunk el attól, hogy bizonyos kérdésekben — akár átfogóbb témakörökben — ellenzéki avagy hatpárti egyeztetésre kerüljön sor. Ezt nem mindig sikerült tartani — azt hiszem, innentől már nem a Fideszen múlik. Az ellenzéki pártok között egyébként akkor van értelme a konzultációknak, ha nincs lényeges különbség álláspontjaik között. Az együttműködésre konkrét esetekben látunk lehetőséget, informális beszélgetésekre pedig a parlament folyosóin nyílik mód és lehetőség. • Sz. P. Jeszenszky Lantosról MTI ... Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt fitneszsorozatának előadójaként kitért arra, hogy Tont Lantos, magyar származású amerikai törvényhozó kezdeményezésére a képviselőház a Csurka-tanulmány kapcsán napirendjére tűzi a magyarországi belpolitikai helyzetet. Leszögezte: Magyarország számára fontos, hogy a világ minden esetben avatkozzék be, ha a demokrácia megsértését tapasztalja valahol. Budapestnek semmiféle félnivalója nincs. Ha az amerikai kormány meg akar ismerkedni Magyarország és a régió helyzetével — ám tegye. Egy hallgató szóba hozta Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő izraeli látogatását és minapi rádiónyilatkozatát, amelyben határozott igennel felelt arra a kérdésre, létezik-e antiszemitizmus Magyarországon. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Göncz Árpád az érvényes alkotmány szellemében ugyanúgy viselkedik Izraelben, mint Hájim Herzog izraeli államfő Budapesten, amikor a nemzeti egységet kifejező közjogi méltóságként tartózkodott az izraeli belpolitikai élet kommentálásától. Az elnöknek a külügyminiszter ellenjegyzésével ellátott szövegekhez kell tartania magát külhoni útjai során — mondta a külügyminiszter. Hősi halottá nyilvánították a meggyilkolt rendőrt (MTI) Hősi halottá nyilvánították a Vácott meggyilkolt Máté András rendőrzászlóst az Országos Rendőr-főkapitányság hétfő reggeli vezetői értekezletén. A munkáspárt tiltakozik (OS) A munkáspárt elnöksége határozottan elítéli a kormány nyílt beavatkozását a szakszervezetek belügyeibe. A szakszervezetek sorsáról csak maguk a szervezett dolgozók dönthetnek. A munkáspárt elnöksége követeli, hogy az Országgyűlés ne tárgyalja a kormány törvénytervezetét a szakszervezeti választásokról, s kötelezze a kormányt a szakszervezeti tömörülések megállapodásának tiszteletben tartására. Névletiltás (MH) A Fekete Doboz Videófolyóirat Alapítvány közli, hogy a Gaz Magyar híradó dasági Versenyhivatal Versenytanácsa 1992. június 3-ai határozatában a Pesty László vezette kft.-t a Fekete Coboz név használatától eltiltotta. Miután a kft. vezetője a határozatnak nem tett eleget, a versenytanács 1992. szeptember 8-án elrendelte a végrehajtást. Ma jár le a gépjárműadó befizetési ideje (MTI) Büntetés nélkül már csak egy napig lehet befizetni az ez évi gépjárműadó — súlyadó — második félévi díját. Szeptember 15. után ugyanis a törvény által ezzel a feladattal megbízott polgármesteri hivatalok késedelmi kamatot számítanak fel. Annak mértéke minden naptári nap után a számításkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ingyenlabor a BME-nek (MH) Tegnap adták át a műszaki egyetemen azt a korszerű, nyolcvanezer márkás laboratóriumot, melyet a szlovéniai Brest cég ingyen rendezett be. A laboratóriumi felszerelések mellett iskolabútorokat, szállodai és iskolaberendezéseket gyártó Brest felajánlotta hasonló laborok berendezését más egyetemeknek is. Hatszázegyezer munkanélküli (MTI) A legfrissebb, előzetes adatok szerint augusztus végén 601 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, s ez III százalékos munkanélküliségi rátának felel meg — közölték a Munkaügyi Minisztériumban. Augusztusban a korábbi hónapokban regisztráltnál jóval kisebb mértékben növekedett az állástalanok száma, összesen 14 ezerrel. Aggasztó viszont, hogy a 601 ezer munkanélküli közül 52 ezer a pályakezdő, illetve, hogy Szabolcs megyében elérte a 20 százalékot az állástalanok aránya. Augusztus végén a munkanélküliek 78 százaléka, összesen 470 ezer állástalan részesül ellátásban. .......3 MAGYAR HÍRLAP Napirenden Túra és Kétegyháza • Fi ily látás az I. oldalról Az Országgyűlés jelentős többséggel megszavazta Glattfelder Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványának napirendre tűzését, amelynek célja a kárpótlással összefüggő jogszabályok végrehajtását ellenőrző parlamenti vizsgálóbizottság felállítása. A bányászatról szóló törvényjavaslatról Szabó Iván miniszteri expozéjában hangsúlyozta, az ágazat ismert helyzete miatt döntött úgy a kormány, hogy az ipartörvények közül elsőként a bányatörvényt terjeszti az Országgyűlés elé. A tervezet szerint az ásványi nyersanyagok továbbra is az állam tulajdonában maradnának és ennek alapján a bányászat joga az államot illetné meg. Az ezen alapuló bányászati tevékenységet a tervezet olyan állami monopóliumnak minősíti, amelynek időleges gyakorlása koncessziós szerződéssel másnak átengedhető. A miniszter hangsúlyozta, hogy ennek ellenére az állam szerepe az ágazatban megváltozik, kivéve a bányabiztonsági követelményeket, mert ott továbbra is a legszigorúbb követelmények szerint kívánnak eljárni. A miniszter szólt arról, az érdek-képviseleti szervezetek hiányolják az új törvénytervezetből, hogy az a bányászok erkölcsi és anyagi elismeréséről nem rendelkezik. A kormány álláspontja az, hogy ennek szükségszerűségével ugyan egyetért, de a hűségjutalom, vagy például a szénjáradék kérdését a munkajogi szabályzat keretei közt kell rendezni. Szüts István, az MDF vezérszónoka szerint újdonság, hogy a készülő bányatörvény az emberi élet, egészség, a környezet és a tulajdon védelmének érvényre juttatásával fogja szabályozni a bányászati tevékenységet. Az ellenzék vezérszónokai közül Szalay Gábor (SZDSZ), Pál László (MSZP) és Kósa Lajos (Fidesz) egyaránt hiányolták a tervezetből hiányzó humánpolitikai részt, egyöntetűen állították, hogy a koncesszió uralja a törvénytervezetet, ami már csak azért sem jó, mert korábban az Országgyűlés nem jó koncessziós törvényt fogadott el. Az Országgyűlés folytatta az 1991. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Vincze Kálmán, a 36- ok szószólója kifejtette, a kisgazdák akkor tartják elfogadhatónak a zárszámadást, ha a parlament költségvetési bizottsága az Állami Számvevőszék jelentésének felhasználásával utasítástervet készít a kormánynak, s a kabinet intézkedéseket fogalmaz meg a pénzügyminiszternek. Békesi László, az MSZP vezérszónoka kiemelte, hogy az elkészült zárszámadás nagy információtartalmú, de számos hiányossága is van, és nem könnyen áttekinthető. A képviselő szerint megengedhetetlen, hogy a kormány gazdaságpolitikai célkitűzései és a megvalósult tények között óriási a szakadék. A tavalyi költségvetésben a kormány számos törvénysértést is elkövetett Békesi szerint, amelyek között a megengedettnél több kincstárjegy kibocsátását és a pótköltségvetés benyújtásának elmulasztását említette. Mindezek miatt az MSZP a zárszámadást nem tartja elfogadhatónak. Kósa Lajos (Fidesz) ugyancsak számos törvénytelenségre hívta fel a figyelmet a tavalyi költségvetésben. Mivel a zárszámadás és a költségvetés más adatokat tartalmaz, így a Fidesz nem tudja a zárszámadást elfogadni. A KDNP vezérszónoka, Lukács Tamás bejelentette: a költségvetési törvénytervezetet csak úgy lehet elfogadni, ha az abból fakadó tanulságokat mind a kormány, mind a parlament levonja és a jövő évi költségvetés előkészítésénél hasznosítja. A kereszténydemokraták szerint ugyanis a törvényhozást szintén felelősség terheli a helyzetért, miután pontatlan jogszabályt alkotott a költségvetésről. Ezután Dornbach Alajos a vitát elnapolta. •N. E.-P.S.-V.I. Gerbovits a 36-okhoz ült Gerbovits Jenő, a parasztszövetség elnöke, aki korábban az FKGP tízes frakciójának volt a tagja, a parlament hétfői ülésén a 36-okhoz ült. Mint ismeretes, Gerbovits sokáig ingadozott, hogy megtegye-e ezt a lépést, vagy az FKGP hattagú parlamenti csoportjához csatlakozzon. Elhatározását a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva azzal indokolta: nem volt más lehetősége, ugyanis Torgyán József pártelnök kizárta a Független Kisgazdapártból, ő pedig továbbra is a kisgazdaérdekeket kívánja képviselni a parlamentben. • Cs. I. A .