Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)

1992-09-15 / 217. szám

1992. szeptember 15., kedd MH-információ Göncz Árpád személyében elő­ször utazik magyar államfő a füg­getlen Szlovéniába. A kedden kez­dődő kétnapos hivatalos látogatás­sal a köztársasági elnök Milan Ku­­can szlovén elnök meghívásának tesz eleget. Útjára feleségén kívül elkíséri többek között Wolfart Já­nos államtitkár, a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal elnöke, vala­mint Hírnök József, a Magyaror­szági Szlovének Szövetségének el­nöke is. A szlovén államfő Lendván fo­gadja majd Göncz Árpádot, aki a városi önkormányzat székházában találkozik a magyar kisebbség kép­viselőivel, este pedig szálláshelyén fogadja Janes Drnovsek miniszter­­elnököt. A hivatalos elnöki tárgya­lásra szerdán délelőtt kerül sor Ljubljanában. Göncz Árpád talál­kozik Franz Gucarral, a szlovén parlament elnökével, és udvarias­­sági látogatást tesz Joze Strgannál, Ljubljana polgármesterénél. A köztársasági elnök a tárgyalásait értékelő sajtókonferencia után ha­zafelé megáll Szentgotthárdon, ahol találkozik a Magyarországi Szlovének Szövetségének képvise­lőivel.­­ A szlovéniai látogatással Göncz Árpád a kétoldalú együtt­működés fejlesztésére irányuló ma­gyar szándékot kívánja hangsú­lyozni — mondta a Magyar Hírlap érdeklődésére Faragó András elnö­ki szóvivő. Az államfő tárgyalásain széles körűen megvitatják a politi­kai, gazdasági és kulturális kapcso­latok kérdéseit. Göncz Árpád köz­vetlen információt szeretne kapni a délszláv válságról és a boszniai helyzetről, és megvitatni partnerei­vel a krízis megoldásának lehetsé­ges módjait. Ami a magyar—szlovén gazda­sági kapcsolatokat illeti, minden lehetőség adott a közvetlen partne­ri viszony kiépítésére. A köztársa­sági elnök tárgyalásain felmerülő esetleges javaslatokat és felvetése­ket az illetékes magyar szakmi­nisztériumoknak továbbítják majd — mondta Faragó András. Kiemelten fontos kérdésként szerepel majd a köztársasági elnök tárgyalásain a nemzeti kisebbségek ügye. A délszláv válsággal össze­függésben egyrészt áttekintik a problémakört regionális méretek­ben, másrészt pedig a kétoldalú kapcsolatokat érintően. Az elnöki szóvivő jelzésértékűnek nevezte, hogy Göncz Árpád Szlovéniában elsőként az ottani magyar kisebb­ség képviselőivel találkozik, a láto­gatás méltó befejezéseként pedig Szentgotthárdon a magyarországi szlovén kisebbség tagjaival. •M. Cs. / / Göncz Árpád hivatalos látogatásra Szlovéniába utazik Előtérben a kisebbségek ügye MTI A magyarok világtalálkozójával egy időben tartották meg Kijevben az ukránok világfórumát, melyen a Kárpáton túliak is képviselve vol­tak. A fórumról az utóbbi napok­ban szinte minden ukrán nyelvű lapban megjelentek írások a részt­vevők tollából. Napvilágot látott a világfórum keretében tartott kárpátaljai fórum­ról szóló tájékoztató s az annak résztvevői által elfogadott nyilat­kozat is, melyet a Kárpáton túli néptanácsba tömörült szinte vala­mennyi ukrán társadalmi szervezet képviselői aláírtak. A nyilatkozat vegyes érzelmeket váltott ki a kárpátaljaiak és különö­sen a nemzeti kisebbségek köré­ben. Annál is inkább, mivel az ál­lásfoglalásnak súlyt ad az a körül­mény, hogy azt az ukránok világfó­rumán fogadták el, és aláírói között ott van a Kárpáton Túli Ukrán Néptanács és szinte valamennyi ukrán kulturális szervezet és intéz­mény vezetőinek, illetve képvise­lőinek a neve, akik az önálló ukrán államiság megteremtéséért száll­nak síkra. Ezért különösen figye­lemreméltó ez a nyilatkozat, amelynek hangvételét és egyes megállapításait nem csak az egysé­ges ukrán állam ellenségeinek ne­vezett ruszinokra, hanem vala­mennyi nemzeti kisebbségre nézve sértőnek találták az érintettek. Meghökkenést keltett minde­nekelőtt az a megállapítás, hogy Ukrajnában és így Kárpátalján is, melynek sorsa — mondja ki a nyi­latkozat — egyszer és mindenkorra megoldást nyert a demokratikus, független Ukrajna keretében, van egy „gazda nemzet", az ukrán és vannak nemzeti kisebbségek. Ezeknek a „gazda" elismeri azon jogát, hogy fejlesszék kultúrájukat és nyelvüket, s beszámítja őket az államalapító Ukrajna népe fogal­mába. A nyilatkozat aláírói külön­böző társadalmi szervezetek és in­tézmények nevében kifejezik azt az elvárásukat, hogy a lakosság 22 százalékát kitevő nemzeti kisebb­ségek tartsák tiszteletben a 78 szá­zalékot képező ukrán lakosságnak, „eme föld gazda népének" a jogát. Nem fejtik ki konkrétan, hogy mit értenek a „gazda nemzet" jo­gán, ám ebből a megkülönbözte­tésből úgy tűnik: a nemzeti kisebb­ségektől megtagadják azt a jogot, hogy ők is gazdának érezzék ma­gukat szülőföldjükön. Elvárják viszont a nemzeti ki­sebbségektől, hogy közös állás­pontra jussanak eme nyilatkozat értelmi szerzőivel. Hasonlóképpen foglaltak állást a fórum résztvevői a vallási kérdé­sekben is. Kimondják: a görögka­tolikusoknak be kell olvadniuk az egységes ukrán görögkatolikus egyházba, el kell vetniük szepara­tizmusukat, vagyis fel kell adniuk a munkácsi görögkatolikus egy­házmegye önállóságát. A Kárpátalján élő nemzeti ki­sebbségek kulturális szövetségei még nem foglaltak nyilvánosan ál­lást a nyilatkozat kapcsán, az újsá­gok közül is csak az Ungváron megjelenő Jegyinsztvo Plusz című orosz nyelvű hetilapban jelent meg tiltakozó írás . Köszönjük, gazda! címmel. „Szomorú dolog ilyen fel­fedezésekről olvasni, és még szo­morúbb, hogy a nyilatkozat aláírói között több tekintélyes név is sze­repel” — összegezi véleményét a tiltakozó cikkszerző. Az ukránok világfóruma bevezette a „gazda nemzet” fogalmát Az orosz kisebbség lapja már tiltakozott Megkérdőjelezték az érvényességet „Elfogult, részrehajló” jelentés Bukaresti tudósítónktól____________ Elfogultnak és részrehajlónak minősítik Romániában azt a jelen­tést, amelyet Friedrich König az Európa Tanács jelentéstevőjeként terjesztett a magyar és a német ki­sebbség helyzetéről a tanács parla­menti közgyűlése elé. König augusztusban vizsgálódott Romá­niában. A legnagyobb példányszámú na­pilapok egyike, az Adevarul „hitelt érdemlő forrásokra" hivatkozva ar­ról számol be, hogy a dokumentum egyoldalúan ismerteti a Romániá­ban élő magyar nemzetiség helyze­tét. Franciaország, Spanyolország,­ Dánia és Belgium képviselői pél­dául az ET parlamenti közgyűlésé­ben megkérdőjelezték a jelentés ér­vényességét, azzal érvelve, hogy hiányzik mellőle a testület által ki­jelölt másik két jelentéstevő beszá­molója, így 1993 tavaszán újabb jelentéstevőket jelölnek ki a romá­niai nemzeti kisebbségek helyzeté­nek felmérése céljából, s csak jövő ősszel kezdődik meg az érdemi vi­ta Románia teljes jogú ET-tagságá­­ról. Az Adevarul strasbourgi forrá­sokra hivatkozva arról tájékoztat: Budapest az ET-ben részt vevő, ál­tala „ellenőrzött" küldöttségek út­ján intézkedett, hogy König jelen­tését „tájékoztató jellegű" doku­mentumnak tekintsék, amelyet majd a jövő esztendő elején Romá­niába látogató szakértők további adataival egészítenek ki. A lap sze­rint a francia küldöttség úgy véle­kedett: a jelentést Budapesten vég­legesítették, erre utal az is, hogy Friedrich König Bukarestből „meglepő módon" a magyar fővá­rosba utazott. Az Adevarul „gyer­mekdednek" minősíti Könignek azt a magyarázatát, hogy egyes magyar fogalmak pontos megérté­se és fordítása céljából tett kitérőt Budapesten. • Bogdán Tibor Áthidaló megoldás MTI ------------------------------------­Ez év őszétől ötven levelező tago­zatos hallgatót fogad Szlovákiából a Győri Tanítóképző Főiskola és har­mincat a Kecskeméti Kertészeti Egyetem. A hallgatók nem Győrbe és Kecskemétre járnak majd konzul­tációkra, hanem az oktatók mennek majd rendszeresen Komáromba, ahol egyelőre tartós nehézségekbe ütközik a magyar egyetem létrehozá­sának terve. Pásztor István, a szlová­kiai Komárom polgármestere el­mondta, hogy ezt az­ utat egyelőre át­hidaló megoldásképpen választotta a város. A szlovákiai magyar felsőok­tatás —­ elsősorban a pedagóguskép­zés — égető gondjait a magyar egyetem megteremtésével kívánják megoldani. Ami ősszel elkezdődik, az még nem tekinthető egyetemnek, mivel az­ nem más, mint a város által törvényes keretek között létrehozott oktatási vállalkozás. A polgármester elhárította a po­zsonyi Koridor szombati számának azt az állítását, miszerint egy idegen állam — Magyarország — két főis­kolája alapított volna ily módon saját munkahelyet szlovák területen. Belpolitikai vihar Olaszországban a líra leértékelése körül Amato kormányfő távozását követelik Reuter -------------------------------­A líra leértékelésével nem sok ha­ladékot nyert Giuliano Amato olasz miniszterelnök a bírálóival szemben. Egyre nagyobb nyomást gyakorol­nak rá, hogy a kormány keményeb­ben lépjen fel a gazdaság ráncbasze­­dése érdekében. Sokan kritizálják őt a valutaválság kezeléséért, sőt még a lemondását is követelik. Amato erre azt mondja, hogy a lí­ra értékének 7 százalékos esése elle­nére hiba volna olasz leértékelésről beszélni. „Nem a líra lett leértékelve, hanem a márka fel” — mondta Amato a televízióban. A legnagyobb olasz bank vezető­jének véleménye szerint a lépés ve­reség, és „több értelme lett volna, ha ez a kiigazítás olyan gazdasági intéz­kedésekkel párosul, amelyek képe­sek lettek volna helyrehozni a pénz­ügyeinket”. Gianni Zandano, az Ins­­tituto Bancario San Paolo de Torino elnöke úgy nyilatkozott a torinói La Stampának, hogy amire már régóta szükség volna, az a költségvetési de­ficit és a közadósságok csökkentése, mert az egész Európai Közösségben Olaszországban a legnagyobb a defi­cit és az adósság. Ugyanezt vissz­hangozta Gianni Agnelli, a Fiat autó­­gyárcsoport vezetője is, aki szerint létfontosságú volna a lehető leggyor­sabban csökkenteni a nyugdíjakra és az egészségügyre kiadott pénzeket, mert ez a két fő forrása a költségve­tési hiánynak. Giorgio La Maisa, a republikánusok vezére, akinek kis pártja hagyományosan az üzleti élet nézeteit tükrözi, azért hibáztatta Amatót, hogy miatta vesztegetett el az Olasz Nemzeti Bank 40 billió lírát (34 milliárd dollárt) a valuta haszta­lan védelmére. .Amatónak most már tényleg mennie kell” — mondta La Maisa, hozzátéve, hogy a miniszter­elnöknek valóban nehéz dolga van a kabinetben, mert az egészségügyi és a munkaügyi miniszter nem hajlandó hozzájárulni az egészségügyi és a nyugdíjkiadások csökkentéséhez. Amato vasárnap éjjel még na­gyobb szigorításokat helyezett kilá­tásba, és azt ígérte, hogy nem fogja a parlament megkerülésével, rendeleti úton megreformálni a nyugdíjrend­szert. La Maisa, aki első pillanattól fogva bírálja Amato kormányát, azt mondja, hogy sokkal szélesebb koalícióra van szükség, amelybe be kell vonni az egykori kommunista pártot és az Északi Ligát is. Hasonló volt az értelme az egyik állami rádió szokatlan szerkesztőségi jegyzeté­nek, amely azt hangsúlyozta, hogy csak nemzeti egységkormány lenne képes kezelni Olaszország gazdasági szükségállapotát. Amato kormányának csak 16 fős bizonytalan többsége van a parla­ment alsó házában. A kormányfő a múlt héten három évre szóló külön­leges felhatalmazást kért a parla­menttől a gazdasági válság esetére, de nagy ellenállásba ütközött. Amato számára az lesz az első nagy megméretés, amikor a kor­mány arra akarja rávenni a szakszer­vezeteket, hogy kössenek egyezséget a bérköltségek csökkentéséről. Ez most különösen nehéznek ígérkezik, mivel a szakszervezeti vezetők attól félnek, hogy a leértékelésnek inflá­ciós hatásai lesznek. Amato nagy győzelemnek tekin­tette a július 31-ei megállapodást, amelyben a szakszervezetek feladták a béreknek az inflációhoz igazodó automatikus emelését. Vasárnap Amato hangsúlyozta is, hogy a meg­állapodás érvényben marad. KÜLFÖLD-BELFÖLD Morvay: Ausztria talán nem zárja le a határt A Kis-Jugoszlávia polgáraival szemben bevezetett osztrák vízum­­kényszert követően — jórészt a nemzetközi közvélemény nyomásá­ra — a bosnyák és más menekültek egy része változatlanul bejuthatott Ausztriába mondta érdeklődé­sünkre Morvay István, a Belügymi­nisztérium politikai államtitkára. Genf és London után pedig több kormány vélte úgy, hogy a konfe­renciákon megfogalmazott célok ér­dekében cselekedni kell, így néhány ország menekültek újabb csoport­jait fogadta be. Ez a segítőkészség azonban — az államtitkár szerint — átmenetinek bizonyul majd. Az osztrák belügyminiszter na­pokban tett bejelentése kapcsán, mi­szerint nem képesek további mene­kültek elhelyezésére, Morvay István úgy véli: ez inkább politikai dekla­ráció, nyomásgyakorlás, mintsem Ausztria teljes elzárkózását jelenti. Ugyanakkor érthető, ha egy állam saját érdekeit helyezi előtérbe, s vé­dekezni kíván a menekültek áradatá­nak nem kívánt hatásaitól. A Szabadság Párt képviselte szél­sőséges idegengyűlöletről szólva Morvay elmondta, Ausztriában va­lóban van bizonyos tömegbázisa en­nek a szervezetnek, ám azt nem tud­hatja, hogy a hivatalos politikát a párt mennyire képes befolyásolni. Egyébként jelenleg magyar belügyi küldöttség tartózkodik Ausztriában, hogy az aláírandó toloncegyez­­ményt egyeztessék. A megbeszélé­seken várhatóan a bejelentés követ­kezményeiről is szó esik. Az államtitkár utalt arra is, hogy Bulgária szintén lezárta a határt Kis- Jugoszlávia polgárai előtt. Ezt hiva­talosan azzal indokolták, hogy sokan csak benzinvásárlás céljából lépik át a határt. Ám ott is inkább a szerb ki­telepítési politika elleni lépésről le­het szó, ugyanis bosnyák menekülte­ket Bulgárián, Románián és Magyar­országon át szintén indítottak útnak Nyugat felé. Az államtitkár kifejtet­te: a menekültügy Magyarországon egyelőre nem vált jelentős feszült­ségforrássá, ami jórészt a mértéktar­tó menekültügyi politika érdeme. Ám az idegenekkel kapcsolatban egyre többen és mind hangosabban nyilvánítanak véleményt, esetenként a tényeket jelentősen torzítva és fél­remagyarázva. Elejét kell venni azonban annak, hogy bármely szél­sőséges megnyilvánulás a közhangu­latot rontsa, a kedélyeket szítsa vagy valamelyik népcsoport elleni gyűlöl­ködésre uszítson. Ez olyan, önmagát erősítő folyamatba torkollhat, amely veszélyezteti a menekültkérdésben kialakult konszenzust, sőt hosszabb távon destabilizáló tényezővé válhat. A konfliktusok megelőzése érdeké­ben ma sokkal nagyobb türelemre, visszafogottságra van szükség. • L. K. MTI ----------------------------------------­Csúcsértekezletet tartottak teg­nap este a menekültkérdésről Ausztria szövetségi és tartományi politikusai. Löschnak belügymi­niszter és Christof Zernatto karin­­tiai tartományi főnök sajtóértekez­leten ismertették azokat a döntése­ket, amelyeket a jelenlevők hoztak. A határellenőrzés szigorítása minden bizonnyal torlódást és soro­kat eredményez majd a határokon — mondotta Löschnak belügymi­niszter. A cél az, hogy csakis a köz­vetlenül harcok sújtotta területekről engedjenek be menekülteket Auszt­riába. Nem engedik be a Macedó­niából érkezőket és azokat sem, akiket valamelyik nyugati ország­ból vízumuk lejárta miatt toloncol­­tak ki. Az osztrák belügyminiszter szólt arról, hogy nem csak a konk­rét befogadási kapacitás van fogy­tán, hanem az osztrákok morális ereje is. Az SZDSZ és a Fidesz a szocialisták közeledési szándékáról Együttműködésük részben automatikus Az elmúlt hét végén az MSZP frakcióülésén megfogalmazódott, hogy szorosabbá kell tenni a párt együttműködését liberális ellenzéki partnereivel. Ennek fogadtatására kérdeztük a Fidesz és az SZDSZ egy-egy vezető politikusát. Tardos Márton (SZDSZ)­: ha komoly az MSZP javaslata, akkor az SZDSZ kompetens szerveinek tárgyalását igényli. Szerintem a két liberális párt szoros együttműködé­se egy axiomatikus követelmény. A jelenlegi politikai helyzetben az 1994-es választásokon a liberális pártok erősödése várható. Ha a Fi­desz és az SZDSZ hatásosan akar politizálni az 1994 után megerősö­dött helyzete alapján, akkor nem biztos, hogy célszerű lenne önál­lóan kormányozniuk. Az 1994 utá­ni nehézségek nagyon nagyok lesz­nek: a liberális politikával szentben jobbról és balról is jelentős táma­dásokra lehet számítani. Az SZDSZ szerint éppen ezért nyitott politikát kell folytatni, keresve a szövetségeseket. Az MSZP-n belül is szövetségeseket kell találni, hogy a szocialista párt egésze ilyen lehet-e, az már egy bonyolult kér­dés. Az MSZP-ben két ellentmon­dásos céllal politizálnak: egyrészt építhetnek a társadalmi elégedet­lenségre, de ha csak erre alapozná­nak, akkor a liberálisok nem lehet­nek szövetségesek. Azok a szocia­listák viszont, akik elfogadják az átmeneti időszak nehézségeit és népszerűtlenségét, lehetnek partne­rek. Másrészt, ameddig a mai kor­mány zavartalanul uralja a helyze­tet, addig a kialakult együttműkö­dés folytatása várható. Az ellenzé­ki kapcsolat ugyanis viszonylag automatikus: egyes elemzések egyeztetés nélkül is ugyanolyanok. Ha 1994-ig nem lesz törés a politi­kában, akkor ezeknek a trendeknek továbbélésére lehet számítanunk. A szervezkedésnek nemigen van értelme, az ellenzéki kapcsolat automatikusan is kialakul. Hozzá­tenném: a politikában a pragmatiz­mus az uralkodó. Számunkra fon­tos, hogy kik, mely személyiségek alakítják majd meghatározóan az MSZP politikáját. Az tehát, hogy például Paszternák László vagy Vi­tányi Iván lesz inkább meghatáro­zó a szocialisták politikájában. Áder János (Fidesz): Jó lenne, ha az MSZP álláspontja végre nyugvópontra jutna és egy kikristá­lyosodott, biztos pártvéleményhez lehetne igazodni. Az MSZP koráb­bi felfogása eléggé gyorsan válto­zott meg, ami magyarázható a helyzet módosulásával, de azzal is, hogy korábban nem volt teljesen megalapozott a párt véleménye. 1990 óta azt mondjuk, amit a Fi­desz ma is fenntart: legalább be­szélő viszonyt minden­­ párttal igyekszünk megtartani, egy olyan kapcsolatot, amely legalábbis nem zárja ki egy majdani koalíciós együttműködés lehetőségét. Ez alól a kivétel Torgyán József volt, s ez most kibővült a Csurka által fém­jelzett irányzattal. Semmiképpen sem lenne jó olyan helyzetet elő­idézni, amelyben csak egy koalí­ciós alternatíva jöhetne létre és a választás, a szövetségi rendszerek lehetősége már most 1992-ben be­szűkülne. A szocialisták szorosabb ellenzéki kapcsolattartásra irányuló javaslatának konkrét formát kelle­ne adni. Egy ilyet szívesen megtár­gyalnánk. Eddig sem zárkóztunk el attól, hogy bizonyos kérdésekben — akár átfogóbb témakörökben — ellenzéki avagy hatpárti egyezte­tésre kerüljön sor. Ezt nem mindig sikerült tartani — azt hiszem, innentől már nem a Fideszen mú­lik. Az ellenzéki pártok között egyébként akkor van értelme a konzultációknak, ha nincs lényeges különbség álláspontjaik között. Az együttműködésre konkrét esetek­ben látunk lehetőséget, informális beszélgetésekre pedig a parlament folyosóin nyílik mód és lehetőség. • Sz. P. Jeszenszky Lantosról MTI ... Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap a Kereszténydemokrata Nép­párt fitneszsorozatának előadójaként kitért arra, hogy Tont Lantos, ma­gyar származású amerikai törvény­hozó kezdeményezésére a képviselő­­ház a Csurka-tanulmány kapcsán na­pirendjére tűzi a magyarországi bel­politikai helyzetet. Leszögezte: Ma­gyarország számára fontos, hogy a világ minden esetben avatkozzék be, ha a demokrácia megsértését tapasz­talja valahol. Budapestnek semmifé­le félnivalója nincs. Ha az­ amerikai kormány meg akar ismerkedni Ma­gyarország és a régió helyzetével — ám tegye. Egy hallgató szóba hozta Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő iz­raeli látogatását és minapi rádiónyi­latkozatát, amelyben határozott igen­nel felelt arra a kérdésre, létezik-e antiszemitizmus Magyarországon. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Göncz Árpád az­ érvényes al­kotmány szellemében ugyanúgy vi­selkedik Izraelben, mint Hájim Her­zog izraeli államfő Budapesten, ami­kor a nemzeti egységet kifejező köz­jogi méltóságként tartózkodott az iz­raeli belpolitikai élet kommentálásá­tól. Az elnöknek a külügyminiszter ellenjegyzésével ellátott szövegek­hez kell tartania magát külhoni útjai során — mondta a külügyminiszter. Hősi halottá nyilvánították a meggyilkolt rendőrt (MTI) Hősi halottá nyilvánították a Vácott meggyilkolt Máté András rendőrzászlóst az Országos Rend­őr-főkapitányság hétfő reggeli ve­zetői értekezletén. A munkáspárt tiltakozik (OS) A munkáspárt elnöksége ha­tározottan elítéli a kormány nyílt beavatkozását a szakszervezetek belügyeibe. A szakszervezetek sor­sáról csak maguk a szervezett dol­gozók dönthetnek. A munkáspárt elnöksége követeli, hogy az Or­szággyűlés ne tárgyalja a kormány törvénytervezetét a szakszervezeti választásokról, s kötelezze a kor­mányt a szakszervezeti tömörülé­sek megállapodásának tiszteletben tartására. Névletiltás (MH) A Fekete Doboz Videófolyó­irat Alapítvány közli, hogy a Gaz­ Magyar híradó­ dasági Versenyhivatal Versenytaná­csa 1992. június 3-ai határozatában a Pesty László vezette kft.-t a Fe­kete C­oboz név használatától eltil­totta. Miután a kft. vezetője a hatá­rozatnak nem tett eleget, a verseny­­tanács 1992. szeptember 8-án el­rendelte a végrehajtást. Ma jár le a gépjárműadó befizetési ideje (MTI) Büntetés nélkül már csak egy napig lehet befizetni az ez évi gépjárműadó — súlyadó — máso­dik félévi díját. Szeptember 15. után ugyanis a törvény által ezzel a feladattal megbízott polgármesteri hivatalok késedelmi kamatot szá­mítanak fel. Annak mértéke min­den naptári nap után a számításkor érvényes jegybanki alapkamat két­szeresének 365-öd része. Ingyenlabor a BME-nek (MH) Tegnap adták át a műszaki egyetemen azt a korszerű, nyolc­vanezer márkás laboratóriumot, melyet a szlovéniai Brest cég in­gyen rendezett be. A laboratóriumi felszerelések mellett iskolabútoro­kat, szállodai és iskolaberendezése­ket gyártó Brest felajánlotta hason­ló laborok berendezését más egye­temeknek is. Hatszázegyezer munkanélküli (MTI) A legfrissebb, előzetes ada­tok szerint augusztus végén 601 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván, s ez III százalékos munka­nélküliségi rátának felel meg — közölték a Munkaügyi Miniszté­riumban. Augusztusban a korábbi hónapokban regisztráltnál jóval kisebb mértékben növekedett az ál­lástalanok száma, összesen 14 ezerrel. Aggasztó viszont, hogy a 601 ezer munkanélküli közül 52 ezer a pályakezdő, illetve, hogy Szabolcs megyében elérte a 20 szá­zalékot az állástalanok aránya. Augusztus végén a munkanélkü­liek 78 százaléka, összesen 470 ezer állástalan részesül ellátásban. ......­.3 MAGYAR HÍRLAP Napirenden Túra és Kétegyháza • Fi ily látás az I. oldalról Az­ Országgyűlés jelentős több­séggel megszavazta Glattfelder Béla (Fidesz) képviselő önálló indítvá­nyának napirendre tűzését, amelynek célja a kárpótlással összefüggő jog­szabályok végrehajtását ellenőrző parlamenti vizsgálóbizottság felállí­tása. A bányászatról szóló törvényja­vaslatról Szabó Iván miniszteri ex­pozéjában hangsúlyozta, az ágazat ismert helyzete miatt döntött úgy a kormány, hogy az ipartörvények kö­zül elsőként a bányatörvényt terjeszti az Országgyűlés elé. A tervezet sze­rint az ásványi nyersanyagok to­vábbra is az állam tulajdonában ma­radnának és ennek alapján a bányá­szat joga az államot illetné meg. Az ezen alapuló bányászati tevékenysé­get a tervezet olyan állami monopó­liumnak minősíti, amelynek időleges gyakorlása koncessziós szerződéssel másnak átengedhető. A miniszter hangsúlyozta, hogy ennek ellenére az állam szerepe az ágazatban meg­változik, kivéve a bányabiztonsági követelményeket, mert ott továbbra is a legszigorúbb követelmények szerint kívánnak eljárni. A miniszter szólt arról, az érdek-képviseleti szer­vezetek hiányolják az új törvényter­vezetből, hogy az a bányászok erköl­csi és anyagi elismeréséről nem ren­delkezik. A kormány álláspontja az, hogy ennek szükségszerűségével ugyan egyetért, de a hűségjutalom, vagy például a szénjáradék kérdését a munkajogi szabályzat keretei közt kell rendezni. Szüts István, az MDF vezérszó­noka szerint újdonság, hogy a készü­lő bányatörvény az emberi élet, egészség, a környezet és a tulajdon védelmének érvényre juttatásával fogja szabályozni a bányászati tevé­kenységet. Az ellenzék vezérszóno­kai közül Szalay Gábor (SZDSZ), Pál László (MSZP) és Kósa Lajos (Fidesz) egyaránt hiányolták a terve­zetből hiányzó humánpolitikai részt, egyöntetűen állították, hogy a kon­cesszió uralja a törvénytervezetet, ami már csak azért sem jó, mert ko­rábban az Országgyűlés nem jó kon­cessziós törvényt fogadott el. Az Országgyűlés folytatta az 1991. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. Vincze Kálmán, a 36- ok szószólója kifejtette, a kisgazdák akkor tartják elfogadhatónak a zár­számadást, ha a parlament költség­­vetési bizottsága az Állami Számve­vőszék jelentésének felhasználásával utasítástervet készít a kormánynak, s a kabinet intézkedéseket fogalmaz meg a pénzügyminiszternek. Békesi László, az MSZP vezér­szónoka kiemelte, hogy az elkészült zárszámadás nagy információtartal­mú, de számos hiányossága is van, és nem könnyen áttekinthető. A kép­viselő szerint megengedhetetlen, hogy a kormány gazdaságpolitikai célkitűzései és a megvalósult tények között óriási a szakadék. A tavalyi költségvetésben a kormány számos törvénysértést is elkövetett Békesi szerint, amelyek között a megenge­dettnél több kincstárjegy kibocsátá­sát és a pótköltségvetés benyújtásá­nak elmulasztását említette. Mind­ezek miatt az MSZP a zárszámadást nem tartja elfogadhatónak. Kósa Lajos (Fidesz) ugyancsak számos törvénytelenségre hívta fel a figyelmet a tavalyi költségvetésben. Mivel a zárszámadás és a költségve­tés más adatokat tartalmaz, így a Fi­desz nem tudja a zárszámadást elfo­gadni. A KDNP vezérszónoka, Lukács Tamás bejelentette: a költségvetési törvénytervezetet csak úgy lehet el­fogadni, ha az abból fakadó tanulsá­gokat mind a kormány, mind a parla­ment levonja és a jövő évi költségve­tés előkészítésénél hasznosítja. A ke­reszténydemokraták szerint ugyanis a törvényhozást szintén felelősség terheli a helyzetért, miután pontatlan jogszabályt alkotott a költségvetés­ről. Ezután Dornbach Alajos a vitát elnapolta. •N. E.-P.S.-V.I. Gerbovits a 36-okhoz ült Gerbovits Jenő, a parasztszövet­­ség elnöke, aki korábban az FKGP tízes frakciójának volt a tagja, a par­lament hétfői ülésén a 36-okhoz ült. Mint ismeretes, Gerbovits sokáig in­gadozott, hogy megtegye-e ezt a lé­pést, vagy az FKGP hattagú parla­menti csoportjához csatlakozzon. El­határozását a Magyar Hírlap kérdé­sére válaszolva azzal indokolta: nem volt más lehetősége, ugyanis Tor­gyán József pártelnök kizárta a Füg­getlen Kisgazdapártból, ő pedig to­vábbra is a kisgazdaérdekeket kíván­ja képviselni a parlamentben. • Cs. I. A .

Next