Magyar Hírlap, 1992. november (25. évfolyam, 257-268. szám)
1992-11-02 / 257. szám
2M MAGYAR HÍRLAP Újvidéki tudósítónktól Tegnap kellett volna életbe lépnie Boszniában az UNICEF által a gyermekek érdekében meghirdetett egyhetes tűzszünetnek, de betartásához nem sok reményt fűzhetünk. Szarajevóban ugyan tegnap délutánig nyugalom volt, de más boszniai frontokon kisebb-nagyobb összecsapások zajlottak. Eredménynek számít, hogy az UNICEF-akció keretében a gyógyszert, téli ruhát és takarókat szállító első teherautó-konvoj Belgrádból akadálytalanul eljutott a szerbek kezén levő Palába, majd onnan Szarajevóba. Az egyhetes vállalkozás alatt nem kevesebb mint félmillió takarót, több tonna ruhaneműt, védőoltást és más gyógyszert juttatnak el Belgrádból, Zágrábból és Splitből a háború sújtotta Boszniába, ahol több tízezer gyermek súlyos megpróbáltatásoknak van kitéve. James Grant, a nemzetközi gyermekszervezet főigazgatója Belgrádban Panic kormányfő és Milosevic szerb elnök közbenjárását kérte a vállalkozás sikere érdekében. Késik azonban a nemzetközi összefogás a jajcei menekültek ügyében: a szerbek által elfoglalt közép-boszniai városból több mint húszezer ember indult el gépkocsin, szekéren és gyalog a csaknem ötven kilométerre levő Travnikba. A szerb csapatok folyosót nyitottak a távozók, köztük a vereséget szenvedett muzulmán, horvát védők előtt. A menetelés völgykatlanokon át péntek óta tart, és vasárnapig csak mintegy ötezren érkeztek meg az említett városba. A Biztonsági Tanács elítélte a szerb felet, amiért tüzérsége megtámadta a menetoszlopot, ezt azonban a szerb parancsnokság cáfolta. Állítása szerint a menetet kísérő horvát és muzulmán fegyveresek csaptak össze egymással. A negyvenezer lakosú Jajce „felszabadításával” — ahogyan Belgrádban fogalmaznak — súlyos csapás érte Izetbegovic bosnyák elnök rendszerét, amely most már csak néhány várost mondhat magáénak. Jajce bevételét Karadzicék semmilyen szerb érdekkel nem indokolhatják, hiszen a város muzulmán— horvát többségű volt, ez a helyzet azonban most bizonyosan meg fog változni. A lakosságnak a bevonuló szerb csapatok nagyvonalúan megengedték, hogy szabadon döntsenek a távozás vagy az ottmaradás mellett. A lakosság többsége bőrönddel a kezében útnak indult. Az újabb katonai siker birtokában Radovan Karadzic kereken elutasította a genfi Jugoszlávia-értekezleten kidolgozott legújabb béketervet, amely a nemzeti kantonok helyett tíz vegyes nemzetiségű körzetre osztaná Bosznia-Hercegovinát. Karadzic kijelentette: a szerbek számára csak olyan megoldás jöhet számításba, amely egységes szerb területet irányoz elő. Szerinte a köztársaságot öt körzetre kellene osztani, azaz a Szerb Köztársaságra, a horvát ellenőrzés alatt levő Herceg-Bosznára és három bosnyák körzetre, ám a háromnak együttvéve egy szavazata lenne a leendő szövetségi államban. Vance és Owen említett rendezési tervét a muzulmán és a horvát fél elfogadta. Egy még szélesebb szerb szövetségről volt szó a boszniai és a horvátországi szerb „köztársaság” együttes parlamentjén, amelyet az észak-boszniai Prijedorban tartottak meg a hét végén. Ezen elhatározták, hogy a nemzetközileg senki által el nem ismert két állam fokozatosan egyesül. Első lépésként védelmi szövetséget köt. A krajinai vezetők egy része azonnali egyesülést sürgetett, de Karadzic mérsékletre intette őket. Mint mondta, kis lépésekkel kell haladni a nagy cél felé. Az egyik legszélsőségesebb szerb nacionalista, Goran Hadzic, az úgynevezett szlavónia-baranyai köztársaság vezetője kifejezte meggyőződését, hogy tavaszig létrejön minden szerb egységes állama a Balkán-félszigeten. • J. Garai Béla Hírügynökségek jelentéseiből Ha Slobodan Milosevic szerb elnöknek sikerülne visszafordítania a fejleményeket, és ha Szerbia továbbra is blokkolná a boszniai konfliktus békés megoldását, Belgrádnak fel kellene készülnie arra, hogy a nemzetek közössége a mostaniakhoz képest lényegesen keményebb szankciókkal fogja sújtani. Belgrád ebben az esetben évekre páriává válna, kimaradna az összes nemzetközi intézményből, például a Világbankból, és természetesen az Európai Közösséggel való társulás sem jönne szóba — közölte David Owen, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke a Der Spiegellel. A brit politikus bízik Jugoszlávia elnökében, Dobrica Cosicban. Ő az abszolút központi figura, az egyetlen, aki szembeszállhat Miloseviccsel; a szerb elnök jelenti a békés rendezés szempontjából a legnagyobb problémát — közölte. Ezenkívül határozottan szorgalmazta a Boszniából elűzött muzulmánok visszatérését lakhelyeikre, még ha ez évekig eltart is, mert „nem fogjuk tűrni az emberi jogoknak ezt a durva megsértését”. Ha Szerbia nem vonja vissza a többségében albánok lakta Koszovó tartományban bevezetett rendkívüli intézkedéseket, a jugoszláv szövetségi kormány keresetet nyújt be az alkotmánybírósághoz — közölte Várady Tibor, a szövetségi kormány igazságügy-minisztere a Tiber független belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. — Ez a koszovói válság megoldásának a kulcsa — vélekedett. Mindent meg kell tenni, hogy Koszovóban ne törjön ki háború — jelentette ki Alija Izetbegovics, miután szombaton Tiranában tárgyalt Sali Berisha albán elnökkel. A bosnyák elnök egynapos hivatalos albániai látogatásán hangot adott annak a félelmének: ha a Szerbiához tartozó és 90 százalékban albánok lakta tartományra is kiterjed a polgárháború, az szakadást idézhet elő az iszlám világ és a Nyugat között, mivel Albánia lakosságának 70 százaléka muzulmán. Berisha szerint a Nyugatnak hatékonyabban kellene fáradoznia azon, hogy e válság megoldódjon. Ennek egyik módja az lehetne, hogy a tartományt semleges és demilitarizált zónának nyilvánítanák és nemzetközi felügyelet alá helyeznék. Jajcei menekülők drámája Egyesülni akarnak a szerb krajinák Clinton meggyőzően vezet Washingtoni tudósítónktól______ Órákkal az elnökválasztás előtt botrányok tarkítják a kampányt. Újabb vádiratot adtak ki Caspar Weinberger ellen, amely tartalmaz egy 1986 januárjából származó részletet a volt védelmi miniszter naplójából. A kézzel írott feljegyzés beszámol egy fehér házbeli értekezletről, amelyen magas rangú résztvevők, köztük Reagan elnök, George Bush akkori alelnök, Weinberger, valamint Sultz külügyminiszter, a CIA-főnök Bill Casey és Meese igazságügy-miniszter megvitatták a Libanonban fogva tartott öt amerikai túsz szabadon engedését az Iránnak adott rakétákért cserébe. Weinberger ezt írta: „Shultz és én elleneztük. Bill Casey, Ed Meese és az alelnök támogatta.” George Bush viszont mindig azt hangoztatta, hogy nem tartozott Reagan elnöknek abba a bizalmi körébe, amely a „fegyvert a túszokért” illegális és sikertelen ügyletét eldöntötte és lebonyolította. Azt állította, hogy 1987-ben szerzett csak tudomást a dologról. Bill Clinton kampányának vezetői úgy érzik, a napló előkerülése erősen rontja Bush újraválasztási esélyeit. Az elnök viszont azt állítja, hogy a napló nem mond ellent korábbi kijelentéseinek, mert az 1986- os megbeszélés csak ötletek feldobásából állt, nem merültek fel konkrét tervek, és amit ő támogatott, az csupán Reagan elméleti politikája volt, azaz a túszok kiszabadítása. A közvélemény-kutatások arra mutatnak, hogy Bush és Clinton fejfej mellett halad. Sokan úgy gondolják azonban, hogy Clinton elegendő államban vezet ahhoz, hogy megkapja a megválasztásához szükséges 270 elektori szavazatot. Bushnak ugyanakkor meggyőződése, hogy az adóztató és költekező demokrata párti politikus eléggé megrémiszti a Carter elnökre emlékező szavazókat ahhoz, hogy az utolsó pillanatban mégiscsak őrá, a Republikánus Párt jelöltjére adják le voksukat. Mind Bush, mind Clinton az utolsó pillanatig akarja folytatni kampányát. Akárcsak Ross Perot is, akinek eredménye egyelőre kiszámíthatatlan. A The New York Times felmérése szerint Clinton a szavazók 43 százalékára számíthat, Bush 34-re. Más felmérések alacsonyabb különbséget jeleznek, de megegyeznek abban, hogy Clinton győzelme igencsak valószínű. •R.Zs. Még csak a közvélemény-kutatások szerint nyerte meg az elnökválasztást, Clinton azonban máris nagyon boldognak és magabiztosnak tűnik kampánya egyik utolsó állomásán fotó: mti külföldi képszerkesztőség Gallup-felmérés az amerikai elnökjelöltekről • Folytatás az 1. oldalról Bush személyes népszerűsége minden korábbi újraválasztott elnök népszerűségéhez viszonyítva is a legalacsonyabb. A választásokra jogosultaknak negyede még mindig nem döntötte el, hogy melyik jelöltre fog szavazni kedden. Bush és Clinton után Perot is beállt a közvélemény-kutatások eredményeit megkérdőjelezők táborába. Azt ígérte választóinak, hogy kedden a legnagyobb meglepetést ő fogja okozni. „Ezek a közvélemény-kutató fickók, akik szerint engem csak fele annyian támogatnak, mint Busht vagy Clintont, szerdán már mind új mukahelyet fognak keresni, és valószínűleg mogyoróárusok lesznek” — mondta. A tegnapi eredményeink azt mutatják, hogy Clintonnak sikerült előnyének csökkenését megállítania, sőt némileg erősítenie is. A választók 43 százaléka szavazna rá, 36 Bushra, 15 pedig Perot-ra. A mintavétel hibája plusz-mínusz 3 százalék, ami azt jelenti, hogy ha a választások ma lennének, akkor a Gallup szerint 95 százaléknyi valószínűséggel Bill Clinton lenne az Egyesült Államok új elnöke. Manchin Róbert (Princeton) Vasárnap így választottak volna Amerikában KÜLFÖLD Rabin Oroszországba látogat (MH) Jichak Rabin elfogadta az orosz miniszterelnök meghívását, és 1993 első felében Moszkvába látogat. Ez lesz az első alkalom, hogy Izrael kormányfője hivatalos látogatást tesz a volt Szovjetunióban. Szovjet puccsista szabadlábon (MTI) Szabadlábra helyezték a tavalyi moszkvai puccs kapcsán letartóztatott Oleg Lenyint, az SZKP KB PB egykori tagját. Már hónapok óta kórházban ápolják, de ott nem tudták biztosítani az előzetes letartóztatás feltételeit. Dél-Afrikában újra tárgyalnak (MTI) A dél-afrikai kormány és az ország legfőbb ellenzéki szer- Világhíradó vezető, az Afrikai Nemzeti Kongresszus között november 22-én folytatódnak a tárgyalások. Ezt Nelson Mandela jelentette be szombaton, s a hírt a dél-afrikai kormánypárt főtitkára is megerősítette. Továbbra is Rabbani az államfő (API) Az Afganisztánt kormányzó, a kilenc jelentősebb mudzsahed csoport vezetőit tömörítő átmeneti tanács negyvenöt nappal meghosszabbította Burhanuddin Rabbani államfő mandátumát, de a 45 nap leteltével mindenképpen távoznia kell tisztéből. Kisebb az észak-koreai atomveszély (MTI) A korábbi amerikai értesülésekkel szemben nincs közvetlen veszélye annak, hogy Észak-Korea hamarosan atomfegyver birtokába jut — jelezte Ronald Lehman, a kormány leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési hivatalának vezetője. Tudomásuk szerint leállították a fegyverprogramot a jongboni atomreaktorban, és immár nem kell attól tartani, hogy a KNDK hamarosan jelentős számú atomfegyverrel rendelkezik. Új nagykövet Washingtonban (MH) Zalman Sovál, Izrael washingtoni nagykövete november végén befejezi küldetését. Sovál az előző kormányt alkotó Likud pártszövetség egyik alapító tagja volt, helyére Itamar Rabinovits professzort, az Izrael—Szíria béketárgyalásokat vezető izraeli delegáció fejét nevezik ki. Rabinovits ismert orientalista, akinek igen jó kapcsolatai vannak Washingtonban, és kinevezésével — úgy tűnik — Izrael a Clinton-elnökségre készül... Évekkel elhúzódik a csapatkivonás Moszkvai tudósítónktól________ _ Az orosz elnök múlt csütörtöki rendeletével, amelynek értelmében felfüggesztették az orosz hadsereg alakulatainak kivonását a balti országokból, nem nyomást kíván gyakorolni ezekre az államokra, hanem a kivonulási folyamatot szeretné rendezni — mondotta orosz újságíróknak az Eho moszkvai rádióadó által szervezett és közvetített stúdióbeszélgetésen szombaton Andrej Kozirjev. Az orosz külügyminiszter szerint a csapatok kivonása eddig egy vesztes hadsereg pánikszerű menekülésére emlékeztetett, mivel a határidők megszabásakor nem vették figyelembe a különböző minisztériumok érdekeit, márpedig a demokratikus Oroszország nem vezényelt katonákat a Baltikumba, és nem szenvedett ott vereséget. Most azonban a katonai jogászok, a diplomaták és a szociális érdekvédelmi minisztérium közösen dolgozza ki ennek a problémának a kezelési módját úgy, hogy lehetővé váljék a csapatok civilizált távozása. Egy nappal korábban, pénteken, Vitalij Csurkin külügyminiszterhelyettes hasonló álláspontot hangoztatott sajtóértekezletén, és kijelentette: Moszkva azt javasolja balti partnereinek, hogy a „tárgyalási csomagból” emeljék ki a szociális vonatkozású kérdéseket, s azokról folytassanak különmegbeszélést. Csurkin szerint a csapatkivonás felfüggesztése nincs összefüggésben az Észtországban, Lettországban és Litvániában élő orosz ajkú lakosság problémáival. A diplomata nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy vajon betartják-e azt a Litvániával kötött egyezséget, amelynek értelmében 1993 augusztusának végéig kell távozniuk az orosz katonáknak. Borisz Gromov honvédelmi miniszterhelyettes szavaiból azonban kiderült, hogy ez nem valószínű. A tábornok sajtókonferenciáján arról beszélt, hogy a balti államokból várhatóan 1995 végére, legjobb esetben 1994 decemberéig sikerül kivonni az orosz csapatokat. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az elnöki rendelet értelmében a kivonulást felújítják, amint államközi megállapodást kötnek a három országgal, és ezekben a katonák és családtagjaik szociális érdekvédelméről is intézkednek. Mint Gromov elmondta, a Baltikumból mintegy negyvenezer katonának kell távoznia, közülük huszonnégyezernek még az idén, s olyan katonai körzetekben helyezik el őket, ahol a lakásra várók száma már amúgy is 2—19 ezer fő között van. Azt az álláspontot valljuk, hogy egyetlen katonát sem vonunk ki anélkül, hogy ne készítenénk elő lakhelyet a számára — idézte szavait az Interfaksz. 1989 óta mintegy félmillió katonát, 12 ezer tankot, 13 ezer tüzérségi rendszert, valamint háromezer repülőgépet és helikoptert vontak vissza külföldről — tájékoztatott a miniszterhelyettes, és ennek költségei 1992. január elsejei árakkal számolva több mint hatszázmilliárd rubelt tettek ki. • Poór Csaba Az ingusok és oszétek területi vitája is elfajult Orosz katonák Vlagyikavkazban Moszkvai tudósítónktól________ Vasárnapra újabb konfliktussal bővült a nemzetiségi viszályok amúgy sem csekély száma az Észak-Kaukázusban: ezúttal az ingusok és az oszétek területi vitája fajult fegyveres összetűzéssé. A vitatott terület a jelenleg Észak- Oszétiához tartozó prigorodi járás, amely 1944-ig Ingusföld része volt, s az ingusok most szeretnék ismét köztársaságukhoz csatolni. Az orosz belügyminisztérium tájékoztatására hivatkozva az osztankinói tévé tegnap délutáni híradója arról számolt be, hogy a harcok Csermen faluban kezdődtek, ahol mintegy 1500 ingus felgyújtotta a helyi rendőrőrsöt, blokád alá vette az ott állomásozó belügyi erőket, gépfegyvereket és páncélosokat zsákmányolt, 78 katonát pedig az ingus fővárosba, Razranba hurcolt. Az Interfaksz híre szerint tegnap intenzív összecsapások voltak ezen a vidéken, s az áldozatok száma őszét részről 12, az ingusok oldalán pedig állítólag már a százat is eléri. Abszerbek Galazov, az északoszét legfelsőbb tanács elnöke az ingus szélsőségesek megfékezésére szólította föl a lakosságot, a vállalatok, szovhozok, kolhozok vezetőit önkéntes osztagok szervezésére hívta fel, a vlagyikavkazi parlament előtt pedig szombaton oszétok tömege követelte, hogy adjanak fegyvert nekik. A helyzetet, rögtön azt követően, hogy Borisz Jelcin asztrahányi látogatásáról visszaérkezett Moszkvába, szombaton megvitatta az orosz biztonsági tanács, majd vasárnap a kormány is. Georgij Hizsa miniszterelnök-helyettes szombaton Valgyikavkazba utazott. Közvetítésével — a RIA orosz hírügynökség közlése szerint — azonnali tűzszünetben állapodtak meg a szembenálló felek. Az egyezség értelmében a fegyverek délután 16 órától hallgatnak el. Hizsa a helyi tévében elhangzott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a határok átrajzolása, amit az ingusok követelnek, csak zsákutcába vezet, nagyszabású háborút okozhat, és közölte: a konfliktusövezetbe érkező orosz belügyi alakulatok provokáció esetén jogosultak fegyvereiket használni. • P. Cs. Jelcint meg kell buktatni! MTI---------------------------------Borisz Jelcin és az orosz kormány megbuktatására szólított fel a Der Spiegel legújabb számában Sztanyiszlav Tyerehov, az orosz tisztek szövetségének elnöke. Kijelentette: — Megtagadjuk Jelcinre adott eskünket, mivel nem egyeseknek, hanem a népnek és az államnak vagyunk elkötelezve! Tyerehov, aki állítása szerint tízezer tiszt nevében beszél, az orosz elnök leváltását a népi küldöttek kongresszusának decemberi tanácskozásától várja. — Magától értetődik, hogy a kívánt váltás nem megy majd végbe erő alkalmazása vagy rendkívüli állapot nélkül, de nem fogják olyan külsőségek sem kísérni, mint a tavaly augusztusi puccskísérlet alkalmával. Ezúttal rendet fognak teremteni, stabilizálni fogják a helyzetet úgy, mint Pinochet csinálta Chilében — vélekedett. „Teljes képtelenségnek” nevezte Gracsov orosz védelmi miniszternek azt az állítását, hogy a hadsereg Borisz Jelcin mögött áll. A szövetség elnöke szerint a tisztek középgárdájának legalább kilencven százaléka Oroszország nagyságában hisz. Orosz nyomás alatt a moldovai parlament Bukaresti tudósítónktól________ Történelminek nevezte a moldovai parlament jelenlegi ülésszakát Alexandra Mosanu, a chisinaui törvényhozás elnöke. A honatyáknak ugyanis más fontos kérdések mellett arról kell dönteniük: csatlakozik-e az ország a FÁK-hoz. A parlament elnöke a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában arra panaszkodott, hogy az utóbbi időben fokozódó nyomás nehezedik a parlamentre, mindenekelőtt Oroszország és a Moszkva által nyíltan támogatott Transznisztria részéről. A tömegtájékoztatási eszközök azzal fenyegetik az országot: amennyiben a parlament nem ratifikálja a csatlakozásról szóló egyezményt, akkor Moldovára gazdasági katasztrófa vár. Ha pedig nem tesz a tiraszpoliak kedvére, és nem egyezik bele a Dnyeszter bal partján fekvő terület autonómiájába, akkor újabb robbanás fenyeget a térségben. Mircea Snegur elnök a moldovai tudósok, kulturális személyiségek és művészek szövetségének vezetőivel sorra került hétvégi találkozóján biztosította országát afelől, hogy kitart a függetlenség eszméje mellett. Ezzel a gondolattal egyébként a lakosság túlnyomó többsége egyetért, ez derül ki a chisinaui országos szociológiai intézet legutóbbi közvélemény-kutatásából. A besszarábiaiak 52 százaléka nemkívánatosnak tartja a Romániával való egyesülést, és csak húsz százaléka mond igent az unióra. Mi több, a megkérdezettek nyolc százaléka ellenséget lát Romániában, míg az egyesülést csupán távoli célként megjelölő Snegur elnök a mintacsoport tagjai hatvan százalékának bizalmát élvezi. • B. T. Kuba helyzete egyre nehezebb MTI----------------------------------Fidel Castro kubai államfő szerint a szigetország helyzete jelenleg nehezebb, mint amilyen harminc évvel ezelőtt volt. Mivel hosszantartó gazdasági nehézségekre kell számítani, felhívást intézett az ország lakosságához, álljanak ellen a fokozódó amerikai nyomásnak. Párhuzamot vont a mostani helyzet és az 1962-es karibi válság között. Mint mondta, az akkori feszültség számos oka ma is fennáll. Említette a guantanamói támaszpontot és a kereskedelmi embargót. Szerinte a „megkétszereződött amerikai nyomással és az európai szocializmus bukásával visszatértek a régi idők, a problémák azonban még súlyosabbak, mint akkor voltak”. 1992. november 2., hétfő Ismét harcolnak Angolában Lisszaboni tudósítónktól A nemzetközi közvélemény figyelmeztetése és a békefolyamatot ellenőrző három ország (Egyesült Államok, Oroszország és Portugália) minden diplomáciai erőfeszítése sem tudta megakadályozni a fegyveres harcok kiújulását Angolában. A hét végén összetűzésekre került sor több tartományban és Luandában. A fővárosban a kormányerők támadták az UNITA székházát, valamint a Tropico és Tivoli szállodákat. A kormányerőknek sikerült megtartani az ellenőrzést Luanda felett, az UNITA tagjai igyekeznek elhagyni a várost. Súlyos harcokról érkeznek hírek Benguala kikötővárosból, ami fontos stratégiai pont az UNITA számára. A beszámolók többsége 300-ra teszi az eddigi halálos áldozatok számát, hozzátéve, hogy lehetetlen pontos adatokhoz jutni. A portugál hírügynökség közölte, hogy az MPLA erőinek sikerült elfognia Ben-Ben tábornokot és más magas rangú UNITA- vezetőket. A lisszaboni kormány Sao Tome- Principe szigetén állomásoztat katonai repülőgépeket és helikoptereket, készen állva az Angolában élő portugál állampolgárok elszállítására. Le van zárva a luandai repülőtér, aminek közvetlen közelében a pénteki összetűzések alkalmával húsz helybeli és három portugál vesztette életét. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök személyes üzenetben fordult a szembenálló felekhez, a harcok azonnali beszüntetését követelve. • Muharay Katalin