Magyar Hírlap, 1993. február (26. évfolyam, 26-38. szám)
1993-02-01 / 26. szám
2— A MAGYAR HÍRLAP A rasszizmus ellen Hitler hatalomátvételének évfordulóján Gyertyás tüntetések Németországban Berlini tudósítónktól A hajdani és az újfasizmus ellenzése szellemében telt el a hét vége Németországban. Kölntől Drezdáig és Düsseldorftól Erfurtig emberek milliói tüntettek a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A leglátványosabb demonstrációsorozatnak a Hitler-kabinet 60 esztendővel ezelőtti beiktatása adta az apropót. „Az évforduló legyen figyelmeztetés: ne engedjünk egy tapodtat sem elért szabadságunkból, országunk belső békéjéből” — mondta többek közt Rudolf Seiters belügyminiszter a bonni megemlékezésen. Seiters az 1933. január 30-ai fasiszta hatalomátvétel évfordulója és korunk aggasztó politikai jelenségei kapcsán jelezte, hogy a német kormány folytatja a harcot az erőszakkal és a szélsőséges akciókkal szemben. Stuttgartban Erwin Teuffel, Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke utalt a hat évtizeddel ezelőtti történelmi fordulat „sajnos bőséges aktualitására”. Berlinben is különleges rendőrségi biztonsági intézkedések előzték meg a neves színészek és más művészek által is támogatott tömegmegmozdulást. Már szombat délelőtt zöld-fehér „Polizei” járművek uralták a városközpont képét. A Brandenburgi kapu keleti és nyugati oldalán a kora esti órákban megbénult a forgalom. Az autók fényszórói helyett a rasszizmus ellen gyújtott gyertyák lángja világított egészen az Alexanderplatzig. A fényláncban becslések szerint mintegy százezer ember vett részt, s annak ellenére sem történt semmi rendbontás a fővárosi megemlékezésen, hogy az izraelita zsinagóga közösség a múlt héten több fenyegető levelet is kapott. A harminc újfasiszta szellemiségű írásos és seregnyi telefonon érkezett fenyegetés mindegyikéről tájékoztatták az érintettek a hatóságot. Erfurtban ezer ember vonult az utcára az idegengyűlölet ellen emelve fel szavát. A szakszervezetek által rendezett megmozdulás csúcspontja az 1992-93-as szélsőjobboldali akciók áldozatainak emlékére készült márványtábla leleplezése volt. A németországi antifasiszta, rasszizmusellenes rendezvények nem korlátozódtak Adolf Hitler kancellárrá történt kinevezésének hat évtizedes jubileumára. A PDS felhívására már pénteken ötezer polgár tüntetett Berlinben az idegengyűlölettel szemben. Kidben ugyancsak január 29-én vonult mintegy húszezer ember az utcára. Az egyetemisták és professzoraik által kezdeményezett rasszizmusellenes tengerparti hét kiemelkedő záróeseménye volt a késő estébe nyúlt gyertyás demonstráció. Vasárnap este Hamburg volt a színhelye a nemzetközi sztárok állásfoglalásának a toleranciáért, a rasszizmus ellen. Roger Moore-tól Vanessa Redgrave-ig és Marius Müller-Stashtól Whoppi Goldbergig tucatnyi színész lépett a Hanza-város Thalia Theaterjének színpadára. A magas, 200 márkás jegyárak ellenére is zsúfolásig megtelt a nézőtér — mutatva, hogy az UNICEF által Szomália és az egykori Jugoszlávia gyermekeinek szánt bevétel értelmes célra toborzott művészeket és közönséget egyaránt. A tv egyenes adásban közvetítette az éjfélig tartó gálaműsort. A berlini RIAS rádióállomásnak adott interjújában Ignatz Bubis elsősorban a fiatalokhoz szólt. A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke a nemzetiszocializmussal való szembefordulásra hívta fel hallgatói figyelmét. Bubis azokat a német generációkat, amelyek a holocaustról csupán a történelemkönyvekből olvastak, arra emlékeztette a harmadik birodalom hat évtizeddel ezelőtt kezdődött terrorja kapcsán, hogy a múlt történéseiből a jövő érdekében fontos levonni a konzekvenciákat. • Mrázik Géza Kohl bejelentette igényét az állandó BT-tagságra Berlini tudósítónktól Hessen tartomány CDU-pártnapján Helmut Kohl szövetségi kancellár utalt arra, hogy az NSZK talán már 1993-ban állandó tagja lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A kancellár frankfurti beszédében jelezte, hogy Japán is mindent elkövet az állandó BT- tagság érdekében, de a szigetország vezetői is jól tudják, hogy ez csak Németországgal egyszerre történhet meg. Kohl országa esélyeit az ENSZ Biztonsági Tanácsának hamarosan kezdődő átszervezése miatt látja pozitívan. Megfigyelők szerint komoly segítséget jelent az NSZK számára, hogy az Egyesült Államok új külügyminisztere, Warren Christopher is támogatja a legerősebb nyugat-európai állam előléptetését. A gazdasági nehézségekről szólva a kancellár megjegyezte, ezek alkalmat adhatnak arra, hogy polgárok és politikusok változtassanak rögződött szokásaikon. „Az életszínvonalunk elkényelmesített bennünket” — mondta. Kohl szerint a szolidaritási csomagterv pénzügyi vonatkozásairól „heteken belül egyezség születik”, hiszen a gazdaságnak tiszta helyzetre van szüksége a kiadások és az adók tekintetében. • M. G. A keletnémet utódpárt nyugaton is erősödni akar Lothar Bisky a PDS új elnöke Berlini tudósítónktól A PDS harmadik kongresszusán, már tavaly nyilvánosságra hozott elképzelése szerint lemondott elnöki tisztségéről Gregor Gysi. A Demokratikus Szocializmus Pártjának 45 esztendős exvezetője bejelentette, a jövőben azon fog fáradozni, hogy a nyugati tartományokban is megvesse lábát a PDS. Egyetért Gysivel a baloldali párt új irányítója, Lothar Bisky, aki berlini beszédében aláhúzta annak jelentőségét, hogy a PDS a következő időszakban ne legyen csupán keletnémet párt. A szavazatok 92 százalékával elnökké választott 51 éves politikus tervei közt szerepel a szorosabb együttműködés az SPD baloldali szárnyával, és a Bündnis (Szövetség) 90-nel. Milyen csapatot örökölt a jogász Gysitől a kulturális életben jártas Bisky? Az új PDS-vezetőnek számolnia kell azzal, hogy pártját még mindig a Német Szocialista Egységpárt utódjának tekintik. A 170 ezres tagságú PDS-nek az ős- NSZK-ban és Nyugat-Berlinben csak ezer hivatalos tagja van, de az ARD és a ZDF televízióállomás vasárnap este 22 óra tájban sugárzott műsort a PDS hét végi kongresszusáról. Megfigyelők szerint Bisky a környezetvédelem, a békemozgalmak és a nők egyenjogúsága területén vihet friss gondolatokat a német politikai életbe. •M.G. Merényletkísérlet Jelcin ellen? • Folytatás az 1. oldalról Az eddigi jelentésekből az sem derült ki, hogy Jelcint magát értesítették-e a kísérletről, és hogy erre a „Hód”, ahogy sűrű ősz haja miatt a háta mögött becézik, hogyan reagált. A ma 62 éves államfő megszokhatta már a rémhíreket maga körül. Merényletet ellene mindenesetre nem Moszkvában, a lakásán, a munkahelyein vagy útközben, hanem akkor lehetne a legkönnyebben elkövetni, amikor vidéki látogatásai idején viszonylag szabadon cseveg az utca népével. Oroszországban és a Szovjetunióban egyébként a politikai vita elintézésének bevált módszere volt a merénylet, Sztálin idejében nagyüzemi szintre fejlesztették az efféle leszámolást. A régi Oroszországban merénylet áldozata lett 1881-ben II. Sándor cár és 1907-ben Sztolipin, a reformer kormányfő. Kis híján belehalt a Kaplan kisasszonytól kapott golyókba Lenin, aki sok feltételezés szerint később sem természetes halált halt. Állítólag történt merényletkísérlet Brezsnyev ellen is, majd pedig 1990. november 7-én a Vörös téren elkaptak egy férfit, aki vadászpuskával akarta lelőni Mihail Gorbacsovot. • Izbéki Gábor Comea nem tesz eleget az idézésnek Bukaresti tudósítónktól_________ Nem hajlandó megjelenni a bukaresti ügyészség előtt Doina Comea. A neves kolozsvári polgárjogi harcost, aki Ceausescu idején is ellenzékbe kényszerült — akárcsak most —, államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték törvény elé, ahol február 8-án kellene megjelennie. Mint elmondotta, férje betegsége miatt lehetetlen elutaznia, de egyébként is meggondolná, eleget tegyen-e a képtelen felszólításnak. Cornea asszonyt azért idézték az ügyészségre, mert 1991 szeptemberében, a bukaresti bányászakció idején általános sztrájkra szólított föl. A hatalom ezt tartja most államellenes megnyilvánulásnak. Az RMDSZ az elsők között emelte föl szavát a kommunista visszarendeződés újabb megnyilvánulása ellen, de példáját követte a legtöbb demokratikus ellenzéki erő is. Az ügyben megszólaltak a hatalom képviselői is. Traian Chebeleu elnöki szóvivő közölte: rosszul időzítették a lépést, hiszen éppen e napokban folynak a tárgyalások Románia teljes jogú Európa-tanácsi tagságáról. Az ügyészség sajtóközleményben mutatott rá: a bűnösség bebizonyításáig Comea asszony ártatlannak tekintendő. Egyébként is most csupán egyszerű meghallgatásról van szó, hiszen az ügyben már több tanút kihallgattak és most itt az ideje, hogy a legilletékesebb személy is elmondhassa véleményét. Amennyiben február 8-án nem jelentkezik az ügyészségen, akkor újabb idézést kézbesítenek ki számára. Ismételt távolmaradása esetén őrizet alatt kísérhetik be az ügyészségre. Aligha javítja az Európa-tanácsi vizsgálódók előtt Románia képét a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor, aki szerint „tűrhetetlenné és elviselhetetlenné vált a nyugati erők által elképzelt új világrend, amelyben a Fehér Ház egész országoknak akar utasításokat adni”. Vadim Tudor elsősorban azt sérelmezte, hogy olyan országok igyekeznek Romániának diktálni, amelyek „még nem is léteztek akkor, amikor román földön virágzott a civilizáció”. A fasiszta eszméket nyíltan hirdető pártvezér egyetemes zsandárnak nevezte az Egyesült Államokat, és közölte: „az istenáldotta román nép” nem kér az Amerika által elképzelt világrendből, nem kíván „katonai, politikai és gazdasági rabságba” kerülni. • Bogdán Tibor A NATO-főparancsnok moszkvai tárgyalásai MTI------------------------------Szóban és tettben egyaránt új partneri kapcsolatokat javasolt Oroszországnak John Shalikashvili amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka, aki szombaton fejezte be háromnapos moszkvai tárgyalásait. Sajtóértekezletén hangsúlyozta: a NATO már nem tekinti ellenségének Oroszországot. Shalikashvili kedvezően értékelte moszkvai megbeszéléseit, Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel szombaton folytatott eszmecseréjét, s külön kiemelte e találkozók partneri légkörét. Gracsov a védelmi minisztériumban megtartott sajtóértekezleten hasonlóan vélekedett a tárgyalásokról. Shalikashvili tábornok látogatása is azt bizonyítja, hogy új kapcsolatok alakultak ki a NATO és Oroszország fegyveres erői között — mondta Gracsov, s beszámolt arról, hogy egy hónapon belül szakértői csoportok találkoznak az együttműködés konkrét kérdéseinek áttekintése érdekében. A moszkvai sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy a két fél megállapodott az európai kontinens válságaival kapcsolatos problémák közös elemzésében, továbbá együttműködnek a békemissziók kiküldésében és humanitárius segélyek eljuttatásában, a békefenntartó erők kiképzésében is. KÜLFÖLD Szerdán a BT-ben újabb békítési kísérlet a boszniai felek között Milan Panicot feltartóztatták a határon Újvidéki tudósítónktól Kudarcba fulladt még egy kísérlet a délszláv konfliktus békés rendezésére: Vance és Owen, a genfi Bosznia-értekezlet társelnökei nem tudták elfogadtatni béketervüket a három érdekelttel. A pénteken megtartott utolsó plenáris ülésen kiderült, hogy csak a horvát közösség fogadja el a béketervet maradéktalanul, a szerbek és a muzulmánok képviselői elutasítják a térképeket, az utóbbiak ráadásul a fegyvernyugvási egyezményt is. Csak az alkotmánytervezetbe egyeztek bele mindhárman, de ha tudjuk, hogy Karadzic ennek aláírását is a többi papír elfogadásától tette függővé, akkor nyilvánvaló, hogy Vance és Owen nem találta meg a bűvös képletet a boszniai rendezéshez. Owen sajtóértekezletén kijelentette, hogy mindazonáltal tovább szorgalmazzák a genfi papírokat, de most már a Biztonsági Tanács felügyelete alatt. Ezért Karadzic, Izetbegovic és Boban szerdán New Yorkba utazik egy utolsó békítési kísérletre. Owen valószínűnek tartja, hogy a BT ultimátum elé állítja őket: vagy elfogadják a tervet, vagy következnek a szigorúbb szankciók, a teljes elszigetelés, és a katonai intervenció. Közben Cyrus Vance ma találkozik Christopher amerikai külügyminiszterrel, aki közismerten ellenzi a genfi tervezetet, mert az nem bünteti a szerbek által elvégzett etnikai tisztogatást, sőt, szerinte megjutalmazza őket érte. A békeértekezlet kudarcát heves ágyúdörgés adta hírül a szarajevóiaknak. A szerb tüzérség ismét támadta a rommá lőtt belvárost, és a vasárnap reggeli adatok szerint húsz ember életét vesztette és nyolcvannyolcan megsebesültek. Több negyedben közelharc zajlott le. Támadás érte Gradacacot és Gorazdét, ahonnan nyolc halálos áldozatot jelentettek. Közép-Boszniában újabb tűzszünet lépett életbe a horvát és muzulmán erők között. A belgrádi rádió szerint a muzulmán horvát erők újból ágyúzták az észak-boszniai szerb folyosót. Belgrádban azonban ezekben a napokban Krajinára figyelnek. Az ottani főparancsnokság állítása szerint a horvátok folytatják támadásaikat, nagyobb csapatösszevonásokat végeznek és közben diverzánscsoportokat vetnek be. Zágráb ezzel szemben azt állítja, hogy csapatai betartják a tűzszünetet a „csetnik agresszor” provokációi ellenére. A Peruca vízerőműnél elhárították a legnagyobb veszélyt, a gátszakadást, a horvát műszaki egységek kinyitották az áteresztő zsilipeket és a 25 kilométer hosszú mesterséges tóban felgyülemlett hatalmas víztömeg a tenger felé hömpölyög, jócskán felduzzasztva a Cetina folyó vízállását. A szerbek és a horvátok továbbra is egymást vádolják a gát megrongálásáért. Az eredetileg ENSZ-ellenőrzés alatt levő erőmű elfoglalását a horvátok azzal indokolják, hogy a szerbek fel akarták robbantani a gátat, hogy katasztrófát idézzenek elő a Cetina völgyében elterelő húsz-egynéhány településen, és hogy megfosszák Dalmáciát egyetlen áramforrásától. A keletkezett repedések eltömése és a víznyomás csökkentése után Zágráb ismét felajánlotta az UNPROFOR-nak a felügyeletet, Nambiar tábornok azonban ezt elutasította. Tudjman elnök, aki ezekben a napokban választási körutat tesz Dalmáciában és Isztrián, Peruca elfoglalását fényes katonai győzelemnek tünteti fel. Többször is kijelentette, hogy Horvátország az ENSZ segítségével szeretné visszaszerezni területeit, de ha ez nem megy, akkor saját erővel űzi el a „szerb agresszort”. Tegnap már azt mondta, hogy hamarosan kitűzi a még csetnik kézen levő városok felszabadításának napját és óráját is. Szerbiában tovább folyik az önkéntesek toborzása Seselj vajda és a félkatonai alakulatok más vezéreinek szervezésében. Szinte minden nagyobb városban, így Újvidéken és Szabadkán is nyílt toborzóiroda. A Szerb Radikális Párt szabadkai vezetői ultimátumszerű követeléssel fordultak Kasza József polgármesterhez, hogy utasítsa ki a városból mindazokat a krajinai szerb menekülteket, akik nem hajlandók visszatérni szülőföldjükre és harcolni a horvátok ellen. A boszniai etnikai tisztogatásokban kitűnt Árkán szabadcsapat-parancsnok pedig Krajinában vészbíróságot állított fel a bevonulást megtagadó szerbek számára. Egyes hírek szerint három embert már kivégeztek. Mind több jele van annak, hogy a radikális „rendcsinálók” Szerbiában is egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Seselj csetnik vajda fenyegetőzéseivel hozzák összefüggésbe azt is, hogy Milan Panic, a képviselőházban megbuktatott, de még hivatalban levő kormányfő pénteken Budapestről útban hazafelé teljes öt órát volt kénytelen gépkocsijával a határon várakozni, míg engedélyezték belépését. Előzőleg Belgrád megtagadta a leszállási engedélyt repülője számára. A szűkszavú hivatalos magyarázat szerint a gépkocsivezető papírjai nem voltak rendben. Belgrádban lemondták Panic korábban bejelentett sajtóértekezletét. • J. Garai Béla Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője Bosznia-Hercegovina térképével a genfi értekezlet utolsó plenáris ülése előtti percekben. A boszniai szerbek és a muzulmánok elutasították a térképeket foto:mti külföldi képszerkesztőség Távoztak az unionisták a moldovai parlament éléről Bukaresti tudósítónktól_________ Vezetés nélkül maradt a moldovai parlament azt követően, hogy a hét végén lemondott a testület elnöke, Alexandru Mosanu és első alelnöke, Ioan Hadirca. Példájukat követte a külügyi bizottság és a tömegtájékoztatási bizottság vezetője, Vasile Nedelciuc és Valeriu Matei. A hír Bukarestben egy napig háttérbe szorította a jugoszláv hajók dunai embargószegésének botrányát is, a lapok első oldalukon számoltak be az eseményről, ilyen címek alatt: Besszarábia kapitulál. Politikai földrengés Chisinauban; Besszarábiát a totalitarista visszarendeződés fenyegeti; Távoztak a parlamentből az unionisták. Mircea Snegur moldovai elnök ezzel szemben egyáltalán nem tartja tragikusnak a történteket. Az esemény időpontjában Párizsban tartózkodva — ahol a két állam közötti alapszerződést írta alá — kijelentette: semmi rendkívülit nem lát abban, hogy lemondanak azok a vezetők, akik nem tudtak szót érteni a törvényhozási frakciók képviselőivel. A román unionisták azonban jelentős veszteségként könyvelik el a lépést, amely „halálos csapást mért Besszarábia és Románia közeledésére”, hiszen a határok mielőbbi eltörlésének lelkes híve, Mosanu távozása a parlament éléről Snegur és „Moszkva-barát klikkje” győzelmét jelenti. Traian Chebeleu elnöki szóvivő annak a reményének adott hangot, hogy a lemondás nem befolyásolja károsan a két ország kapcsolatait. Hasonló álláspontra helyezkedett a bukaresti külügyminisztérium is hangsúlyozva, hogy bízik abban, hogy továbbra is előtérben maradnak a nemzeti felszabadítás eszményei, és Moldova főbb politikai erői megtalálják a nehézségek leküzdéséhez és a transznisztriai válság megoldásához szükséges egységet. •B.T. 1993. február 1., hétfő Amerikai megfigyelők Ukrajnában tájékozódnak Minden szerb tanker hazaérkezett Bukaresti tudósítónktól_________ Szerb vizekre ért szombaton az ötödik embargósértő jugoszláv hajókonvoj is, s ezzel a Dunán kialakult konfliktushelyzet első félideje lezárult. A „szünetben” az embargószegők vezetnek, hiszen a román és a bolgár hatóságok tehetetlenek voltak velük szemben. Az ukrajnai Reni kikötőjében román adatok szerint további száz uszály vár rakodásra. A Romániában tartózkodó amerikai megfigyelők egy része most Ukrajnába utazott, hogy a helyszínen tájékozódjék. Kijev viszont elutasítja a támadásokat, leszögezve: a jugoszláv hajók a nyílt Dunán rakodnak, török, görög, ciprusi, orosz és bolgár tankhajókból. Teodor Melescanu külügyminiszter nem tartja megalapozottnak a Romániát érő nemzetközi vádakat, hiszen — véli — országa eleget tesz a BT-határozatnak. Románia erőszakot is alkalmaz, de nem nyit tüzet, mivel nem kíván nyílt konfliktusba keveredni — mondta, hangsúlyozva: a dunai szállítások Kis-Jugoszlávia kőolajszükségletének alig egy százalékát fedezik. Az, hogy mégis vállalja a hatalmas kockázatot, a jugoszláv fél szorult helyzetét és elszántságát jelzi, vagyis az embargósértés folytatódása várható. Éppen ezért Romániának fokozottan szüksége van a hathatós nemzetközi támogatásra, s országa ezt az igényét rövidesen újabb beadványban fogalmazza meg a BT előtt. Románia addig is mindent megtesz a hajók megállításáért — ezt már Dumitru Luca vezérőrnagy, országos határőrparancsnok mondta sajtóértekezletén, ám szavait cáfolja a legtekintélyesebb ellenzéki napilap, a Romania Libera, amely szerint ha az illetékesek a szerb határtól mindössze 40 kilométernyire lévő Calafat kikötőjénél létrehozták volna az ígért folyamtorlaszt, könnyen megakadályozhatták volna a hajókonvojok továbbhaladását. • B.T. Amerikai nyomás alatt Izrael a kitoloncoltak miatt Tel Aviv-i tudósítónktól_________ Szombaton Rabinnak kemény beszélgetése volt Christopher amerikai külügyminiszterrel, aki „látványos lépést” követelt a kitoloncolt palesztinok ügyében Izraeltől, az esetleges amerikai BT-vétó fejében. Ugyancsak Rabinnal tárgyalt telefonon Mubarak egyiptomi elnök. Úgy tűnik, a nemzetközi nyomás helyét most amerikai nyomás vette át: hír szerint Christopher azt mondta Rabinnak, hogy ha Washington megvétózza a BT elítélő határozatát és szankcióit, az „Izraelnek sokba fog kerülni”, ugyanis utána több olyan lépés következik, melyek az arabokat lesznek hivatva meggyőzni, hogy az USA még mindig „objektív közvetítő”. Időközben az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztviselője telefonált Izrael washingtoni nagykövetének, Zalman Sovalnak, és hivatalosan cáfolta a „kemény beszélgetés” hírét. Vasárnap reggel, a heti minisztertanács előtt úgy tudták Jeruzsálemben, hogy az izraeli kormány olyan intézkedéseket készül hozni, amelyek során „kifogják a szelet a nemzetközi nyomás vitorláiból”, vagyis visszaengednek néhány tucat kitoloncoltat, míg másoknál csökkentik a kiutasítás időtartamát. Ezeket a döntéseket a fellebbező bizottságok fogják hozni. A Jediot Ahronot diplomáciai tudósítója szerint jelentősen javult Izrael helyzete a BT-ben, és „nincs is szükség amerikai vétóra”. Kiderült, hogy a szankciók kezdeményezői nem képesek összehozni a szükséges kilencszavazatos többséget a 15 tagú BT-ben. Még Pakisztán is csatlakozott az amerikai erőfeszítésekhez a szankciók ellen, azzal érvelve, hogy az amerikai vétó azt úgyis lehetetlenné teszi és ez nem tesz jót a béketárgyalásoknak. Magyarország is ellenzi a szankciókat, írja a Jediot Ahronot New York-i tudósítója, aki úgy tudja, hogy Venezuela, Spanyolország, Új- Zéland és Japán is hasonló véleményen van, de legalábbis tartózkodni fog a szavazástól. Ahhoz, hogy a szankciók lekerüljenek a napirendről elég, ha a BT hét tagja tartózkodik. Szombaton délután a gázai övezetben lévő Katif körzetben lesből megöltek két izraeli katonát és fegyverüket elrabolták. A Hamasz katonai szervezete vállalta a felelősséget a gyilkosságért, és Libanonban a kitoloncoltak „örömüket fejezték ki” a kettős gyilkosság felett. Izraelben tegnap hozták nyilvánosságra, hogy a múlt héten a biztonsági szervek letartóztattak két amerikai állampolgárságú Hamasz-tagot, akik azért jöttek, hogy újjászervezzék a Hamasz tevékenységét a megszállt területeken, miután a szervezet 415 tagját kitoloncolták. A két chicagói lakosnál több mint százezer dollárt találtak. A hírt csak az után hozták nyilvánosságra, hogy amerikai lapok szellőztették a történteket. Az amerikai konzul pénteken meglátogatta a két letartóztatottat. • Naftali Kraus Lengyel abortuszvita MTI -----------------------------Mégsem módosította az alsóházban elfogadott abortusztörvényt a lengyel parlament felsőháza. A döntés meglepetést keltett, hiszen a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN), a kormánykoalíció második legnagyobb pártja a szejmben csupán azért szavazta meg az általa túlságosan liberálisnak tartott törvényt, mert biztos volt benne, hogy a szenátus vissza fogja állítani a legszigorúbb változatot. Hiába gyakorolt nyomás a szenátusra az abortuszvita előtt Józef Glemp bíboros prímás is. A törvényt alá kell írnia Lech Walesa elnöknek, aki korábban közölte, hogy nem hajlandó aláírni olyan törvényt, amely túlságosan liberálisan kezeli az abortusz ügyét.