Magyar Hírlap, 1993. április (26. évfolyam, 76-86. szám)
1993-04-01 / 76. szám
Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik É. Szabó Márta: a gyermekműsorok nem politizálnak. 19. oldal 1993. április 1., csütörtök Demszky: van esély a főváros és a kormány megállapodására. 8. oldal POLITIKAI NAPILAP 24+16 OLDALÁRA: 22,50 FORINT Budapesten folytat megbeszéléseket az osztrák államfő Közép-Európa legyen a stabilitás övezete MH-tudósítás________________ Elsősorban a térség stabilitására, a régión belüli együttműködésre fordított figyelmet Thomas Klestil osztrák államfő tegnapi budapesti megbeszélésein. A kitekintést természetesen segíti, ha két ország kapcsolatai szorosak, Klestil udvarias szavaival: „Talán soha nem voltak jobbak a közös történelem során, mint napjainkban.” Ausztria államfőjének hivatalba lépése óta ez a második hivatalos külföldi látogatása. Mivel az osztrák elnökök első útja hagyományosan Svájcba vezet, a budapesti vizit is jelzi, mennyire fontosnak tartja Ausztria a Magyarországgal kialakított jó viszony ápolását. Thomas Klestil tegnap délelőtt érkezett fővárosunkba. Kossuth téri ünnepélyes fogadtatását követően vendéglátójával, Göncz Árpáddal találkozott, majd plenáris megbeszélésre került sor. A két elnök néhány szóban foglalta össze újságíróknak, mit érez lényegesnek a konzultációkból. Klestil szerint az államfők találkozója, a régió vezető politikusainak rendszeres eszmecseréje hozzájárul a bizalom erősítéséhez. • Folytatása a 3. oldalon Göncz Árpád és Thomas Klestil a közös sajtótájékoztatón FOTÓ: ISZA FERENC A NAP INTERJÚJA Balsai Istvánnal Balsai István igazságügy-minisztertől megtudtuk, hogy a kormány várhatóan ma tárgyalja az ügyészségről szóló törvény tervezetét, illetve az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot. Ezek célja, hogy az ügyészséget az igazságügy-miniszter irányítása alá rendeljék. Interjúnk az 5. oldalon FOTÓ: HABIK CSABA Sérti a magántitok védelméről szóló alapjogot Alkotmányellenes a vagyonnyilatkozat MH-tudósítás A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megállapító rendelkezéseket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette — ismertették tegnap az Alkotmánybíróság határozatát, így megsemmisítik az adózás rendjéről szóló törvény vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget megállapító részeit, valamint azt a kormányhatározatot, amelyik ennek időpontját határozza meg. Az Alkotmánybíróság szerint az eltitkolt jövedelmek feltárására és adózhatóvá tételére az általános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem alkalmas. Mégpedig azért, mert a törvényhozó jelentős kivételeket állapít meg, mert csak a fogyasztással csökkentett jövedelmet méri. Legfőképpen pedig azért nem alkalmas, mert vagyonnyilatkozat a polgárok bevallására épül, vagyis a magánéletbe való további állami beavatkozást jelent. Ennek oka, hogy a vagyonszaporulat megállapításának alapja ugyanúgy a bevallás, mint a jövedelemadó esetén. Vagyis az adóhatóságnak ugyanúgy ellenőrzéseket kell végeznie, mint a megszerzett jövedelemre vonatkozó bevallás esetén. Az Alkotmánybíróság szerint a megsemmisített rendelkezések nem felelnek meg az arányosság követelményének sem, mert szükségtelenül korlátozzák az adókötelezettségüket pontosan teljesítők alapjogait. Emellett azt is megállapították, hogy a törvényben egymással ellentmondó szabályok vannak, amelyek sértik a jogbiztonság elvét. Az alkotmánybírók szerint az adózás rendjéről szóló törvény a jövedelemadó ellenőrzése, a be nem vallott jövedelmek feltárása és az arányos közterherviselés érdekében korlátozza a magántitokhoz való alapjogot. A határozat rámutat: a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jognak meghatározott módon való korlátozása aránytalan beavatkozást jelent az alapvető jogokba, s ezért alkotmányellenes. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza: az eltitkolt jövedelmek feltárására más olyan eszközök alkalmazhatók, amelyek nem korlátozzák az alapjogok tartalmát. Az indoklás arra is kitér: nemzetközi adatok azt igazolják, hogy a fejlett adókultúrájú országokban jövedelemadó-ellenőrzési célra vagyonnyilatkozatot nem alkalmaznak. A vagyonbevallás ugyanis ezekben az országokban vagyonadó megállapítására szolgál. Az adóhatóság további adminisztratív eszközökkel csak akkor élhet, ha alapos a gyanú arra, hogy eltitkolta jövedelmét az adózó. •V. I. Bártfai Bélával, a PM helyettes államtitkárával interjúnk a 13. oldalon Szombaton újra: Vasárnapi Magazin! MAGYAROK CSODAORSZÁGBAN Sztári Illává !10! Az infláció 20—25 százalék között lesz 1993-ban? MH-információ Az idei infláció 20-21 százalék közé eshet — jelentette ki tegnap egy privatizációs konferencián az illetékes államtitkár, Pongrácz Tibor, aki néhány hete még a Pénzügyminisztérium második embere volt. Vajon hivatalosan is megváltozott a kormány prognózisa, vagy Pongrácz magánbecsléséről van szó? — A kormány inflációs prognózisán még nem módosítottunk — felelte érdeklődésünkre Kovács Álmos, a PM helyettes államtitkára, de lehet, hogy Pongrácz Tibornak igaza lesz. Amikor tavaly év végén a kormány 14-17 százalékos inflációt programozott, még nem volt érzékelhető az élelmiszerárak év végi ellutása. Ennek és más egyéb tényezők hatására az idei évre áthúzódó inflációs hatás 2 százalékkal magasabb a vártnál. Ha ehhez hozzávesszük a januári 6,8 százalékos és a februári 1,7 százalékos havi áremelkedést, akkor valószínűsíthető a tegnap elhangzott szám. Ugyanakkor én még bízom abban — tette hozzá Kovács Álmos —, hogy a gazdasági folyamatokat, így az inflációt is meghatározza a kemény jövedelemkorlát és az erős termelői verseny. Ez utóbbi befolyásolja a termelői árakat, amelyeknek egyik tipikus példája a tej-, illetve a hústermékek árcsökkenése. Az idei fogyasztói áremelkedést azért nem szeretném megjósolni, mert közismert, hogy az inflációs várakozások nemcsak az árakat, hanem a béreket is alakítják. Minimum 20 százalékos idei inflációra kell készülnünk, ami akár 25 százalékos is lehet — állítja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Pongrácz tegnapi kijelentését azzal magyarázta az ismert közgazdász, hogy ha a január —februári inflációhoz hozzászámítjuk a kormányprognózisban rözített március—december havi inflációs ütemet, akkor jön ki a 21 százalék. Az élelmiszerárak azonban nem „tudják”, hogy a kormány szerint márciusban 0,9 százalékos, a többi hónapban pedig 0,6 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedésre kerülhet sor. Annál is inkább, mert tavaly csak 2 hónapban, júliusban és augusztusban sikerült 1 százalék alatt tartani a havi áremelkedési ütemet, így Petschnig Mária Zita szerint 1993-ban az infláció üteme inkább 25 százalék lesz, mint 20. •E. P. A privatizációs konferenciáról tudósításunk a 13. oldalon Megnyugvással fogadták a francia kormány összetételét Balladur takarékosságra szólít fel Kiküldött tudósítónk jelenti Párizsból________________■ Meghaladta a munkanélküliség Franciaországban a hárommilliós határt (ez az aktív népesség 10,6 százaléka) — ez a hír várta tegnap délelőtt a Balladur-kormány tagjait, amikor első, nem hivatalos megbeszélésükre jöttek össze a Matignon palotában. Edouard Balladur, aki hétfőn este kapta meg a kormányalakítási megbízatást, és kedden este már előállította a kormánylistát, szerdán nyomban a teendők közepébe vágott: az állami költségvetés 20 milliárd frankos csökkentésének kidolgozására (a tényleges hiány több mint 300 milliárd frank) szólította fel Nicolas Sarkozy költségvetésügyi minisztert, aki a France-Info hírrádiónak a tanácskozásról beszámolva, közölte: a miniszterelnök a takarékosság szellemében fogant magatartási normák követésére kérte fel a minisztereket, akiktől csapatszellemet vár el. Az állami számvevőszék főügyészét arra kérte fel Balladur, hogy május vége előtt terjesszen elő jelentést a francia gazdaság és a szociális ügyek állapotáról. Ennek alapján kívánja meghatározni a távlati teendőket. Addig is a legégetőbb problémák megoldásának előkészítésére az illetékes minisztereket tegnap arra utasította, hogy térképezzék fel a foglalkoztatás helyzetét és a szociális támogatások rendszerét (a francia társadalombiztosítási és munkanélküliségi segély kasszája 60 milliárd frankos hiányt mutat). A takarékosság szellemében, de inkább bizalomgerjesztő szándékkal Balladur felszólította a kormány tagjait, hogy mellőzzék a szolgálati kocsik cseréjét, tíz százalékkal csökkentsék minisztériumaik költségvetését. Előirányzatai szerint húsz százalékkal kell mérsékelni a miniszterelnökség reprezentációs kiadásait, és harminc százalékkal a kormánytagok utazási költségkeretét, ami több kormánygép eladását vonja maga után. • Folytatása a 2. oldalon Újabb EK-nyomás Pozsonyra Bős miatt MH-információ Miután a szlovák kormány kedden mégsem foglalkozott konkrétan a bősi vitával kapcsolatban a Hágai Nemzetközi Bírósághoz küldendő magyar—szlovák közös keresettel, Magyarország és az EK Bizottsága ismét ahhoz a nyomásgyakorláshoz folyamodott, amelyet már két héttel korábban is bevetett: az EK levélben szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, hogy április 7-én, Brüsszelben írják alá az úgynevezett hágai alávetési nyilatkozatot, és Magyarország a felhívásra igennel válaszolt. Ezúttal magasabb szinten hajtották végre a diplomáciai manővert, mert maga az EK „külügyminisztere”, Hans van den Broek kérte Pozsonyt és Prágát az aláírásra. Mint Tatár Györgytől, a Külügyminisztérium Bőssel foglalkozó miniszteri biztosától megtudtuk, Van den Broek múlt pénteken javasolta a magyar külügyminisztériumnak, hogy április 7-én legyen az aláírása annak a megállapodásnak, amely szerint Magyarország és Szlovákia a Hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi a bősi erőmű miatti vitáját. A levélre Jeszenszky Géza külügyminiszter távollétében tegnap Martonyi János államtitkár válaszolt. Martonyi válasza elfogadta az EK ajánlatát, egyben jelezte, hogy a magyar fél nem kapott megerősítést Pozsonytól, jóllehet az utóbbi napokban a szlovák felvetések túlnyomó többségét (egy kivételével mindet) elfogadta. • Folytatása a 3. oldalon Per a Pénzügyminisztérium ellen MH-információ Keresetet adott be a Pénzügyminisztérium ellen Mónus Bertalan, a Gávavencsellői Takarékszövetkezet Hitelezői Érdekvédelmi Egyesületének elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon. A betétes azért perli a Pénzügyminisztériumot, mivel nem kapta meg a csődbe jutott és felszámolás alatt álló takarékszövetkezetnél értékjegyben elhelyezett betétje ellenértékét. A minisztériumnál egyelőre úgy tekintik, hogy csak a könyvesbetét-tulajdonosokat kártalanítják a takarékbetétek állami garanciája alapján. Nemrégiben Bánfi Tamás, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanszékvezetője érvelt amellett, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint takarékbetétszerződésnek kell tekinteni a gávavencsellői takarékszövetkezet értékjegyét és pénztárjegyét is. Lapunkban foglalkoztunk azzal is, hogy a korábban csődbe jutott Ingatlanbank letétijegy-tulajdonosait kárpótolták egy előrehozott, önkéntes betétvédelmi alappal, de erre Gávavencsellő esetében nem került sor. Szakértők egyébként úgy látják, hogy jók a keresetet benyújtók esélyei a pernyerésre. A törvényi szabályozás ugyanis pontatlan, illetve takarékbetét-szerződésnek minősül az is, ha nem betétkönyvet, hanem másféle okmányt ad a pénzintézet az elfogadott pénz ellenében. • Papp Emília Mádl saját álláspontot alakít ki A miniszter garanciát vállalt arra, hogy a dokumentumok áttanulmányozása után, akár a tárca véleményétől is független, saját álláspontot fog kialakítani a Művelődési és Szabadművészeti Alapítvánnyal kapcsolatban. 3. oldal Mindenki globalista A globalizmus zajló valóság, világgá fűz össze a legtöbb aktivitás és találmány — írja Konrád György. 7. oldal Püspökhatvan keresztény gondolkodású iskolaigazgatót akar? Az iskolának igazgatót választott az önkormányzati képviselő-testület. A nemrég megtartott falugyűlésen azonban váratlanul új irányt vett a dolgok menete... 11. oldal Komár: meg kell állítani a visszaesést „A kelet-európai gazdasági válság mélyebb és hosszabb, mint amire számítottam.” 12. oldal A magyar konfekcióipar újraéledhet? A PHARE segítségével kitörni a bérmunkából. 15. oldal Görögország győzött a Népstadionban Labdarúgó-világbajnoki selejtezőn a Népstadionban a magyar válogatott 1-0-ra kikapott Görögországtól. Képünkön Kiprichet három görög védő igyekszik szerelni. Tudósításunk a 24. oldalon FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT