Magyar Hírlap, 1993. augusztus (26. évfolyam, 178-189. szám)

1993-08-07 / 183. szám

2 C0M MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD A NATO ülését követően folytatódhatnak a genfi tárgyalások Sikertelen egyeztetés Szarajevóban Hírügynökségek jelentéseiből Eredmény nélkül ért véget pénteken a boszniai muzulmánok és szerbek közötti szarajevói tárgyalás az Igman- és Bjelasnica-hegyen állomásozó szerb csapatok kivonásáról. Lapzártakor érkezett hír szerint Warren Christopher amerikai külügyminiszter Avianóban a Manfred Wörnerrel folytatott megbeszélései után megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek hétfőn hozzák meg végleges döntésüket a légi hadműveletről. A szarajevói repülőtéren a boszniai ENSZ-erők parancsnoka, Francis Briquemont tábornok elnökletével folyó tárgyalásokon azt kellett volna tisztázni, hogy a szerbek milyen feltételekkel és határidővel teszik lehetővé, hogy a stratégiai jelentőségű magaslatok ellenőrzését az ENSZ vegye át. A tárgyalásokról beszámoló BBC nem részletezte, hogy mi okozta a tárgyalások kudarcát és azt sem közölte, hogy mikor folytatódnak a megbeszélések. Alija Izetbegovic boszniai elnök többször hangsúlyozta, hogy csak akkor hajlandó részt venni a megbeszéléseken, ha a szerb csapatok kivonulnak a magaslatokról. A tárgyalások kudarca kétségessé teszi Briquemont tábornok tervét is, hogy két utat nyissanak a szarajevói lakosságnak szánt segélyek eljuttatására. Az ENSZ már most késésben van a segélyszállítmányok eljuttatásában: a tervek szerint már a télre kellene felkészülni, azonban a gyakorlatban a lakosság pillanatnyi ellátása is veszélyben forog. Lord Owen, a Jugoszláviakonferencia társelnöke tegnap Genfben bejelentette, hogy a muzulmán, a szerb és a horvát vezetők megegyeztek, hétfőn folytatják megbeszéléseiket. Ám figyelmeztetett, az egyeztetésen fontos problémákat kell még megoldani, elsősorban Bosznia-Hercegovina területi felosztását, a három nemzetiségi miniállam kialakítását a boszniai unión belül, és rendezni kell Szarajevó státusát is. A pénteki The Washington Post szerint az Egyesült Államok és szövetségesei közölték a bosnyák kormánnyal, vissza kell térnie a genfi tárgyalóasztalhoz; a NATO csak ezt követően indíthat támadást a szerbek ellen. „Ha a megbeszélések kedvezően alakulnak, egyáltalán nem kell a szerbeket bombáznunk. Az az elsődleges cél” — idézett a lap egy amerikai tisztviselőt. Az Unprofor bosznai csapatainak brit vezérkari főnöke, Vere Hayes dandártábornok kijelentette, a Szarajevó környéki két magaslat szerb elfoglalása csak a muzulmánok katonai utánpótlási vonalát vágta el, és nem jelentette a bosnyák főváros közeli elestét. Hayes azzal vádolta a muzulmán csapatokat, hogy maguk fosztják meg a fővárost a humanitárius segítségtől, mivel a horvát erők ellen Közép-Boszniában indított támadásuk elzárta a Szarajevóba vezető egyetlen szárazföldi utat. Újabb támadások Négy horvát rendőr meghalt, hat társuk pedig megsebesült abban a csütörtöki támadásban, amelyet szerb fegyveresek hajtottak végre az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló közép-horvátországi területen, Pakrac közelében. Péntek hajnalban a dél-hercegovinai Mostarban kiújultak a muzulmán—horvát utcai harcok. A zágrábi rádió szerint a muzulmánok a belvárosi középületeket támadják, s a harcok miatt ismét lángba borult a város több negyede. Horvát állítások szerint a muzulmánok sok katonát vesztettek, s a halottak között van két mudzshedin is. Horvát források szerint a muzulmán támadás kudarcot vallott. Közép-Boszniában is tovább tart a muzulmánok és horvátok háborúja, a leghevesebb harcok ismét Gornji Vakufnál és Novi Travniknál dúlnak. A muzulmánok állítólag erősítést kaptak Bugojnóból, azonban a zágrábi rádió szerint az újabb muzulmán csapatok érkezése ellenére is előrenyomulnak a horvátok. Szerb katonai jelentések szerint a muzulmánok pénteken újabb tüzérségi támadást intéztek a Doboj környéki szerb állások ellen. A muzulmánok állítólag 82 és 120 milliméteres lövegekkel ostromolják a szerb védelmi vonalakat. Gyalogsági összecsapásokról nem érkeztek jelentések. A Tanjug hírügynökség arról is beszámolt, hogy a szerbek és a muzulmánok a hercegovinai Foca, Konjic és Kalinovik térségében is lövik egymás állásait. A szerbek azt állították, hogy ismét a muzulmánok szegték meg a múlt hét végén életbe lépett fegyvernyugvási egyezményt. Szerb források a szerint Maglaj és Szarajevó környékén viszonylagos nyugalom uralkodik. Kontic-Sevél az ENSZ-hez Radoje Kontic jugoszláv kormányfő pénteken levélben kérte fel Madelaine Albrightot, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökét, hogy járjon közbe a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó eltörlése érdekében. Kontic szerint a Jugoszlávia ellen elrendelt szankciók nemcsak alaptalanok, hanem értelmetlenek is, mivel a zárlat nem hozta magával a boszniai polgárháború befejezését. A jugoszláv elnök egyben igazságtalannak is nevezte a szankciókat, amely annak ellenére is kollektív büntetésben részesítette a népet, hogy Jugoszlávia számtalanszor bizonyította, hogy a békés rendezés elérését tekinti céljának. Amerikai tábornok Zágrábban New York-i tudósítónktól Amerikai lapjelentések szerint szerda óta Zágrábban tárgyal Jeremy Boorda, az amerikai hadsereg tábornoka. Jean Cot tábornokkal, a boszniai ENSZ-erők parancsnokával és az ENSZ-haderőben részt vevő többi ország katonai szakértőivel haditervet dolgoznak ki a Szarajevó körüli szerb blokád szétverésére. Amerikai javaslatra nemcsak szerb hadállások közvetlen bombázása áll az eszmecsere középpontjában, hanem más katonailag fontos objektumok — útvonalak, hidak, katonai parancsnoksági épületek — elleni légicsapások lehetősége is. A tervet szombaton viszik a NATO katonai bizottsága elé felülbírálásra, majd hétfőn ismertetik Brüsszelben a NATO tanácsülésén. •G.L. A Biztonsági Tanács NATO-döntésre vár A légitámadás megkezdéséhez szükséges illetékesség problémája abból adódik, hogy a NATO esetleges légicsapásaira válaszul a szerbek megtámadhatják a Boszniában állomásozó kéksapkásokat és az ENSZ segélyszervezetének munkatársait. Mivel ez a veszély komolyan fenyeget, gyakorlatilag egyeztetnie kell a NATO-nak a terveit Butrosz Gálival — tudta meg a Magyar Hírlap New York-i ENSZ forrásból. Az Észak-atlanti Tanács hétfőn tárgyal újra a kérdésről, de nem biztos, hogy döntésre jutnake még ugyanazon a napon. Egy neve mellőzését kérő magasrangú amerikai diplomata legalábbis azt a meggyőződését fejezte ki a Reuternek, hogy a katonai tervekről akkor nem fognak véglegesen dönteni, ehhez még újabb megbeszélés kellhet. Több NATO-tagállam ellenzi a légicsapások tervét. Niels Helveg Petersen erről egy pénteki lapinterjúban fejtette ki ellenvéleményét. A dán külügyminiszter attól tart, hogy a támadások megzavarnák a genfi tárgyalásokat. — Véleményünket osztja valamennyi állam, amelyiknek katonái vannak a régióban — Kanada, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia és mások is — mondta, hozzátéve: tagadhatatlanul véleménykülönbségek vannak ebben a kérdésben az Egyesült Államok és európai szövetségesei között. Az egyik nemzetközi közvetítő, Lord Owen szerint is csak akkor élhetnek a légicsapásokkal, ha a katonai fellépés a politikai megoldást kereső tárgyalásokat segíti. — Azt hiszem, az ENSZ ellenőrzése alatt végrehajtott légicsapásokra nagy szükség van a tárgyalások megerősítése érdekében, de csak abban az esetben, ha a támadás célja pontosan meghatározott — mondta a BBC rádiónak. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a szerbek elleni légicsapásokkal való NATO fenyegetés máris oda vezetett, hogy a muzulmánok egyre kevésbé veszik komolyan a tárgyalásokat. Az amerikai-európai véleménykülönbségek ellenére több megfigyelő bízik a hétfői döntésben. Brüszeli NATO-körökből lapunk úgy értesült, hogy ezúttal komoly előrelépés várható, nem csupán a korábbi NATO döntések megismétlése. A tanács értékeli a genfi Bosznia-konferencián addig történteket, s a Szarajevó körüli helyzetet. A haladás függvényében döntenek a továbbiakról. — A helyzet nagyon komoly, s a tagállamok képviselői tisztában vannak azzal, hogy most már a NATO kohéziójáról, szavahihetőségéről van szó — mondta egy neve elhallgatását kérő diplomata. Az eltökéltségük a döntésre most lényegesen nagyobb, mint korábban, aminek csak az egyik jele, hogy a tanács augusztus 2-i ülése, amelyen a katonai tervek azonnali kidolgozásáról döntöttek, a leghosszabb megbeszélés volt évek óta — tette hozzá. • M. Cs. Ma temetik el Baldvin belga királyt Reuter--------------------------------Uralkodók, elnökök és más magas rangú személyiségek jönnek el a világ minden tájáról Brüsszelbe, hogy részt vegyenek Baldvin belga király mai temetésén. A múlt hét végén elhunyt uralkodó az ötödik belga király volt. Az özvegy, Fabiola királyné és az uralkodócsalád többi tagja kíséri majd a koporsót a palotában felállított ravataltól a Szent-Mihály székesegyházba, a gyásszertartás színhelyére. Több, mint 100 ezer ember rótta már le kegyeletét Baldvin nyitott koporsója előtt. A belga király temetésére Brüsszelbe várják II. Erzsébet brit uralkodót, Akihito japán császárt, Francois Mitterrand francia elnököt, Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, valamint Göncz Árpád köztársasági elnököt is. Amikor Baldvin koporsóját kiviszik a királyi palotából, 21 ágyúlövés dördül majd el. A palotából a székesegyházhoz vezető út mentén a fegyveres erők mintegy ötezer tagja fog díszsorfalat alkotni. Brüsszelben a királyi palotánál tömegek állnak sorba, hogy leróják kegyeletüket a múlt hét végén elhunyt Baldvin király ravatalánál fotó: mti külföldi képszerkesztőség—epa Lisszaboni tudósítónktól Angola Szarajevójának nevezte Jonas Savimbi, az UNITA fegyveres ellenálló szervezet vezetője a kormánycsapatok által bombatámadásoknak kitett Huambót. Szerinte a város és az azonos nevű tartomány elleni offenzíva az ott élő ovimbundo népesség kiirtására irányul. (E nemzetséghez tartozik maga Savimbi és az UNITA-t támogatók több mint 90 százaléka.) A kormánycsapatok vadászbombázói szerdától péntekig harminc támadást intéztek a város és környéke ellen, elsősorban az UNITA főhadiszállását és pozícióit véve célba. Megsemmisítettek azonban polgári objektumokat is, így a Nemzetközi Vöröskereszt huambói létesítményét. Az offenzíva célja az UNITA haderejének gyengítése és a kormányhadsereg előnyomulásának elősegítése Angola középső és keleti tartományai felé. Folytatódnak a harcok a központi Bie tartomány székhelyén, Cuito városában is, amelyet az UNITA csapatainak eddig még nem sikerült bevenni. A kormánycsapatok, a polgári védelem segítségével egyelőre tartják pozícióikat, sőt vissza is szorították Savimbi embereit. Heves harcok folynak az Észak-Kuanza tartományban lévő Dondóban is. A helység stratégiai jelentőségét növeli, hogy itt található a Cambambe vízerőmű, amely a fővárost látja el ivóvízzel. M. K. Légioffenzíva az UNITA ellen Beadták derekukat a liberális demokraták Hoszokava a japán kormányfő Reuter Csaknem két nappal az eredetileg tervezett időpont után tegnap végül összeült a japán alsóház, és a képviselők 262 szavazatával az LDP-s Konóra adott 224 ellenében — második nekifutásra — a szigetország kormányfőjévé választotta Hoszokava Morihirót, a júliusi választásokon győztes ellenzéki koalíció vezetőjét. Hoszokava megválasztása egy tévedés miatt elhúzódott: az 511 mandátumviselőt a szavazóurnához szólító parlamenti tisztviselők átlapoztak egy oldalt a képviselői jegyzékben, és így kimaradt a voksolásból a liberális demokraták hozzávetőleg 20 képviselője. Hoszokava miniszterelnökké választását az azt megelőzően a parlament elnökévé választott Dai Takako, a szocialisták korábbi elnökasszonya jelentette be. A japán törvényhozás 104 éves történelmében egyébként először került nő a parlamenti elnök székébe. Amikor az első szavazás hibájára fény derült, az alsóházban óriási kiabálás tört ki. A Liberális Demokrata Párt, amely csak nehezen vette tudomásul, hogy 38 évi egyeduralom után át kell adnia a hatalmat, minden eszközzel megpróbálta késlelteni a parlamenti ülésszak megnyitását. Az LDP nem akart beleegyezni, hogy a törvényhozás elnöke a szocialistapárti Dai Takako legyen. Hagyományosan ugyanis a legerősebb parlamenti párt delegálja a parlament elnökét, s noha a korrupciós botrányok sújtotta LDP elvesztette többségét a júliusi választásokon, 228 mandátumával továbbra is a legnagyobb párt maradt az alsóházban. A liberális demokraták eredetileg azt is követelték, hogy a nyitó parlamenti ülésszak háromhetes legyen — szemben a választásokon győztes koalíció 10 napos javaslatával —, s Hoszokavától politikájának pilléreit kijelölő beszédet vártak. Abban reménykedtek, hogy ebből kiderül, mennyire tapasztalatlan az új koalíció és mennyire megosztott abban a kérdésben, hogyan is hajtsa végre a választási hadjáratban megígért politikai reformokat. Ugyancsak megnehezítendő a beiktatandó kormány helyzetét, a liberális demokraták sürgették, változtassák meg a parlament működésének szabályait. Hoszokava feltehetően hétfőn nevezi ki kabinetjének tagjait, miután ma az utolsó egyeztető megbeszéléseket folytatja koalíciós partnereivel. Akihito császárnak, aki tegnap Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen Baldvin belga király temetésén, jóvá kell hagynia a miniszterelnök személyét és a kabinet összetételét, mielőtt az új kormány hivatalba léphetne. Az uralkodó hazatérése hétfőre várható. Fókuszban a japán korrupciós ügyek a 8. oldalon Megemlékezés a hirosimai atomtámadásról Napirenden a külföldi túlélők kárpótlása MTI ---------------------------------- Az atomfegyverek teljese-Hirosimában pénteken 8 óra 15 perckor több tízezer ember adózott egyperces néma emlékezéssel azoknak az áldozatoknak, akik 48 évvel ezelőtt pusztultak el az atombomba-támadás következtében. Hiraoka Takasi, Hirosima polgármestere olvasta föl az idei békefelhívást, amelyben „az emberség elleni bűntettel” vádolta az atomnagyhatalmakat, amiért a hidegháborús korszak elmúltával sem szerelik le összes atomfegyverüket, nem akadályozzák meg a tömegpusztító fegyverek elterjedését. A japán kormány álláspontját képviselve bírálta az atomnagyhatalmaknak azt a szándékát, hogy meghatározatlan időre akarják kiterjeszteni a jövőre lejáró atomsorompó-szerződés hatályát. Mint közölte: ezzel csak a tömegpusztító fegyverek feletti rendelkezési jogukat állandósítanák. szerelése mellett első ízben fordul erőteljesen a figyelem az évfordulós emlékünnepélyeken, szimpóziumokon a hirosimai és a nagaszaki atomtámadás külföldi túlélői felé. A császári hadsereg több tízezer, főként koreai, kínai állampolgárt hurcolt Japánba a háború idején, és a kényszermunkások közül sokan e két városban élték át a háború végnapjait. (Hirosimában 48 ezer koreai volt a robbanás idején, közülük 18 ezren élték túl az atomtámadást.) Csak az utóbbi időben merült föl az ő kárpótlásuk, megsegítésük iránti igény. Ügyüket japán polgári szervezetek karolták föl. Hiraoka Takasi polgármester is hangsúlyozta ezúttal, hogy Japánnak el kell végeznie a történelmi önvizsgálatot, és meg kell oldania ázsiai szomszédéival a rendezetlen második világháborús ügyeket, többek között törvényt kellene hoznia a túlélők támogatásáról. Wörner: a délszláv helyzet nem a NATO kudarca MTI A NATO továbbra is a stabilitás és a biztonság első számú forrása Európában, s ezért kíván olyan sok közép- és kelet-európai ország csatlakozni a szervezethez. Európában nincs olyan befolyásos politikus, aki a NATO felszámolását javasolná — hangoztatja Manfred Wörner, az Észak- Atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára az International Hernad Tribune pénteki számában. A főtitkár elutasítja, hogy a volt Jugoszláviában létrejött helyzet a NATO „kudarca” lenne. „A tragédiát meg lehetett volna akadályozni, ha a válság korábbi szakaszán hívták volna fel közreműködésre a szervezetet — hangoztatja Wörner. Szerinte a tények azt mutatják, hogy a szövetség hatékonyan oldotta meg mindazt a feladatot a volt Jugoszláviában, amelyre felkérték: az Adrián a blokád megtartatását, a Bosznia- Hercegovina feletti repülési tilalom érvényre juttatását, s most annak előkészítését, hogy a védett övezetekben és azokon kívül légi biztosítást nyújtson az ENSZ-erőknek. .Jugoszlávia tehát éppenséggel a NATO kapacitását, nem pedig tehetetlenségét bizonyítja egy olyan Európában, amelyben a hidegháború utáni időszakban nem csökkentek, hanem megnövekedtek a zavarok” — állapítja meg a főtitkár. 1993. augusztus 7., szombat Az MH bemutatja Takako Dóit A hatvannégy éves politikusnő a Dosisa Egyetemen végzett (Kioto), alkotmányjogász. 1969- ben választották először alsóházi képviselővé. Ekkortól kezdve lett ismert éleshangú, LDP-ellenes kritikái miatt, amelyek középpontjában mindig az LDP politikusainak megvesztegethetősége állt. 1973-ban a parlament külügyi bizottságának tagja lett, ettől kezdve hivatalosan képviselhette a szocialisták véleményét Japán védelmi és hadászati (fegyverkezési) politikájáról. (A szocialista párt balszárnya alkotmányellenesnek tart minden védelmi kiadást, sőt azt is ellenzi, hogy Japán részt vegyen az ENSZ békefenntartó tevékenységében.) Dai 1986-tól 1991-ig a Szocialista Párt vezetője volt. Parlamenti elnöki posztjának elfogadásáig a párt egyik titkára. Szakértők szerint az a tény, hogy e felelősségteljes s igen nagy befolyást biztosító posztra nőt jelöltek, egyértelművé teszi Japánban az új korszak beköszöntét. • F. K. Takako Dói Clinton gazdasági terve kis többséggel átment New York-i tudósítónktól______ Clinton amerikai elnök héthónapos elnöksége legnagyobb eredményét könyvelheti el azzal, hogy elfogadtatta a képvislőházzal gazdasági reformprogramját. A csütörtöki nap drámainak mondható, hiszen szinte az utolsó másodpercekig folyt a konzervatívnak nevezhető demokrata képviselők meggyőzése; az ő szavazatukon múlt az eredmény. A republikánusok — mint az várható volt — mind a terv ellen szavaztak a közép-európai idő szerint pénteken hajnalban megejtett voksoláson, és hozzájuk csatlakozott 41 demokrata is. Clinton terve végülis két fős többséget kapott a képviselőházban: 218-an mellette, 216-an ellene foglaltak állást. Hasonlóan szoros eredmény várható a szenátusban is, a közép-európai idő szerint szombat hajnali szavazáson. A képviselőház az elnök legtöbb javaslatához zöld utat adott: a 200 ezer dollár feletti évi bevétellel rendelkezők adója 5,4 százalékkal emelkedik, a 20 ezer dollár alattiak adója csökken, a közbeeső többség számára 1 százalékkal emelkedik. Elvetették azonban a kisüzemek adókedvezményben való részesítését. A döntést a demokraták „a szegénység elleni legfontosabb intézkedésnek” nevezték 1970 óta. • Geréb László Szeptember elején folytatódnak a washingtoni tárgyalások Christopher Asszad—Rabin találkozón dolgozik Tel Aviv-i tudósítónktól Jeruzsálemben tegnap olyan hírek terjedtek el, hogy Christopher amerikai külügyminiszter megpróbál — intenzív ingázásával Jeruzsálem és Damaszkusz közötti személyes találkozót összehozni Rabin izraeli miniszterelnök és Asszad szíriai elnök között. A feltevés az, hogy egy ilyen drámai találkozó kimozdíthatja az elhúzódó béketárgyalásokat a jelenlegi holtpontról. Meg nem erősített hírek szerint némi haladás tapasztalható a szíriai—izraeli béketárgyalások ügyében, bár mind Christopher, mind Rabin szerint „frontátörésről” nincs szó. Asszad állítólag azt kérte, hogy a külügyminiszteri „ingázáson” kívül folytassák a hivatalos washingtoni tárgyalásokat is , hogy ne vádolhassák Szíriát az arabok ügye elárulásával, így ezek a tárgyalások szeptember elején újulhatnak fel. „Addig azonban — mondja egy magát megnevezni nem akaró magas rangú izraeli forrás — nagyon valószínű, hogy tető alá hozzák és alá is írják az Izrael és Szíria közötti békeszerződést. Washingtonban a palesztinok magukra maradnak” — mondja a forrás, aki közel áll Peresz külügyminiszterhez. Csütörtökön este Christopher Damaszkuszba repült, miután ismételten hosszasan tárgyalt Rabinnal, aki válaszokat adott neki Asszad kérdéseire. Rabin kérdésekkel válaszolt: milyen békére gondol Szíria; mi lesz Libanonban; hajlandó-e Asszad latba vetni erejét a fundamentalista arab terror megfékezésére? Mindemellett és felett a nagy kérdés: képes-e Asszad aláírni békeszerződést a PFSZ ellenére? Tegnap — évek óta először — Asszad összehívta a Baath párt politikai bizottságát, amely a legfőbb politikai fórum Szíriában. A Hezbollah pénteken virradóra több rakétát lőtt ki a libanoni „biztonsági övezetre”. Barak vezérkari főnök a Maarivnak adott exkluzív interjújában arra figyelmeztet, hogy „az Iszlám Dzsihad terrorszervezet minden éjjel küldhet Katyusákat Izrael felé, és valószínű, hogy már a közeli napokban megpróbál látványos terrorcselekményeket végrehajtani Izrael ellen, hogy akadályozza a béketárgyalásokat”. Alighogy az interjú napvilágot látott, péntek reggel a rádió közölte, hogy három arab terrorista elrabolt és meggyilkolt egy szabadságos izraeli katonát, aki jóhiszeműen autóstopot kért tőlük”. • Naftali Kraus Lengyelországból távozott az utolsó orosz alakulat (MTI) Péntek délelőtt, röviddel 11 óra előtt távozott a Varsó melletti Rembertówból az utolsó lengyel földön állomásozó orosz katonai alakulat, egy különleges híradódandár. Hölgy az amerikai légierő élén (MTI) Az amerikai szenátus csütörtökön megerősítette a Bill Clinton elnök által kinevezett Sheila Widwall asszonyt a légierő új főnökének tisztségében. Az 55 éves asszony személyében először áll nő az Egyesült Államokban egy teljes haderőnem Világhíradó élén. A légierő új, miniszteri rangú főnöke az aerodinamika tudósa, a repülők és helikopterek okozta légörvények tanulmányozásával nemzetközi hírnévre tett szert. Zsidógimnázium az NSZK-ban (MH) Fél évszázaddal a holocaust után megnyílt Németország első zsidógimnáziuma. A berlini oktatási intézményhez péntektől 23 diák kezdte meg középiskolai tanulmányait. Egyharmaduk nem izraelita felekezetű. A héber nyelv is szerepel a tantárgyak között. A német főváros zsidó közösségének vezetője, Jerzy Kana a „kölcsönös megértés” jeleként értékelte a gimnázium megalapítását. Sevardnadze látja el a kormányfői tisztséget (MTI) Tengiz Szigua grúz kormányfő pénteken a parlament rendkívüli ülésszakán benyújtotta kormányának lemondását. Bejelentése 24 órával azt követően hangzott el, hogy Eduard Sevardnadze államfő kilátásba helyezte: a polgárháború veszélyének kiküszöbölése érdekében esetleg bevezeti a szükségállapotot. A grúz törvényhozók Eduard Sevardnadze államfőt kérték fel az ügyvivő miniszterelnöki teendők ellátására. A szavazáson 127 képviselő voksolt Sevardnadzéra, 13-an ellene. Sevardnadzénak még augusztus 20. előtt be kell jelentenie a parlamentben az új kormány megalakulását.