Magyar Hírlap, 1993. október (26. évfolyam, 241-252. szám)
1993-10-30 / 252. szám
Ó MAGYAR HÍRLAP Városkép Ez alkalommal egy a Budapest legfrekventáltabb területén — közigazgatási, üzleti, idegenforgalmi centrumában — nemrég megnyitott létesítményt veszünk nagyító alá. A Made in World Center azon zseniális vállalkozások egyike, ahol a szemfüles vállalkozó fillérekért megszerezte egyes kihasználatlan belvárosi pince, illetve egyéb helyiségek tulajdon- vagy bérleti jogát, és itt igen gyümölcsöző tevékenységbe kezdett. Ilyenek például a Labirintus és a majdani Vasudvar is. A „mini üzletközpont” építészetileg két egységre tagolódik: a saroképület földszintjén és,, első emeletén kialakított pénzváltó fiókból és üzlethelyiségekből, valamint a Haris köz tengelyében lefutó mozgólépcsőn át megközelíthető butiksort és bárt magában rejtő, felszín alatti terekből áll. A portálok kialakításával, megformálásával kapcsolatban — tekintettel arra, hogy az épület a fővárosnak azon területén áll, amely a Világörökség részét képezi, — a volt Országos Műemléki Felügyelőség szigorú megkötéseket tett, ennek „eredményeként” megjelenése nyugodt, konszolidált, a városképbe jól illeszkedő. Másrészt ez és az építtető hozzáállása gátját képezte annak, hogy az építész néhány frappáns ötlete megvalósulhasson. Bátor és szokatlan megoldás, hogy az egyes üzleteket záróra után mindössze egy „detektorács” határolja le az árukínálatot mustráló, és a bárban üldögélő közönséget fogadó terektől. Az árak borsosak, a kimondottan tehetős vásárlóréteget célozzák, rivalizálva a közeli Labirintussal, s ezt a „személyzet” — a szerinte nem idevaló látogatókkal szemben — kelletlen viselkedésével kifejezésre is juttatja. A dolog szépséghibája, hogy a kivitelezés gyenge minősége szöges ellentétben áll a hely exkluzív jellegével és az előbb felsoroltakkal. •R.Zs. Ja”“*fr Made iil World Center a Haris köz és a Váci utca sarkán FOTÓ: STUMPF RÓBERT BUDAPEST „...annyi bizonyos, hogy beszorult emberek próbálnak meg kitörni” Vannak-e kazamaták a Köztársaság tér alatt? A budapesti pártház ostromát követően, 1956. október 30-ától a forradalom leveréséig lázas kutatás folyt a Köztársaság téren. Százak keresték azokat a föld alatti pincéket, amelyekben bújkáló ávósokat, illetve foglyul ejtett felkelőket gyanítottak. A forradalom vérbefolytása utáni évtizedekben még a kérdés sem hangozhatott el: valójában léteztek-e a feltételezett kazamaták? Az utóbbi években ugyan többen hozzáfogtak a kutatáshoz, mindenkit megnyugtató eredmény azonban még mindig nem született. „A Köztársaság téri pártház felszámolásakor eddig még ismeretlen személyek bent szorultak a ház több emelet mélységű pincéjében. A lejárat helyét eddig még nem sikerült megállapítani, azonban annyi bizonyos, hogy beszorult emberek próbálnak kitörni, mert állandóan érezhető az alulról jövő kopácsolás. Hősies küzdelem indult meg megmentésük érdekében. Az egész téren, a felbolygatott hangyabolyhoz hasonlóan, fiatal és öreg egyaránt csákányokkal, lapátokkal felszerelve igyekszik kiszabadítani a bent szorultakat. Egyes feltevések szerint politikai foglyok, mások szerint még bújkáló ÁVH-sok tartózkodnak lent.” (november 1. Budai Hírlap) Gáspár Miklós információkat gyűjt Gáspár Miklós kereszténydemokrata képviselő jónéhány hónappal ezelőtt a parlamentben napirend előtti felszólalásban foglalkozott a Köztársaság téri földalatti bunkerek kérdésével. Gáspár e felszólalásának indoklásául lapunknak elmondta, hogy a forradalom alatt elkezdett feltárási munkálatokat a szabadságharc leverése megakasztotta. Az önkényuralom később legendának, nemlétezőnek minősítette a föld alatti börtönről szóló híreket. Arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy ideje lenne eloszlatni az ügy körül kialakult kételyeket. Bizonyosodjon be, hogy létezett-e valaha a pincebörtön vagy sem. A képviselőtől megtudtuk: az üggyel kapcsolatban akkor kíván nyilvánosság elé állni ismét, ha minden, a vitás kérdéseket eloszlató információ rendelkezésére áll. „A Köztársaság téren már a kora reggeli órákban az egész teret körülölelő kordon mögött számosan húzódnak meg. Kiváncsi, kérdő tekintettel nézik a két hatalmas exkavátor munkáját. Az egyik a Köztársaság téri pártház előtt az úttestet, a másik a tér közepén a földet marja. Az óriási, földet kiemelő karok munkája mind jobban mélyül, tátong az üreg. Az épületben műszaki alakulatok tartózkodnak. Először a liftakna robbantását határozták el. Néhány perc múlva már hallik a robbanás zaja. Por, törmelék mindenütt. Majd amikor megközelíthető már, kiderül, hogy semmi sincs alatta. Rövid idő alatt még két robbanás rázza meg az épületet. Mindkettő eredménytelen. Hátra van még a páncélajtó felrobbantása. Ekkor aztán kiderül, hogy igazak-e a hírek és valóban van-e titkos pince és tartózkodnak-e abban?” (november 3. Népakarat) Az MSZP nem akadályozza a kutatást A Köztársaság téri épület jelenleg a Magyar Szocialista Párt székháza. Csintalan Sándor, a párt ügyvivője elmondta, saját vizsgálatot nem végeztek, és az épületen belül sem merült fel semmilyen adat, ami föld alatti börtön létére utalna. Ellenben amikor kutatni akart valaki az állítólagos pincerendszer után, mindig készséggel álltak rendelkezésére. E vizsgálódások eredményei azonban mindeddig nem jutottak el hozzájuk. „Négy napja folyik a küzdelem a Tisza Kálmán tér alatt elhúzódó titokzatos föld alatti labirintus foglyainak kiszabadításáért. (...) Napok óta sűrű embertömeg állja körül a teret. Türelmesen várják, figyelik az időközben nagy számban érkező műszaki katonai alakulatok, mérnökök igyekezetét. (...) Csupán egy három méter vastag vasbeton ajtóra bukkantak, fel is robbantották, de mögötte semmit sem találtak. (...) az egyik aknánál dolgozók végre halk beszédhangokra lettek figyelmesek. Messziről, nagyon távolról hallatszott a segélykérő szó. Szabadítsatok ki! Foglyok vagyunk! Élni akarunk! — hallatszott tompán a mélyből. Hányan vagytok? — kérdezték. Száznegyvenheten — volt a válasz." (november 3. Magyar Nemzet) Már két éve filmeznek A Magyar Televízió és a Magyar Dokumentum Műhely már csaknem két éve foglalkozik azzal, hogy mi is történt a Köztársaság téren, illetve legenda vagy valóság a titkos föld alatti folyosórendszer. Eddig harminc órát is meghaladó, izgalmasnak ígérkező dokumentum anyagot forgattak, amelyet a szükséges vágások után a televízió — talán még idén — műsorára tűz. Az alkotók hangsúlyozták, hogy vállalkozásuk egyetlen célja az igazság kiderítése, a tények pontos feltárása. „A föld alatti folyosókat még a német hadsereg építette. A Gestapónak föld alatti kínzókamrául, a hadsereg vezérkarának és egyes alakulatoknak pedig óvóhelyül szolgált. A légoltalmi folyosók egyik kijárata a Közlekedési Szakszervezet környékén van, a tér másik oldalán pedig egy hatalmas borpince van, melyet azután összekapcsoltak a németek a föld alatti kazamatával. Ez a vállalat az államosításkor megszűnt. A főkapitányság karhatalmi szervei most átkutatják az építkezési vállalatok irattárát és így igyekeznek a tervrajzok birtokába jutni. (...) Újabban a Baross tér felől hallatszanak a csatornahálózatból hangok.” (november 3. Új Magyarország) Az Akadémia utcai pártközpontba vezetett alagút A metró Rákóczi úti szakaszának építése során nem találtak arra utaló jelet, amely alátámasztaná a feltételezést, hogy a Köztársaság tér titkos börtönt rejt. Nem találták nyomát annak sem, hogy a metróalagútból átjáró vezetne a pártházba, vagy vissza — nyilatkozta lapunknak Gaál Imre, aki építőmérnöke volt ennek a szakasznak, s szemtanúja az 1956. novemberi kutatásoknak is. A 70-es években, a Deák tér — Kossuth tér közti szakasz építése során azonban öszeköttetést kellett létesíteniük az alagút és az Akadémia utcai volt pártközpont bunkerja között. Ez a vasajtó ma is létezik. A csatornázási művek szakembere szerint az utóbbi 20—25 évben csak vízlevetésre szolgáló, kis átmérőjű csöveket fektettek másfél méteres mélységben a Köztárság téren. A mélyebben fekvő, nagy átmérőjű csövek karbantartását pedig belülről végzik. Ezek során sem találták nyomát börtönnek. •H.K.-J.K.B.-SZ.A.J. Diáksziget: a főváros állja a veszteséget A fiatalok körében nagy sikert aratott nyár végi rendezvény, a Diáksziget közvetett elismerésének tekinthető, hogy a főváros átvállalta a keletkezett hiány egy részét Másfél millió forintot szavazott meg erre a célra legutóbbi ülésén a Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottsága. A mintegy két és félmilliós ráfizetés enyhítéséhez a kulturális bizottság szintén hozzájárult 500 ezer forinttal, Demszky Gábor főpolgármester pedig ígéretet tett, hogy előteremtik a még hiányzó félmilliót is. Müller Péter Sziámit, az óbudai Hajógyári szigeten zajló, eddig egyedülálló kulturális vállalkozás tanulságairól kérdeztük. — Egy ilyen eseménynek nem akkor van vége, nem akkor derül ki, hogy sikerült-e, amikor eufórikus hangulatban elbúcsúznak egymástól a résztvevők, s „véget vetik a zenének”. A sziget volt lakói túlnyomórészt gratulálnak és sikerről beszélnek — értékeli pár hét távlatából „vállakozását”, a Diákszigetet Müller Péter Sziámi. Az apró részletekben, tekintettel arra, hogy először csináltunk ilyet, akadtak kisebb-nagyobb hibák, és mi is azt érzékeljük elsősorban, mi az, amit nem csináltunk tökéletesen. A Diákszigeten egyszerűen nem volt „balhé”, a rendezést vállaló kft. emberei tudtommal nem nyúltak senkihez. A látogatók száma megfelelt az előre tervezettnek. Napi húszezer emberrel számoltunk és ennyien el is jöttek. A jegyhamisítás hatalmas méreteket öltött. Szatyorból árulták a hamis jegyeket a HÉV-megállónál, csak nálunk összegyűlt négyezer darab. Az utolsó nap délutánján úgy tűnt, tízmillió forint körüli hiánnyal zárunk. Ám sokan siettek segítségünkre. A velünk dolgozó vállalatok — elsősorban a Multimédia és az In-Kal Kft. — komoly árengedményeket adtak abban a reményben, hogy jövőre is őket kérjük fel közreműködőknek. Két és félmillió forintot a budapesti közművállalatok engedtek el a számláinkból. A környezetvédőkkel kezdeti komoly aggályaik után kitűnően együtt tudtunk működni. Nem okoztunk kárt és meggyőztük őket arról, jövőre sem lehet semmi baj. Összességében nincs akadálya annak, hogy jövőre is találkozhassunk itt, s 1994-ben, Woodstock huszonötödik évfordulóján ugyanazt a diákszigetet találja itt, aki ismét eljön hozzánk. • H. I. CIVILNEGYED Szegények ügyvédjei Budapesten Az Állampolgári Jogvédő Liga olyan hálózat kialakítását tervezi, amely a létminimumon, vagy az alatt élők peres ügyeit intézné. Felismerték — közölte Várhelyi Péter, a liga képviselője —, hogy sok ember nem tudja kifizetni az egyre növekvő ügyvédi költségeket, így jogorvoslást sem nyerhetnek szaporodó díjhátraléki és egyéb bírósági ügyeikben. A liga tagjai vállalják, hogy a hozzájuk forduló szegények érdekvédelmét ellenszolgáltatás nélkül is ellátják. Ennek egyetlen feltétele, hogy aki igénybe szeretné venni az ügyvédi hálózat szolgáltatásait, először az önkormányzattól kérjen egy, a rászorultságát igazoló iratot. A jogsegélyszolgálat kialakítása ügyében már hat fővárosi kerületet megkerestek, kivétel nélkül mindenhol kedvező visszhangra talált kezdeményezésük. A liga ügyvédjei hajlandók az önkormányzatok munkáját is segíteni azzal, hogy ha a rászorultság igazolásához környezettanulmányra van szükség, ezt esetenként ők is elvégzik majd. Cserébe az önkormányzatok biztosítanák a jól megközelíthető irodát, hogy a szerény körülmények között élők könnyen elérjék a szolgáltatást. Elképzelésükhöz — saját, a Létminimumon Élők Társasága rövidítéséből nyert LÉT nevű alapítványukon kívül — anyagi hozzájárulást adott a Soros Alapítvány és az angliai szegények ügyvédje hálózat, ám a támogatók adományait továbbra is várják a LÉT Alapítvány számlájára. Az érdeklődő hívásokat már a hálózat teljes kialakítása előtt fogadják a 148—83—62 telefonszámon. (A LÉT Alapítvány számlaszáma: BB 38811591. A számlát a Budapest Bank vezeti.) • H.K. ........ A J KÖZLEMÉNY 1. ! A békásmegyeri, Jós utcai tragédia károsultjainak meg- segítésére alakult kuratórium a tragikus események után rendszeresen tart üléseket. A kuratórium vezetője Csire János kerületi alpolgármester. Tagjai: Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára, Győri Péter, a Fővárosi Közgyűlés lakásgazdálkodási bizottságának elnöke, dr. Bognár Szabolcs, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal szociális ügyosztályának vezetője, Vecsey Miklós és Győri Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői, Jakab Tiborné, a Vöröskereszt budapesti vezetőségének tagja, valamint Ujj Attila, a Lakásszövetkezetek Budapesti Szövetségének elnöke. A szervezet folyamatosan kívánja tájékoztatni a lakosságot a károsultakat támogató pénzadományok felhasználásáról, az erre vonatkozó kuratóriumi döntésekről. Az elmúlt időszakban öt határozatot hoztak, részben az adományok felhasználásáról, részben a szervezet működéséről. Döntöttek arról, hogy a Jós u. 6. és 10. számú házakba visszaköltöző családok egyszeri, beköltözési támogatásban részesülnek, költségfedezetként, melynek összege 500 Ft. A tragédia közvetlenül érintett (36 család) károsultjainak részére 20 ezer Ft/család, egyszeri támogatást is kifizetnek, a Vöröskereszt és a Belügyminisztérium által biztosított összegek maradványának terhére. A tragédia károsultjainak támogatására szánt összeget az alábbi számlára lehet befizetni: § OTP budapesti önkormányzati fiók MNB 218-98969. g Csekkszámlaszám: 548-01016 - „Békásmegyeri közérdekű kötelezettségvállalás, Buda- Alapest” / A számlára 1993. október 18-ig 10 945 700 Ft érkezett. Elégedetlen a Lakásbérlők Egyesülete Nem szűkítheti önkormányzati rendelet a törvényi garanciákat Máris több ponton kifogásolja a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára, Battha Pál a fővárosi közgyűlés által csütörtökön elfogadott önkormányzati lakásrendeletet. Battha szerint a lakástörvény eredetileg sok garanciát tartalmaz arra, mikor nem járulhat hozzá a cseréhez a bérbeadó, és ezeket a garanciákat az önkormányzati rendeletek sem szűkíthetik. Ennek ellenére Battha Pál úgy véli, a rendelet komoly procedúra elé állítja majd a bérlőket. Ezt a jogi kifogást egyébként a jegyző is megtette, amikor véleményezte a lakásbizottság előterjesztését. A rendelet a lakáshoz jutás feltételeinél kiemelt kategóriákat említ, ám a hajléktalanok lakáshoz juttatása az egyesület véleménye szerint nem a lakásgazdálkodásba, hanem sokkal inkább a szociálpolitikai tűzoltó munkába tartozik. A jövedelmi viszonyok elbírálásakor pedig az egy,főre eső jövedelmet tekinti, ez azonban az egyesület szerint nem teszi lehetővé a valóságos differenciálást. Aggályosnak tartják még a rendelettervezettel kapcsolatban, hogy hiányzik belőle, hány lakással számol a főváros, a privatizáció után hány bérlakás marad Budapesten. Ez annál szomorúbb, mert éppen a fővárosi önkormányzat befolyásolhatná a rendelkezésében maradó lakásmennyiséget. •Sz. K. ÜL Ker. Önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalás számlabefizetései Bat. Pécsi Dohánygyár Kft. Boros Lajos, 1016 Naphegy u. 4. Boros Márton, 1012 Mikó u. 14. Budaprint PNYV Budapest Budavári Lászlóné, 1172 Magyarhida u. 2. Csemege Meinl 40. sz., VI., Andrássy út 30. Euro Shop Nonstop Üzletház, III., Huszti út 1. Erős Gábor, 1181 Havanna u. 65. Fővárosi Vízművek Fővárosi Távfűtő Művek Fővárosi Csatornázási Művek Dr. Gabányi Ferenc, 1145 Thököly út 146. High Life Eurodrink, III., Kalap u. 14. Krokovai Zsolt, 1054 Bank u. 6. Kovács Mária, 1213 Cirmos u. 4/32. Lányi Miklósné, IX., Üllői út 39. MÁK Budapesti Szerv. Motorina Kereskedelmi Szolgáltató Bt. Munkáspárt, Békásmegyer, Meggyfa u. Majsa Klára, III., Tímár u. 47. OTP II. ker. fiók Prestoprint, 1054 Aulich u. 7. XV. ker. polg. képviselői Reviczky Béla, 1136 Fürst Sándor u. 43. Shell és Interág Kft., Budapest SZDSZ III. ker. Sepsi László Sipos Viktor, Debrecen Sós Gábor, Dabassári Sós Gábor, Dabassári Somorjai Istvánné, VII., ker. Bajza u. 4. Tusa Zoltánné, 1165 Ezerjó út Tóthné, Sárvár Társadalombiztosítási Pénztár, Bp. Takarékszövetkezet, Bélapátfalva Villaroelné Csapó Gy. III. ker. Várnai László, III. ker. VÍV Kft. Vöröskereszt III. ker. vezetősége OTP III. ker. fiók Dr. Németh Éva Tóth László, Eger Hantos Miklós, II. kér. Német Anna Falus Pál, Tótvázsony Bedő Margit, Budapest Molnárné Réti Emma, III. ker. Radnics Gáborné, III. kér. Halász Ildikó, XIII. kér., Magyar Út, Óbuda Mikó János, II. kér. ÉPFU Kft. Draviczky Miklósné, Bp. 51 + C Tasnádi Idegenforgalmi Bt. Dr. Keglevich Tibor, Budapest Dr. Gál Vési Andrásné, III. kér. Rajnai Gábor, III. kér. Nyeste Gáborné Galambosné, III. kér. Dr. Landi László, Bp. Pálosné S. Katalin Das Felvonó Kft. Horváth Róbert Özv. Kovács Józsefné, Budapest József Attila Művelődési Központ , Exterreál Ingatlanhaszn. Bt., Bp. Mezőbank Rt. Pál Lászlóné, 1184 Bp., Dolgozó u. 4/BII. 10. Szalai János Angel Kft., Árpád fejedelem u. 8. Kopis Lajosné, Szentendrei u. 4. Erdei Imre, 1035 Bp., Kerék u. 34. Pákai Tamás, 1039 Bp., Királyok u. 206. Heszki Elemér, 1031 Bp., Amfiteátrum 25. Rena Kft., 1222 Nap u. 2. Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Ker. Rt., Pécs Jupiter Kft., 1137 Kántor u. 10/B Általános Iskola, Pais D. u. 1—3. Békásmegyeri Köz. Ház Általános Iskola, Zipernowsky u. Balázs Lajos, Bp. II., Tulipán u. 3. Magyar Vöröskereszt Bp. vezet. Váradi Anna, 1012 Bp., Attila u. 117. Hungarocargo (deig. befiz.) MOL Rt., Bp. Gáz-Hidro-Fermo Kft., 1039 Kinizsi 78. MMSZ Bp. Bp. Óbudai Műv. Bp., San Marco u. Munkáspárt, Meggyfa u. Radnai József Erkel Ferenc Kamarazenekar Kerék Utcai Általános Iskola Kenyeres Vendel, Vízimolnár u. 2. Napközi otthonos óvoda, Békásmegyer Fehér Bölény és Fekete Bölény, 1036 Kolosy tér 1. Boldog Özséb plébánia, Lékai tér Óbudai főplébánia Dr. Kovács Ferenc, 1026 Hidász u. 23/B Schütz István, 1037 Kisbojtár u. 23. Egyesített Tanuszodák, 1035 Szérűskert 40. Dr. Szabó László, 1125 Dániel u. 23. Inter Wanais, Bp. XII., Eötvös u. 29. MOL Rt., Pf. 82., Bp. 1751 Eurodrink Bt., 1037 Bp., Kalap u. 14. (Disco) Név, cím nélkül Másik Két Alapítvány, Bp., Madzsar u. 33. Napközi otthonos óvoda, Bp., Szentendrei út 85. Mayer István, Bp., Vörösvári út 5. Általános iskola, Szérűskert, Bp.HL, Szérűskert u. Wolf Olga, Bp., Dereglye u. 3. Napközi otthonos óvoda, Bp., Ágoston u. 2. Hully-Gully Kft., Bp. XII., Apor V. tér 9. Szalainé B. Mária, Székesfehérvár, Építőmunkás u. 15. Munkáspárt, Bp. II., Margit krt. 58. Donáth Jenőné, Bp., Váci u. 66. III. Ker. Nevelési Tanácsadó, Bp., Zápor u. 27. ELTE TFK. Dózsa György Általános Iskola, Bp., Dózsa Gy. u. Általános Iskola Zipernowsky Bp. III. Dr. Kovácsai Éva, Bp. Csalogány u. 20/B Általános Iskola, Bp., Gyógyszergyár u. 22. Guba József, Bp. ML, Ráth u. 1/6. 1993. október 30., szombat Kerületi hírek Harc a bolhapiac körül (MH) A XV. kerületi bolhapiacot működtető Novák és Novák kereskedőház — miután az önkormányzat felmondta az ezzel kapcsolatos szerződést — ajánlatot tett a piac bővítésére, átépítésére, további hasznosításra. Terveik szerint, a kibővített piac területén és környékén parkolókat is létesítenének. Mindezt, a kereskedőház saját költségén vállalná, a bérleti árbevételből részesedést is adna a kerület különböző céljaira, ám a kerületi képviselő-testület tetszését nem nyerte meg az ajánlat, az önkormányzat új, kulturált piac kialakításában érdekelt. Új igazgatók Ferencvárosban (MH) Pályázat útján választották ki a ferencváros két művelődési házának igazgatóját. A Kosztolányi Kulturális Központ igazgatói tisztére két pályázó közül Szigeti Árpádot, a korábbi megbízott igazgatót, a Ferencvárosi Művelődési Központ élére kilenc pályázó közül Illés Klárát választotta a képviselőtestület. Étkezési hozzájárulás a Belvárosban (MH) Szeptember 30-áig az V. kerületben , az önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően 548 gyerek 2 millió 740 ezer forint értékben részesült beiskolázási segélyben. A családok szociális helyzetén segített az is, hogy az 1993/94-es tanévre szeptemberben 261 gyerek részesült iskolai hozzájárulásban.