Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 266-278. szám)
1993-11-20 / 270. szám
6 MAGYAR HÍRLAP I. KERÜLETI HÍREK Üres a kassza a XVII. kerületben (MH) A XVII. kerületi önkormányzatnak 350 millió forint hitel felvételére van szükség, különben összeomlik a költségvetés, s nem tudnak bért fizetni az orvosoknak, a pedagógusoknak és a hivatali dolgozóknak. / Új telefonvonalak Csepelen (MH) Ezer új vonalat kapcsolnak be a hét végén Csepelen. Ezekkel együtt már 20 ezer csepeli lakásban és irodában létesített telefonkapcsolatot a Matáv. A mostani vonalakat olyanok kapják, akik már legalább hét éve várnak telefonra. BUDAPEST Az Eiffel-torony Párizsban, a Károly híd Prágában, a Szabadság híd Budapesten... A vastraverzeken újra meg újra elindul valaki... Csókolózni a Margitszigetre, kávézni a Gerbeaud-ba jár az ember Budapesten. A Szabadság híd vastraverzein pedig újra és újra elindul valaki fölfelé..., ám onnan a legritkább esetben vetik le magukat az önjelölt áldozatok. — Soha ne feledjük, ha véleményt formálunk a hídra felkapaszkodókról, hogy súlyosan veszélyeztetett emberekről van itt szó — figyelmeztet Buda Béla pszichiáter. — Ha erről ír cikket, készüljön fel rá, hogy pár napon belül újabb delikvensekhez kapunk riasztást — mondja lakonikusan Csicsmann Gyula, a Fővárosi Tűzoltóság négyfős akciócsoportjának őrnagya. Bizony, minden hónapban van „esemény” a Szabadság hídon. — Többnyire elmebetegek, piások vagy felelőtlen fiatalok jó balhéjára riasztanak bennünket — állítja 19 év tapasztalata alapján. Az elmúlt 15-20 évben alig pár ember volt (számuk mindenképpen 10 százalék alatti), aki valóban le is ugrott, meg is halt. Emlékezetes esetünk az az idős ember, aki tárgyalásról jövet — kiforgatták ugyanis a lakásából — döntött úgy: felmászik. A magasból szegezte nekünk a kérdést: vagy leugrik, vagy hívunk egy újságírót. Hívtunk. A többit már vele beszélte meg, azt nem is tudom, mi lett aztán vele. Vagy ott volt az a bácsi, aki a magasból aggódott értünk, miközben kapaszkodtunk érte fölfelé: jaj, gyermekeim, vigyázzatok, le ne essetek! Hát ilyenek a mi hónapról hónapra jelentkező Szabadság hídi eseteink. Mert aki igazán komolyan gondolja... Egyszer kaptuk a hírt, valaki beleugrott a Dunába, feltehetően az Erzsébet hídról. Mire a helyszínre értünk — perceken belül — már csak egy szatyor volt a hídon. Ez az ember nem mászott fel sehova. Leugrott. — Megtörtént, hogy mentés után bevittünk valakit az elmeosztályra, majd pár hét után másodszor is hozzá riasztottak bennünket. Merthogy újra fölmászott a hídra, miután kiengedték — emlékezik Hendzsel Ferenc tűzoltó százados is, aki egy másik műszak csoportvezetője. Volt, aki reszketve ült a tolólétra tetején, mikor próbáltuk lehozni, úgy féltette az életét. Egy másik típus meg fenyegetőzik, üvöltözik, miközben kapaszkodunk fölfele. Velünk agresszív. Pedig ha már egyszer odaérkeztünk, nekünk mindent meg kell tennünk, hogy megmentsük, akár az életünk kockáztatásával is. Néha majd magával ránt valakit közülünk. Mert akármilyen praktikus is az emelőkosaras jármű, amivel viszonylag könynyen lehet manőverezni, a villamos-felsővezetékek miatt néha mégis bitangul nehéz megközelíteni őket. Egyszer már akkor észrevették valakit, amikor még csak mászott fölfelé. Belevaló rendőrök le is hozták, nem volt ránk szükség. De ritka az ilyen. Olykor szabályos közelharc alakul ki mentéskor. A figyelmet kell elterelni ilyenkor, ha mással nem, hát egy cigarettával — magyarázza a százados. Nehezen érthető ugyanis: ha már egyszer fölmászott az illető, de megvárta, míg kiérkezünk, miért nem engedi hát magát megmenteni. Volt, hogy az összegyűlt, feltartóztatott emberek majd megverték a nyomorultat, miután lehozták. Dühösek voltak rá, hiszen miatta állt le a forgalom, őmiatta késtek el aznap a munkából. Érdekes, hogy pályafutásom során ezen a helyen női öngyilkosjelölttel nem találkoztam, tudomásom szerint a kollégáim sem. Ugyanakkor más magas magas helyekről már mentettük le a szebbik nem képviselőit is. — Mély kétségbeesésükben gyakran mintakövetőek az emberek — magyarázza álláspontját Buda Béla professzor. S jóllehet a különböző országokban, minden vidéken kialakul a magas helyről leugrás klasszikus helyszíne — ilyen az Eiffel-torony Párizsban, a Károly híd Prágában, a Headly Beach Amerikában —, egészen speciális régi magyar motívum a vízbeugrás. Hiszen minden népnek megvan a maga kedvelt halálneme, Nagy-Britanniában például a gáznak van nagy hagyománya a lehetséges öngyilkossági módozatok között. Mindenesetre a magas helyről leugrásnak még a terve is nagy agresszivitástöbbletre utal az illető személynél, s mindenképpen kimagasló fantáziára vall. Egy-egy kiképzett meredély — nevezetesen a Szabadság hídon a négy turul — ráadásul kifejezetten sugallja a mélybe ugrás gondolatát. Ehhez még hozzájárul, hogy erre a hídra szoktak öngyilkossági szándékkal felmászni. A század elejétől a sajtó fokozatosan megerősítette ezt a hagyományt. Különösen egy-egy szenzációs tálalású cikk ösztönözte utánzásra az embereket. S ennyi akár elég is egy magára maradt, elkeseredett embernek. A sajtó persze mondhatja, hogy ő csak teszi a dolgát. Ám mondanék én erre egy példát. Bécsben a metróban elkövetett öngyilkosságok száma drámaian emelkedett 1984 és 1987 között. A mai napig tartó folyamatos csökkenés akkor kezdődött, amikor a tömegkommunikációs eszközök megegyeztek abban, hogy tartózkodnak az öngyilkossági esetek közlésétől. Annak ellenére azonban, hogy a sajtó azóta általában nem számol be az öngyilkosságokról, az átlagos csökkenés mintegy tíz százalék, míg a metróban elkövetett öngyilkosságok számának csökkenése a hetvenöt százalékot is eléri. Ezért feltételezhetjük, hogy a sajtóhírek alapvetően csupán az öngyilkosság elkövetésének speciális módozatait befolyásolják. Jelesül azokét, amelyekben az elkövető egyfajta paradox önmegvalósításként éli meg tettét. Egyvalamit azonban soha ne feledjünk, ha véleményt formálunk a hídra felkapaszkodókról. Egy tett veszélyessége soha nem minősíti önmagában a jelenséget. Súlyosan veszélyeztetett emberekről van itt szó. Lehet hát írni magáról a jelenségről, de semmiképpen nem javaslom konkrét esetek és a kiváltó motivációk részletezését — tanácsolja Buda Béla. • G. Horváth Zsuzsanna :Néha bitangul nehéz lehozni őket" Költségvetés-módosítást kívánnak a nagyvárosi önkormányzatok „Mindenki karácsonya” negyedszer .A legnagyobb magyar városok képviseletében levéllel fordultak Boross Péter belügyminiszterhez, amelyben javasolják az 1994. évi költségvetés tervezetének módosítását — tudtuk meg Demszky Gábor főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján. A főpolgármester hangsúlyozta, az önkormányzatok központi forrásból egyre kevesebb támogatást kapnak, annak ellenére, hogy az önkormányzatok feladatai egyre gyarapodnak. Javaslatukkal azt szeretnék elérni, hogy a személyi jövedelemadóból a jelenlegi 30 százalék helyett 35 százalék maradjon a települési önkormányzatoknál. Véleményük szerint ez a csaknem 10 milliárd forint az állami tartalékalapból, illetve a kormány kiadásainak, költségeinek csökkentésével teremthető elő. Ez Budapest esetében mintegy 3,5-4 milliárd forintot jelent, amely megoszlik a 22 kerületi önkormányzat és a főváros között. Demszky Gábor tájékoztatójában kitért arra is, tudomása szerint a kormány a településüzemeltetés (az út- és hídfenntartás, a közvilágítás, park- és temetőfenntartás, köztisztaság, vízrendezés) normatív, támogatását csökkenteni akarja. Az összeget a kormány állandó lakosokra vetítve adja. A fővárosban ezekre a célokra állandó lakosonként már 1993-ban 4250 forintot költöttek. Ezzel szemben 1993-ban a kormány csak 3950 forintot adott és 1994-re is csak 3752 forintot tervez. Elhangzott még, hogy a főpolgármesteri hivatal 1990 óta negyedik alkalommal rendezi meg a „mindenki karácsonyát”. A fővárosi hajléktalanok szempontjából, akiknek száma becslések szerint meghaladhatja a tízezret, egyik legfontosabb a karácsonyi ingyenkonyha a Petőfi Csarnok melletti területen. Ebben az esztendőben is december 24., 25., és 26-án 12.00 —15.00 óráig tart nyitva. Ez idő alatt közel ötezer adag meleg ételt osztanak ki. A főpolgármester december 24-én jókívánságkörutat tesz a szociális otthonok, hajléktalanszállások lakóinál, valamint az ingyenkonyhán. Az ünnepi akciókon kívül december 1-jétől a XIII. kerületi Vágány utcánál a Máltai Szeretetszolgálat kórházvonata éjjeli menedékhelyként, 120 férőhellyel, fűtött vagonokkal, a kerületek 5-600 főt befogadó szállással, melegedőkkel várják a hajléktalanokat. • V. R. I. Ingatlanokról a közmeghallgatáson Minden kontrollt nélkülöző ingatlanspekulációs láz ütötte fel a fejét. Folyik a természet kirablása — így fogalmazta meg kifogásait az önkormányzat két bizottságában is dolgozó hölgy a hét közepi kerületi közmeghallgatáson. Vádjait konkrét példákkal is alátámasztotta. Felszólalására azután került sor, hogy három óra húsz percig a kerületi képviselők és a polgármesteri hivatal irodavezetői válaszoltak a lakosság írásban beadott kérdéseire. Az addigra már közel harmadára csökkent hallgatóság így elég feszült hangulatban tehette fel ezután kérdéseit. A résztvevők kifogásolták az önkormányzat ingatlanaival gazdálkodó Budahegyvidék Kft. tevékenységét is. Sürgették a kerület műemléki és természeti értékeinek felméretését és rendszereztetését is. Sebes Gábor véleménye szerint az érvényes jogszabályoknak megfelelő módon jár el az önkormányzat. A fennmaradási engedélyeket is csak abban az esetben adja meg a kerület, ha az engedély nélküli építkezés egyébként építészetileg engedélyezhető lett volna. Zakariás Klára, az önkormányzat képviseletében kiemelte: az önkormányzat vállalkozásai azért irritálják a lakosságot, mert nem ez lenne az önkormányzat elsődleges feladata. Simon Tamás, a Budahegyvidék Kft. igazgatója válaszában elmondta, a kérdéses ingatlan felosztására a Budapesti Történeti Múzeumtól kaptak engedélyt, majd hozzátette: az önkormányzatok is szegények, így a kerület kénytelen bizonyos feltételekkel értékesíteni vagyonának egy részét ahhoz, hogy elláthassa feladatait. • H. K. Polgármesterek jogkör nélkül? OS A fővárosi kerületi polgármesterek az önkormányzati választási ciklus utolsó esztendejébe lépve, a legutóbbi idők történései alapján a közigazgatási reform, valamint az önkormányzati törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításán dolgozó szakmai körök, a felelős döntéshozók és a közvélemény figyelemfelhívására az alábbi nyilatkozatot tették: „Munkánk megkezdése óta országos folyamat részeként élünk át olyan eseményeket, melyek a fővárosban is több polgármester társunk lemondását eredményezték az immár három éve közismert szerkezeti gondok miatt.” Közleményükben kiállnak a lemondott Ligeti Imre I. kerületi polgármester mellett. ,,A demokratikus választásoktól kezdődő nagyméretű társadalompolitikai, gazdasági átalakulás rendkívüli követelményeket támaszt. Politikai csatározások, pozícióharcok, rövid távú érdekek és állandóan változó jogszabályok közepette kell a közigazgatás átalakulásának, az önkormányzatok napi gondjainak megoldásáért és a települési közjóért elsőként küzdenünk. Napi munkánkat valódi döntési jogkörök nélkül ugyanakkor teljes személyes felelősséggel végezzük.” Lehetetlen feltételeket jelentenek az ismert törvényi problémák már az ország önkormányzataiban dolgozó képviselő-testületi tagok, valamint a hivatalokban közszolgálatot teljesítő szakemberek számára is, hiszen a klasszikus előkészítő, döntéshozó, végrehajtó és ellenőrző funkciók jelenleg teljesen összekeveredtek. / A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK RT. IGAZGATÓSÁGA tájékoztatja részvényeseit, hogy 1993. december 23-án (csütörtökön) 11 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart a Belügyminisztérium Duna Palotájának színháztermében (Budapest V., Zrínyi utca 5.). A közgyűlés napirendje: 1. A Takarékbank Rt. alapszabályának módosítása. 2. Az igazgatóság beszámolója a Takarékbank működéséről, a Pénzügyminisztériummal kötendő konszolidációs szerződés ismertetése. 3. Az alaptőke zártkörű felemelése a GT 303. § (4.) bek. alapján és az alapszabály ezzel összefüggő módosítása. 4. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság kiegészítése új tisztségviselők választásával. A közgyűlésen minden részvényes egy-egy képviselő útján gyakorolhatja részvényesi jogait. A képviselők meghatalmazásukat — a személyazonosság igazolása mellett — a közgyűlés helyszínén és napján reggel 9 órától igazolhatják és vehetik át szavazólapjaikat. TAKARÉKBANK Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor a következő közgyűlés időpontja — változatlan napirenddel — 1993. december 28-án 11 óra. Helyszíne: a Magyar Gazdasági Kamara I. emeleti nagyterme (Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8.) V 1 1993. november 20., szombat Társasházak: alakulástól a felszámolásig Az 1987-es adatok szerint 820 ezer bérlakás volt Magyarországon. Ha hinni lehet a nem kötelező önkormányzati adatszolgáltatás eredményének, ezek száma mára 500 ezer alá apadt. Vagyis több mint 300 ezer társasház működik, a kezdeti lelkesültség után egyre több gonddal küszködve. Lakóinak szeretnénk segítséget adni a társasházak kezeléséről szóló sorozatunkkal. Az intézőbizottságok és a közös képviselők levélben elküldött kérdéseire pedig a Bémosz (Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szövetsége) szakemberei és jogászai ajánlották fel írásos válaszukat. A társasházak megalakulásához ma az önkormányzati testületek határozata jelöli ki az épületeket. Csak ennek nyomán válhat társasházzá a bérház. Ezt követően — általában ügyvédi irodáknál — megrendelik az alapító okiratok elkészítését, amelyek alapja még ma is az 1977. évi XI. törvényerejű rendelet. Ez azt is jelenti, hogy azóta sincs annál korszerűbb törvényi szabályozása a társasházak megalapításának, mintául pedig leginkább a 30-as években kötötteket használják. A tömeges privatizációban felszínre kerültek azok a gondok, hogy az addigi lakbért az önkormányzatok nem fordították az épületek felújítására, hanem az 1989-es rendelet értelmében inkább megszabadulni igyekeztek a lepusztult épületektől. Ettől kezdve gyarapodnak a vegyes (magán és önkormányzati tulajdonú házak. Az alapító okiratoknak a tapasztalatok szerint két nagy hibája van. Az egyik a házfelügyelői lakásokkal kapcsolatos. Az 1991.XXXIII. törvény értelmében csak üres házfelügyelői lakás adható el, emiatt Budapesten tömeges méreteket öltött az egykori házfelügyelők „elüldözése”. A mindenki számára méltánytalan helyzetet csak törvény rendezhetné. Az egész társasházat sújtó gond, hogy az alapító okiratok általában nem a valóságos adatokat tartalmazzák. Készüljön (az eladó költségére) egy olyan felmérés, hogy milyen állapotú az épület az eladás napján. Ebben szerepelnie kell a tető, a kémény, a főfal, a homlokzat, a vezetékek állapotának, az érintésvédelmi felülvizsgálat eredményének. Ezzel nemcsak a későbbi veszekedést lehetne megakadályozni az önkormányzattal (az adott-e el romhalmazt, vagy a lakók tették tönkre már saját tulajdonukat), hanem az is tudatosulna a lakókban, hogy nem csak a saját otthonukat vették meg, hanem egy egész épületet, amelyet üzemeltetni, karbantartani és valamikor felújítani is kell. •Sz. K SZILVESZTERÉJSZAKA AZ OPERAHÁZBAN Program: 20 órakor GÁLAKONCERT az Operaház művészei és zenekara közreműködésével. 21 órakor a CLARA—LISKA DIVATHÁZ szőrme- és ruhadivat-bemutatója. 22 órakor a GUNDEL ÉTTEREM által svédasztal jellegű, ültetéses vacsora. • Az éjszaka folyamán a színpadon terített vacsorához Rácz László és cigányzenekara biztosítja a jó hangulatot hajnalig. • Az aulában Zsoldos Gábor és Gerendás Péter szalonzenekara tánczenét szolgáltat. • A Székely Bertalan-teremben exkluzív PIANOBÁR működik, ahol Kóródi Iván zongoraművész játszik. • A szalonokban Rácz Rozália hegedű- és Koródi Péter zongorajátéka szórakoztatja vendégeinket. • Éjfélkor az új év köszöntése, majd az Operaház fantomja társasjáték, továbbá jósasszonyok jövendőmondása és hajnalig tartó, vidám mulatság az Operaház összes termében. Jegyárak: 18 000, 19 000, 20 000 forint. Minden jegy ára magában foglalja a pezsgős vacsorát. Jegyek rendelhetők és válthatók a V.I.P.-ARTS menedzsmentirodájában. Telefon/fax: (36-1) 176-7264, rádiótelefon: (06-60) 321-320, az Operaház szervezési osztályán: 1061 Budapest, Andrássy út 20. Telefon: (36-1) 132-7914, (36-1) 111-9017, Nemzeti Filharmónia jegypénztárában: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. Telefon: 118-0441, Music Mix jegyiroda: 1052 Budapest, Váci utca 33. Telefon: 117-7736, fax: 138-2237. Magyar Nemzet olvasószolgálati irodája: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. Telefon: 122-1484, 269-6662.