Magyar Hírlap, 1994. január (27. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-08 / 6. szám

4 MAGYAR HÍRLAP Tamás Gáspár Miklós szerint az MDF benntartása a kormányban a liberális alternatíva felszámolását jelentené Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsának elnöke szerint Orbán Viktor nagykoalíciós ötletét a jelenlegi politikai helyzetben csak úgy lehet értelmezni, hogy a politikus egy SZDSZ nélküli Fidesz—MDF koalíciót szeretne. Kérdésünkre az SZDSZ országos tanácsának elnöke elmondta, nem tartja aktuálisnak az egykori Ellenzéki Kerekasztal pártjainak összefogását a megerősödött MSZP ellenében. — Hogyan értékeli a Fidesz elnöké­nek nagykoalíciós felvetését, mely sze­rint a választások után elképzelhető egy MDF—SZDSZ—Fidesz—KDNP össze­tételű kormány létrehozása? — Úgy vélem, hogy Orbán Viktor nagy hibát követett el koalíciós ötleté­nek bejelentésével. Ez azért volt hiba, mert mindenki tudja, hogy az MDF többször kinyilvánította: nem kíván az SZDSZ-szel koalícióra lépni. Orbán Viktor kijelentése így nem értelmez­hető másként, mint hogy ő egy Fi­desz—MDF koalíciót kíván az SZDSZ nélkül. Ebben az esetben nyugodtan mondhatjuk: aki azt szeretné, hogy az MDF-kurzus tovább folytatódjék, az szavazzon a Fideszre. A felmérések sze­rint a választók nagy többsége a jelenle­gi koalíció távozásában érdekelt, véle­ményem szerint hiba volna taktikai megfontolásból szembeszegülni a vá­lasztók akaratával. Sokan úgy vélik, hogy jelenleg nem érdemes foglalkozni a különféle koalíciós találgatásokkal. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy a választóknak joguk van tudni, milyen kormányra számíthatnak a választások után. Ezek a kérdések tehát szükségkép­pen váltják ki a közvélemény érdeklődé­sét. Orbán Viktor kijelentése furcsa szín­ben tünteti föl az SZDSZ—Fidesz meg­állapodást is. Nagyon szeretném tudni, hogy voltaképpen mi volt a Fidesz elnö­kének a szándéka ezzel a nyilatkozattal. — A közkeletű értelmezés szerint Or­bán Viktor javaslatával az egykori Ellen­zéki Kerekasztal pártjai együttműködésé­nek feltámasztását próbálta elérni az előretörő MSZP elszigetelése érdekében. Van-e ma realitása egy ilyen összefo­gásnak? — A korábbi ellenzéki „egység” leg­maradandóbb élménye számomra az a rágalomkampány, amit az MDF nem az MSZP, hanem az SZDSZ ellen folytatott a választások idején. Az viszont kétség­telen, hogy bizonyos ügyekben — mint például a szakszervezeti vagyonmegosz­tás kérdése — az új parlamentben is mű­ködött a kommunistaellenes erők szoli­daritása. E ténynek azonban az 1994-es választások szempontjából nincs különö­sebb jelentősége. Azt gondolom, hogy a tavalyi év legfontosabb fejleménye az MSZP megerősödése volt, ebből pedig minden pártnak le kell vonnia a maga következtetését. Az SZDSZ szerintem megtette ezt akkor, amikor erőteljesebb szociális hangsúlyokat adott gazdaságpo­litikájának. Én egyébként nem gondolom azt, hogy az elmúlt rendszer bizonyos struktúrái iránt tapasztalható nosztalgia — mely nagyban hozzájárult az MSZP népszerűségének növekedéséhez — egyet jelentene a demokrácia alapintéz­ményeinek megkérdőjelezésével. Ha az MSZP valóban olyan jól szerepel a vá­lasztásokon, ahogy a felmérések előrejel­­zik, akkor a demokratikus szokásjoggal ellentétes volna kiszorítani a kormány­zásból. Ebben a helyzetben az SZDSZ- nek és a Fidesznek arra kell törekednie, hogy májusban létrejöjjön a liberális többség. A kérdés Orbán Viktor bejelen­tése után valójában az, hogy a Fidesz hajlandó-e az SZDSZ nélkül a jelenlegi kormánykoalíció pártjaival szoros politi­kai szövetségre lépni.­­ Azzal a lehetőséggel azonban mind az SZDSZ-nek, mind a Fidesznek számolnia kell, hogy a liberális blokk esetleg önmagában nem lesz képes a választások után kormányt alakítani. A koalíciós partnerekkel kapcsolatos kér­dés pedig a következő: MDF vagy MSZP. Mi az ön válasza erre? — Nem az MDF. Szeretném hangsú­lyozni, hogy nem csupán az MDF kép­viselői zárkóznak el a velünk való együttműködéstől, mi sem lelkesedünk az MDF-fel való koalícióért. Az tehát már bizonyossá vált, hogy az MDF-fel nem kívánunk összefogni, az MSZP-vel kapcsolatban viszont még semmi sem dőlt el. Arra azonban szeretném felhívni Orbán Viktor figyelmét, hogy amennyi­ben tovább lebegteti az MDF-fel való koalíció lehetőségét, egyre több liberális szavazót kerget az MSZP karjaiba. Az MDF benntartása a kormányban a libe­rális alternatíva felszámolását jelentené. Semmi sem változna, hiszen az MDF a közigazgatásban, a tömegkommunikáci­óban, a különféle alapítványok révén olyan hatalommal rendelkezik, hogy még kis koalíciós partnerként is domi­náns szerepet játszana a következő kor­mányban. • Sz. Sz. Önkormányzatok a lakástakarékban? Lapunk információi szerint több bankos szakember is jelez­te érdeklődését a Társadalmi Kamarában, és felajánlotta szakmai segítségét a társashá­zak felújítási alapjából létreho­zandó országos lakástakarék­pénztár megszervezéséhez. Közben az ötlet gazdáitól, a TK és a Közös Képviselők Ka­marája vezetőitől megtudtuk, a jelenlegi bankoktól független lakástakarék alaptőkéjének 1 milliárd forintja úgy is összejö­het, hogy az önkormányzatok is itt gyűjtenék azokat a pénzeiket, amelyeket jelenleg más bankok­ban kamatoztatnak. Ha sikerülne az önkormány­zatokkal kibővíteni a bankalapí­tók körét, akkor megteremthet­nék a fedezetét annak a több száz milliárd forint értékű elma­radt felújításnak, amely nem­csak a privatizált házakat, a tár­sasházi lakóközösségeket terhe­li, hanem az önkormányzati tu­lajdonban maradtakat is. A pénzintézeti törvény sze­rint lehetséges a lakástakarék létrehozása, ha összejön az egy­­milliárd forintos alaptőke. Ez lenne az első olyan kereskedel­mi bank, amelyből az állam ki­marad. A Népjóléti Minisztéri­um koordinálásával tavaly ké­szített nemzeti lakáskoncepció­ban egyébként már szerepelt a jelenlegi bankrendszertől füg­getlen lakossági pénzintézet, ám ezt eddig pénzhiány miatt nem valósították meg. • Sz. K. Kész a környezetvédelmi törvény tervezete A kormány legkésőbb már­ciusban a parlament elé terjesz­ti a környezetvédelmi törvény­­tervezetet —jelentették be teg­nap a KTM sajtótájékozta­tóján. A terület hatékonyabb érdek­érvényesítése lehet a környezet­­védelmi törvény elfogadásának legfontosabb következ­ménye — hangoztatta Tarján Lászlóné, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára. A törvénytervezetet ismertető sajtótájékoztatón elhangzott: a keretjellegű szabályozásnak a ká­rok megelőzése a legfontosabb célja. A szakemberek a környeze­tet érintő beruházások előzetes kötelező elemző és hatásvizsgála­tától várják elképzeléseik megva­lósulását. A tervezet lényeges ele­me, hogy a megvalósítandó beru­házások mellett a meglévő létesít­mények környezeti felülvizsgála­tát is előírja. Ezt vagy önkéntes alapon, vagy jelentős­ szennyezé­sek előfordulásakor végeznék el a felügyelőségek, és döntenének a további működési engedély ki­adásáról. A törvény a korábbinál lénye­gesen nagyobb lehetőséget ad a lakosság környezetvédelmi sze­repvállalására. Biztosítja a kör­nyezetre vonatkozó adatok hoz­záférhetőségét, kimondja, hogy a polgárok már veszélyeztetés ese­tén is pert indíthatnak a szennye­zővel szemben. A tervezet megal­kotói a zöldmozgalmak, a szak­mai érdekképviseletek és a tudo­mányos élet képviselőinek rész­­­,vételével megállítandó, érdek­­védelmi és tanácsadó szervként működő környezetvédelmi tanács felállításától várják a területen mutatkozó problémák megegye­zésen alapuló megoldását. • Sz. A. J. A feketemunka visszaszorításáért A külföldi munkavállalók ille­gális munkavégzésének eredmé­nyesebb felderítése a célja annak a megállapodásnak, melyet a Munkaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium kötött az igazgatásrendészeti és a munka­erőpiaci ellenőrzések összehan­golására. Az okmányt Túrós András rendőr vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgató­ja, és Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára írta alá. Dr. Czégény Julianna, az ORFK igazgatásrendészeti főosz­tályának vezetője elmondta: a ha­zánkban illegálisan munkát válla­lók számát csak találgatni lehet. Legtöbbször az építőiparban, a vendéglátóiparban helyezkednek el, vagy idényjellegű mezőgazda­­sági munkát végeznek. A sza­bálytalanságokra járőrözések, igazoltatások során derül fény, de sokat segítenek a munkaügyi központok, az önkormányzatok és a lakossági bejelentések is. Jellemző, mondta dr. Matoricz Anna, a Munkaügyi Miniszté­rium ellenőrzési főosztályának vezetője, hogy tavaly Budapesten 400 ellenőrzést tartottak — mely mintegy 12 400 személyt érintett —, és az esetek felében intézked­ni kellett. Összesen 48 millió fo­rint bírságot róttak ki a főváros­ban. Nem könnyű ellenőrizni az illegális munkavállalókat, hiszen azok érdeke megegyezik a mun­káltatóéval. Ha mégis fény derül az esetre, akkor a külföldi mun­kavállalót kiutasítják az ország­ból, a munkáltatónak pedig a kül­földinek kifizetett pénz kétszere­sét kell befizetnie a foglalkoztatá­si alapba. És ezek a szankciók va­lószínűleg szigorodni fognak a közeljövőben. • Sz. D. Bővülhet az iskolaszék jogosítványa Szűk két hónapjuk van még a közoktatási intézmények vezetőinek arra, hogy kezdemé­nyezzék a helyi iskolaszékek megalakítását. A tavaly szeptemberben életbe lépett közoktatási törvény ugyanis február 28-áig ad lehetőséget e testületek életrehívására. Ahol nem hozzák létre az iskolaszéket, ott az intézmény fenntartójának vizsgálatot kell indíta­nia a törvényszegés felelősének megállapítására — tudtuk meg Szűcs Miklóstól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügyigazgatási osz­tályának vezetőjétől, aki úgy vélte, az eltelt hóna­pok elegendő időt jelentettek az iskolaszékek megalakítása körüli teendőkre. Az önkormányzatok, a szülők és az iskola pe­dagógusai alkotta testületek külföldön már ko­moly jogosítványokkal rendelkeznek, s előbb­­utóbb nálunk is szélesedhet jogkörük a szakember szerint. A helyi érdekegyeztetés vitafórumára az önkormányzat átruházhatja a döntés-előkészítés munkáját az intézmény felújítása vagy éppen költ­ségvetése kapcsán. Szűcs Miklós úgy vélte, csak a testület tagjain múlik majd, hogy menyire lesz működőképes az iskolaszék. Ha elég agilisak a képviselők, akkor érvényt szerezhetnek érdekeik­nek, hiszen erre törvény hatalmazza fel őket. Vé­leményt alkothatnak arról, hogy milyen tankönyv­ből tanuljon a gyerek, s hogy az adott iskola kép­zési profilját miként változtassák meg az erre jo­gosultak. Ha nem ért egyet a szülő azzal, hogy gyerekének két nulladik órája van egy héten , panaszával megint csak az iskolaszékhez for­dulhat. A későbbiekben keményebb jogosítványokat is kaphat a testület. Külföldi példákhoz hasonlóan idővel beleszólhat majd a tanárfelvételbe, az igaz­gatóválasztáskor is számításba kell venni vélemé­nyét, sőt akár az iskola költségvetésének felhasz­nálása sem történhet meg az iskolaszék jóváhagyá­sa nélkül. Ezek a lehetőségek azonban egyelőre még távlatiak. A szaktárca ma még a félreértéseket igyekszik eloszlatni az iskolaszékek megalakítása körül. Állítják, a testületnek nincs joga ellenőrizni a tanárok munkáját, és az intézmények igazgatóit sem korlátozzák majd munkájukban, még ha ettől többen tartanak is. A szülők felkészítése is fontos lenne Az iskolaszék felállítását nem előzte meg ko­moly előkészítés jelentette ki Fáy Árpád, a Szülői Kamara ügyvezető elnöke tegnapi sajtótá­jékoztatóján, sok helyen sem az önkormányzatok, sem a szülők nem tudják pontosan, mi lesz a fel­adata a testületnek. A harmadik részt vevő fél, a pedagógusok tájékoztatására az utóbbi hónapok­ban még fordított gondot és pénzt a szaktárca, de a szülőkre már nem futotta, pedig talán ők szorul­nak rá leginkább a részletes felkészítésre. A szervezet fontosnak tartja, hogy február vé­géig minden iskolában megalakuljon ez a testület, melyet a SZOK elsősorban döntés-előkészítő fó­rumként definiál. Hibának tartják, hogy egyelőre nem tisztázottak az iskolaszék tagjainak jogosítvá­nyai, eszközei és a testület működésének körülmé­nyei. Fáy elmondta: az elmúlt fél évben többször szorgalmazták az iskolák vezetőinél olyan találko­zók összehívását, ahol az érdekeltek megfelelő tájé­koztatást kaphatnak, ám a kezdeményezések jelen­tős részére nem érkezett érdemi válasz. A SZOK azzal a javaslattal fordul a főváros önkormányzatai­hoz, hogy a következő hetekben tartsanak kerületi összejöveteleket, melyekre meghívják a leendő is­kolaszékek tagjait. • B. K. BELFÖLD 1994. január 8., szombat MÁV: a veszteségek ellenére nem lesz tarifaemelés Január végétől az eddigi 2600 vonat közül 82 nem közlekedik, további 10-nél pedig útvonal-kor­látozással kell számolni. A meg­szüntetés általában a kora reggeli és a késő esti órákban, illetve né­hány napközben kihasználatlanul közlekedő vonatot érint — mond­ta tegnap Csárádi János MÁV-ve­­zérigazgató azon a sajtótájékozta­tón, amelyen a részvénytársaság tavalyi gazdálkodásáról is szó volt. A MÁV vesztesége tavaly meghaladta a 16 milliárd forin­tot. Ennek egyik fő oka, hogy a MÁV az elmúlt 4 évben egyre kevesebb áru fuvarozására ka­pott megrendelést. Míg 1989- ben a vállalatnak 12 milliárd fo­rint bevétele volt a fuvarozásból, addig tavaly csak 1 milliárd. A tranzitforgalom elmaradása to­vábbi 7 milliárdos bevételtől fosztotta meg a céget, a délszláv helyzet következtében pedig csaknem 5 milliárdos, behajtha­tatlan követelése van a magyar vasútnak. A veszteségeket növeli a személyszállítás forgalmának visszaesése is. A kedvezőtlen körülmények ellenére tavaly is történtek kor­szerűsítések. Csárádi János ezek közül kiemelte a hegyeshalmi vonal újjáépítésére felvett 450 millió márkás hitelt, melynek eredményeként a világkiállítás idején már 120 perc alatt is eljut­hatunk Budapestről Bécsbe. Fo­lyamatosan érkeznek az új vasúti kocsik is, melyek egy részét a magyar gyártókapacitás kihasz­nálásával állítják elő. A vasút­­biztonság növelése érdekében is tettek lépéseket, amikor csaknem 300 millió forint értékben az el­múlt két évben kicserélték a vas­úti fénysorompók akumulátorait máshol nem használhatókra, így előzve meg az újabb lopásokat. Ezzel együtt a vezérigazgató el­ismerte: nincs még minden rend­ben a vasúti átjárók körül. Az idei tervekről szólva el­hangzott: egyaránt növelni kí­vánják a személyszállítás és a te­herfuvarozás mértékét, de az utasforgalomban nem kell tarifa­­emelésre számítani. •B.K. K­amatozó K­incstárjegy 1995/1. hvm Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/1. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű érték­papír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampa­pírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. január 10-14-ig jegyezhető. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így ha tervei változ­nak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolya­mon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ek­kor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsá­tásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Bp., Deák F. u. 5. • Confides és Társai Hungária Brokerhouse Rt. 1064 Bp., Vörösmarty u. 32. • Corvinbróker Kft. 1055 Bp., Hold u. 25. • Creditanstalt Értékpapír Rt. 1051 Bp., Nagysándor J. u. 10. • Daiwa-MKB Befektetési és Értékpapírforgalmi Rt. 1088 Bp., Rákóczi út 1-3. • Első Magyarországi Német Értékpapír-kereskedelmi Kft. 1052 Bp., Fehérhajó u. 8-10. • Giro Credit befektetési Rt. 1054 Bp., Bajcsy Zs. E. út 12. • Góg Értékpapír Rt. 1054 Bp., Akadémia u. 1 .• K&H Brókerház Rt. 1054 Bp. Alkotmány u. 21. • Inter-Európa Befektetési Kft. 1054 Bp., Szabadság tér 15. • Pakett Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 1052 Bp., Semmelweis u. 2. • Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 1051 Bp., József nádor tér 1. • Talentum Értékpapír és Befektetési Ügynökség Rt. 1057 Bp., Akadémia u. 7. • Polgári Bank Rt. 1063 Bp., Szív u. 53. és 1193 Bp. Üllői u. 158. • MKB Értékpapír és Befektetési Rt. 1051 Bp., Szt. István tér 11/B. • New York Bróker Bp. Kft. 1088 Bp., Rákóczi út 1-3. • ÁB-Monéta Befektető és Tanácsadó Kft. 1051 Bp., Arany J. u. 19. • MKB Rt. kijelölt fiókjai • Concorde Értékpapír Ügynökség Kft. 1052 Bp., Váci u. 15. • Lupis Brókerház Rt. 1052 Bp., Váci u. 11/B • MNB főpénztára, 1051 Bp., Hold u. 4­. • Co-Nexus Értékház Rt. 1013 Bp., Roham u. 1. és 1052 Bp., Semmelweis u. 21. • Budapest Bank Rt. 1054 Bp., Kálmán I. u. 2. • West LB Investment Rt. 1055 Bp., Balassi B. u. 21 -23. . pl AT­O- ÁLLAMPAPÍR

Next