Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 282-294. szám)

1995-12-02 / 283. szám

1995. DECEMBER 2., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Ötszáz magyar katona menne Horvátországba Hiányzik a hatpárti egyetértés • Folytatás az 1. oldalról Arra volt felhatalmazásuk, hogy legelsőként egészség­­ügyi közreműködésre tegye­nek javaslatot ,, erre azonban nem volt igény. - A NATO is­mételten azt kérte, hogy mű­szaki alakulatot küldjünk - mondta a miniszter. Keleti kérdésünkre elis­merte, hogy Magyarország el­háríthatta volna a felkérést, de szerinte hazánk NATO- tagsága és a békefolyamatban való részvétele között össze­függés van. Nem tagadta, hogy a magyar egységre szá­mos veszély leselkedik. Keleti bízik abban, hogy a misszió megkapja a kéthar­mados támogatást a parla­mentben. Megítélése szerint egységes szavazásra nem le­het számítani, de a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ többsége is támogatni látszik a javasla­tot, a kisgazdák azonban el­lenzik a tervet. Kérdésünkre, nem túl korai-e a közvéle­mény által még alig ismert kérdést kedden a parlament elé vinni, Keleti elmondta: ez a téma hetek, hónapok óta benne van a levegőben. A mi­niszter a Magyar Hírlapban megjelent közvélemény-kuta­tásról, amely szerint a többség nem ért egyet magyar kato­nák külföldre küldésével, el­mondta, ez a megítélés a hiá­nyos ismeretek következmé­nye. A tájékoztatás hiányos­sága valóban az ezzel a kér­déssel foglalkozó minisztériu­mok hibája, mondta, de ezt az elkövetkezendő napokban pótolni lehet. A hatpárti egyeztetés után Rockenbauer Zoltán (Fidesz) úgy vélte, a javaslatban sze­replő magyar akció a minimá­lis szint ahhoz, hogy a NATO csatlakozási szándékunkat komolyan vegye. Szerinte a Fidesz-frakció nagy többsége támogatni fogja az előterjesz­tést. Mécs Imre (SZDSZ) sze­rint a kormány azokat a kifo­gásokat is figyelembe vette, amelyek miatt korábban az SZDSZ-en belül vita támadt. „Fegyveres, harcoló magyar alakulat nem lesz az IFOR kötelékében, és úgy gondol­juk, minden olyan zavaró dol­got kiiktattunk, amely inci­densekhez vezetne, bár ezt nem lehet teljesen kizárni” - mondta. A frakció hétfőn dönt a kérdésben, valószínű­leg az előterjesztés elfogadha­tó lesz a számukra. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt már legutóbbi frakcióülésén úgy döntött, hogy nem támo­gatja a műszaki alakulat ter­vét - mondta Lányi Zsolt (FKGP). Szili László (MSZP) személy szerint támogatja a javaslatot, de még meg kell szerezni a frakció támogatását is. Kónya Imre közölte: az MDF hétfőn alakítja ki állás­pontját a javaslattal kapcso­latban. „A legmegfelelőbb megoldásnak azt tartanánk, ha az ország egészségügyi ala­kulattal venne részt a NATO- akcióban” - mondta. Surján László (KDNP) az ülés köze­pén távozott, és csak annyit mondott, hogy közeledtek az álláspontok. • Újvári Miklós MH-információ Nyilatkozatháború robbant ki Orbán Viktor, az Országgyűlés európai integrációs ügyek bi­zottságának elnöke és Kovács László külügyminiszter között, miután a szocialista kormány­­politikus bírálta a fideszes párt­elnök e héten Brüsszelben tett­­jelentéseit a magyar külpoli­tikáról, Orbán Viktor pedig újabb megjegyzésekkel vágott vissza. Orbán Viktor, aki a hét ele­jén az Európai Bizottságnál folytatott megbeszéléseket, egy tegnapi sajtótájékoztatón Ma­gyarország EU-tagsága szem­pontjából kedvezőtlen feltétel­ként értékelte azt a brüsszeli ál­láspontot, hogy az integráció a jövőre esedékes kormányközi konferenna után az összes tár­sult kelet-európai állammal egyszerre kívánja megkezdeni a felvételi tárgyalásokat. Azok a nyilatkozatok, ame­lyek Magyarország csatlakozási esélyeinek esetleges romlására utalnak, Orbán szerint nem a borúlátás jeleként értékelhet­ők, hiszen az európai integrá­ciós ügyek bizottsága a tagság érdekében munkálkodik. „Az a (bizottság) célja, hogy a kor­mányközi konferencia után azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások a csatlakozásról és 2000-ig megvalósuljon Magyar­­ország uniós tagsága” - mondta Orbán Viktor. Kovács László külügymi­niszter tegnap a Magyar Sajtó Házában tartott előadásában elismerte, hogy mind az EU-, mind a NATO-csatlakozás fo­lyamata hosszú és ellentmon­dásos lesz, s hátráltató tényezőt jelent például az integrációs szervezeten, illetve az észak-at­lanti szövetségen belül tapasz­talható bizonyos fokú megosz­tottság is e kérdésben. A magyar diplomácia irányító­ja ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euroatlanti közösség visszafordíthatatlannak tekinti e szervezetek bővítésének fo­lyamatát, s Magyarország foly­tatja a felkészülést a tagságra. Vitát váltott ki a szlovák nyelvtörvényhez kapcsolódó kérdés is. Orbán Viktor meg­kérdezte Hans van den Broek­­tól, az Európai Unió külkap­­csolataival foglalkozó biztosá­tól, miként értékeli a szlovák nyelvtörvényt. A kérdésre adott kitérő, diplomatikus vá­lasz alapján a fideszes politikus aggályosnak nevezte, hogy „az EU Bizottság nem látott sem­milyen problémát a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolat­ban”, míg a külügyminiszter el­­hibázottnak tartotta, hogy Or­bán állásfoglalást kért ez ügy­ben az európai biztostól. Ko­vács szerint mivel Van den Broek egyrészt 15 országot képvisel, másrészt a jogszabályt még nem ismerheti, nem is volt más választása, mint hogy kité­rő választ adjon. „Nem szerencsés, ha a szo­cialista párti külügyminiszter megtámadja a parlament in­tegrációs bizottságának elnö­két, csak azért, mert az fide­szes” - kommentálta Kovács László nyilatkozatát Orbán Viktor.­­ „Ezek a nyilatkoza­tok csak a csatlakozás ügyében kialakult hatpárti egyetértés elleni támadásként foghatók fel” - mondta. A külügyminiszter azonban tegnap kijelentette: ő személy szerint Orbán kijelen­téseivel, nem pedig pártjával vagy az in­tegrációs bizottsággal kapcso­latban fogalmazta meg aggá­lyait. Kovács László visszauta­sította azt az ellenzéki javasla­tot is, hogy az euroatlanti integ­rációs törekvéseket a kisebbsé­gi politikának kellene aláren­delni. „A magyar külpolitika három fő feladatát (az integrá­ciós törekvéseket, a jószomszé­di kapcsolatok kiépítését, a ha­táron túli magyar kisebbség helyzetének javítását) továbbra is egyenrangúan kezeljük” - mondta a külügyminiszter. • Szvetnik Endre - Dajka Béla Az EU-tagság esélyei és a külpolitikai értékrend Nyilatkozatháború Orbán és Kovács között Orbán Viktor Kovács László - Inteiu ív@­xv­it SZŐNYEGHÁZ ! Perzsaszőnyegek szaküzlete Különlegesen széles karácsonyi választékkal­­ várja Önt! -1111 Budapest, Bartók Béla út 20. Telefon: 182-0109 1 Karácsonyig mindennap nyitva!­­11 I­­ MH 15 446 Pozsony inkább a kisebbségi nyelvek chartáját fogadná el MH-összefoglaló____________ Az állami nyelvről szóló tör­vény életbe lépése után Szlová­kia törvényt hoz a kisebbségi nyelvek használatáról. Vladi­mír Meciar szlovák miniszterel­nök pénteken a pozsonyi rádió­ban elmondta, hogy kormánya kész elfogadni a kisebbségi nyelvek chartáját, és a törvény­­alkotói munka már az újév után elkezdődik. A szlovák kormányfő úgy vélte, hogy a jelenlegi problé­mák ellenére jó kilátásai van­nak a magyar-szlovák kapcso­latoknak. A szlovák-magyar alapszer­ződés ratifikációjának kérdésé­ben nem csupán a pártok kö­zött, de az egyes pártokon belül is választóvonalak húzódnak. Ezt bizonyítják a szlovák parla­ment bizottságaiban lezajlott viták, amelyek során a Szlovák Nemzeti Párt határozott és egy­séges nemje mellett az összes többi párt határozatlan állás­pontot képviselt, megosztottan szavazott, emiatt a bizottságok többsége nem támogatja a do­kumentum megerősítését. A legnagyobb kormánypár­ton, a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalmon belül sem zajlott megfelelő egyeztetés a külügyi tárcával. Az ellenzéki pártok tartózkodó képviselői elsősorban az Európa Tanács 1201-es ajánlásának alkalmazá­sa miatt aggódtak. Jozef Sesták államtitkár többször megbízha­tatlannak minősítette a magyar kormányt, majd a környezetvé­delmi bizottság előtt egyenesen szerződésszegéssel vádolta meg amiatt, hogy egyoldalúan kíván az ET-hez, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordul­ni a nyelvtörvény ügyében. Horn a szakszervezetek mellett A pedagógusok 15 milliárdja a tét MH-információ_____________ A csütörtöki MSZP-SZDSZ „csúcs”-egyeztetésen Horn Gyula miniszterelnök döntötte el a vitát az önkormányzati köz­­alkalmazottak - nevezetesen a pedagógusok - béremelésére szánt 15 milliárd felhasználásá­nak mikéntjéről. Hárn a teljes összeg központi elosztása mel­lett tette le a garast, mondván: minden más megoldást ellenez­nek a szakszervezetek. Az adótáblánál kevésbé lát­ványos, ám legalább akkora horderejű vitapont a két kor­mányzó párt között, hogy mi­ként juttassák el a pedagógu­soknak a keresetük emelésére szánt 15 milliárdot. A szakszer­vezetek és a szocialisták e keret elkülönítésében látják a bér­emelés garanciáját, az SZDSZ szerint az önkormányzatok tá­mogatását kell növelni ezzel az összeggel, hogy maguk hajtsák végre­­ a szükséges létszámle­építés és bérdifferenciálás mel­lett - a béremelést. Mint arról beszámoltunk, a két párt közti, kedd-szerdai egyeztetésen - amelyen a kor­mányfő még nem vett részt - Szekeres Imre MSZP-frakció­­vezető még lehetőséget látott kompromisszumos megoldásra: eszerint a 15 milliárdból 8-at az önkormányzati támogatásokon keresztül, 7-et pedig központi keretekből folyósítanának. Információnk szerint azon­ban a csütörtöki, magas szintű MSZP-SZDSZ-egyeztetésen a miniszterelnök a teljes összeg központi elosztását szorgalmaz­ta, mivel - mint mondta - kü­lönben veszélybe kerülne a megállapodás a közalkalmazott szakszervetekkel. A szerdai egyeztetés után Tompa Sándor, az MSZP he­lyettes frakcióvetőjének tájé­koztatásából úgy tűnt: pártja visszatért ahhoz az igényhez, hogy 10 milliárdot kellene biz­tosítani a háztartási tüzelőolaj­jal fűtő családok támogatására. E keretet a november 23-ai kor­mányülésen 7 milliárdra csök­kentették (MH, november 25., 3. oldal). Tegnapi ülésén a költ­ségvetési bizottság is az összeg csökkentését támogatta. •E.J. Küldöttgyűlést tart az SZDSZ „Nem az elégedettség tanácskozása lesz” MH-információ Az SZDSZ mai küldöttgyűlése nem az elégedettség, különösen nem az önelégedettség küldött­­gyűlése lesz - jelentette ki a párt tegnapi sajtótájékoztatóján Bauer Tamás ügyvivő. Dorn­bach Alajos, az országos tanács elnöke elmondta: az SZDSZ egynapos budapesti tanácskozá­sának nincs különösebb politi­kai aktualitása, évi rendes kül­döttgyűlésüket rendezik meg a szabad demokraták. Az időpont kiválasztásánál szempont volt, hogy a tanácskozásra az MSZP kongresszusa után kerüljön sor. Bauer Tamás közölte: a mai küldöttgyűlésen­ Pető Iván a párt és a frakció, Kuncze Gábor a kormány, Dornbach Alajos pedig az országos tanács egy­éves munkájáról számol be. A tanácskozás néhány ponton mó­dosítja a párt alapszabályát. Délután kilenc szekcióban foly­tatják munkájukat a küldöttek. A tanácskozás várhatóan elfo­gad egy politikai állásfoglalást. A küldöttgyűlés Pető Iván párt­elnök zárszavával ér véget. Bauer Tamás szerint a szak­mai jellegű küldöttgyűlésen va­lószínűleg fel sem vetődik a koa­líció felmondásának kérdése. Az ügyvivők által előterjesztett állásfoglalás-tervezet kritikusan szól a kormány másfél éves te­vékenységéről. Bauer Tamás ennek kapcsán hangsúlyozta: értékelésük szerint a kormány elindult abba az irányba, amit a koalíciós szerződés és a kor­mányprogram kijelölt, s ez az irány alapvetően helyes. Az SZDSZ ügyvivője úgy véli, hogy a jövő évi költségvetéssel és az adótáblával kapcsolatos koalí­ciós vitákról is szó lesz a küldött­­gyűlésen. Ugyanakkor ezekben a kérdésekben a frakciónak kell léptein&.Bauer Tamás hangsú­lyozta: a küldöttgyűlés állásfog­lalása várhatóan kijelöli azokat igen alapvető fontosságúak az SZDSZ kormányzati szerepvál­lalása szempontjából. A politi­kus emlékeztetett arra, hogy a múlt évi tanácskozás hasonló ja­vaslatai közül mára számos megvalósult, így például meg­született a privatizációs törvény, a parlament megválasztotta az ombudsmanokat, s elérhető kö­zelségbe került a médiatörvény elfogadása. A mai küldöttgyű­lésre meghívták a parlamenti pártok vezetőit. • Szerető Szabolcs Magyar Hírlap . A HÉT TÜKRE Come Back Kid D­iadalmasan járja körül Nyugat-Európát ezekben a napokban Bill Clinton. Béketeremtő hírnevé­hez újabb trófeát szerzett. Most már nem csupán a hagyományos közel-keleti ellenfeleket engesztelte ki, nemcsak Boszniában hallgattatja el a fegyvereket, hanem a legenda szerint ő adta meg a döntő lendületet a brit-ír közeledésnek is. Clinton, akinek néhány hónapja még nem sokat adtak jövő évi elnökválasztási esélyeihez, most ragyog a győzel­mi mámortól. Odahaza, az Egyesült Államokban mélyre szállt népszerűségi mutatója ismét magasba szárnyal, a tengerentúli lapok hízelgő jelzővel dicsérik: Come Back Kid, a kölyök visszatér, magára talál. És nem csak a világ­­politikában. Kifullad a tavalyi kongresszusi választásokon diadalmasnak látszott konzervatív forradalom. Az ameri­kaiaknak immár kétharmada úgy véli, hogy Newt Ging­rich reformáló keménysége sokba kerül a társadalomnak. Mindazonáltal Nyugat-Európa korántsem úszik má­morban. Lassan kiszivárognak a daytoni békealkudozás részletei. Az Európai Unió diplomatái sértve és meg­alázva érzik magukat. Szerintük Boszniában igazi Pax Americanát fabrikáltak­­ ellenükre. Richard Holbrooke - e hírek szerint - közismert gorombaságát nem csupán a balkáni tárgyalófelekkel szemben alkalmazta, hanem a britekkel, franciákkal és németekkel is. E változat sze­rint a jenkiknek egyetlen céljuk volt: bebetonozni a bos­­nyákok katonai állásait, hogy mire egy esztendő múlva, közvetlenül az amerikai elnökválasztások előtt a bayok hazatérnek, ne kezdődhessenek elölről az ellenségeske­dések. Ha meg netán mégis, majd maradnak a nyugat­európaiak, akik végigszenvedték a polgárháború négy esztendejét. Ezért az Európai Unió eleve közölte Wa­shingtonnal: ilyen munkamegosztást nem fogad el, ha le­jár az év, ők is szedik a sátorfájukat. Ki láthatja előre, mi lesz majd ebből? A bizonytalanságokat csak növeli, hogy ennek a Nyu­­­­gat-Európának az egyik központja, Franciaország súlyos­­ válsággal küzd. Ilyen társadalmi bénultság, mint ez a mos­­­­tani, már régen kerítette hatalmába. Gyakorlatilag nincs tömegközlekedés, bezárva a postahivatalok, a társadalmi kategóriák legfontosabbjai zendüléssel kacérkodnak. Mindezt azért, mert a kormányzat átfogó, a betegbiztosí­tási rendszert meggyógyítani kívánó reformokra készül, amely gyakorlatilag senkit sem kímélne. A súlyos, csak­ugyan elviselhetetlen deficit csökkentésére többet kell fi­zetniük a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek, meg­nyirbálnák az orvosok jövedelmét, visszaszorítanák a gyógyszergyárak hasznát. Kis, kihasználatlan kórházakat és szülőotthonokat készülnek bezárni, de talán ami a leg­jobban fáj, korlátozni akarják az eddig autonóm egészség­­biztosítási pénztárak jogait. Ezentúl a parlament hatáskö­re lenne megszabni a bevételek és kiadások határát. Miközben a szakmák berzenkednek, a hozzáértők nagy többségének véleménye szerint a kormány reform-­­ tervei nemcsak indokoltak, szükségszerűek is. Néhány napja baloldali tekintélyek álltak a tervezett reformok mellé. Kimutatták, hogy a jelenlegi rendszer szerint az ál­lamvasutak nem az utasokért vannak, hanem a vasutaso­kért; a közoktatás nem a tanulókért, hanem a tanárokért; a társadalombiztosítás nem a betegekért, hanem az orvo­sokért. Közérdek tehát visszaszorítani a szakszervezetek, a kijáró érdekcsoportok önző követeléseit, különben fe­neketlen kátyúba zuhanhat Franciaország. Sokan hajla­mosak igazat adni Chirac elnöknek: „Az országnak - mondta - döntenie kell jövőjéről. Vagy modernizálódik, vagy álomba szenderül.” Eközben azonban a párizsi diplomácia sem tétlenke­dik. Ha nem volt is felhőtlen és minden részletében kielé­gítő az Európai Unió nagy barcelonai találkozója a medi­terrán országokkal, sikerült egy új nagy egységet megte­remteni, amely 2010-re szabadkereskedelmi övezetté ala­kulhat át. Párizs régi sürgetése volt ez; az unió kelet-kö­­zép-európai kiszélesítését ellensúlyozni szeretné a földkö­zi-tengeri érdekek megőrzésével. Mind egyértelműbben látszik viszont, hogy ezt nem Magyarország, Lengyelor­szág, Csehország és Szlovákia hátrányára képzeli el. E négy ország tagjelöltje az Európai Uniónak, a mediterrán egység ellenben nem. A különbség több mint lényeges. VÁRKONYI TIBOR Az MSZP elnöksége tudomásul vette Magyar Bálint jelölését Tisztújítás március végén MH-információ_____________ Az MSZP elnöksége azt java­solja a párt országos választmá­nyának, hogy 1996. március 29-31-ére hívja össze a párt V. tisztújító kongresszusát. A ja­vaslat szerint az eseményre Bu­dapesten kerülne sor. A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége tudomásul vette, hogy az Szabad Demok­raták Szövetsége Magyar Bálin­tot jelöli a Fodor Gábor lemon­dásával megüresedett művelő­dési miniszteri posztra - közölte Bárd András sajtófőnök a tes­tület tegnapi tanácskozását kö­vető sajtótájékoztatón. A Ma­gyar Hírlap úgy értesült, hogy az SZDSZ-es politikus jelölését hivatalosan a koalíciós egyezte­tőtanács hétfő délutáni ülésén jelentik be. Az elnökség azt javasolja a párt választmányának, hogy a soron következő kongresszust jövő március 29-31-ére Buda­pesten hívja össze. A tisztújító kongresszus legfőbb napirendi pontja az új párttestületek és tisztségviselők megválasztása - mondta Bárd. Hozzátette: az el­nökség tegnap úgy döntött, hogy a választmány a párt alap­szabályában biztosított jogával élve rendelje el az új küldöttek megválasztását. A kongresszu­son várhatóan 810 küldött vesz majd részt. Az elnökség a kong­resszusi felkészüléshez indítvá­nyozza továbbá, hogy január 20. és február 15. között rendezzék meg az országban a kongresszu­si taggyűléseket. A kongresszus javasolt napi­rendje szerint Horn Gyula párt­elnök-miniszterelnök tartana beszámolót a két kongresszus közötti időszakról, a kormány­zati munka tapasztalatairól, va­lamint javaslatot tenne a követ­kező időszak politikájára. Vitá­nyi Iván az országos választ­mány munkájáról számolna be. Ezt követően javaslatot tenné­nek a párt alapszabályának mó­dosítására, majd megválaszta­nák az új párttestületeket és tisztségviselőket. A várakozással és a miskolci kongresszuson tett bejelentés­sel ellentétben Horn Gyula a tegnapi ülésen nem tett javasla­tot a kongresszus tartalmi kér­déseivel foglalkozó előkészítő bizottság felállítására, valamint annak tagjaira. Információnk szerint több szocialista vezető is azon a véleményen van, hogy helytelen lenne, ha ezt a testüle­tet maga Horn vezetné. Lapunk értesülése szerint több vezető politikus is jelezte informálisan, hogy nem venne részt a pártel­nök vezette bizottság munkájá­ban. Az országos választmány december 16-ai ülésén dönt az alapszabályban előírt kongresz­­szusi előkészítő bizottság létre­hozásáról és annak tagjairól. Az elnökség bizottsági tagnak java­solja a párt ügyvezető alelnö­­két, az országos választmány egy delegált tagját, a kong­resszusi bizottságok elnökségi megbízottait, valamint a párt pénztárnokát. A kongresszusi előkészítő bizottság elnökségi megbízottaira is javaslatot tett a testület. A jelölőbizottságban Kovács László, az ügyrendiben Fedor Vilmos, a dokumentum­szerkesztőben Jánosi György, az alapszabály-szerkesztő bi­zottságban pedig Kiss Péter képviselné az elnökséget. A testület szerint a szocialis­ta frakciónak tiszteletben kell tartania a kormányzati és a szakszervezeti oldal között szü­letett, a személyi jövedelemadó változásáról szóló megállapo­dást. A testület szerint a pénz­ügyminiszter által tervezett 480 milliárd forintos bevételhez ra­gaszkodni kell. Ha ez csökken­ne, az alacsonyabb jövedel­műek rovására kellene pótolni a hiányzó összeget. • Arató Zsolt München már 16 000 forintért! Uraink leszálltak, hogy Ön felszálhasson! A Malév kedvezményes téli repülőjegy-értékesítési akciójának keretében az 1995. december 1. és 16. közötti utazásokra különlegesen kedvezményes áron kínál repülőjegyeket 25 európai célállomásra. Malév téli akció. Hogy az év jól végződjön! arvuKJ jajon év elején K­.Áty­­aiLÁUtis..­­ A feltételekről érdeklődjön Irodáinkban: Budapesten, V., Apáczai Csere János u. 19. Tel.: 267 4505, V., Dorottya u. 2. Tel.: 266 5616, V., Ferenciek tere 2.­­ Tel.: 266 5913, Telefon-helyfoglalás: 267 4333 valamint Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden a Malév jegyirodákban, illetve­­ Egerben, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben és Zalaegerszegen a Malév Partner irodákban.

Next