Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 282-294. szám)
1995-12-02 / 283. szám
4 Magyar Hírlap Nagyobb nyilvánosságot kapnak a romák MH-információ Fiatal roma újságírók és a cigányügyet szívükön viselő szakemberek közreműködésével egyedülálló kezdeményezés lépett a médiapiacra. Az újonnan alakult Roma Sajtóközpont az MTI-n keresztül tegnap ünnepélyesen útjára bocsátotta első híreit. A romákat ma kommuni kációs gettó övezi - hangzott el az ügynökség sajtótájékoztatóján. Tragikus szociális körülményeik és az őket ért atrocitások hírei nem jutnak el kellő mértékben és kellő tárgyilagossággal a közvéleményhez. A sajtóközpont, mely egyelőre az írott sajtót célozza meg, a cigányság gondjainak, törekvéseinek és eredményeinek elfogulatlan bemutatását tűzte zászlajára. A Romapress nagy hangsúlyt helyez a politikai pártoktól és cigány szervezetektől való függetlenségre. A 17 vidéki tudósítóval és 8 fővárosi munkatárssal dolgozó hírügynökség három tematikus rovatra oszlik. Belpolitikai rovata, melynek vezetője Kerényi György, a cigánypolitika aktuális kérdéseiről, valamint a romákat érintő kormányzati döntésekről tudósít. A kulturális és oktatási területtel foglalkozó munkatársak, élükön Bernáth Gáborral amellett hogy rendezvényekről, eseményekről adnak hírt, köztiszteletben álló roma személyiségeket is bemutatnak. A Csalog Zsolt vezette társadalmi és gazdasági rovat a cigányság gazdasági és szociális helyzetéről készít szakértői anyagokat, helyzetjelentéseket, s napi kapcsolatot alakít ki a téma kutatóival. A romák rendkívül alacsony számban vesznek részt a médiapiacon. A jövőben ezért olyan szolgáltatásokat is nyújtanak majd, amelyek kiszélesíthetik a roma újságírók, sajtószervezők körét. Emellett segítséget nyújtanak a fontosabb roma intézmények sajtótájékoztatóinak, rendezvényeinek megszervezéséhez, kapcsolatrendszerük kiépítéséhez. A hírügynökség legitim működése érdekében a roma társadalom reprezentatív képviselőiből tanácsadó kollégiumot hoz létre, valamint egy etikai bizottságot, melynek állásfoglalásait kötelezővé teszi a maga számára. N. I. E. Tartós munkanélküliség: 197 nap az átlag Kevesebb állástalant jegyeznek a hivatalok MH-információ Októberben már „csak” 10 százalék volt a munkanélküli ráta az országban, miután 12,3 ezer fővel csökkent a nyilvántartott állástalanok száma. Az Országos Munkaügyi Központ (OMK) adatai szerint az állam 1,8 milliárd forintot fizetett ki munkanélküli járadékra, illetvesegélyre októberben. Azért csökkent a korábbinál jobban a bejegyzett állástalanok tábora, mert jóval többen hagyták el az állami ellátórendszert, mint amennyien újonnan jelentkeztek - indokolják a változást az OMK szakemberei. Csongrád megyében csökkent leginkább a regisztrált munkanélküliek száma: ott 5,6 százalékkal kevesebben vannak állás nélkül, mint egy hónappal korábban. A hó végén 56,1 ezer állástalan pályakezdőt tartott nyilván a hivatal, ez 3,8 ezer fővel kevesebb,,mint a szeptember havi, és 11,3 ezer fővel kevesebb, mint az előző év októberi létszámuk. Október végén 423 ezer nem pályakezdő munkanélküliről tudott az OMK, ez 8,5 ezerrel kevesebb a szeptemberi adatnál. Az újonnan munkanélkülivé váltak legnagyobb része (37 százalék) legutolsó munkahelye az úgynevezett „nem anyagi ágak” területén volt, legkevesebben (3,5 százalék) a szállítás területén veszítették el állásukat. A korábbinál kevesebb üres állást tartottak nyilván októberben: mindössze 61, 2 ezret. Újonnan 32,6 ezer új üresedést jelentettek be. A következő hónapokban 18,6 ezer munkavállaló elbocsátására lehet számítani a munkáltatók bejelentései alapján. Munkanélüli járadékot 150 ezer ember kapott, 26 ezer pályakezdőnek pedig segélyt folyósított az OMK októberben. 192,9 ezer állástalan kapta a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, 26 ezren szüneteltették ellátásukat. Semmilyen ellátást sem kapott a nyilvántartottak közül 109 ezer munkanélküli. Az állam 1,8 milliárd forintot fizetett ki októberben segélyre, illetve járadékra, ez átlagosan havi 12063 (napi 402) forintos ellátást jelentett. Átlagosan 197 napot tölt ma ellátásban az állástalanná vált munkavállaló - derül ki a szervezet kimutatásaiból. Átképzésben októberben valamivel több mint húszezren vettek részt, közhasznú foglalkoztatásban több mint 25 ezren találtak átmeneti munkát. •D V.J. MTI Magyarországon jelenleg a pillanatnyi anyagi érdekek és nem a hosszú távú megfontolások motiválják a munkavállalók és a munkaadók tárgyalásait, megállapodásait. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök hangsúlyozta pénteken az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) nemzetközi bérpolitikai tanácskozásán Budapesten. A partnerek nem képesek távlati érdekeiket felismerni, az ütközések is élesebbek, a követelések esetenként mindkét részről túlzóak - mondta a köztársasági elnök aki szerint a megegyezés sem mindig jelent optimális megoldást. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az Európai Unió bizottságával közös, többnapos budapesti rendezvényének záró ülését tartották pénteken a parlamentben. Göncz Árpád elismerően szólt az ILO tevékenységéről. A nemzetközi szervezet objektíven értékelheti az egyes országokban a szociális partnerek között meglévő érdekkülönbségeket, következtetéseket vonhat le a nemzeti sajátosságokból, illetve a problémák azonosságából, különbségéből. Nehezen értik meg az állam mindenhatóságához hozzászokott társadalmak problémáit azok, akik olyan nyugati országokból érkeztek a konferenciára - mondta a köztársasági elnök -, ahol régóta kialakult, jól bevált módja van a valóságos érdekek egyeztetésének. Ezeket a szokásokat nem lehet egy csapásra eltörölni. Nehéz elfogadni, hogy az érdekegyeztetésben valamennyi partner érdekeit figyelembe kell venni, s nem a mindenható állam diktál. A szakszervezeteknek is meg kell tanulniuk az érdekegyeztetés új módszereit - folytatta Göncz Árpád. A kisüzemekben nincsenek szakszervezetek, a dolgozók gyakran rossz anyagi helyzetbe kerülnek, s a munkaadóknak teljesen kiszolgáltatottak. ILO-konferencia Budapesten Göncz: az állam már nem mindenható BELFÖLD Kónya szerint a kormány a felelős MH-információ Jelentős politikai üzenetnek minősítette az Alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatásáról megjelent kormánypárti nyilatkozatokat Kónya Imre, az MDF frakcióvezető-helyettese a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Kónya szerint a kormány sajátos viszonyban van az alkotmányossággal és az Alkotmánybírósággal is. A Bokroscsomagot érintő első alkotmánybírósági döntés óta a kormány részéről durva támadás folyik a testület ellen. A kampány egyszerre alkalmas az Alkotmánybíróság hiteltelenítésére, illetve egyfajta nyomásgyakorlásra is, de az alkotmányellenes javaslatokat kidolgozó kormány felelőssége így a háttérben marad. A politikus hangsúlyozta: nem lehet számítani a támadás megszűnésére. Ezt mutatja a pénzügyminiszter által benyújtott módosító indítvány is, amely a kedvezményes lakáskamatokról szóló alkotmánybírósági döntés ellenére mégis emelné a kamatokat. Rendkívül sajnálatos, hogy a koalíciós pártok ebben a kérdésben találták meg az egységet, sőt a koalíción belül megjelentek olyan vélemények is, hogy vészhelyzetben akár át is lehet lépni az alkotmányosság kereteit. Az MDF szerint viszont akkor van vészhelyzet, ha a kormány az alkotmányosságot átlépi közölte Kónya. Kónya reagált azokra a szabad demokrata nyilatkozatokra, amelyek az alkotmánybírák jelölésének módosítását kezdeményezik. A politikus szerint azonban nem a jelölteket állító rendszer rossz, hanem a koalíciós pártok utasítják el a hatpárti konszenzust. A politikus cáfolta azokat a véleményeket, miszerint számolni kell az Alkotmánybíróság működésének megbénulásával és minél hamarabb szükséges a bírák megválasztása, 1998-ig ugyanis a testület, a nyugdíjkorhatárt elérő, és ezért leköszönő bírák ellenére, döntésképes marad. • Haszán Zoltán Kónya Imre Az alkotmánybírósági törvény vitája A várakozással ellentétben a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága e héten nem tárgyalt az Alkotmánybíróságról. A testület megválasztásának módja, eljárásainak határideje, a határozathozatal rendje nem újkeletű vitatéma, hiszen az új alkotmány megalapozásával kapcsolatos koncepciók mindegyike foglalkozik e kérdésekkel. A testület ügyrendjéről a parlament már tárgyalt, ám az ügyrendi törvényt nem sikerült mind a mai napig tető alá hozni. Lehet véletlen egybeesés, mindenesetre a pénzügyminiszter Alkotmánybíróságot kritizáló megjegyzései után hangzottak el a testület működését kifogásoló megjegyzések és elemzések, valamint a jogi szabályozást módosító, nem teljesen ötletszerű, bár helyenként ellentmondásos javaslatok. Több kritika érte a bíróság tagjainak megválasztását. A kritika jogos, hiszen mindmáig betöltetlen két bírói tisztség. Jelenleg a parlamenti pártok frakcióvezetői jelölik az Alkotmánybíróság tagjait, és a jelölés alapján a parlament kétharmados többsége választja meg a bírákat. A parlamenti erőviszonyok viszont patthelyzetet teremtettek. A négy ellenzéki párt, a koalíció ellenére is jelölhet, a koalíció viszont megkontrázhatja a megválasztást, kétharmados többsége birtokában. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy hosszú ideje keringenek különböző nevek az Alkotmánybíróság körül, az új bírák személyében mégsem sikerült megállapodni. Pillanatnyilag a legesélyesebb ellenzéki jelölt Pokol Béla, akit mind a négy ellenzéki párt támogat. Ennek ellenére politikai alku nélkül aligha képzelhető el Pokol megválasztása. Úgy tűnik talán meg is lehet egyezni, mert a koalíció jelöltje, Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára, az ellenzék számára is elfogadható személyiség. A jelölés és megválasztás, illetve kinevezés tekintetében különféle elgondolások kerültek terítékre. Az igazságügyi tárca azt az elképzelést támogatja, hogy 12 főre - vagyis egy bíróval - bővítsék a létszámot. A tizenkét bírát a köztársasági elnök nevezte ki, úgy, hogy négyet a parlamenti frakcióvezetők jelölnek, négyet a bírói önkormányzat, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Ügyvédi Kamara, a jogi felsőoktatás. Az államfő - saját hatáskörében - előzetes konzultációk alapján nevezné ki a többieket. Ez szakmailag és politikailag is kiegyensúlyozott összetételű testületet eredményezhetne, föloldaná a mostani választási görcsöt, bár a jelenlegi szabályok erősebb legitimációt biztosítanak a testület számára, mint az elnöki kinevezés. Az Alkotmánybíróságot gyakran bírálták amiatt, hogy a testület saját maga - akár tendenciózusan - határozhatja meg, hogy melyik beadványt, mikor tárgyalja meg. A testület tehát rangsorolhatja a beadványokat, fontossági sorrendet állapíthat meg, előtérbe állíthat vagy háttérbe szoríthat bizonyos indítványokat. Az érvelés szerint ez a jogosítvány egyikmásik döntésnek akár politikai színezetet is kölcsönözhet. A javaslat az, hogy határozza meg a parlament, milyen határidőket köteles betartani a testület. Fölmerült az is, hogy kétharmados törvényekről a bíróság is csak kétharmados többséggel dönthessen. A javaslatok megfontolásra érdemesek lehetnek, ám a testületnek pillanatnyilag még törvénnyel szabályozott ügyrendje sincsen. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kezdeményezte, hogy ügyrendjét törvény szabályozza, egyúttal el is készítette a szabályzatot. A törvényjavaslatot a házbizottság többször megvitatta, ám nem került plenáris ülés elé a tervezet. • S.B. A témáról vezércikk a 7. oldalon 1995. DECEMBER 2., SZOMBAT AXON Lízing Kötvény 6 x Hat Jegyzési helyek: Az Inter-Európa Befektetési Kft. és szervezésében az Inter-Európa Bank Rt. országos hálózata. A City Bróker Kft. irodái és szervezésében: a Dunaholding országos hálózata, az IBUSZ Utazási Irodák, a CO-NEXUS Rt. irodái és ügynökei. A Tokaj és Vidéke, valamint a Polgár és Vidéke Takarékszövetkezetek fiókjai. A Takarék Bróker Kft. irodája és szervezésében a Takarékbank Rt. országos hálózata. Bank Austria Girocredit Befektetési Rt. Első Magyarországi Német Értékpapírkeresk. Kft. hat x hat , 36% MOL MAGYAR OLAJ- és GAZIPARI Részvénytársaság M OL MAGYAR OLAJ- és GÁZIPARI Részvénytársaság I M WW M • ■ ... # I Qm 7Ep dmikor felfedezii hogy az évi kamat 36% MÁSODSZOR fratról"'. hogy ahányszor 10 000 Ft-ot köt le, annyiszor 15 400 Ft-ot kap vissza, ami csábítóan jó hozam HARMADSZOR r*"... hogy így könnyedén legyőzheti az inflációt NEGYEDSZER aikik". november 20-tól december 8-ig •• •• •• ÖTÖDSZÖR amikor megnyugszik, mert pénze biztos helyen van HATODSZOR amikor kiveszi és kiderül, hogy ez valóban gyümölcsöző befektetés FELHÍVÁS Értesítjük Tisztelt Vásárlóinkat, hogy a kedvezményes HTO értékesítési akciónk 1995. december 3-án, 24 órakor véget ér. Köszönjük, hogy nálunk vásárolt!