Magyar Hírlap, 1996. július (29. évfolyam, 165-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

1996. JÚLIUS 19., PÉNTEK Szűkülő munkaerőpiac MH-információ Ma már nyilvánvaló, hogy a magyar munkaerőpiac nem jel­lemezhető csupán a foglalkoz­­tatottság-állástalanság arányai­val és mértékeivel. A Munka­ügyi Kutatóinézet most napvi­lágot látott helyzetjelentése rögzíti, hogy a piac harmadik tényezőjeként megjelent a gaz­daságilag inaktívak, a munka­­vállalási korú, de nem foglal­koztatottak és munkanélküliek­ként sem regisztráltak évről év­re növekvő tábort. A tanulmány szerint az 1995- ös munkaerő-piaci folyamatok fő jellemzője - a stagnáló mun­kanélküliség mellett - a növek­vő inaktivitás. Huszonöt éve a munkavállalási korban lévő, hatmilliónál valamivel több ma­gyarországi lakosra még 5 mil­lió 373 ezer foglalkoztatott (ak­tív kereső, a nyugdíj mellett munkát vállaló, a gyes és a gyed igénybevétele miatt a munkát ideiglenesen szüneteltető) ju­tott. A foglalkoztatottak aránya a munkavállalási korúak körén belül akkor megközelítette a 90 százalékot. Az 1980-ig tartó las­sú növekedés után 1990-ben ez az arány még mindig alig ma­radt 92 százalék alatt. Tavaly vi­szont a 6 milliónál jóval több munkavállalási korúra már mindössze 4 millió 45 ezer fog­lalkoztatott jutott, az arány te­hát 66 százalékosra esett vissza. A foglalkoztatottak 1990- ben még az összlakosságnak több mint a felét, tavaly viszont már kevesebb mint 40 százalé­kát alkották. Ugyanebben az időszakban 488 ezerről 169 ezerre csökkent a foglalkozta­tott nyugdíjaskorúak száma, az 1990-ben még elhanyagolható mértékű regisztrált munkanél­küliség pedig öt esztendő alatt félmilliós szintre emelkedett. Az inaktívak serege több módon is megközelíthető. Be­számíthatjuk körükbe a nappali tagozatokon tanuló fiatalokat is. Ilyen módon 1990-ben 1 mil­lió 72 ezer fősnek, tavaly pedig 1 millió 718 ezer fősnek tekint­hető a nem foglalkoztatottak (és nem regisztrált állástalanok) tömege. Ha a diákságot leszá­mítjuk, akkor ebben az időszak­ban 553 ezerről 1 millió 229 ezerre nőtt a munkaerőpiacról kivonultak száma. Amennyi­ben a munkáról lemondókat a regisztrált állástalanokkal együttesen vizsgáljuk, akkor a nappali szakon tanulók nélkül is 1 millió 749 ezres tétlen tö­megről beszélhetünk 1995-ben. Nehéz megállapítani azt, hogy mennyien mondtak le a munkáról például egészségi ál­lapotukra való tekintettel, és mennyien vannak a „menekü­lők”, akik a kilátástalanság miatt választották az inaktivi­tást. A Munkaügyi Kutatóinté­zet helyzetjelentése szerint a munkaerőpiacról önként távol­maradók vagy kényszerűen ki­szorultak, a családban eltartot­tak, vagy legfeljebb szociális el­látásban részesülők már 1995- re mintegy százezerrel nagyobb létszámot képviseltek, mint a regisztrált munkanélküliek. • Neumann Ottó A foglalkoztatottság Magyarországon (ezer fő) 6175Bos­ 7 6072 6082 1970 1980 1990 1994 1995 Forrás: Munkaügyi Kutatóintézet Magyarország lakossága foglalkoztatási szempontból (%) 1990 foglalkoztatottak ' | nappali oktatásban részt vevő 15 éven felüli fiatalok'***| nem foglalkoztatott­­ nyugdíjaskorúak regisztrált munkanélküliek | gyermekkornak (0-14 év között) I' Inujnkavállatísi korú inaktívak HH Forrás: Munkaügyi Kutatóintézet MH-összeállítás Számos felsőoktatási intézmény tervezi nulladik évfolyam indí­tását szeptembertől. Az önkölt­séges tanfolyamok keretében az intézmények oktatói készítik fel az idén sikertelenül felvételiző­ket a jövő évi megméretésre. A diákok a felkészítés mellett pluszlehetőséget is kapnak az adott intézményekbe való beju­táshoz, a kurzusokon megírt si­keres dolgozatok ugyanis men­tességet adhatnak a felvételi alól, sőt a fiatalok a képzés kere­tében szakmát is szerezhetnek. A tanfolyamok nem ingyene­sek, ám a hallgatók a befizetett összegért különböző lehetősé­geket, néhány esetben szakmát is kaphatnak. A pusztán a felké­szítést célzó kurzusokban az in­tézmények oktatói a felvételi tantárgyakból „edzik” a fiatalo­kat, akik ráadásul pluszlehető­séget is kapnak a szakra való be­jutásra, hiszen a tanfolyamok si­keres (többnyire 80 százalék fe­letti eredménnyel letett) vizsgái mentességet adhatnak a jövő évi felvételi alól. A felvételi kedvez­mény mellett szakmát is adhat a tanfolyam, ha a Munkaügyi Mi­nisztérium listáján szereplő szakmát oktatja, és a képzés az akkreditációt is megkapta. Tavaly az ilyen képzésben résztvevők több mint hatvan százaléka folytatta tanulmá­nyait elsősként. Ugyanakkor a felkészítés eredményességét az is mutatja, hogy a nulladik évfo­lyamból a normál képzésbe be­került hallgatók közül minimális a lemorzsolódás, még az olyan intézményekben is, ahol általá­ban az elsősök harminc százalé­ka nem kezdi meg már a máso­dik félévet sem. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem három karán ter­vezik a nulladik évfolyam elin­dítását. Végleges döntést eddig csak a természettudományi ka­ron hoztak: szeptembertől a ma­tematikatanári, illetve a kémia szakon két félévben, heti öt órá­ban készítik fel a diákokat. A kétszer tizenkét hetes tanfolyam ára 36 ezer forint. A sikeres zá­róvizsga mentességet adhat a felvételi alól. Az Állam- és Jog­­tudományi, illetve a Bölcsészet­tudományi Karon a nulladik év­folyam részleteit augusztusban dolgozzák ki. Huszonnégy műszaki felső­­oktatási intézmény kötött meg­állapodást június elején a nulla­dik évfolyam működéséről, az egységes vizsgarendszerről és az írásbeliken elért eredmé­nyek kölcsönös elismeréséről. Fodor László, az együttműkö­dést koordináló győri Széchenyi István Főiskola docense hang­súlyozta: az egységes rendszerű nulladik évfolyam lehetőséget ad a jelentkezőknek arra, hogy több helyre is megpróbálja a be­jutást, hiszen a tanfolyamon megszerzett pontjait a többi in­tézményben is elfogadják. A hallgatók felkészítése fizikából és matematikából azonos, a töb­bi tantárgy oktatása intézmé­nyenként változik. Az egyetem­re való bejutásra a diákoknak három lehetőségük van: a maxi­mális száz pontot év közben há­rom részvizsgán vagy az év végi záródolgozaton szerezhetik meg. A dolgozatokat közös javí­tókulccsal értékelik, a ponthatá­rok azonban intézményenként változnak. Akinek a tanfolyam tesztjei nem sikerülnek, az a rendes felvételin is próbálkoz­hat a bekerüléssel. A felkészítés díja a győri főiskolán tantár­gyanként 33 ezer forint, de van olyan intézmény, ahol a tanfo­lyam ára magasabb. A megállapodás aláírói kö­zött van a Veszprémi Egyetem és Gödöllői Agrártudományi Egyetem is, amely Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Keszt­helyen, Kecskeméten és Mező­túron indít kihelyezett kurzuso­kat biológiából, kémiából, ma­tematikából, fizikából és kom­munikációs ismeretekből. A tanfolyam ára 57 ezer forint. A Budapesti Műszaki Egye­temen a nappali képzés tandíja 45 ezer, a vidékieknek induló le­velező tanfolyam ára 17500 fo­rint lesz. A felvételi tárgyak mellett karonként speciális tan­tárgyakat is oktatnak az intéz­ményben, heti hat órában. A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen is nulladik év­folyam indítása mellett döntött. A Budapesti Közgazdaság­­tudományi Egyetemen nulladik évfolyam indítását ugyan nem tervezik, de az elmúlt évekhez hasonlóan előkészítőket hirdet­nek. A tanfolyam legjobb ered­ménnyel végző diákjai felvételi vizsga nélkül kezdhetik meg ta­nulmányaikat az intézményben. A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen is az intézet oktatói készítik fel a pályázókat, itt azonban a felvételit helyette­sítő záróvizsga nincs. A hallga­tók tantárgyanként 18 ezer fo­rintot fizetnek a szeptembertől májusig tartó tanfolyamért, de tudásukról csak a felvételin ad­hatnak számot. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen is indulnak előkészítők, ám a hall­gatók itt a felvételi mellett kap­nak egy pluszlehetőséget is a be­jutásra: amennyiben a tanfolya­mot lezáró vizsgát 90 százalé­kosra írja meg a hallgató, beke­rül az egyetemre. A debreceni orvosképzésre a felvehető fiata­lok húsz százaléka kerülhet be az előkészítőkről. Az Állatorvos-tudományi Egyetem sem nulladik évfolya­mot, sem felvételi előkészítőt nem indít. A Külkereskedelmi Főisko­lán idén nem indul nulladik évfolyam, előkészítő tanfolyam azonban igen. A felvételi alóli mentességet 75 százalék fölötti teljesítménnyel érhetik el a tan­folyamra járók. A képzés díja 45 ezer forint. Számos vidéki intézmény is indít nulladik évfolyam kereté­ben alapozó képzést. A győri és a nyíregyházi tanítóképző főis­kolákon és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán is készülhetnek az előttük álló fel­adatokra a pályázók, féléven­ként 25 ezer forintért. Előkép­zés indul a Kölcsey Ferenc Re­formátus Tanítóképző Főisko­lán is. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán a tanári, kom­munikációs és az idegenforgal­mi szakokra készülők tudását alapozzák meg. A tanulópénz egy félévre hatvanezer forint, de a tanfolyam megkezdéséhez szükséges középfokú angol, francia és német nyelvvizsga is. • Haszán Zoltán Előkészítő és szakmát adó képzés Nulladik évfolyamok indulnak a felsőoktatásban Ők túljutottak az akadályon FOTÓ: MH-ARCHÍV BELFÖLD Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ Horn Gyula a László kórházban (MTI) Pénzhiány miatt nem maradhat el életmentő műtét - nyilatkozott Horn Gyula miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott a Szent László Kórház főigazgatójával, és látogatást tett a kórház csontvelő-transzplantációs részlegén csütörtökön. A kormányfő elmondta: hétfőn véglegesítik azokat az új kere­teket, amelyek alapján folytatódhat a munka a kórház csontve­lő-transzplantációs részlegén. Szabó György népjóléti minisz­ter úgy vélekedett, hogy e célra nemcsak az egészségbiztosító tartalékkeretét lehet felhasználni, hanem a összes műtétre ren­delkezésre álló 130 milliárdon belüli átcsoportosításokkal is előteremthető a szükséges pénz. Az átcsoportosítás az Orszá­gos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökségének hatáskö­re. A miniszterelnöki látogatáson részt vevő Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója elmondta: változtatni kell az eddigi módszeren, amellyel meghatározták az adott évben elvégezhető költséges műtétek számát. Vélemé­nye szerint a jövőben az ilyen műtétekre felkészült kórházak kapacitása alapján kell megállapítani a pénzügyi kereteket. Az MDF gazdasági minisztert szeretne (MH) Az MDF szerint Magyarországnak nincs hosszú távú és követhető gazdaságpolitikája, mivel a gazdaságot a pénzügyi tárca vezetői irányítják. Bethlen István, az MDF elnökségi tag­ja tegnapi tájékoztatóján kifejtette: olyan gazdaságügyi minisz­terre lenne szükség hazánkban, aki hosszú távú gazdaságpoliti­kát valósítana meg, s a pénzügyminiszter feladata csupán a pénzügyi-technikai kérdésekre korlátozódna. Az elmúlt két év gazdasági teljesítményét értékelve Bethlen rámutatott: nem ál­lunk jól az EU-csatlakozás feltételeinek teljesítésében, megol­datlan a gazdaságirányítás kérdése, nagyfokú a gazdasági jogbi­zonytalanság, s a mezőgazdaságot sem sikerült húzó ágazattá tenni. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett: a külföld kedvező megítélése annak is köszönhető, hogy érdekeiknek megfelelően jelentős magyar értékek kerültek fillérekért külföldiek tulajdo­nába a privatizáció során, s a magyar földekhez „mellényzseb­ből” lehet hozzájutni. Pongrácz Tibor elnökségi tag a gazdasági kabinet munkáját úgy értékelte: nincs kibontakozási program hazánkban. A kormány gazdasági programja politikai propa­gandaanyag volt, melyből szinte semmi sem valósult meg. A szakértők továbbra is tájékoztatnak (MH) A Független Kisgazdapárt szeretné megnégyszerezni az előző választásokon elért eredményét, éppen ezért továbbra is céljának tekinti a nemzeti középosztály megszólítását. Tor­­gyán József reméli, hogy a hétfői nyilatkozatháború a párt sza­kértőitől nem riasztotta el a nemzeti közép egyetlen tagját sem. Az FKGP elnöke tegnapi tájékoztatóján megerősítette: nincs vitás kérdés közte és a tanácsadók-szakértők nyilatkoza­tait bíráló G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök között. Ugyanak­kor jelezte, hogy pártelnöki irányítással továbbra is változat­lan intenzitással folyik majd a szakértői munka, s a szakértők a későbbiekben is tartanak tájékoztatókat. Torgyán szólt az autópályák koncesszióba adásáról is. A kisgazdák szerint az idegen kézbe adott koncessziók elszigetelhetik a magyar vidé­ket a nyugati világtól, mivel irreálisan magas pályadíjat szab­nak. Horváth Béla kabinetfőnök elmondta: tudomása szerint a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke szűk körű megbeszélést folytatott arról, hogy a kormány eset­leg vásárolja vissza az M1-es autópálya koncesszióját. Horváth Béla utalt arra is, hogy információi szerint a koncessziós szer­ződésnek van egy olyan kitétele, mely kimondja, hogy forga­lomcsökkenés esetén a koncessziós társaság kiesett bevételét az állam megtéríti. E­urópa bajnoka A legtakarékosabb autó Esztergomban készül A verseny Az Eco Tour of Europe a Német és az Osztrák Autóklub rendezésében lebonyolított fogyasztási verseny, melyet idén a Bonn-Monaco útvonalon, hagyományos forgalmi viszonyok között rendeztek meg. A győztes Az Eco Tour benzinmotoros kategóriájának győztese 4,34 1/100 km átlag­fogyasztással a Suzuki Swift 1.0. A mi autónk­ Esztergomban készült. Jó tudni, hogy a kedvező fogyasztás nemcsak pénz, de környezetbarátság kérdése is. Itt a Winner! A Suzuki legújabb, limitált példányszámú modellje a 3 ajtós Winner. A metálfényezés, a színre fújt lökhárítók, a könnyűfém felnik, a sportos spoilerek, a fordulatszámmérő és a beépített rádiómagnó nem sok kétséget hagynak afelől, hogy a legújabb Suzuki nem csak a nevében viseli a győztes jegyeit. S­UZUKI. Ezt megnézheti! M­AGYAR \ ^SUZUKI v

Next