Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
10 Magyar Hírlap HATTER - KÜLFÖLD 1998. JANUÁR 3., SZOMBAT Amin változtatni kellene Az ENSZ Alapokmány 23. cikke* 1. A Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek 15 tagjából áll. A Kínai Köztársaság, Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A szervezet tíz további tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és a szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulásra, valamint a méltányos földrajzi elosztásra is. 2. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait két évre választják. A Biztonsági Tanács tagságának 0-ről 15-re történő növelése után megtartott első választáskor a négy további nem-állandó tag közül kettőt csak egy évre fognak megválasztani. A lelépő tagokat nem lehet nyomban újraválasztani. 3. A Biztonsági Tanácsban mindegyik tagnak egy képviselője van. * Ezt a cikket 1963. december 17-én módosították, s a változás (a BT bővítése 11-ről 15 tagúra) 1965. augusztus 31-én lépett hatályba. Bővítési láz az ENSZ Biztonsági Tanácsában A kasztosodás veszélye A „bővítési láz”, amely a hidegháború befejeztével „tört rá” a nemzetközi szervezetekre, az ENSZ Biztonsági Tanácsát is hamar elérte. A világszervezet leghatékonyabb döntéshozó fórumának reformját a 185 tagállam mindegyike helyesli, hiszen a tanácsnak tükröznie kellene az évezred végén kialakult új világrendet. A bővítés hogyanjáról viszont csaknem annyi elképzelés forog, mint ahány tagja van az ENSZ-nek. A tavalyi év is úgy múlt el, hogy nem történt előrelépés az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának reformjában. Pedig már négy éve folyik a vita arról, miként lehetne átalakítani a testületet, hogy az jobban megfeleljen a hidegháború utáni kihívásoknak. Mindeddig azonban legfeljebb annyit tudtak elérni, hogy az egyes elképzelések köré országcsoportok, klikkek szerveződtek, amelyek kőkeményen igyekeznek védeni saját érdekeiket, s a változtatáshoz az eredetileg remélt konszenzus lehetősége a jelek szerint távolabb került, mint valaha. Kétharmad módosíthat Teljes egyetértésre persze nem is lenne szükség, de sokak szerint mégis csak jobb lenne ilyen korszakos kérdésről úgy dönteni, hogy azt minél többen fenntartások nélkül elfogadják. „Kétlem, hogy a BT reformján kívül van még egy ügy, ami fontosabb lenne vagy hosszabb távon kihatna az ENSZ működésére” - jegyezte meg a vitában Robert Fowler, Kanada ENSZ-nagykövete. Ezzel egybecsengően Michael Powles, Új-Zéland képviselője is úgy vélte, hogy a reformot már az elején elrontanák, ha nem konszenzussal fogadnák el a bővítést. A lengyel Zbigniew Wlosowicz viszont azt mondta: a patthelyzet láttán el kellene gondolkozni azon, hogy továbbra is ragaszkodjanak-e a konszenzusos döntéshozatalhoz. Az ENSZ Alapokmányt annak 108. cikke értelmében már kétharmados többséggel módosítani lehetne, de még az is kérdéses, hogy a meglévő bármelyik elképzelés mellett fel tud-e sorakozni az ENSZ tagjainak kétharmada, azaz 124 tagország. A döntéshozatal mikéntje azonban csupán apró részletnek tűnik a sok fontos és egyelőre megválaszolatlan kérdés között: Mely országok kapjanak állandó tagságot? Hány nem állandó taggal bővüljön a testület? Legyen-e az új állandó tagoknak vétójoguk? Kell-e egyáltalán vétójogot adni az állandó tagoknak? Valamennyi állandó tag tart attól, hogy a fejlődő országok térnyerése a Biztonsági Tanácsban saját súlyuk csökkenéséhez vezet, s a túlzott bővítéssel veszélyben érzik a testület hatékonyságát is. Ők legfeljebb 21 tagú BT-t tartanak elfogadhatónak. Oroszország és az Egyesült Államok elismeri, hogy a harmadik világ országainak komolyabb jelenlétet kell biztosítani, de Washington máris határozottan ódzkodik, hogy az onnan bekerülő esetleges állandó tagok vétójogot kapjanak. A Razali-keret Sokan támogatják - köztük az öt állandó tag is -, hogy Németország és Japán kapjon állandó tagságot, de akkor - mondják - helyet kellene adni a déli térségnek is. A legutóbbi közgyűlési ülésszak malajziai elnöke, Ismail Razali után Razali-keretnek elnevezett 2+3 formula szerint Németország és Japán mellett Ázsia, Afrika, valamint Latin-Amerika és a karibi térség is egy-egy állandó helyet kapna a BT-ben. Brazília máris jelentkezett, hogy szívesen elfoglalná a térségnek szánt állandó tagságot, de ambícióját Argentína és Mexikó egyáltalán nem nézi jó szemmel. Áthidaló megoldásnak azt javasolják, hogy a térségeknek szánt állandó helyeket a Közgyűlés által kijelölt országcsoportokon belül rotációs alapon váltogassák. Dél-Afrika a Kazal-elképzeléssel sem elégedett, s úgy véli, Afrika - minthogy az ENSZ tagságának közel egyharmada afrikai - joggal követelhet magának két állandó és öt nem állandó helyet, egyébként soha nem lesz egyensúly a tanácsban. A kelet- és közép-európai országok közül többen - például Ukrajna, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia, Horvátország, Fehéroroszország - pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a térség államainak száma az elmúlt néhány év alatt csaknem megduplázódott, így szükség lenne újabb (nem állandó) helyet biztosítani nekik. A fejlődő országok többsége - köztük Kuba, Irán, Egyiptom, Dél-Afrika, Pakisztán - legalább 26 tagú BT-t szeretne, s az ő kórusukhoz csatlakoztak olyan fejlett államok, mint Írország vagy Olaszország. Mi több, Róma mindjárt a fejlődők lobbyjának élére állt, szemben a Németország vezette csoporttal. Ez utóbbi szerint a BT bővítésének megoldása rendkívül közel van, de Francesco Paolo Fülei olasz ENSZ-nagykövet ezt kétségbe vonja. Az olasz javaslat szerint, ha a fejlődő országoknak szánt állandó helyeket rotációs alapon töltenék be, akkor a fejlettek is cserélgessék egymás között az állandó helyeket. Olasz-német ellentét Olaszország a bővítésben a „kasztosodás” veszélyét látja, vagyis hogy a „rendes” állandó tagok lennének az első kasztban, a rotáló állandó tagok a második kasztban, a nem állandó tagok a harmadikban, míg a szervezet BT- tagsággal nem rendelkező tagjai a negyedikbe, a „pórnép” kategóriájába kerülnének. Elemzők szerint Róma valójában attól tart, hogy Németország megnövekedő szerepe mellett Olaszország veszítene diplomáciai súlyából, ezért ezt igyekszik minden lehetséges megoldással ellensúlyozni. Az Egyesült Államok eddig csupán annyit jelzett: nyitott a 2+3 formula elfogadására, de a déli térségnek szánt állandó helyek betöltésének módjáról döntsön a Közgyűlés saját belátása szerint. Ha pedig eldőlt, hogy hány állandó és nem állandó taggal bővülhet a BT, s e helyeket kik és hogyan töltsék be, kezdődhet a vita az ügyrendi kérdésekről, azaz hogy milyen kérdésekben legyen döntési jogköre a megújult Biztonsági Tanácsnak. • Dajka Béla Kofi Annan ENSZ-főtitkár egyik legfontosabb feladata a világszervezet reformjának kidolgozása A román exkirály sakkot ad A volt román király, Hohenzollern Mihály 1947. december 30-án történt trónfosztásának 50. évfordulója alkalmából Bukarestben közölte: családjával ismét Romániában szeretne letelepedni. Bár nyomban hozzátette, semmilyen kiváltságot nem kíván, s trónra lépni is csak akkor hajlandó, ha „ezt az egész nép akarja”, a román politikai élet vezető személyiségeinek adott vacsoráján azt is bejelentette, hogy örököse legnagyobb lánya, a 47 éves Margit lesz, aki egyébként nemrég ment hozzá egy 36 éves bukaresti színészhez. E célból módosítani fogják a királyi ház alapszabályzatához tartozó örökösödési jogot, amelynek értelmében a román királyi trón női ágon jelenleg nem örökölhető. Bukaresti politikai megfigyelők szerint Mihály megjelenésével és utódlási terveivel voltaképpen sakkot adott az országnak. Mindezzel ugyanis furcsa helyzet állt elő Romániában. Az ország az alkotmány értelmében köztársaság, amit népszavazás is megerősített. A tavalyi választások után hatalomra került koalíció vezető pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt azonban legalábbis rokonszenvez a monarchia helyreállításának gondolatával, amitől nem áll messze a koalíció másik jelentős pártja, a Nemzeti Liberális Párt sem. Paradox módon a köztársasági elnöktől, Emil Constantinescutól sem idegen a királyság gondolata. Nem sokkal megválasztása előtt az országban nagy port vert fel egy amerikai román lapnak adott interjúja, amelyben kijelentette: megválasztása esetén első dolga az lesz, hogy átadja a hatalmat jog szerinti tulajdonosának. Igaz, Constantinescu tagadta, hogy ilyesmit mondott volna, az viszont tény, hogy hatalomra kerülését követően a volt uralkodó előtt megnyíltak az ország határai. Másfelől viszont a kormánykoalíció második legfontosabb tömörülése, a Demokrata Párt és vezetője, az ország második emberének számító Petre Roman meggyőződéses köztársaságpárti. Ebben egyetért legnagyobb ellenfelével, Ion Iliescuval és az ellenzék többi tömörülésével, közöttük a Román Nemzeti Egységpárttal és a Nagy-Románia Párttal. A román lakosság zöme, főleg az 1944 utáni nemzedék maga sem királypárti. Ezért idegenkedéssel fogadja a monarchista megnyilvánulásokat. A parasztpártiak azzal érvelnek, hogy a kommunizmus évtizedeit leszámítva, Románia mindig is királyság volt. Hangsúlyozzák, hogy Mihály nagyszülei és szülei teremtették meg a modern Romániát. Románia I. Károly vezetésével vívta ki függetlenségét a törökök elleni 1877-1878-as háborúban, és szerezte meg a bolgároktól Dobrudzsát. Utódját, Ferdinándot, aki 1916-ban megtámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát, a „sok ezer éves román álom”, Nagy-Románia megteremtőjeként tartják számon. Az első világháború végén sikerült az országhoz csatolnia Besszarábiát, Bukovinát és Erdélyt. Mihály érdeme az, hogy 1944-ben végrehajtotta Románia kiugrását Németország mellől, megnyitva ezzel az utat a Kárpátokon át a szovjet hadsereg számára. Sőt, Mihály rendelte el a fasiszta diktátor, Antonescu marsall letartóztatását. Mindennek ellenére 1947- ben mennie kellett. Petru Groza miniszterelnök a szovjet szuronyok árnyékában revolverrel kényszerítette rá a külvilágtól elszigetelt királyi palotában a 25 éves királyt lemondása aláírására. Mihály és családja 1948. január 3-án hagyta el az országot, hátrahagyva hatalmas vagyonát: több tucat épületet, villát, nyaralót, kiterjedt földbirtokokat, erdőket. Mint mondotta, mindezt most nem igényli vissza, mert úgy tartja, vagyonának helyzetét globálisan kell rendezni valamennyi elkobzott tulajdon visszaadásával együtt. Fél évszázados száműzetésének legnagyobb részét a svájci Versoix-ban töltötte, ha nem is fejedelmi módon, de exkirályhoz méltó körülmények között. A genfi repülőtér közelében lévő kisvárosban tekintélyes villában lakott, hatalmas magánparkja közepén. Szabályos királyi udvartartást vezetett, sajtóirodával, titkárral. Romániába először 1992-ben térhetett vissza, Ion Iliescu elnöksége alatt azonban többé nem engedték be az országba. Végleges hazatérési szándéka kapcsán igyekezett megnyugtatni ellenfeleit, hogy nem kíván semmilyen alkotmányos kérdésben vitára okot adni az ország jövője szempontjából oly fontos pillanatokban. Öröklési elképzeléseivel azonban nem oszlatta el a gyanakvást, s a Constantinescu elnöktől nyílt levélben állásfoglalást kérő Iliescu után Petre Roman is szükségesnek látja, hogy az államfő az alkotmányosság letéteményesként fejtse ki véleményét a volt román király terveivel kapcsolatosan. • Bogdán Tibor Mihályt tavaly tízezrek köszöntötték Bukarestben fotó: reuters - radu sigethi a Magyar Hírlap és az Arcanum Adatbázis Kft. közös gondozásában megjelent a Magyar Hírlap CD újabb kiadása, mely az 1994. szeptember 1.-1997. június 30. között megjelent lapszámokat tartalmazza. Újdonságok a kiadványon: • képek (az 1997. év első felében megjelent valamennyi fotó), • táblázatok (pl. pénzügyi táblázatok) • mellékletek (a színes magazinok teljes terjedelmükben) Az adatbázis ára 10 000 Ft + áfa Kedvezményes ár 5 000 Ft + áfa (azoknak, akik visszajuttatják az előző CD-t) Megvásárolható a Magyar Hírlap ügyfélszolgálati irodájában (1087 Budapest, Kerepesi út 27/A). Nyitva tartás: H-Cs 8-17, P 8-16 Frissítse adatbázisát havonta! 3000 Ft + áfa havidíjért minden hónapban megküldjük Önnek a frissen feldolgozott lapszámokat tartalmazó CD-t. További információ^ahf^aa^^^G te^lefonszámot!___jjjj arcanum Megrendelem a MAGYAR HÍRLAP CD-t.......példányban. dataDoses Név: ............................................................................................................ 1507 Budapest Pf. 99 Telefon/fax: Cím: ............................................................................................................ Dátum: ................................................... 165-9731 A módosítás szabálya Az ENSZ Alapokmány 108. cikke A jelen Alapokmány módosítása az Egyesült Nemzetek összes tagjaira nézve akkor lép hatályba, ha azt a Közgyűlés tagjai kétharmados szótöbbséggel elfogadták és az Egyesült Nemzetek tagjainak kétharmada, köztük a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja, saját alkotmányos eljárásának megfelelően megerősítette. Macedónia-Jugoszlávia: határtalanul Vészhelyzet 231 kilométeren A daytoni megállapodás nem kötelezte ugyan Kis-Jugoszláviát déli szomszédjával, Macedóniával való együttműködésre, de az ENSZ-blokád alatt becsületbeli ügyet csináltak egymás megsegítéséből. Nemzetközi nyomásra 1996 márciusban Belgrádban konkrét együttműködési megállapodást is kötöttek. Ezzel Belgrád papíron is elismerte Macedónia függetlenségét. A megállapodás egyik pontja kimondta, hogy egy hónappal az aláírás után felállítják azt a vegyes határbizottságot, amelynek feladata, hogy pontosan kijelölje a szövetségi államhatár pontos vonalát. A munka azonban Belgrád időhúzása következtében csak öt hónap múlva vette kezdetét, mígnem 1997 tavaszán a bolgár-szerb-macedón hármas határ kövétől nyugatra haladva 14 kilométer hosszúságban kijelölték a szakaszt. A bizottság ezután is tovább dolgozott, ám tevékenységéről még a legjobb szimatú újságírók sem tudtak meg semmit. Egészen a közelmúltig, amikor Kiro Gligorov macedón köztársasági elnök a BBC-nek adott interjúban napvilágra hozta Macedónia ezzel kapcsolatos sérelmeit. Az első határbizottsági találkozón kiderült, hogy noha a szövetségi parlament 1946- ban kimondta ugyan a tagköztársaságokat elválasztó adminisztratív határokat, annak precíz vonalát nem jelölték ki, tehát erről még képviselőházi határozat sem született. Még a két ország közötti egyezmény megkötése előtt alaposan felborzolta a macedónok kedélyét, hogy a szerb radikális képviselők a szövetségi parlamentben felvetették: öt helyen, mintegy 2200 hektárnyi területen Szerbia javára ki kell igazítani a jugoszláv-macedón országhatárt. Erre a macedónok azt követelték, hogy a 231 kilométer hosszú közös határon ne csak a mérnököknek jelöljék ki a zöldhatár pontos vonalát, hanem a törvényhozásban is szentesítsék azt. S mivel éppen e tisztázatlan körülmények miatt a zöldhatár őrizete során többször is incidensre került sor, Gligorov kérésére „megelőző diplomáciai intézkedés” címén és csupán megfigyelői státusszal 1992 januárjában az ENSZ idetelepített 1100 békefenntartó katonát. A kéksapkások a vélt határvonalon szolgálnak, tőlük északra jugoszláv, délre pedig macedón katonák járőröznek. A Biztonsági Tanács az orosz nagykövet, Szergej Lavrov követelésére idén májusban úgy döntött, hogy a balkáni béke daytoni rendezésével párhuzamosan először csökkenteni kell az itt állomásozó ENSZ-erők létszámát, majd november végén ki kell vonni a katonákat, s legfeljebb civil megfigyelőket kell a térségben állomásoztatok Macedónia ezt a határozatot megvétózta az ENSZ főtitkáránál, az Albániában kialakult zűrzavarra és a sorozatos határsértésekre hivatkozva. Albániából egyébként fegyveres csempészbandák időről időre megtámadják a határőrséget és a lakosságot, ráadásul a koszovói helyzet is a forrásponthoz közelít. Nem tudni, hogy mindezek következtében-e, vagy a három évvel ezelőtti szerb radikális felszólalások nyomán, de úgy látszik, a határbizottság jugoszláv tagjai mégis újabb követelésekkel álltak elő. Gligorov macedón elnök a BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette: „Az országhatár vonalának folyamatban levő kijelölése kapcsán a belgrádi vezetés óriási problémát okozott a két ország kapcsolatában azzal, hogy Szerbia javára olyan korrekciót követel, amely stratégiailag fontos helyeken jelentős területi kiigazításokat helyez kilátásba. Ez a határ ötven éve létezik, és soha nem volt vita róla. Boszniában háborút folytattak azért, hogy megváltoztassák a határokat, amiért óriási áldozatokat hoztak, s mint láthatjuk, mégsem értek el vele semmit” - mondta a macedón elnök. A hat éve szétszakadt szövetségi állam belső déli határvonala tehát még mindig nincs meghatározva, így, ha az ENSZ a térségből kivonul, a két szomszédos ország járőröző határőrei nem fogják tudni, hogy pontosan meddig ér az a terület, amelyet őrizniük kell - azaz a 231 kilométeres szakaszon újabb „lőporos hordó” jöhet létre. • Szegedi Mária Neki adná az egész világot? Megteheti, ha Ön hírlap-előfizetést ajándékoz ki szeretteinek, ismerőseinek. r Ajándékelőfizetés, ajándék- és kártyákkal A kártyák megtalálhatók vidéken a postákon, Budapesten a Magyar Posta Hírlapüzletági Igazgatóságának ^7 kerületi ügyfélszolgálati irodáiban. • Bővebb információhoz juthat 1/ Központi Információs és Reklamációs Irodánkban (1134 Budapest, Lehel u. 10/a., V ^ telefon: 270-2227, 06-80-444-444, h a szám vidékről és mobiltelefonról nem hívható, Budapestről azonban hívása ingyenes).