Magyar Hírlap, 1999. március (32. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-16 / 62. szám
8 Magyar Hírlap Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes elismerése A népzene kincstárnokai „Most, hogy együtt dolgozom a Muzsikás együttessel - nyilatkozta a nemrég kiadott Bartók-album stúdiófelvételei idején a világhírű román származású hegedűművész, Alexander Balanescu -, egyre inkább érzem, hogy milyen sokat jelent számomra a kulturális háttér, amelyből származom.” A Muzsikás több mint negyedszázados tevékenysége egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyar és a kelet-közép-európai folklór még a XX. század végén is kiapadhatatlan kincsestár, amelyből nemcsak azok meríthetnek, akik benne élnek, s így közvetlenül találkoznak vele, hanem azok is, akik ugyan modern városi kultúrában nőttek fel, de mégis vonzalmat éreznek a gyökerek, az ősi értékek iránt. A „civilben” űrkutatóként dolgozó Hamar Dániel és muzsikustársai a jelenlegi felállásban: Éri Péter, Porteleki László és Sipos Mihály, valamint Sebestyén Márta énekesnő, Tóth Ildikó és Farkas Zoltán táncos - a hetvenes évek elején-közepén még csupán szűk baráti társaságban játszották a népi dallamokat, de aztán hamarosan elindult a táncházmozgalom, s ez lehetőséget adott a szélesebb körben történő bemutatkozásra. A Magyar Tudományos Akadémia népzenei archívumában kutattak, és rendszeresen részt vettek népdalgyűjtő körutakon is, hogy bővítsék repertoárjukat, megismerjék az autentikus játékmódokat. A nyolcvanas években már külföldről is érdeklődtek a Muzsikás iránt, a kilencvenes években pedig elindult világkarrierjük, amelynek emlékezetes állomása az angol-amerikai Rykodisc kiadóval kötött exkluzív szerződés, a londoni Barbican Centerben és Royal Festival Hallban adott teltházas koncertek, Pina Bausch önálló koreográfiája és a BBC kortárs táncfilmje a Muzsikás zenéjére, Sebestyén Márta sikerei a Deep Forest együttessel vagy éppen az Anthony Minghella sokszoros Oscar-díjas alkotásában, Az angol beteg című filmben való közreműködés. A Bartók és a népzene kapcsolatát árnyaltan, sokszínűen bemutató Bartók-albumot - eredeti fonográffelvételekkel, Bartók népzenei gyűjtéseihez és saját kompozícióihoz szorosan kapcsolódó dallamokkal, illetve a Balanescu és Sipos Mihály által megszólaltatott hegedűduókkal - a világsajtó teljes joggal nevezi az évtized egyik legnagyobb zenei szenzációjának. A lemez egyfelől összegzi a Muzsikás eddigi, huszonöt éves tevékenységét, másfelől új fejezetet nyit az együttes életében, mert új minőséget is teremt. Sebestyén Márta és a Muzsikás Kossuth-díja - amelynek átadására egy héttel a Bartókalbum zeneakadémiai premierje előtt került sor - a kitartó, következetes munka, a legmagasabb minőségre törekvő, megalkuvást nem ismerő művészi alázat elismerése. • Retkes Attila Az együttes Bartók-albumát női szenzációjának a világsajtójoggal nevezi az évtized egyik legnagyobbje FOTÓ: KÁSA BÉLA VILLANÓFÉNYBEN Vargas Llosa a Tivoliban (MH) A hétvégén a Budapesti Kamaraszínház vendége volt a spanyol nyelvű irodalom élő klasszikusa, a perui Mario Vargas Llosa, aki vasárnap este a Rossz nő című kétfelvonásosának előadását tekintette meg a zsúfolásig megtelt Tivoli Színházban. A sikeres este után Vargas Llosa nemrég második kiadásban is megjelent, Szeretem a mostohámat című kötetét dedikálta. Az író nagy elismeréssel szólt az előadásban közreműködő színészek - Vári Éva, Horváth Lili, Újvári Zoltán, Kerekes József, Bozsó Péter, Németh Kristóf - érzékeny és kidolgozott játékáról, Gárdos Péter rendezésének, Székely László díszletének és Füzér Anni jelmezeinek összhangjáról, majd sok sikert kívánt Huszágh Nándor fordításában színpadra állított műve további előadásaihoz. A Mozart Players jubileuma (MH-London) A London Mozart Players zenekar ma este díszhangversennyel ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A koncert a St. James királyi palotában lesz, Edward herceg jelenlétében. A zenekar úgy döntött, hogy fiatal szólistát szerepeltet az esten, és versenyszerű meghallgatás után a Királyi Zeneakadémia harmadéves ösztöndíjas magyar növendékét, András Tamást választotta, aki Mozart Á-dúr hegedűversenyét adja elő. Kelta tündérmesék (MH) A kelta zenét játszó Bran együttes csütörtök este, a Fonó Budai Zeneházban (Budapest, XI. Sztregova utca 3.) tartja Tündérzene című dupla CD-jének élő bemutatóját. Kovács Gábor (fuvola, ír kézi dob, ének, mesék), Császár Róbert (gitár), Tőzsér Berta (furulyák, fuvola) és Szolár Péter (furulyák, tangóharmonika) új lemeze a középkori és népi ír dallamok mellett breton zenéket, valamint a titokzatos, XVII-XVIII. századi Hexreich von Keichblatt kódexének képi ábrázolásaiból fordított, úgynevezett ószirmi muzsikákat is tartalmaz. A CD második részében jórészt mesék hallhatók, a kelta hagyományoknak megfelelő zenei aláfestéssel. A lemezhez kis könyvecske tartozik, amely a dalok leírásával segíti az ír szövegek befogadását. A koncert után ír és breton táncházat rendeznek a Fonóban. (ICEX ]PaY TM HÍRKERRt [ÉLET ÉS|#| | IRODALOM | Lapunk jövőre is megjelenik - kivált, ha Ön segít nekünk. Jövedelemadója egy százalékáról rendelkezzen a mi javunkra! Élet és Irodalom Alapítvány Adószám: 18001776-1-42 _______________________________________________________________ MH 1096 KÖZLEMÉNY Az 1996. CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról szóló jogszabály 50. szakasz (1) bekezdése alapján a Budapest Alapkezelő Rt. eleget tesz rendkívüli tájékoztatási kötelzettségének: a Graboplast RL felperes, a Budapest Növekedési Alap alperes ellen értékpapírok kiadása iránt jelentős értékben indított pert a Fővárosi Bíróságon. _____________________________mzw ^ll magyar Máltai Szeretetszolgálat 'S SORSKÖZÖSSÉGBEN A BELVÍZKÁROSULTAKKAL A Magyar Máltai Szeretetszolgálat akciócsoportja gyorssegélyben részesíti a belvíz sújtotta területek lakosságát. Ezen felül az önök által a tavalyi évben felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ából 10 millió forintot e károsultak támogatására fordítunk. Pénzbeni adományaikat az e célra nyitott folyószámlára juttathatják el „Belvíz” megjelöléssel: Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1 0201 006-50051599 Ezúton is kérjük, amennyiben egyetértenek céljainkkal és tevékenységünkkel, az idei évben is juttassák el személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Adószám: 19025702143 Támogatásukat a hazai árvíz és belvíz sújtotta területek lakossága nevében hálás szívvel köszönjük. 5 Budapest, 1999. március 8. te . Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke J KULTÚRA 1999. MÁRCIUS 16., KEDD Akivel érdemes színházat csinálni Törőcsik Mari kétszeres Kossuth-díjas idegből kell játszani, idegből - mondogatta annak idején Major Tamás, és valószínűleg idegből kiabált fel a színpadra a Szecsuáni jólélek nyilvános főpróbáján Törőcsiknek, hogy hangsúlúly! A fiatal művésznő persze megbántódott attól, hogy közönség előtt megszégyenítik, de az előadás után Major ott állt az öltözője ajtajában, hullottak a könnyei, és azt mondta, hogy „Mari, csak magával érdemes színházat csinálni”. Sok ehhez hasonló törté net leírható lenne, melyekben Törőcsik kikészül munka közben a mindig újabb-újabb mesternek fogadott rendezőitől, majd egymás nyakába borulva érzik, hogy valami lényegeset csináltak, inspirálták a másikat, megérte a közös kín. Törőcsiknek kezdetben tényleg nem voltak rendben a színészi hangsúlyai, eszközei, Makk Károly is úgy bánt vele a Körhinta forgatása közben, mint egy gyerekszereplővel, valóban megbántotta, ha sírnia kellett a kamera előtt. A sematikus korszakából kikecmergő magyar filmgyártás idején a vásznon hamar felkapott lett. Olyan filmcsodák főszereplője, mint a Vasvirág, az Édes Anna, szinte „futószalagon” termelte a parasztlányfigurákat. Érezte ő is, hogy nem lesz ez így jó, az Édes Anna után végre nemet tudott mondani a hasonló feladatokra. Ezután azonban a fáradt munkásasszony korszaka következett. Fakult pongyolában, szakadt harisnyában láthattuk sokáig moziban és képernyőn. Miközben a filmen hamar elfogadták, színházban sokáig kellett küzdenie az elismerésért. Ő maga mondta, már azt hitte, hogy a Vágóhidak Szent Johannája, aztán a Varsói melódia sikere elég lesz ehhez, de aztán mégis újabb és újabb harcokat kellett vívnia a világot jelentő deszkák meghódításáért. Kamasz voltam, amikor 36 évesen Júliát játszotta, nagy tanítója, Major rendezésében. Major megfosztotta Shakespeare művét a rárakódott előadói hagyományoktól, a pacsirtacsicsergéstől, a felhőtlen olasz égtől, a buja tájtól, szürke, dobozszerű tákolmányok szolgáltak díszletül, a szövegmondás szikárrá vált, a közönség jó része nem ezt várta. Színpad és félházas nézőtér harcolt egymással, nem volt mindennapi este, fontos bukás volt. Olyan, ami többször előfordult Törőcsik életében, hogy sok munkával, nagy hittel igyekezett rálelni valamilyen új útra, vagy legalább ösvényre, de nem mindig találta meg, egy későbbi produkcióban azonban kamatoztak a kutatás gyötrelmei. A legkomolyabb sikerek után is elbizonytalanodik. Pedig nemcsak a Körhinta aratott sikert Cannes-ban. Sok filmjét ünnepük ott. 1976-ban a Maár Gyula által rendezett Déryné, Hol van? főszerepéért Arany pálmát kap, hogy később az életművéért járó Mandragóra-díjat is átvegye, csakúgy mint az Arany pálmát, ezt is Robert de Niro mellett. Hazajön a fényes fesztiválokról, és zsírpapírból kapja be gyorsan a felvágottat, mint mindig, majd rohan egyik szerepéből a másikba. Nem élhet a múltjából, mint külföldi kollégái - a körülbelül száz mozifilmből, ki tudja a hány tévéjátékból és színpadi alakításból -, egyik feladatot vállalja a másik után. Rendszeresen vidékre bumázik, több éve a szolnoki teátrumhoz köti a szerződése. Ez az alig negyvenöt kilós, törékeny, szívós asszony annyit vezet, mint egy kamionsofőr. És már nem ugyanaz semmiben, kibújik minden skatulyából. Hol Ljubimovval, hol Taub Jánossal, hol Fodor Tamással, hol Vasziljevvel újíttatja meg a művészetét. Hihetetlennek tűnt, hogy A régi nyárban operettprimadonnaként is tündökölt, jól táncolt, gyönyörűek voltak a lábai, és szerepe szerint még a saját lánya kedvesét is elcsábította, igencsak hihetően. A Margitszigeten viszont megbukott Cecíliaként a Csárdáskirálynőben. A felújított szolnoki színház nyitóelőadása, a míves gonddal készült, Taub által rendezett Liliomfi is haloványra sikeredett, de a szintén Taub által színpadra állított Schwajda György által dramatizált Száz év magányban, Ursulaként, a nagy családot mindenáron összetartó monumentális „ősanyaként” talán élete legemlékezetesebb alakítását nyújtotta. Megfogadta Major tanácsát: idegből, ösztönből játszik, de már teljes szakmai vértezetben. Megpróbálkozott színházak irányításával, először Győrben volt művészeti vezető, majd jóval később, a Művész Színházban igazgató, de mindkét helyen csak igen rövid ideig. Színházvezetői törekvései nem sikerültek, talán „idegből” cselekedett, túl érzékeny volt a sok józanságot igénylő feladathoz. A Művész Színház kudarca nagyon megviselte. Az is megfordult a fejében, hogy nem lép többé színpadra, hogy itthagyja az országot. Szerencsére nem tette. Tavaly Szolnokon újra dolgozott Vasziljevvel, aki rábírta, hogy Osztrovszkij darabjában az Ártatlan bűnösökben még húszéves lányként is megjelenjen. Schwajda pedig rávette, hogy a Hegedűs a háztetőnben, Gregor József mellett, énekesfeladatot vállaljon. Nem lett belőle Kossuth-díjas díszszínész. Állandó megújulásra kész. Jól megérdemelt második Kossuth-díja sem árthat neki, nem merevedik be, nem játszik majd pozícióból. A legnagyobbak közé tartozik. • Bóta Gábor Göncz Árpád és Orbán Viktor átadja Törőcsik Mari díját FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Gregor József - a független szellem Hogy Gregor József Kossuth-díjat kapott, az igazán nem meglepő, hiszen az övéhez fogható meleg fényű és erőteljes basszussal és ilyen kitűnő színházi talentummal igazán kevesen bírnak. Tett is annyit a magyar operajátszás hazai dolgaiért és nemzetközi elismertségéért, hogy a kitüntetést elnyerje. Gregor - ismereteim szerint - független szellem, a közönség szeretete, a munka jó íze, a nyugodt lelkiismeret mindig többet jelentett számára, mint valamely hivatalos vállveregetés, s azt hiszem így van ez ma is. Pesten gyerekeskedett, de Szegeden alapozta meg karrierjét, sosem felejti megjegyezni, hogy mennyit tanult a Tisza-parti városban, ahol befogadták, és ahol az operaegyüttes vezetője, a legendás Vaszy Viktor karmester formált belőle nagy énekest. Ő ugyanis nemcsak öntörvényű művész, hanem hűséges ember is. Azt is gondolta, hogy mindent, amit Szeged neki nyújtott, a kamataival szolgáltathatná vissza. A nyolcvanas évek végén ugyanis elszánta magát: eleget tesz a sűrűsödő meghívásoknak, s vállal külföldi vendégszereplést. Fiumétól Portlandig megismerték a nevét. Nemcsak az itthoninál lényegesen tisztességesebb gázsit tette zsebre, hanem tapasztalatokat is gyűjtött, hogy lehet másként, jobban gazdálkodni a tehetségekkel. Elvállalta tehát a szegedi színház igazgatását, az alig két évad (’92-ig) nem tartozik a sikertörténetek közé és nem Gregor miatt. Kicsit szomorúan, de nem keserűen köszönt el a várostól, ahol sokaknak volt „Józsikám”, ahol alig lehetett vele végigmenni az utcán, mert minden lépésnél megszólították. Az elhúzódó művészi „kamaszkort” szépen lezárta, az életét megváltoztatta, a Velencei-tó mellett épített új otthont, onnan többet járt Budapestre no és Amsterdamba, Houstonba és New Yorkba vendégszerepelni. Nem akármilyen tényező lett a nemzetközi piacon, a kedvéért és az egyéniségére szabnak előadásokat. A plakátot pedig úgy nyomják, hogy - amint ragaszkodik hozzá - a József hosszú ó-val írassák. Nemrég a Flamand Operában a kitűnő rendező, Guy Joosten a Hamupipőkét vitte színre, Gregor másik, drámai arcát megmutatva. Itthon a buffót, a karakterfigurát ismerték és népszerűsítették jobban: Dulcamarát A szerelmi bájitalban, Don Pasqualét, Ozmint a Szöktetésben, Zsupánt A cigánybáróban, Varlaamot a Borisz Godunovban. Pedig az ő tolmácsolásában A varázsfuvola Sarastrója, Falstaff vagy A rózsalovag Ochs bárója is egy-egy érdemi tanulmány az emberi természet örök kérdéseiről, vágyról és bölcsességről, a múlt értékeiről. Nincs kis szerepe, mert ha Gregor bejön a színpadra, ott valaki van. • Albert Mária Mindenütt egyéniségéhez szabják az előadásokat fotó: szigetvári zsolt Jótékonysági koncert Különleges jótékonysági hangversenyt rendez március 23-án, kedden este fél nyolctól a Fővárosi Nagycirkuszban - a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében - az Egy Hangversenyteremért Alapítvány és a Szól a szív Alapítvány. Az esten fellép a Weiner Leó Fúvószenekar és a Weiner Leó Ütősegyüttes, majd Carl Orff Carmina Burana című kompozícióját Pászthy Júlia, Albert Tamás és Kálmándi Mihály (ének), valamint a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola Zenekara, a Magyar Magán Vegyeskar, az Ars Harmonica Énekes Együttes, a Leővey Klára Gimnázium vegyeskara, az Erkel Ferenc Gimnázium kórusa és Magyar Állami Operaház Gyermekkara szólaltatja meg. Adományjegyek elővételben 1300, az előadás napján 1800 forintért válthatók. Papp Sándor brácsaművésztől, az est karmesterétől, az Egy Hangversenyteremért Alapítvány ügyvezetőjétől megtudtuk: az alapítvány elsődleges célja, hogy Buda egy akusztikailag és méreteiben is megfelelő hangversenyközponttal gazdagodjon. • Re. A. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Települési értékvédelmi támogatás 1999. A védett épületek és épületegyüttesek listája az 1997. július 18-i Fővárosi Közlönyben található Őrület, Károly körút 28.) hétfőtől csütörtökig 8-16.30, pénteken 8-14 óráig. A rendelet hatálya alá eső épületek tulajdonosai, használói pályázhatnak, mint építtetők. A támogatás célja hangsúlyozottan az eredeti részek felújítása, restaurálása, visszaállítása, rendeletének 14-17. §-a értelmében a rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik felújítása, rekontsrukciója érdekében végzett munkák segítésére „települési értékvédelmi támogatást” hozott létre. A rendelet és a rendelet hatálya alá tartozó épületek listája először a Fővárosi Közlöny 1994. február 1-jei számában jelent meg. A Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága kulturális bizottsága A támogatást pályázat útján lehet elnyerni. A részletes pályázati feltételek díjmentesen hozzáférhetők a Fővárosi Önkormányzat ügyfélszolgálati irodájában (Budapest V. keBudapest Főváros Önkormányzata a közgyűlés 54/1993. (1994. II. 1.) sz., a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló A pályázatokat 1999. június 30-ig kell beküldeni vagy személyesen benyújtani a Fővárosi Önkormányzat ügyfélszolgálati irodájába. A pályázatokat zárt borítékban kell beküldeni, a borítékra kérjük ráírni: „Települési értékvédelmi támogatás 1999.” A beküldött pályázatokat a kiírók 1999. szeptember 30-ig elbírálják.