Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 267-279. szám)
1999-11-26 / 276. szám
2 Magyar Hírlap (MTI) Kétezer tüntető nyomult be csütörtökön az indonéz parlamentbe, Aceh tartomány függetlenségét követelve, s a tartományban is tüntettek. Wiranto tábornok parlamenti meghallgatásán tagadta, hogy a hadsereg vezetése rendelte volna el vagy provokálta volna ki az acehi függetlenségi lázadás elfojtását, a katonák kegyetlenkedéseit. A tábornok jelezte: a hadsereg esetleg eláll attól a követelésétől, hogy a forrongó észak-szumátrai tartományban vezessenek be statáriumot. Magyar alkotmánybíró Pozsonyban (MTI) Rudolf Schuster államfő csütörtökön Pozsonyban kinevezte az alkotmánybíróság új tagjait. A legfelsőbb jogi testület kilenc tagja közé először bekerült egy magyar nemzetiségű alkotmánybíró is: Mészáros Lajos, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselője. Szlovákiában jövő januárban fejezi be a munkát az ország történelmében elsőként hét éve létesült alkotmánybíróság. Megbeszélés az erdélyi egyetemről (MTI) Az RMDSZ az elmúlt napokban civil szervezetek részvételével több szakmai találkozót is szervezett a tervezett erdélyi egyetem koncepciójáról. Információk szerint pénteken Marosvásárhelyen kerül sor a legújabb megbeszélésre. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) örömmel értesült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett szakmai találkozókról. Fontosnak tartja, hogy a romániai magyar szervezetek véleményt nyilvánítsanak a jövendő magyar egyetem ügyében - mondta az MTI érdeklődésére Szabó Tibor. A HTMH elnöke úgy fogalmazott: „Az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló magyar egyetem tulajdonosának a romániai magyar történelmi egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintjük”. TANA Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra U.11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •VÁÁ MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/faxf: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS Igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! __________________LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI__________________ Kiadónál történő előfizetés esetén 777 ~ . : Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek -----------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3490 Ft 4200R 4 200 Ft félévre 6 290 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft 1 évre 12 000 Ft 16800R 16 800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press .hu VILÁGHÍRADÓ NATO-szuperbázis Spanyolországban (MTI) „Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Spanyolországra, hogy szuperbázissá fejleszthesse a Cádiz melletti Rotában lévő NATO-támaszpontot új konfliktusok esetére” - hirdette címlapján a spanyol El Mundo csütörtöki száma. A hírt a kommunista pártszövetség, az Egyesült Baloldal (IU) hozta nyilvánosságra, azzal vádolva a kormányzó konzervatív Néppártot (PP) és a kabinetet, hogy titokban tartják a NATO-val folyó tárgyalásokat, és nem tájékoztatják a közvéleményt. Peking bírálta a rakétaterveket (MTI) A kínai külügyminisztérium csütörtökön bírálta az Egyesült Államokat, amiért rakétavédelmi rendszer kiépítését tervezi Japánban. La Cu-kang, a külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési és -leszerelési osztályának vezetője az Új Kína hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az Egyesült Államoknak nincs oka arra, hogy Japánt is bevonja a rakétavédelmi rendszerek kiépítésébe, mert szomszédos államok nem fenyegetik a szigetországot. „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állítólagos fenyegetése Japánra nézve csak kifogás” - mondta Sa. Tudjman lélegeztetőgépen (MTI) Péntektől Vlatko Pavletic, a horvát parlament elnöke veszi át ideiglenesen a köztársasági elnöki teendőket, de Franjo Tudjman továbbra is államfő marad - jelentette be csütörtökön Zágrábban a horvát miniszterelnök. Változatlanul súlyos állapotban van a horvát elnök - olvasható a Hina hírügynökség internetes oldalán. A 78. életévében járó államfő szervezetének működését a német Dräger cég által gyártott Evita 4 lélegeztető készülékkel segítik. Emlékeztetnek arra, hogy 1980-ban ennek a készüléknek az előző típusával 72 napig tartották életben Tito jugoszláv elnököt egy ljubljanai kórházban. Helyben hagyta Törökország felebviteli bírósága tegnap Abdullah Öcalan kurd vezető halálos ítéletét - de ezzel azt kockáztatja, hogy az emberi jogokat védelmező szervezetek kritikáin túl, Ankara nem lehet az Európai Unió - s általában a nemzetközi közösség - tagja. MH-összefoglaló______________ Még a tárgyalótermen kívül üvöltöző és Öcalan azonnali kivégzését követelő tömeg hangulatán is érzékelhető volt, hogy Öcalan felakasztását alighanem elhalasztják, illetve sohasem hajtják végre. A kurd vezetőnek még három instanciája van hogy életét mentse: az ítéletet a török parlamentnek kell jóváhagyni, majd ügye Süleyman Demirel elnök elé kerül, aki kegyelmet adhat neki. De még ezelőtt Öcalan ügyvédjei a kurd vezető ügyét a strasbourgi bíróság elé vihetik, minimum másfél évig is eltarthat a procedúra, amíg a testület arról határoz, hogy a bírósági eljárás egyáltalán jogszerű volt-e. Tegnap a török felső bíróság öt bírája egyhangúlag döntött úgy, hogy Öcalan júniusi tárgyalása az Imrali börtönszigeten teljes mértékben tisztességes volt - az ítélet pedig megalapozott. A bírák szerint Abdullah Öcalan kurd fegyveresei élén voltaképpen hazaáruló, és olyan szeparatista mozgalom élére állt, amely az évek során összesen 30 ezer ember életét oltotta ki. A Törökországban élő kurdok kisebbségi jogaiért harcoló Öcalan nem éppen feddhetetlen személyiség, harcosainak brutalitásáról legendák keringenek - mint ahogy arról is, hogy saját népének „árulónak” bélyegzett képviselőit is kíméletlenül agyonlövette. Öcalant a török titkosszolgálat Kenyából raboltatta el, majd Imrali börtönszigeten a Nyugat által sokszor kifogásolt módon tárgyaltatta az ügyét, amely halálos ítélettel végződött. Öcalan a börtönben - siralomházban - „megtért”, békére és a fegyverek leadására szólította fel híveit. A sors iróniája, hogy a brutálisan elnyomott kurd kisebbség helyett immár Törökország jövője múlik azon, miként végződik Abdullah Öcalan története. Az Európai Unió decemberben Helsinkiben, a soros csúcstalálkozón dönt arról, hogy tagjelöltként egyáltalán elfogadja-e Törökországot, amelyet két éve még, éppen az emberi jogi fenntartások miatt, hevesen elutasított a számba jöhető jelöltek közül is. Az EU tisztségviselői mindmáig derűlátóan ítélték meg Ankara EU-kilátásait - Clinton amerikai elnök a minap Ankarában ezt kifejezetten támogatta -, de Öcalan kivégzése biztosan befagyasztaná egy időre ezeket a reményeket. Az Európa Tanács (ET) máris jelezte, hogy Öcalan kivégzése elfogadhatatlan lenne a testület számára. A strasbourgi testület szerint a halálos ítélet ellentétben áll a szervezet elveivel. Az Európai Unió (EU) nevében a 15 tagú szervezet soros elnöke, Paavo Lipponen finn kormányfő tegnap kijelentette: Brüsszel reméli, hogy Ankara megkíméli Öcalan életét. „Az EU nevében mondhatom: remélem, hogy Törökország még nem mondta ki az utolsó szót” - mondta a finn kormányfő. A nagy hírű Amnesty International (AI) emberjogi szervezet tegnap elítélte a török bíróság döntését és közölte, hogy a kivégzés elszigetelné Törökországot Európában. Az AI szerint az EU-tagjelöltség önmagában egy lépéssel közelebb hozná Törökországot Európához - de a kivégzés mérföldekkel vinné messzebb Ankarát az emberi jogok európai értelmezésétől. Törökország hivatalosan is alávetette magát a strasbourgi emberi jogi bíróság illetékességének - ezért kivégzést addig nem hajthat végre, amíg Strasbourg magának az eljárásnak a jogszerűségét nem szentesíti. Mindennek tetejébe Öcalan, a gerillavezér mára már politikai figura lett, aki a börtönből rendelte el fegyvereseinek a tűzszünetet, s bár kijelentette, hogy „szereti Törökországot”, a hatóságok nem tekintik őt tárgyalópartnernek. Ankara szerint a hadsereg mért katasztrofális vereséget a kurdokra, s Öcalan ezért legyőzött bandita, akinek viselnie kell a felelősséget. Törökország jövője függ a kurd vezér sorsától Öcalan a bitófa árnyékában Újabb kurd tüntetések várhatók Öcalan mellett - tegnap Bécsben már utcára vonultak FOTÓ: REUTERS - ACHIM BIENEK KÜLFÖLD Jeruzsálemi vita MH-összefoglaló Izrael enyhítette a palesztinok lakhatási jogát Kelet- Jeruzsálemben, s ennek jelképes jelentősége van az ősi város majdani státusára nézve. Abdullah jordániai király - eddig a legkritikusabb kijelentésében - felszólította Izraelt, hogy mondjon le Jeruzsálem keleti feléről, és engedje vissza lakóhelyükre a palesztin menekülteket. Simon Peresz volt izraeli kormányfő megint cáfolta, hogy a néhai Jichak Rabin kormánya valaha is megígérte volna Szíriának a Golánfennsíkról való teljes izraeli csapatkivonást. A tegnap bejelentett izraeli döntésnek az a lényege, hogy esetről esetre engedélyezik palesztinoknak a kelet-jeruzsálemi lakóhely fenntartását. Eddig az volt a szabály, hogy aki (palesztin) hét egymást követő évben nem lakott folyamatosan Kelet-Jeruzsálemben, annak lakhatási engedélyét megvonták. Prágában nem örülnek a koronás tervnek A java még hátravan A cseh és a szlovák kormányfő korántsem dőlhet hátra székében, hogy lezárult a két ország vagyonvitája, mert az ő aláírásuk ehhez kevés. A szlovák Mikulás Dzurinda saját háza táját illetően elégedett lehet, ám ez nagyon kevés, mert komoly esély van arra, hogy Csehországban a parlament megtorpedózza azt a megállapodást, amelyet a két miniszterelnök szerdán látott el kézjegyével. MH-hírmagyarázat____________ Hosszú vajúdás után sikerült megállapodásra jutni az egykori Csehszlovákia két utódállamának vagy önelszámolási vitájáról. Az egyik egyezmény értelmében Szlovákia visszakapja azt a valamivel több mint négytonnányi aranyat, amelyet a Cseh Nemzeti Bank tart vissza, mert a cseh kormány szimbolikus összegért, egy cseh koronáért átvállalta a bankkal szembeni 26 milliárdos szlovák adósságot. A másik szerződés alapján a cseh és a szlovák fél közösen lép fel a vagyonelosztás ügyében. Ezekhez csatlakozik még a cseh Komercní Banka (KB) és a szlovák Általános Hitelbank (ÁHB) részvényeinek cseréje. Ez azt jelenti, hogy a cseh vagyonalap megkapja a szlovák féltől a KB részvényeit, a szlovák Nemzeti Vagyonalap pedig az ÁHB értékpapírjait. Dzurinda szlovák és Zeman cseh miniszterelnök egyetértett abban, hogy mindkét fél nyert. Ám nem biztos, hogy ezt Prágában is így gondolják. Nem volt véletlen Zeman pikírt megjegyzése: ha valakik soknak tartják az egy koronát, amibe ez az államnak került, akkor ötven halerrel (fülénél) beszállhatnak. A megállapodásokat a két parlamentnek jóvá kell hagynia, akkor lép csak életbe, és ez a jelek szerint Prágában nem lesz könnyű feladat. Tudja ezt Milos Zeman kormányfő, oda is vetette az újságíróknak, a cseh parlament semmivel sem ért egyet, amit a kormány akar. Ha például kidolgozná a relativitás elméletét, akkor azt is elutasítaná a törvényhozás, csak azért, mert a kormány találta ki. A prágai lapok máris ízelítőt adtak a nemtetszésből, és úgy vélték, Csehország túlságosan nagylelkű volt Szlovákiával, a hét éve tartó vitát csupán politikai megfontolásból zárták le, hogy ne veszélyeztesse uniós csatlakozási terveiket. Azzal is vádolják Zemant, hogy nem volt elég türelmes, elsiette a megegyezést, és a csehek nagy árat fizettek ezért, mert a Cseh Nemzeti Bank Szlovákiával szembeni követelése és a Prágában visszatartott szlovák arany értéke között óriási a különbség. Csupán a legtekintélyesebb gazdasági napilap, a Hospodárské Noviny írja azt, hogy a megállapodás mindkét fél számára kedvező, „a vagyoni kiegyenlítésről szóló megállapodás nem a Cseh Köztársaság pénzügyi kapitulációja, hanem kis engedménnyel elért pragmatikus, politikai megoldás". Most már a parlamenti ratifikáláson múlik, hogy érvénybe léphet-e a megegyezés. A két utódállam tennivalójának koránt sincs vége, feladatul tűzték ki például a határok átjárhatóságát, ez főként a kamionosoknak lenne kedvező. További „lecke” a határ menti euroregionális együttműködés, amely a munkanélküliség csökkentésében is szerepet játszhat. • Forró Evelyn Ankara a Leopárdok mellett döntött MTI A török kormány részéről eldöntött tény, hogy Németországtól fogja megvásárolni a hadsereg korszerűsítéséhez szükséges új harckocsikat - jelentette ki csütörtökön egy német lapban megjelent interjújában Mesut Yilmaz. Az ankarai hármas koalícióban részt vevő Anavatan Partisi (ANAP) elnöke arra a fölvetésre, miként reagál a török kormány a Leopard-2 páncélos körül kirobbant német vitára, a Die Weltnek nyilatkozva kijelentette: „Részünkről a dolog már eldőlt. Azt hiszem, a német kormány elhatározta, hogy szállít páncélosokat Törökországnak. Minden egyéb csupán Németországban zajló belpolitikai vita, s ebbe én nem akarok beavatkozni”. 1999. NOVEMBER 26., PÉNTEK Londoni csúcs Európa védelméről Nagy-Britannia és Franciaország vezetői tegnap Londonban találkoztak, hogy előbbre vigyék az Európai Unió (EU) közös védelmi és biztonságpolitikájának ügyét. MH-összefoglaló Az Egyesült Államok attól tart, hogy az EU szorosabb katonai együttműködése kisebbíti a NATO szerepét és „eltéríti” az észak-atlanti szervezet tagállamait a Washingtonnal való kiterjedt katonai szövetségtől. Tony Blair brit kormányfő szóvivője tegnap a találkozó után elmondta, hogy a tárgyalások komoly előrelépést hoztak. London - amely mindig is hídszerepet vállalt magára Európa és az Egyesült Államok között, keményen megdolgozott azért, hogy enyhítse azokat az amerikai félelmeket, amelyek „az európai katonai identitástól” a NATO-t féltették. Geoff Hoon brit védelmi miniszter a brit-francia csúcstalálkozó előtt azt fejtegette, hogy a vén Európa tanult a koszovói konfliktusból, hiszen majdnem kizárólag az Egyesült Államok légierejére támaszkodva vívta meg a csatát „saját küszöbén”. A brit miniszter kiemelte, hogy Jugoszláviában a légicsapások mindössze 20 százalékát hajtották végre európai repülőgépek. Szerinte az a fontos, hogy Európának jóval komolyabban ki kell vennie a részét a NATO erőfeszítéseiből. Geoff Hoon és Alain Ricard francia védelmi miniszter aláírt egy megállapodást is arról, hogy a két ország összehangolja stratégiai légierejének, a tengeri és közúti szállításnak az eszközeit, hogy válság esetén közösen és hatékonyan cselekedhessenek. Késhet az orosz-fehérorosz egyesülés aláírása Jelcin hörghuruttal küzd Valószínűleg elhalasztja moszkvai látogatását Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország teljhatalmú elnöke, aki ma írná alá az általa régóta áhított egyesülést az orosz föderációval. A hírt közlő orosz Interfaksz hírszolgálati iroda jól tájékozott fehérorosz és moszkvai forrásokra hivatkozott. MH-összefoglaló Az Interfaksz orosz hírügynökség Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt idézte, aki szerint Borisz Jelcin orosz elnök ismét megbetegedett, heveny vírusos fertőzést kapott. Korábbi híradások szerint Jelcin tegnap magához rendelte Putyint, valamint külügy-, védelmi és belügyminiszterét is, hogy megvitassa velük részben a csecsen válságot, részben pedig a fehérorosz-orosz „egybeolvadás” ügyét. A két ország szövetségét főként Lukasenko fehérorosz elnök erőlteti, de a három éve folyó vitában nem sok sikert könyvelhetett el. Az eredetileg ma aláírandó szerződés voltaképpen azt tartalmazta, hogy a Lukasenko vezette Fehéroroszország visszaolvad Oroszországba, s ezentúl a szövetségi államalakulatot nemzetek feletti orosz intézmények kormányoznák. A diktatórikus hajlamokkal megáldott Lukasenko hatalmát odahaza bebetonozná egy ilyen „összeolvadási szerződés”. Igaz, hogy Putyin orosz kormányfő a két ország szövetségét „stratégiai szükségszerűségnek” nevezte, de a Nyugat oly mértékben nem fogadja el Lukasenko rezsimjét a „demokratikus” Oroszországgal szemben, hogy a negatív megítélés kihatna Moszkvára is. Putyin orosz kormányfő tegnapi közlése szerint Jelcinnek heveny légcsőhurutja van, vírusos fertőzést kapott. Dmitrij Jakuskin elnöki szóvivő később ezt azzal egészítette ki, hogy az orosz elnök nem érezte jól magát a Kreml vezető tisztségviselőivel tartott találkozón, és nyomban kórházba szállították. Jelcin éppen azon az ülésen lett rosszul, amelyen a Fehéroroszországgal való egyesülésről, a ma aláírandó szerződésről esett volna szó. Az elnököt a Kreml-kórházba szállították, majd a Groki-9 rezidenciára vitték. Az Interfaksz szerint Putyin telefonon tájékoztatta Lukasenko fehérorosz elnököt Jelcin betegségéről. Minszkben már közölték, hogy az egyesülési szerződés aláírása - kényszerűségből - elmarad. Százezrek nyomorognak Kiszabadult a vahabiták fogságából egy pilóta Csecsenföldön a korábbi hetek taktikájának megfelelően lassan nyomulnak előre a szövetséges csapatok. Kiszabadítottak egy orosz pilótát a vahabiták fogságából. MTI/Reuters_______________________________ A moszkvai kórházi jelentések ellenére sem szünetel a csecsenföldi akció. Az orosz légierő a sűrű köd és eső ellenére tucatnyi bevetésben támadta a csecsen célpontokat Groznij és Urusz-Martan körzetében. A csecsen főváros déli kerületeiben sikerült megsemmisíteni egy parancsnoki állást - jelentette az MTI. Vlagyimir Samanov vezérőrnagy, a Nyugatról előrenyomuló 58. hadsereg parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi erők „harcászati csapatátcsoportosításra” használják ki a rossz időjárási viszonyokat. Szavai szerint a tüzérség és a légierő folyamatosan támadja a csecsen állásokat, s szorul a gyűrű Groznij körül is: mindössze dél felé hagytak nyitva folyosót, hogy a polgári lakosság elhagyhassa a csecsen fővárost. Samanov azonban ismét kizárta, hogy az orosz erők átfogó támadást indítsanak Groznij ellen.. Sikerült kiszabadítani a csecsen fogságból egy orosz másodpilótát, akinek SZU-24-es bombázóját még október 4-én lőtték le Urusz-Martan körzetében. Az első pilóta életét vesztette az alacsony magasságban történt katapultálásban, míg Szergej Szmiszlov főhadnagy a földet érés után egérutat nyert, de csaknem kéthetes bolyongás után a vahabiták fogságába került. A szélsőséges iszlám irányzat képvisel