Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 267-279. szám)

1999-11-26 / 276. szám

2 Magyar Hírlap (MTI) Kétezer tüntető nyomult be csütörtökön az indonéz parlamentbe, Aceh tartomány függetlenségét követelve, s a tartományban is tüntettek. Wiranto tábornok parlamenti meghallgatásán tagadta, hogy a hadsereg vezetése rendelte volna el vagy provokálta volna ki az acehi függetlenségi láz­adás elfojtását, a katonák kegyetlenkedéseit. A tábornok je­lezte: a hadsereg esetleg eláll attól a követelésétől, hogy a forrongó észak-szumátrai tartományban vezessenek be statá­riumot. Magyar alkotmánybíró Pozsonyban (MTI) Rudolf Schuster államfő csütörtökön Pozsonyban ki­nevezte az alkotmánybíróság új tagjait. A legfelsőbb jogi tes­tület kilenc tagja közé először bekerült egy magyar nemzeti­ségű alkotmánybíró is: Mészáros Lajos, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselője. Szlovákiában jövő januárban fejezi be a munkát az ország történelmében első­ként hét éve létesült alkotmánybíróság. Megbeszélés az erdélyi egyetemről (MTI) Az RMDSZ az elmúlt napokban civil szervezetek részvételével több szakmai találkozót is szervezett a tervezett erdélyi egyetem koncepciójáról. Információk szerint pénte­ken Marosvásárhelyen kerül sor a legújabb megbeszélésre. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) örömmel értesült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett szakmai találkozókról. Fontosnak tartja, hogy a romániai ma­gyar szervezetek véleményt nyilvánítsanak a jövendő magyar egyetem ügyében - mondta az MTI érdeklődésére Szabó Ti­bor. A HTMH elnöke úgy fogalmazott: „Az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló magyar egyetem tulajdonosának a romániai magyar történelmi egy­házak Felekezetközi Alapítványát tekintjük”. T­­A­N­A Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra U.­­11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •VÁÁ MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ:­­ KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklám­igazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/faxf: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS Igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! __________________LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI__________________ Kiadónál történő előfizetés esetén 77­7 ~ . : Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek -----------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3490 Ft 4200R 4 200 Ft félévre 6 290 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft 1 évre 12 000 Ft 16800R 16 800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@ku­ltu­r-press .hu VILÁGHÍRADÓ NATO-szuperbázis Spanyolországban (MTI) „Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Spanyolor­szágra, hogy szuperbázissá fejleszthesse a Cádiz melletti Ro­­tában lévő NATO-támaszpontot új konfliktusok esetére” - hirdette címlapján a spanyol El Mundo csütörtöki száma. A hírt a kommunista pártszövetség, az Egyesült Baloldal (IU) hozta nyilvánosságra, azzal vádolva a kormányzó konzervatív Néppártot (PP) és a kabinetet, hogy titokban tartják a NATO-val folyó tárgyalásokat, és nem tájékoztatják a közvé­leményt. Peking bírálta a rakétaterveket (MTI) A kínai külügyminisztérium csütörtökön bírálta az Egyesült Államokat, amiért rakétavédelmi rendszer kiépíté­sét tervezi Japánban. La Cu-kang, a külügyminisztérium fegy­verzet-ellenőrzési és -leszerelési osztályának vezetője az Új Kína hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az Egyesült Álla­moknak nincs oka arra, hogy Japánt is bevonja a rakétavédel­mi rendszerek kiépítésébe, mert szomszédos államok nem fe­nyegetik a szigetországot. „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állítólagos fenyegetése Japánra nézve csak kifo­gás” - mondta Sa. Tudjman lélegeztetőgépen (MTI) Péntektől Vlatko Pavletic, a horvát parlament elnöke veszi át ideiglenesen a köztársasági elnöki teendőket, de Franjo Tudjman továbbra is államfő marad - jelentette be csü­törtökön Zágrábban a horvát miniszterelnök. Változatlanul súlyos állapotban van a horvát elnök - olvasható a Hina hír­­ügynökség internetes oldalán. A 78. életévében járó államfő szervezetének működését a német Dräger cég által gyártott Evita 4 lélegeztető készülékkel segítik. Emlékeztetnek arra, hogy 1980-ban ennek a készüléknek az előző típusával 72 na­pig tartották életben Tito jugoszláv elnököt egy ljubljanai kórházban. Helyben hagyta Törökország felebviteli bírósága tegnap Abdullah Öcalan kurd vezető halálos ítéletét - de ezzel azt kockáztatja, hogy az emberi jogokat védelmező szerve­zetek kritikáin túl, Ankara nem lehet az Európai Unió - s általában a nemzetközi közös­ség - tagja. MH-összefoglaló______________ Még a tárgyalótermen kívül üvöltöző és Öcalan azonnali kivégzését követelő tömeg hangulatán is érzékelhető volt, hogy Öcalan felakasztá­sát alighanem elhalasztják, il­letve sohasem hajtják végre. A kurd vezetőnek még három instanciája van hogy életét mentse: az ítéletet a török par­lamentnek kell jóváhagyni, majd ügye Süleyman Demirel elnök elé kerül, aki kegyelmet adhat neki. De még ezelőtt Öcalan ügyvédjei a kurd veze­tő ügyét a strasbourgi bíróság elé vihetik, minimum másfél évig is eltarthat a procedúra, amíg a testület arról határoz, hogy a bírósági eljárás egyál­talán jogszerű volt-e. Tegnap a török felső bíró­ság öt bírája egyhangúlag dön­tött úgy, hogy Öcalan júniusi tárgyalása az Imrali börtönszi­geten teljes mértékben tisztes­séges volt - az ítélet pedig megalapozott. A bírák szerint Abdullah Öcalan kurd fegyve­resei élén voltaképpen haza­áruló, és olyan szeparatista mozgalom élére állt, amely az évek során összesen 30 ezer ember életét oltotta ki. A Törökországban élő kur­­dok kisebbségi jogaiért harco­ló Öcalan nem éppen feddhe­tetlen személyiség, harcosai­nak brutalitásáról legendák keringenek - mint ahogy arról is, hogy saját népének „áruló­nak” bélyegzett képviselőit is kíméletlenül agyonlövette. Öcalant a török titkosszolgá­lat Kenyából raboltatta el, majd Imrali börtönszigeten a Nyugat által sokszor kifogá­solt módon tárgyaltatta az ügyét, amely halálos ítélettel végződött. Öcalan a börtön­ben - siralomházban - „meg­tért”, békére és a fegyverek le­adására szólította fel híveit. A sors iróniája, hogy a bru­tálisan elnyomott kurd ki­sebbség helyett immár Török­ország jövője múlik azon, mi­ként végződik Abdullah Öca­lan története. Az Európai Unió decem­berben Helsinkiben, a soros csúcstalálkozón dönt arról, hogy tagjelöltként egyáltalán elfogadja-e Törökországot, amelyet két éve még, éppen az emberi jogi fenntartások miatt, hevesen elutasított a számba jöhető jelöltek közül is. Az EU tisztségviselői mind­máig derűlátóan ítélték meg Ankara EU-kilátásait - Clin­ton amerikai elnök a minap Ankarában ezt kifejezetten tá­mogatta -, de Öcalan kivégzé­se biztosan befagyasztaná egy időre ezeket a reményeket. Az Európa Tanács (ET) máris jelezte, hogy Öcalan ki­végzése elfogadhatatlan lenne a testület számára. A stras­bourgi testület szerint a halá­los ítélet ellentétben áll a szer­vezet elveivel. Az Európai Unió (EU) ne­vében a 15 tagú szervezet so­ros elnöke, Paavo Lipponen finn kormányfő tegnap kije­lentette: Brüsszel reméli, hogy Ankara megkíméli Öcalan életét. „Az EU nevében mondhatom: remélem, hogy Törökország még nem mond­ta ki az utolsó szót” - mondta a finn kormányfő. A nagy hírű Amnesty In­ternational (AI) emberjogi szervezet tegnap elítélte a tö­rök bíróság döntését és közöl­te, hogy a kivégzés elszigetel­né Törökországot Európában. Az AI szerint az EU-tagjelölt­­ség önmagában egy lépéssel közelebb hozná Törökorszá­got Európához - de a kivégzés mérföldekkel vinné messzebb Ankarát az emberi jogok európai értelmezésétől. Törökország hivatalosan is alávetette magát a strasbourgi emberi jogi bíróság illetékes­ségének - ezért kivégzést ad­dig nem hajthat végre, amíg Strasbourg magának az eljá­rásnak a jogszerűségét nem szentesíti. Mindennek tetejébe Öca­lan, a gerillavezér mára már politikai figura lett, aki a bör­tönből rendelte el fegyveresei­nek a tűzszünetet, s bár kije­lentette, hogy „szereti Török­országot”, a hatóságok nem tekintik őt tárgyalópartner­nek. Ankara szerint a hadse­reg mért katasztrofális veresé­get a kurdokra, s Öcalan ezért legyőzött bandita, akinek vi­selnie kell a felelősséget. Törökország jövője függ a kurd vezér sorsától Öcalan a bitófa árnyékában Újabb kurd tüntetések várhatók Öcalan mellett - tegnap Bécsben már utcára vonultak FOTÓ: REUTERS - ACHIM BIEN­EK KÜLFÖLD Jeruzsálemi vita MH-összefoglaló Izrael enyhítette a paleszti­nok lakhatási jogát Kelet- Jeruzsálemben, s ennek jel­képes jelentősége van az ősi város majdani státusára nézve. Abdullah jordániai király - eddig a legkritiku­sabb kijelentésében - fel­szólította Izraelt, hogy mondjon le Jeruzsálem ke­leti feléről, és engedje vissza lakóhelyükre a pa­lesztin menekülteket. Simon Peresz volt izraeli kormányfő megint cáfolta, hogy a néhai Jichak Rabin kormánya valaha is megígér­te volna Szíriának a Golán­­fennsíkról való teljes izraeli csapatkivonást. A tegnap bejelentett iz­raeli döntésnek az a lényege, hogy esetről esetre enge­délyezik palesztinoknak a kelet-jeruzsálemi lakóhely fenntartását. Eddig az volt a szabály, hogy aki (palesztin) hét egymást követő évben nem lakott folyamatosan Ke­­let-Jeruzsálemben, annak lakhatási engedélyét meg­vonták. Prágában nem örülnek a koronás tervnek A java még hátravan A cseh és a szlovák kormány­fő korántsem dőlhet hátra székében, hogy lezárult a két ország vagyonvitája, mert az ő aláírásuk ehhez kevés. A szlovák Mikulás Dzurinda saját háza táját illetően elége­dett lehet, ám ez nagyon ke­vés, mert komoly esély van arra, hogy Csehországban a parlament megtorpedózza azt a megállapodást, amelyet a két miniszterelnök szerdán látott el kézjegyével. MH-hírmagyarázat____________ Hosszú vajúdás után sikerült megállapodásra jutni az egy­kori Csehszlovákia két utód­államának vagy önelszámolá­si vitájáról. Az egyik egyez­mény értelmében Szlovákia visszakapja azt a valamivel több mint négytonnányi ara­nyat, amelyet a Cseh Nemzeti Bank tart vissza, mert a cseh kormány szimbolikus össze­gért, egy cseh koronáért átvál­lalta a bankkal szembeni 26 milliárdos szlovák adósságot. A másik szerződés alapján a cseh és a szlovák fél közö­sen lép fel a vagyonelosztás ügyében. Ezekhez csatlako­zik még a cseh Komercní Banka (KB) és a szlovák Ál­talános Hitelbank (ÁHB) részvényeinek cseréje. Ez azt jelenti, hogy a cseh vagyon­alap megkapja a szlovák fél­től a KB részvényeit, a szlo­vák Nemzeti Vagyonalap pe­dig az ÁHB értékpapírjait. Dzurinda szlovák és Zeman cseh miniszterelnök egyetér­tett abban, hogy mindkét fél nyert. Ám nem biztos, hogy ezt Prágában is így gondol­ják. Nem volt véletlen Zeman pikírt megjegyzése: ha vala­kik soknak tartják az egy ko­ronát, amibe ez az államnak került, akkor ötven halerrel (fülénél) beszállhatnak. A megállapodásokat a két parlamentnek jóvá kell hagy­nia, akkor lép csak életbe, és ez a jelek szerint Prágában nem lesz könnyű feladat. Tudja ezt Milos Zeman kor­mányfő, oda is vetette az új­ságíróknak, a cseh parlament semmivel sem ért egyet, amit a kormány akar. Ha például ki­dolgozná a relativitás elmé­letét, akkor azt is elutasítaná a törvényhozás, csak azért, mert a kormány találta ki. A prágai lapok máris ízelí­tőt adtak a nemtetszésből, és úgy vélték, Csehország túlsá­gosan nagylelkű volt Szlová­kiával, a hét éve tartó vitát csupán politikai megfontolás­ból zárták le, hogy ne veszé­lyeztesse uniós csatlakozási terveiket. Azzal is vádolják Zemant, hogy nem volt elég türelmes, elsiette a megegye­zést, és a csehek nagy árat fi­zettek ezért, mert a Cseh Nemzeti Bank Szlovákiával szembeni követelése és a Prá­gában visszatartott szlovák arany értéke között óriási a különbség. Csupán a legte­kintélyesebb gazdasági napi­lap, a Hospodárské Noviny írja azt, hogy a megállapodás mindkét fél számára kedvező, „a vagyoni kiegyenlítésről szóló megállapodás nem a Cseh Köztársaság pénzügyi kapitulációja, hanem kis en­gedménnyel elért pragmati­kus, politikai megoldás". Most már a parlamenti ra­tifikáláson múlik, hogy ér­vénybe léphet-e a megegye­zés. A két utódállam tenniva­lójának koránt sincs vége, fel­adatul tűzték ki például a ha­tárok átjárhatóságát, ez fő­ként a kamionosoknak lenne kedvező. További „lecke” a határ menti euroregionális együttműködés, amely a mun­kanélküliség csökkentésében is szerepet játszhat. • Forró Evelyn Ankara a Leopárdok mellett döntött MTI A török kormány részéről el­döntött tény, hogy Németor­szágtól fogja megvásárolni a hadsereg korszerűsítéséhez szükséges új harckocsikat - jelentette ki csütörtökön egy német lapban megjelent in­terjújában Mesut Yilmaz. Az ankarai hármas koalí­cióban részt vevő Anavatan Partisi (ANAP) elnöke arra a fölvetésre, miként reagál a török kormány a Leopard-2 páncélos körül kirobbant német vitára, a Die Weltnek nyilatkozva kijelentette: „Részünkről a dolog már el­dőlt. Azt hiszem, a német kormány elhatározta, hogy szállít páncélosokat Török­országnak. Minden egyéb csupán Németországban zajló belpolitikai vita, s ebbe én nem akarok beavat­kozni”. 1999. NOVEMBER 26., PÉNTEK Londoni csúcs Európa védelméről Nagy-Britannia és Franciaor­szág vezetői tegnap London­ban találkoztak, hogy előbb­re vigyék az Európai Unió (EU) közös védelmi és biz­tonságpolitikájának ügyét. MH-összefoglaló Az Egyesült Államok attól tart, hogy az EU szorosabb katonai együttműködése ki­sebbíti a NATO szerepét és „eltéríti” az észak-atlanti szervezet tagállamait a Wa­shingtonnal való kiterjedt ka­tonai szövetségtől. Tony Blair brit kormányfő szóvivője tegnap a találkozó után elmondta, hogy a tár­gyalások komoly előrelépést hoztak. London - amely min­dig is hídszerepet vállalt ma­gára Európa és az Egyesült Államok között, keményen megdolgozott azért, hogy enyhítse azokat az amerikai félelmeket, amelyek „az eu­rópai katonai identitástól” a NATO-t féltették. Geoff Hoon brit védelmi miniszter a brit-francia csúcs­­találkozó előtt azt fejtegette, hogy a vén Európa tanult a koszovói konfliktusból, hi­szen majdnem kizárólag az Egyesült Államok légierejére támaszkodva vívta meg a csa­tát „saját küszöbén”. A brit miniszter kiemelte, hogy Jugoszláviában a légi­csapások mindössze 20 száza­lékát hajtották végre európai repülőgépek. Szerinte az a fontos, hogy Európának jó­val komolyabban ki kell ven­nie a részét a NATO erőfe­szítéseiből. Geoff Hoon és Alain Ri­card francia védelmi minisz­ter aláírt egy megállapodást is arról, hogy a két ország összehangolja stratégiai légi­erejének, a tengeri és közúti szállításnak az eszközeit, hogy válság esetén közösen és hatékonyan cselekedhes­senek. Késhet az orosz-fehérorosz egyesülés aláírása Jelcin hörghuruttal küzd Valószínűleg elhalasztja moszkvai látogatását Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország teljhatalmú elnöke, aki ma ír­ná alá az általa régóta áhított egyesülést az orosz föderáció­val. A hírt közlő orosz Interfaksz hírszolgálati iroda jól tájé­kozott fehérorosz és moszkvai forrásokra hivatkozott. MH-összefoglaló Az Interfaksz orosz hírügy­nökség Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt idézte, aki szerint Borisz Jelcin orosz el­nök ismét megbetegedett, heveny vírusos fertőzést ka­pott. Korábbi híradások sze­rint Jelcin tegnap magához rendelte Putyint, valamint külügy-, védelmi és belügy­miniszterét is, hogy megvitas­sa velük részben a csecsen válságot, részben pedig a fehérorosz-orosz „egybeol­vadás” ügyét. A két ország szövetségét főként Lukasenko fehér­orosz elnök erőlteti, de a há­rom éve folyó vitában nem sok sikert könyvelhetett el. Az eredetileg ma aláírandó szerződés voltaképpen azt tartalmazta, hogy a Lukasen­ko vezette Fehéroroszország visszaolvad Oroszországba, s ezentúl a szövetségi állam­­alakulatot nemzetek feletti­­ orosz­­ intézmények kormá­nyoznák. A diktatórikus hajlamok­kal megáldott Lukasenko ha­talmát odahaza bebetonozná egy ilyen „összeolvadási szer­ződés”. Igaz, hogy Putyin orosz kormányfő a két ország szövetségét „stratégiai szük­ségszerűségnek” nevezte, de a Nyugat oly mértékben nem fogadja el Lukasenko rezsim­­jét a „demokratikus” Orosz­országgal szemben, hogy a negatív megítélés kihatna Moszkvára is. Putyin orosz kormányfő tegnapi közlése szerint Jelcinnek heveny lég­csőhurutja van, vírusos fertő­zést kapott. Dmitrij Jakuskin elnöki szóvivő később ezt az­zal egészítette ki, hogy az orosz elnök nem érezte jól magát a Kreml vezető tiszt­ségviselőivel tartott találko­zón, és nyomban kórházba szállították. Jelcin éppen azon az ülésen lett rosszul, amelyen a Fehéroroszországgal való egyesülésről, a ma aláírandó szerződésről esett volna szó. Az elnököt a Kreml-kórház­­ba szállították, majd a Gro­­ki-9 rezidenciára vitték. Az Interfaksz szerint Pu­tyin telefonon tájékoztatta Lukasenko fehérorosz elnö­köt Jelcin betegségéről. Minszkben már közölték, hogy az egyesülési szerződés aláírása - kényszerűségből - elmarad. Százezrek nyomorognak Kiszabadult a vahabiták fogságából egy pilóta Csecsenföldön a korábbi hetek taktiká­jának megfelelően lassan nyomulnak előre a szövetséges csapatok. Kiszabadí­tottak egy orosz pilótát a vahabiták fog­ságából. MTI/Reuters_______________________________ A moszkvai kórházi jelentések ellenére sem szünetel a csecsenföldi akció. Az orosz légierő a sűrű köd és eső ellenére tucatnyi bevetésben támadta a csecsen célpontokat Groznij és Urusz-Martan körzetében. A csecsen főváros déli ke­rületeiben sikerült megsemmisíteni egy parancsnoki állást - jelentette az MTI. Vlagyimir Samanov vezérőrnagy, a Nyugatról előrenyomuló 58. hadsereg parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi erők „harcászati csapatátcso­portosításra” használják ki a rossz időjá­rási viszonyokat. Szavai szerint a tüzér­ség és a légierő folyamatosan támadja a csecsen állásokat, s szorul a gyűrű Groz­nij körül is: mindössze dél felé hagytak nyitva folyosót, hogy a polgári lakosság elhagyhassa a csecsen fővárost. Sama­nov azonban ismét kizárta, hogy az orosz erők átfogó támadást indítsanak Groznij ellen.. Sikerült kiszabadítani a csecsen fogságból egy orosz másodpiló­tát, akinek SZU-24-es bombázóját még október 4-én lőtték le Urusz-Martan körzetében. Az első pilóta életét vesz­tette az alacsony magasságban történt katapultálásban, míg Szergej Szmiszlov főhadnagy a földet érés után egérutat nyert, de csaknem kéthetes bolyongás után a vahabiták fogságába került. A szélsőséges iszlám irányzat képvisel

Next