Magyar Hírlap, 2000. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

2 ■ HALLÓ ÜZLET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Szövetség a mikroszférában Szövetséget kötött egymással kilenc, az e-üzletben érdekelt ha­zai kisvállalat. Az alapítók szerint az új vállalattal az e­­kereskedelem business to business ágának egy új hazai eleme jelent meg a színen A magyar mikro- és kisvállalkozások egy­szerre találják szemben magukat a globalizáció és az egyre na­gyobb nemzetközi vállalatok okozta kihívással. Mi lehet erre a válaszuk? Az egyik lehetséges megoldásnak mondják alapítói a nemrégiben létrejött Első Magyar Tudásalapú Szolgáltató Vir­tuális Vállalat (röviden EmataViV) létrejöttét. A konzorciu­mét, mely a partnerek és szövetségesek önállóságának megtar­tása mellett egyesíti szellemi és kapcsolati tőkéjüket, valamint referenciáikat. Mi is valójában az EmataViV? A lényeg a részt­vevők együttműködése a korszerű információs és kommuniká­ciós technológia mint eszköz felhasználásával. A konzorcium tudásalapú szolgáltatások széles körét kínálja vevőinek, a mi­nőségmenedzsmenttől a humán erőforrás tanácsadáson át az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tanácsadásig és stratégiai tervezésig. A szövetség partnerei magyar, tudásalapú szolgáltatásokat végző mikro- és kisvállalkozások. Virtuális túra A világ leghíresebb természettudományi, ipari és technológiai múzeuma, a londoni Science Museum március végén új hon­lapot indított, ahol a látogatók megismerhetik a 150 éves múltra visszatekintő múzeum eddigi legambiciózusabb léte­sítményét. A Wellcome Wing névre keresztelt új épület­szárnyról van szó, melynek fejlesztése 50 millió fontba került, 10­ évig tartott, és 10 ezer négyzetméteres alapterületet foglal el. Ez lesz a világ legjelentősebb központja a kortárs tudo­mány nyilvános bemutatására. A honlapot a múzeum az In­tellel közösen gondolta és fejlesztette ki. Még 1998-ban hatá­rozta el az Intel, hogy három év alatt 1,5 millió fontot költ a digitális forradalom színvonalas bemutatását célzó interaktív kiállítás, a Digitopolis megtervezésére és kialakítására. Az In­tel hozzájárulása volt az eddigi legjelentősebb céges részvétel a múzeum egy létesítményében. HyperBank a cybertérben A Hypermedia Systems (HMS) társaság e-bank üzletágának legjelentősebb terméke a HyperBank. A társaság szerint az elektronikus bankolást lehetővé tévő tevékenységnek kö­szönhetően az ügyfelek a bank szolgáltatásait napi 24 órán át vehetik igénybe számítógépes kapcsolat révén, otthon vagy a munkahelyükről bejelentkezve. A HMS az Inter-Európa Bankkal együttműködve kezdett bele a HyperBank fejleszté­sébe még 1997-ben. Két éve működik élesben az ezen alapuló BankoNET rendszer, folyamatosan növekvő ügyfél- és tranzakciószámmal. A társaság banki terméke a Microsoft évente megrendezett nagyszabású versenyén tavaly bekerült az első három helyezett közé a legjobb elektronikus kereske­delmi megoldás kategóriában. A független szakértőkből álló zsűri a rendszer megbízhatóságát, skálázhatóságát és költség­­hatékonyságát tartotta figyelemre méltónak. Írd és küldd! Növelheti a termelékenységet és fejlesztheti üzleti vállalkozá­sának megjelenését a szakember a WinFax PRO 10.0 segítsé­gével - ígéri a Symantec társaság. A program segítségével a fel­használó önmegjelenítő formában elektronikus levélcímre is küldhet telefaxot, valamint a beérkezett faxot ugyanilyen for­mában továbbküldheti. A más megoldások használatával járó inkompatibilitásokat elfelejtve, az elektronikus levél fogadója az ilyen telefaxmellékletet akkor is megtekintheti, ha a számí­tógépen nincs WinFox PRO szoftver. Egy másik új funkció automatikusan fénykép minőségű képekkel küldi el a telefa­xot, azaz a felhasználók az üzenet fejlécében és szövegrészében is elhelyezhetik aláírásukat. A Symantec úttörő az internet biz­tonságát elősegítő technológiák megvalósításában. Megoldásközpontok Elektronikus kereskedelmi megoldásközpontok (e-BSC) európai megalakítását jelentette be az Intel Corporation. A központok széles körű lehetőségeket és eszközkészletet bizto­sítanak a társaság architektúráján futó elektronikus kereske­delmi megoldások létrehozásához és minősítéséhez. Létreho­zásukkal az Intel több millió dolláros befektetéssel járul hozzá az európai elektronikus kereskedelem fejlesztéséhez. Az első központok, amelyek Svédországban Stockholmban, Angliá­ban Readingben és Németországban Münchenben lesznek, a következő fél évben nyílnak meg. A folytatást Amszterdamba és Párizsba tervezik. Ezzel egy időben jelentette be az Intel azt is, hogy hét vezető európai elektronikus kereskedelmi megoldásszállító (eBSP) csatlakozott a márciusban bejelentett e-kereskedelmi megoldásszállító programhoz. A program az e-kereskedelmi megoldásközpontok, egyéb Intel-központok, mérnökök, marketingtámogatás, továbbképzés és minősítő programok igénybevételét teszi lehetővé. Nonstop e-business Az ügyfelek 24-szer 7 órás internetes gazdaságában jelentkező növekvő igényeit kívánja kielégíteni a Compaq Computer Corporation háromfázisú stratégiája. Az eGeneration névre keresztelt stratégia igyekszik megfelelni az e-businesst működ­tető ügyfelek gyorsan változó igényeinek, akiknek hatalmas adatmennyiségekhez egy időben hozzáférő nagyszámú felhasz­nálót kell kezelniük. A stratégia első fázisa még tavaly augusz­tusban, a Compaq nyolcutas ProLiant kiszolgálóinak bevezeté­sével indult. A következő fázis az év második felében veszi kez­detét, amikor az említett platformokat a cég Unisys Cellular Multi Processing architektúrára épülő 32 utas kiszolgálókkal egészíti ki. Jövőre pedig a harmadik fázisban új típusú megol­dásokat vezethetnek be, mint például a 32 vagy több processzo­rig skálázható kiszolgálók. Az erő velük van Versenyhelyzetük erősítése érdekében egyesíti információ­technológiai tevékenységét a DaimlerChrysler, valamint a Deutsche Telekom. A megállapodás értelmében a német táv­közlési vállalat 50,1 százalékos részesedést szerez a debis Systemhaus cégben. A lépéssel a debis egy olyan partnerhez jut, mely stratégiai üzletággá bővíti az információtechnológiát. A megállapodás alapján további befektetésekkel növelik a debis versenyképességét a gyorsan növekvő IT-szolgáltatási ágazatban. A közös vállalkozás egyéb részleteiről (például a vételárról) a két partner nem kívánt nyilatkozni. Nem változik viszont az a tény, hogy a következő években is a debis Systemhaus információtechnológiai termékeinek és szolgálta­tásainak fő vásárlója DaimlerChrysler lesz. Kicsi a bors... Az interneten keresztül megvalósuló hazai kereskedelem dina­mikus bővülésére számít a Worldsites Hungary Kft. Az elekt­ronikus kereskedelmi megoldásokat, szolgáltatásokat kínáló társaságot 3 millió forintos tőkével nemrégiben alapította a ka­nadai anyacég, a Worldsites Network. A kft. tőkéje az elmúlt két hónap alatt többszörösére növekedett a végrehajtott tech­nológiai beruházásoknak köszönhetően. Ma még ugyancsak külföldi, főleg osztrák vállalatok veszik igénybe a Worldsites termékeit, ám a magyar cégek érdeklődése is folyamatosan nö­vekszik. A társaság több hazai vállalattal is konzultál az együtt­működés lehetőségeiről. A cég olyan megoldásokat kínál, me­lyek biztosítják ügyfeleinek, hogy a keresőrendszerek kiemel­ten, az első húsz találat között jelenítsék meg az ügyfél kínála­tát. Az anyavállalat a világ 61 országában 360 irodával rendel­kezik, várhatóan az idén bevezetik a kanadai tőzsdére. A PanTel Rt. tulajdonosai a napokban 20 milliárd forintról 30 milliárd fo­rintra emelték a cég alaptőkéjét. A társaság azzal a legtőkeerősebb alternatív szolgáltatóvá vált a hazai piacon. A PanTel újabb beruházá­sokkal és fejlesztésekkel ala­pozza meg versenypozícióját. Noha csak 2002-től léphetnek be új cégek a magyar vezeté­kes telefónia piacára, minél előbb szükség van a liberali­zált telekommunikációt sza­bályzó paragrafusokra - fo­galmazták meg a társaságnál. Az új piaci szereplőknek ugyanis időre van szükségük a felkészüléshez, tudniuk kell, milyen stratégiával száll­hatnak versenybe másfél esz­tendő múlva. Ismerni akarják a piaci feltételeket, ezért szorgalmazzák, hogy még az új hírközlési törvény előtt például külön paragrafusok szabályozzák a kábelkérdést, mint a szabad telefonpiac egyik kulcskérdését. A hír­közlési törvény ugyanis soká­ra készül el, míg a kábelpa­ragrafusokon már az utolsó simításokat végzik a miniszté­riumban. Bárányné Sülle Gabriella, a PanTel üzletpolitikai ta­nácsadója szerint az Európai Unióban jogszabály írja elő a kábeltévé és a távközlési szolgál­tatásokat végző vál­lalkozások szerveze­ti szétválasztását an­nak érdekében, hogy megakadályozzák a monopólium piaci erejének kiterjeszté­sét erre a szolgáltatá­si területre. Ugyanakkor a verseny kibontakozása érde­kében viszonylag szigorú kö­vetelményeket támasztó, úgy­nevezett aszimmetrikus sza­bályozást tart fontosnak. Sze­rinte szét kell választani a ká­beltévé-hálózatot a távbeszé­­lési üzletágtól. Szerinte az újonnan piacra lépőket ösztö­nözni szükséges az infra­strukturális beruházásokra, ugyanakkor lehetővé kell ten­ni számukra, hogy hozzáférje­nek a meglévő kábel- és veze­tékhálózathoz. Azaz a Matáv­nak be kell engednie saját rendszerébe a konkurenciát, amennyiben a hálózatnak vannak megosztható részei. Ha ezt nem oldja meg a tör­vény, senki be nem teszi a lá­bát a magyar piacra. S így semmi nem lesz a nyugat­európai nyitáskor tapasztalt árzuhanásból és forgalomnö­vekedésből. Vagyis sokkal na­gyobb a törvényalkotók fele­lőssége, mint azt so­kan ma gondolják - véli Sülle Gabriella. A konkurencia megjelenése nem jelent feltétlenül bevételcsökkenést a jelenleg mono­polhelyzetben lévő telefonszolgáltatók­nak. A külföldi ta­pasztalatok szerint ugyanis az árak visszaesése soha nem lá­tott mértékben növeli a for­galmat, az emberek többet te­lefonálnak és interneteznek majd, mint előtte. A Pántér szerint a törvényben olyan kérdéseket is elő lehet írni, mint a nagy szolgáltatók üz­letágainak számviteli szétvá­lasztása. Az újonnan belépő­ket pedig nem érheti hátrány, azaz, a ma monopolhelyzet­ben lévő telefontársasá­gok ugyanannyiért kötelesek átengedni hálózatukat a kon­kurenciának, mint amennyit saját leányvállalataik „fizet­nek" használati díjként. Sülle Gabriella úgy tudja, a tör­vénytervezet egyik változatá­ban benne volt ez a korláto­zás, később felpuhított for­mában bukkant elő ismét. Most kíváncsian és aggódva várják, mi marad meg ebből a végső változatban. A PanTel szerint a piaci nyitás a vállalatokon belüli stratégiákat is átrendezi. Nem képes minden telekommuni­kációs cég egyszerre minden szolgáltatást sikeresen piacra vinni. Szinte bizonyos, hogy mindenki szakosodik majd egy adott szolgáltatásra, vala­ki a helyi hívásokat, mások a nemzetközi beszélgetése­ket kínálják. Valószínűleg az internet is egy speciális ága lesz a sokszínű piacnak. Az átalakulás nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem évek alatt. Kezdetben sokan sokfélével próbálkoz­nak, megszaporodnak a cső­dök, felvásárlások, végül azonban letisztul a piac. A technológia már lehetővé teszi az Európai Unióban, hogy az ügyfél rövid időn be­lül szolgáltatót váltson, vagy akár hívásonként is megvá­lassza, kitől kapja a telefon­­számlát. Az egyik szabályozási megoldás szerint az ügyfél­nek a mobiltelefonhoz hason­lóan szerződést kell kötnie a szolgáltatóval, s ha nincs vele megelégedve, a következő hónapban egyszerűen átmegy a konkurenciához. A másik megoldás szerint lehetősége van arra, hogy a­ szolgáltató­választó kód és egy PIN kód beütésével válassza ki a céget minden egyes híváskor. Bármelyik módszer is váljon általánossá az évtized második felében, az már most látható, hogy óriási infra­strukturális fejlesztés előtt áll a telefónia. Akár százmilliár­­dokat is elérhet a szükséges befektetés, s ebből a piac minden szereplőjének ki kell vennie a részét. Sokat fogjuk hallani a közeljövőben azt a fogalmat, hogy „hozzáférési megállapodás”. Ez lesz a kulcsszava a liberalizációnak. Lényegében azt fedi majd, hogy a piaci szereplők milyen formában férhetnek hozzá egymás hálózatához, hogyan osztoznak meg az előfizetők adatbázisán, s kinek milyen mértékben kell kivennie a ré­szét a technikai fejlesztések­ből. Vagyis a piacnyitás után a szolgáltatók a versengés mellett elsősorban együttmű­ködni lesznek kénytelenek. A liberalizáció jelentősen növeli a munkahelyek szá­mát. Az előfizetői adatbázi­sok tárolásához és kezelésé­hez ugyanis nagyszabású informatikai beruházásokra van szükség. Nem maradnak munka nélkül a beszállítók, a szoftverkészítők és a progra­mozók sem. A PanTel piaci stratégiájá­nak fontos eleme a fejlesztés. A közelmúltban bejelentett tőkeemelés révén az eddigi fő tulajdonos, a holand KPN 49 százalékos részesedése 75,2 százalékra nőtt. A hollandok­nak ez a meghatározó szere­pe lehetővé teszi, hogy a ma­gyarországi társaság kedvező részvénykibocsátással bizto­sítsa befektetéseihez a finan­ciális hátteret. Vajta Zoltán A piacnyitáshoz jó törvény kell A szabadság fantomja .Az új piaci szereplőket ösztönözni kell az infrastrukturális beruházásokra, biztosítva számukra, hogy hozzáférjenek a kábel- és vezetékhálózathoz. A szabadpiac optimális szabályozása a tét­i Álom Folytatás az 1. oldalról • Ez annyit jelent, hogy valamennyien egy optikai csalódás áldozatai va­gyunk, és Magyarorszá­gon valójában nem is drá­ga a telefon? Távolról sem állt szándékom­ban ilyet állítani. Magyaror­szágon a telefon nem olcsó. Az OECD-országok között az utolsó - legmagasabb kate­góriát képviselő - egyhar­­madban vagyunk. Tudom so­vány vigasz, de ebbe a cso­portba tartoznak a lengyelek és a csehek is, vagyis azok az országok, ahol a privatizáció révén kezdődött meg a tele­kommunikációs infrastruktú­ra nagyobb arányú fejleszté­se. Havi díjunk nagyjából az átlagos kategóriában van, vi­szont a forgalmi díjaink ma­gasabbak az átlagnál. Hogy valami jót is mondjak, még egy évre van szükség van ah­hoz, hogy a díjkiegyenlítés megtörténjen, utána már ja­vulhat a helyzet. Optikai csa­lódást legfeljebb a mobilszol­gáltatók árversenye okozhat, ahol a számos akció, kedvez­mény miatt úgy látszik, mint­ha a mobil minden tekintet­ben ma már olcsóbb lenne mint a vezetékes telefon. Itt nincs másról szó, mint arról, hogy a mobilszolgáltatók sok­kal jobban alkalmazkodnak az előfizetői szokásokhoz kü­lönböző díjcsomagjaikkal és díjfizetési megoldásaikkal, mint a telefonszolgáltatók. Ebben az évben a kisfogyasz­tói csomag bevezetésével ezen a területen is megtették a szolgáltatók az első lépése­ket a fogyasztói pénztárcák­hoz igazodó telefondíjak kialakításához. ■ Mielőtt új szereplők lépnek színre a vezetékes telefóniában is, nem len­ne érdemes a Matávnak önmagával versenyeznie? Mert ma úgy látszik, mintha már a mobilszol­gáltatók is veszélyeztet­nék pozícióit. A nemzet­közi távhívásban máris előnyhöz jutottak az al­ternatív szolgáltatók, a belföldi hívásban a mo­biltársaságok jelentenek veszélyes konkurenciát, s érezhetően felfokozott a várakozás a liberalizáció utáni szabad választásra. Stratégiai döntés kérdése, hogy egy szolgáltató átgon­dolja a piacpolitikáját, és úgy határozzon, nyeresége egy részét megosztja előfizetői­vel, s ezzel is biztosítja hűsé­güket. Üzletileg is kifizetőd­het egy ilyen lépés, hiszen végső soron az árcsökkentés forgalomnövekedést hozhat, ami annyit jelent, hogy be­fektetés kamatostul visszaté­rül. De ebbe a tárcának nincs beleszólása. Az állami szabá­lyozás egységes, nekünk olyan tarifarendszert kell fel­állítanunk, amely a piac 20- 25 százalékát reprezentáló ■ regionális koncessziós társa­ságok jövedelemtermelő ké­pességét is figyelembe veszi. ■ A liberalizáció hátterét a hírközlési törvény ad­hatja meg. Mikorra ké­szül el a törvényjavaslat, és mennyire érvényesíthe­tik véleményüket a piaci szereplők az előkészítés során? Napra meghatározott menet­rendünk van, s gyakorlatilag minden szolgáltató részt vesz a véleményezésben. Május­ban kerül sor a végleges törvénytervezet szövegének egyeztetésére, június elején tárgyalja a kormány, a végle­ges változat vélhetően szep­temberben kerül a parlament elé. Közben készülnek a hatástanulmányok, amelyek már a liberalizáció előkészí­tését is szolgálják. Hogy 2001 júliusában vagy 2002 január­jában történik meg a liberali­záció, a lényeget tekintve na­gyon kevés különbséget je­lent. A fontos az, hogy az átállás zökkenőmentes le­gyen, és az új, potenciális be­fektetőknek kedvező lehető­ségeket nyújtson a piac. B. Zs. az államban Az ügynök halála Minden jel szerint a magyar pénzintézetek felfedezték az internetet Néhány héttel ezelőtt az ÁB-Aegon jelentette be, hogy megindítja az első internetes szolgáltatását. Ez a Netpersely, virtuális megtakarítási for­ma némi biztosítással fűszerezve. A másik szolgáltatás, amit szintén a hálón kínálnak az a kárrendezés első lépése Valamiféle piaci trendváltozást érzékel­nek a pénzintézetek, mert néhány nap múlva elég váratlanul a K&H Bank is bejelentette saját internetes szolgáltatását, és szintén egy új megtakarítási formát helyezett a hálóra. Pontosabban szólva azok juthatnak majd a sztárokról, zenéről, mozifilmekről szóló portálra, akik a K&H-nál most meghirdetett trambulinnak nevezett számlát megnyitják. Bár két különböző szolgáltatásról van szó, azért nem lehet eltéveszteni az irányt, a pénzintézetek kivetették a hálójukat a web­oldalak között életformaszerűen bóklászó fiatalokra. Akik legalább olyan fogékonyak a hálón keresztül érkező információkra, mint elődeik a Coca-Cola-reklámokra. Ter­mészetesen nagyarányú üzletről egyelőre nincs szó, de minden felmérés azt mutatja, hogy rövidesen Magyarországon is robba­násszerű változás mehet végbe. Az USA-ban, ahol a számítógéppel való ellátottság már elérte azt a szintet, amely ug­rásszerű fejlődést tesz lehetővé, hihetetlen módon felfutott a pénzügyi szolgáltatások részesedése, és a virtuális részvényjegyzés egyre nagyobb szeletet hasít az értékpapír­kibocsátásokból. Magyarországon az ilyes­fajta kísérletek nem voltak igazán sikeresek, miután a pénzmozgás a hagyományos mó­don zajlik, vagyis a jegyzést le lehet adni a hálón, de aláírni és fizetni csak személyesen lehet. Viszont a viszonylag olcsó, havi né­hány ezer forintos megtakarítások vagy biz­tosítások megkötésének ez lehetne az egyik legolcsóbb formája. D. A. 2000. ÁPRILIS Európai trendet követ a Matáv tarifapolitikája Szökő­ár? Emelkedő előfizetési, csökkenő forgalmi díjak, újabb csomagok jellemzik az idei új Matáv-tarifarendszert. A változásokról Kozma Zsoltot, a Matáv kormány­zati kapcsolatok és szabályozó ügyek ágazatának osztályvezetőjét kérdeztük. Hosszabb távon is várható a forgalmi díjak további csök­kenése és az előfizetési díjak emelkedése - mondja Kozma Zsolt. Ez kedvez a sokat tele­fonálóknak, akiknek számlái már az idei tarifaváltás után is csökkentek, de kétségte­len, hogy a keveset telefoná­lókat kedvezőtlenül érinti a változás. Számukra alakítot­ták ki a Matáv a Biztonság csomagot. Eddig mintegy hatvan­­ötezren választották ez a lehetőséget, viszont a szak­ember számításai szerint még több százezer telefon-előfize­tőnek megérné ezt a csoma­got választani. A csomaggal 755 Ft-ot takarítanak meg az előfizetők az előfizetési díj­ból, és a háromszoros forgal­mi díjból 66,7 százalék, maxi­mum 500 Ft forgalmi kedvez­mény jár. Ez annak felel meg, hogy 250 forint felett a for­galmi díj megháromszorozó­dik, de nem azt jelenti, hogy csak 250 forint elköltéséig éri meg telefonálni. A kedvez­ményt úgy lehet a legjobban kihasználni, ha­­ a megemelt díjból legalább 750 forintot elbeszélnek, mert ekkor érik el a maximális, havi 500 Ft kedvezményt. Aki ennél töb­bet telefonál, az elkezdi „felélni” a 755 Ft előfizetési­­díj-kedvezményt. Annak éri meg ezt a csomagot választa­ni, akinek 1999-ben a számlá­ja kevesebb volt, mint 2200 Ft vagy havonta nem telefo­nál többet körzetszámon be­lül huszonkettő egyperces hívásnál. A telefontársaságok a sza­bad piacon is igényt tartanak az előfizetési díjra. A Matáv tehát ebben is a nemzetközi gyakorlatot követi. A tele­fonvonal fenntartása és üze­meltetése akkor is pénzbe kerül, azaz állandó költséget jelent a szolgáltatónak, ha nincs rajta forgalom. Európai összehasonlításban nálunk az előfizetési díjak alacsonyak (kevesebb, mint az átlag két­harmada), a forgalmi díjak többnyire átlagosak. Az ol­csó előfizetés történelmi, örökölt következménye a magasabb forgalmi díj, a ma­gasabb, azaz költségorientál­­tabb havi díj pedig alacso­nyabb tarifákat tesz lehetővé. Az előfizetési és forgalmi díjak változása mögött - hangsúlyozza Kozma Zsolt - struktúraváltás áll, mely a teljes távközlési liberalizáció­ra, a versenypiacra való fel­készülést tükrözi. Ennek fel­tétele a keresztfinanszírozá­sok megszüntetése. Újdon­ság, hogy egyszerűsítették a távolsági díjkörzeteket, helyi, agglomerációs és távhívást különböztetnek meg, azaz lé­nyegében megszűnt a hely­közi díjzóna. A helyközi hí­vások díja azonos lett a helyi hívásokéval, ez több mint 34 százalékos díjcsökkentést je­lentett. 1999 óta a korábbi négy helyett csak három - nappali, kedvezményes és éj­szakai­­ időszakot különböz­tetnek meg. A teljes piaci liberalizációra készülve az áraknak egyre inkább a tény­leges költségeket kell tükröz­niük. A változások fő ha­szonélvezői azok, akik sokat használják a telefont, de a rö­videsen bekövetkező piaci versenyben a kisfogyasztó­kért is meg kell küzdeni. I. Y. G.

Next