Magyar Hírlap, 2000. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-27 / 98. szám
2 ■ HALLÓ ÜZLET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Szövetség a mikroszférában Szövetséget kötött egymással kilenc, az e-üzletben érdekelt hazai kisvállalat. Az alapítók szerint az új vállalattal az ekereskedelem business to business ágának egy új hazai eleme jelent meg a színen A magyar mikro- és kisvállalkozások egyszerre találják szemben magukat a globalizáció és az egyre nagyobb nemzetközi vállalatok okozta kihívással. Mi lehet erre a válaszuk? Az egyik lehetséges megoldásnak mondják alapítói a nemrégiben létrejött Első Magyar Tudásalapú Szolgáltató Virtuális Vállalat (röviden EmataViV) létrejöttét. A konzorciumét, mely a partnerek és szövetségesek önállóságának megtartása mellett egyesíti szellemi és kapcsolati tőkéjüket, valamint referenciáikat. Mi is valójában az EmataViV? A lényeg a résztvevők együttműködése a korszerű információs és kommunikációs technológia mint eszköz felhasználásával. A konzorcium tudásalapú szolgáltatások széles körét kínálja vevőinek, a minőségmenedzsmenttől a humán erőforrás tanácsadáson át az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tanácsadásig és stratégiai tervezésig. A szövetség partnerei magyar, tudásalapú szolgáltatásokat végző mikro- és kisvállalkozások. Virtuális túra A világ leghíresebb természettudományi, ipari és technológiai múzeuma, a londoni Science Museum március végén új honlapot indított, ahol a látogatók megismerhetik a 150 éves múltra visszatekintő múzeum eddigi legambiciózusabb létesítményét. A Wellcome Wing névre keresztelt új épületszárnyról van szó, melynek fejlesztése 50 millió fontba került, 10 évig tartott, és 10 ezer négyzetméteres alapterületet foglal el. Ez lesz a világ legjelentősebb központja a kortárs tudomány nyilvános bemutatására. A honlapot a múzeum az Intellel közösen gondolta és fejlesztette ki. Még 1998-ban határozta el az Intel, hogy három év alatt 1,5 millió fontot költ a digitális forradalom színvonalas bemutatását célzó interaktív kiállítás, a Digitopolis megtervezésére és kialakítására. Az Intel hozzájárulása volt az eddigi legjelentősebb céges részvétel a múzeum egy létesítményében. HyperBank a cybertérben A Hypermedia Systems (HMS) társaság e-bank üzletágának legjelentősebb terméke a HyperBank. A társaság szerint az elektronikus bankolást lehetővé tévő tevékenységnek köszönhetően az ügyfelek a bank szolgáltatásait napi 24 órán át vehetik igénybe számítógépes kapcsolat révén, otthon vagy a munkahelyükről bejelentkezve. A HMS az Inter-Európa Bankkal együttműködve kezdett bele a HyperBank fejlesztésébe még 1997-ben. Két éve működik élesben az ezen alapuló BankoNET rendszer, folyamatosan növekvő ügyfél- és tranzakciószámmal. A társaság banki terméke a Microsoft évente megrendezett nagyszabású versenyén tavaly bekerült az első három helyezett közé a legjobb elektronikus kereskedelmi megoldás kategóriában. A független szakértőkből álló zsűri a rendszer megbízhatóságát, skálázhatóságát és költséghatékonyságát tartotta figyelemre méltónak. Írd és küldd! Növelheti a termelékenységet és fejlesztheti üzleti vállalkozásának megjelenését a szakember a WinFax PRO 10.0 segítségével - ígéri a Symantec társaság. A program segítségével a felhasználó önmegjelenítő formában elektronikus levélcímre is küldhet telefaxot, valamint a beérkezett faxot ugyanilyen formában továbbküldheti. A más megoldások használatával járó inkompatibilitásokat elfelejtve, az elektronikus levél fogadója az ilyen telefaxmellékletet akkor is megtekintheti, ha a számítógépen nincs WinFox PRO szoftver. Egy másik új funkció automatikusan fénykép minőségű képekkel küldi el a telefaxot, azaz a felhasználók az üzenet fejlécében és szövegrészében is elhelyezhetik aláírásukat. A Symantec úttörő az internet biztonságát elősegítő technológiák megvalósításában. Megoldásközpontok Elektronikus kereskedelmi megoldásközpontok (e-BSC) európai megalakítását jelentette be az Intel Corporation. A központok széles körű lehetőségeket és eszközkészletet biztosítanak a társaság architektúráján futó elektronikus kereskedelmi megoldások létrehozásához és minősítéséhez. Létrehozásukkal az Intel több millió dolláros befektetéssel járul hozzá az európai elektronikus kereskedelem fejlesztéséhez. Az első központok, amelyek Svédországban Stockholmban, Angliában Readingben és Németországban Münchenben lesznek, a következő fél évben nyílnak meg. A folytatást Amszterdamba és Párizsba tervezik. Ezzel egy időben jelentette be az Intel azt is, hogy hét vezető európai elektronikus kereskedelmi megoldásszállító (eBSP) csatlakozott a márciusban bejelentett e-kereskedelmi megoldásszállító programhoz. A program az e-kereskedelmi megoldásközpontok, egyéb Intel-központok, mérnökök, marketingtámogatás, továbbképzés és minősítő programok igénybevételét teszi lehetővé. Nonstop e-business Az ügyfelek 24-szer 7 órás internetes gazdaságában jelentkező növekvő igényeit kívánja kielégíteni a Compaq Computer Corporation háromfázisú stratégiája. Az eGeneration névre keresztelt stratégia igyekszik megfelelni az e-businesst működtető ügyfelek gyorsan változó igényeinek, akiknek hatalmas adatmennyiségekhez egy időben hozzáférő nagyszámú felhasználót kell kezelniük. A stratégia első fázisa még tavaly augusztusban, a Compaq nyolcutas ProLiant kiszolgálóinak bevezetésével indult. A következő fázis az év második felében veszi kezdetét, amikor az említett platformokat a cég Unisys Cellular Multi Processing architektúrára épülő 32 utas kiszolgálókkal egészíti ki. Jövőre pedig a harmadik fázisban új típusú megoldásokat vezethetnek be, mint például a 32 vagy több processzorig skálázható kiszolgálók. Az erő velük van Versenyhelyzetük erősítése érdekében egyesíti információtechnológiai tevékenységét a DaimlerChrysler, valamint a Deutsche Telekom. A megállapodás értelmében a német távközlési vállalat 50,1 százalékos részesedést szerez a debis Systemhaus cégben. A lépéssel a debis egy olyan partnerhez jut, mely stratégiai üzletággá bővíti az információtechnológiát. A megállapodás alapján további befektetésekkel növelik a debis versenyképességét a gyorsan növekvő IT-szolgáltatási ágazatban. A közös vállalkozás egyéb részleteiről (például a vételárról) a két partner nem kívánt nyilatkozni. Nem változik viszont az a tény, hogy a következő években is a debis Systemhaus információtechnológiai termékeinek és szolgáltatásainak fő vásárlója DaimlerChrysler lesz. Kicsi a bors... Az interneten keresztül megvalósuló hazai kereskedelem dinamikus bővülésére számít a Worldsites Hungary Kft. Az elektronikus kereskedelmi megoldásokat, szolgáltatásokat kínáló társaságot 3 millió forintos tőkével nemrégiben alapította a kanadai anyacég, a Worldsites Network. A kft. tőkéje az elmúlt két hónap alatt többszörösére növekedett a végrehajtott technológiai beruházásoknak köszönhetően. Ma még ugyancsak külföldi, főleg osztrák vállalatok veszik igénybe a Worldsites termékeit, ám a magyar cégek érdeklődése is folyamatosan növekszik. A társaság több hazai vállalattal is konzultál az együttműködés lehetőségeiről. A cég olyan megoldásokat kínál, melyek biztosítják ügyfeleinek, hogy a keresőrendszerek kiemelten, az első húsz találat között jelenítsék meg az ügyfél kínálatát. Az anyavállalat a világ 61 országában 360 irodával rendelkezik, várhatóan az idén bevezetik a kanadai tőzsdére. A PanTel Rt. tulajdonosai a napokban 20 milliárd forintról 30 milliárd forintra emelték a cég alaptőkéjét. A társaság azzal a legtőkeerősebb alternatív szolgáltatóvá vált a hazai piacon. A PanTel újabb beruházásokkal és fejlesztésekkel alapozza meg versenypozícióját. Noha csak 2002-től léphetnek be új cégek a magyar vezetékes telefónia piacára, minél előbb szükség van a liberalizált telekommunikációt szabályzó paragrafusokra - fogalmazták meg a társaságnál. Az új piaci szereplőknek ugyanis időre van szükségük a felkészüléshez, tudniuk kell, milyen stratégiával szállhatnak versenybe másfél esztendő múlva. Ismerni akarják a piaci feltételeket, ezért szorgalmazzák, hogy még az új hírközlési törvény előtt például külön paragrafusok szabályozzák a kábelkérdést, mint a szabad telefonpiac egyik kulcskérdését. A hírközlési törvény ugyanis sokára készül el, míg a kábelparagrafusokon már az utolsó simításokat végzik a minisztériumban. Bárányné Sülle Gabriella, a PanTel üzletpolitikai tanácsadója szerint az Európai Unióban jogszabály írja elő a kábeltévé és a távközlési szolgáltatásokat végző vállalkozások szervezeti szétválasztását annak érdekében, hogy megakadályozzák a monopólium piaci erejének kiterjesztését erre a szolgáltatási területre. Ugyanakkor a verseny kibontakozása érdekében viszonylag szigorú követelményeket támasztó, úgynevezett aszimmetrikus szabályozást tart fontosnak. Szerinte szét kell választani a kábeltévé-hálózatot a távbeszélési üzletágtól. Szerinte az újonnan piacra lépőket ösztönözni szükséges az infrastrukturális beruházásokra, ugyanakkor lehetővé kell tenni számukra, hogy hozzáférjenek a meglévő kábel- és vezetékhálózathoz. Azaz a Matávnak be kell engednie saját rendszerébe a konkurenciát, amennyiben a hálózatnak vannak megosztható részei. Ha ezt nem oldja meg a törvény, senki be nem teszi a lábát a magyar piacra. S így semmi nem lesz a nyugateurópai nyitáskor tapasztalt árzuhanásból és forgalomnövekedésből. Vagyis sokkal nagyobb a törvényalkotók felelőssége, mint azt sokan ma gondolják - véli Sülle Gabriella. A konkurencia megjelenése nem jelent feltétlenül bevételcsökkenést a jelenleg monopolhelyzetben lévő telefonszolgáltatóknak. A külföldi tapasztalatok szerint ugyanis az árak visszaesése soha nem látott mértékben növeli a forgalmat, az emberek többet telefonálnak és interneteznek majd, mint előtte. A Pántér szerint a törvényben olyan kérdéseket is elő lehet írni, mint a nagy szolgáltatók üzletágainak számviteli szétválasztása. Az újonnan belépőket pedig nem érheti hátrány, azaz, a ma monopolhelyzetben lévő telefontársaságok ugyanannyiért kötelesek átengedni hálózatukat a konkurenciának, mint amennyit saját leányvállalataik „fizetnek" használati díjként. Sülle Gabriella úgy tudja, a törvénytervezet egyik változatában benne volt ez a korlátozás, később felpuhított formában bukkant elő ismét. Most kíváncsian és aggódva várják, mi marad meg ebből a végső változatban. A PanTel szerint a piaci nyitás a vállalatokon belüli stratégiákat is átrendezi. Nem képes minden telekommunikációs cég egyszerre minden szolgáltatást sikeresen piacra vinni. Szinte bizonyos, hogy mindenki szakosodik majd egy adott szolgáltatásra, valaki a helyi hívásokat, mások a nemzetközi beszélgetéseket kínálják. Valószínűleg az internet is egy speciális ága lesz a sokszínű piacnak. Az átalakulás nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem évek alatt. Kezdetben sokan sokfélével próbálkoznak, megszaporodnak a csődök, felvásárlások, végül azonban letisztul a piac. A technológia már lehetővé teszi az Európai Unióban, hogy az ügyfél rövid időn belül szolgáltatót váltson, vagy akár hívásonként is megválassza, kitől kapja a telefonszámlát. Az egyik szabályozási megoldás szerint az ügyfélnek a mobiltelefonhoz hasonlóan szerződést kell kötnie a szolgáltatóval, s ha nincs vele megelégedve, a következő hónapban egyszerűen átmegy a konkurenciához. A másik megoldás szerint lehetősége van arra, hogy a szolgáltatóválasztó kód és egy PIN kód beütésével válassza ki a céget minden egyes híváskor. Bármelyik módszer is váljon általánossá az évtized második felében, az már most látható, hogy óriási infrastrukturális fejlesztés előtt áll a telefónia. Akár százmilliárdokat is elérhet a szükséges befektetés, s ebből a piac minden szereplőjének ki kell vennie a részét. Sokat fogjuk hallani a közeljövőben azt a fogalmat, hogy „hozzáférési megállapodás”. Ez lesz a kulcsszava a liberalizációnak. Lényegében azt fedi majd, hogy a piaci szereplők milyen formában férhetnek hozzá egymás hálózatához, hogyan osztoznak meg az előfizetők adatbázisán, s kinek milyen mértékben kell kivennie a részét a technikai fejlesztésekből. Vagyis a piacnyitás után a szolgáltatók a versengés mellett elsősorban együttműködni lesznek kénytelenek. A liberalizáció jelentősen növeli a munkahelyek számát. Az előfizetői adatbázisok tárolásához és kezeléséhez ugyanis nagyszabású informatikai beruházásokra van szükség. Nem maradnak munka nélkül a beszállítók, a szoftverkészítők és a programozók sem. A PanTel piaci stratégiájának fontos eleme a fejlesztés. A közelmúltban bejelentett tőkeemelés révén az eddigi fő tulajdonos, a holand KPN 49 százalékos részesedése 75,2 százalékra nőtt. A hollandoknak ez a meghatározó szerepe lehetővé teszi, hogy a magyarországi társaság kedvező részvénykibocsátással biztosítsa befektetéseihez a financiális hátteret. Vajta Zoltán A piacnyitáshoz jó törvény kell A szabadság fantomja .Az új piaci szereplőket ösztönözni kell az infrastrukturális beruházásokra, biztosítva számukra, hogy hozzáférjenek a kábel- és vezetékhálózathoz. A szabadpiac optimális szabályozása a téti Álom Folytatás az 1. oldalról • Ez annyit jelent, hogy valamennyien egy optikai csalódás áldozatai vagyunk, és Magyarországon valójában nem is drága a telefon? Távolról sem állt szándékomban ilyet állítani. Magyarországon a telefon nem olcsó. Az OECD-országok között az utolsó - legmagasabb kategóriát képviselő - egyharmadban vagyunk. Tudom sovány vigasz, de ebbe a csoportba tartoznak a lengyelek és a csehek is, vagyis azok az országok, ahol a privatizáció révén kezdődött meg a telekommunikációs infrastruktúra nagyobb arányú fejlesztése. Havi díjunk nagyjából az átlagos kategóriában van, viszont a forgalmi díjaink magasabbak az átlagnál. Hogy valami jót is mondjak, még egy évre van szükség van ahhoz, hogy a díjkiegyenlítés megtörténjen, utána már javulhat a helyzet. Optikai csalódást legfeljebb a mobilszolgáltatók árversenye okozhat, ahol a számos akció, kedvezmény miatt úgy látszik, mintha a mobil minden tekintetben ma már olcsóbb lenne mint a vezetékes telefon. Itt nincs másról szó, mint arról, hogy a mobilszolgáltatók sokkal jobban alkalmazkodnak az előfizetői szokásokhoz különböző díjcsomagjaikkal és díjfizetési megoldásaikkal, mint a telefonszolgáltatók. Ebben az évben a kisfogyasztói csomag bevezetésével ezen a területen is megtették a szolgáltatók az első lépéseket a fogyasztói pénztárcákhoz igazodó telefondíjak kialakításához. ■ Mielőtt új szereplők lépnek színre a vezetékes telefóniában is, nem lenne érdemes a Matávnak önmagával versenyeznie? Mert ma úgy látszik, mintha már a mobilszolgáltatók is veszélyeztetnék pozícióit. A nemzetközi távhívásban máris előnyhöz jutottak az alternatív szolgáltatók, a belföldi hívásban a mobiltársaságok jelentenek veszélyes konkurenciát, s érezhetően felfokozott a várakozás a liberalizáció utáni szabad választásra. Stratégiai döntés kérdése, hogy egy szolgáltató átgondolja a piacpolitikáját, és úgy határozzon, nyeresége egy részét megosztja előfizetőivel, s ezzel is biztosítja hűségüket. Üzletileg is kifizetődhet egy ilyen lépés, hiszen végső soron az árcsökkentés forgalomnövekedést hozhat, ami annyit jelent, hogy befektetés kamatostul visszatérül. De ebbe a tárcának nincs beleszólása. Az állami szabályozás egységes, nekünk olyan tarifarendszert kell felállítanunk, amely a piac 20- 25 százalékát reprezentáló ■ regionális koncessziós társaságok jövedelemtermelő képességét is figyelembe veszi. ■ A liberalizáció hátterét a hírközlési törvény adhatja meg. Mikorra készül el a törvényjavaslat, és mennyire érvényesíthetik véleményüket a piaci szereplők az előkészítés során? Napra meghatározott menetrendünk van, s gyakorlatilag minden szolgáltató részt vesz a véleményezésben. Májusban kerül sor a végleges törvénytervezet szövegének egyeztetésére, június elején tárgyalja a kormány, a végleges változat vélhetően szeptemberben kerül a parlament elé. Közben készülnek a hatástanulmányok, amelyek már a liberalizáció előkészítését is szolgálják. Hogy 2001 júliusában vagy 2002 januárjában történik meg a liberalizáció, a lényeget tekintve nagyon kevés különbséget jelent. A fontos az, hogy az átállás zökkenőmentes legyen, és az új, potenciális befektetőknek kedvező lehetőségeket nyújtson a piac. B. Zs. az államban Az ügynök halála Minden jel szerint a magyar pénzintézetek felfedezték az internetet Néhány héttel ezelőtt az ÁB-Aegon jelentette be, hogy megindítja az első internetes szolgáltatását. Ez a Netpersely, virtuális megtakarítási forma némi biztosítással fűszerezve. A másik szolgáltatás, amit szintén a hálón kínálnak az a kárrendezés első lépése Valamiféle piaci trendváltozást érzékelnek a pénzintézetek, mert néhány nap múlva elég váratlanul a K&H Bank is bejelentette saját internetes szolgáltatását, és szintén egy új megtakarítási formát helyezett a hálóra. Pontosabban szólva azok juthatnak majd a sztárokról, zenéről, mozifilmekről szóló portálra, akik a K&H-nál most meghirdetett trambulinnak nevezett számlát megnyitják. Bár két különböző szolgáltatásról van szó, azért nem lehet eltéveszteni az irányt, a pénzintézetek kivetették a hálójukat a weboldalak között életformaszerűen bóklászó fiatalokra. Akik legalább olyan fogékonyak a hálón keresztül érkező információkra, mint elődeik a Coca-Cola-reklámokra. Természetesen nagyarányú üzletről egyelőre nincs szó, de minden felmérés azt mutatja, hogy rövidesen Magyarországon is robbanásszerű változás mehet végbe. Az USA-ban, ahol a számítógéppel való ellátottság már elérte azt a szintet, amely ugrásszerű fejlődést tesz lehetővé, hihetetlen módon felfutott a pénzügyi szolgáltatások részesedése, és a virtuális részvényjegyzés egyre nagyobb szeletet hasít az értékpapírkibocsátásokból. Magyarországon az ilyesfajta kísérletek nem voltak igazán sikeresek, miután a pénzmozgás a hagyományos módon zajlik, vagyis a jegyzést le lehet adni a hálón, de aláírni és fizetni csak személyesen lehet. Viszont a viszonylag olcsó, havi néhány ezer forintos megtakarítások vagy biztosítások megkötésének ez lehetne az egyik legolcsóbb formája. D. A. 2000. ÁPRILIS Európai trendet követ a Matáv tarifapolitikája Szökőár? Emelkedő előfizetési, csökkenő forgalmi díjak, újabb csomagok jellemzik az idei új Matáv-tarifarendszert. A változásokról Kozma Zsoltot, a Matáv kormányzati kapcsolatok és szabályozó ügyek ágazatának osztályvezetőjét kérdeztük. Hosszabb távon is várható a forgalmi díjak további csökkenése és az előfizetési díjak emelkedése - mondja Kozma Zsolt. Ez kedvez a sokat telefonálóknak, akiknek számlái már az idei tarifaváltás után is csökkentek, de kétségtelen, hogy a keveset telefonálókat kedvezőtlenül érinti a változás. Számukra alakították ki a Matáv a Biztonság csomagot. Eddig mintegy hatvanötezren választották ez a lehetőséget, viszont a szakember számításai szerint még több százezer telefon-előfizetőnek megérné ezt a csomagot választani. A csomaggal 755 Ft-ot takarítanak meg az előfizetők az előfizetési díjból, és a háromszoros forgalmi díjból 66,7 százalék, maximum 500 Ft forgalmi kedvezmény jár. Ez annak felel meg, hogy 250 forint felett a forgalmi díj megháromszorozódik, de nem azt jelenti, hogy csak 250 forint elköltéséig éri meg telefonálni. A kedvezményt úgy lehet a legjobban kihasználni, ha a megemelt díjból legalább 750 forintot elbeszélnek, mert ekkor érik el a maximális, havi 500 Ft kedvezményt. Aki ennél többet telefonál, az elkezdi „felélni” a 755 Ft előfizetésidíj-kedvezményt. Annak éri meg ezt a csomagot választani, akinek 1999-ben a számlája kevesebb volt, mint 2200 Ft vagy havonta nem telefonál többet körzetszámon belül huszonkettő egyperces hívásnál. A telefontársaságok a szabad piacon is igényt tartanak az előfizetési díjra. A Matáv tehát ebben is a nemzetközi gyakorlatot követi. A telefonvonal fenntartása és üzemeltetése akkor is pénzbe kerül, azaz állandó költséget jelent a szolgáltatónak, ha nincs rajta forgalom. Európai összehasonlításban nálunk az előfizetési díjak alacsonyak (kevesebb, mint az átlag kétharmada), a forgalmi díjak többnyire átlagosak. Az olcsó előfizetés történelmi, örökölt következménye a magasabb forgalmi díj, a magasabb, azaz költségorientáltabb havi díj pedig alacsonyabb tarifákat tesz lehetővé. Az előfizetési és forgalmi díjak változása mögött - hangsúlyozza Kozma Zsolt - struktúraváltás áll, mely a teljes távközlési liberalizációra, a versenypiacra való felkészülést tükrözi. Ennek feltétele a keresztfinanszírozások megszüntetése. Újdonság, hogy egyszerűsítették a távolsági díjkörzeteket, helyi, agglomerációs és távhívást különböztetnek meg, azaz lényegében megszűnt a helyközi díjzóna. A helyközi hívások díja azonos lett a helyi hívásokéval, ez több mint 34 százalékos díjcsökkentést jelentett. 1999 óta a korábbi négy helyett csak három - nappali, kedvezményes és éjszakai időszakot különböztetnek meg. A teljes piaci liberalizációra készülve az áraknak egyre inkább a tényleges költségeket kell tükrözniük. A változások fő haszonélvezői azok, akik sokat használják a telefont, de a rövidesen bekövetkező piaci versenyben a kisfogyasztókért is meg kell küzdeni. I. Y. G.