Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

2 Magyar Hírlap WIlflCHIRAPO____________ Kínai védelem (Reuters) Fehér könyvet adott ki tegnap a kínai védelmi mi­nisztérium, amely az erősebb katonai hatalom kiépítését rész­ben Tajvannal és az Egyesült Államok fokozódó katonai ha­talmával indokolta. A kínai államtanács (kormány) által pub­likált dokumentum úgy láttatja Kínát, mint amelynek bizton­sági helyzete erősen kétséges, és mindenfelől fenyegetik ázsiai szuperhatalmi pozícióját. Az okmány szerint - név nél­kül - az Egyesült Államok a legfőbb ellenfél; őt a „hegemo­­nizmus és világhatalmi politizálás” kulcsszavak takarják. Pe­­kinget mélységesen aggasztja a japán-amerikai katonai együttműködés is - de szokás szerint a nyugtalanság fő forrá­sa Tajvan függetlenségi törekvése. Mindezek alapján - így a dokumentum - indokolt Kína védelmi képességeinek növe­lése, szuverenitásának katonai eszközökkel való védelme”. Olasz tábornok a KFOR élén (MTI) Carlo Cabigiosu olasz tábornok tegnap átvet­te a koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) főparancsnoki tisztségét: a szerbiai tartományba vezé­nyelt békefenntartók irányí­tása ily módon fél év után visszakerült az Eurohadtest­­től a NATO hatáskörébe. Cabigiosu a NATO-vezeté­­sű nemzetközi békefenn­tartóknak immár a negye­dik főparancsnoka, a brit Michael Jackson tábornok, a német Klaus Reinhardt tábornok és Ortuno után. Az olasz tábornok fél évig irányítja majd a KFOR-t. Iraki „mozgolódás” (Reuters) Iraki elitcsapatok mozgását figyelték meg tegnap Bagdadtól nyugatra és William Cohen amerikai védelmi mi­niszter figyelmeztette Szaddám Huszein iraki vezért: ne pró­bálja meg kihasználni a térségbeli kavarodást a szomszédai elleni akciókra. Cohen az NBC televízióban kijelentette: az Egyesült Államok nyomon követi az iraki csapatok minden apró moccanását is és kész arra, hogy választ adjon bármilyen iraki támadásra. „Nem szabad lebecsülnünk Szaddámot, aki mindig ki akarja használni a kínálkozó előnyöket - bár eddig mindig elvétette a számítást” - mondta Cohen. „Washington válasza iraki támadás esetén rendkívül erélyes lesz”. Szélárnyékban a lengyel Szolidaritás (MTI) A kormányzó Szolidaritás Választási Akció (AWS) előtt két lehetőség áll: vagy távozik éléről vezetője, a három évvel ezelőtti parlamenti választások sikerének kovácsa, Ma­rian Krzaklewski, vagy a pártszövetség megindul a felbomlás útján - írta hétfői kommentárjában a Zycie című jobboldali napilap. Az AWS három meghatározó tagpártja szombaton külön-külön elfogadott határozatban követelte Krzaklewski lemondását. A mértékadó konzervatív napilap, a Rzeczpos­­polita Tech Walesa döntését kommentálta, mely szerint a volt államfő, tekintettel megalázó választási vereségére, felhagy az aktív politikai tevékenységgel. „Lengyelországban senki­nek sem fordult meg a fejében, hogy nem kellene elfecsérel­ni annak az embernek, az egyetlen Nobel-békedíjas lengyel személyiségnek a politikai tőkéjét és presztízsét, akit az egész világon ismernek... - írta a Rzeczpospolita. Elhunyt Gus Hall (Reuters) Kilencvenéves korában­­ még pénteken - elhunyt Gus Hall, aki több mint negyven éven át vezette az amerikai kommunista pártot. Hall 1972-84 között négy ízben volt el­nökjelölt. Angela Davist vette maga mellé alelnökjelöltnek 1980-ban és 1984-ben. Legjobb eredményét 1976-ban érte: 28 államban került fel a szavazólistára és majdnem 59 ezer vok­­sot kapott. „Előbb az ember­­ utána a profit” - ez volt Gus Halinak, a finn bevándorlók fiának a jelszava. Sevillában gyilkolt az ETA (Reuters) Két lövéssel ölték meg tegnap este irodájában An­tonio Munoz Carmiano katonaorvost a dél-spanyolországi Se­villában. Az 58 éves alezredes gégész Spanyolország leghí­resebb énekeseit kezelte. Egy támadót elfogtak, a másik se­besülten elmenekült. A támadás jegyei az ETA baszk szepa­ratista szervezetre utalnak. Az ETA legutóbb október 9-én Granadában lőtt agyon egy államügyészt. Három katonatiszt a minap csak azért maradt életben, mert az autójukra szerelt pokolgép csütörtököt mondott. Az ETA tavaly december óta 15 embert gyilkolt meg. II. Erzsébet Olaszországban (Reuters) Harmadik itáliai látogatására érkezett tegnap férje, Fülöp herceg kíséretében II. Erzsébet brit királynő. Négyna­pos látogatása alatt fogadja őt a pápa is. A királynő egy estét a milánói operaházban, a La Scalában tölt majd. A királynőt és kíséretét a római Ciampino római katonai repülőtéren Lamberto Dini olasz külügyminiszter fogadta. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az ’W »OBSERVER« ______ OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP A MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1150-tól 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! ___________________ LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4­200 Ft félévre 7­200 Ft 8400 Ft 8400 Ft lévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlapterjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Gore ismét felzárkózott Az utolsó vita: városházi találkozó Utolsó nyílt vitájukra készül­nek az amerikai elnökjelöltek: a demokrata Al Gore és a re­publikánus George W. Bush ma St. Louisban, úgynevezett „városházi találkozón” vesz részt, ahol gondosan kiválasz­tott közönség faggatja majd őket. Al Gore és George W. Bush különös körültekintés­sel készül fel mai, utolsó nyílt, országszerte közvetített tele­víziós vitájukra. Az izgalom érthető, három héttel a válasz­tás előtt, a két vetélytárs a fel­mérések szerint fej-fej mellett halad, a közöttük lévő különb­ség a Reuters/MSNBC felmé­rése szerint tegnap mindössze egyszázalékos volt a texasi re­publikánus kormányzó javára, miközben a statisztikai hiba­határ három százalék. Gore, akinek az első két vita túl sok sikert nem hozott, ledolgozta a néhány napja még három­­százalékos hátrányát. Az amerikai elnökjelöltek vitái szigorú forgatókönyvek szerint zajlanak, így azután mindegyiknek megvan a ma­ga jellege. Gore és Bush az első me­netben pulpitusok mögött áll­va mérte össze erejét, a má­sodikban a légkör oldottabb volt, itt egy asztalnál ülve fő­ként kül- és biztonságpolitikai kérdéseket boncolgattak, vé­gül jön a harmadik - ezúttal St. Louis Washington Egyete­mén -, ahol a gondosan ki­válogatott közönség jobbára azokat a témaköröket veti fel, amelyek az egész országot ér­deklik. Ez Gore számára le­het kedvező, az elmúlt eszten­dőben számos ilyen jellegű rendezvényen vett részt. Ráadásul a világpolitikai eseménye, mindenekelőtt az USS Cole amerikai romboló ellen elkövetett ádeni me­rénylet és a közel-keleti vál­ság ismét előtérbe hozhatják a kül- és biztonságpolitikai kérdéseket. Kérdés azonban, hogy mennyire tudja kihasz­nálni ezt a lehetőséget. A felkészülését segítők nem is értik pontosan, miért maradt el a vártnál a demok­rata politikus szereplése. Az alelnök az első vitában számok és adatok sokaságát zúdította ellenfelére, a máso­dikban pedig enyhített hang­vételén, így azonban Bushnak sikerült könnyen átvészelnie a gyenge pontjának tartott nemzetközi kérdéseket „A harmadikban Al Gore tényleg Al Gore lesz” - ígérik környe­zetében. NIZS­ Z vadelmiát Az Ádenben felrobbantott amerikai romboló egyik sebesültje. A biztonság választóvíz tehet fotó: reuters - brendan mcdermid Csernomirgyin megorrolt Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfő bocsánatkérést követelt George W. Bushtól, amiért a republikánus el­nökjelölt egy tévévitában az IMF-pénzek eltulaj­donításával vádolta a moszkvai politikust. Az MTI szerint Csernomir­gyin tegnap közölte, ha a bocsánatkérés elmarad, pert indít Bush ellen. 2000. október 17., kedd Nincs áttörés a közel-keleti válságcsúcson ✓ Újabb két halálos áldozata van az összecsapásoknak - Barak nem is akar tárgyalni a békefolyamatról A csúcstalálkozó idején sem csökkent a feszültség Ciszjordá­­niában és Gázában, legalább két ember - egyikük egy 13 éves fiú - esett az erőszak áldozatául tegnap. Barak indulás előtt még próbálkozott a nemzeti egységkormány létrehozásával, s állítólag nagyon közel is jutott a megegyezéshez Ariel Saron­­nal, a Likud vezetőjével. MH-összefoglaló Baraknak egyetlen célja van a csúcstalálkozón: az erőszak megállítása, a békefolyamat felújítása nem szerepel a ter­vei között. Legalábbis ezt ál­lította a BBC World televí­ziónak nyilatkozva Nahman Saj, a kormányfő sajtófőnö­ke, aki elmondta azt is, hogy indulás előtt Barak már na­gyon közel került a megálla­podáshoz a nemzeti egység­kormányról Ariel Saronnal. A kérdésre, elkerülhetetlen-e a nemzeti egységkormány megalakítása Saron részvéte­lével, Sar ezt válaszolta: „Igen, azt hiszem, ez be fog következni. Éppen emiatt nem várható, hogy Barak tár­gyalásokat folytasson a béké­ről a palesztinokkal. A kor­mányfő egyetlen célból érke­zett Sarm-es-Sejkbe - hogy megállítsák az ellenségeske­dést”. Sar feltételezése szerint Barak Egy Izrael blokkja Sa­ron Likudjával és más pár­tokkal együtt képes olyan koalíciót összekovácsolni, amelyik 80-90 képviselővel rendelkezik a 120 fős knesz­­szetben. Oroszország képviselője nem vett részt a csúcson, nem kapott ugyanis hivatalos meghívást - ezt hétfőn közöl­te Igor Ivanov külügyminisz­ter. (Vasárnap az orosz kül­ügyminisztérium még Moszk­va készségét jelezte a legma­gasabb szintű részvételre, ahogy ezt lapunk is megírta.) Oroszország változatlanul a közel-keleti békefolyamat társvédnöke, és ennek meg­felelően teljes jogú, cselekvő szerepet kíván játszani a ren­dezésben, tette hozzá az MTI jelentése szerint a külügy­miniszter. Ezt megerősítette Vlagyimir Putyin elnök is, aki Szocsiban, Leonyid Kucsma ukrán államfővel megtartott munkatalálkozója után új­ságírók előtt kijelentette: Oroszország kész részt venni a közel-keleti rendezésben, ha ezt „hasznosnak” ismerik el az érintett felek és fel is ké­rik Moszkvát. A csúcstalálkozó idején sem szüneteltek egyébként az összecsapások a palesztin te­rületeken. A Gáza-övezet­­ben, az egyiptomi határ kö­zelében hétfőn délután tűz­­párbaj tört ki izraeli katonák és palesztin fegyveresek kö­zött. Az izraeli katonák meg­öltek egy palesztin rendőrt, legalább 23 személyt pedig megsebesítettek - közölték szemtanúk és kórházi illeté­kesek. Egy 13 éves palesztin fiú is meghalt, őt Betlehem közelé­ben a zsidó szent helyként tisztelt Ráhel sírjánál lőtték fejbe. Éleslőszertől és gumi­lövedékektől tizenketten se­besültek meg ebben az össze­tűzésben. Ramallahban 15 palesztin sebesült meg a tün­tetésben, amely egy palesztin áldozat temetése után rob­bant ki. A ciszjordániai Hebron­­ban is legalább hét palesztin megsebesült a Reuters jelen­tése szerint. Az arabok a csúcs ellen tiltakoztak, az iz­raeli katonák pedig gumilö­vedékekkel rájuk lőttek. Tu­catnyian sebesültek meg lö­vésektől Rafahban, Nablusz­­ban és Haszanban izraeli ka­tonákkal és telepesekkel ví­vott harcokban. Gázában há­romezren vonultak fel Arafa­­tot éltetve, akit a sarm-es-sej­­ki „amerikai és izraeli nyo­mással szembeni ellenállás­ra” szólítottak fel. A Palesz­tin Törvényhozó Tanács épü­lete előtt jelképesen eléget­tek három koporsót, amelyek az izraeli-palesztin megálla­podásokat, Izraelt és az Egye­­sült Államokat jelképezték. Kelet-Jeruzsálemben az izraeli rendőrség megakadá­lyozta, hogy a Templomhegy Hívei nevű ultraortodox zsi­dó csoport tagjai bejussanak a Mecsetek terére, az iszlám harmadik legszentebb helyé­re. A Jerusalem Post interne­tes kiadása szerint a csoport újra fel karja építeni a ró­maiak által i. sz. 70-ben le­rombolt templomot, amely­nek a helyén az Al-Aksza mecset áll. A palesztinokkal több or­szágban is tüntetéseken fejez­ték ki a rokonszenvüket. Te­heránban az ENSZ képvise­lete elé vonult mintegy ezer ember, Bagdadban pedig en­nek a tömegnek a többszörö­se ajánlkozott önkéntesnek harcra a palesztinok oldalán. Az iraki és a szíriai lapok is élesen támadták a csúcstalál­kozót, amelyet csalásnak, az arabok elleni összesküvésnek tartanak. Ammánban pedig iszlamista és független képvi­selők egyenesen törvényja­vaslatot terjesztettek a parla­ment elé, amely az 1994-es iz­­raeli-jordániai békeszerző­dés felmondását kezdemé­nyezi. A jordániai ellenzék azt is követeli, hogy hozzanak büntetőintézkedéseket Izrael ellen, beleértve a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Egy hosszú korszak utolsó hónapjainak legfontosabb eseményei Az elmúlt időszakban többször is megpróbálták feléleszteni a közel-keleti békefolyamatot. A Reuters kronológiája eze­ket az erőfeszítéseket, illetve az előrehaladást megtorpedó­zó erőszakcselekményeket foglalta össze. Július 11.: Camp Davidben megkezdődik a hármas csúcs­­találkozó. Bill Clinton amerikai elnök, Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető tabukat tör meg, amikor a legkényesebb kérdésekről tárgyalni kezd. Július 25.: Megegyezés nélkül ér véget a csúcs. Július 29.: Arafat körútra indul, hogy támogatást szerez­zen a palesztinok számára. Az arab országok üdvözlik, hogy nem enged Jeruzsálem ügyében, a nyugati országok azon­ban óva intik az önálló állam egyoldalú kikiáltásától. Szeptember 6.: Az ENSZ millenniumi csúcstalálkozója, amely­nek keretében Clinton külön tárgyal Barakkal és Arafattal. Szeptember 10.: A palesztin miniparlament elhalasztja a döntést az önálló állam kikiáltásáról. Erről november 15-én kezdődő ülésükön tárgyalnak majd újra. Szeptember 13.: Lejár az eredeti határidő, ameddig ki kellett volna dolgozni a végleges békemegállapodást. Szeptember 28.: Sáron ellátogat a Templomhegyre. A pa­lesztinok tiltakoznak, majd összecsapnak az izraeli biztonsá­gi erőkkel. Több tucat ember megsebesül. Szeptember 29.: A köveket dobáló palesztinokat gumi­köpenyes golyóval lövik az izraeli biztonsági erők az Al- Aksza mecsetnél. Több arab meghal. Szeptember 30.: Az összecsapások átterjednek a Gáza­­övezetre és Ciszjordániára. Október 1.: Összecsapások az izraeli arabok és a zsidók között Umm al-Fahemnél és az ország északi részén. Október 4.: Arafat és Barak Párizsban tárgyal Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. A palesztin vezető nem hajlandó aláírni semmilyen megállapodást, mert nem tudtak dűlőre jutni nemzetközi vizsgálóbizottság felállítá­sáról. Október 5.: Arafat és Albright Sarm-es-Sejkben találko­zik Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Barak nem vesz részt a megbeszélésen. Október 7.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fo­gad el, amelyben elítéli Izraelt a túlzott mértékű erőszak al­kalmazása miatt. Az Egyesült Államok tartózkodik a sza­vazásnál. Barak bejelenti, hogy amennyiben a palesztinok két napon belül nem hagynak fel az erőszakkal, a békefolya­matot befejezettnek tekinti. A Hezbollah elrabol három iz­raeli katonát. Október 9.: Kofi Annan ENSZ-főtitkár a térségbe érke­zik, hogy közvetítsen a konfliktus megoldásában. Október 12.: A palesztin tömeg Ramallahban meglincsel két izraeli katonát. Az izraeli hadsereg megtorlásképpen ra­kétákkal támad palesztin célpontokat. Október 14.: Barak és Arafat beleegyezik a részvételbe a csúcstalálkozón. A Hezbollah bejelenti, hogy egy negyedik izraelit is fogságba ejtett. A harmadik nekifutás Szlovéniában a liberálisok nagy győzelmét hozta Hírmagyarázat Szlovénia függetlenné válása, 1991. jú­nius 25-e óta harmadszor tartottak parla­menti választást, és harmadszor alakíthat kormányt a liberális Janez Drnovsek. A középbal beállítottságú Liberális De­mokrata Párt (LDS), korábbi nevén Szo­­ciálliberális Párt a vasárnap tartott sza­vazáson a voksok több mint 36 százalé­kát szerezte meg (a Dnevnik című ljub­ljanai lap, valamint több szlovéniai rá­dióadó internetes kiadása szerint 36,9 százalék), és ez azt jelenti számára, hogy a 90 parlamenti helyből 34-et mondhat magáénak a korábbi 25-tel szemben. A kilencmandátumos növekedés igen­csak jelentősnek számít egy olyan or­szágban, ahol soha nem voltak látványos mérlegbillenések, ahol a legutóbbi parla­menti választáson gyakorlatilag patthely­zet alakult ki, és akkori híresztelések sze­rint egy képviselő megvásárlásával (300 ezer márka és egyéves síbérlet!) sikerült a mérleg nyelvét elbillenteni. A liberálisok legnagyobb ellenfele, a Szociáldemokra­ta Párt (SDS) mindössze 16,7 százalékot kapott, és ez 15 képviselői helyre elég. A 90 mandátumból különben csak 88 sorsa dől el a választásokon, egy helyet a ma­gyar, egyet pedig az olasz kisebbségnek tartanak fenn. A liberálisok minden eddiginél na­gyobb arányban nyertek, és olybá tűnik, hogy két kisebb párttal együtt könnyedén alakítanak majd kormányt. Az ötvenéves közgazdász végzettségű Janez Drnovsek legfőbb célja, hogy vé­gigvigye a gazdasági reformokat, és be­vezesse Szlovéniát az Európai Unióba, valamint a NATO-ba. Drnovseknek és pártjának jót tett az elmúlt időszak ellen­zéki szerepe, ebben persze a leköszönő konzervatív kormányfőnek, Andrej Ba­juknak is része van. A liberálisok hasznot húztak a rövid életű koalícióban uralko­dó zűrzavarból, civakodásból. Nemcsak profitáltak ellenfeleik rendezetlenségből fakadó tanácstalanságából, hanem ellen­zéki működésükben levetkőzték koráb­ban gyakran visszatetszést keltő hatalmi arroganciájukat, eltávolodtak attól a ko­rábbi image-től, hogy ők a yuppik és a ri­deg pragmatikusok pártja. Sokan azt mondják manapság róluk, hogy ember­arcú párt lettek. A nagy vesztes a Bajuk vezette Új Szlo­vénia csoport (NSZ), amelynek két koalí­ciós partnerével eddig 45 helye volt a tör­vényhozásban, most viszont csak 31. Az Új Szlovénia egymaga mindössze 8,6 szá­zalékot kapott. Bajuk különben Szlovénia történetében legrövidebb ideig volt kor­mányon. Júniusban egy kormányválság után kapott megbízást, annak tudatában, hogy októberben lesznek majd a választá­sok. Akkor nyilván azt hitte, ez a néhány hónap elegendő lesz arra, hogy megszilár­dítsa pozícióját, elképzelése azonban a vártnál is nagyobb kudarcot vallott. Az új parlamentet november 4-éig kell összehívni, és Milan Kucan államfő ak­kor bízza meg kormányalakítással a libe­rálisok vezetőjét, Janez Drnovseket. Forró Evelyn Elszalasztott alkalom Fehéroroszországban - Az ellenzék szerint manipulálják az adatokat Választások az elemi színvonal alatt Nem ért fel a demokratikus választások nemzetközi szín­vonalához mindaz, ami a hét végén Fehéroroszországban történt - deklarálta tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Jellemző, hogy a minszki hatóságok hirtelen olyan adatokat adatak közre a részvételről, amelyek minden bizonnyal az ellenzék bojkott­felhívását vannak hivatva semlegesíteni. Érdekes az is, hogy a fehérorosz választáso­kat eleve érvénytelennek nyil­vánító Nyugat egy „harmadik országgal”, Oroszországgal került szembe. Korábbi felmérésekkel el­lentétben tegnap olyan adato­kat hoztak nyilvánosságra a fehérorosz hatóságok, ame­lyek a csekély részvételi arányt erősen felfelé kerekí­tették. Alekszandr Lukasen­­ko elnököt ugyanis erősen za­varták azok a jelentések, ame­lyek szerint az ellenzék boj­kottfelhívása termékeny talaj­ra hullott. Az adatok hirtelen változása csak alátámasztja a Nyugat aggodalmait, hogy a „demokratikus voksolás” Fe­héroroszországban valami mást jelent, mint a parlamenti demokráciákban. Tény, hogy az újabb adatok erősen letörhetik a bojkott­felhívást közzétevő ellenzéki szervezetek önbizalmát. Az azonban több mint érdekes, hogy a fehérorosz választások Oroszország és a Nyugat kö­ö­zött mélyítik a szakadékot. Moszkva ugyanis kitart amel­lett, hogy Lukasenko kor­mányzása alatt szélesedik a demokrácia Fehéroroszor­szágban. Lukasenko elnök a legnagyobb híve a volt szláv birodalom újraegyesítésének - mások viszont úgy látják, hogy Putyin a volt szovjet „gyarmatok” feletti ellenőr­zését akarja helyreállítani. Lu­kasenko hivatala közölte: Pu­tyin orosz elnök felhívta a fe­hérorosz elnököt és gratulált a szabad és demokratikus vá­lasztásokhoz. Az EBESZ már csak azért sem küldött teljes megfigyelő csoportot a választásokra, mert eleve kétségbe vonta azok demokratikus lebonyo­lítását, küldött azonban egy úgynevezett technikai csapa­tot, más európai intézmények­kel együtt. Ezek után az EBESZ minszki missziója közle­ményben jelentette be: „a Fe­hérorosz Köztársaság nem­zetgyűlésének képviselőhá­zában tartott választások nem érték el a demokratikus választások nemzetközi szín­vonalát... és még a szabad, tisztességes, egyenlő, számon kérhető és nyílt választások minimális követelményeit sem tartották be (Fehér­oroszországban)”. A konkrét kritikák szerint a tisztségviselők már a sza­vazók regisztrálásakor „ki­szűrték” a nemkívánatos vá­lasztókat; az állami túlsúly fo­lyamatosan érzékelhető volt a propagandában; a hatóságok olyan alkotmányos alapjo­gokat korlátoztak, mint a szó­lásszabadság, , az egyesülési szabadság - ráadásul „bevit­ték” a kampányba a megfé­lemlítést”. A manipulációra jellemző, hogy vasárnap este az ellen­zék még az alacsony részvéte­li arányt, mint a bojkott győ­zelmét ünnepelte. Hétfőre azonban a választási bizottság homlokegyenest más adato­kat publikált. Bármi legyen a választá­sok „hivatalos” végeredmé­nye, az Egyesült Államok előre közölte, hogy azt nem fogadja el. A KBESZ tegnapi nyilatkozata szerint az ered­mény Európa számára sem elfogadható. Moszkva koráb­ban a fehérorosz belügyekbe való beavatkozással vádolta a Nyugatot - de megint egyedül maradt. Lukasenko elnök egyik felettébb kedvelt és el­sődleges célkitűzése ugyanis az, hogy újraélessze a Szov­jetuniót és első lépésként Fe­héroroszország egyesülne a nagy Oroszországgal. Reuters Az EBESZ-trojka keményen bírálta Lukasenko demokráciáját FOTÓ: REUTERS - VASILY FEDOSENKO

Next