Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Öngyilkos merénylet Srí Lankán (Rueters) Huszonhárom ember - köztük néhány amerikai turista - megsérült a tegnapi öngyilkos merényletben, ame­lyet a feltételezések szerint a tamil tigrisek egyik tagja köve­tett el. A férfi a testére szerelt robbanószerkezetet Chand­­rika Kamaratunga otthonától nem messze hozta működés­be, pár perccel azelőtt, hogy az elnöknő feleskette volna az új kabinetet. A helyi televízió két áldozatról számolt be, az állami források szerint azonban csak a merénylő vesztette életét. London diplomáciai kapcsolatba lép Phenjannal (Reuters) Nagy-Britannia a diplomáciai kapcsolatok felvéte­lére készül Észak-Koreával - közölte Robin Cook brit kül­ügyminiszter. Ez London első diplomáciai közeledése a kom­munista ország felé annak megalakulása óta. Cook a tervet akkor említette, amikor a Szöulban tartott ázsiai-európai csúcsra igyekezett. Mubarak biztos a győzelmében (Reuters) Az egyiptomi választási irodák már kilenc területen összesítették az eredményeket a parlamenti választások első, szerdai fordulója után. Az adatok szerint Hoszni Mubarak el­nök Nemzeti Demokrata Pártja a szavazatok 94 százalékát szerezte meg. Amerikai nyitás Kuba felé (Reuters) Az amerikai szenátus csütörtökre virradóra meg­szavazta azt a törvényt, amely mérföldkő lehet a Kuba ellen 1962-ben meghirdetett embargó teljes feloldásához vezető úton. Miután Bill Clinton elnök aláírja, négy hónap múlva lép hatályba a jogszabály, amely egy 78 milliárd dolláros mező­­gazdasági támogatási alap részeként lehetővé teszi Kuba szá­mára amerikai gyógyszerek és élelmiszerek vásárlását. A tör­vény megszavazásának napján Havannában Fidel Castro ku­bai vezető 800 ezresre becsült tömeg élén tiltakozott az ame­rikai embargópolitika ellen. Közölte: semmit sem vásárolnak az Egyesült Államoktól, amíg az teljesen fel nem oldja az embargót. Nem mentenek a Kurszkról? (MTI) Az orosz haditengerészet főparancsnoka nem zárta ki annak lehetőségét, hogy leállítja a Kurszk atom-tengeralatt­­járó tengerbe veszett legénységének kimentésére indított mentőakciót. Vlagyimir Kurojedov flottatengernagy csütör­tökön úgy nyilatkozott a jövő héten kezdődő, s várhatóan 20 napig tartó búvárakcióról, hogy amennyiben a 108 méteres mélységben fekvő hajó belsejében uralkodó állapotok foko­zott veszélyt jelentenek a búvárokra, akkor nem fogja koc­káztatni emberei életét. Lettország a NATO bővítését sürgeti (MTI) Lettország csütörtökön Stockholmban felszólította a NATO-t: tegye meg a szükséges előkészületeket, hogy 2002- es csúcstalálkozóján képes legyen új tagok felvételére. Vaira Vike-Freiberga lett államfő a balti biztonsági és együttműkö­dési konferencián aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a jelek szerint az észak-atlanti szövetség bővítése a tagországok számára nem elsődleges fontosságú. Marad az életfogytiglan a ruandai kormányfőre (MTI) Helybenhagyta az egykori ruandai kormányfőre, Jean Kambandára két éve kirótt életfogytiglani büntetést csütör­tökön a ruandai háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Tör­vényszék. A hágai székhelyű ENSZ-bíróság úgy ítélte meg, jogos az az első fokú határozat, amely szerint Kambanda is fe­lelős a több mint 800 ezer emberéletet követelt tuszi-hutu polgárháborúért, amely 1994-ben zajlott Ruandában. Kam­­bandát eredetileg népirtásra való uszítással, civilek felfegy­verzésével és törvénybe ütköző elbocsátásokkal vádolták. • Kényszermunkások: ki adja a pénzt? A német kormány és a gaz­daság között folyó huzavona újabb jeleként a pénzügymi­nisztérium államtitkára csü­törtökön élesen bírálta a vál­lalatok alapítványát, amiért képtelen előteremteni az egy­kori kényszermunkások kár­talanítására megajánlott öt­­milliárd márkát. A Wirtschaftswoche című gazdasági hetilapnak nyilat­kozva Manfred Overhaus, a pénzügyminisztérium állam­titkára kijelentette: a vállala­tok alapítványa és annak szó­vivője, Wolfgang Gibowski „nyilvánvalóan nem tudta megértetni a német cégekkel, mekkora kollektív felelősség nehezedik rájuk a kártalaní­tással kapcsolatban. Az ala­pítványnak jócskán akad még tennivalója annak érdekében, hogy a magánkézben lévő vállalatok előteremtsék a ki­látásba helyezett ötmilliárd márkát.” A tavaly decemberben lét­rejött megállapodás értel­mében a náci korszak egyko­ri kényszermunkásainak kár­talanítására tízmilliárd már­kás pénzalapot hoznak létre. Ezt az összeget fele-fele arányban a berlini kormány, illetve a német cégek adják össze. A vállalati részesedés­ből azonban a mai napig mindössze 3,3 milliárd márka gyűlt össze. A pénzügyi államtitkár megerősítette, hogy a koráb­ban állami tulajdonban volt cégek hozzájárulása a kor­mányzati ötmilliárdba számí­tandó be. Overhaus szerint a pénzügyminisztérium 4,6 mil­liárd márkával veszi ki a részét a pénzalap feltöltéséből, a hiányzó részt pedig az időköz­ben részben privatizált, ko­rábbi állami cégek teremtik elő. A német posta és az új­jáépítési hitelintézet (KfW) egyenként 100 millió márkát utal át, a Deutsche Ausg­leichsbank 70 millió, míg a német vasút 60 millió márká­val járul hozzá a kormány öt­­milliárdos alapjához. Változatlanul vita folyik viszont a nemzeti telefontár­saság (Deutsche Telekom) befizetésének hovatartozásá­ról. A DT elnöke, Ron Som­mer az utóbbi napokban több ízben is hevesen tiltakozott az ellen, hogy a cége által kilá­tásba helyezett 100 millió márkát a kormányzati „ka­lapba” tereljék. MTI Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •Y11 MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja • Telefon :­470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefon­fax: 470-1150-től 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft félévre 7­200 Ft 8400 Ft 8400 Ft­­évre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Az első halálos áldozatok Ciszjordániában a sarm-es-sejki tűzszüneti megállapodás óta készül az Arab Liga Egy izraeli és egy palesztin meghalt Ciszjordániában. Az Arab Liga külügyminiszterei közben megkezdték a szom­bati csúcs előkészítését Kairó­ban. MH-összefoglaló A Sarm-es-Sejkben bejelen­tett tűzszünet egyelőre nem lépett még életbe, tegnap is súlyos összecsapások voltak Ciszjordániában. A Reuters jelentése szerint három izraeli helikopter tüzet nyitott Nab­­lusz közelében, ahol izraeli katonák és telepesek palesztin rendőrökkel és más fegyvere­sekkel vívtak tűzpárbajt. Egy palesztin és egy izraeli meg­halt - így az áldozatok száma 108-ra emelkedett -, többen megsebesültek, néhányan sú­lyosan. A Reuters jelentése szerint a tűzpárbaj mintegy négy óra hosszáig tartott Ehud Barak izraeli kor­mányfő a sarm-es-sejki megál­lapodás súlyos és szándékos megsértésének minősítette a Nablusz környéki összecsa­pást. Az izraeli sajtónak nyi­latkozva azt mondta: ez az in­cidens azt bizonyítja, hogy a Palesztin Hatóság nem akarja betartani a megállapodásokat. A közeli hegyen csapdába esett izraeli telepeseket a had­sereg kimenekítette, de elő­zőleg meg kellett fenyegetni a Nablusz mellett lévő Aszkar palesztin menekülttábor la­kóit, hogy a légierő meg fogja támadni őket. A rendkívül fe­szült légkörben visszavezé­nyelték városhoz a tankokat és a páncélkocsikat is, ame­lyek csak egy nappal előbb tá­voztak el onnan. Barak egyébként tegnap katonai tanácsadóival megvi­tatott egy olyan radikális el­képzelést, amelynek értelmé­ben tartósan elszigetelnék a palesztin közigazgatás alatt álló területeket. A tervet, amelyet a Reuters szerint kor­mányzati források szellőztet­tek meg, fajüldöző elképzelés­ként megbélyegezte egy rang­idős palesztin tényező. Kije­lentette, hogy megvalósítása esetén az emberek olyan terü­leti szigeteken zsúfolódnának össze, amelyek nincsenek egy­mással kapcsolatban, gazdasá­gi értelemben pedig életkép­telenek. Egy, a kormányhoz közeli forrás szerint az ötlet arra irá­nyul, hogy a palesztin önigaz­gatási területi szigetek köré ha­tárkerítést vonjanak, akname­zőket telepítsenek és az öveze­tet páncélosokkal őriztessék. A palesztinok leválasztásához akkor folyamodnának, ha más megoldás már nem lehetséges. Az ötlet felrázta a palesztin ve­zetőket, akik attól tartanak, hogy ezzel gazdaságilag halá­los csapás érné a palesztin köz­­igazgatás alatt álló területeket, eltemethetnék a béke remé­nyét, s hatására újra kirobban­na az erőszak. A Palesztin Hatóság köz­ben újra börtönbe zárta a Ha­masz iszlám ellenállási mozga­lom legalább 25 tagját, akiket az utóbbi három hétben, az iz­raeli-palesztin erőszakos ese­mények alatt kiengedtek - je­lentette a brit hírügynökség a szélsőséges iszlám szervezetre hivatkozva. A szabadon enge­dett Hamasz-szélsőségesek el­fogását Izrael követelte, attól tartván, hogy azok Izrael-elle­­nes pokolgépes merénylete­ket hajtanak végre. Slomo Ben Ami ügyvezető izraeli kormányfő azzal vádol­ta meg a palesztin vezetőket, hogy nem fegyverzik le az ut­cai harcok „élcsapatát”, a Jasszer Arafat vezette Fata­­hot. Izraelben úgy vélik, a Pa­lesztin Hatóság az Arab Liga szombaton kezdődő csúcsta­lálkozója előtt magasan akarja tartani a feszültséget. Ben Ami az izraeli katonai rádióban azt is elmondta, hogy komoly in­formációkkal rendelkezik egy Izrael területére beszivár­gott palesztin kommandóról, amely merényletet készül vég­rehajtani. Kairóban egyéb­ként már csütörtökön megbe­széléseket kezdtek az arab or­szágok külügyminiszterei, hogy előkészítsék a csúcsot. A kétnapos külügyminiszteri értekezleten az Arab Liga 22 tagállamából csak Líbia képvi­selője nem vesz részt. Irak az öbölháború óta először lesz je­len arab csúcson, amelynek célja közös álláspontot kialakí­tani Izrael ellen. A kemény vo­nal hívei a zsidó állam elleni keményebb fellépést szorgal­mazzák, míg a mérsékeltek in­kább az izraeli-arab kapcsola­tok normalizálásának irányá­ba mutató döntéseket támo­gatnák. Faruk as-Saraa Szíriai külügyminiszter mindjárt a megnyitón a békés rendezé­si folyamat leállítását köve­telte, teljes egyetértését han­goztatva Szelim el-Hossz liba­noni kormányfővel, aki szer­dán az Izraellel való diplomá­ciai kapcsolatok megszakítá­sának lehetőségét vetette fel. Hebronban készültségben voltak az izraeli határőrök FOTÓ: MTI/AP - LEFTERISZ PITAKARISZ Keresztény pátriárkák a palesztinok mellett A Közel-Kelet katolikus és ortodox keresztény pátriárkái közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a palesztin népnek joga van önálló államra, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem. A Kathpress osztrák katolikus hírügynökség jelentése szerint a nyilatkozat annak alkalmával született, hogy az ortodox pátriár­kák látogatást tettek a katolikus pátriárkák 10. kongresszusán, amely péntekig ülésezik a Bejrút melletti Brommar kolostorában. A nyilatkozat elítéli a palesztinok elnyomását, és megemlíti, hogy a palesztin menekülteknek joguk van a hazatérésre. A dokumen­tum aláírói követelik az Irak elleni szankciók feloldását is. Éves jelentés a katonai egyensúlyról konfliktusoktól terhelten A fegyveres konfliktusok még mindig a „diplomáciai arze­nál” részét alkotják; a földön ma is 27 belső és 9 nemzetközi konfliktus van, és csak tavaly 100 ezer ember esett a fegyve­res harcok áldozatául, derült ki a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentéséből. A londoni székhelyű IISS minden évben feldolgozza a katonai egyensúly alakulását 169 ország helyzetének figye­lembevételével. A szervezet interneten olvasható legújabb jelentéséből többek között ki­derül, hogy a fegyveres konf­liktusoknak tavaly százezer ál­dozata volt, akiknek 60 száza­léka fekete-afrikai. Az idei lis­táról lekerült a korábbihoz ké­pest a török-kurd és a kelet-ti­­mori viszály, valamint Eritrea és Etiópia vitája, megmaradt viszont konfliktusforrásként Csecsenföld, Sierra Leone és a Fülöp-szigetek. A jelentés kitér arra, hogy kiéleződött a nemzetközi vita arról, milyen feltételek esetén jogos a katonai intervenció, a konfliktusmegelőzés, a béke­­fenntartás, illetve -teremtés. Az ENSZ egyszerűen képte­len a maga által kitűzött béke­­fenntartói tevékenységre, áll a dokumentumban, és nemcsak a kiküldött katonai erő minő­sége, hanem az anyagi eszkö­zök hiánya miatt is. Az ENSZ- békefenntartás ma már nincs szinkronban a realitásokkal. A jelentés temeti az Euró­pai Unió önálló haderő meg­teremtésére vonatkozó terveit is: a NATO európai szárnyá­nak katonai kiadásai 1995 óta 2,2 százalékkal­­csökkentek, miközben az Egyesült Álla­moké 6,5 százalékkal nőtt. Az EU saját erejének kiépítése kudarcra van ítélve, mert a tagállamok parlamentjei ezt nem fogják megszavazni, áll az elemzésben. A londoni intézet emlékez­tet arra, hogy az Egyesült Ál­lamok nem mondott le a Nem­zeti Rakétavédelmi tervről (MMD). Más kérdés viszont, hogy ennek a „hidegháborús relikviának” a technológiai megvalósítása egészen más le­het, mint amelyet most ter­veznek. S ez Washington, va­lamint Európa és Oroszország kapcsolataiban újabb és újabb kérdéseket vethet fel. A jelentés nem tartja „jó ötletnek” az október 16-án kiadott kínai fehér könyvet, amely ismét a katonai erőt he­lyezte kilátásba a tajvani ügy megoldására. A Közel-Kelet­ről szólva az NISS jelentése ta­nácstalan. Felsorolja a prob­lémákat, majd megállapítja: amerikai nyomásra újrakez­dődhet a párbeszéd, de ko­moly képzelőerő szükséges a bizalom helyreállításához. A jelentés konklúziója: po­litikai és katonai vezetők me­gint egy évet vesztegettek el az elmélet és a gyakorlat össze­hangolására. MTI 2000. október 20., péntek Al Gore lehengerlő támadása Az Egyesült Államok egész­séges gazdasági fejlődése és jövője forog kockán az elnök­­választásokon - jelentette ki tegnap Al Gore alelnök, a de­mokraták jelöltje. George W. Bush republikánus elnökje­lölt egyelőre egy ponttal ve­zet, de ez a „döntetlen” a je­lekből ítélve egyre inkább Gore-nak kedvez. MH-összeállítás Al Gore, bár főleg erkölcsi ér­telemben igyekszik magát leválasztatni Bill Clintonról, kampányának középpontjába mégis a prosperitást állította. A Columbia egyetemen el­mondott beszédében is fel­idézte a vezérelvet, amely sze­rint csak a gazdaság, a jólét számít. Gore szerint ha az amerikaiak Busht választják, akkor az ország páratlanul tartós gazdasági fejlődését te­szik kockára. Gore szerint a középosztá­lyon és annak jólétén nyugszik az Egyesült Államok ereje, becsülendő értékrendje. Nem titkolta: mostani beszéde az, amelyre a kampány utolsó he­­teit-napjait is építeni fogja. A középosztály, a gazdaság - ez a nyerő formula meg a szakértelem, amellyel ő - Bush kormányzóval szemben - rendelkezik. A Reuters/MSNBC közvé­lemény-kutatás tegnapi adatai szerint ugyan Bush egy száza­lékponttal - 45:44 arányban - megelőzi Gore-t, de a hibaha­táron belüli döntetlen több mint tíz napja jellemző a küz­delemre. Ez annak is a jele, hogy az átlagamerikai nem akar mindenáron változást. A bizonytalan szavazók ará­nya 8-10 százalék között mo­zog, szakértők szerint ők dön­tenek majd, bár a végered­mény szoros lesz. AMERIKA VÁLASZT I 1 Az MKB a 2000. október 24-től induló betétek, ill. az MKB Európa Kötvény A, B, C sorozatának kamatait évi 1%-kal emeli. Betétösszeg 1-3 hónapos lekötés esetén 100 ezer-1 millió Ft_____________9,50%_____ 1-3 millió Ft____________________9,75%______ Betétösszeg 1-2 hónapos lekötés esetén 500 ezer-50 millió Ft____________9,75%______ 50 millió Ft és felette___________10,00%______ Elnevezés futamidő kamatláb A sorozat________91 nap_______10,50%______ B sorozat_______182 nap_______10,25%______ C sorozat______365 nap_______10,00%______ Bővebb információ: 06 1 373 3333 vagy www.mkb.hu 1950­­ mKb •2000 Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

Next