Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-31 / 26. szám
HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK 2001. január 31., szerda 34. évfolyam, 26. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 84 forint E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet cím: www.magyarhirlap.hu/ 9770133190039" Mill SZÁMUNK tartalmából Az amerikai jegybank szerepét is betöltő Fed mai kamatdöntésére vár a piac, emiatt bizonytalanság jellemezte tegnap a Budapesti Értéktőzsdét. A BUX egész napos hullámzás után végül 52,40 pontos emelkedéssel, 8080,94 ponton fejezte be a kereskedést. A forgalom ismét csekély volt, a vezető papírok, a továbbra is gyengélkedő Richtert és a Molt leszámítva, jól szerepeltek. 10. oldal Borisz Jelcint kórházban kezelik A volt orosz elnököt sürgősen a Kreml központi kórházába szállították akut vírusfertőzés gyanújával. Borisz Jelcin holnap lesz hetvenéves, így születésnapját minden bizonnyal a kórházban fogják megünnepelni. A vírus magas lázzal jár, ezért a beteget néhány napra biztosan megfigyelés alatt tartják. 2. oldal Összeomlás szélén a marhahúspiac Európában az összeomlás szélére sodródott a marhahúspiac a naponta kirobbanó állat-egészségügyi botrányok miatt. Az uniós agrárminiszterek jelentést kérnek minden, az unióba marhát exportáló országtól az aktuális helyzetről. 3. oldal Demszky Gábor kérdései Orbán Viktorhoz A kormányt, a Fideszt és az MSZP-t bírálta tegnapi országértékelőjében Demszky Gábor. Az SZDSZ elnöke a Thália Színházban azt mondta, hogy a legnagyobb ellenzéki és kormánypárt a kétpártrendszer kiépítésére törekszik. Az eseményen nem vettek részt a szabaddemokraták eddigi elnökei, Pető Iván, Kuncze Gábor és Magyar Bálint. Demszky Gábor tíz kérdést intézett Orbán Viktorhoz. 4. oldal Kampányt folytatnak a depresszió ellen A felnőtt nők nyolc, a férfiak hat százaléka súlyosan depressziós Magyarországon, de a lakosság 15 százaléka életében legalább egyszer átesik ezen a betegségen. Két pszichiátriai társaság ezen a héten társadalmi célú kampányt indított a depresszió felismerése érdekében. 5. oldal Hullámok hátán Záróár: 8080,94 Ráfizetnek az olimpiai érmesek Az új sporttörvény alapján jelentős mértékben csökken az a járadék, amelyet a harmincöt év feletti olimpiai érmesek kapnak. Az összeget a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, a bérből és fizetésből élők előző évi nominálkeresete alapján állapítják meg. Csakhogy az eddigi bruttó helyett a nettó összeget kell figyelembe venni. 16. oldal Felbecsülhetetlen károk Indiában Indiában egyelőre fel sem lehet mérni a földrengés okozta károkat - állítja a legnagyobb indiai üzleti szervezet. Tegnap már a magyarok is kimentettek egy túlélőt a romok alól, hétfőn pedig két csecsemőt sikerült biztonságba helyezni. Az indiai védelmi miniszter azt sem tartja kizártnak, hogy százezernél több áldozatot követelt a katasztrófa. 15. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Dunántúl Budapest É-Magyaro. ///// III 1 Havas eső, majd hó lesz 3 fok |^ Havazás, hófúvások 0 fok /A &&& Ismétlődő havazás 1fok Borús idő havazással 0 fok Népszámlálás név és cím nélkül Az etnikai és a vallási hovatartozásról önkéntes a válaszadás Holnap országszerte megkezdődik a népszámlálás. Negyvenötezer, igazolvánnyal ellátott kérdezőbiztos a nemzetközi gyakorlatban is példa nélküli módon az összeírtak nevének és ennének feltüntetése nélkül gyűjti az adatokat A legkorábbi részeredmények júniusban, a végső összesítés pedig jövő nyáron lát napvilágot. Locsmándi Andrea A népszámlálás három héten át tart, s a személyes adatok védelmét szolgálja, hogy a kérdőíven sem a nevet, sem az összeírás helyének részletes címét nem kell feltüntetni. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke elmondta: miután Majtényi László adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmében kérte, hogy ne tüntessék fel az összeírtak pontos nevét és címét, a KSH utasította a számlálóbiztosokat, hogy hagyják üresen a kérdőíveken az utca, a házszám rovatokat. Negyvenötezer, igazolvánnyal rendelkező számlálóbiztos keresi fel az otthonokat. A feltett kérdésekre a válaszadás kötelező, ám az úgynevezett „érzékeny” kategóriákban a felelet önkéntes. A megkérdezett döntheti el, hogy nyilatkozik-e vallásáról, nemzetiségéről, esetleges fogyatékosságáról. Már 130 éve gyakorlat, hogy a népszámlálás az egyes személyek, családok, háztartások adatainak összegyűjtésén kívül a lakások teljes körű összeírását is jelenti. Ahhoz, hogy a lakáshelyzetről és a lakásvagyonról nemzetközi szinten is összehasonlítható kép alakulhasson ki, olyan kérdésekre is szükség van, hogy a megkérdezettek milyen típusú lakóegységben élnek, annak milyenek a tulajdoni viszonyai, mekkora, milyen helyiségei vannak, továbbá milyen a komfortfokozata. Folytatás az 5. oldalon A kérdezőbiztosok nélkül is ki lehet tölteni az íveket FOTÓ: PÉLYI NÓRA Bizonytalan a határozathozatal időpontja Alkotmánybírák vizsgálják az üzletrésztörvényt Az Alkotmánybíróság (AB) megkezdte a szövetkezetiüzletrész-törvény vizsgálatát. Az Alkotmánybírósághoz nyolc beadvány érkezett ebben az ügyben - tudta meg lapunk Pálffy Ilonától. A tárgyalást még nem tűzték ki, a határozathozatal időpontja bizonytalan. MH-Információ/Kulcsár Anna Az Alkotmánybíróság hozzálátott a sokak által vitatott szövetkezeti üzletrésztörvény vizsgálatához. Az első indítványokat január 10-e körül kapta meg a testület. A bíróság elnöke azonnal átadta az ügyet az előadóbírónak, aki megkezdte a szakmai kérdések elemzését. Bár a jelenlegi indítványozók közül a törvény szerint senki sem kérhet soron kívüli ügyintézést, mégis nekiláttak az üzletrésztörvény felülvizsgálatának. Ha a parlament már elfogadta volna az Alkotmánybíróságról szóló új jogszabályt, a testület most felfüggeszthetné az üzletrésztörvény végrehajtását, hogy az új paragrafusok az ügy lezárásáig ne teremtsenek kész helyzetet. Az elképzelés Németh Jánosnak, az AB elnökének javaslatára került bele az Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezetébe. A javaslatból azonban máig sem lett törvény, mivel az MSZP nem támogatta azt. Értesülésünk szerint az AB jogköréről szóló új alkotmányos rendelkezések ez év júniusában kerülhetnek az Országgyűlés elé. Kérdésünkre Vastagh Pál képviselő úgy nyilatkozott: tavaly, a törvénytervezet elkészítésekor még nem lehetett tudni, hogy ilyen jogalkotási anomália áll elő, s gyors ütemben sort kerítenek például a külső üzletrészek kiadására. A képviselő emlékeztetett rá: a politikai klíma olyan volt, hogy a frakció csak a legszükségesebbnek ítélt kétharmados törvények elfogadását támogatta. Ráadásul az MSZP az alkotmánybírósági törvény több megoldását nem látta megfelelőnek, így nem támogatta azt, hogy az AB elnökét a parlament válassza meg. Németh János javaslata fontos eszköze lehet az alkotmány védelmének - vélte a képviselő. Különösen a gazdasági ügyekben van ez így, hiszen a lezárt jogviszonyokat utólag nem lehet megbolygatni. További résztelek a 3. oldalon Február 13-án ismét gyülekeznek a hungaristák Rendőrségi engedéllyel demonstrálnak a Batthyány téren MH-információ/Haszán Zoltán A „magyar-német szövetséges haderő hős cselekedeteire” emlékező gyűlést szervez a Magyar Nemzeti Szabadság Párt február 13-ára a fővárosba, majd túrára indulnak az országban. A Vándorsólymok elnevezésű rendezvényre külföldről is várnak szélsőjobboldali fiatalokat. - A hungaristák már megkapták az engedélyt a rendőrségtől a Batthyány térre összehívott rendezvényükre - állítja lapunknak a tevékenységét átmenetileg felfüggesztett Hungarista Mozgalom Hírszolgálat vezetője, aki meghívót kapott a szervezőktől. Az 1999-ben nagy felháborodást kiváltó budavári menetelés ezúttal elmarad ugyan, de a résztvevők Vándorsólymoknak nevezett emléktúrát készítenek elő az országban. A tervezett helyszínek - Szekszárd, Győr és Pákozd - rendőri szervei nem tudnak a tervezett megmozdulásról, amelyre Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Erdélyből is várnak résztvevőket. Folytatás a 4. oldalon A kormány nem akar beavatkozni a BC-ügybe Nem avatkozott be tevőlegesen a magyar kormány a BorsodChem-ügybe. Ugyanakkor felvetődött a gyanú, hogy a cég felvásárlása során pénzmosás történt - legalábbis erre utalt a tegnapi kormányülés után Borókai Gábor, aki bejelentette: nem hozzák létre a Nemzeti Egészség Kht.-t. Daróczi Dávid Nem tárt fel törvénysértést a BorsodChem felvásárlásának körülményeit vizsgáló Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - közölte a kormány tegnapi ülése után Borókai Gábor. A kormányszóvivő szerint ugyanakkor felvetődhet a gyanú, hogy pénzmosás történt a tranzakciók során. Közölte továbbá, hogy a CIB Bankot - amely ellen várhatóan ma nyújt be keresetlevelet a felügyelet a Fővárosi Bíróságnak - tisztességtelen piaci magatartással vádolják. Borókai Gábor elmondta, hogy a kabinet tegnap foglalkozott a kazincbarcikai cég körül kialakult helyzettel, s ennek részeként meghallgatta Szász Károlynak, a hatóság elnökének tájékoztatóját is. Abból pedig kiderült, hogy néhány - a tájékoztatón közelebbről meg nem nevezett - cég sokkal nagyobb összegeket mozgatott meg a tranzakciók során, mint amekkora tőkéjük nekik maguknak van. Ez alapján vetődhet fel a pénzmosás gyanúja. A kormányzat nem hozott érdemi intézkedést az ügyben. Viszont úgy ítélte meg, hogy erősíteni kell a PSZÁF tevékenységét, és szélesíteni kell annak eszköztárát. Borókai Gábor hangsúlyozta: az ügyben nem játszott szerepet az érintett befektetők nemzetisége. A vizsgálatot folytató felügyelet célja az, hogy biztosítsa a piac átláthatóságát és tisztaságát, illetve védje a kisbefektetők jogait. A BC körül az után támadt vihar, hogy tavaly ősszel külföldi befektetők - köztük az orosz Gazprom-csoport tagjai - a cég részvényeinek felvásárlásába kezdtek. A BC január 24-ei közgyűlésén bizonyossá vált: már többségi részesedést szereztek, majd több személyt lecseréltek a társaság vezetőtestületeiben. Korábban felvetődött a gyanú: a különböző befektetői csoportok mögött ugyanaz a társaság áll. Eddig nem került nyilvánosságra olyan bizonyíték, amely ezt a gyanút igazolta volna. Bővebben a kormányülésről a 3. oldalon Tornyokból figyelik az éter kalózait A Hírközlési Főfelügyelet pásztázza a frekvenciákat Frekvenciafigyelő rendszerrel lépne fel az éteri kalózkodás ellen a Hírközlési Főfelügyelet. Tíz torony felépítését tervezik az országban, amelyek a nap huszonnégy órájában figyelik majd az éter hullámait, és a rögzítik az engedély nélküli vagy szabálytalanul frekvenciát használókat. MH információ/Vajta Zoltán A Hírközlési Főfelügyelet (Híf) azt tervezi, hogy huszonnégy órán át figyeli és rögzíti az éter kalózainak akcióit. Ezt országos rendszer vizsgálja majd. Az ehhez szükséges tíz torony és a hozzá tartozó hálózat kiépítése több százmillió forintba kerül, és 2002 végéig kell befejeznie a Hifnek egy korábbi kormánydöntés értelmében. Tomka Péter, a Hírközlési Főfelügyelet mérésügyi igazgatója lapunknak elmondta: elsősorban azért van szükség a figyelőhálózatra, hogy a szűkös lehetőségeken belül minél többen használhassák a frekvenciákat. Ezért szűrik ki az engedély nélküli vagy a szabályokat megszegő rádióamatőröket is. Tilos például magánbeszélgetéssel lefoglalni a frekvenciát, százezer forint büntetést is kiszabhatnak a tereferélő rádióamatőrre. Ha felépül a figyelőhálózat, nem menekülhetnek a felelősségre vonás elől azok a rádiósok sem, akik akár csak néhány percig is az éterben trágárkodnak, mivel a hálózat minden jelet rögzít. Jelenleg évente alig 10-20 szabályszegő rádióst fülelnek le. A Hírközlési Főfelügyelet abban bízik, hogy az állandó mérés elrettenti majd a garázdálkodókat. Egyelőre kérdéses, hol épülhet fel a Budapestet és környékét figyelő torony. A több mint egy évtizede kiválasztott XVI. kerületi helyszínről ugyanis - a lakossági tiltakozás hatására - valószínűleg kivonul a Híf. További részletek az 5. oldalon . x mm www.napi.hu napindító Gazdasági hírek. Azonnal.