Magyar Hírlap, 2001. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-28 / 123. szám
8 MAGYAR HÍRLAP • 2001. május 28., hétfő HÁTTÉR - KÜLFÖLD Egyelőre nehéz megjósolni, hozhatnak-e áttörést valamilyen kérdésben az e heti budapesti NATO-tanácskozások A találkozót már a helyszín is különlegessé teheti Elvileg rutinjellegű találkozó, a helyszínt, az időpontot és a napirendet nézve azonban jelképértékű az esetleges eredmény függvényében talán fontos állomás az Észak-atlanti Szerződés Szövetsége életében, így vélekedik a NATO, illetve a partner országok külügyminiszteri szintű budapesti találkozóiról az atlanti szervezet szóvivője, illetve a szövetségnél Magyarországot képviselő Herman János nagykövet. Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a holnap kezdődő kétnapos tanácskozássorozaton több kérdésben is éles vita alakuljon ki. A NATO külügyminiszterei első ízben tartják soros tanácskozásukat a Varsói Szerződés egyik volt tagállamának fővárosában, s ez jelképértékű - magyarázta Herman János, miért nem intézhető el egy „nincs benne semmi különös” tartamú legyintéssel az atlanti szervezet holnap Budapesten kezdődő tanácskozása. A diplomáciai vezetők ugyanis valóban évente kétszer találkoznak egyszer valamely tagállam fővárosában, majd Brüsszelben -, azaz a megbeszélés ilyen értelemben rutinjellegűnek mondható. Most azonban - erősítette meg a NATO-nagykövet, illetve Yves Brodeur, a szövetség szóvivője - több üzenetről is szó esik. Ezekhez kötődik például Budapest közelsége a Balkánhoz, márpedig a megbeszélések fő témái közé tartoznak a délszláv térségben tapasztalható változások, illetve az ottani konfliktusok. E kérdések közül is nyilvánvalóan különös hangsúlyt kapnak majd a szélsőséges albán gerillákhoz kapcsolódó események, a macedóniai helyzet, illetve a szerb erők engedélyezett bevonulása az ország déli részén lévő ütközőzónába. (A tanácskozássorozat második napján, a partnerországokkal folytatandó eszmecserén meghívottként jelen lesz a jugoszláv diplomácia első embere is.) Lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők szerint vita várható a tagok között például a Macedónia esetében alkalmazandó taktikáról. Mint ismeretes, nemrég az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) párbeszédet javasolt az albán szélsőségesekkel, ez azonban nem aratott osztatlan sikert a NATO-országok fővárosaiban. A többség ugyanis inkább azzal ért egyet, hogy az észak-atlanti szervezetnek a mérsékelt szkopjei erőket kell támogatnia, fel kell sorakoznia a megalakult egységkormány mellett. Érdekes kérdésnek ígérkezik ugyanakkor az, hogy milyen szerepet vállaljon a konfliktus rendezésében a KFOR. Hiszen a nemzetközi erő mandátuma csak Koszovó területére terjed ki, ami azt jelenti, hogy a tetovói térségében nem avatkozhat be. Koszovó várhatóan más környezetben is szóba kerül majd. A jugoszláv tartományban ugyanis novemberben tartanak választásokat, amelyek nyomán immár legitim szervek állnak majd fel. Ebben az esetben azonban - vélik a szakértők - a NATO-nak feltétlen óvatossággal kell majd lépnie, hiszen egy elhibázott döntés nyilvánvalóan akaratlanul is elviheti valamely irányban a tartomány sorsának kérdését. A délszláv kérdéskörnek része lesz még Bosznia-Hercegovina is, ahol az utóbbi időben ismét kedvezőtlen fejlemények következtek be. Emlékezetes, hogy a horvát nacionalista erők az elszakadást fontolgatják, ezért minden bizonnyal megerősítik az üzenetet: a NATO nem engedélyez semmiféle olyan akciót, ami a daytoni megállapodás felrúgására utal. A budapesti tanácskozás jelentőségéről szólva Hermái® Járros kiemelte azt is, hogy júniusban a szövetség állam- és kormányfői soron kívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben. Azaz - jegyezte meg a nagykövet - a mostani már a brüsszeli eszmecserét is előkészíti, ami ugyancsak növelheti a súlyát. Ezt látszik erősíteni az is, hogy Budapesten emelkedik miniszteri szintre az a konzultáció, amelyet az Egyesült Államok folytat - többek között - európai partnereivel az amerikai nemzeti rakétavédelmi programról (NMD). Mint emlékezetes, néhány hete egy washingtoni küldöttség már tájékoztatta a NATO brüsszeli nagyköveti tanácsát a Bush-adminisztráció elképzeléseiről, a külügyminiszterek azonban első ízben vitatják meg széles körben ezt a kérdés. Kétségtelen, tette hozzá Herman, hogy az első egyeztetések óta túl rövid idő telt el, így következtetések levonásáról még nagyon korai volna beszélni. Budapest tehát inkább egy fontos lépcsőfok lehet ebben a kérdésben. Erre számítanak amúgy az elemzők is, akik szerint a magyar fővárosban még odáig sem érhetnek el, hogy az NMD megvalósításának technikai részleteiről folytassanak érdemi tárgyalást. Sokkal fontosabb kérdés lesz ennél annak meghatározása, hogy ki és mit is ért pontosan olyan veszélyek alatt, amelyekkel szemben a rakétavédelmi programra szükség lesz. Az NMD amúgy központi témája lesz Colin Powell amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter budapesti megbeszélésének. A NATO- orosz tanács ülésére a magyar fővárosba érkező orosz diplomáciai vezető ugyanis különmegbeszélést is folytat amerikai partnerével, hogy előkészítsék a június 16-ára tervezett ljubljanai Bush-Putyin-találkozót. Ami egyébként a budapesti NATO -orosz, illetve az ugyancsak tervezett NATO-ukrán egyeztetéseket illeti, Herman János úgy vélte, itt különösebben megdöbbentő fejlemények nem várhatók. „Mindkét tanácskozás egy-egy folyamat része, ahol várhatóan megerősítik majd azt az irányt, amerre az utóbbi időben a kapcsolatok fejlődnek, így azután bármilyen meglepetés csakis negatív előjelű lehet, amit nyilván senki sem kíván” - jegyezte meg a magyar nagykövet. Érdekesebbnek ígérkezik a NATO és az Európai Unió miniszteri szintű egyeztetése. Ilyen jellegű tanácskozást ugyanis eddig még nem tartottak, így már önmagában a létrejötte is eredménynek számít. A két szervezet viszonyáról, illetve az önálló európai védelmi képességről decemberben már folytattak eszmecserét, az azonban több ponton nem vezetett sikerhez. Az azóta megtartott találkozókon viszont már felfedezhetőek a közeledés jelei, így mindkét szervezetben kiemelkedő fontosságúnak nevezték Javier Solana az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és a Lord Robertson NATO-főtitkár közös macedóniai közvetítési kísérletét. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy biztosra vehető érdemi előrelépést lehetne ígérni Budapestre - vélik a szakértők. Egyben emlékeztetnek rá, a legtöbb vita arról zajlik, mennyire vehetné igénybe az EU a NATO képességeit. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) szerdai ülésére a magyar fővárosba érkező országok közül néhány számára ugyan a legfontosabb kérdésnek számít, a találkozókon mégsem lesz központi kérdés a NATO további bővítése. Elindul ugyan a jövőre tervezett prágai csúcstalálkozó előkészítése, ám addig még meglehetősen sok idő van hátra, így érdemi vitára nem lehet számítani - mondta mindennek kapcsán Herman, nem mulasztva el azonban megemlíteni, hogy a helyszínválasztás e tekintetben is üzenetértékűnek mondható. Ezzel a nézettel értenek egyet a lapunknak nyilatkozó elemzők is, mondván: a budapesti eszmecseréken a szövetség azért nem mulasztja el megerősíteni elkötelezettségét a nyitott ajtók politikája, a további bővítés mellett. Várható ugyanakkor, hogy a kiszélesítést támogató Magyarország házigazdaként ugyancsak aláhúzza e téma fontosságát. Mint emlékezetes, a minap a Financial Times című lapban megjelent írásában Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott: „Budapesten a NATO-nak érdemi lépést kell tennie a további bővítés stratégiájának meghatározása felé”. Mindezeket összevetve, vélte Herman János, nehéz volna megjósolni, illetve megígérni, lesz olyan különösen fontos fejlemény, amiért a budapesti NATO-tanácskozás kiemelkedik majd a rutintalálkozók sorából. De az előkészítés még folyik, tette hozzá, mondván: plusz üzenetre esetleg a Balkán, az európai együttműködés, illetve a transzatlanti viszony kapcsán képzelhető el. Nagy Iván Zsolt, ZIPERNOVSZKY KORNÉL NATO- és európai uniós tagországok Európában Ausztria Azerbajdzsán W^.*T fti ' I Bulgária ~~'~T Észtország Fehérorszország Finnország | Grúzia Horvátország ‘*'*. Ili Írország Kazahsztán Kirgizisztán | MH Lettország | Litvánia ■| Macedónia Moldáviai köztársaság Oroszország | Örményország És Románia I Svájc I Svédország Ki Szlovákia | Szlovénia Tádzsikisztán Türkmenisztán * Ukrajna | Üzbegisztán * intézményesített kapcsolatokkal, a Mediterrán Párbeszéd tanácsában részt vevő országok nélkül Bulgária Magyarország Ciprus Málta i Csehország 'T Románia I Észtország Szlovákia , | Lengyelország Szlovénia Lettország IS|§: Törökország Litvánia I Zsúfolt napok Május 28., hétfő - A sorra érkező miniszterek kétoldalú megbeszéléseket tartanak. Május 29., kedd - Az Észak-atlanti Tanács (NAC) ülése - a NATO külügyminisztereinek találkozója. A NATO-Orosz Állandó Közös Tanács miniszteri ülése. Május 30., szerda - A NATO és az Európai Unió külügyminisztereinek találkozója. - Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülése a NATO- tagok és békepartnerségi programban részt vevő országok külügyminisztereinek találkozója. Vendégként részt vesz a jugoszláv diplomácia irányítója is. - A NATO-Ukrán Bizottság miniszteri ülése. Legkorábban a jövő tavaszig tisztítják meg Újvidéknél a Dunát Ozer György, az önkormányzat elnöke szerint új híd nélkül nem indulhat meg a hajózás sem Újvidék büntetésnek fogná fel, ha a Duna-meder megtisztításával párhuzamosan nem kezdenék meg a lebombázott Szabadság híd újjáépítését, e nélkül a hajózást akadályozó pontonhidat sem hajlandók elbontani - hangoztatja az MH- nak adott interjúban Ozer György, az újvidéki önkormányzat elnöke. - Az elmúlt napokban többféle információ jelent meg a Duna újvidéki szakaszának megtisztításával kapcsolatban. Mi az igazság, mikor kezdik el a medertisztítást? Hiszen már a pénzügyi tervek is körvonalazódtak. Ezt jelenleg senki sem tudja megmondani. A napokban a Duna-bizottság és az Európai Unió képviselői arról tárgyaltak a jugoszláv kormánnyal, hogy legkésőbb őszig meg kellene kezdeni a medertisztítási munkálatokat, és a hídroncsok eltávolítását. Ám konkrét szerződést még nem írtak alá. - Mi okozza a késést? - Többféle nézeteltérés merült fel, például a kivitelezőkkel kapcsolatban, hiszen sok az érdeklődő cég. Az újvidéki önkormányzat például azt szorgalmazza, hogy magyarországi cégek is kapcsolódjanak be a munkába, annál is inkább, mert már eddig is gyümölcsöző együttműködést folytattunk velük, és bizonyos hiteleket is kilátásba helyeztek. E tekintetben némi kollízióba kerültünk a szövetségi és a köztársasági kormánnyal, ők ugyanis nem veszik figyelembe ezeket a kapcsolatokat, és más úton haladnának. Az igaz, hogy a Duna mint nemzetközi vízi út, a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik, viszont a hidak még telekkönyvileg is a mi tulajdonunkat képezik. Mi a hidak újjáépítésében vagyunk közvetlenül érdekeltek. Számunkra elfogadhatatlan lenne, ha a medertisztítás előtt nem tisztáznánk, mikor fognak hozzá a Szabadság híd újjáépítéséhez. Még az sem baj, ha nem párhuzamosan kezdik meg a munkálatokat, de legalább a pontos dátumot foglalják szerződésbe! - A külföldi finanszírozóknak nyilván csak a folyó hajózhatóságának helyreállításához fűződik érdekük, és nem érdeklik őket az újvidékiek hídgondjai... - Úgy gondolom, hogy igazságtalan ez a közömbösség velünk szemben, hiszen a Milosevic-rezsimben tíz éven át Újvidék volt a legellenzékibb város az országban. Itt sorozatban az ellenzék győzött a választásokon. Hogy a bombázások idején mégis milyen stratégiai célok vezérelték a NATO-t, amikor lerombolta mind a három hidunkat, ezt valószínűleg sohasem fogjuk megtudni. Ha csak a hajóutat tennék szabaddá és nem kezdenék meg a Szabadság híd újjáépítését, ezt nagy átejtésnek, sőt, büntetésnek venné az önkormányzat, de a polgárok is. Különben a Duna-bizottság szilárdan megígérte, hogy legalább egy hidat újjáépítenek. Azután legutóbb képviselőjük azzal rukkolt ki, hogy a hídépítésre egyelőre nincs pénz. - Mivel fognak nyomatékot adni követelésüknek? - Ha nem kapunk konkrét ígéretet, nem fogjuk elbontani az uszályokra épült pontonhidat, és így megakadályozzuk a hajózást. Ezt valószínűleg nem fogadják majd rokonszenvvel a Dunamenti országokban, mivel eddig is rengeteget veszítettek azzal, hogy a Duna két éve nem hajózható. De attól tartunk, hogy a hajózás megindulása után egyszerűen megfeledkeznek majd a hídra vonatkozó ígéretekről, és belátható időn belül nem lesz rendes átkelőnk. Mi pedig gazdaságilag tönkrementünk, nekünk nincs pénzünk arra, hogy önerőből építsük újjá hidainkat, amelyeknek lebombázására semmi okot sem adtunk. - Tehát addig marad a hajóutat keresztező ponton, amíg nem kapnak ígéretet a Szabadság híd újjáépítésére? - A leghatározottabban kiállunk emellett. Az igaz, hogy végső soron a belgrádi kormány dönt a medertisztítás megkezdéséről, ám nekik is tekintettel kell lenniük az itteni választók érdekeire. Nem hiszem, hogy ujjat húznának az újvidékiekkel. - Mekkora összegre van szükség a munkálatokhoz? - Mindkét híd - tehát a Szabadság híd és a vasúti betonhíd - kiemelése nagyjából 25 millió euróba kerül. A Szabadság hidat további 30 millió euróból lehetne újjáépíteni, mindössze húsz hónap alatt. Tehát összesen mintegy ötvenmillió euróról van szó, ami nem több, mint a külföldi hajózási vállalatok félévi vesztesége! Mi azt szorgalmazzuk, hogy a Szabadság híd elemeit egészben emeljék ki, amit a Ganz-Mávag - ez a cég volt a fő kivitelező az igen korszerű Szabadság híd építésénél - el tudna végezni, hiszen rendelkezik megfelelő, nagy kapacitású hajódarukkal, és igen jó kapcsolatai vannak a jugoszláv Mostogradnja céggel is. - Mi lehet a külföldiek vonakodásának hátterében? - Valószínűleg az Európai Unión belüli gazdasági érdekek. Olyan elképzelésekről is hallottunk ugyanis, hogy a Szabadság híd elemeit szét kellene robbantani, és teljesen új hidat építeni. Ez olyan valakiknek az érdeke, akik tudtunkkal befolyással bírnak a Duna-bizottságban is. Ezzel magyarázható az a bejelentés, hogy csak a medertisztításra van pénz. _ Jelenleg van ugyan három átkelő Újvidéknél, de ez nyilvánvalóan nem elég egy háromszázezer lakosú városnak. A háromszázezerből hatvanezer a szerémségi oldalon él, és java részük átjár dolgozni vagy iskolába a másik partra. Vagyis összesen negyvenötezer ember, tizenhétezer jármű kel át naponta. A jobb parton egyetlen középiskola sincs. Meg kell csak nézni csúcsforgalom idején, hogy micsoda dugók keletkeznek a meglevő szűk hidak előtt! Az újjáépített vashíd Újvidék és Pétervárad centrumát köti össze, a buszok, kamionok a középkori városrész szűk sikátorain át araszolnak. Ha szétszednénk a pontont, még tragikusabb lenne a közlekedési helyzet. Az már környezeti katasztrófát okozna. Az ideiglenes vasúti-közúti híd csak akkor használható, ha nem halad szerelvény a síneken. - A mederkotrást a fel nem robbant bombák is nehezítik. Mennyi lehet a folyó fenekén? - A Szabadság hidat mindössze két, precízen célba találó rakétával döntöttek a Dunába, úgyhogy itt nem lehet sok bomba a vízben. Viszont a betonból épült vasúti hídkolosszust napokon át támadták, míg végre sikerült megsemmisíteni. Saját szememmel is láttam, hogy több lövedék is célt tévesztett, és a Dunába esett. Itt bizonyára nem lesz veszélytelen a medertisztítás. - Akkor végül is mikorra remélhető a hajózás helyreállítása? - Legfeljebb tavaszra, de csak akkor, ha ősszel megkezdik a roncsok kiemelését, és Újvidék ígéretet kap legnagyobb hídjának az újjáépítésére. J. Garai Béla Újvidék