Magyar Hírlap, 2001. október (34. évfolyam, 242-254. szám)
2001-10-17 / 243. szám
4 Magyar Hírlap Jövő héten ül össze a Máért (MH) Október 25-26-án tanácskozik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) - értesült az MTI. Lapunk kérdésére a külügyi szóvivő pontos dátumot egyelőre nem mondott, mindössze annyit erősített meg: az ülést a jövő hét közepére hívták össze. E hét péntekén egyébként ismét Budapesten tart ülést a román-magyar kisebbségi vegyesbizottság, ahol elfogadják a kormányok elé terjesztendő ajánlásokat is, ami eddig két alkalommal elmaradt. Vádolják az özvegyet (MTI) Letartóztatási parancsot adott ki tegnap Imelda Marcos volt „first lady” ellen a Fülöpszigetek egyik bírósága. A vád: korrupció. A vádirat szerint Ferdinand Marcos egykori diktátorelnök felesége alapítványok álcája alatt tartja svájci bankokban tisztességtelenül szerzett vagyonát. Egyes értesülések szerint a család vagyona eléri a 13 milliárd dollárt. A 72 éves vádlott tagadja, hogy ő és családja törvénytelenül halmozott volna fel vagyont elhunyt férje, Ferdinand Marcos húszéves uralma alatt. Az érvelés szerint a volt diktátor már akkor is gazdag ember volt, amikor hatalomra került. Imelda Marcos ügyvédje jelezte: védence kész óvadékot fizetni, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást. A bíróság 120 ezer pezó (2310 USA dollár) óvadékot határozott meg. A Marcos házaspárt 1986 februárjában békés forradalom fosztotta meg a hatalomtól. Hawaiin telepedtek le, ahol Ferdinand három évre rá meghalt. Csáky elégedetlen (MTI) Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese a kabinet oktatási miniszterének szóló levelében elégedetlenségének adott hangot: helyteleníti, hogy a nyitrai székhelyű Konstantin Egyetem vezetése semmibe veszi a kormány önálló magyar egyetemi kar létrehozását szorgalmazó ajánlását. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) évek óta tesz eredménytelen erőfeszítéseket a szlovákiai magyar iskolák pedagógus-utánpótlásának megoldása érdekében. A szlovák partnerekben azonban még csak arra sem mutatkozik elég hajlandóság, hogy legalább a rendszerváltozás előtti a jelenleginél kedvezőbb szintre állítaná vissza a szlovákiai magyar pedagógusképzésben tapasztalható állapotokat. KÜLFÖLD Ariel Saron: halott az oslói megállapodás Arafat európai lobbikörúton Egy nappal Tony Blair brit miniszterelnök után Wim Kok holland kormányfő is csatlakozott azokhoz a politikai vezetőkhöz, akik támogatják egy palesztin állam létrehozásának gondolatát. Oslo halott - jelentette ki tegnap az izraeli kormányfő, aki azonban kész elfogadni a palesztin államot. MH-összeállítások tegnap Hágában egy sebtében összehívott, Jasszer Arafat palesztin elnökkel közös sajtótájékoztatón kijelentette: Európának és az Egyesült Államoknak továbbra is nyomást kell gyakorolnia minden érintett félre, hogy felújítsák a közel-keleti tárgyalásokat. „Mindenképpen szükség van a tartós békére, és ez csak akkor lehetséges, ha létrejön egy megbízható palesztin állam, amely garantálja a teljes biztonságot, és nem jelent veszélyt az izraeli népre” - mondta a holland miniszterelnök. Arafat az elmúlt napokban azzal a kéréssel fordult több nyugati kormányhoz, hogy szorgalmazzák az új izraeli-palesztin tárgyalásokat, és így érjék el, hogy az arab és más iszlám országok támogassák az Egyesült Államoknak az afganisztáni tálibok és az al-Keida terrorhálózat elleni katonai hadműveleteit. Izrael csak akkor hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha teljesen megszűnnek a felek óta tavaly szeptember óta tartó erőszakos cselekmények. A zsidó telepesek legfontosabb szervezete tiltakozó megmozdulást szervez Ariel Saron izraeli miniszterelnök ellen a palesztinoknak tett engedményei miatt, miközben Saron „holtnak nyilvánította” a palesztin autonómiáról kötött oslói megállapodást. Benny Kasriel, a zsidó telepesek tanácsának vezetője az izraeli rádiónak nyilatkozva elsősorban azt vetette a kormányfő szemére, hogy az izraeli katonák hétfőre virradóra kivonultak a hónap elején megszállt palesztin településekről. Véleménye szerint ez az erőszakos cselekmények és a terrorista akciók növekedéséhez vezet. Kasriel azt is közölte, hogy október 22-ére, hétfőre a nemzeti egységkormány elleni tüntetést hirdettek meg Jeruzsálembe. Saron hétfőn a parlamentben védelmébe vette az intézkedést, amely miatt kilépett a kormánykoalícióból két szélsőjobboldali párt, és ezzel a kormányzó pártok nyolc képviselőt vesztettek. A kormány két szélsőjobboldali tagja Avigdor Lieberman és Rehavam Zeévi lemondott miniszteri posztjáról. A nemzeti egységkormány így is 76 mandátummal rendelkezik a 120 fős törvényhozásban. Az izraeli miniszterelnök saját pártja, a Likud parlamenti csoportjának zárt ülésén úgy fogalmazott, hogy az 1993-ban Oslóban született izraeli-palesztin megállapodás a palesztin területek autonómiájáról „halott”. A Maariv című újság keddi számában idézi a miniszterelnököt, aki kijelentette: kész elfogadni egy palesztin államot, amely általános rendezés keretében jönne létre, és nem fenyegetné Izrael állam létét. Saron szerint a megszülető megállapodás értelmében Izraelnek továbbra is ellenőriznie kellene az ország határait. Arafat és Wim Kok: Egyetértés a palesztin állam ügyében Katasztrófaelhárítók tanácskoztak Közös nyilatkozatot írt alá az együttműködés hatékonyságának javításáról a Visegrádi Négyek - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, valamint Ausztria és Szlovénia katasztrófavédelmi vezetője. Az eszmecserén a katasztrófavédelmi együttműködés fejlesztéséről esett szó Fotó: Pélyi Nóra Még érvényes a magyar-afgán barátsági szerződés Folytatás az 1. oldalról Jelenleg azt vizsgálják, milyen alapon lenne, a legcélszerűbb megszüntetni a megállapodást. Adott például az egyoldalú felmondás lehetősége, ám mint megtudtuk, a diplomáciában ez feltűnést keltő lépés, így nem szívesen választják ezt az utat. (Az egyoldalú felmondásnak több alapja lehetne: az érdekmúlás, a körülmények alapvető megváltozása, illetve a tálibok által a terrorizmusnak nyújtott támogatás). Nem zárható ki tehát az sem, hogy Magyarország a kormányhatározat elfogadása után kivár, és a tálib rendszer esetleges bukása után megvizsgálja, milyen megállapodást írhat alá egy új kabuli vezetéssel. Magyarország egyébként még a szovjet hadsereg kivonulása után szüntette meg kabuli külképviseletét, ezek után a külügyi források szerint annak nincs különösebb jelentősége, hogy a diplomáciai viszonyt hivatalos formában nem szüntették meg. Mint ismeretes, Budapest nem ismeri el a jelenlegi kabuli vezetést. (A tálibok kormányzatát három ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Pakisztán ismerték el, az utóbbi hetekben pedig az első kettő is visszakozott.) Valki László nemzetközi jogász szerint az idejétmúlt szerződéseknél a gyakorlatban többnyire megvárják, amíg a szerződés magától egyszerűen „elhal”, külön diplomáciai lépéseket általában nem tesznek az egyezmények megszüntetésére. Egy adott országban ugyanakkor a politikai változások nem feltétlenül járnak azzal, hogy az új rendszer fellépésével érvényüket vesztenék a nemzetközi szerződések. Az úgynevezett univerzális nemzetközi szerződések, valamint a két- vagy többoldalú határszerződések minden országra érvényben maradnak, de általában illik tiszteletben tartani a barátsági és együttműködési szerződéseket is. A nemzetközi kapcsolatokban általában csak súlyos szerződésszegés esetén bontanak fel nemzetközi egyezményeket. Az ENSZ BT Magyarországra is vonatkozó két kötelező határozata szerint a tálib rendszer súlyos jogsértéseket követett el, ez hivatkozási alap lehet, ha a magyar diplomácia történetesen a magyar-afgán barátsági és együttműködési szerződést szeretné megszüntetni. Egyoldalú megszüntetés mellett elméletileg a Hágai Nemzetközi Jogi Bíróság elé is lehet vinni az adott nemzetközi egyezmény ügyét, de ennek ebben az esetben semmi értelme se lenne, mivel a dokumentumnak nincs gyakorlati jelentősége. ÉSZK 2001. október 17., szerda Sztrájk Szerbiában /M a› 1 Szerbiában félmillió dolgozó lépett sztrájkba a munkaügyi törvénytervezet visszavonását követelve. MH-Újvidék / J.Garai Béla A szakszervezeti szövetség tegnap általános sztrájkot hirdetett Szerbiában, mivel nem tudták rávenni a Djindjic-kormányt, hogy vonja vissza a törvényhozás elé terjesztett új munkaügyi jogszabályt. Reggel nyolckor az üzemek többségében leállt a munka, egyes városokban az utcákra vonultak a munkások. A szakszervezetiek a munkáltatók jogainak kibővítését kifogásolják, és azt, hogy az új jogszabály nem teszi kötelezővé a kollektív szerződések megkötését. A sztrájkbizottság szerint mintegy félmillió ember vett részt a tiltakozások különböző formáiban. Szerdára tömeges utcai felvonulásokat jelentettek be. A kormány azzal vádolja a szakszervezeti vezetőket, hogy manipulálnak a dolgozókkal, mivel a törvény megszünteti ötvenezer szindikalista funkcionárius állását. Zoran Djindjic kijelentette, hogy nem engednek a zsarolásnak, és nem vonják vissza a dokumentumot, mert annak célja minél kedvezőbb feltételek megteremtése a külföldi tőkebefektetések számára. Belgrádban is kitört az anthraxláz, a katonai akadémián elvégzett alapos vizsgálat azonban kiderítette, hogy nem tartalmaz veszélyes baktériumokat az a fehér por, amelyet egy belvárosi címre feladott levélben találtak. Az EU Afganisztánról A tálibok kormányzásának felszámolása után Afganisztánban olyan nemzetközi közigazgatási és biztonsági jelenlétet kell teremteni, amelyet az ENSZ irányít - ezt a tervet fogják ma megvitatni az Európai Unió külügyminiszterei Luxemburgban. Bár a belga EU-elnökség által elkészített tervezet hivatalosan a 15 tagállam külügyminiszterének jóváhagyására vár, a dokumentum várhatóan nem sokban tér el a tegnap este kiszivárogtatott információktól. Az unió belátja, hogy legfeljebb a pénztárosi és a koordinátori szerepre számíthat, a politika alakítására nem. Egyetlen európai ország, még a britek sem, akar oda békefenntartókat küldeni - de az EU, az ENSZ szerepének hangsúlyozásával azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok ne kényszerítsen ki olyan politikai rendezést az országban, amelyet nem övez széles nemzetközi konszenzus. A belga elnökség szerint az ENSZ irányítja a kétéves átmeneti időszakot, amelyben a nemzetközi közösség humanitárius, műszaki és biztonsági segítséget nyújt Afganisztánnak. A cél az, hogy az országban széles alapokon nyugvó, etnikailag összetett kormány alakuljon - de nagy a bizonytalanság abban, hogy e cél miként érhető el. Az unió szerint Afganisztán egy átmeneti időszakban valamilyen protektorátus lesz, amelynek szüksége lesz külső katonai jelenlétre is. Azt még senki sem tudja, hogy ezt az erőt mely országok adják majd. Abban minden tagállam egyetért, hogy a tálibok elűzése utáni kormányt nemcsak az afgánoknak kell elfogadniuk, hanem Pakisztánnak, Oroszországnak és Iránnak is. Az EU már tett lépéseket azért, hogy szempontjait érvényesítse a majdani rendezésben. Hétfőn az olasz és a francia külügyminiszter találkozott Rómában Muhammad Záhir sah exkirállyal, vasárnap pedig Javier Solana, az EU külpolitikai főbiztosa látogatja meg, miután részt vett az EU genti csúcstalálkozóján. Reuters ___________LAPJÁRÁS___________ Mata Hari ártatlansága Ha igaza van Monsieur Léon Schirmann-nak, ennek a derék párizsi öregúrnak, akkor pontosan 84 éve, 1917. október 15-én a vincennes-i erőd udvarán a guáv lövészek ártatlanul végezték ki Mata Harít, a kémkedéssel vádolt holland táncosnőt. Az öregúr esztendőket töltött az irattárban, böngészte a korabeli dokumentumokat, és ennek alapján jutott arra a következtetésre, hogy ez bizony koncepciós per volt a javából. Kéri is Marylise Lebranciy igazságügy-miniszter asszonyt, hogy rendelje el a teljes felülvizsgálatot. A Le Figaro beszámolója szerint egy hajdani per újratárgyalásához legalább egy új elemet kell bizonyítani. A Mata Hari rehabilitálásáért folyamodók azt állítják, hogy négy ilyen is van. Kétségtelen, hogy 1915 őszén a hágai német konzul busás összeg ígéretével rávette a táncosnőt, menjen Párizsba, kémkedjen nekik. Mata Hari pénzért mindenre hajlandó volt, ráállt, és megkapta a H 21 fedőnevet. De csak ficánkolt a Szajna-parti fővárosban, nem kémkedett. Sőt a francia kémelhárítás vette rá, hogy dolgozzon neki, amit Mata Hari mai védői szerint el is fogadott. Annál is inkább megtette ezt, hiszen időközben beleszeretett egy csinos orosz kapitányba, a franciák szövetségesébe, és úgy érezte, most már valóban az igaz ügyet szolgálja. Éppen a francia ügyért buzgólkodva elcsábította Madridban az ottani német katonai attasét, Kalle őrnagyot. Csakhogy - így Mata Hari mai védői - az őrnagy tudott a táncosnő kettős elkötelezettségéről. Tudta azt is, hogy Berlinbe küldött rejtjelzett táviratait a francia kémelhárítás megfejti, ezért olyan jelentéseket címzett haza, amelyek Párizsban gyanússá tették a hölgyet. Amikor a H 21-es fedőnevű „ügynökről” írt, megadta Mata Hari szobalányának a keresztnevét, megjelölte a táncosnő bankját, közölte hollandiai címét, sőt meg is dicsérte, hogy a H 21-es kémjelentései milyen pontosak, hasznosak. Miközben Mata Hari egyetlen sor jelentést le nem írt, csak habzsolta az életet Kalle őrnagy mellett, és az igazán szeretett orosz kapitány karjaiban. Viszont a francia kémelhárítás beleesett a ravasz germán csapdájába, elhitte jelentéseinek minden sorát, a hadbíróságnak ezt prezentálta, bizonyítékul a táncosnő bűnössége mellett. Ennek alapján mondták ki a halálos ítéletet. A nyolcvannégy év után is gáláns monsieur Schirmann ezenkívül még három „új elemet” kínál a felülvizsgálat rendelkezésére, és reméli, mindez elegendő a rehabilitációhoz. Mint francia szégyelli, hogy a kivégzés másnapján a korabeli Excelsior azt harsogta címlapján „Mata Hari kémnő tegnap megfizetett bevallott vétkéért”. Mert Léon Schirmann szerint Mata Hari semmit se vallott be. Nem is tehette, hiszen ártatlan volt. Legalábbis kémügyben. Várkonyi Tibor