Magyar Hírlap, 2002. február (35. évfolyam, 39-50. szám)
2002-02-15 / 39. szám
2002. február 15., péntek KÜLFÖLD Washington kitérő válaszokat ad Irakról Tartják magukat a híresztelések a Bagdad elleni támadás tervéről Amerikai lapok után tegnap a brit The Guardian erősítette meg azokat az értesüléseket, hogy a Pentagon és a CIA megkezdte az előkészületeket egy néhány hónapon belül végrehajtandó Irak elleni támadásra - mintegy 200 ezer amerikai katona részvételével - Szaddám Huszein rendszerének megdöntése céljából. MH-összeállítás Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Igor Ivanov hívta fel Washington figyelmét arra, hogy kockázatos játékba kezdett. Az orosz külügyminiszter szerint efféle akció veszélybe sodorná a szeptember 11. után kialakult terrorizmus elleni világméretű koalíciót. Az Arab Liga főtitkára ugyancsak tegnap erősítette meg: az Irak elleni támadás az egész Közel-Keletet destabilizálná. London, az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese közölte: nem tud az Irak elleni támadás tervéről. George W. Bush amerikai elnök azóta lebegteti az Irak elleni támadás tervét, amióta januárban „a gonosz tengelyhatalmai” közé sorolta uniós üzenetében Iránt, Észak-Koreát és Irakot. A The Guardian tudni véli, hogy Bush katonai kabinetje egy január végi tanácskozáson egyetértett abban: sikertelennek bizonyult az Irak feltartóztatását célzó politika, és aktív lépéseket tartott szükségesnek az iraki vezető megdöntésére. Idézi Colin Powell amerikai külügyminisztert, aki a szenátus költségvetési bizottsága előtti minapi meghallgatáson az iraki rendszerváltás szükségességéről szólva kijelentette: számos lehetőséget tanulmányozunk, hogy ez megvalósuljon. Washingtoni diplomáciai források szerint az amerikai kormány tájékoztatta közel-keleti szövetségeseit egy Irak elleni támadásról megszületett döntésről. A The Guardian szerint a vezérkari főnökök egyesített bizottsága már felvázolta az előkészületi terveket, amelyek 200 ezer katona bevetését irányozzák elő, s többségük Kuvaitból indulna támadásra. CIA-kiképzők és amerikai különleges egységek már Kuvaitba érkeztek. Az előkészületi tervek részét képezi közös katonai hadgyakorlatok megrendezése az amerikai, az izraeli és a török hadsereg részvételével. Mint tegnap jelentettük, a The Philadelphia Inquirer szerdán megírta: „Washingtonban a vitának vége... már nem az a kérdés, hogy meg kell-e szabadulni Szaddámtól, hanem az, hogy miként.” Az amerikai elnök szerdán a Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel tartott sajtóértekezletén közölte: „a cselekvés minden opciójának lehetőségét fenntartom... de most nem beszélek róla”. Az amerikai és a brit lapok jelentéseit sem a külügyminisztérium, sem a Pentagon, sem a CIA nem kommentálta. Colin Powell külügyminiszter azonban napok óta azt mondja, hogy a diplomáciai és a politikai eszközök vannak előtérben, és „ebben a szakaszban nincsenek Szaddám elleni katonai tervek.” Geoff Hoon brit védelmi miniszter tegnap Londonban megerősítette: nem tud az Egyesült Államok Irak elleni támadási terveiről. Hoon a BBC-nek elmondta: rendkívül meglepné őt, ha bármilyen komolyabb hadműveletre kerülne sor a Nagy-Britanniával való teljes és átfogó konzultáció nélkül. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára tegnap Bejrútból figyelmeztette Washingtont: az Irak elleni amerikai támadás destabilizálná az egész Közel-Keletet, feszültségeket, dühöt váltana ki, „és teljesen új rendet alakítana ki a térségben”. Az egész arab világ minden erejével igyekszik ezt a támadást megakadályozni - mondta az Arab Liga főtitkára. Arafat beismerte politikai felelősségét a fegyverszállítási ügyben Arafat bevallotta, hogy politikai felelősség terheli a fegyverszállítási ügyben, tagadta azonban, hogy személyes felelőssége lett volna - közölte tegnap Colin Powell amerikai külügyminiszter, akit a palesztin vezető egy levélben tájékoztatott erről. Arafat állítólag dulakodott a kormányülésen, sőt fegyvert fogott a palesztin biztonsági főnökre. A tárgyalások és egyeztetések napja volt tegnap Izraelben. Elsőként Jack Straw brit külügyminiszter, majd német kollégája Joschka Fisher érkezett Izraelbe, hogy megpróbálja a szembenállókat közeledésre bírni. Mindkét európai politikus az izraeli-palesztin viszály csillapításán munkálkodik, noha országaik nem látják egyformán az Európai Unió önálló, Washingtontól független közel-keleti szerepvállalásának esélyeit. Közben pár nap eltéréssel Jasszer Arafat ellentétes véleményeket közölt, a Vörös-tengeren elfogott Karin A hajó fegyverszállítmányával kapcsolatban. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdán egy kongresszusi albizottság tagjainak kijelentette: Jasszer Arafat palesztin elnök elismerte neki, hogy csak a Palesztin Hatóság vezetőjeként, politikai felelősség terheli a Karin A csempészhajó ügyében, de továbbra is állítja: személyes felelősség nem szárad a lelkén. Arafat ezt annak ellenére állította, hogy kedden egy libanoni lapban úgy nyilatkozott: világos jelei vannak annak, hogy Izrael keze van a hajóincidensben, s hogy a célpontot a palesztinok, Irán és a libanoni Hezbollah jelentik. Izrael szerint az általa elfogott csempészett fegyverszállítmányt a palesztin vezetők szervezték Irán és a libanoni síita gerillamozgalom segítségével. Jászir Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter csütörtökön cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Jasszer Arafat palesztin elnök kedden a kabinetülésen egy vita hevében fegyvert fogott volna Dzsibril Radzsub ezredesre, Ciszjordánia palesztin biztonsági főnökére. Egy másik magas rangú palesztin illetékes ugyanakkor megerősítette, hogy Arafat meglökte Radzsubot, és közölte vele, hogy „takarodjon a pokolba”, s a biztonsági főnök ezután kirohant a tanácskozásról. Az előzményekhez tartozott, hogy Radzsub lemondással fenyegetőzött. Rabbo szerint a két vezető egy szerda esti találkozón kibékült egymással. Radzsub hivatala nem kommentálta a híreket, de az al-Kudsz című palesztin lapban megjelent nyilatkozata azt tanúsítja, hogy lojális maradt Arafathoz. Az ügy a palesztin vezetésen belüli ellentétek további erősödéséről tanúskodik. A Reuters megjegyzi, hogy Radzsubra egyes palesztin körök úgy tekintenek, mint Arafat egyik potenciális utódára. Reuters Afganisztán fővárosának hétköznapjai a tálib uralom előtti kerékvágásba térnek vissza: a mérhetetlen szegénységben a gyermekek - köztük a kabuli varroda képen látható lányai - kénytelenek alkalmi munkákból, cipőpucolásból, koldulásból, rőzsegyűjtésből élni Fotó: Reuters Mario Laporte Felgöngyölítik a jemeni hálózatot - A merénylő részt vehetett a hadihajó elleni merényletben • • üldözés közben meghalt az al-Keida egyik embere Saját kézigránátja ölte meg még szerdán késő este a jemeni fővárosban, Szanaában az al-Keida terrorhálózat egyik emberét, aki feltehetően kulcsszerepet játszott a USS Cole amerikai romboló 2000. októberi felrobbantásában is. A 25 éves férfi a híradások szerint Afganisztánban kapott kiképzést, és több szálon kötődött a szeptember 11-ei amerikai terrortámadások elkövetőihez is. A jemeni biztonsági erők szerdán körbezárták Szanaa egyik szegénynegyedét, ahol az al-Keida búvóhelyét gyanították. Szamír Mohamed al-Haida ellenállt, a kirobbant tűzharc után taxiba ugorva akart menekülni. A jemeni biztonsági erők feltartóztatták az autót, al-Halda ekkor a kocsiból kézigránátot akart hajítani rájuk: a kézigránát vagy a kezében robbant, vagy az igyekezettől mögé esett és így végzett vele. A CNN forrásai szerint a jemeni al-Haida egyike volt azoknak az al-Keida hálózat leginkább körözött személyeinek, akikről Washington listát adott át a jemeni hatóságoknak. Al-Haidát a 2000 októberében a USS Cole elleni merényletért is keresték. Az amerikai hadihajó Adenben horgonyzott, amikor öngyilkos merénylők gumicsónakon megközelítették, és felrobbantották mellette a nagy erejű szállítmányt. A robbanás (a CNN szerint) 17 amerikai tengerészt megölt (a Reuters 19 halottról tud), 39- et pedig megsebesített. A Cole hadihajó oldalán hatalmas rés keletkezett, úgy kellett különleges bárkán javításra, hazaszállítani. Szamír Mohamed al-Haida egyik nővére annak a terroristának volt a felesége, aki szeptember 11-én az egyik elrabolt utasszállító gépet a Pentagon épületére irányította, egy másik nővére olyan jemeni férfihoz ment hozzá, akinek neve szerepelt a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) által hétfőn este kiadott „riadólistán”. Az FBI legújabb figyelmeztetése arról szólt, hogy 18, főleg jemeni gyanúsított, merényletekre készül amerikai érdekeltségek ellen. Az Egyesült Államok és Jemen kapcsolatai alaposan megromlottak az amerikai hadihajó elleni merénylet után - nem ment simán az együttműködés. A szeptember 11-ei terrortámadások után a helyzet megváltozott, Jemen keményen fellépett a terroristák, gyanús személyek ellen és George W. Bush elnök éppen hétfőn mondott köszönetet Ali Abdullah Szaleh jemeni elnöknek hathatós intézkedéseiért. Amerikai tisztségviselők szerint éppen Jemen képezi a legfontosabb kapcsolatot az al-Keida szervezetei között. CNN/Reuters Mák helyett valami másra van szüksége Afganisztánnak A kandahári rendőrség tegnap lángra lobbantott egy ópiumból és hasisból rakott máglyát, ezzel jelezte: a kábítószer elleni kampány elkezdődött. Egy mázsa heroin és két mázsa hasis vált a lángok martalékává abban az országban, amelyet korábban a világ egyik legnagyobb hasistermelőjeként tartottak számon. A kandahári rendőrfőnök azt is megígérte, hogy elpusztítják a mákültetvényeket, és szigorúan megbüntetik a kábítószercsempészeket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez mind nem elég: külföldi segítségre is szükségük van, ahhoz, hogy a parasztok ópium helyett mást termeljenek. A kábítószer-termelés központja Afganisztán déli fele. Egy 2000-ben készült ENSZ- felmérésből kiderült, hogy a Kandahártól nyugatra eső Helmand tartományból kerül ki az egész ország ópiumtermelésének több mint a fele, az Európába jutó heroinnak pedig a 20 százaléka. A heroint az ópiumból finomítják és Kandahár tartományban is hatalmas mákföldek vannak. A tavaly megbukott tálibokat gyakorta vádolták azzal, hogy az országot valójában a kábítószer-eladásokból befolyó pénzekből tartják fenn. A tálibok máig bujkáló legfőbb vezetője, Omár mullá azonban 2000 júliusában betiltotta a máktermelést, az ENSZ kábítószer-ellenőrzési programja (UNDCP) pedig a rákövetkező évben jelentette, hogy adatai szerint a máktermelési tilalmat 95 százalékos arányban betartják Afganisztánban. Most azonban már nincsenek tálibok, Omár mullá rendeletének nincs súlya, az átmeneti kormány hatalma pedig alig terjed túl néhány nagyobb város határán: a máktermesztés újra megkezdődött. Afganisztánban gyakori az aszály, nehezen terem meg másféle haszonnövény - viszont a mák ezen a talajon is jól érzi magát, a haszon pedig sokkal csábítóbb. A vidéken élő hadurak zöme a kábítószeren gazdagodott meg, hatalmuk lényegében töretlen, az átmeneti kormány pedig kerüli velük a konfliktusokat ebben a kényes időszakban. Az afganisztáni kormányzat azt tervezte, hogy traktorokkal szántatja ki a mákültetvényeket, és kényszeríti a parasztokat másféle növények termesztésére. Vita folyik azonban arról, hogy kell-e ezért kárpótlást fizetniük a hatóságoknak a parasztok számára. Hivatalos vélemények szerint senki sem érdemel kárpótlást csak azért, mert nem folytat bűnös tevékenységet. Ám azt a hatóságok belátják, hogy külső segítség nélkül aligha lehet megszabadulni a máktól. Főleg az ENSZ technikai és anyagi segítségére van szükség, hiszen vetőmagok, gépek nélkül hozzá sem lehet látni a növénytermesztéshez. A kormányzat azonban még azt sem döntötte el, hogy miféle büntetést szabjanak ki a kábítószer-termelőkre és -forgalmazókra. Afganisztánnak ugyanis egyelőre nincsenek törvényei, az embereknek pedig jogai. Reuters Magyar Hírlap . Pearl halott? (MTI) A Pakisztánban elrabolt amerikai újságíró ügyében az első számú gyanúsított azt vallotta, hogy Daniel Pearl valószínűleg nincs már az élők sorában. A 27 éves, brit születésű Omar sejk a karacsi bíróság előtt kijelentette, hogy ő rabolta el januárban a Wall Street Journal 38 éves tudósítóját, de - korábbi vallomásaival ellentétben - most azt mondta,hogy feltételezése szerint Pearl már halott. Schüssel bírálja Haidert (MTI) Jörg Haider, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt vezére „gyerekesnek” nevezte az Egyesült Államok szándékát, hogy az osztrák politikus iraki látogatásának ügyét az ENSZ BT szankciós bizottsága elé viszi. Haider mindezt kétezer híve előtt tartott hagyományos hamvazószerdai beszédében mondta, amelyben védelmébe vette hét elején tett kétnapos iraki útját, amelyen találkozott Szaddám Huszein elnökkel is, s azt fejtegette, hogy csak az iraki gyerekek szenvedése indította a látogatásra. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár tegnap a szokásosnál jóval határozottabban bírálta Haidert, s elmondta, hogy Haider nem egyeztetett a kormánnyal, mert ha megtette volna, „bárki megmondta volna neki, hogy az utazás nem kívánatos”. Demokratikus emír (MTI) A bahreini uralkodó tegnap alkotmányos királyságnak nyilvánította országát, és bejelentette, hogy bő negyedszázados szünetet követően idén ősszel parlamenti választásokat tartanak az öböl menti államban. Az 1999-ben trónra került Hamad bin Asza al-Kalifa tavaly nagyívű reformokat kezdeményezett, hogy elsimítsa a szunnita muzulmán kormányzat és a suta többségű lakosság között feszülő ellentéteket. A parlamenti választások a demokratizálási reformok kulcsfontosságú elemét képezik, bár továbbra is a királyt illeti majd meg a végső szó a 600 ezres ország életét befolyásoló ügyekben. Mehetnek a megfigyelők (MTI) A zimbabwei kormány változtatott álláspontján, és mégsem szól bele, hogy kik legyenek az európai megfigyelők az afrikai ország márciusi választásain. A hararei vezetés korábban határozottan elutasította, hogy a megfigyelők a szerinte elfogult Svédországból, Finnországból, Dániából, Németországból, Nagy-Britanniából vagy Hollandiából érkezzenek, ám most közölte, hogy minden jelöltet akkreditálni fog. A megfigyelők készek arra, hogy minél hamarabb elfoglalják állomáshelyeiket, szerte az országban. Moldovai diáktüntetés (MTI) Moldova fővárosában több mint tízezer diák bojkottálta a tanítást, és tüntetett az ellenzék felhívására az ellen, hogy a kormány újra be akarja vezetni a kötelező orosznyelv-oktatást. Chisinau központjában már második napja 15 ezren vonultak fel oroszellenes, illetve olyan feliratokkal, amelyek a Romániával való egyesülést szorgalmazták. Kisebb tiltakozó akciók ugyanakkor már közel egy hónapja tartanak az országban - ezek tárgya a nyelvoktatás mellett egy új történelemkönyv is, amely az ellenzék szerint takargatni próbálja a román történelmi gyökerek múltbéli szerepét. Nem Nagy-Romániára (MTI) A román képviselőház nagy többséggel elutasította a Nagy-Románia Párt egyszerű indítványát, amelyben a szélsőségesen nacionalista párt az egykori Nagy-Románia helyreállítását szolgáló feltételek megteremtésére szólította volna fel a román kormányt. A képviselőház szerdai szavazásán a Corneliu Vadim Tudor pártja egyedül maradt: az összes többi parlamenti erő az indítvány ellen szavazott.