Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. április 16., kedd______________________________________________________ KÜLFÖLD ___________________________MAGYAR HÍRLAP 3 Colin Powell Libanon után Szíriában próbálja leállíttatni a Hezbollahot - Vita a majdani békeértekezletről Letartóztatták Bargutit, a Fatah vezetőjét Colin Powell Libanon után Szíriá­ban is kérte arra a vezetőket, hogy fékezzék meg a Hezbollah Izrael­­ellenes támadásait. Az izraeliek tegnap letartóztatták Marvan Bargutit, a Fatah ciszjordániai ve­zetőjét. MH-összeállítás Az izraeli hadsereg egyik elitegy­sége tegnap Ramallahban letar­tóztatta Marvan Bargutit, a Jasszer Arafat vezette Fatah cisz­jordániai irányítóját, a szervezet fegyveres szárnyának, a Tanzim­­nak a fejét - jelentették hírügy­nökségek az izraeli rádióra hivat­kozva. Ő a legmagasabb rangú Fatah­­aktivista, aki az izraeliek fogságá­ba került az offenzíva kezdete óta, emlékeztetett a brit hírügynökség. Ahmed Abdul Rahman, Arafat munkatársa kijelentette a Reu­­ters-nek: ha bármi baja esik Bar­­gutinak, annak súlyos következ­ményei lesznek. Dzsibril Radzsub ciszjordániai biztonsági főnök is figyelmeztette Izraelt, nehogy bántani merészelje Bargutit, aki a Fatah forradalmi tanácsának és a palesztin parlamentnek is a tagja. Az izraeliek viszont közölték: ki­hallgatják és bíróság elé állítják Bargutit és vele együtt elfogott unokatestvérét is. A hírrel kapcsolatban a Haarec internetes kiadása emlékeztetett arra, hogy Bargutit már a március végén elkezdődött katonai offen­zíva eleje óta keresték, és egyszer meg is próbálták elkapni a ciszjor­dániai Bejtuniában, de akkor sike­rült megszöknie. Izrael azzal vádolja Bargutit, hogy köze volt egy sor terrorcse­lekményhez, így például paran­csot adott a Tanzim tagjainak, il­letve pénzt gyűjtött a számukra. Barguti cáfolja a vádakat. Colin Powell amerikai külügy­miniszter arra kérte Libanont és Szíriát, hogy fékezze meg a Hez­bollah nevű síita szervezetet, amelynek támadásai Izrael ellen a fegyveres harc kiszélesedésével, a regionális konfliktus eszkalációjá­val fenyegetnek. A Reuters jelen­tése szerint Powell erről Emile La­­hud libanoni elnökkel folytatott megbeszélése után beszélt. A brit hírügynökség jelentette azt is, hogy Bejrútban Powellt a Hezbol­lah több ezer támogatója „Halál Amerikára” kiáltásokkal „kö­szöntötte”. „Értelmetlen időpocsékolás­­nak” minősítették palesztin rész­ről Ariel Saron izraeli kormányfő kezdeményezését, hogy az Egye­sült Államok szervezzen regioná­lis békekonferenciát a közel-kele­ti válság rendezése érdekében. Colin Powell, aki tegnap este visszatért Izraelbe, ugyanakkor je­lezte: egy regionális békekonfe­rencia önmagában ugyan nem megoldás, de kezdetnek jó elkép­zelés. Ezt akár miniszteri szinten is meg lehet tartani - ez csak az első lépés lenne, s ezen nem feltétlenül szükséges Arafat részvétele. Jacques Chirac francia államfő és Lionel Jospin kormányfő nyomban tiltakozott: Arafat, vala­mint az Európai Unió és Oroszor­szág mellőzésével tartandó érte­kezlet „teljesen értelmetlen”. Két palesztint öltek meg izraeli katonák hétfőn Betlehem közelé­ben, és ugyancsak két palesztin vesztette életét a Gázai övezetben is. Lövöldözés tört ki hétfőre vir­radóra a betlehemi Születés temp­lománál is, de Izrael cáfolta, hogy katonái vették tűz alá az épület­­együttest. Ariel Saron tegnap este kije­lentette Wolf Blitzer CNN-tudósí­­tónak: Izrael egy héten belül kivo­nul Nabluszból és Dzsenínből. Ramallahról és Betlehemről nem szólt. Az izraeli hatóságok enge­délyezték a Nemzetközi Vöröske­resztnek, hogy aktivistái belépje­nek a dzseníni menekülttáborba, ahol a közelmúltban különösen súlyos harcok voltak. Az áldoza­tok pontos számát eddig nem le­hetett tudni, de valószínűsíthe­tően száznál több palesztin vesz­tette életét, több izraeli katonát megöltek. Az ENSZ emberi jogi bizottsága határozatban ítélte el Izraelt a palesztinok „tömeges öl­dökléséért”, és követelte a kato­nai hadművelet leállítását. A tag­országok megosztottságát jelezte, hogy 40 igen mellett öt nem és hét tartózkodás is volt. A megszállt Ramallahban négy órára oldják csak fel a kijárási tilalmat, ez idő alatt kell beszerezni valamilyen élelmiszert Fotó: Reuters­­ Balogh László Újabb felvételek Oszama bin Ladenről, és megszólalt Omár mellá is Holnap hazautazik az afgán király Oszama bin Laden szaúdi terroris­ta vezér is feltűnik azon az újnak tűnő videofelvételen, amelyet az al-Dzsazíra arab televízió tegnap tett közzé az al-Keida terrorháló­zatról. A több bejátszásból álló felvétel egy másik részletén a ta­valy szeptemberi egyesült álla­mokbeli terrormerényletek egyik szerzőjének a támadás előtti nyi­latkozata látható az AP szerint. MH-összeállítás Az al-Dzsazíra illetékesei beje­lentették, hogy a teljes felvételt csütörtökön sugározzák. Arról azonban nem nyilatkoztak, hogy a felvétel milyen körülmények között jutott el a tévéhez. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter úgy véleke­dett, hogy régi felvételeket tartal­maz a frissen közzétett videoszalag. A Pentagon sajtótá­jékoztatóján kijelentette: az ala­posabb elemzés előtt, a szakértők „nagyon előzetes” véleménye alapján azt mondhatja, hogy a szalagon a jelek szerint tavaly ké­szült felvételekből összevágott képeken látható bin Laden. Az amerikai Szövetségi Nyomo­zó Hivatal (FBI) tegnap arra fi­gyelmeztette a Washingtonban és környékén működő bankokat, hogy „konkrét információkat nem tartalmazó”, a pénzintéze­tek ellen irányuló bombafenye­getésről szerzett tudomást. Egyelőre semmi sem történt. Az iszlám elleni keresztes há­borúnak minősítette az Egyesült Államok terrorizmus elleni afga­nisztáni hadműveletét Moham­med Omár mollá, az ázsiai or­szágban megbuktatott tálib re­zsim szellemi vezetője az arab nyelvű al-Haját napilap szerint. A lapban tegnap közölt, Omár­nak tulajdonított üzenetben a mallá úgy vélte, az említett hadjá­rat a Közel-Keleten folytatódik, sőt „a palesztinok Izrael általi mészárlásával „deklarálttá vált”. Az első számú tálib vezető is­meretlen helyen tartózkodik de­cember óta. Négy amerikai katona meghalt tegnap az afganisztáni Kandahár város közelében egy lőszerrobba­nás következtében. Mint a CNN amerikai hírtelevízió amerikai vé­delmi minisztériumi forrásokra hivatkozva beszámolt róla, az amerikaiak megkíséreltek célzot­tan felrobbantani a táliboktól és az al-Keida terrorszervezettől ke­zükbe került rakétákat. A baleset­ben több katona is megsebesült, és vannak olyanok is, akiknek sorsa egyelőre ismeretlen. Olaszországban töltött 29 évi száműzetés után holnap visszatér hazájába Mohammed Zahir Sah volt afgán király - jelentette be tegnap Rómában Margherita Bo­­niver olasz külügyi államtitkár. A volt uralkodó Hamed Karzai, az átmeneti kabuli kormány mi­niszterelnöke kíséretében tér ha­za, aki ma érkezik az olasz fővá­rosba hét minisztere társaságá­ban. Karzai találkozni fog Silvio Berlusconi miniszterelnökkel, Marcello Perával, a szenátus el­nökével, és Antonio Martino vé­delmi miniszterrel. Zahir Sah mintegy 20 ember, köztük család­tagjai kíséretében utazik Afga­nisztánba. Az orosz ügyészség amerikai segítséget kér, hogy pontos képe legyen a kubai Guantánamó amerikai támaszponton őrzött három orosz állampolgár afga­nisztáni tevékenységéről. A ko­rábbi gyanúval ellentétben egyi­kük sem csecsen, de mindannyian iszlám többségű köztársaságból, a Tatár, illetve a Balkár Köztár­saságból származnak. Az al-Dzsazíra nem közölte, hogy miként jutott birtokába a felvétel, amelyen a jobb oldalon látható Bin Laden megviseltnek látszik Amerikai felmérés a NATO állapotáról Washington lát problémákat Marc Grossman amerikai külügyi államtitkár tegnap Brüsszelben megerősítette, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb ará­nyú keleti bővítésre törekszik a NATO novemberben esedékes prágai csúcsértekezletén. A politi­kai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár nyolc európai szövetségesnél teendő körútját Brüsszelben, a NATO székhelyén kezdte. Grossman elmondta: megbe­széléseinek legfőbb témája az, hogy megismerkedjen az európai szövetségesek véleményével, mit képzelnek el a prágai csúcs főbb témáinak. Amerikai részről már kialakították az álláspontjukat, mondta Grossman. Eszerint há­rom napirendi pont köré szeret­nék csoportosítani a megbeszélé­seket: a szövetségnek új haditech­nikára van szüksége, lendületesen folytatni kell a NATO keleti bőví­tését és erősíteni kell a kapcsola­tokat Oroszországgal, Ukrajnával sőt a földközi-tengeri térség orszá­gaival is. A szövetség és Oroszor­szág esetleges római csúcsértekez­lete iránt Washington nyitottságot mutat. Arról sincs viszont még döntés, meghívják-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt a prágai csúcsra. Új tagországok meghívá­sával kapcsolatban Grossman em­lékeztetett arra, hogy Bush elnök e téren szeretné, ha a szövetség a lehető legtöbbet tenné, vagyis a pályázó kilenc ország közül minél többet felvenne. Amerikai NATO-diplomatáktól kiszivár­gott értesülés szerint még egyik pályázó sincs eleve elutasítva, de Szlovákia esetében döntő lesz az őszi parlamenti választás kimene­tele, mert ha Vladimír Meciar ala­kít kormányt, aligha veszik fel az országot. Románia esetében is vannak még komoly amerikai fenntartá­sok, de ezek nem látszanak olyan súlyosnak, mint a Szlovákia felett lebegő kérdőjel. MTI Verheugen szerint a Benes-ügy erkölcsi kérdés „Vihar egy pohár vízben” Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa szerint az európai jövőt lehetetlen a múlt vitáira építeni. Szerinte a sokat vitatott Benes-dekrétumok ma elsősorban erkölcsi kérdést jelen­tenek, amelyet értelmes emberek meg tudnak oldani. A Benes-dekrétumok körül folyó vita nem más, mint vihar egy pohár vízben - jelentette ki Verheugen abban az interjúban, amelyet tegnap sugárzott a cseh közszolgálati televízió. Úgy vélte, a mai jogi helyzetben az a leg­fontosabb, hogy a dekrétumokat már nem lehet használni. Az európai politikus leszögezte: el­sősorban erkölcsi kérdésről van szó, amely leginkább a közép­európai országok közötti jó kap­csolatokkal függ össze. Verheugen szerint az érintett országoknak erkölcsi megbéké­lés útján kellene rendezniük a dekrétumok problémáját. „A jó­zan észre fogok apellálni, és azt fogom mondani: Emberek! 55 év­vel a háború után lehetséges kell hogy legyen, hogy kezet fogjunk egymással, s azt mondjuk: hát megtörtént.” MTI A vita elnapolva Indiában (Reuters) Ahmedabad környé­kén indiai muzulmán kislány szállítja holmiját kiégett háza romjai közül. Az indiai parla­ment tegnap az ellenzék nyomá­sára elhalasztotta a vitát a vallási összecsapásokról. Az ellenzék szerint Atal Bihari Vadzspají kormányfő politikai tőkét akar kovácsolni a tragikus esemé­nyekből­­ a muzulmánok és a hinduk összecsapásaiból. Összecsapások Nepálban (MTI) Nepáli katonák legalább 17 maoista lázadót öltek meg ab­ban a térségben, ahol csütörtö­kön és pénteken közel 300 sze­mély vesztette életét két heves összecsapásban. A nepáli rádió tegnapi jelentése szerint a vasár­napi incidens Murkatti városban történt, közel az ország nyugati részén fekvő Dang körzethez, ahol a hatóságok még jelenleg is a múlt heti vérengzések tetemeit azonosítják. Több mint száz rendőrt öltek meg a maoista lá­zadók helyi idő szerint csütörtök éjszaka két rendőrőrs elleni tá­madásuk során. Sokukat lelövé­­sük előtt levetkőztették, míg má­sokat lefejeztek, megégettek. Az összecsapásokban több tucat maoista is életét vesztette. Gia­­nendra király a nepáli újév nap­ján, vasárnap békére és egységre szólította fel népét. A Himalájá­ban fekvő országban a szélsőba­los gerillák az alkotmányos mo­narchia megdöntésére indítottak harcot immár hat éve. Üdvözlet Cháveznek (MTI) Szaddám Huszein iraki el­nök táviratban üdvözölte Hugo Chávez venezuelai államfő hatal­mának helyreállítását az eltávolí­tására szőtt „amerikai összeeskü­vés” kudarca után. „Örömmel ér­tesültünk az országában szőtt és az Egyesült Államok által szított összeesküvés kudarcáról” - írta Szaddám Huszein venezuelai kol­légájának küldött, jókívánságok­kal tarkított táviratában, „a né­pek ellenségének” nevezve az Egyesült Államokat. Az amerikai vezetés „a biztonság, a stabilitás, a demokrácia és az emberi jogok ellen ármánykodik, és a békesze­rető népek javainak elherdálásá­ra törekszik” - toldotta meg az iraki elnök. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap telefonon be­szélt Chávez elnökkel. Putyin üd­vözölte Chávez elnök nyilatkoza­tát, amely szerint nemzeti párbe­szédre és az emberi jogok tiszte­letben tartására törekszik. Chá­vez vasárnap tért vissza hivatalá­ba. Puccsal történt pénteki me­nesztése után az hozott fordula­tot, hogy az alkotmány mellett tüntető tízezrek nyomására a tá­bornokok által előtérbe tolt Ped­ro Carmona ideiglenes elnök visszaadta az irányítást Chávez híveinek. A puccsért felelős tisz­teket letartóztatták. Fotó: Reuters Sztrájkra várva (MTI) Míg a baloldali olasz na­pilapok a mára tervezett orszá­gos általános sztrájkot a dolgo­zók védelmének szempontjaival igazolják, a mértékadó, pártok­hoz nem kötődő újságok arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, hogy ez a megmozdulás elsősor­ban politikai indíttatású lesz. A három nagy szakszervezeti szö­vetség (CGIL, CISL és UIL) keddre nyolcórás általános sztrájkot hirdetett az olasz csiz­ma egész területén. Az akció érinti a közhivatalokat, a gyára­kat, a kereskedelmet, a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést, a tömegtájékoztatást, a postai szolgáltatásokat, akárcsak a köz­üzemi szolgáltatásokat. A dolgo­zók érdekvédelmi szervezetei azért határozták el magukat erre a lépésre, hogy tiltakozzanak a kormánynak a munkaerőpiac ru­galmasságára hivatkozó reform­tervei ellen.

Next