Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-16 / 88. szám
6 Magyar Hírlap BELFÖLD - VÁLASZTÁSOK 2002 2002. április 16., kedd Éles politikai vita is kíséri a holokauszt-emléknapot Több helyszínen már tegnap megemlékeztek az elhurcolt és kivégzett hatszázezer magyar zsidóról és cigányról A szabaddemokrata Demszky Gábor szerint hallgatólagos kormánysegédlet mellett felerősödött a szélsőjobboldali propaganda, és ez megmérgezi a fiatalok lelkét is. A holokauszt-emléknap előtt elhangzott nyilatkozatra cáfolatul Borókai Gábor kormányszóvivő azt mondta: ma már senki nem lát Budapest utcáin horogkeresztes zászlókkal masírozó elemeket, mint a Horn-kormány idején. Dobozi Pálma Kötelességünk a múlt tükrében címmel háromnapos programsorozatot indított Budapesten a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budai körzete. A Frankel Leó utcai zsinagógába hétfőtől összesen tizenhat gimnáziumi csoport látogat el, s vesz részt a túlélők részvételével rendezett rendhagyó történelemórákon. A rendezvénysorozat megnyitóján Demszky Gábor főpolgármester beszédében rámutatott: „A budapestiek elutasítják a szélsőjobboldal és a mérsékelt jobboldal közötti egyre nyíltabb összejátszást és együttműködést.” A távirati iroda jelentése szerint a főpolgármester hangot adott véleményének, hogy „az utóbbi évek hallgatólagos kormánysegédlet mellett felerősödött szélsőjobboldali propagandája sajnos újból elültette ennek a gyilkos és öngyilkos kórnak a magvait sok fiatal lélekben. .. Az utóbbi napokban pedig már a pártpolitikával együtt a középiskolákban is felbukkantak antiszemita megnyilvánulások.” A kormányszóvivő Demszky Gábor szavaira az MTI-nek úgy reagált, hogy „az antiszemita szélsőjobboldali propaganda olyannyira erősödött fel, hogy ma már senki nem lát Budapest utcáin horogkeresztes zászlókkal masírozó elemeket, és nem vonulnak fel harcias alakok minden év februárjában a budai Várban, ahogy ez megtörtént a Horn-kormány időszakában”. Borókai Gábor emlékeztetett arra, hogy a közösség elleni izgatásért elítélt Szabó Albertet és elvbarátait sikerült kiszorítani az országból, és hogy 1998 óta lett hivatalos emléknapja - kötelező iskolai megemlékezéssel - a holokauszt áldozatainak. A holokauszt áldozataira emlékezve háromezer ember nevét olvasták fel a Terror Háza Múzeumnál. A zsidószervezetek nehezményezik, hogy bár van döntés róla, mostanáig nem valósult meg a Holokausztmúzeum Fotó: czagány Balázs Egy név - Schiffer László és Schiffer Lászlóné, Schiffer Aranka, Schiffer Éva, Sárkeresztúr... Schneider Miklós, Schneider Móric, Schneider Salamon... A nácizmus mintegy háromezer magyar áldozatának neve hangzott el tegnap a Terror Háza Múzeum előtt a holokauszt-emléknap előestéjén. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) és a múzeum előtt összegyűlt félezres tömeg így emlékezett meg a gettóba zárt, haláltáborba hurcolt és elpusztított magyar zsidókról, cigányokról és minden ártatlan áldozatról. Azoknak, akiknek tegnap elhangzott a nevük, nincs sírjuk, ahol hozzátartozóik emlékezhetnének. Sok esetben azokat is elpusztították, akik emlékezhetnének rájuk - mutatott rá nyitó beszédében Feldmájer Péter, a szervezet elnöke. Az Egy név - egy áldozat mottóval meghirdetett, délután 4-től estig tartó megemlékezésen Feldmájer Péter elmondta: ha a holokauszt mind a 600 ezer magyar áldozatának nevét fel akarnánk olvasni, több mint két hétig tartana. egy áldozat A megemlékezés helyszínének kiválasztása jelentéssel bír: az Andrássy út 60. volt a nyilasház, innen hurcolták a Duna-partra a születésük miatt ártatlanul megbélyegzetteket. A helyszínt tudatosan választották: bár a döntés megszületett, a Holokausztmúzeum a mai napig nem valósult meg, miközben a Terror Háza Múzeum felépült. Mert ma, ötvennyolc évvel azután, hogy elindultak az első szerelvények Auschwitz és a többi haláltábor felé, sincs állami emlékműve a holokauszt magyar állampolgárságú áldozatainak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) közben azt közölte, hogy - a 2000 októberében született megállapodás alapján - a jövő hónapban megkezdődik a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény helyszínének kialakítása a főváros IX. kerületében, a Páva utcai használaton kívüli zsinagógában. A templom teljes átalakítása mai számítások szerint csaknem másfél milliárd forintba kerül majd. Hiába kérték a betegek, nem tudtak szavazni Előre kell kérni a mozgóurnát A börtönvoksok körüli anomáliák után a kórházvoksok körül sincs minden rendben - derül ki az olvasói panaszokból. A választások második fordulója előtt sokan attól tartanak: most is hiába várják a mozgóurnát. Bodnár Lajos A Magyar Hírlap több olvasója is szóvá tette: a kórházakban nem biztosították számukra intézményesen a szavazójog gyakorlását. A főváros VII. kerületében lakó olvasónk például azt panaszolta: bár igazolást kért és kapott, hogy - kórházi kezelésére tekintettel -állandó lakóhelyétől távol, a VIII. kerületben szavazzon, nem gyakorolhatta választójogát. Mozgóurnát is kért, de a polgármesteri hivatalban úgy tájékoztatták, hogy ez fölösleges, mert a kórházakban a mozgóurna használatát „intézményesen” biztosítják. Most - másokhoz hasonlóan - azt kérdezi: április 21-én, legalább a második fordulóban leadhatja szavazatát? Az Országos Választási Iroda illetékese elmondta: A mozgóurnát kérni kell, azt intézményesen nem biztosíthatják. A mozgóurnára vonatkozó igényeket a helyi lehetőségek határai között teljesítik. Emiatt nem függesztik föl a szavazást. Az igényeket a szavazatszámláló bizottságnak előre be kell jelenteni. Csak a szavazatszámláló bizottság rendelheti el a mozgóurnás szavazást. A szavazatszedők menet közben már nem is egészíthetik ki a listát. Legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal a szavazatszedők, mint ahány név a mozgóurnás nyilvántartásukban szerepel. A tartalék a rontott szavazólapok pótlására szolgál. A kórházak, egészségügyi intézmények vezetői tájékoztatással segíthetik a szavazati jog gyakorlását - hangsúlyozták az Országos Választási Irodában. Tudnivalók a második forduló előtt Egy szavazólap, két jelölt, 131 választókerület. Ezek most a legfontosabb szavazás napi tudnivalók a vasárnapi második forduló előtt, amelyen a 201 mandátum kiosztásán túl végleg eldől, ki alakíthat új kormányt. Az országgyűlési választások második fordulójában, április 21- én csak abban 131 választókerületben járulnak az urnákhoz a szavazóknak, ahol az első fordulóban eredménytelen volt a szavazás. A második forduló előtt már nem küldenek újabb névre szóló értesítő szelvényt, de a jegyzők a helyben szokásos módon tájékoztatják a választópolgárokat. Az arra jogosultak a második fordulóban is ugyanott szavazhatnak, mint április 7-én. Vasárnap azonban már csak az egyéni jelöltekre lehet voksolni. Ezért csak egy lepecsételt szavazólapot kap a választópolgár a szavazás napján. A sorozatos visszalépések nyomán szinte mindenütt két jelölt neve szerepel majd a szavazólapon. Ha az adott választókerület választóinak több mint egynegyede érvényesen voksol, azé a mandátum, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. De vasárnap további 70 mandátum sorsa is eldől, bár az országos listára nem kell és nem is lehet külön szavazni. A pártok az úgynevezett kompenzációs listára „felcsúszó” (mandátumot nem eredményező) töredékszavazataik arányában osztoznak a 70 országos listás mandátumon, így vasárnap az eddig még ki nem osztott 201 képviselői mandátum is gazdára talál. A Magyar Távirati Iroda híre alapján egyébként tévesen közöltük, hogy Budapest 5. számú egyéni választókerületében 2. fordulót tartanak vasárnap. Miután Csizmár Gábor (MSZP) már az első fordulóban győzött, így nem lesz újabb voksolás. BL A vészkorszak több tízezer roma áldozatot is követelt A becslések szerint egész Európában félmillió, Magyarországon több tízezer romát gyilkoltak meg a náci koncentrációs táborokban vagy a helyi pogromok során. Az áldozatok pontos számát nem tudni, mert a dokumentumok egy része megsemmisült, sok helyen pedig nem is készült semmilyen nyilvántartás, hanem egyszerűen elhurcolták a cigányokat, vagy belőtték őket a falvak szélén megásatott tömegsírokba. Magyarországon a második világháborút megelőzően már több „cigányrendelet” született: 1929- től évente kétszer szerveztek országos „cigányrazziákat”, majd több településen, például Esztergomban 1942-ben zárt cigánytelep létesítéséről döntöttek a városatyák, amit a cigányok csak munkavégzés céljából hagyhattak el. 1934-ben Endre László (a zsidók koncentrációs táborba szállítását később államtitkárként szervező hivatalnok) követelte a kóbor cigányok állami koncentrációs táborba zárását és a férfiak sterilizálását. 1944 tavaszán-nyarán a romák többségét munkatáborokba vitték az ország keleti feléből, 1944 novemberében pedig megindult a cigány családok összeszedése és internálása a nyugati megyékből. A Pest környéki romákat - családostul, gyermekestül - november 2-a és 6-a között gyűjtötték össze a helyi csendőrségeken, majd az óbudai téglagyárba vitték őket. Innen november 10-én marhavagonokban szállították Dachauba, majd három nap elteltével a nőket és gyermekeket tovább vitték Ravensbrückbe. Itthon több településen minden dokumentáció nélkül végezték ki a teljes roma közösséget: 1944 késő őszén a Tolna megyei Lengyelben, 1945 januárban a Fejér megyei Lajoskomáromban, februárban a Zala megyei Lentiben. Február utolsó napjaiban és március elején néhány nap alatt Várpalota környékén körülbelül 150 romát lőttek agyon a nyilasok. A deportált romák jó részét a komáromi Csillag-erődben gyűjtötték össze. Az egyik szemtanú így emlékezett a történtekre: „Novemberben már kutya hidegek voltak. Hely a börtöncellákban nem volt. Az elfogottak nagy része a kazamaták előtti szabad térségeken tanyázott. Kisgyerekek megfagytak tucatjával. Azokat a latrinába dobták.” A Csillag-erődből később az idősebbeket és a gyerekeket hazaengedték, a munkaképes korú férfiakat és nőket viszont koncentrációs táborokba hurcolták. Többségük soha nem tért vissza. Bernáth Gábor Roma Sajtóközpont Hamis tanúkat akart venni a Fidesz Gyöngyösön? A gyöngyösi választási bizottság koholt vádak alapján próbálta megsemmisíteni a törvényes határidő lejárta után a választások első fordulójának eredményeit - jelentette ki Szili Katalin tegnap. Korábban a Fidesz gyöngyösi szervezete azt állította: Magda Sándor bográcsgulyást és italt osztogatott a választás napján. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint több gyöngyösi és gyöngyöspatai polgár sérelmezte, hogy a helyi választási bizottsághoz benyújtott fideszes panaszban szerepel a nevük, s pénzért próbálták őket hamis tanúzásra bírni. Egyikük azt is felveti, hogy őt nem hallgatták meg az ügyben. Sem pénzt nem kaptam, sem a kampánycsendet nem sértettük meg, Magda Sándort április 7-én csak a televízióban láttam - olvasható a nyilatkozatban. Egy másik nyilatkozatban az található, hogy egy helyi Fidesz-aktivista „megkereste a cigányokat, és arra akarta rábírni őket, 15 ezer forintot ajánlva (de azt mondta, hogy húszezret sem sajnálna), hogy írják alá azt a dokumentumot, amely arról szól, hogy az MSZP által szállított gulyást napközben kampánycsendben kapták”. Gyöngyös Fidesz-szervezetének elnöke, Tatár László kategorikusan visszautasította, hogy bárki pénzt ajánlott volna föl hamis tanúzásért. Tatár, aki a fideszes jelölt kampányfőnöke, azt mondta: ha ez az állítás nyilvánosságra kerül, annak bírósági utóélete lesz. VG A tandíjvitában mindenki a maga igazát bizonygatja Nem csitul a polémia az előző kormány által kötött világbanki kölcsönszerződés hatásairól. Pálinkás József oktatási miniszter (Fidesz) szerint ez alapján ma az orvosi egyetemen 260 ezer forint lenne a tandíj, elődje, Magyar Bálint (SZDSZ) viszont állítja: a szerződés nem a költségtérítés növelését célozta, és pártja kormányra kerülve sem fog bevezetni tandíjat az első diplomához. Dzindzisz Magdalena-Joób Sándor Az előző kormánynak a Világbankkal kötött kölcsönszerződése szerint 2002-re a képzési költségek 20 százalékát kellene fedezni a tandíjból - idézett részleteket az 1998 elején Magyar Bálint által aláírt, majd a jelenlegi kormány által tavaly felmondott dokumentum szövegéből az oktatási miniszter. Ma egy orvos képzése az államnak évente 1,3 millió forintba kerül, így a világbanki megállapodás alapján ma a tandíj összege 260 ezer forint lenne - hozott példát Pálinkás József. A vitatott kitétel a lapunk birtokába került szerződés szövegében így szól: „a Kölcsönfelvevő (azaz Magyarország-a szerk.) a magánforrások felsőoktatási intézményekben történő mobilizációja érdekében elfogadott mechanizmus részeként a tandíjakból és az oktatási díjakból származó bevételeket a felsőoktatási intézmények oktatási költségének legalább 15 százalékára emeli.” A magánegyetemeken ezt az arányt 20 százalékban határozták meg. Úgy látszik, a választásokig hátralévő időben az „egy nap egy kacsa” elvéhez tartja magát a Fidesz - reagált Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője Pálinkás József, illetve Pokorni Zoltán múlt heti kijelentéseire. - Az SZDSZ nem fogja bevezetni a tandíjat az első diploma megszerzéséhez. Az idén a felsőoktatás tandíjakból származó bevételei nagyjából megfelelnek ennek az aránynak. Világosan látszik az IMF-fel kötött szerződésből, hogy az SZDSZ abban sem a tandíj növelését akarta - jelentette ki Magyar Bálint. Az az állítás sem igaz, hogy az SZDSZ háromezer oktató elbocsátására készül - fogalmazott Magyar Bálint. Pokorni csütörtökön ugyanis azt mondta: a dokumentum alapján az oktatói létszámot 30 százalékkal kell csökkenteni. A szerződésben azt vállaltuk, 12 fő jut egy oktatóra, ma pedig ez a szám 15 fő, vagyis roszszabb helyzetben vannak most a hallgatók. Magyar Bálint szerint tehát éppen hogy növelni kell az oktatói létszámot. Pálinkás József viszont - a szerződés szövegét citálva - felidézte: az a hallgatók számának korlátozását is jelenti, hiszen a vállalt cél csak úgy lett volna teljesíthető, ha a létszámot nem emelik, azaz azt 1996-os 42 ezren tartják.