Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)

2002-04-16 / 88. szám

6 Magyar Hírlap BELFÖLD - VÁLASZTÁSOK 2002 2002. április 16., kedd ­ Éles politikai vita is kíséri a holokauszt-emléknapot Több helyszínen már tegnap megemlékeztek az elhurcolt és kivégzett hatszázezer magyar zsidóról és cigányról A szabaddemokrata Demszky Gábor szerint hallgatólagos kor­mánysegédlet mellett felerősödött a szélsőjobboldali propaganda, és ez megmérgezi a fiatalok lelkét is. A holokauszt-emléknap előtt el­hangzott nyilatkozatra cáfolatul Borókai Gábor kormányszóvivő azt mondta: ma már senki nem lát Budapest utcáin horogkeresztes zászlókkal masírozó elemeket, mint a Horn-kormány idején. Dobozi Pálma Kötelességünk a múlt tükrében címmel háromnapos programso­rozatot indított Budapesten a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budai körzete. A Frankel Leó utcai zsi­nagógába hétfőtől összesen tizen­hat gimnáziumi csoport látogat el, s vesz részt a túlélők részvételé­vel rendezett rendhagyó történe­lemórákon. A rendezvénysorozat megnyitóján Demszky Gábor fő­polgármester beszédében rámuta­tott: „A budapestiek elutasítják a szélsőjobboldal és a mérsékelt jobboldal közötti egyre nyíltabb összejátszást és együttműködést.” A távirati iroda jelentése szerint a főpolgármester hangot adott véle­ményének, hogy „az utóbbi évek hallgatólagos kormánysegédlet mellett felerősödött szélsőjobbol­dali propagandája sajnos újból elültette ennek a gyilkos és öngyil­kos kórnak a magvait sok fiatal lé­lekben. .. Az utóbbi napokban pe­dig már a pártpolitikával együtt a középiskolákban is felbukkantak antiszemita megnyilvánulások.” A kormányszóvivő Demszky Gábor szavaira az MTI-nek úgy reagált, hogy „az antiszemita szélsőjobboldali propaganda oly­annyira erősödött fel, hogy ma már senki nem lát Budapest ut­cáin horogkeresztes zászlókkal masírozó elemeket, és nem vo­nulnak fel harcias alakok minden év februárjában a budai Várban, ahogy ez megtörtént a Horn-kor­­mány időszakában”. Borókai Gá­bor emlékeztetett arra, hogy a közösség elleni izgatásért elítélt Szabó Albertet és elvbarátait si­került kiszorítani az országból, és hogy 1998 óta lett hivatalos em­léknapja - kötelező iskolai meg­emlékezéssel - a holokauszt áldo­zatainak. A holokauszt áldozataira emlékezve háromezer ember nevét olvasták fel a Terror Háza Múzeumnál. A zsidószervezetek nehezményezik, hogy bár van döntés róla, mostanáig nem valósult meg a Holokausztmúzeum Fotó: czagány Balázs Egy név - Schiffer László és Schiffer Lászlóné, Schiffer Aranka, Schiffer Éva, Sárke­­resztúr... Schneider Miklós, Schnei­der Móric, Schneider Salamon... A nácizmus mintegy háromezer magyar áldozatának neve hangzott el tegnap a Terror Háza Múzeum előtt a holokauszt-emléknap elő­estéjén. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) és a múzeum előtt összegyűlt félezres tömeg így emlékezett meg a gettóba zárt, ha­láltáborba hurcolt és elpusztított magyar zsidókról, cigányokról és minden ártatlan áldozatról. Azok­nak, akiknek tegnap elhangzott a nevük, nincs sírjuk, ahol hozzátarto­zóik emlékezhetnének. Sok esetben azokat is elpusztították, akik emlé­kezhetnének rájuk - mutatott rá nyi­tó beszédében Feldmájer Péter, a szervezet elnöke. Az Egy név - egy áldozat mottóval meghirdetett, dél­után 4-től estig tartó megemlékezé­sen Feldmájer Péter elmondta: ha a holokauszt mind a 600 ezer magyar áldozatának nevét fel akarnánk ol­vasni, több mint két hétig tartana. egy áldozat A megemlékezés helyszínének ki­választása jelentéssel bír: az András­­sy út 60. volt a nyilasház, innen hur­colták a Duna-partra a születésük miatt ártatlanul megbélyegzetteket. A helyszínt tudatosan választották: bár a döntés megszületett, a Holo­­kausztmúzeum a mai napig nem va­lósult meg, miközben a Terror Háza Múzeum felépült. Mert ma, ötven­nyolc évvel azután, hogy elindultak az első szerelvények Auschwitz és a többi haláltábor felé, sincs állami emlékműve a holokauszt magyar ál­lampolgárságú áldozatainak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) közben azt közölte, hogy - a 2000 októberében született megállapodás alapján - a jövő hónapban megkezdődik a Ho­lokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény helyszínének kialakítása a főváros IX. kerületé­ben, a Páva utcai használaton kívüli zsinagógában. A templom teljes átalakítása mai számítások szerint csaknem másfél milliárd forintba kerül majd. Hiába kérték a betegek, nem tudtak szavazni Előre kell kérni a mozgóurnát A börtönvoksok körüli anomá­liák után a kórházvoksok körül sincs minden rendben - derül ki az olvasói panaszokból. A válasz­tások második fordulója előtt so­kan attól tartanak: most is hiába várják a mozgóurnát. Bodnár Lajos A Magyar Hírlap több olvasója is szóvá tette: a kórházakban nem biztosították számukra intézmé­nyesen a szavazójog gyakorlását. A főváros VII. kerületében lakó olvasónk például azt panaszolta: bár igazolást kért és kapott, hogy - kórházi kezelésére tekintettel -állandó lakóhelyétől távol, a VIII. kerületben szavazzon, nem gyako­rolhatta választójogát. Mozgóur­nát is kért, de a polgármesteri hiva­talban úgy tájékoztatták, hogy ez fölösleges, mert a kórházakban a mozgóurna használatát „intézmé­nyesen” biztosítják. Most - má­sokhoz hasonlóan - azt kérdezi: április 21-én, legalább a második fordulóban leadhatja szavazatát? Az Országos Választási Iroda illetékese elmondta: A mozgóur­nát kérni kell, azt intézményesen nem biztosíthatják. A mozgóurná­­ra vonatkozó igényeket a helyi le­hetőségek határai között teljesítik. Emiatt nem függesztik föl a szava­zást. Az igényeket a szavazatszám­láló bizottságnak előre be kell je­lenteni. Csak a szavazatszámláló bizottság rendelheti el a mozgó­­urnás szavazást. A szavazatszedők menet közben már nem is egészít­hetik ki a listát. Legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt sza­vazólapot vihetnek magukkal a szavazatszedők, mint ahány név a mozgóurnás nyilvántartásukban szerepel. A tartalék a rontott sza­vazólapok pótlására szolgál. A kórházak, egészségügyi in­tézmények vezetői tájékoztatás­sal segíthetik a szavazati jog gya­korlását - hangsúlyozták az Or­szágos Választási Irodában. Tudnivalók a második forduló előtt Egy szavazólap, két jelölt, 131 vá­lasztókerület. Ezek most a legfon­tosabb szavazás napi tudnivalók a vasárnapi második forduló előtt, amelyen a 201 mandátum kiosztá­sán túl végleg eldől, ki alakíthat új kormányt. Az országgyűlési választások második fordulójában, április 21- én csak abban 131 választókerület­ben járulnak az urnákhoz a szava­zóknak, ahol az első fordulóban eredménytelen volt a szavazás. A második forduló előtt már nem küldenek újabb névre szóló értesí­tő szelvényt, de a jegyzők a helyben szokásos módon tájékoztatják a választópolgárokat. Az arra jogo­sultak a második fordulóban is ugyanott szavazhatnak, mint áp­rilis 7-én. Vasárnap azonban már csak az egyéni jelöltekre lehet vok­solni. Ezért csak egy lepecsételt szavazólapot kap a választópolgár a szavazás napján. A sorozatos visszalépések nyomán szinte min­denütt két jelölt neve szerepel majd a szavazólapon. Ha az adott választókerület választóinak több mint egynegyede érvényesen vok­sol, azé a mandátum, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. De va­sárnap további 70 mandátum sorsa is eldől, bár az országos listára nem kell és nem is lehet külön szavazni. A pártok az úgynevezett kompen­zációs listára „felcsúszó” (mandá­tumot nem eredményező) töre­dékszavazataik arányában osztoz­nak a 70 országos listás mandátu­mon, így vasárnap az eddig még ki nem osztott 201 képviselői mandá­tum is gazdára talál. A Magyar Távirati Iroda híre alapján egyébként tévesen közöl­tük, hogy Budapest 5. számú egyé­ni választókerületében 2. fordulót tartanak vasárnap. Miután Csizmár Gábor (MSZP) már az első fordu­lóban győzött, így nem lesz újabb voksolás. BL A vészkorszak több tízezer roma áldozatot is követelt A becslések szerint egész Európában félmillió, Magyarországon több tízezer romát gyilkoltak meg a náci koncentrációs táborokban vagy a helyi pogromok során. Az áldozatok pontos számát nem tudni, mert a dokumentumok egy része megsemmisült, sok helyen pedig nem is ké­szült semmilyen nyilvántartás, hanem egyszerűen elhurcolták a cigá­nyokat, vagy belőtték őket a falvak szélén megásatott tömegsírokba. Magyarországon a második világ­háborút megelőzően már több „cigányrendelet” született: 1929- től évente kétszer szerveztek or­szágos „cigányrazziákat”, majd több településen, például Eszter­gomban 1942-ben zárt cigánytelep létesítéséről döntöttek a város­atyák, amit a cigányok csak mun­kavégzés céljából hagyhattak el. 1934-ben Endre László (a zsidók koncentrációs táborba szállítását később államtitkárként szervező hivatalnok) követelte a kóbor ci­gányok állami koncentrációs tá­borba zárását és a férfiak sterilizá­lását. 1944 tavaszán-nyarán a ro­mák többségét munkatáborokba vitték az ország keleti feléből, 1944 novemberében pedig megin­dult a cigány családok összeszedé­­se és internálása a nyugati me­gyékből. A Pest környéki romákat - családostul, gyermekestül - no­vember 2-a és 6-a között gyűjtöt­ték össze a helyi csendőrségeken, majd az óbudai téglagyárba vit­ték őket. Innen november 10-én marhavagonokban szállították Dachauba, majd három nap eltel­tével a nőket és gyermekeket to­vább vitték­ Ravensbrückbe. Itthon több településen min­den dokumentáció nélkül végez­ték ki a teljes roma közösséget: 1944 késő őszén a Tolna megyei Lengyelben, 1945 januárban a Fe­jér megyei Lajoskomáromban, februárban a Zala megyei Lenti­ben. Február utolsó napjaiban és március elején néhány nap alatt Várpalota környékén körülbelül 150 romát lőttek agyon a nyilasok. A deportált romák jó részét a komáromi Csillag-erődben gyűj­tötték össze. Az egyik szemtanú így emlékezett a történtekre: „Novemberben már kutya hide­gek voltak. Hely a börtöncellák­ban nem volt. Az elfogottak nagy része a kazamaták előtti szabad térségeken tanyázott. Kisgyere­kek megfagytak tucatjával. Azo­kat a latrinába dobták.” A Csil­lag-erődből később az idősebbe­ket és a gyerekeket hazaenged­ték, a munkaképes korú férfiakat és nőket viszont koncentrációs táborokba hurcolták. Többségük soha nem tért vissza. Bernáth Gábor Roma Sajtóközpont Hamis tanúkat akart venni a Fidesz Gyöngyösön? A gyöngyösi választási bizottság koholt vádak alapján próbálta megsemmisíteni a törvényes ha­táridő lejárta után a választások el­ső fordulójának eredményeit - je­lentette ki Szili Katalin tegnap. Korábban a Fidesz gyöngyösi szer­vezete azt állította: Magda Sándor bográcsgulyást és italt osztogatott a választás napján. A lapunk birto­kában lévő dokumentumok sze­rint több gyöngyösi és gyöngyös­patai polgár sérelmezte, hogy a he­lyi választási bizottsághoz benyúj­tott fideszes panaszban szerepel a nevük, s pénzért próbálták őket hamis tanúzásra bírni. Egyikük azt is felveti, hogy őt nem hallgatták meg az ügyben. Sem pénzt nem kaptam, sem a kampánycsendet nem sértettük meg, Magda Sán­dort április 7-én csak a televízióban láttam - olvasható a nyilatkozat­ban. Egy másik nyilatkozatban az található, hogy egy helyi Fidesz-ak­­tivista „megkereste a cigányokat, és arra akarta rábírni őket, 15 ezer forintot ajánlva (de azt mondta, hogy húszezret sem sajnálna), hogy írják alá azt a dokumentumot, amely arról szól, hogy az MSZP ál­tal szállított gulyást napközben kampánycsendben kapták”. Gyöngyös Fidesz-szervezeté­­nek elnöke, Tatár László kategori­kusan visszautasította, hogy bárki pénzt ajánlott volna föl hamis tanú­zásért. Tatár, aki a fideszes jelölt kampányfőnöke, azt mondta: ha ez az állítás nyilvánosságra kerül, an­nak bírósági utóélete lesz. VG A tandíjvitában mindenki a maga igazát bizonygatja Nem csitul a polémia az előző kormány által kötött világbanki kölcsönszerződés hatásairól. Pá­linkás József oktatási miniszter (Fidesz) szerint ez alapján ma az orvosi egyetemen 260 ezer forint lenne a tandíj, elődje, Magyar Bálint (SZDSZ) viszont állítja: a szerződés nem a költségtérítés növelését célozta, és pártja kor­mányra kerülve sem fog bevezet­ni tandíjat az első diplomához. Dzindzisz Magdalena-Joób Sándor Az előző kormánynak a Világ­bankkal kötött kölcsönszerződé­se szerint 2002-re a képzési költ­ségek 20 százalékát kellene fedez­ni a tandíjból - idézett részleteket az 1998 elején Magyar Bálint által aláírt, majd a jelenlegi kormány által tavaly felmondott dokumen­tum szövegéből az oktatási mi­niszter. Ma egy orvos képzése az államnak évente 1,3 millió forint­ba kerül, így a világbanki megálla­podás alapján ma a tandíj összege 260 ezer forint lenne - hozott pél­dát Pálinkás József. A vitatott kitétel a lapunk birto­kába került szerződés szövegében így szól: „a Kölcsönfelvevő (azaz Magyarország-a szerk.) a magán­források felsőoktatási intézmé­nyekben történő mobilizációja ér­dekében elfogadott mechanizmus részeként a tandíjakból és az okta­tási díjakból származó bevételeket a felsőoktatási intézmények okta­tási költségének legalább 15 száza­lékára emeli.” A magánegyeteme­ken ezt az arányt 20 százalékban határozták meg. Úgy látszik, a választásokig hátralévő időben az „egy nap egy kacsa” elvéhez tartja magát a Fi­desz - reagált Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője Pálinkás Jó­zsef, illetve Pokorni Zoltán múlt heti kijelentéseire. - Az SZDSZ nem fogja bevezetni a tandíjat az első diploma megszerzéséhez. Az idén a felsőoktatás tandíjakból származó bevételei nagyjából megfelelnek ennek az aránynak. Világosan látszik az IMF-fel kö­tött szerződésből, hogy az SZDSZ abban sem a tandíj növelését akar­ta - jelentette ki Magyar Bálint. Az az állítás sem igaz, hogy az SZDSZ háromezer oktató elbo­csátására készül - fogalmazott Magyar Bálint. Pokorni csütörtö­kön ugyanis azt mondta: a doku­mentum alapján az oktatói létszá­mot 30 százalékkal kell csökken­teni. A szerződésben azt vállal­tuk, 12 fő jut egy oktatóra, ma pe­dig ez a szám 15 fő, vagyis rosz­­szabb helyzetben vannak most a hallgatók. Magyar Bálint szerint tehát éppen hogy növelni kell az oktatói létszámot. Pálinkás József viszont - a szerződés szövegét citálva - fel­idézte: az a hallgatók számának korlátozását is jelenti, hiszen a vállalt cél csak úgy lett volna tel­jesíthető, ha a létszámot nem emelik, azaz azt 1996-os 42 ezren tartják.

Next