Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-16 / 88. szám
18 Magyar Hírlap MVM: 4,5 milliárdos plusz (MTI) A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. a múlt évben 4,463 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt ért el, szemben a 2000-es év 12,284 milliárd forintos mérleg szerinti eredményével. A csoportszintű (konszolidált) eredmény ugyanakkor 6,252 milliárd forintot tett ki a tavalyelőtti 2,955 milliárd forint után. A közgyűlés a tavalyi profit eredménytartalékba helyezéséről döntött. Ugyancsak döntött ötmilliárd forint osztalékként történő kifizetéséről is. A közgyűlés a múlt évi üzleti évet lezárva elfogadta az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentését, az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést. Kevés a vendégmunkás (MH) Huszonegyen kértek és kaptak három hónapra szóló munkavállalási engedélyt a munkaügyi központoktól a kedvezménytörvény alapján január óta. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint további 1045 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldiek foglalkoztatására, s így 11981-en dolgozhatnak Magyarországon. Az előző év első 15 hetében 11456-an rendelkeztek ilyen engedéllyel. A gazdasági miniszter 81 ezer főben határozta meg az egyidejűleg Magyarországon foglalkoztatható külföldi állampolgárok létszámát. Céget vett a Platinum (MH) Megvásárolta a Platinum Equity az Alcatel e-business szolgáltató üzletágát. A multinacionális cég olyan szervezetet hoz létre, amely az Egyesült Államokban tevékenykedő Nextira- One vállalattal együtt egyedüli piacvezető lesz a hang- és adatátviteli megoldásokat felvonultató technológiák forgalmazásában. A magyarországi cég ügyvezetője az a Tóth Ottó lett, aki a budapesti Alcatel e-Business Distribution vezetője volt. Útavató Pápán (MTI) Elkészült a Pápát elkerülő útgyűrű első, 5,8 kilométeres szakasza; a 925 millió forintba kerülő beruházást tegnap Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára adta át. Manninger beszédében hangsúlyozta: a járműforgalomtól túlzsúfolt dunántúli város elkerülő útjának a megépítése már elengedhetetlen volt, ugyanis a történelmi belváros házait a kamionforgalom erősen rongálta. Az útgyűrű mellett kerékpárutat is kialakítottak, továbbá két körforgalmi csomópontot építettek. GAZDASÁG 2002. április 16., kedd Nagy profit, nagy visszaélések - Tíz év alatt 20-25-szörösükre emelkedtek az árak Kíméletlen verseny a temetkezési piacon Temetni jó üzlet. Sőt nagyon is jó üzlet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az utóbbi néhány évben gombamód megszaporodtak a temetkezési vállalkozások. Jelenleg félezernél is többet tart nyilván a statisztika, s számuk folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor a kisebbnagyobb cégek tömeges megjelenésével párhuzamosan egyre jobban szaporodnak a visszaélések is a piacon, amit mutat az is, hogy a versenyhivatalhoz tavaly annyi beadvány érkezett, mint az azt megelőző két évben összesen. Szilágyi Béla A halál, bármilyen profánul hangozzék is, nagyon jó üzlet azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Egy temetés ma átlagosan 20-25-ször kerül többe, mint a 90-es évek elején. Ráadásul a dolog természeténél fogva stabil piacról van szó. Nem véletlen, hogy az utóbbi néhány évben gomba módra szaporodtak a temetkezési vállalkozások. Jelenleg félszáznál is több kisebb-nagyobb céget tart nyilván a statisztika, amelyek között éles küzdelem folyik a mind nagyobb piaci részesedés megszerzéséért. Márpedig ezen a különleges piacon egyre nagyobb pénzről van szó: manapság egy szerényebb temetés is 150-200 ezer forintba kerül, míg a drágább szertartások költségei elérhetik az egymillió forintot is. Az utóbbi években pedig úgy tűnik, a drágább temetések száma növekedett. Az 1999-ben életbe lépett úgynevezett kegyeleti törvény nem sok feltételhez köti a temetkezési vállalkozóvá válást. Az érintettnek mindössze telephellyel, szakmai alkalmassággal (?!) és az esetleges kártérítési igények fedezésére szolgáló vagyoni biztosítékkal elkülönített bankszámlán lekötött egymillió forintos betéttel, bankgaranciával vagy felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Mindez persze nem elég a boldoguláshoz, a legfontosabb, hogy a vállalkozó megfelelő kapcsolati tőkével rendelkezzen. Vagyis elsőként tudja meg, hol halt meg valaki, elsőként tudja felajánlani szolgáltatásait a hozzátartozóknak. Tapasztalatok bizonyítják ugyanis, hogy aki a többieket megelőzve lép kapcsolatba az elhunyt rokonaival, szinte biztosan nagy eséllyel ,megkapja a jogot, hogy eltemesse a halottat. Korábban a vállalkozók megbízottjai ott ültek a kórházakban, és azonnal lecsaptak az elhunytak hozzátartozóira. Manapság a már említett kegyeleti törvény tiltja jelenlétüket az egészségügyi intézményekben, ennek ellenére az esetek döntő többségében mégis előbb értesülnek valaki haláláról, mint az elhunyt rokonai. A kórházi személyzetnek, a háziorvosnak, a mentősnek, a kórboncnoknak, de még a helyszínelő rendőrnek is lehet kapcsolata egy-egy vállalkozóval, aki az információért adott esetben tetemes összeget is kész fizetni. De vannak olyan vállalkozások, amelyek más módszerhez folyamodnak: szoros kapcsolatot létesítenek a kórházak hűtőit üzemeltető vállalkozásokkal, így mindenkit megelőzve tudnak tárgyalni a hozzátartozókkal. Ugyancsak egyfajta előnyt eredményezhet az adott vállalkozás számára a halottszállítás is. Nem mintha ez jelentős profittal járna, sokkal inkább arról van szó, hogy a teljes körű temetési szolgáltatások ügyintézésének jogát, mintegy 40-50 százalékban az a cég szerzi meg, amely az elhunytat elszállítja. Esetleg egy baleset után. Ilyenkor elegendő csak egy névjegyet, egy szórólapot átadni a hozzátartozóknak, akik érthető okokból nem utasítják vissza az ajánlatot, nem mondják azt, hogy előtte feltérképezik a piacot, ki, mennyiért temettet. Egyre többen vannak, akik az apró trükkök mellett megpróbálják kijátszani a törvényeket. Ezt támasztja alá egyebek mellett, hogy például a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) egyre több, visszaélésre utaló bejelentés érkezik. Szakemberek szerint a kegyeleti törvény további finomításával, illetve pontosításával lehetne a mai zavaros állapotokon változtatni, ugyanis a jogszabály jelenleg csak a rendezőelveket foglalja magában, amelyek alapján a hatóságok eljárhatnak, a kiskapukat azonban nem csukja be. Lapunk úgy tudja, hogy az új parlament esetleg hamarosan foglalkozik a kegyeleti szabályozás felülvizsgálatával. A baleset után a halottat elszállító cég megszerezheti az egész temetési üzletet Fotó: Habik Csaba Erőfölénnyel való visszaélési ügyet tárgyalt a Gazdasági Versenyhivatal Kardos Lászlótól, a GVH vizsgálójától megtudtuk, hogy a napokban az utóbbi időszak legnagyobb bírságával, egymillió forinttalsújtották az egyik budaörsi temetkezési vállalkozást, amely visszaélt erőfölényével. Információink szerint az érintett cég az egyik Pest megyei település temetőjében csaknem 20 millió forintért felépített egy ravatalozót, amelynek használatáért irreálisan nagy összeget, 40 ezer forintot kért a többi versenytárstól temetésenként. Ez óhatatlanul megdrágította a konkurensek ajánlatait. Saját maga így jóval olcsóbb lett, mint vetélytársa, s a megrendeléseket sorban elorozta a többiek elől. Értesüléseink szerint a vállalkozás, amely tízéves szerződést kötött a sírkert tulajdonosával az általa felépített ravatalozó üzemeltetésére, a 40 ezer forintos díj bevezetésével hat év alatt hozzájuthatott volna pénzéhez, holott a vonatkozó jogszabály kimondja, az idegen ingatlanon történő beruházás futamideje 16 év. A versenyhivatal találkozik a fogyasztókat megtévesztő, illetve kartellgyanús ügyletekkel is. Ám számos bejelentést kell elutasítaniuk, mert az ügyek tisztázása hatáskör hiányában nem a GVH-ra tartozik, így például többször is előfordult már, hogy valamelyik önkormányzat helyi rendeletben írt elő indokolatlanul magas temetőüzemeltetési, illetve -fenntartási költségeket, ám ezt hiába panaszolták be a GVH-nak, jogorvoslatot a bíróságnál lehetett kérni. PSZÁF: javult a pénzügyi szektor átláthatósága Górcső alatt az MFB Negyedmilliárd folyt be bírságokból Kedvező jelenségekről számolt be tegnap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Bár az elmúlt évben mintegy 250 millió forint értékben szabtak ki bírságokat, a pénzügyi szektor szabályozottsága és biztonsága tovább erősödött. A szervezet elnöke úgy vélekedett, hogy javult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szabályozottsága. Döntően pozitív jelenségek tapasztalhatók a pénzügyi szektor szabályozottsága és biztonsága terén - mondta Szász Károly elnök a PSZÁF tegnapi éves értékelésén. A PSZÁF tavaly 1100 intézmény munkáját felügyelte - közülük minden másodikat ellenőriztek is. A helyszíni vizsgálatok száma 529 volt, ezek egy részét külsős cégekkel végeztették el. A magán- és önkéntes pénztárak prudens működését 150 vizsgálattal ellenőrizték, és jelentős javulást érzékeltek a nyilvántartási rendszerek és az egyéni számlák elkülönítésének területén. A bankok és takarékszövetkezetek 421- es „állományát” 245 helyszíni vizsgálattal próbálták átvilágítani, de ezenkívül speciális vizsgálatsorozat fókuszált az agrárhitelezéssel foglalkozó pénzintézetekre. Külön hangsúlyt helyeztek a pénzmosás elleni intézkedések betartására és a banki kockázatkezelések ellenőrzésére. A hitelintézetek szabályozottsága jól láthatóan nőtt - hiányosságok mindössze az adminisztráció, az informatikai rendszerek és a tulajdonosi szerkezet átláthatóságának kérdésében merültek fel. A biztosítási piacon drasztikus intézkedésekre került sor, hiszen a felügyelet egy-egy részvénytársaság és egyesület, valamint tucatnyi alkusz és tanácsadó működési engedélyét vonta vissza tavaly. A biztosítóknál főleg az ügyfél-tájékoztatással, a tartalékképzéssel és a belső ellenőrzéssel akadtak kisebb-nagyobb bajok. Az egységes felügyelet tavaly összesen 249 millió forintos bírságot szabott ki, de ebből méltányossági alapon 25 milliót visszavont. Lapunk kérdésére Szász Károly elnök elmondta, hogy lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) helyszíni vizsgálata. Most az eredmények feldolgozása folyik, majd ezt követően a vizsgálat eredményeit egyeztetik a bank vezetőivel. A felügyeleti vizsgálat eredményeit viszont csak azután teszik közzé, hogy azt a pénzügyminiszter, majd a kabinet is megtárgyalja. A vizsgálat eddigi eredményei szerint az MFB szabályozottsága javult, tevékenységének átláthatósága is növekedett - legalábbis a PSZÁF elnöke szerint. SzaP A PSZÁF vizsgálatainak száma 2000-2001 A kiskereskedők szerint csúsztatás van a pénzügyi tárca jogértelmezésében PM: a kereskedő nem köteles visszafizetni a külföldieknek az áfát A kereskedő nem köteles visszatéríteni a külföldi utasnak az áfát - erre a következtetésre jutott a pénzügyi tárca. Az április 1-jén hatályba lépett kormányhatározat ilyen értelmezését csúsztatásnak nevezte a Kisosz elnöke. Nagy Ildikó „Nem kötelező a visszatérítés!!” - ez áll a Pénzügyminisztérium által kiadott írásos tájékoztatóban a külföldi utasok vásárlásainak áfavisszatérítésével kapcsolatos kereskedői kötelezettségek között. A tárca álláspontját Kelemen László, a minisztérium munkatársa szóban is megismételte a tegnapi sajtótájékoztatón. Az április 1- jétől hatályos kormányrendelet 6. paragrafusának első bekezdésével indokolta a PM állásfoglalását. Ebben az áll, hogy a kereskedő köteles visszatéríteni a nála vásárolt áru áfáját, ha a külföldi a számlával és az áfa-visszaigénylő lappal jelentkezik. Ám - Kelemen László szerint - a kereskedő nem kötelezhető arra, hogy áfa-visszatérítő lapot állítson ki, s ha ezzel nem rendelkezik az utas, akkor az eladónak nem kell visszatérítenie az áfát - tette hozzá. Ez csúsztatás és jogilag helytelen - reagált az indoklásra Antalffy Gábor, a Kisiparosok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. A kormányhatározat 1. paragrafusa mondja ki, hogy a külföldi utas jogosult az általa vásárolt áru áfatartamára - hívta fel a figyelmet. A szakma elvárja, hogy egyértelmű jogszabályokat hozzanak - hangsúlyozta. Kelemen László tegnapi tájékoztatóján azt ígérte, hogy a tárca hivatalos állásfoglalását ad ki az ügyben. (Az április 1-je előtt vásárolt termék áfáját a kereskedőnek vissza kell adnia, ha nem telt le a kiviteltől számított 183 napos határidő.) A kereskedő egyébként bárkinek köteles kifizetni a visszajáró áfát, ha az általa kiállított számlán és áfa-visszatérítő lapon a VPOP pecséttel igazolja, hogy az árut kivitték az országból. Az áfát az igényelheti vissza, akinek a papírok a kezében vannak. Kelemen leszögezte: nem tart attól, hogy a kereskedők nem adják vissza a külföldi utasok áfáját. Megnövekedett kockázatukat kompenzálja a külföldiek által kifizetett jutalék - tette hozzá. Antalffy Gábor, a Kisosz elnöke viszont azt mondta, a kisebb kereskedő cégek többsége nem gyakorolja az áfa-visszatérítést. Szeszes italokból: - 1 liter alkoholtermék és - 1 liter bor és - 1 liter pezsgő és - 1 liter köztes alkoholtermék és - 5 liter sör Egyéb árukból 1000 forintig fajtánként 50 db 5000 forintig fajtánként 20 db 20000 forintig fajtánként 10 db 40000 forintig fajtánként 5 db 100000 forintig fajtánként 2 db 100000 forint felett fajtánként 1 db (vámtörvény 1. számú melléklete) Forrás: PM Nem kereskedelmi jellegű áruk mennyisége, amelyek után visszaigényelhető az áfa Gépjármű: személyenként 1 db/év