Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 91-100. szám)
2002-04-19 / 91. szám
2002.április 19.,péntek----------------------------------------- A NAP TÉMÁJA: KAMPÁNYÍGÉRETEK -------------------------------------------------M,6,,ll,l,ull. 3 biztosan az „ígéretek földje” lett Lakásügy: kedvezmények licitje Az MSZP javasolta, hogy a szocpoltámogatásnál az első gyerek is egymillió forintot érjen 200 ezer helyett. Ezt a Fidesz is átvette, így a szocialisták azzal tromfoltak, hogy minden gyerek után járjon az egymillió, illetve illesse meg ez a támogatás a használt lakást vásárlókat is. Amikor a kormánypárt a bérlakásépítés elindításával dicsekedett, a legnagyobb ellenzéki párt lakbértámogatással jött elő. A szakértők javasolták a nonprofit lakásépítést. Az erre szakosodott közhasznú társaságok a profit megtakarításával, illetve a közterhek (például az áfa) elengedésével tudnának olcsón építkezni. Kardinális kérdés volt az építési minisztérium létrehozásának ügye is. A Fidesz odáig jutott, hogy a jelenleg hét tárcára szétszabdalt feladatokat összevonja, de érzékeltette, hogy ez a szervezet nem minisztérium lesz. Idáig jutott az MSZP is. Arra az ellenzéki kérdésre, hogy a lakástámogatás költségeivel meddig terhelhető az állam, nem jött értékelhető válasz. A terhek ma még csak becsülhetők. A lakásépítés, illetve -vásárlás állami támogatása 2002-ben (milliárd Ft) Jogcím 2002. évi költségvetés szerint MH-számítás Az állam különböző csatornákon nyújt lakástámogatást. Ha ezekből kiválasztjuk a lakásépítés, illetve -vásárlás támogatását, akkor a táblázat adatait kapjuk. A lakásépítési (szocpol) kedvezmény csak becsülhető. Mi erre nem vállalkoztunk, viszont 35 ezer új lakásra kalkuláltuk az adó- (áfa-) visszatérítési támogatást. A kamattámogatásnál elfogadtuk az FHB becslését, amely - az egész bankszektor által - erre az évre 150 milliárd forint hitelkihelyezéssel számol, de úgy, hogy ennek a nagyobb részét az év második felében folyósítják. Az átlagos hitel nagysága 4 millió forint. Végül 100 ezer forintos átlagbérre számoltuk ki az átlaghitel szja-kedvezményét, amely 144 ezer forint lett. Ezt megszorozva 37 500 valószínűsített hitelfelvevővel kaptuk az 5,4 milliárd forintot. A kétéves költségvetés elfogadásakor a mai lakástámogatási rendszernek csak az első - szűkített - változata működött. Ezért abban 49,7 milliárd támogatás került erre az évre. A mi számításunk szerint ez 10 milliárddal több lesz. Ehhez jönne az MSZP által tervezett lakbértámogatás. A felsoroltak közül a kamattámogatás nem egyszeri kiadás, hanem a futamidő alatt halmozódik, így az idei 6 milliárdhoz hozzáadandó a múlt évi 3,6 milliárd. Jövőre tehát könnyen lehet ezen a rovaton 15 milliárd forint vagy akár több is. Lakásépítési kedvezmény 34,0Adó-visszatérrési támogatás 9,0 14,0 Kamat jelzáloglegel támogatás.................6,7..................................6,0 Szja-kedvezmény...............................................................................5,4........ .MSZP A nyugdíjasok bizalmáért és szavazataiért a kampány végén egyre élesebb küzdelem folyt Fotó: Habik Csaba HASONLÓ CÉLOK A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉBEN A közút- és autópálya-hálózat fejlesztésében nagyjából azonos célokat fogalmaz meg a szocialista párt és a Fidesz. Az elkövetkező négy évben, bármelyikük is kerülne hatalomra, a meglévő autópályák (M3-as, M5-ös, M7- es) 2006-ra az országhatárokig vezetnének - legalábbis az ígéretek szerint, utóbbiból persze az elmúlt négy évben sem volt hiány. A 600 kilométer sztráda- és gyorsforgalmiút-fejlesztés becsült költsége 600-800 milliárd forint lehet, bár konkrét összegekről egyik párt programja sem tesz említést. A Fidesz ezenkívül azt is rögzíti, hogy 2006-ig átvennék az M5-ös autópálya üzemeltetését. (Az M5-ösről egyébként tévesen azt állítja a Fidesz, hogy a sztráda koncessziós szerződését a szocialisták kötötték, pedig azt Schamschula György, az Antall- Boross-kormány közlekedési minisztere írta alá 1994. május elején.) Azt ugyanakkor nem részletezik, hogy az adófizetőknek mennyibe kerülne a visszavétel. (Az M1-es Győr és Hegyeshalom közötti szakasza azt követően kerülhetett állami kezelésbe, hogy az üzemeltető társaság tönkrement. Arról ugyanakkor egyáltalán nem beszél a jelenlegi kormány, hogy az átvétel 120- 130 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek tíz év alatt, ami szintén Schamschula György szerződéskötési kötelezettségének köszönhető.) A szocialisták az elkövetkező négy évben a 4-es, a 6-os, és a 8-as számú főutakat gyorsforgalmi úttá fejlesztenék, hasonlóan a Fideszhez, igaz utóbbiaknál a Pécsre vezető 6-os nem szerepel a programban. Mindkét párt újabb Duna-hidak megépítését is kilátásba helyezi. A szocialisták programjukban alapvető fontosságúnak nevezik a tömegközlekedés fejlesztését, Budapesttel kapcsolatban pedig rögzítik, hogy eleget tesznek a metróépítésben vállalt állami kötelezettségnek. A fiatalok rosszul nem járnak: ingyen tankönyv, ingyen nyelvvizsga, ingyen menza is lehet a jövőben Fotó: Szigetváry Zsolt Ha a pártok álmai teljesülnek, hazánk hamisítatlan adóparadicsom lesz Mindkét párt rácáfol a mondásra: szegény ember az, aki még ígérni sem tud. Adó- és járulékkedvezmények ígéretében mindkét oldal gazdag. Abban is egyeznek, hogy egyik sem mellékelt hatásvizsgálatot, költségkimutatást, így nem lehet tudni, milyen nagyságú bevételkieséssel járnának a kedvezmények, azt pedig teljes homály fedi, milyen forrásból finanszíroznák az elmaradt adót. Az biztos, hogy bármelyik párt is nyer a választásokon, és betartja ígéreteit, pártállástól függetlenül a választók többsége jól jár. A Fidesz is kedvez a tőkének - de mást mond. Az MSZP tőkepárti. A Fidesz is. A jelenlegi miniszterelnök ijesztőnek tartja ugyan a nagy- és a pénztőke összefonódását, ám csak a választás első fordulója után. Hivatali ideje alatt évente százötvenmilliárd forint körüli adómentességet kaptak a legnagyobb társaságok. Hozzá kell tenni, adókedvezményt minden kormány adott, hiszen az ország tőkevonzó képességének köszönhető, hogy a politikai rendszerváltást a gazdasági követte. A nagy cégek jelentős szerepet játszanak a gazdasági növekedésben, munkát adnak a kicsiknek és az alkalmazottaknak - erről sem kell elfeledkezni; mellesleg a következő kormány sem a saját jószántából, hanem uniós kényszer hatására antiprotekcionista. A Fidesz nagyobbat mond a gyerekek utáni adókedvezményben (egy gyerek - egymillió forint). Az kapjon adókedvezményt, aki adót termel. Az elvvel egyet lehet érteni. Csak épp a háromgyerekes családok többségére nem az a jellemző, hogy a szülők hárommillió forintot keresnének évente. Az MSZP kontráz, a kisebb jövedelműeket kompenzálja. Hogy miként, azt nem lehet tudni. Egy minimálbéren élő háromgyermekes család például az adómentesség mellé kapna az államtól több százezer forintot is? Keveredik tehát a jelenlegi információk alapján az adó- és a szociálpolitika. Az adminisztrációba már-már belefulladó több százezer vállalkozó évtizedes vágya teljesül, ha MSZP-s győzelem esetén megvalósul az ÉVA, az egyszerűsített vállalkozói adó. Kevés papírmunka, 15 százalék adó, és kész. Ám, mivel a bruttó árbevétel az alapja, azt azért érdemes lesz alaposan mérlegelni, hogy milyen nagyságú nyereségtől éri meg alkalmazni ezt az adózási módot. A Fidesz sem maradt le vállalkozóbarát ígéretével. Már tavaly adott - tízmillió forint beruházásig - teljes társaságiadó-mentességet. Csak épp olyanok a feltételek, hogy - a legfrissebb adatok szerint - csupán 12 ezer egyéni vállalkozó tudta igénybe venni (a ma működő csaknem félmillióból). Az általános forgalmi adóról, a jövedéki adóról egyikük sem szólt - uniós kötelezettségeink okán automatizmusok működnek, s többnyire adótehernövekedés várható. * 12 DEMOKRÁCIA, NEMZETI EGYSÉG - in ÉS OH Fricz Tamás politológus. A Fidesz négy év alatt egy markáns kormányzati struktúrát épített ki, összehangolta a minisztériumokat, amiket a Miniszterelnöki Hivatalon keresztül működtetett. A modell nem ismeretlen: a német kancellária típust követi. Ehhez egy erős miniszterelnöki kormányzás kellett, erős miniszterelnökkel. Demokráciafelfogásuk messze a legitim határokon belül mozog. Vezetési stílusuk határozottsága abból adódott, hogy meg kellett küzdeniük, egy, az MSZP-től örökölt hatalmi struktúrával. Az MSZP az elvek szintjén nagyobb konszenzust hirdet meg, ám ezt még nem lehet a gyakorlatban ellenőrizni. Vezetési stílusuk, a Horn-kormány alapján erőteljes, az ellenzéket jelentéktelennek beállító időszak volt. Az, hogy az ország politikai értékek mentén megosztott, teljesen normális, hiszen annyit jelent, hogy van választásunk. Az országot nem kell egységbe forrasztani, a tagoltság csak jót tesz. Sükösd Miklós politológus: A Fidesz a parlamenti ülések ritkábbá tételével, a vizsgálóbizottságok felállításának megakadályozásával, illetve a kormányzati rendszer centralizálásával a demokráciát sértette meg. A Miniszterelnöki Hivatallal mint szuperminisztériummal a magyar politikai rendszert központosították. Pártpolitikai indokokból nem újították meg az ombudsmanok tisztségét. Vezetési stílusukat a központosítás jellemezte. Elképzelésük a nemzeti összefogásról populista. Híveik folyamatos felvonulását kérik. Aki máshogyan gondolja, azt viszont ellenségként kezelik. A Magyar Szocialista Párt a liberális demokrácia elkötelezettje, a politikai ellenzék jogait tiszteletben tartja, s a vizsgálóbizottságok létrehozását is ígérik. Vezetési stílusuk ideológiamentes, középpontjában a szakértelem áll. A klientúraépítést ügyesebben csinálják, az őket támogató cégek decentralizáltabbak. Bárki kerül hatalomra, elsődlegesen a társadalmi kiegyezést kell majd szolgálnia. KI MIT AD AZ OKTATÁSBAN TANÁRNAK, DIÁKNAK? A két nagy párt programja e téren inkább az időzítésben és a kedvezmények mértékében nyilvánul meg. Az MSZP elképzelése szerint a közalkalmazotti bértábla módosításával már idén szeptembertől a kezdő, főiskolát végzett tanárok fizetése bruttó 85 ezer forintra, az egyetemet végzetteké 104 ezer forintra emelkedik. Ehhez számításaik szerint mintegy 20 milliárd forintra lenne szükség. Az MSZP „beelőzésére’’ válaszul a Fidesz bejelentette: 10-12 milliárd forintból szeptembertől jelentősen - 5-20 ezer forintra - emelik a tanárok intézményvezetői és osztályfőnöki pótlékát. 2003-tól mindkét párt jelentős fizetésemelést irányoz elő a tanároknak: a Fidesz pedagóguséletpálya-modellje szerint a pedagógus átlagkeresetek a mai 115 ezerről 190 ezer forintra nőnek. Ehhez 220-250 milliárd forintra lenne szükség. Az MSZP ugyan nem „számosította” elképzeléseit, de ezt megközelítő mértékről beszél. Míg az MSZP csak az általános iskolában, a Fidesz a középiskolákban is ingyenessé tenné a tankönyveket. A kormányzópárt számításai szerint ehhez 12 milliárd forint kellene a költségvetésből. A szocialista párt térítésmentessé tenné az étkezést a bölcsődékben és az óvodákban. A Fidesz itt elsősorban a hátrányos helyzetűekre koncentrál, nekik nemcsak a bölcsődében és az óvodában, hanem az általános és középiskolában is biztosítana ingyenes étkezést. Az MSZP szerint a középiskolában ingyen lehetne megszerezni a jogosítványt és a tanúsítványt a számítógépes jártasságról (ECDL), és egy idegen nyelvből állami nyelvvizsgát. A Fidesz ez utóbbit a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetésével garantálná. Mindkét párt 10 ezer új kollégiumi férőhely létrehozását ígéri az elkövetkező négy évben. Az oldalakat szerkesztette: Szarka Klára, Szombati Pál Közreműködött: Biczó Henriett, Dreissiger Ágnes, Dóra Melinda Tünde, Haiman Éva, Joób Sándor, Máthé T. Gyula, Nagy Ildikó, Németh Géza, D. Horváth György, Papp Zsolt e-mail: naptemaja@mhirlap.hu