Magyar Hírlap, 2002. október (35. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-08 / 235. szám

2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: ÍTÉLETHIRDETÉS 2002. október 8., kedd A Fidesz pártigazgatója az első politikus, akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek Várhegyi Attila egy évet kapott felfüggesztve Egy év börtönbüntetés két évre felfüggesztve, így súlyosbította jogerősen a bíróság Vár­hegyi Attila Fidesz-politikus első fokú ítéletét, amely még csupán pénzbüntetést tartalma­zott. A hűtlen kezelés megállapítása Várhegyit meglepte, ügyvédje felülvizsgálati kérel­met nyújt be. A fideszes pártigazgató még nem döntötte el, lemond-e mandátumáról. A képviselői törvény szándékos bűntett és jogerős börtönbüntetés esetén a mandátum „megszüntetését” írja elő. Erről azonban kétharmados többséggel dönt a parlament - így Várhegyi sorsa az igazságszolgáltatás után pártja kezében van. E­gy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre és félmil­lió forint pénzbüntetésre ítélte Várhegyi Attila fide­szes országgyűlési képvise­lőt, pártigazgatót tegnap folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen keze­lés miatt a másodfokon eljáró Pest Me­gyei Bíróság. A bíróság az indoklás sze­rint azért marasztalta el a politikust, mert többéves polgármesteri gyakorlattal és megfelelő képzettség mellett szegte meg kötelezettségét. Ugyanakkor figyelembe vették, hogy a tárgyalás elhúzódása, a hét év az elévülést megközelíti. Amilyen hosszú idő telt el az ítélet ki­hirdetéséig, olyan rövid volt tegnap Vár­hegyi Attila ítéletének indoklása. A poli­tikus nem sokkal az ítélethirdetés előtt egyedül érkezett a Pest Megyei Bíróságra. Se az ügyben érintett szolnokiak, se a po­litikus környezetéből nem volt kíváncsi senki az eseményre. Nem lehet képviselő, ha a Fidesz hozzájárul... Várhegyi Attila fideszes képviselőt foly­tatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ítélték felfüggesztett bör­tönbüntetésre. A hűtlen kezelés szándé­kos bűncselekménynek minősül. Az országgyűlési képviselők jogállásról szóló törvény 17. paragrafusának b pontja ki­mondja, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítél­tek. Géczi József, a parlament mentelmi bizottságának elnöke szerint a törvény eléggé egyértelműen fogalmaz, és nem tesz különbséget letöltendő vagy fel­függesztett szabadságvesztés között. Bár Géczi hozzátette: kisebb értelmezési vita azért lehet abból, hogy a felfüggesztett büntetés azonos kategória-e. A bizottsági elnök szerint két lehetőség van. Várhegyi vagy önként lemond mandátumáról, vagy egy képviselői indítványra a parlament­nek - a jelenlévők kétharmadának több­ségével - kell döntenie a mandátum sor­sáról. Géczi József szerint természetesen mindez akkortól érvényes, ha a bírósági ítélet megérkezik az Országgyűléshez. Áder János szerint az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizott­sága elnökének előbb értelmeznie kelle­ne az országgyűlési képviselők összefér­hetetlenségére vonatkozó törvényi előírá­sokat, „és akkor a jogszabálynak megfele­lően fog eljárni Várhegyi Attila és a Fi­­desz-MPP frakciója is”. A párt parlamen­ti képviselőcsoportjának vezetője az MTI kérésére Nyékládházán reagált Géczi Jó­zsef Alajos nyilatkozatára. Az Országgyűlés elnökének kabinetiro­dáján az ügyet a hivatalos értesítés megér­kezéséig nem kívánták kommentálni. „Surranópálya” a joghézagok közt? Kolláth György alkotmányjogász szerint a képviselők jogállásáról szóló törvény egyértelműen rendelkezik. A parlament­nek már csak az lenne a feladata, hogy jo­gi formába öntse a jogszabály szavait, ám a házszabály szerint az ügyet a plénum elé kell terjeszteni, és kétharmados szavazati aránnyal dönteni róla. Ez hasonló „surra­nópályát” adhat, mint a mentelmi jog fel­függesztése. Kolláth szerint az ítélet fel­függesztésének tényével nem lehet Vár­hegyi mellett érvelni, mert a bíró először magáról a bűnösségről és az ítélet mérté­kéről dönt, csak másodsorban érdekes, hogy a börtönbüntetést felfüggeszti-e. Csak a laikusok hiszik azt, hogy egy letöl­tött nyolc hónapos büntetés enyhébb le­het, mint egy felfüggesztett egyéves. Nyolc éve húzódó ügylet A Fidesz-MPP országos választmányának akkori elnökét, a kultusztárca volt politi­kai államtitkárát - akkor még szolnoki polgármestert - 1997-ben politikai kor­rupcióval vádolta meg a Pest Megyei Fő­ügyészség. Eszerint Várhegyi Attila szol­noki polgármesterként 1994-ben veszte­getést követett el azzal, hogy az önkor­mányzati választási kampányhoz helyi cé­gektől fiktív számlák révén, a Mahir Szol­nok Kft.-n keresztül, összesen mintegy 1,3 millió forintot szerzett magának, illetve a Fidesz szolnoki alapszervezetének. Az ügyészség szerint a vád tárgyává tett ko­reográfia úgy zajlott, hogy Várhegyi kért egy bizonyos összeget, a cégek utaltak a Mahir Szolnok részére, utóbbi számlát bocsátott ki, amelyre odapingálták: „1994-es reklámtevékenység”. Ám ilyen tevékenység nem zajlott, a Mahir Szolnok egyik cégnek sem végzett ilyen jellegű munkát. A másik vádpont szerint Várhegyi At­tila polgármesterként 1995-ben mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrányt oko­zott a szolnoki önkormányzatnak, mert a városközpontban lévő telkeket áron alul adta el, részben olyan cégnek, amely tá­mogatta kampányát. Különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, továbbá vezető beosztású hivatalos sze­mély által elkövetett vesztegetéssel és ma­gánokirat-hamisítással vádolták. A per másodrendű vádlottja, egyben az ügy ki­robbantója, Simó József. Ő a kérdéses időszakban a Mahir Szolnok Kft. ügyve­zetője, a Fidesz szolnoki szervezetének el­nöke és kampányfőnöke volt. A per 2000. május 30-án kezdődött, meghallgattak mintegy harminc tanút, illetve három szakértőt. A Buda Környéki Bíróság 2001 novem­berében hirdette ki első fokú ítéletét. Eb­ben a telekügylet kapcsán hanyag kezelés vétsége, azaz a váddal ellentétben nem szándékos, hanem gondatlan cselekmény miatt mondta ki Várhegyi bűnösségét, és 300 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Ugyanakkor felmentette a vesztegetés vádja alól. Felmentette a bíróság az ügy to­vábbi kilenc vádlottját is. Bár Várhegyi az eljárás során tagadta bűnösségét, az első fokú ítélet kihirdetését követően lemon­dott politikai államtitkári posztjáról. Az ingatlan ma is per alatt A szolnoki aljegyző, Molnár Tibor la­punknak elmondta, a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében az ominózus ingatlan - amely Szolnok városközpontjában van - az önkormányzatot illeti meg. Ugyanak­kor azt is kimondták, hogy minden cég kü­lön felléphet kártérítési igénnyel. A cégek ezt meg is tették. A legnagyobb kártéríté­si igény meghaladja a százmillió forintot. Ezt az egykori pártház, most irodaházként működő épület üzemeltetője indította az önkormányzat ellen. A bíróság első fokon, nem jogerős ítéletben elmarasztalta az ön­kormányzatot. Ezt az ítéletet az alperes megfellebbezte, a per tehát folytatódik. A politikus meglepődött Sem a Fidesz, sem Várhegyi Attila nem adott ki közleményt. Várhegyi lapunknak azt mondta: minden kérdésben fordul­junk ügyvédjéhez. Mandátumáról, párt­ban betöltött tisztségéről még nem dön­tött, s ha ezt megteszi, akkor családjával és azokkal közli először, akikkel hosszú éveken keresztül együtt dolgozott. A po­litikus még azt sem határozta el, hogy esetleges lemondásával megvárja-e a fe­lülvizsgálati kérelemről a határozatot. Megjegyezte: meglepte az ítélet, az ellen­kezőjére számított. A Fideszből Rogán Antal frakcióveze­tő-helyettes csak annyit reagált: előbb megvárják, mi lesz a sorsa a felülvizsgála­ti kérelemnek. Mint mondta, erkölcsi és jogi normákat várnak el a Fidesz képvise­lőitől, de hogy Várhegyi ezeknek megfe­lelt-e, azt csak az eljárás befejezése után döntik el. Rogán arra a kérdésre sem kí­vánt válaszolni, milyen erkölcsi és jogi normáknak kell megfelelni. A Fidesz alapszabályának 10. paragrafusa kimond­ja: elveszti tagságát az, akit bűncselek­mény elkövetéséért a bíróság jogerősen elítél. A frakcióvezető-helyettes Várhe­gyi mandátumával kapcsolatban megje­gyezte: ha mégis vissza kellene azt adnia, miután listán jutott be a parlamentbe, a párt jelölheti ki utódját. Kupper András, a Fidesz etikai bizott­ságának elnöke szerint a grémium csak olyan ügyekkel foglalkozik, amelyekkel megkeresik, Várhegyi miatt senki sem juttatott el hozzájuk beadványt. Felülvizsgálatot kér az ügyvéd Dr. Csenterics Ferenc, Várhegyi védője el­mondta, megvárják az írásos ítéletet, de vár­hatóan felülvizsgálati jogorvoslatot fognak benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. Közöl­te: nem elégedett az ítélettel, meglepőnek tartja, mivel az ügyész fellebbezésében kért cselekménynél­­ hanyag kezelés - súlyosabb bűncselekményben - hűtlen kezelés - ma­rasztalta el a bíróság védencét. Enyhe-e az ítélet? Az ügy kapcsán Bárándy György ügyvéd kijelentette: az egy év felfüggesztett bör­tönbüntetés nagyon enyhe ítélet. A külö­nösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen ke­zelés ugyanis kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó. A bűnös­ségnek két fajtája van: szándékosság és hanyagság - fejtegeti Bárándy. Az előbbi akkor valósul meg, ha az elkövető látja előre cselekményének társadalomra ve­szélyes következményét. A gondatlan bűncselekménynek szintén két fajtája van. Egyik, ha az elkövető látja cselekmé­nyének társadalmi veszélyességét, de könnyelműen bízik abban, hogy az nem következik be. Másik, ha nem látja, mert a tőle elvárható körültekintést elmulaszt­ja. A hanyag kezelés gondatlan bűncse­lekménynek, a hűtlen kezelés szándékos­nak minősül. A hűtlen kezelés lényege, hogy a rábízott vagyoni értéket nem a sza­bályoknak megfelelően kezeli, s ezzel nagy vagyoni kárt okoz a tulajdonosnak. Frölich Antal ügyvéd szerint nem lehet az ügy részletes ismerete nélkül azt állíta­ni, hogy az egy év felfüggesztett szabad­ságvesztés enyhe ítélet volna-e. Szerinte minden ügyben vannak olyan mentő kö­rülmények, amelyek befolyásolják annak kimenetelét, így jogos is lehet az ítélet. Az oldalt szerkesztette: Szombathy Pál Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Kun Mónika, Németh Szilárd, Szarka Klára, Szép Zsuzsa e-mail: naptemaja@mhirlap.hu ítélethirdetést hallgatva. A poli­tikus ügyvédje valószínűleg fe­lülvizsgálati ké­relmet nyújt be, mert jogilag nem látja megalapo­zottnak a véden­cét sújtó verdik­tet. A nap, amely­re éveket kellett Várhegyinek vár­nia, nem hozott szerencsés véget számára Várhegyi Attila meg­lepődött, mert ellen­kező ítéletre számí­tott. Ugyanakkor még nem döntötte el, le­­mond-e parlamenti mandátumáról. To­vábbi lépéseit legelőbb családjával beszéli meg Fotók: Czagány Balázs BOLDVAI: IGEN-NEM 2002 márciusában a Tocsik-ügy nyolcad-, illetve kilencedrendű vádlottját, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt felmentették a zsarolás bűntettének vádjai alól. A bíróság másodjára hirdetett elsőfokú ítéletet, mivel a korábbit a Legfelsőbb Bíróság (LB) meg­semmisítette. A nyolcszázmillió forintos si­­kerdíjáról elhíresült jogásznő perében azzal vádolták Boldvai László szocialista ország­gyűlési képviselőt, aki az adott időszakban a párt pénztárnoka is volt, hogy Budai György szabaddemokratákhoz közel álló vállalkozóval zsarolással arra próbálta rá­venni a jogásznőt, hogy az ÁPV Rt.-től ka­pott sikerdíjból adjon át nekik egy jelentős összeget. Az LB által megsemmisített elő­ző ítéletben - 1999 februárjában - éppen fordított eredmény született. Akkor politikai szálon ítélt bűncselekményt a bíróság, és befolyással való üzérkedés miatt Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt 10, illetve 6 hó­napnyi fogházban letöltendő szabadság­­vesztéssel büntette volna, míg Tocsik Már­tát és az ÁPV Rt. vezetőit felmentette. ATYÁNSZKYT CSŐDBŰNTETT MIATT ÍTÉLTÉK EL 2001 decemberében Atyánszky György volt kisgazda, későbbi független képvise­lőt csődbűntett elkövetése miatt 1 millió 250 ezer forint pénzbírság megfizetésére ítélték. A Szolnok Megyei Bíróság másod­fokú jogerős ítéletében enyhítette az 1 év 8 hónap, de a három év próbaidőre felfüg­gesztett börtönbüntetést is tartalmazó el­sőfokú ítéletet. A bíróság egyrendbeli csődbűntett és egyrendbeli hitelező jogta­lan előnyben részesítése vétségében ta­lálták bűnösnek a képviselőt. Az 1999 nyarán indított eljárás vádirata szerint vál­lalkozásából, a martfűi pékséget üzemel­tető L-GÚT Kft.-ből a felszámolás megkez­dése előtt a vagyon egy részét jogszerűt­lenül értékesítette, és mint cégvezető, a felszámolás alatt „tagi kölcsönt" vett fel.

Next