Magyar Hírlap, 2003. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-02 / 101. szám

2003. május 2., péntek A NAP TÉMÁJA: EGY ÉV AZ EU-TAGSÁGIG Magyar Hírlap 3 és mi következik másnap reggel? MEZOGAZDASÁG Hatalmas lemaradásban a felkészülés - Nincs kész az intézményrendszer A következő egy év alatt a mezőgaz­daságban szinte emberfeletti teljesít­ményt kellene nyújtani ahhoz, hogy kellőképpen felkészülve lépjenek a gazdálkodók az EU-ba. Ez vonatko­zik az egyes gazdaságokra éppúgy, mint az állami irányításra, civil szer­vezetekre. GAZDAREGISZTRÁCIÓ. A kor­mányzatnak ki kell építeni egy olyan összefüggő információs hálózatot - számítógépes rendszert amely pontosan rögzíti, hányan és kik fog­lalkoznak mezőgazdasági termelés­sel. Ez a gazdaregisztráció. Ma becs­lések szerint egymillió fő szerez fő-, vagy mellékállásként az ágazatból jö­vedelmet. Közülük az utóbb négy év­ben rendre 170-210 ezren regisztrál­tatják magukat. Hírlik, hogy az ag­rártárca a nyarat követően kötelező nyilvántartást vezet be. PARCELLA-NYILVÁNTARTÁS. Nyilván kell tartani azt is, hogy ki, mit és hol tenne! Erre szolgál a par­cellaregisztráció, amellyel az opti­mista agrártárca szerint az év végére végezhetnek a szakértők. Nagy kér­dés, hogy az ingatlan-nyilvántartást mennyire lehet naprakésszé tenni a földhivatalokban. Szükség van az ál­latállomány pontos számbavételére, ahogy tavaly végrehajtották a szőlő- és gyümölcskataszter felmérését is. PÁLYÁZATÍRÁS. Azt viszont nem szabad feledni, hogy az EU­ tag­­jaként, 2004. májusa után is van élet, a felkészülés, a felzárkózás folytatha­tó. Sőt az uniós pénzek, támogatások az évek előrehaladtával a hazainál sokkalta nagyobb keretet jelentenek, a piac stabilizálódik, a jövedelmek néhány év alatt bizton növekedésnek indulnak. Ehhez viszont egy dolgot meg kell tanulni. A pályázatírást vagy maguk­nak a gazdálkodóknak, vagy a szak­­tanácsadóknak, szakértői vállalko­zásoknak. Ehhez szorgalom, türe­lem és némi pénz is kell A mezőgazda­ság szerkezete át­alakul az EU-ban. Lesznek olyan ma még Uniós tagként a ser­téstenyésztésre a termelők nem kapnak támogatást Brüsszelből, de do­táció pályázható fejlesztésekre. A magyar költség­­vetés támogathatja majd a húságazatot, de lehet, hogy több lesz a boltokban a külföldi disznóhús, mint korábban gazdálkodók, akik kikerülnek az ágazatból. A következő egy évben a kormánynak, régióknak, kistérsé­geknek, önkormányzatnak arra kell felkészülniük, miként segíthetik a vi­déki mezőgazdaságon kívüli jövede­lemszerzési lehetőségek kialakulá­sát, terjedését. SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZER. A tárcának fel kell állítani a fenti csatornákból származó adatok feldolgozását, ellenőrzését, korszerűsítését végző számí­tógépes rendszert, amely egyben az uniós és hazai támogatások kifizetését megalapozó adatokat és a kifizetést ellenőrző résszel egészülne ki. Ez len­ne az integrált irányítási és el­lenőrzési rendszer (HER) Hogy ezzel készen lesznek-e a szak­értők, még kérdés, viszont ez a felté­tele annak, hogy a magyar parasztok az uniós támogatásokat az EU-ban alkalmazott módon felvehessék. Ha nem leszünk kész, akkor az úgyneve­zett egyszerűsített támogatási szisz­téma szerint juthatnak pénzhez a gazdálkodók. Még szakértők sem is­merik ennek pontos menetét, ahogy arra sem kapha­tunk még választ, hogy az így kifize­tett támogatás ki­sebb lesz-e, mint normál esetben. Az államon mú­lik, hogy miként hozza létre magát a Kifizető Ügynök­séget a mai Agrárin­tervenciós Központ alapjaira építve. De említhetjük az állat- és növényegészségügy helyze­tét, a határállomások ügyét, a labo­rok felszerelését. Mind, mind még megoldandó feladat, BERUHÁZÁSOK. Ahogy maguk a paraszti gazdaságok, vállalkozások is bőrükön érzik - talán némelyikük ezért is pánikol­­, hogy mennyi teen­dőjük lenne, ha lenne hozzá elég pénzük. A leszakadt géppark, épü­letek, birtokméret, genetikai állo­mány mind beruházást igényelnek. A számítások szerint 1990 óta 800 milliárd forint beruházás maradt el a mezőgazdaságban. Ezt kellene pó­tolni egy év alatt, ami lehetetlen. A buzgalmat, az igényt mégis jelzi, hogy az idén két hónap alatt kime­rült a gépvásárlási támogatási keret, holott a 24-25 milliárdnyi állami tá­mogatási keret harmadával na­gyobb a tavalyinál. De hát, ilyen helyzetben semmi pénz nem lenne elég. A gazdálkodók viszont most érzik igazán, hogy mi mindent kelle­ne még pótolni, s mivel erre képte­lenek, sokan pánikolnak. Fotó: MTI­­ Kovács Attila VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG A munkaerőt átcsoportosítják, és jönnek a mobil ellenőrző csoportok Jövőre az osztrák, a szlovák és a szlovén határon megszűnik a vámkezelés. Töme­ges elbocsátásokra a vámszerveknél mégsem kell számítani, mert régóta ké­szülnek az átállásra, létszámstop van, és átcsoportosítják az erőket.­ urópai uniós csatlakozásunk nap­ján az eddigiekhez képest egy más típusú ellenőrzési rendszerre tér át a vám- és pénzügyőrség. Sipos Jenő alez­redes, a vámhatóság szóvivője úgy fogal­maz, hogy határállomásokon szolgálatot teljesítők jó része a jövőben úgynevezett mobil ellenőrző csoportokban dolgozik majd tovább. Ezek az egységek közvetle­nül a határ közelében, autópályákon, par­kírozókban, közutakon vizsgálják majd meg a közúti áruszállításban résztvevő­ket, hogy rendben vannak-e okmányaik, illetve rakományuk azt tartalmazza-e, amik a kísérő dokumentumokban szere­pelnek. Emellett kiemelt figyelmet fordí­tanak arra is, hogy kulturális javakat, vé­dett állatokat a nyugati határszél meg­szüntetése után se lehessen kicsempészni az országból. Sipos Jenő elmondta, jelenleg mintegy ezren dolgoznak a nyugati-északi határel­lenőrző pontokon, akik nagy része 2004. május 1-je után is a testület tagjai marad­nak. A mobil ellenőrző csoportok mellett többeket a jövedéki ellenőrzési részlegek­hez helyeznek majd át, illetve a keleti ha­táron szolgálatot teljesítők munkáját erő­sítik majd. Kérdésünkre, mi lesz az oszt­­rák-szlovák-szlovén határszakaszon az elmúlt években megvalósított jelentős be­ruházásokkal, a felépített laborokkal és vizsgálóműhelyekkel, Sipos Jenő közölte: vélhetően a külföldi társhatóságokkal kö­zösen hasznosítják majd ezeket a létesít­ményeket. Várhatóan logisztikai közpon­tokat, raktárakat alakítanak ki az épüle­tekben. A szóvivő elmondta, hogy 2004. május 1-jétől érvénytelenné válik az 1995-ben életbe lépett vámtörvény, helyette az eu­rópai vámkódex lesz az irányadó jogsza­bály. 2004. május 1-jétől kezdve hazánk felügyeli majd az unió egyik külső határ­vonalát. A Letenyétől Záhonyig terjedő határszakaszt a vámőrség már évek óta korszerűsíti, itt építették fel a nagyobb határátkelőhelyeket a PHARE-segé­­lyekből és költségvetési forrásokból. Ma ezek Európa legkorszerűbb határállomá­sai közé tartoznak. Sipos Jenő szerint a külső határok biztosítása nemcsak fel­adattal és költségekkel jár majd együtt, hanem jelentős bevételekkel is. Bár a vámbevételek az uniót gazdagítják, ezek 25 százaléka visszaérkezik Magyaror­szágra, s ezt a hatóságok a vámőrizet fej­lesztésére fordíthatják. Ezért a vámható­ság azon van, hogy az EU-ba irányuló ter­mékek vámolása Magyarországon tör­ténjék meg. Az EU elvárásai alapján a jövőben több nemzetközi határátkelőhelyet nyit­nak meg a már említett külső határszaka­szon, és azt tervezik, hogy ezek a meglé­vőkkel együtt folyamatos nyitva tartással üzemelnek majd. A már meglévők mellé újabb buszterminálokat és kamionparko­lókat építenek, és ami fontos még, a ve­szélyes szállítmányok parkolására védő töltéssel ellátott tartózkodási helyeket alakítanak ki. A belépő oldalon radioak­tív és nukleáris anyagok azonosítására al­kalmas műszereket helyeznek el az átve­vőhelyeken. Sipos Jenő hangsúlyozta, a határforgalom ellenőrzésekor a legfőbb cél a gyors átkelés mellett az ellenőrzések hatékonyabbá tétele.­­ KÖRNYEZETVÉDELEM Fokozatosan teljesítjük a normákat, sok területen haladékot kaptunk A környezetvédelmi átalakulást szeren­csére nem hónapokban, hanem években számolják. Az EU-szabványok átvételét sikerült kitolni, egyes jogszabályokat egészen 2015-ig. A legfontosabb uniós környezetvé­delmi jogszabályokat már átvet­tük, tucatnyi kiegészítő rendele­tet, egy-két területen az elmaradást az év végéig pótolni kell - mondta lapunknak Zoltay Nándor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) főosztály­­vezetője. Közéjük tartozik például a kise­lejtezett járművek ártalmatlanításáról szóló új jogszabály, vagy a vizekre vonat­kozó szabályozás. A közösségi jog harmonizálásánál ne­hezebb feladatnak tűnik az intézmény, il­letve a mérőhálózat fejlesztésével kapcso­latos kötelezettségek teljesítése. Az első lépéseket már mindkét területen megtet­tük. A KVM szervezeti átalakítása során az elmúlt hónapokban csökkent a minisz­tériumi apparátus és nőtt a hatósági szervek és a háttérintézmények létszáma. Brüsszeli elvárás, hogy ez a folyamat foly­tatódjon. Mindez nem csupán további új munkatársak felvételét jelenti. Szakkép­zett, idegen nyelve(ke)t beszélő, korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek­kel kell megerősíteni a következő hóna­pokban az átalakuló környezetvédelmi felügyelőségek, vízügyi és nemzeti park igazgatóságok munkatársi gárdáját, javít­ják felszereltségüket. Emellett olyan mű­szereket kell beszerezni, amely minden szennyező komponenst képes megbízha­tóan érzékelni. Mivel Magyarország a legkényesebb, sokmilliárdos beruházásokat igénylő te­rületeken - szennyvíz-csatornázás, új hul­ladéklerakók, ivóvízminőség stb. - a brüsszeli előírások teljesítésére különféle időhatárig szóló mentességet kapott, nem belépésünk napján, hanem fokozatosan lesz majd érzékelhető uniós tagságunk. Akad azért néhány terület, ahol 2004 má­jusa a határkő. A hazai cégeknek ekkor­tól kell irányítási rendszerüket környezet­baráttá tenni, és a különféle termékek környezetbarát voltának jelölését is egy év múlva vagyunk kötelesek bevezetni. 2004 végéig a nagy tüzelőberendezéseket működtető vállalatok - hat hőerőmű és két másik gyár - kötelesek lesznek (filte­rek felszerelésével) károsanyag-kibocsá­­tásukat csökkenteni. Az oldalt szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Gyükeri Mercédesz, D. Horváth György, Szilágyi A. János, Szilágyi Béla www.magyarhirlap.hu/naptemaja e-mail: naptemaja@mhirlap.hu Csökkenteni kell a Mátravidéki Hőerőmű károsanyag-kibocsátását is Fotó: Pélyi Nóra

Next