Magyar Hírlap, 2003. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-02 / 101. szám
2003. május 2., péntek A NAP TÉMÁJA: EGY ÉV AZ EU-TAGSÁGIG Magyar Hírlap 3 és mi következik másnap reggel? MEZOGAZDASÁG Hatalmas lemaradásban a felkészülés - Nincs kész az intézményrendszer A következő egy év alatt a mezőgazdaságban szinte emberfeletti teljesítményt kellene nyújtani ahhoz, hogy kellőképpen felkészülve lépjenek a gazdálkodók az EU-ba. Ez vonatkozik az egyes gazdaságokra éppúgy, mint az állami irányításra, civil szervezetekre. GAZDAREGISZTRÁCIÓ. A kormányzatnak ki kell építeni egy olyan összefüggő információs hálózatot - számítógépes rendszert amely pontosan rögzíti, hányan és kik foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. Ez a gazdaregisztráció. Ma becslések szerint egymillió fő szerez fő-, vagy mellékállásként az ágazatból jövedelmet. Közülük az utóbb négy évben rendre 170-210 ezren regisztráltatják magukat. Hírlik, hogy az agrártárca a nyarat követően kötelező nyilvántartást vezet be. PARCELLA-NYILVÁNTARTÁS. Nyilván kell tartani azt is, hogy ki, mit és hol tenne! Erre szolgál a parcellaregisztráció, amellyel az optimista agrártárca szerint az év végére végezhetnek a szakértők. Nagy kérdés, hogy az ingatlan-nyilvántartást mennyire lehet naprakésszé tenni a földhivatalokban. Szükség van az állatállomány pontos számbavételére, ahogy tavaly végrehajtották a szőlő- és gyümölcskataszter felmérését is. PÁLYÁZATÍRÁS. Azt viszont nem szabad feledni, hogy az EU tagjaként, 2004. májusa után is van élet, a felkészülés, a felzárkózás folytatható. Sőt az uniós pénzek, támogatások az évek előrehaladtával a hazainál sokkalta nagyobb keretet jelentenek, a piac stabilizálódik, a jövedelmek néhány év alatt bizton növekedésnek indulnak. Ehhez viszont egy dolgot meg kell tanulni. A pályázatírást vagy maguknak a gazdálkodóknak, vagy a szaktanácsadóknak, szakértői vállalkozásoknak. Ehhez szorgalom, türelem és némi pénz is kell A mezőgazdaság szerkezete átalakul az EU-ban. Lesznek olyan ma még Uniós tagként a sertéstenyésztésre a termelők nem kapnak támogatást Brüsszelből, de dotáció pályázható fejlesztésekre. A magyar költségvetés támogathatja majd a húságazatot, de lehet, hogy több lesz a boltokban a külföldi disznóhús, mint korábban gazdálkodók, akik kikerülnek az ágazatból. A következő egy évben a kormánynak, régióknak, kistérségeknek, önkormányzatnak arra kell felkészülniük, miként segíthetik a vidéki mezőgazdaságon kívüli jövedelemszerzési lehetőségek kialakulását, terjedését. SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZER. A tárcának fel kell állítani a fenti csatornákból származó adatok feldolgozását, ellenőrzését, korszerűsítését végző számítógépes rendszert, amely egyben az uniós és hazai támogatások kifizetését megalapozó adatokat és a kifizetést ellenőrző résszel egészülne ki. Ez lenne az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (HER) Hogy ezzel készen lesznek-e a szakértők, még kérdés, viszont ez a feltétele annak, hogy a magyar parasztok az uniós támogatásokat az EU-ban alkalmazott módon felvehessék. Ha nem leszünk kész, akkor az úgynevezett egyszerűsített támogatási szisztéma szerint juthatnak pénzhez a gazdálkodók. Még szakértők sem ismerik ennek pontos menetét, ahogy arra sem kaphatunk még választ, hogy az így kifizetett támogatás kisebb lesz-e, mint normál esetben. Az államon múlik, hogy miként hozza létre magát a Kifizető Ügynökséget a mai Agrárintervenciós Központ alapjaira építve. De említhetjük az állat- és növényegészségügy helyzetét, a határállomások ügyét, a laborok felszerelését. Mind, mind még megoldandó feladat, BERUHÁZÁSOK. Ahogy maguk a paraszti gazdaságok, vállalkozások is bőrükön érzik - talán némelyikük ezért is pánikol, hogy mennyi teendőjük lenne, ha lenne hozzá elég pénzük. A leszakadt géppark, épületek, birtokméret, genetikai állomány mind beruházást igényelnek. A számítások szerint 1990 óta 800 milliárd forint beruházás maradt el a mezőgazdaságban. Ezt kellene pótolni egy év alatt, ami lehetetlen. A buzgalmat, az igényt mégis jelzi, hogy az idén két hónap alatt kimerült a gépvásárlási támogatási keret, holott a 24-25 milliárdnyi állami támogatási keret harmadával nagyobb a tavalyinál. De hát, ilyen helyzetben semmi pénz nem lenne elég. A gazdálkodók viszont most érzik igazán, hogy mi mindent kellene még pótolni, s mivel erre képtelenek, sokan pánikolnak. Fotó: MTI Kovács Attila VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG A munkaerőt átcsoportosítják, és jönnek a mobil ellenőrző csoportok Jövőre az osztrák, a szlovák és a szlovén határon megszűnik a vámkezelés. Tömeges elbocsátásokra a vámszerveknél mégsem kell számítani, mert régóta készülnek az átállásra, létszámstop van, és átcsoportosítják az erőket. urópai uniós csatlakozásunk napján az eddigiekhez képest egy más típusú ellenőrzési rendszerre tér át a vám- és pénzügyőrség. Sipos Jenő alezredes, a vámhatóság szóvivője úgy fogalmaz, hogy határállomásokon szolgálatot teljesítők jó része a jövőben úgynevezett mobil ellenőrző csoportokban dolgozik majd tovább. Ezek az egységek közvetlenül a határ közelében, autópályákon, parkírozókban, közutakon vizsgálják majd meg a közúti áruszállításban résztvevőket, hogy rendben vannak-e okmányaik, illetve rakományuk azt tartalmazza-e, amik a kísérő dokumentumokban szerepelnek. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy kulturális javakat, védett állatokat a nyugati határszél megszüntetése után se lehessen kicsempészni az országból. Sipos Jenő elmondta, jelenleg mintegy ezren dolgoznak a nyugati-északi határellenőrző pontokon, akik nagy része 2004. május 1-je után is a testület tagjai maradnak. A mobil ellenőrző csoportok mellett többeket a jövedéki ellenőrzési részlegekhez helyeznek majd át, illetve a keleti határon szolgálatot teljesítők munkáját erősítik majd. Kérdésünkre, mi lesz az osztrák-szlovák-szlovén határszakaszon az elmúlt években megvalósított jelentős beruházásokkal, a felépített laborokkal és vizsgálóműhelyekkel, Sipos Jenő közölte: vélhetően a külföldi társhatóságokkal közösen hasznosítják majd ezeket a létesítményeket. Várhatóan logisztikai központokat, raktárakat alakítanak ki az épületekben. A szóvivő elmondta, hogy 2004. május 1-jétől érvénytelenné válik az 1995-ben életbe lépett vámtörvény, helyette az európai vámkódex lesz az irányadó jogszabály. 2004. május 1-jétől kezdve hazánk felügyeli majd az unió egyik külső határvonalát. A Letenyétől Záhonyig terjedő határszakaszt a vámőrség már évek óta korszerűsíti, itt építették fel a nagyobb határátkelőhelyeket a PHARE-segélyekből és költségvetési forrásokból. Ma ezek Európa legkorszerűbb határállomásai közé tartoznak. Sipos Jenő szerint a külső határok biztosítása nemcsak feladattal és költségekkel jár majd együtt, hanem jelentős bevételekkel is. Bár a vámbevételek az uniót gazdagítják, ezek 25 százaléka visszaérkezik Magyarországra, s ezt a hatóságok a vámőrizet fejlesztésére fordíthatják. Ezért a vámhatóság azon van, hogy az EU-ba irányuló termékek vámolása Magyarországon történjék meg. Az EU elvárásai alapján a jövőben több nemzetközi határátkelőhelyet nyitnak meg a már említett külső határszakaszon, és azt tervezik, hogy ezek a meglévőkkel együtt folyamatos nyitva tartással üzemelnek majd. A már meglévők mellé újabb buszterminálokat és kamionparkolókat építenek, és ami fontos még, a veszélyes szállítmányok parkolására védő töltéssel ellátott tartózkodási helyeket alakítanak ki. A belépő oldalon radioaktív és nukleáris anyagok azonosítására alkalmas műszereket helyeznek el az átvevőhelyeken. Sipos Jenő hangsúlyozta, a határforgalom ellenőrzésekor a legfőbb cél a gyors átkelés mellett az ellenőrzések hatékonyabbá tétele. KÖRNYEZETVÉDELEM Fokozatosan teljesítjük a normákat, sok területen haladékot kaptunk A környezetvédelmi átalakulást szerencsére nem hónapokban, hanem években számolják. Az EU-szabványok átvételét sikerült kitolni, egyes jogszabályokat egészen 2015-ig. A legfontosabb uniós környezetvédelmi jogszabályokat már átvettük, tucatnyi kiegészítő rendeletet, egy-két területen az elmaradást az év végéig pótolni kell - mondta lapunknak Zoltay Nándor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) főosztályvezetője. Közéjük tartozik például a kiselejtezett járművek ártalmatlanításáról szóló új jogszabály, vagy a vizekre vonatkozó szabályozás. A közösségi jog harmonizálásánál nehezebb feladatnak tűnik az intézmény, illetve a mérőhálózat fejlesztésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. Az első lépéseket már mindkét területen megtettük. A KVM szervezeti átalakítása során az elmúlt hónapokban csökkent a minisztériumi apparátus és nőtt a hatósági szervek és a háttérintézmények létszáma. Brüsszeli elvárás, hogy ez a folyamat folytatódjon. Mindez nem csupán további új munkatársak felvételét jelenti. Szakképzett, idegen nyelve(ke)t beszélő, korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberekkel kell megerősíteni a következő hónapokban az átalakuló környezetvédelmi felügyelőségek, vízügyi és nemzeti park igazgatóságok munkatársi gárdáját, javítják felszereltségüket. Emellett olyan műszereket kell beszerezni, amely minden szennyező komponenst képes megbízhatóan érzékelni. Mivel Magyarország a legkényesebb, sokmilliárdos beruházásokat igénylő területeken - szennyvíz-csatornázás, új hulladéklerakók, ivóvízminőség stb. - a brüsszeli előírások teljesítésére különféle időhatárig szóló mentességet kapott, nem belépésünk napján, hanem fokozatosan lesz majd érzékelhető uniós tagságunk. Akad azért néhány terület, ahol 2004 májusa a határkő. A hazai cégeknek ekkortól kell irányítási rendszerüket környezetbaráttá tenni, és a különféle termékek környezetbarát voltának jelölését is egy év múlva vagyunk kötelesek bevezetni. 2004 végéig a nagy tüzelőberendezéseket működtető vállalatok - hat hőerőmű és két másik gyár - kötelesek lesznek (filterek felszerelésével) károsanyag-kibocsátásukat csökkenteni. Az oldalt szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Gyükeri Mercédesz, D. Horváth György, Szilágyi A. János, Szilágyi Béla www.magyarhirlap.hu/naptemaja e-mail: naptemaja@mhirlap.hu Csökkenteni kell a Mátravidéki Hőerőmű károsanyag-kibocsátását is Fotó: Pélyi Nóra