Magyar Hírlap, 2003. szeptember (36. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-05 / 207. szám
6 • Magyar Hírlap • 2003. szeptember 5., péntek külföld Mádl fogadta a brit nagykövetet A köztársasági elnök fogadta Nagy-Britannia új budapesti nagykövetét. John Nichols átadta megbízólevelét Mádl Ferencnek. (mh) Abbasz a parlament támogatását kérte Leszámolás helyett folytatja a párbeszédet a szélsőséges szervezetekkel - ígérte meg a palesztin parlament tegnapi ülésén Mahmud Abbasz. A kormányfő a képviselők támogatását kérte a nemzetközi béketerv megvalósításához, és felajánlotta, hívják vissza, ha erre nem hajlandók - lemondani azonban nem fog, nem adja fel a harcot. Abbasz az előzetes tervekkel ellentétben nem kért bizalmi szavazást, a 85 képviselőből 15 azonban aláírt egy ezt követelő petíciót. Jasszer Arafat elnök hívei az utcán is kifejezték elégedetlenségüket: Gázában és Ciszjordániában is követelték a kormányfő távozását. (reuters/haarec) Meghosszabbítják az amnesztiát Huszein Dzsabrailov korábbi csecsenföldi elnökjelölt attól tart, hogy fegyveres összetűzések történhetnek az őt, illetve az Ahmad Kadirov ideiglenes elnököt támogató csoportok között az októberi elnökválasztás előtt. A jelöltségtől a héten visszalépett üzletember szerint vérontáshoz vezetne, ha indulna a választásokon. Eközben Sztanyiszlav Iljaszov csecsen ügyekért felelős moszkvai miniszter úgy foglalt állást, hogy a lázadóknak kegyelmet kínáló, szeptember 1-jén lejárt amnesztiarendeletet az év végéig meg kell hosszabbítani. A június 7-én meghirdetett közkegyelem keretében eddig 145 lázadónak biztosítottak büntetlenséget. (mti) Lefoglalt rakéták Szaúd-Arábiában Teherautónyi föld-levegő rakétát foglaltak le a szaúdi hatóságok a Dzsidda kikötőváros felé vezető sivatagi úton. A repülőgépek lelövésére alkalmas fegyverek Jemenből származtak. A helyi rendőrségtől származó információk szerint a múlt hónapban talált szállítmány címzettje egy eddig meg nem nevezett terrorcsoport volt. (bbc) • mondatban • Az Európai Bizottság kész vállalni a politikai felelősséget az EU statisztikai hivatalának hűtlen kezelés gyanújába keveredett vezetőinek ügyében, de egyes biztosok egyéni felelősségét egyelőre senki nem feszegeti - közölte Romano Prodi bizottsági elnök szóvivője. (mti) *Az amerikai hadsereg iraki jelenléte ellen tiltakozott az a kairói szállodai alkalmazott, aki késsel próbált meg túszul ejteni egy amerikai turistát. (mti) Schröder és Fischer folytatná, Rau befejezi Alig egy évvel az épphogy megnyert választások után a német kancellár máris közölte, hogy 2006-ban újból indulni kíván. Gerhard Schröder előrehozott bejelentésének hátterében külügyminisztere, Joschka Fischer áll. Tegnap az is bizonyossá vált, hogy jövőre új elnöke lesz Németországnak, Johannes Rau ugyanis nem indul még egyszer. Pap Kornélia /Berlin Első ránézésre nincs sok értelme 2006-ról beszélni. Az ellenzék fölényesen vezet a közvéleménykutatásokban, a költségvetés hiánya idén is meghaladja a három százalékot, alig csökken a munkanélküliség, s folyik a huzavona a reformokról. Ráadásul a két kormánypárt viszonya sem felhőtlen. A Zöldek mint a kisebb koalíciós párt, szeretik próbálgatni erejüket, s gyakran tesznek kísérletet, vajon meddig mehetnek el, hol a határ a szociáldemokratákkal szembeni ellenkezésnek. Legutóbb Angelika Beer, a Zöldek egyik vezetője tört borsot Schröder orra alá, amikor lehetségesnek nevezte, hogy Németország katonákat küld Irakba, noha a kancellár épp ellenkezőleg nyilatkozott erről. Meg is jegyezte dühösen, koalíciós partnerei láthatóan egyszerre akarják a kormányzati és az ellenzéki párt szerepét vállalni. Az eset nem egyedi, az előző héten a nyugdíjreform kérdésében nem egyezett a két párt véleménye, korábban pedig az egészségügyi reform volt a nézeteltérés oka. A kancellár és helyettese, Fischer azonban láthatóan a gyakori véleménykülönbségek ellenére is jól együtt tud működni, Schröder az utóbbi időkben megtanulta méltányolni a Zöldek véleményét. Be kellett látnia ugyanis, hogy nélkülük, pontosabban külügyminisztere, Fischer nélkül, nem nyerné meg többé a küzdelmet. Míg Fischer az első helyen áll a népszerűségi listákon, Schröder és pártja egyre lejjebb csúszik. Fischert közben egyre jobban foglalkoztatta az Európai Unió politikája, egyre gyakrabban pletykálták, hogy Fischer az EU külügyminiszteri posztja iránt érdeklődik. A Zöldek körében meg is kezdődött - ugyancsak halkan és kimondatlanul - a lapok újraleosztása. Ki veszi át Fischer tisztét, ki lesz az új külügyminiszter? Szóba került a párt jelenlegi elnöke, Fritz Kuhn, a környezetvédelmi miniszter, Jürgen Trittin, aki az utóbbi hónapokban, a Zöldek által sikeresen keresztülvitt italosdoboz-betétdíjakkal került a politikai élet reflektorfényébe, az ugyancsak fényes karriert befutott mezőgazdasági és élelmezési miniszternő, Renate Künast, avagy a fiatalabb karrierje alakulását türelmetlenebbül váró két frakcióvezetőnő, Krista Sager, illetve Katrin Göring-Eckhardt. Az mindenesetre világos, hogy bármiféle átalakulás komoly belső pártharcokhoz vezet, s elvonja a figyelmet a választási küzdelemről. Ugyanakkor nem kérdéses, a Zöldek igazi ereje Fischer népszerűségében rejlik, ha ő nincs, felettébb kétséges a jó szereplés. Schrödernek nem maradt más hátra, meg kellett győznie külügyminiszterét, jobb lesz neki itthon maradnia, s kéz a kézben egy újabb választási ciklusért küzdenie. Amit együtt elkezdtek, mondta, együtt is kell befejezni, „a kormány stabilitása függ tőlünk”, s további ehhez hasonló pszichológiai érvekkel engedte Fischert toszkánai szabadságra. A kérdés megoldását a kormány őszi ülése tette sürgetővé, amelyen elsőként az európai alkotmány szerepel, s ezzel együtt persze nem lesz megkerülhető az európai külügyminiszter posztjának kérdése sem. Fischer élvezte a napsütést meg a túláradó bűnbánó olaszok vendégszeretetét - ne feledjük, épp ez időben mondtak olaszországi üdülését Schröder -, de a vakáció utolsó napjaiban már egyenesen nélkülözhetetlennek érezte a német belpolitikát, s egyre gyakrabban hívta fel kollégáit, érdeklődve a hazai helyzetről. Hazaérkezése után pedig bejelentette: nem kíván indulni az Európai Unió külügyminiszteri posztjáért, s vállalja Schröder oldalán a következő négy évet is. Mint már nem egyszer, most is a kancellár szavait idézte, „együtt kezdtük, együtt kell befejeznünk, de - folytatta kis szünettel - szívesen teszem”. Elhatározását Schröder szívből jövő, a Zöldek pedig kötelező örömmel fogadták. Más európai politikusok előtt pedig megnyílt az út az EU- külügyminiszteri poszt felé. Szabad az út a berlini elnöki palotába is. Johannes Rau államfő ugyanis tegnap bejelentette, hogy nem indul másodszor is a posztért. Az új elnököt a parlament két háza május végén választja meg. Rau 73 évére és hosszú politikai pályafutására hivatkozott a döntésnél, az igazi ok azonban vélhetően esélytelensége. A kormánypártok (a szociáldemokraták és a Zöldek) a felsőházi arányok miatt kisebbségben vannak a testületben, ami reménytelenné teszi a szociáldemokrata Rau újraválasztását, így a következő öt évre a konzervatív uniópártok vagy a liberálisok adhatják az elnököt. A külügyminiszter végül igent mondott a kancellárnak Búcsúlátogatáson a NATO-főtitkár A magyar kormány kiáll a védelmi reformok mellett, és biztosítja az ezek végrehajtásához szükséges politikai és költségvetési hátteret - mondta tegnap Medgyessy Péter, miután találkozott a NATO-főtitkárral. A posztjáról leköszönő George Robertson szerint rendkívül fontos, hogy a magyar haderőreform, az átfogó védelmi, stratégiai felülvizsgálat a lehető leggyorsabban befejeződhessék, és Magyarország a szükséges erő és képességek birtokában legyen. Robertson kifejtette: Magyarország politikailag és katonailag is beépült a NATO szervezetébe, a magyar katonák jól végzik munkájukat ott, ahol a szövetség jelen van. A találkozón szóba került, hogy Magyarországon a lehető leggyorsabban megállapodásra kellene jutni az alkotmánymódosításról, hiszen ez tehetné lehetővé, hogy hadra fogható erőkkel álljon a Magyar Honvédség a NATO rendelkezésére. A kormányfő bízik abban, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán megszületik a megállapodás és a döntés az alkotmánymódosításról, amely a jogi hátteret garantálja a rugalmas és gyors reagáláshoz Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainál. Medgyessy szerint az ellenzékkel ebben a kérdésben szót lehet érteni, hiszen az ország nemzetközi tekintélyéről van szó. A posztjáról négy év után távozó Lord George Robertson délután Mádl Ferenc köztársasági elnöktől átvette a Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetést. Az eseményen elmondta: még brit parlamenti képviselőként több mint húsz évvel ezelőtt első hivatalos útja Magyarországra vezetett. Búcsúlátogatásai sorozatát is nálunk kezdte. A főtitkár elégedetten kommentálta, hogy magyar katonák részt vesznek Afganisztánban és Irakban is a nemzetközi béketeremtő misszióban. Közölte: a NATO akkor tekinti át iraki szerepét, ha egy új ENSZ-határozat születik. Hozzátette, hogy ha ez megtörténik, akkor valószínűleg újabb NATO-tagországok vállalnak majd szerepet az iraki béketeremtésben. Kiemelte: Lengyelország irányítása alatt a szövetség már szerepet vállalt, hiszen logisztikai és telekommunikációs segítséget nyújt, stb Medgyessy reformokat ígért Robertsonnak Moszkva kész csapatokat küldeni Irakba, Párizs és Berlin nem Oroszország megfelelő ENSZ-határozat esetén kész csapatokat küldeni Irakba - jelentette ki Szergej Ivanov védelmi miniszter. Nagy-Britanniában vizsgálják, megemeljék-e az Irakban állomásozó katonák létszámát, az amerikai csapatok azonban nem kapnak erősítést - közölte Donald Rumsfeld védelmi miniszter, aki tegnap Bagdadba érkezett. mh-összeállítás „Az iraki helyzet, amely veszélyes fordulatot vett, aggasztja Oroszországot” - vallotta be Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter, aki ezzel magyarázta, hogy Moszkva nem zárja ki békefenntartó erők küldését az arab országba. Ivanov azonban ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsának új, méghozzá egyhangúan elfogadott és „megfelelően szövegezett” határozatához kötötte. Az iraki merényletek nem csupán az oroszokat aggasztják, hanem a briteket is. Jack Straw külügyminiszter a BBC jelentése szerint újabb ötezer katonát kért Irakba, ahol ellenkező esetben „stratégiai kudarc” fenyegeti a brit egységeket. Londonnak tízezer katonája van Irakban, s a csapatok aránytalanul nagy veszteségeket szenvednek. Döntés azonban még nem született a csapaterősítésről. Az amerikaiak viszont biztosan nem küldenek több katonát Irakba - ezt az amerikai védelmi miniszter közölte, mikor tegnap Bagdadba érkezett. Donald Rumsfeld szerint nemzetközi csapatok odaküldése sem központi kérdés, mert elsősorban iraki biztonsági erőkre van szükség, amelyeket a lakosság nem tekint megszállónak. Rumsfeld elképzelhetőnek nevezte, hogy mégis visszafogadják a régi iraki hadsereg egyes tagjait. A miniszter újból elutasította, hogy az ENSZ vegye át az irányítást. Az Egyesült Államok a héten már megkezdte a konzultációkat a Biztonsági Tanács tagjaival egy határozattervezetről, amely többnemzetiségű erő létrehozását irányozza elő Irakban a világszervezet égisze alatt, de amerikai parancsnoksággal. Diplomáciai források szerint a tervezetet pénteken az amerikai diplomácia a BT elé terjeszti. A német kormányra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy részt vegyen katonákkal Irak stabilizálásában. A dpa értesülése szerint George Robertson NATO-főtitkár, valamint amerikai katonai és politikai vezetők is megpróbálják rábírni erre Berlint. Gerhard Schröder kancellár azonban tegnap Jacques Chirac vendégeként távolságtartóan nyilatkozott az amerikai határozati javaslatról, csakúgy, mint a francia elnök. Mindkét politikus úgy véli, a tervezet nem kielégítő. Daily Telegraph A Kelly-ügy kapcsán kiderült, két ország van, az egyik a politikusoké és az újságíróké, a másik a civileké - állapítja meg a londoni The Daily Telegraph véleményoldalán Boris Johnson, aki kétszeresen is az első világba tartozik, hiszen képviselő és újságíró is egyben. Az első csoport tagjai a szerző szerint olyanok, mint a csótányok, mindent kibírnak, ami az ő esetükben persze nem atom-, hanem verbális támadást jelent. Ha rajtakapják őket egy hazugságon, csak annyit mondanak, hogy nem kell vele foglalkozni. A civilek ezzel szemben azt hiszik, hogy a szavaknak még van jelentésük, és az emberek bűntudatot éreznek, ha hibáznak. 4.» Megfigyelés Vegyes fogadtatásban volt része Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter javaslatának, amely szerint azt, akit egyszer már elítéltek szexuális bűncselekményért, élete végéig tartsák nyilvántartásban. A terv alapján mindenkinek, aki ilyen tettért ült börtönben, szabadulása után azonnal jelentkeznie kell a legközelebbi rendőr vagy csendőrőrsön. A legutóbbi törvényt erről 1998-ban hozták, de az csak húszéves nyilvántartási határidőt szabott meg. A bírák szervezete tartózkodással fogadta a belügyminiszteri elképzelést, mert ellentétesnek tartja „a felejtés jogának” demokratikus elvével. A baloldali bírák szervezetének szóvivője szerint a terv súlyosan csorbítja az érintettek mozgási szabadságát. Rovatvezető Nagy Iván Zsolt/e-mail inagy@mhirlap.hu/telefon 470-1282