Magyar Hírlap, 2004. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-15 / 12. szám
16 • Magyar Hírlap • 2004. január 15., csütörtök e-világ Újra bővül a félvezetőipar Akár a 190 milliárd dollárt is elérheti az idén a világ félvezetőiparának kibocsátási értéke - tette közzé becslését a VSLI Research kaliforniai kutatóintézet. Ez több mint harmincszázalékos bővülést jelentene tavalyhoz képest. A VSLI szerint jelentős, húszszázalékos növekedés várható a termelés mennyiségében is. A kutatóintézet úgy véli, a szektor bővülése már tavaly is elérte a 18 százalékot, azaz hároméves hanyatlás után újra beköszöntött a fellendülés. A lendületet a mobiltelefonok és az elektronikai szórakoztató eszközök új generációja iránti növekvő igény táplálja - véli a VSLI. (mti) Petíciós oldal az interneten Magyar nyelvű online petíciós oldal kezdte meg működését: a www.peticio.hu címen elérhető site egyaránt helyet ad a panaszoknak és a támogató aláírásoknak is. Bár az oldalt üzemeltető egyesület képviselője elismeri, hogy például népszavazási kezdeményezéshez nem elégséges itt összegyűjteni az aláírásokat, de bízik benne, hogy az e-szignó elterjedésével ez megváltozhat. A weboldal az alkotmányban is lefektetett petíciós jog gyakorlásához ad keretet: az internetezők már élnek is a lehetőséggel, és petíciót nyújtottak be a szabad szoftverek elterjedéséért, a választási rendszer megreformálásáért, valamint a kórházprivatizáció ellen is. A petíciók címzettjei között államigazgatási szervek, minisztériumok és miniszterek is találhatók. (mh) Telefonica: vége az UMTS-álomnak Még az idén eladja európai UMTS-koncesszióit a Telefonica - jelentette be a spanyol távközlési szolgáltató. A cég ezzel végleg kiszáll a harmadik generációs (3G) szolgáltatások még el sem kezdődött üzletéből. A Telefonica 2000- ben összesen 6,4 milliárd eurót fizetett ki osztrák, svájci, olasz és német UMTS-licencekért. Ezt az összeget azonban a mostani értékesítésekor valószínűleg távolról sem fogja visszanyerni. (mti) mondatban • A legveszélyesebb vírusgazdák közé tartoznak az internetes fájlcserélők; a letöltött fájlok akár fele is fertőzött lehet - véli e heti számában a www.heise.de német szaklap. (mti) • Harminchatmillió mobilelőfizetőt tartottak nyilván 2003 decemberében Oroszországban, ezzel a penetráció 25 százalékra emelkedett. (mti) • Csaknem 56 milliárd dollárért vásároltak 2003-ban termékeket és szolgáltatásokat az interneten az amerikaiak, ami 25 százalékos növekedésnek felel meg - írta a BizRate.com szakportál. (index.hu) • A héten veszi át a világ egyik leggyorsabb számítógépét a potsdami asztrofizikai intézet (AIP); a Sanssouci névre keresztelt egység 270 darab hagyományos AMD processzorral dolgozik. (index.hu) Frappáns címek és nagy üzletek A legdrágább domain másfél milliárdért kelt el Márciustól jönnek az ékezetes címek Hét és fél millió dollárt - mai áron másfél milliárd forintot - ért a domainkereskedelem eddig legdrágábban gazdát cserélt címe. Hazai viszonyok közt az ismertté vált adásvételek közül legfeljebb egy-két millió forintért kelnek el a jól hangzó internetcímek - a legtöbbet, ötmillió forintot állítólag a portal.hu-ért adtak. A hivatalos domainregisztráció díjaiból becslésünk szerint egy év alatt mintegy százmillió forintos bevétele származott 2003-ban az Internetszolgáltatók Tanácsának. Rátonyi Gábor Tamás Tavaly év végén - egy éven belül másodszor - ismét csökkent a domainregisztráció és -fenntartás „nagykereskedelmi” ára: a jövőben a korábbi háromezer forintos díj kétharmadáért adja a tartományneveket a hazai regisztrációs csúcsszervezet, az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT). Hogy az interneteimet bejegyzők végül milyen árral találkoznak, az ugyanakkor már a regisztrációt végző szervezetektől függ, hiszen a díjat minden vállalkozás maga szabja meg. A 74 domainregisztrációt végző szolgáltató ugyanis az ISZT-nek fizetett kétezer forintos díjra ráteszi a maga hasznát is, így végül három-négyezer forinttól kezdve akár tízezerért is kínálhatja a domain bejegyzését mint szolgáltatást. Kis domaintörténelem Bár a domain szó csak a kilencvenes évek végén felívelő dotkomkorszak dollármilliós adásvételei kapcsán került a köztudatba (az egy domainért valaha kifizetett legmagasabb összeg 7,5 millió dollár - mai áron 1,5 milliárd forint - volt; lásd táblázat), valójában a szisztéma már elmúlt húszéves: 1982-ben jelent meg az első legfelső szintű név, a ma már ritkán használt .arp, és 1985-ben már létezett a .com, .edu, .gov.org és a .uk végződés is. A domainneveket - magyarul tartománynévnek lehetne fordítani - valójában az internetes szerverek, honlapok nevének könnyebb megjegyezhetősége érdekében találták ki: minden számítógép, amely a világhálóra kapcsolódik, egy számot - úgynevezett IP- (Internet Protocol) címet - kap, ez alapján lehet elérni a szerver szolgáltatásait. Mivel ezek a számsorok nehezen megjegyezhetők, szakemberek kiötlötték, hogy szavakkal helyettesítsék őket. Belátható, mégiscsak könnyebb azt megjegyezni és beírni a böngészőbe, hogy www.yahoo.com, mint hogy 66.218.71.86 - amely pedig a Yahoo weboldalát is tartalmazó szerver hivatalos neve. A domainnevek jelentősége 1995 után nőtt meg, ekkoriban kezdett az internethasználat ugrásszerűen elterjedni. Az abban az időben kialakult szabványok és protokollok egyre felhasználóbarátabbá tették az internetezést, egyre több tartalom jelent meg a világhálón, és egyre többen csatlakoztak az információs szupersztrádához. Az internethasználat már nemcsak az akadémiai és kormányzati hálózatok munkatársainak kiváltsága volt, és egyre kevesebb informatikai tudás kellett a szoftverek - például a böngésző- vagy levelezőprogramok - kezeléséhez is. Amikor pedig az üzleti élet szereplőinek figyelme is a világhálóra irányult, és egyre több pénzt pumpáltak az internetes szolgáltatások fejlesztésébe, egy-egy frappáns internetes mértéke egyre inkább kifejezhetővé vált pénzben is. A domainnevek kereskedelme - amely egyébként máig sokak fantáziáját megmozgatja - a kilencvenes évek végén számított igazán jó üzletnek. Ötmilliós hazai rekord? Nagy ország, nagy pénzek, kis ország kis pénzek: a korábban említett másfél milliárd forintnyi összeghez képest - amit egyébként a business.com címért fizettek ki - hazánkban nagyságrendekkel kisebb üzletek köttettek. Számos legenda terjed ugyan tízmilliós nagyságrendű domainüzletekről, ezeket azonban sem az eladók, sem a vevők nem erősítették meg soha. A DomainABC című internetes lap információi szerint a portal.hu címért öt-, a lap.hu-ért pedig kétmillió forintot adtak új tulajdonosaik. Hazánkban 2000-ben született egy meglehetősen liberális regisztrációs szabályozás, amely ugyan könnyen hozzáférhetővé tette a domainneveket, mégis igyekezett elejét venni a címekkel való üzletelésnek azzal, hogy a nevükkel egyező domainnevek bejegyzésében a vállalkozásoknak előjogokat biztosított. A domainliberalizáció megugrasztotta a regisztrált domainnevek számát: két hónap alatt a duplájára nőttek a .hu alá bejegyzett címek. Ma 115 ezer .hu végződésű domainnév van bejegyezve - tájékoztatta lapunkat Martos Balázs, az ISZT vezetőségének tagja. Havonta hozzávetőleg 1500-2000 új kérelem érkezik az ISZT-hez, a növekedés üteme gyakorlatilag alig csökkent a majdnem négy évvel ezelőtti liberalizáció óta. Négy évvel ezelőtt, a liberalizáció időszakában sok kritika érte az ISZT-t: nemcsak az akkoriban még nagy értéknek hitt domainnevek kiosztásának pártatlan voltát kérdőjelezték meg, de többen perek sokaságát vizionálták. A domainregisztráció szabályozásának időállóságáról az elmúlt négy év jogvitáinak mérlege tanúskodik. Martos szerint az ISZT mellett működő választottbírósághoz alig tucatnyi ügy került, és bíróságra sem jutott több negyven-ötvennél a domainnével kapcsolatos viták közül. Mindez azt jelenti, hogy a mai domainállománynak kevesebb, mint egy ezreléke kapcsán nem bizonyult kellőképpen hatékonynak a szabályozási szisztéma - igaz, a végül bíróságra került esetekről az ISZT nem feltétlenül értesül, ám a jogerős döntést a regisztrációs szervezet is megkapja, hiszen abból derül ki, végül ki lesz a domain tulajdonosa Elvetett állami szerep Martos ugyan nem kívánt az ISZT költségvetésének részletezésébe bocsátkozni, ám annyi könnyen kiszámolható, hogy évi 30 ezer domain bejegyzéséből az ISZT-nek tavaly mintegy százmilliós bevétele származott. Mint az egyesületi vezető elmondta: bevételeik egy részét az ISZT egyszemélyi tulajdonában lévő, a regisztráció ügyintézésével foglalkozó, hasonnevű közhasznú társaság, az ISZT Kht. alkalmazásában állók bér- és járulékköltségére fordítják, de a szerverek üzemeltetése, a jogi tanácsadó testület fenntartása, és a domainszabályozás nemzetközi szervezetének, az ICANN-nek fizetendő tagdíj is mind jelentős költségvetési tétel. A domainregisztráció és -szabályozás a politikusok érdeklődését is felkeltette, s úgy tűnik ebben az ötletek pártsemlegesen bukkannak elő. 2000-ben a Fidesz egyik képviselője vetette fel a regisztráció állami szabályozásának kérdését, s a 2001-es, majd a 2003-as hírközlési törvény tervezetében (az egyik a Fidesz-MDF-, a másik az MSZPSZDSZ-kormányzás idején született) egyaránt volt olyan kitétel, amelyik a kancellária jogkörébe vonta volna a hazai tartománynevek kiosztását. Mindkét esetben azonban - a szakma tiltakozásának hatására - végül kikerült a tervezetből az állami beavatkozás lehetősége. A legdrágább domainek Forrás: DomainABC Az oldalt szerkeszti: Molnár Sándor smolnar@mhirlap.hu Az oldal az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült. • • • •• •••• www.magyarhirlap.hu • •••* *• /evilag Egyiptomban az egyetemi hálózat tartja nyilván az internetes címeket Dzsibuti domainregisztrációját az afrikai ország telefoncége végzi Business.com 7,5 millió dollár osSeenOnTV.com5 millió dollár Korea.com 5 millió dollár Altavista.com 3,35 millió dollár Loans.com 3 millió dollár Jön az ékezet Március elsején kezdődik az ékezetes domainek bejegyzése Magyarországon. Eddig egy domainnévben csak a latin ábécé kisbetűi, a számok és a kötőjel szerepelhettek, kevesebb, mint két hónap múlva azonban már a magyar ábécé ékezetes betűi is előfordulhatnak majd egy interneteimben, például az arvizturo.hu helyett akár árvíztűrő.hu is lehet egy weboldal címe. Több regisztrátor is arra int azonban, hogy akinek fontos weboldalának külföldről való elérhetősége, az csak második domainként regisztráltasson ékezetes címet. Nemcsak azért, mert a böngészőprogramok sem minden esetben képesek kezelni az új típusú internetcímeket, hanem mert egy külföldi internetező billentyűzetén egész egyszerűen nem szerepelnek a magyar ábécé ékezetes betűi, így nem is tudja beírni azokat a címbe. Azt, hogy böngészőnk képes-e kezelni az ékezetes címeket, kipróbálhatjuk, ha beírjuk a www.glück.cc címet: egy létező, német nyelvű linkgyűjteménynek kell megjelennie. Hányattatott sorsú kormányzati domainek Nincs szerencséjük az informatikai-távközlési államigazgatási szerveknek a domainnevekkel, míg a frissen megalakult Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) azzal szembesült, hogy az ihm.hu domainnév az Irigy Hónaljmirigy zenekaré, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) most az nhh.hu domain megszerzéséért küzd. Az IHM 2002 végén negyedmillió forintot adott a www.ihm.hu címért, az NHH pedig a Ngai Hing Hong nevű, hongkongi vállalat kínai és angol nyelvű honlapjának bejegyzőjével, egy hazai magánszeméllyel próbál megegyezésre jutni. A minisztériumok egyébként sincsenek könnyű helyzetben: a tárcák rövidítéseinek megfelelő, általában három-négy betűből álló domainnevek zöme ugyanis már foglalt: a Pénzügyminisztériumnak például nem sikerült megszereznie a pm.hu címet, azon a mai napig a Pesti Műsor weboldala található, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) pedig az fmm.gov.hu-t választotta, meghagyván a Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatók Országos Szövetségének az fmm.hu címet. A Kormányzati Portál szerint egységesíteni szeretnék a kormányzati szervek internetes elérhetőségét, e-mail cím formátumait. Erre lehetőséget biztosítana a .gov.hu címtartomány (gov - government, kormányzat), amely ugyan a hazai közigazgatási szerveknek van fenntartva, ám alig néhány hivatal címét jegyezték be csak eddig.