Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-02 / 27. szám
16 • Magyar Hírlap • 2004. február 2., hétfő kultúra Pege-koncert a Társaskörben Pege Aladár Kossuth-díjas nagybőgőművész ad klasszikus koncertet február 6-án, pénteken este hét órától az Óbudai Társaskörben (Budapest III., Kiskorona utca 7), Erdélyi László zongoraművész közreműködésével. A programban két barokk vonós szonáta - Marcello: D- dúr szonáta, Eccles: a-moll szonáta - átirata, Pege Aladár két saját kompozíciója (amoll és c-moll szonáta), valamint Hoffmeister és Dragonetti nagybőgőversenye szerepel. Az est házigazdája Zelinka Tamás lesz. (mh) Divatolimpia első alkalommal Csütörtökön tartják az első magyar Divatolimpia díjkiosztó ünnepségét, s bemutatják a divatpályázatra érkezett fiatal divattervezők által készített kollekciókat. A divatgálán bemutatkozik a Magyar Divat Szövetség is. (mh) Breton tengerészek az Ernstben A Jacques de Théraz múlt század eleji fotóiból rendezett tárlat március 16-áig látható az Ernst Múzeumban. programötletek Kedden este hatkor a Bálint Zsidó Közösségi Házban Perlaki Tamás filmesztéta tart előadást a Filmművészet, mint a lélek tükre címmel. Az elemzést Orson Welles legendás Aranypolgár című alkotásával illusztrálja. (mh) Szerdán délben egy órától a Spinoza Házban Megyesi Zoltán Schubert-dalokat énekel, zongorán kíséri Dinyés Dániel, (mh) Közép-Ázsiában régész szemmel címmel Pásztor Emília tart filmvetítéssel egybekötött előadást kedden délután ötkor Székesfehérvárott, a Szent István Király Múzeumban. Az előadáshoz kapcsolódik Karáth Imre fotókiállítása, amelyet március 15-éig lehet megtekinteni (mh) •i mondatban • Benda Iván fotográfus Az élő Jeruzsálem című könyvének bemutatója látható az Origó Galériában, a http://galeria.origo.hu címen. (mh) • Női vonal címmel nyílik kedden délután Bartoniek Anna és Geszler Mária Garzuly közös kiállítása az Ernst Múzeumban. (mh) • Manuela-Esther Kreissl Sanchez festőművész kiállítása csütörtökön nyílik az A. P. P. galériában (Bp. VIII., Horánszky u. 5.) (mh) A megváltás esélyei A filmszemle játékfilmjei, a Tarr-műhely Vasárnap déli összesítés szerint csaknem 36 ezren váltottak jegyet az idei filmszemle nyilvános vetítéseire. Több mint húsz filmből tartanak pótelőadást, s már most lehet jegyet venni a díjazott filmek ismétlésére is. Ezúttal a játékfilmes kínálatról s néhány fontos kísérő rendezvényről számolunk be. Kőháti Zsolt Tarr Béla s a nem oly rég elhunyt Fehér György jelölte ki azt az irányt, amelyhez most többen csatlakoztak. Mint negyvenes évei közepén Janisch Attila, Jézus Krisztust ábrázoló olajnyomat függ a Másnap egyik jelenetében. Különféle korú nők próbálják rávenni az öröksége birtokbavétele céljából érkezett okos arcú idegent (Gáspár Tibor), hogy szabadítsa meg őket szenvedéseik forrásától. Csakhogy kizuhant ő az időből, s mindegy számára az is: tájat lát-e, vagy makettet. Nem tudja, álmodja-e vagy ébren éli meg őket? Behelyettesítődik mások helyzetébe. Gyilkos és áldozat összekeveredik. A krisztusi korba lépő Fliegauf Benedek szélesvásznú, tompított színezésű Dealerében a fiatal címszereplő (Keresztes Felícián) gyorssegélyt vagy halálos „megoldást” nyújt vevőkörének drogbajaira (tehetős vallási közösség főlelkésze is van közöttük). Ő „tiszta” már, de a sokféle gond, a sajátjaival súlyosbítva, elviselhetetlenné válik számára. Van a Dealerben egy kutyanév: Bingó. Böszörményi Zsuzsa filmjében (Mélyen őrzött titkok) ez már egy torontói helyszín elnevezése. Itt is kicsiny képből lehet következtetni a nagyra. Fotóarc vezet el hús-vér emberig. Apa és leány forgatókönyve magyar-finn-kanadai összefogás alapjává lett. Irma, az intézetben nevelt, szakmunkásképzőt végzett cigánylány (Bagaméri Eszter) nemcsak igazi nevét, édesanyját találja meg végül, hanem születendő gyermekéhez is lel valakit, aki támaszuk lehet. A film egyik felkavaró képsora a „Budapesti Iskola” legjobb teljesítményeire emlékeztet (kigyúrt stricik tuszkolnak gépkocsiba a nevelőotthon kapuján túl immár teljesen védtelen lányokat). Jézus Krisztus hullatja vérét a vonaton, de a kalauzt ez nem érdekli, jegyet követel tőle. A magyar származású Cantu Mari 80 százalékban német gyártású filmjében, a Rózsadombban látjuk ezt. Rákosiék uralmának leglidércesebb korszakát idézi, s benne egy magas rangú káder szembenézését önmaga megingásaival, bűneivel. Andorai Péter, Marozsán Erika, Lázár Kati s kitűnő magyar színészek egész sora hitelesíti annak az önmegváltásnak a folyamatát, ahogyan Pálfi elvtárs végül feleségével, két gyermekével lehurcolkodik a kiváltságosak lakhelyéről. Nándori József rendező-operatőr a Romániában még eleven Ceausescu-mítosz feldolgozását ígérte a Rom-mánia című mozidarabjában. Ehelyett a legbárgyúbb ízléstelenséget kapjuk. Herendi Gábor a Valami Amerika elképesztő sikere után most a Magyar vándorral próbál szerencsét. Hét vezérünk a forgatókönyvíró, Harmat Gábor olvasata szerint hasztalan kergeti azt a hatszázezer magyart, akit be kéne vezetnie a Kárpát-medencébe. Jobb-rosszabb kabarétréfák sorozata ez a mű, viccei ártatlanok s ártalmatlanok. A zene, a show-szerű megjelenítés, néhány kaszkadőrmutatvány, a kiváló szereplőgárda kapóssá teheti ezt a portékát. Vissza a jelenbe (ahová vezéreink is megérkeznek). Antal Nimród igen jól fogadott kontrollja a szemlén is nagy várakozást keltett. A fiatal rendező erejéből még nem futja stílusegység megteremtésére. Abszurd, groteszk vonulat váltakozik gyöngébb minőségű vígjátékival, giccses érzelgősséggel. Pedig jó a helyszín, sokarcú, sokértelmű. „Halálközeli” élmények teremnek itt. Egyszersmind ez a „cső”, melyben a „hernyó” (= a metrószerelvény) robog, a születés alagútja. A hatalom (= az ellenőrgárda) s a szabadságot megtestesítő, ördögi ügyességű bliccelő küzdelme a háttér mindehhez. Csányi Sándor, a különféle erők közt őrlődő főszereplő nagy színésszé érett immár. Török Ferenc (Szezon) korábbi dokumentumfilmjéből növesztette ki „eastern”-jét. Vidéki fiúk, köztük egy sorozatosan megszégyenített roma (Nagy Zsolt) vállalnak munkát a Balatonnál. Súlyos dolgok történnek, de sosem az bomlik ki belőlük, amit a műfaj kínálna. Ettől hiteles és magyar a film. Sas Tamás lánypárosa is a Balatontól indul el, hogy egyikük külföldi hányattatások után oda térjen vissza a mit sem sejtő szülőkhöz (Apám beájulna). A nagyszájú és divatosan trágár Szarka (Gáspár Kata) egész rendes hölggyé érik a végére - ha bújuk őt idegekkel. Fischer Gábor Montecarlójában trágár pedagógusok mentenék meg gimnáziumukat az anyagi csődtől. Ez sikerül, de ízlésbeli, alkotói csőd árán. Az amerikaimagyar Steven Lovy Mixe tempós, kemény, vad filmje egyszersmind a múltunkkal való megbékélést célozza - nagy közönségsikert ígérve. ► Tarr Béla filmes műhelye A szemlén mutatkozott be a nyilvánosság előtt a TT Filmműhely, amit 2003 nyarán hozott létre a nemzetközi hírű rendező, Tarr Béla és Téni Gábor producer. Tarr Béla kérdésünkre elmondta, a magyar filmszakmában sokáig igényes műhelymunka folyt, de az elmúlt évtizedekben ez szinte teljesen kiveszett, s most új vállalkozásukkal szeretnék visszaállítani. Létrehoztak egy dramaturgiai tanácsot, amelynek munkájában Bíró Yvette és Kovács András Bálint filmesztéta, Jeles András rendező és Horváth György, a Mokép vezérigazgatója vesz részt. A műhelyhez kötődő rendezők között vannak egészen fiatalok (Hajdú Szabolcs, Mundruczó Kornél), az idősebbek közül részt vesz a közös munkában Maár Gyula és Makk Károly, a középnemzedéket Gothár Péter, Szaladják István és Tarr Béla reprezentálja. Konkrét filmtervekről is szó esett. Gothár Péter az ifjú költő, Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című kötetének megfilmesítésére készül. Hajdú Szabolcs filmterve (Mona) egy prostitúcióra kényszerültt román lány története. Maár Gyula - Töredék címmel - egy magyarországi kolostor életét, szeretné bemutatni az 1940-es évek végén játszódó történetében; Makk Károly filmterve (A végrendelet) pedig egy idősödő íróról szól. Mundruczó Kornél Aki vértelen bűntényről álmodik című forgatókönyvterve Dosztojevszkij Ördögök című művének hősét, Sztavrogint, a képkereskedőt költözteti Budapestre. Szaladják István Tükör című filmtervének hőse a magányos tóparti zárkájában élő szerzetes, Afanaszij. A korábbi hírekkel ellentétben Tarr Béla mégsem mondott le A londoni férfi című - Georges Simenon írását feldolgozó - filmjének elkészítéséről. „Ha minden feltétel adott, novemberben szeretnénk kezdeni a forgatást" - mondta a rendező re. Márquez nyomában Székács Vera „mesefotói” a PIM-ben Már megszokhattuk, hogy a Nobel-díjas író műveit olvasva egy színes, távoli, egzotikus világ képei elevenednek meg előttünk. Ezúttal valódi fényképeken tárul elénk a dél-amerikai varázslat, a Kolumbiai Köztársaság és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából február huszadikáig. Cartagena elbűvölő világára ezúttal is Székács Vera jóvoltából csodálkozhatunk rá, csakhogy ezúttal a Száz év magány, a Szerelem a kolera idején és a most megjelent az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című önéletrajzi regény fordítónője a fényképezőgép mögül mutatja meg a márquezi csodát. Székács így ír erről: „Pontosan hét évvel ezelőtt, 1997-ben az európai tél hónapjait Cartagena de Indias pokoli hőségében töltöttem, Gabriel García Márquezre várva. De nem érkezett meg. Mialatt vártam rá, befejeztem az Egy emberrablás története fordítását, nyolc hónappal azután, hogy ő maga ugyancsak Cartagenában befejezte a művet.” A terep már nem volt ismeretlen a fordítónőnek, hiszen a kolumbiai író könyveinek fordítása és olvasása közben ezerszer bebarangolta az ismerős helyszíneket. Megkóstolni az Édességek árkádjának cukros mázait, elsétálni Fermina Daza házához „ahol a mandulafákról szemerkélő virágsziromesőben mindig április volt, az év bármelyik részében”, vagy beszippantani az írók csarnokának levegőjét, úgy hiszem, minden olvasónak eszébe jutott már. Ezúttal az irodalmi múzeum tárlatán Márquez képes világát képeken láthatjuk. (msz) Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Felvételi követelmény a képriport Fotóriporter- és képszerkesztőképzés Kaposvárott Képszerkesztő- és fotóriporterképzést indít idén a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kara. Ez az első ilyen jellegű képzés Magyarországon, ahol képszerkesztési ismereteket is tanítanak a leendő fotóriportereknek. Az ötlet ezelőtt hét évvel fogalmazódott meg - mondta el Keleti Éva, a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke. Akkoriban úgy volt, hogy az ELTE Tanítóképző Főiskolai Kara fogadja be a fotósokat, ám ez az anyagi lehetőségek szűkössége miatt nem valósulhatott meg. A kurzus végül dr. Leitner Sándor, a Pedagógiai Főiskolai Kar főigazgatója kezdeményezésére került Kaposvárra. A szakot tavaly akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottság. A nyolc féléves képzés államilag finanszírozott, a felvételizőknek magyarból vagy történelemből kell számot adniuk tudásukról, és az írásbeli vizsga mellett a gyakorlati alkalmasságukat is bizonyítaniuk kell. Ez saját fotók bemutatásából, a jelentkező fotós ismereteinek felméréséből és egy képriport elkészítéséből áll. A riportot a helyszínen kell elkészíteni, a vizsgáztatók választotta témában. A képzést huszonkét főre hirdették meg. Kaposvárott jelenleg épül egy műterem, ezt ősztől vehetik birtokba a tanulók, emellett lesz egy fotólabor is, és fényképezőgépeket is beszereznek. Eddig fotóriporteri diplomát nem lehetett szerezni Magyarországon, most nyílik erre mód először - mondta el Ország László, a tanszék vezetője. A Kaposvárra felvételt nyert diákok szisztematikus idegennyelv-oktatásban vesznek majd részt, ezen a szakon két idegen nyelv ismerete kell majd a diplomához - tájékoztatta lapunkat a tanszékvezető. Speciális szakirányok is várják a hallgatókat, ilyen például a portré vagy a tájképfotózás, így a sikeresen végzett fotóriporterek, ha a szakmájukban nem kapnának munkát majd, akkor is el tudnak helyezkedni valahol - véli Albertini Béla fotótörténész, az idén induló szak egyik tanára. Az oktatási tervben szakmai tárgyak mellett többek között etikát, esztétikát, közgazdaságtant, művészet-, és művelődéstörténetet hallgathatnak majd a diákok. Knap Gábor