Magyar Hírlap, 2004. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-07 / 209. szám
14 • Magyar Hírlap • 2004. szeptember 7-, kedd kultúra Kocsis és zenekara a meranói fesztiválon A Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ) ma este, a Meranói Zenei Hetek keretében ad koncertet az északolasz kisváros patinás hangversenytermében, a Kurhausban. A műsoron Kodály Páva-variációi és Háry János szvitje mellett Liszt Esz-dúr zongoraversenye és Bartók Magyar képek című sorozata szerepel. Zongorán közreműködik és vezényel Kocsis Zoltán. A Meranói Zenei Heteken világszerte ismert együttesek lépnek fel, mint a Christoph von Dohnányi vezette hamburgi NDR Szimfonikus Zenekar, a Mihail Pletnev által dirigált Orosz Nemzeti Zenekar vagy a St. Martin in the Fields kamarazenekar, Sir Neville Marriner vezényletével. (mh) Elhunyt Szerencsi Éva színművész Ötvenkét éves korában, hétfőn elhunyt Szerencsi Éva Déryné-díjas színművész, a Ruttkai Éva Színház tagja. Pályája a József Attila Színházban indult, játszott a Miskolci Nemzeti Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, 2001-től a Ruttkai Éva Színház produkcióiban. Ő volt a Szabó Magda Abigél című regényéből készült tévéfilmsorozat Ginája, s a Bob herceg filmváltozatában Anni. (mti) Hercegi Miró-nézők a Szépművészetiben Ma 11 óra körül várják a Joan Miró-kiállítás ötvenezredik látogatóját, akit spanyol luxusúttal ajándékoznak meg. A múzeum 13 órától a nagyközönség előtt zárva lesz a spanyol hercegi pár látogatása miatt. A szeptember 30-áig tartó kiállításon ingyenes tárlatvezetéseket tartanak. (mh) Megújított angol, német zsebszótárak Felújította a tanévkezdetre angol és német zsebszótárait az Akadémiai Kiadó. Több mint hatvanezer címszót és jelentést, valamint 130 ezer szótári adatot találhatnak a modernizált kötetekben a nyelvtanulók. (mh) *1 mondatban • Treffpunkt Budapest címmel ma nyílik kiállítás Niclas Anatol, Bátor Benes, Katarina Schmidt képzőművészek alkotásaiból a Retorta Galériában (Bp. V., Széchenyi u. 3.). (mh) • Szabó István legújabb filmje nyitja meg a torontói filmfesztivált, ahol a Másnapot és a Kontrollt is műsorra tűzik. (mh) • Balassi Bálint élete és költészete című országos grafikai kiállítás október 5-éig tekinthető meg Esztergomban, a Mindszenty Emlékmúzeumban. (mti) • A Duna Televízió este hat órakor jelentkező, jelenleg félórás híradóját ezentúl ötperces kulturális blokkal bővíti. (mh) • Mintegy 150 művészi aktfotó látható az esztergomi fotográfiai biennálén a Duna Múzeum galériájában október 3-áig. (mti) Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Tollas dinoszauruszok Kínából Tizennégyezer négyzetméterrel bővült a Magyar Természettudományi Múzeum A Magyar Természettudományi Múzeumban tegnap átadták az intézmény új tereit, melyből a közönség 3600 négyzetmétert látogathat péntektől. A tervezett nagy dobás pedig a Tollas dinoszauruszok című tárlat, amelyen 1996-ban felfedezett 124 millió éves kínai dinoszauruszleleteket mutatnak be. A világ leghíresebb természetfotósa, Frans Lanting is bemutatkozik ugyanott. Balogh Gyula A Természettudományi Múzeum rekonstrukciója éppen tíz évvel ezelőtt indult, és a tegnapi bővüléssel az intézmény elérte, hogy a hasonló profilú múzeumok és gyűjtemények európai nagyságrendi listáján az ötödik helyre került. A sort a Londoni Természettudományi Múzeum vezeti hetvenmilliós gyűteménnyel, mi tízmilliós gyűjteményt mondhatunk magunkénak. Először nyolc évvel ezelőtt a volt Ludovika Akadémia épületegyütteséhez tartozó egykori Alfa mozi épületébe és a Ludovika felújított lovardájába költözött a múzeum. Később felújították a Ludovika padlásterét is, ahol többek között az intézmény embertani tára, az emlős- és madárgyűjteménye kapott helyet. Most pedig Mányi István építész tervei alapján 4,7 milliárd forintból elkészült a főépület és a lovarda közötti tizennégyezer négyzetméternyi új szárny. A rekonstrukció teljes befejezését 2008-ra ígérik. A Hiller István kulturális miniszter által tegnap átadott épület fogadótere tágas, igencsak reprezentatív. (A megnyitón megjelent Göncz Árpád volt köztársági elnök is, aki korábban az ajándékba kapott ásványait a múzeumnak adta át.) A rendezők igyekeztek különböző látványelemekkel meglepni az új térbe érkező látogatót. Elsőként egy több mint kéttonnás bálnacsontvázzal találkozhatunk. Akiknek ez nem elég, azok a kupolacsarnokban egy afrikai papiruszmocsaras tájra emlékeztető installáció mellett időzhetnek. S az üvegpadló alatt elhelyezett csodás korallzátonyokkal ismerkedhetünk meg közelebbről. Az új szárny fő attrakciójának azonban a kínai tollas dinoszauruszok maradványait bemutató tárlatot szánják, ezt a Kínai Geológiai Múzeum és a Londoni Természettudományi Múzeum közösen hozta létre. Mindenesetre, aki szeretne elmélyedni a dinoszauruszkutatás rejtelmeiben, annak bizonyára nem haszontalan a profi módon tálalt kiállítás. Ami az új leleteket illeti, azokról állítólag a kutatók még vitáznak. Annyi kiderült, hogy 1996-ban Északkelet-Kínában Lianongban állítólag 124 millió éves szárnyas dinoszauruszmaradványokra bukkantak. Ebből a tényből a felfedezők bizonyítottnak látják, hogy a madarak ősei a dinoszauruszok voltak. A kiállításon mindenesetre ezt bizonygatják videóval, kivetítőkkel, filmekkel és persze a kipreparált maradványokkal. Vásárhelyi Tamás főigazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy a kiállítást, amely december 6-át követően Lisszabonba utazik, ötvenmillió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram. A múzeum állandó kiállításai ugyan ingyenesek, de a dinókövületeket a felnőttek 1200, a diákok és a gyerekek 600 forintért tekinthetik meg. A múzeum és a kulturális tárca abban reménykedik, hogy a tollas dinoszauruszokat bemutató kiállítás sikere talán megközelítheti a Szépművészeti Múzeum Menetkiállításának rekordlátogatottságát. Nekünk szülőknek biztos, hogy nehéz lenne a következő hetekben nemet mondani a dinókra nyitott gyerekeink unszolásának. Az új szárnyhoz tartozik még a föld alatt kialakított két szint, ahol mélygarázst és raktárakat alakítottak ki. Ide költözik egyébként a Magyar Nemzeti Múzeumból az őslénytár anyaga. A múzeum jövő évi tervei között szerepel, hogy a most átadott új kiállítótérben mutatná be a spanyol királyi kincstár drágakőgyűjteményét. A Természettudományi Múzeum újonnan átadott szárnyában a látogatók azt is kipróbálhatják, hogy milyen lehet dinótalpon járni fotó: Kovács Katalin Frans Lanting természete Frans Lanting a természet fotográfusának mára már kultikussá vált nagysága. Éppen idén huszonöt éves hivatásos pályájának húszévi anyagát öleli fel a mostani - december 13-áig látható - kiállítása. Előre borítékolható, a Szemtől szemben című tárlat komoly közönségsiker lesz. Nemcsak azért, mert az emberek imádják nézegetni az állatos filmeket és fotókat - és igazuk is van hanem azért is, mert az amatőr fényképezők újra örvendetesen növekvő hadának legkedveltebb témája az a természet, így aztán, aki éléig tében megpróbált már a kert végében egy tulipánt szépen , levenni, annak is kihagyha£tatlan élmény és tanulság a műfaj sztárjának kiállítása. Lanting a legjelesebb magazinoknak dolgozik (többek között a Life, a National Geographic és a GEO közlik fotóit), a világ számos helyén megfordult, kivételesen előnyös körülmények között fotózhat. Ám a végtelen türelem, az elmélyült temészetismeret és a kifinomult esztétikai érzék nélkül nem születhetnének meg a természet utánozhatatlan szépségét és drámai mozzanatait bemutató megindító képei. szk Artúr, a demokrata film „Király vagyok.” Idézett mondat a Gyaloggaloppban a következő reakciót váltotta ki: „Mit szólsz, van királyunk. Azt hittem, autonóm közösség vagyunk.” Hasonló szólamot azonban akkor is nehéz komolyan venni, ha egy Artúr királyról szóló „komoly” filmben hallhatjuk. Főleg, ha az alkotás készítői külön hangsúlyozták, hogy ők itt aztán mindent a lehető legújabb történelmi kutatások alapján, a legkorhűbb módon ábrázolnak. De azért ne legyünk igazságtalanok: Antoine Fuqua rendező és csapata valóban sok mindent megtett azért, hogy átérezhessük, milyen is lehetett az élet az időszámításunk szerinti ötödik században Britanniában. Artúr, angolosan Arthur, ugyanis létező figura volt, aki az úgynevezett szarmata lovasság tagjaként a „tudomány mai állása szerint” a romanizált britek egyik hadvezére lehetett, amikor azok megpróbáltak ellenállni a szigetet elözönlő szászokkal szemben. A történet a moziban is nagyjából erről szól. (Nem árulom el, hogy ki nyer: a csillogó páncélt viselő Artúr, vagy a bőrökbe bújtatott, csimbókos hajú, kegyetlen szász vezér...) A látványos és meglehetősen véres csatajelenetek közötti részeket (ezek egyébként több motívumukban a Rettenthetetlen című filmet idézik) persze ki kell tölteni valamivel. Erre szolgál az itt meglehetősen diszkréten ábrázolt szerelmi szál, valamint az olyan dialógusok, mint amelyben a lovon feszítő Artúr kijelenti az előtte a térdig érő sárban tocsogó briteknek, hogy „minden ember szabadnak és egyenlőnek született, és én nem akarom, hogy jobbágysorban éljetek!” Ez azért kínos, de ha valaki nem veszi túl komolyan a filmet, nyugodtan élvezheti a szép képeket, a pergő cselekményt és a profi színészi játékot. (A női főszereplő, Keira Knightley keblei állítólag túl kicsik voltak a rendezőnek és a producernek, ezért plasztikai műtétet javasoltak neki, majd amikor a színésznő ezt megtagadta, digitálisan segítettek rá egy kicsit a hiányos domborulatokra.) Az Arthur király kellemes mozidarab, és túl sok gondolattal sem terheli meg a nézőket. (Antoine Fuqua Arthur király, Forgalmazza az Intercom) Kósa András Spanyol kultúra Pesten Holnap nyílik a budapesti spanyol kulturális központ, a Cervantes Intézet. A Vörösmarty utcában található épület a világ negyvenkettedik Cervantes Intézetének ad otthont. A nyitást követően a héten a spanyol kultúrát változatosan bemutató programsorozat kezdődik. Délután hat órakor kerekasztal-beszélgetés lesz, amelyen Jesús Ferrero, Enrique Vila-Matas, Carme Riera spanyol és Santiago Gamboa kolumbiai írók beszélgetnek Variációk a kortárs spanyol-amerikai irodalomra címmel. Csütörtökön felavatják az intézmény könyvtárát, amely mintegy négyezer kötettel áll az érdeklődők rendelkezésére. A könyvtár megnyitását követően Jaime Vándor, a héber irodalom professzora tart előadást A holokauszt határain címmel. Aznap délután Maria Zambrano író és filozófus, Ernesto Sábato argentin regényíró és Eduardo Chillida tiszteletére tartanak kerekasztal-beszélgetést. Este pedig Ricardo Galién klasszikus gitárművész koncertezik a Millenáris Teátrumban. A budapesti intézet nyolc nyelvoktató tanteremmel multimédiás oktatószobával és rendezvényteremmel rendelkezik. „Azt akarjuk, hogy ismerjenek bennünket, és mi is megismerjünk másokat” - mondta tegnap César Antonio Molina, a Cervantes Intézetek igazgatója. Arról is beszélt, hogy a következő hónapokban Belgrádban, Prágában, Stockholmban, Pekingben és Tokióban nyílik spanyol kulturális központ. A magyarországi intézet igazgatója, Josep María de Sagarra szeretné, ha jelen lennének a magyar kultúrában. jpg